Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Az uralkodói pár, Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet a kiegyezés évében, 1867-ben koronázási ajándékként kapta használatra az impozáns gödöllői kastélyt, amely utána évtizedekig a királyné kedvenc tartózkodási helye lett. Erzsébet második otthonaként tekintett Gödöllőre, ahol írt, olvasott, nagyokat sétált az erdőben. Azt beszélték, vendégeit sem elsősorban származásuk, sokkal inkább lovagló tudásuk alapján válogatta meg. Sisi korának Európa hírű lovasa volt, lovaglónadrágját is közelről láthatjuk most a világ legnagyobb Sissi-gyűjteményének 201 tárgya között. A nagyszabású utazókiállítás igazi kuriózum, első állomása pedig épp a gödöllői kastély, Schönbrunn kincsei között Erzsébet számos személyes tárgyát és ruháit, köztük az 1890-es években korfun viselt nyári ruháját is megtekinthetjük. Nem csak a kifinomult ízléséről, de a királyné sziluettjéről is sokat mesélnek ezek a fenséges minőségű anyagból készült, szinte az örökké-nek varrt darabok. - Erzsébet királyné a XIX. század második felének egyik divat ikonja volt. 172 cm magas volt, darázsderekú és egy igazi királynői jelenség volt, még idős korában is. Nagyon sok személyes használatából származó ruha látható a kiállításon, többek között fürdőköpenye, illetve több napernyője, legyezője, főleg az 1880-as, '90-es években ő nagyon szeretett úgymond elrejtőzködni, tehát hogyha ő sétára indult, ezek a nagyon fontos kellékek, mint a napernyő, a legyező, ezek mindig nála voltak. A melankóliára egyébként is hajlamos Erzsébet az idő előrehaladtával a családon belüli tragédiák után még inkább magányba zárkózott, egyre jobban óvta a privát szféráját, verseket írt, és az élet értelméről filozofált. Ferenc Józseffel igazi szerelem házasságot kötöttek, de egy szabad szellemű, érzékeny, nyitott és emancipált nő számára nem volt könnyű aranykalitkában élni. Gödöllőt is azért szerette, mert itt elvonulhatott távol a bécsi udvar szigorú protokolljától. - Van ez a híres mondás, itt nyugta van az embernek, úgy élünk itt, mint falun, írja az édesanyjának haza Possehofenbe. - A királyi család 1867 őszén jött először Gödöllőre huzamosabb időre, és innentől fogva minden évben 6-7 hónapot töltöttek a kastélyban, októbertől újévig szinte mindig itt voltak, ittlétük egybeesett az ünnepekkel is. - Ez egy nagyon izgalmas időszak volt a család életében, többek közt azért, hiszen Erzsébet királynénak a névnapja, a születésnapja, a karácsony is ebbe az időszakba esett bele. Úgyhogy november 19-én fáklyás felvonulással, szerenáddal ünnepelték őt a helybeliek, és ebből aztán később hagyomány lett, és mikor már nem látogatott Gödöllőre, akkor is megőrizték a lakosok ezt a hagyományt, és az ablakaikban gyertyagyújtással emlékeztek a királynéra. - A karácsony igazi családi ünnep volt a kastélyban, a díszteremben plafonig ért az aranyozott almákkal díszített karácsonyfa. - Olvastam egy olyan forrást, hogy egy betlehemes kép mögött égő gyertya világította meg csak az egész dísztermet, tehát gyakorlatilag sötét volt és itt zongorázott Mária Valéria és énekelt a kis udvartartása a zongora körül, tehát tényleg egy meghitt családi karácsony volt ez. - A környékbeli iskolákban is állítottak fát, a máriabesnyői szegényekről pedig adományokkal gondoskodtak. - Erzsébet királyné maga