Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A budapesti gasztrokultúra hihetetlen sokat változott az elmúlt tíz évben. Óriási megújulás és fejlődés zajlott le, mely nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyre több a rangos Michelin-csillaggal jutalmazott vendéglátóhely hazánkban, de a nemzetközi konyhák is szép számmal képviseltetik magukat. - Ahogy kinyílt a világ, ahogy elkezdtünk utazni az elmúlt évtizedekben, úgy egyre nagyobb az igény is arra, hogy a világ különböző ízeivel találkozzunk, másrészt ahogy egyre bátrabbá és vállalkozóbb szelleműbbé váltak az itt élő külföldiek, ők is sokkal jobb szívvel, meg bátrabban nyitottak ilyen helyeket. Világviszonylatban is Budapesten tényleg pazar a választék, úgyhogy itt már szerintem nagyjából minden nemzetiségű konyhából legalább egy-egy autentikus helyet találunk, és ezek nagyon sokszor egyébként családi helyek, ahol tényleg autentikusan főzik ezeket az ételeket, tehát nem is hozzáigazítva az európai ízléshez. - Az egyik ilyen autentikus külföldi családi vendéglő a Ráday utcában található. A dél-amerikai Tito család 30 évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, hogy szerencsét próbáljon. A magas hegyeiről, az inka kultúráról és a Machu Picchu-ról ismert országból Peruból származó família régi vágya vált valóra, amikor hat évvel ezelőtt éttermet nyitottak, ahol hazájuk jellegzetességeit vonultatják fel. A perui konyha egy kicsit ilyen fúziós konyha, ugye nagyon sok behatásunk volt a spanyol, afrikai, ugye azáltal, hogy a rabszolgák érkeztek hozzánk, és a japán meg kínai. Tehát, hogy vannak olyan ételeink, amik hasonlítanak kicsit az ázsiai ételekre is. A különleges hozzávalók némelyike az étterem polcain is visszaköszön, de persze nem mindegyik. Például az egyik tradicionális perui étel, a tengerimalac nem szerepel az étlapon, attól tartottak ugyanis, hogy azt túl bizarrnak találják a hazai vendégek. - Az egyik legtipikusabb ételünk az a szevicse ami citromba pácolt hal, sokan azt mondják, hogy nyers, de egyébként nem nyers, mert ugye a citrom maga megfőzi a halat, a húst és a második pedig egy sárga paprika krémes étel. A perui konyhának az alapja az Achia Mario, az ilyen sárga paprika, ami igazából nem csípős, inkább az íze miatt használjuk legtöbb ételünkben. - A mexikóiakat különös, még az ősi azték időkből származó kapcsolat fűzi a halálhoz. Tisztelettel néznek rá, november elején hosszú ünnepségekkel adóznak előtte. Nem véletlen, hogy a bámulatosan dekorált halálfejekkel sokfelé találkozhatunk, mexikói italok a Tequila vagy a Meszkál palackjaiként, vagy éppen Sápi Olivér mexikói éttermének a falán. A mexikói konyha olyan, mint az ország. Színes, izgalmas és tüzes. Utóbbiért a fűszerek a felelősek, mindenekelőtt a chili paprika, melynek őshazája éppen Dél-Amerika. - Chiliből se csak csípős van, meg méregerős, tehát azért van nagyon sokféle chili, amit használnak, ugye van, amit füstölnek, szárítanak, ez vissza van áztatva utána vízbe, ki van kotorva a közepe, tehát igazándiból azt úgy használjuk fel, de mindenben nem szoktunk csilit tenni igazándiból, mert mindent nem lehet csípősre csinálni, ezért inkább mindenhez adunk külön chilit, vagy különböző chili szószokat, amik mexikóiak, de van házi szószaink is vannak, amiket én csinálok. - Az ételek némelyike nem csak a fűszerektől izzik a szánkban. A fajitas például jellegzetes mexikói étel, amit hagyományosan marhából készítenek és tűzforró vaslapon sisteregve tálalják. Ennél a fogásnál ráadásul nemcsak a késnek és a villának, hanem a kezeknek is fontos szerep jut. - Van egy kis tortaalap, és a tortillalapban mindenki magának válogathatja össze. Megkapja külön tányéron a ragut, egy kis babot, illetve kap hozzá különböző szószokat, és akkor magának összeválogathatja, hogy mondjuk az avokádókrémmel kóstolja meg ezt a húsragút, vagy a tejföl, vagy bármi van, és ez azért jó, mert mindenki saját íze szerint rakja össze. - A tüzes ételeket