Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

A Kéktúra Magyarország leghosszabb túraútvonala legtöbbünk képzeletében hegyen dombon erdőn-mezőn áthaladó embert próbáló út kevesen tudják, hogy az ország déli nagyobb szintkülönbségekkel nem nehezített területén is húzódik a kék ösvény ez az Alföldi Kéktúra noha errefelé hegyet nem kell mászni az utak azért itt is próbára teszik az ember állóképességét látnivalókban élményekben erre sincs hiány az év vége kiválóan alkalmas arra, hogy itt szellőztessük ki a fejünket elmélkedjünk a mögöttünk álló íven vagy éppen örüljünk az előttünk álló -nak ráadásul neves bortermő vidék ez, ahol kis otthonos családi pincék várják a Szomjas utazót, merthogy a Kéktúra egyik állomása hajós, amely pincesor árról is híres nagyon sok nagyon erős borász van nagyon jó talajon Panis sokan gondolják azt, hogy Homokon vagyunk nem homokon vagyunk, ha nem lősz a talajon a ugye a Duna elválasztja Szekszárdtól mondhatni, hogy teljesen ugyanaz a talajunk és nagyon jó vörösborokat nagyon test-test tartalmas vöröseket és ropogós fehérborokat tudunk készíteni az év minden szakában így télen is találunk itt nyitva tartó présházakat ahol felmelegedhet ünk a présházak lelke a föld alatti pince a most és a bor otthona a borkészítésnek errefelé komoly tradíciója van Umenhoffer Martinnak a vérében van a szőlő és a bor szeretettel nekünk már a a nagyszüleink a férj, ami nagyszülei és az én nagyszüleim is borászkodással szőlészettel foglalkoztak beleszerettem ebbe a dologba és tudtam, hogy nekem ez tovább kell vinnem ezt a hagyományt, amibe Erdeit belenőttünk elvégeztem egy borász iskolát, de a mai napig azt gondolom, hogy ezt nem lehet megtanulni az nem olyan, mint a matematika, hogy egy meg egy mindig 2 év minden évjárat másik minden változik ezt, ezt az ember egy életen át tanulja év végén már idei szüretelésű borokat is lehet kóstolni, ami kellemesen felmelegít mielőtt folytatnánk a túrát a tél ugyan levetkőztette a növényeket, de mindig akad néhány szőlőtőke, amely dacol a fagyjon és nem enged a házi bivaly jámboran kérődzők mintha egyre menne neki esik-e vagy fúj az erre járót hosszú pillantásokkal szoborszerű mozdulatlanságban méregeti emberemlékezet óta lakott vidékhez, de a török háborúk egy időre megtörték a fejlődést hajós akkoriban szinte elnéptelenedett az 1720-as években érkező sváb családok letelepedésével indult újra az élet, ők a szőlőművelés és borkészítés szeretetét, no meg a szaktudást is magukkal hozták a Huber család ősei is ekkor érkezhettek itt a konyhakert mellett minden családnak volt régen és még a mai napig is nagyon sok családnak van egy kis szőlőskertje egy kis szőlőültetvénye minden családnak van egy borospincéje és ebből a szőlőskertből termett szőlőből a Boros pincékben minden család elkészíti a család számára szükséges szőlő és bor mennyiséget és hát én azt szoktam mondani, hogy amennyire szorgalmasan készítik a svábok a szőlőt, illetve amilyen szorgalmasan készíti a bort ezekből a termékekből ugyanolyan szorgalmasan el is szokták fogyasztani a Hajósi borvidéken otthonosan érzi magát a szőlő a talaj jók a napsütötte órák száma magas minden adott ahhoz, hogy jó bor szülessen persze ehhez kell a svábok szaktudása is, melyet annak idején német Alföldről hoztak magukkal, akárcsak régi sváb receptjeiket Huberék és a múltból főznek fontosabb alkalmakkor az egyik specialitásuk káposztával tészta gombóccal füstölt kolbásszal sonkával és Szalonnával készül a régi ételt újabban Csilivel is fogyasztják, mely szintén nagyon örül a homokos talajnak és a sok napsütésnek az összes paprika saját kertemben termet, ezek már az utolsó darabok nagyjából 10 12 féle Cs paprikát termesztettek a leggyengébbektől a legerősebbek ég foglalkozok halapeno allokálják borssal ennek ugye a leggyengébb fajták, amit mi terveztünk és legerősebb fajta az a Carolina Reaper Csák lett ez körülbelül olyan 500-szor erősebben, mint a Magyarországon ismert hegyes erős paprika ez a paprika annyira csípős, hogy még a fel vágásához is kesztyűt javasolnak a hozzáértők hajóson az egyes pincék is megérnek egy látogatást különlegessé mégis az teszi a régiót, hogy több mint 1000 családi pince épült itt egymás mellé a pincefalu Pöttöm házaival első látásra olyan, mintha apró mesebeli lények laknák pedig itt nem is találunk lakóépületet, amit itt látunk, az mind csupán présház, melyet a hajó Siak építettek fel, nemritkán saját 2 kezükkel a pincék tulajdonosai a néhány kilométerrel odébb fekvő hajós városi részén laknak, ahova a Kéktúra el is visz minket haladjunk toronyiránt, ahogy a régiek mondták az Alföldön a Hajósi templomtornya jó útjelző már messziről látszik, nem akármilyen épülete ez lassan betölti 300. évét, ám az 1728-ban épült barokk templomot nem akkora teszi különlegessé, hanem az, hogy a szóbeszéd szerint itt bizony az imák meghallgatásra lelnek a testi, lelki sebek begyógyulnak a csodás gyógyulások mögött a helyiek egy Szűz Máriát ábrázoló kis