is úgy nevelkedett, a saját szülei is mindig nagy szeretettel és gondoskodással fordultak a szegények felé, és ebben ő folytatta a hagyományt, a saját lányait is erre nevelte. - Erzsébet királyné halála után személyes tárgyai a leányaihoz és azok leszármazottaihoz kerültek. Egykori fésülködő asztala az egyik lány Gizella dédunokáján keresztül érkezett nemrégiben a gödöllői kastélyba, és most már az állandó kiállítás része. Hogy milyen volt valójában, mi volt benne olyan vonzó és elbűvölő, azt sem véső, sem ecset nem tudja visszaadni, azt csakis az ő sajátja volt. Ő a legendában fog tovább élni, nem a történelemben - jegyezte fel róla egykori udvarhölgye és bizalmasa, Therese zu Fürstenberg grófnő. Különös belegondolni vajon mit szólna most a rejtőzködő királyné, hogy kultusza 125 évvel a halála után is él, és a legszemélyesebb tárgyait közelről nézhetik az emberek. A település egyik legrégebbi épülete az 1750-es években épült Hamvay-kúria, egykor vendégfogadóként szolgált, ma már a városi múzeum lakik benne, és számos kincs, amely Gödöllő ezerszínű múltjáról mesél. - Mindig is fontos volt, hogy ez egy birtokközpont, egy uradalmi központ volt. Amikor azonban Erzsébet királynéék megkapták Gödöllőt koronázási ajándékba, és nagyon sok időt töltöttek itt, divattá vált Gödöllőn nyaralni. Felkapott nyaralóhely lett Gödöllő a kiegyezés utáni évtizedekben. Nagyon sok pesti polgár épített, vásárolt itt nyaralót, vagy bérelt szobát, kisebb lakást a nyári, kora őszi hónapokra. És ez fontos bevételi forrás volt a helyi lakosoknak is, illetve Gödöllő és a főváros közelsége segítette azt is, hogy az itteni falusiak, a terményeiket a fővárosi piacokon árusítani tudják. - Kiépült a Pestet Gödöllővel összekötő vasútvonal, az 1910-es években pedig már HÉV is járt itt, és egyre többen béreltek vagy építettek villát az egyre felkapottabbnak számító nyaralóvárosban. Blaha Lujzának is volt itt nyaralója, a színésznő, Lotz Károly által festett míves gyönyörű legyezőjét szintén a múzeumban állították ki. Ahogy Diósiné Brüll Adélnak, Ady Endre hajdani múzsájának szalongarnitúráját és gyufatartóját is. Merthogy törjön százegyszer, százszor tört varázs, a számos gödöllői irodalmi vonatkozás közül az egyik legizgalmasabb, éppen Léda szomorú gödöllői története, amely az elbocsátó szép üzenet és Ady halála után kezdődött. - Az 1920-as években vásárolt a férje, Diósi Ödön, Gödöllőn egy hatalmas villát, amikor az anyagi lehetőségeik már nem engedték meg, hogy egész életüket külföldön töltsék, illetve külföldön éljenek. Itt vásároltak egy villát. Nem tartotta a kapcsolatot a gödöllői lakosokkal, a gödöllői polgársággall nagyon zárkózott életet éltek itt. Egyedül a helyi orvos látogatta, illetve a fővárosból hozta ki, hívta ki Gödöllőre a vendégeit. - Az egykor nagyvilági nő leginkább kertészével és galambjaival találkozott itt. Gödöllőre poros kis faluként tekintett, ami Sisinek a menedék volt, az Léda számára száműzetés. Pedig sok-sok izgalmas emberrel találkozhatott volna, itt született meg az egykori művésztelep is 1901-ben Körösfői Kriesch Aladár érkezésével. Tündöklő működését az első világháború és a művész 1920-ban bekövetkezett halála megtörte ugyan, de öröksége tovább él Gödöllőn, az azóta már róla elnevezett Körösfői Kriesch Aladár utcában. Szó szerint színes programokkal és kiállításokkal