előszeretettel öblítik le sörrel, utóbbit pedig az egyébként amerikai kontinensen őshonos kukoricából készítik. A világ országainak közérzetét vizsgáló boldogságindex szerint a mexikóiak az országukat sújtó számtalan nehézség ellenére is bőven benne vannak az élmezőnyben. Lehetséges, hogy egy cseppnyi titok az ételükben is rejlik. Cherchez la femme, hangzik a francia mondás, mely szó szerint annyit tesz, hogy keresd a nőt, mert hogy sokszor a fontos döntéseket és eseményeket bizony az érzelmek, a szerelem és egy nő inspirálja. Pontosan igaz ez Fausto budapesti éttermének születésére is. A séf a világ számos nagyvárosában dolgozott már, de sehol nem volt maradása. Magyarországon a 90-es évek elején nyitotta meg éttermét, és néhány évvel később szokás szerint újra mehetnékje támadt, ám akkor megjelent életében a szerelem. A szerelemből házasság és család lett, Fausto pedig itt maradt, és ma már feleségével, valamint fiukkal közösen viszik Budapest egyik ismert olasz éttermét. - Az olasz étterem nagyon híres lett, az egész világon. Az olasz étterem az egy - hogy mondjam -, van sok szín, tészta, hal, hús, minden. Egy tányér benne kell lenni a szerelem, a szín, a vizuális kell lenni, és ehhez egy komolyabb munka, egy recept kell építeni. Utána meg kell kóstolni, meg kell találni egy színt, ami az íz. - Ha olasz ételekről van szó, sokaknak a spagetti és a pizza jut először eszébe. Fausto viszont éppen azon dolgozik, hogy megmutassa, az olasz konyha sokkal több ennél. A pásztá, vagyis a tészta például, melyből számtalan fajta létezik, nem is annyira főétel, mint gondoljuk, hanem csak egy a hagyományos olasz menüsor fogásai közül. Az olasz konyha ráadásul nem csak finom, de az úgynevezett mediterrán diétának köszönhetően sokkal kevésbé terheli meg a szervezetet, mint a zsíros ételek. - Egészségesen eszünk, ez nagyon fontos, nem? Előétel, tészta, és utána az ember eszik, vagy hal, vagy hús, és utána egy desszert. Vagy esetleg az előétel, egy kis leves, és utána egy kis kóstoló hal, és a vége hús, vagy szarvas, vagy borjú, és egy desszert a végén. - Apropó desszert. Valódi olasz édességekért elég Budára menni, Deligio Davide olasz cukrász ugyanis elhozta hazánkba a dél-olasz és szicíliai édességek krémjét. A sütemények egyik legfontosabb hozzávalója a ricotta, mely egy jellegzetes olasz tejtermék, de a pisztácia is alap, ahogy a különféle olajos magvak és kandírozott gyümölcsök is. Karácsony közeledtével pedig a Panettone sem maradhat el a Dolcsék közül. Az olasz konyha mellett a spanyol is verseng a mediterrán ízek kedvelőinek kegyeiért, legnagyobb és legismertebb ütőkártyája a tapas, amely nem csupán egy étel az asztal közepén. - A tapaszkultúra az, amit nagyon szeretek, Spanyolországból származik, és ennek az a lényege, hogy az étkezéshez társul egy ilyen közösségi élmény, egy ilyen társasági élmény. És ugye a tapasz maga annyit jelent, hogy kis adagokat rendel általában egy asztaltársaság sokat, ezeket megosztják egymással, és egy beszélgetés során ezeket elfogyasztják, általában valamilyen italozás kapcsolódik hozzá, és egy késő estig tartó beszélgetés. - A Földközi-tengernél másként telik az idő, másról beszélgetnek az emberek és máshogy ízlik az étel is. És ahogy mondják, terített asztaloknál dőlnek el a világ legjelentéktelenebb, és sokszor a legjelentősebb kérdései is. Tapasszá szinte bármi válhat, ami kis adagokban is meg tud jelenni az asztalon, és amiből többen is tudnak csipegetni, akár egy borozás közben. Az itteni szakácsok ezért kicsit másként gondolkodnak az ételekről. Tenyérnyi húsok helyett itt a kisebb gusztaszeletek kapnak szerepet. - Az angus bélszín toast a kedvencem. Ez egy nagyon masszív és egyáltalán nem diétás étel, viszont nagyon ízes, szaftos, és tulajdonképpen ez egy pirított zsemle, amin aioli van. Ez ugye a spanyoloknak a majonéze, és a manchego sajt, ami pedig a spanyolok egyik leghíresebb sajtja. Úgyhogy erre kerül az angus bélszín szelet, ami itt nálunk