virágzik az 1998-ban alakult alkotóház, ahol tovább él a századfordulós gödöllői művésztelep szellemisége. A műhely lelke és motorja Hidasi Zsófia textilművész. - A folytonosságot azt nagyon fontosnak tartom, a régi művésztelephez való kapcsolódást. Célom az, hogy működjön az alkotóműhely funkció. A természettel való kapcsolat és ennek az organikus egysége az nagyon fontos volt a régi művésztelep alkotóinak. Szerintem ez a mai korban is nagyon fontos, hogy a természet, mint a helyszíne, akár a családi életnek vagy az alkotásnak és mondjuk hogyha a GIM-házat nézzük, akkor ilyen tematikus művésztelep projektek keretében én mindig igyekszem ilyen helyspecifikus kültéri természetművészeti installációkat megvalósíttatni, szóval a természet, mint inspiráció, vagy mint tényleg az alkotásnak a helyszíne is meg tud jelenni a kortárs művészetben. A GIM-ház jelenlegi kiállítása olyan 80 kortárs mintatervet mutat be, amit a régi művésztelep szecessziós szőnyegei ihlettek. Tíz fiatal textiltervező reflektált a régi alkotásokra. Az alkotóházban a közösségi élet is virágzik, művészeti workshopokat tartanak egész évben, ahová bárkit szívesen várnak, aki alkotásra, nyugalomra, elvonulásra vágyik. Nagy Sándor festő-grafikus a gödöllői művésztelepet az egész élet szigetének nevezte. A századelőn Gödöllőn organikusan kialakult művészkolónia tagjai szimbiózisban éltek a természettel, kint aludtak a szabad ég alatt, burjánzó szecessziós kertjeik csodaszámba mentek. A művésztelep az alapító, Körösfői-Kriesch köré szerveződött, őt követte Nagy Sándor, Kriesch Laura és Remsey Jenő, és velük együtt több mint egy tucat művész. Egykor ragyogó, hatalmas kertek közepén álló házaik ma már romos állapotban emlékeztetnek a letűnt időkre. - Kiemelt jelentősége van a Nagy Sándor háznak, amit Medgyasszay István tervezett. Egy különleges milliőjű és ilyen tégla architektúrájú épület. Az alsó szinten élt a család és az emeleten volt Nagy Sándornak a gyönyörű műterme. Szövőműhely is működött itt a házak közelében megrendelésre dolgoztak, és kísérleteztek növényi fonalfestéssel, és kifejezetten olyan növényeket ültettek a kertjükbe, ami fonalfestő növény. - A Remsey-villa időtlenségbe temetkezett. Egy több generációt felölelő, több mint egy évszázadot átfogó művészdinasztia hagyatékát és szellemiségét őrzik a falai. Készítettek itt bábokat, forgattak némafilmet, rádiójátékot, játszottak operát és zenés családi esteket, bábelőadásokat rendeztek. Mintha tér és idő egyszerre szűnne meg a megkopott házfalak között, ahol egykor Remsey Jenő festőművész, szőnyegszövő, folyóiratszerkesztő 1909-ben alkotni kezdett. - Mindenkinek megvolt a saját maga élete, családja nyilván. Remsey Jenő itt megismerkedett a Frei Vilmával, akit szintén a művésztelepen tűnt fel, és szövéssel foglalkozott, meg gobelintervezéssel, tehát ő is tagja volt a művésztelepnek. Az is szerintem egy progresszív dolog volt, hogy a nők is megjelentek abszolút egyenrangú alkotótársként, és a családok is jellemzően úgy jöttek létre, hogy egy másik művésszel kerültek kapcsolatba ezek az alkotók és alapítottak családot. - A családi hagyományt Remsey Jenő dédunokája, Dávid is követi. Látványtervezéssel és bábokkal is foglalkozik, amellett, hogy próbál valamit kezdeni azzal a hagyatékkal, amit az elmúlt száz évből örökül kapott. - Mintha egy ilyen óriási időgépet örököltünk volna, mintha egy ilyen ásatás lenne az egész, ahogy rétegről rétegre ismerjük meg tulajdonképpen a mi családunk történetét is. Ez engem iszonyúan inspirál mindig valahogy, mint valami ősgyökérzet, amiből én újra alakulok időről időre. - A gyökerek, a gyerekkori impulzusok, dombok, természeti elemek, formák és édesanyja munkái is hatottak a kolozsvári Katona Szabó Erzsébet életére. "Kell egy alkalom, hogy előjöjjön az, ami mélyen ott van az emberben" - vallja a textilművész, aki végre saját kertre néző műtermében dolgozhat. Az életünk során, mint a kaleidoszkóp mozaikdarabkái, úgy rendeződnek össze a sokszor jelentéktelennek tartott mozzanatok egyetlen képpé, és kiderül valahol minden végig egy irányba mutatott. Erzsébet a marosvásárhelyi bőrgyárban tanult meg bánni a bőrrel, majd báb és díszlettervezőként dolgozott, ruhákat tervezett, elkezdett textillel dolgozni, következett egy gobelin időszak, végül visszatért a bőrhöz. Az ötletek, a tervek megvalósításához egy emberélet nagyon kevés. - A bőr az egy csodaanyag. Nagyon sok mindent tud. Egy élő anyag, tehát a viselkedése is olyan. A munka közben, tehát nagyon vigyázni kell vele, mert elnyúlik, összeugrik, tehát ő nem hallgat te rád, tehát te kell alárendeld magad. Én meghallgatom, hogy mit súg nekem. Mindig más hangulat van, általában meleg színű bőrök azok közelebb állnak a valós természetéhez, de hát azért néha meg is festem. A bőr még élő anyag is ráadásul, tehát azért érezni lehet, hogy puhább itt-ott, az a hasa, a háta az meg merev, együtt dolgozunk az anyaggal. - Erzsébetnek 2024 tavaszán nagy életmű kiállítása lesz Gödöllőn. Ő volt a Gödöllői Iparművészeti Műhely egyik alapítója 1998-ban az ő örökségét is viszi tovább a folytonosság jegyében Hidasi Zsófia textilművész a GIM-házban. Télidőben is remek program a kikapcsolódásra az uszoda. Gödöllő nemrég átadott gyönyörű szép uszodájában ráadásul Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóval a nemzet egyik aranyával is összefuthatunk. Az építészetileg is izgalmas uszoda Gödöllő belvárosában mágnesként vonzza a fiatalokat. - Mindig is cselekvő típus voltam, az mindegy, hogy egy klubcsapatban elérni sikereket, vagy a nemzeti válogatottban képviselni Magyarországot, vagy fölépíteni valamit, egy sportrendezvényt, vagy egy klubot. Amikor én elterveztem az uszodában az első hónapokat, akkor a tervbe, amit leírtam, 50-60 gyermeket írtam, aki fiú vízilabdásként megjelenhet itt előkészítő vagy versenyző szinten, és 50-60 helyett 180-an lettünk egy hónap alatt. És aztán pár héten belül 200-an. Tehát elképesztően nagy lehet az igény, 5 éves kortól 52 éves korig járnak hozzánk sportolni, a felnőtt amatőr csapatba, vagy a legkisebb kezdőkhöz, és idén, ami újdonság, hogy elindítottuk a felnőtt csapatot a harmadosztályban, az országos harmadosztályban az OB2 nevet viseli. Gergő egyik célja, hogy a sportegyesülettel és az Agrártudományi Egyetemmel együttműködésben kettős életpályamodellt biztosítsanak a tanítványoknak, hogy 6 éves kortól a diplomaszerzésig magas szinten tudjanak tanulni és sportolni, egyiket sem a másik rovására. Gödöllőtől alig fél órányi autóútra medvék és farkasok őrzik Veresegyháza lakóinak álmát. Közép-Európa egyetlen medve menhelye, idén 25 éves. Sérült, többnyire idős és mentett állatok töltik itt nyugdíjas éveiket. Kiöregedett cirkuszi és filmforgatáshoz használt mutatványos medvék laknak a farkasokkal közös, hatalmas kifutóban. 