Josper grillben készül. Ez egy faszenes tüzelésű kemence. Sokkal ízesebb, sokkal jobb állagú húst tud belőle készülni. Érdemes tudni, hogy a mediterrán ízvilág kiválóan megfér a magyarral. Erre legjobb példa az étterem, mely a portugál és a magyar konyha szerelemgyereke. Szó szerint, hiszen a magyar üzletvezető és a portugál séf a konyhán túli életben is egy párt alkotnak, és közösen viszik a fúziós éttermet. Ételkompozícióik nem csak a pestiek tetszését nyerték el, míg a neves Michelin-kalauz inspektorai is díjazták az ötletet, és mindenekelőtt az ízeket. A portugál-magyar vendéglő idén már egy Michelin-csillaggal is büszkélkedhet. Van egy ország a világon, ahol még a várandósok kímélő ételébe is kerül Chili, és ahol még a gyümölcsöt is cukros chilibe mártogatják. Ez az ország Thaiföld, a mosoly országa, ahol az emberek derűjéből az ételekbe is bőven jut. Domonkos Csabát nem csak elkapta a thai életérzés, de nem is eresztette el soha többet. Ő még a feleségét is a trópusi országból választotta. Ma már vele együtt közösen vezetik autentikus tájéttermüket Budapesten. Itt nincs olyan, hogy készétel. Minden frissen és azonnal készül a vendégeknek a nap minden szakában. - Nincs ilyen, hogy reggeli, vagy hát olyan típusú étkezés nincs, ők akkor is főtt kaját esznek, rizzsel, hússal, mint hogyha ebédelnénk. Nincs egy ilyen, hogy péksütemények, hogy felvágottak, meg ilyenekkel egyáltalán. Egyszerre kiraknak mindent az asztalra, a feleségem húga is Bangkokban lakik, leterítenek egy gyékényt mondjuk, és akkor arra kipakolják a levestől mindenféle rizsek, zöldségek, húsokat, és akkor leülök földre, és akkor ott csipegetés van. - A thaiok egészen másképp gondolkodnak az ízesítésről is. A szárított fűszereknek, de még a sónak sem jut sok szerep, helyette különféle szószokkal dolgoznak. A szója és a halszósz a leggyakoribbak, no meg a chiliszósz minden mennyiségben. - Régió is válogatja a tájföldön belül, hogy melyik az a régió, ahol csípősebben esznek, ez leginkább az északi, meg lent délen a déli konyha, is azért csípősen. Közép-Thaiföld ott azért kevésbé, de azért nem összetévesztendő a thai csípősség, a magyarral, a magyar is szereti, de azért a thaiok azért elég brutál módon fogyasztják a csilit. Például egy apa a salátában, ami egy ilyen kis saláta, abba a feleségem olyan 12-13 chilit belerak magának, az elég csípős, egy kis adag salátával tíz fölött, az már extrém. Az ember csak kapkodja a levegőt, és közben szédül, mert annyira csípős. - A Távol-Keleten szívesen nyúlnak chili után, ha az ételek ízesítéséről van szó, nincs ez másként az immár a világ legnépesebb országának számító Indiában sem, olyannyira, hogy az autentikus indiai ételek bizony mindenkit meg tudnak izzasztani. Na de épp ez a cél, a verejtékezés ugyanis lehűti a testet, ami bizony nem jön rosszul a trópusokon. A szubkontinensen azért az indiai fűszerek többségének ennél jóval nemesebb szerep is jut. Egy több ezer éves ősi orvoslás és filozófia húzódik meg a háttérben az Ayurvéda. Az India északi részéről származó dzsám Magyarországról házasodott, a 90-es években rendszeresen megfordult Budapesten, és szomorúan tapasztalta, hogy a magyar fővárosban nincs indiai étterem. Ezen szeretett volna változtatni, amikor 1994-ben megnyitotta Magyarország első autentikus indiai éttermét. Ma már családjával közösen viszik az étterem ügyeit a szentendrei éttermükben. Köretnek leggyakrabban lapos indiai kenyeret fogyasztanak, de még az is friss, épp abban a pillanatban készül, ahogy a rendelés beérkezett a konyhába. A sütéshez egy különleges tandori kemencét használnak, melynek oldalára feltapasztják a tésztát. Egy perc, és kész is a ropogós naan. Libanon közel-keleti ország a Földközi-tenger partján. Apró állam. Magyarországnál kilencszer kisebb, mégis a világ egyik legízletesebb konyháját kóstolhatjuk ott. Szerencsére már nem kell órákat utaznunk, hogy kipróbáljuk a régió, vagy ahogy régiesen hívják Levante ízeit, hiszen ezt megtehetjük itthon is. Budapest belvárosának egyik mellékutcájában Osama Kutaini libanoni szír tulajdonos, aki egyúttal a séf is, nyitott autentikus éttermet, mely már a megjelenésében is keleties. - Ha mész Dubaiba, vagy arab ország, itt ez a stílus, itt szokták, tudod, márvány, asztal, képek, nagy szék, ez a stílus, mi próbáltunk hozni otthoni stílust. És itt is mi is főzünk, mint az otthoni, mint én és testvérem minden nap bent a konyha és főzünk, szóval nehéz, nehéz csinálni otthon ez a konyha. Szóval, szerintem van benne valami különleges ízek, mint fűszerek, mint zöldség, mint a bárány, bárány, lehet kapni jó bárányt, de nehéz főzni jó bárány. Egyszerű, de finom, jó bárányhús és többfajta előétel és zöldség. - A konyhában is helyi szakácsok készítik az ételeket, forgatják a nyársakat a tűzön. A libanoni konyha egyik legmeghatározóbb eleme a mezze, ami a különféle kis előételek gyűjtőneve. Előszeretettel fogyasztják családi összejövetelen, ahol a mezze az asztal közepére kerül. Nem ritka a 8-10 fogás egyszerre, amit aztán tőlünk eltérően nem meghatározott sorrendben fogyasztanak, hanem egyszerre, vagy inkább össze-vissza. Mindenki abból szed, amihez éppen kedve van. - Nálunk most kb. 34 fajta előétel van, mint a hummus, a paprika krém. Sok krémeket eszünk, sok előétel, hús nélkül, és utána jön ez a főétel. Krumpli, nagyon ritka eszünk, majdnem mindennel veszünk rizst, kenyér sokat, és zöldség. Szóval van főétel hús, van hal, vagy csirke, de mellette kell sok zöldség és saláta. Fűszerek, de nem csípős. Mi nem használunk annyira chili, sok fokhagyma használunk, sok hagyma, római köményt használunk, fahéj, fekete bors. - A libanoni konyhában az ételek elengedhetetlen kísérője a pita. A mai Újlipótváros a XIX. század végén még egy gyanús, rossz közbiztonságú, egészségtelen üzemek és nyomortelepek alkotta utcahálózat volt a peremvidéken, melyet a társadalom legszegényebbjei laktak. Kellő akarattal és átgondolt koncepcióval azonban a XX. század első felére Budapest egyik legmodernebb lakónegyedévé lépett elő. Több tehetős zsidó család költözött ide, akik formálták a kerület életét, így annak ízeit is. Egy tradicionális töltött kalácsról elnevezett sarki étteremben többek között az izraeli konyhával is ismerkedhetünk. - Nagyon színes, nagyon egészséges, nagyon sok vegán fogás van, ami egyébként fontos, mert egyre nagyobb rá a kereslet, sokan húsmentes ételeket keresnek, egy klasszikus trió lehet, mondjuk egy humusz, egy padlizsánkrém, egy sült céklakrém, ami nagyon látványos rózsaszínű, vagy egy ilyen labneh elnevezésű krém, ami egy ilyen sűrű, lecsepegtetett joghurt, például pisztáciával, különböző fűszerkeverékekkel, zöldfűszerekkel, chilikkel megszórva. - Noha Budapesten elég sok nemzet konyhája képviselteti magát, az észak-afrikai gasztrokultúra még nem igazán terjedt el. A tunéziai konyha nagyon ízletes, de a marokkói ételek is figyelemre méltóak. - Itt az étlapon van például a tagine, ami a marokkói konyhának az egyik ikonikus étele, a tagine szó maga az két dolgot jelent, egyrészt ezt a gyönyörű kupolás edényt, agyagedényt, amiben tálalják. Marokkóban abban is készítik, és ami benne van, tehát ez a lassan főtt, fűszeres, omlós ragu, az is maga a tagine, ez az egy tál étel. Ez készülhet húsból, halból, csak zöldségekkel, vega módon, úgyhogy ez egy nagyon változatos műfaj. - A különféle nemzetek ételeit felvonultató éttermeknek se szeri, se száma a fővárosban. Találkozhatunk szerb, török, grúz, japán, koreai, nepáli, vietnámi, afgán étteremmel is, szóval aki úgy dönt, hogy azért jön Budapestre, hogy nemzetközi ízeket élvezzen, az gasztroturistaként sem fog csalódni.

A budapesti gasztrokultúra hihetetlen sokat változott az elmúlt tíz évben. Óriási megújulás és fejlődés zajlott le, mely nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyre több a rangos Michelin-csillaggal jutalmazott vendéglátóhely hazánkban, de a nemzetközi konyhák is szép számmal képviseltetik magukat.