32 medve, 32 élettörténet. - Ezekre az állatokra legtöbb esetben altatás, elaltatás várt volna, mert ha csak egyszerűen azért, mert nem tudják őket hova elhelyezni, és ilyenkor keresnek meg minket, mint utolsó mentsvár. Ugye ilyen-olyan állatkerteket megjártak, ilyen-olyan mutatványos cirkuszi, meg az a klasszik mutatványos, medvetáncoltatós medvénk is van. Volt olyan medvénk, hogy megszólalt a zene valamilyen rendezvény kapcsán, és kijött az állat ide a főcsapásra, két lábra állt és elkezdett táncolni. Ő valamikor táncoltatott medve volt. Van olyan medvénk, ami Spanyolországból érkezett, egy elhagyott állatkertből, ami tudomásunk szerint az első huszonkét-három évét egy 2x2-es ketrecben élte le. Ez gyakorlatilag egy panellakásnak a fürdőszobáját képzeljük el, hogy oda be van zárva az állat. A Gödöllői-dombság csücskében, Mogyoród határában a lemenő nap sugarai még simítanak egyet a szőlőtőkéken. Bármily különös, az itteni szőlő a mátrai borvidékhez tartozik. Kamarás Zsuzsanna és Kamarás György között érezhető a harmónia, amit boraikban is igyekeznek továbbadni. Fiatal borászatukat pedig majd egy napon fiaiknak szeretnék örökségül hagyni. - Én azt hiszem, hogy amikor az ember már így 50-hez közeledik, akkor biztosan kell találnia valamit, amiben megtalálja az értéket. És hiszem azt, hogy ez a bor, amit a Gyuri készít, és az a pince, ami itt körülvesz minket, ez egy olyan érték, amire azt szoktuk mondani, hogy ha nem leszünk bármit el lehet adni, csak ezt az egyet nem. Merthogy ebben benne van tényleg szív, lélek, munka, ami arra emlékeztet, hogy ez a pohár bor, amíg idekerült az asztalra, hogy abban micsoda munka és várakozás van. - A pincét Gyuri is örökségül kapta. A présházból átalakított kis hangulatos pincészet berendezésének nagy része családi hagyaték, a nagymama konyhaszekrénye, kanalak és kancsók, de még a régi kulcs is új életre kelt, fogasként született újjá. - Azt szeretem legjobban, amikor megszületik valami szép. Én bennem a mosogatás részét. Az, ami a pohárba kerül, és az szép lesz, akkor az örömmel tölt el. A családunknak itt van a szomszédban családi pincéje, és ott vészelték át a második világháborúban a csatákat, illetve a nagybátyám az ott is született a pincében a háború alatt, 1944-ben. - Mogyoród pincesora a több száz éves pincék helyi védelem alatt állnak. Igazi szépségek, építészeti örökségünk fontos részei.

Az uralkodói pár, Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet a kiegyezés évében, 1867-ben koronázási ajándékként kapta használatra az impozáns gödöllői kastélyt, amely utána évtizedekig a királyné kedvenc tartózkodási helye lett. Erzsébet második otthonaként tekintett Gödöllőre, ahol írt, olvasott, nagyokat sétált az erdőben. Azt beszélték, vendégeit sem elsősorban származásuk, sokkal inkább lovagló tudásuk alapján válogatta meg. Sisi korának Európa hírű lovasa volt, lovaglónadrágját is közelről láthatjuk most a világ legnagyobb Sissi-gyűjteményének 201 tárgya között. A nagyszabású utazókiállítás igazi kuriózum, első állomása pedig épp a gödöllői kastély, Schönbrunn kincsei között Erzsébet számos személyes tárgyát és ruháit, köztük az 1890-es években korfun viselt nyári ruháját is megtekinthetjük.