szobrot sejtettek a templom fő ékessége és különleges kincse az a középkori Mária-szobor, ami a főoltár középső fülkéjében látható és amelyet a sváb ősök hoztak magukkal 1726-ban a Muse MH1. magaslatán álló búcsújáró templomból, ez egy fából készült szobor mintegy 120 centiméter magas valószínűleg Michael hátat az ulmi fafaragó mesternek a műhelyében készült 1490 és 1510 közötti időben a csodák hatására hajós temploma rövid időn belül búcsújáró hely lett, ahol az emberek igyekeztek megszabadulni bűneiktől az addig egy hajós fatornyos templom is ekkor kaptam mai elegáns barokk alakját és díszeit, noha az épületet eredetileg szentimre tiszteletére szentelték a Mária-kultusz erősebbnek bizonyult a rendkívüli ima meghallgatások és gyógyulások kapcsán az érsekség 1746-ban vizsgálatokat indított el és ennek kapcsán az akkori kalocsai érsek egy új rokokó stílusú főoltárt emeltetett és az oltár középső fülkéjében helyezték el a szobrot ünnepélyes keretek között 1752. októberében a Szentszék búcsú Kati és engedélyezett különböző ünnepekre hajós lelke központi tere, ahol a legszebb és legfontosabb épületek találkoznak a Köztársaság tér itt áll a templom és a plébános háza és egykor itt lakott az érsek is a palota építésére csak a török seregek kiverése után kerülhetett sor a kastélyt Patachich Gábor érsek kezdte el építtetni 1740-ben a kastély első változata földszintes volt az emeleti részből csak a díszterem volt meg a díszlépcsőházat, amiben most állok ez a abban az időben még nem volt meg egy nyitott árkádos kocsiáthajtó volt a helyén a díszlépcsőházat ugyanúgy, ahogy az oldal Szániel melletti részek 1766 67-ben épültek meg ennél az átépítésnél Gödöllőről volt itt egy építőmester föl erre Jakab és ebből az időből fennmaradt egy építési szerződés is a kastély legszebb része a díszterem, melyet végig az eredeti festmények díszítenek itt tartották az elegáns dísze béreket majd később vadász bálok helyszíne is volt a kastély átmeneti székhelye volt a főpapi méltóságoknak, akik addig időztek itt, míg Kalocsán az érseki székhelyen el nem készült az impozáns palota a kastélyt 1780-ig használták az érseket Kalocsán ekkor készült el az Érseki Palota 1780-tól pedig vadászkastély ként és nyári la kint használták az épületet 1907-ben agyában házat helyeztek ide a falak közé, amit haj Nagy Lajos alapított Kalocsán az utódja városi Youla helyezte ide a falak közé ezt az árvaházat mellette iskola te alakítottak ki az emeleten majd egy gyermekotthon nevelőotthon volt az 50-es évektől nagy gyerekzsivaj 1998-ban szűnt meg a kastélyban aztán bő 10 évig üresen állt az egykori rezidencia állapota romlott, míg végül megmenekült a pusztulástól felújították és 2010 óta egykori fényében tündököl az Örök Zöldeknek köszönhetően pedig a barokk kert télen és ragyogó az utazgatás a történelem folyamán sokáig a felsőbb osztályok kiváltsága volt az ehhez szükséges pénz és Szabadidő a szélesebb rétegek számára csak a 19. század közepe-vége felé állt rendelkezésre a történelmi Magyarország területén elsőként a Tátrára csaptak le a turisták, akik felfedezték a természetben rejlő szépséget és a gyalogtúrák a nagy barangolások testre és lélekre gyakorolt pozitív hatását a Tátrát követte a többi hegyi is megjelentek az első kalauzok a különféle turistautakról melyek lassan elkezdtek rendszert alkotni, így született meg Magyarország legnagyobb és legismertebb túraútvonala az Országos Kéktúra, amely hazánk északi tájain halad és fehér mezőben kék sáv jelöli, ezt követte a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra a legfiatalabb mind közül az Alföldi Kéktúra, melyet 1996-ban adtak át hajóst elhagyva találkozhatunk a jellegzetes Tai-jal , melynek a túra a nevét köszönheti síkvidéken süppedős homokon gyalogolhat unk mely esőben gyorsan felázik és Schar rá alakul egy régi, használaton kívüli egykor földmérési célokból épített torony éppen elég magas ahhoz, hogy belássuk a tájat róla a kék sáv pedig szép lassan bevezeti a túrázót Sükösd -re, ahol a falusias környezetben nemcsak szusszanni lehet nézni való is akad falu házunk Sükösdön az 51-es főút mentén a Dózsa György út 54 szám alatt található faluház megnevezést szeretjük használni, ugyanis így azt gondoljuk, hogy a helyiek is jobban magukénak érzik ezt az egész kezdeményezés, és így jobban szeretnek idejárni hozzánk és látogatni az itt megtartott rendezvényeket ide a helyi lakosok szedték össze és ajánlották fel a berendezési tárgyakat használati eszközöket konyhai eszközöket szőtteseket dunyhák -at a terjedelmes porta és a Ház mérete már jelzi, hogy itt egykor tehetősebb gazdacsalád lakott a ház, ahogy az már faluhelyen lenni szokott vályogból épült hosszú épület ez is, melyet az évszakok jelentette kihívások szem előtt tartásával a nap járásához igazodva tájolt egykor az építőmester a tornát nemcsak szép, de egy ilyen háznak szinte nélkülözhetetlen eleme a belső terek kialakítását is az ésszerűség határozta meg akkoriban sokszor még a módosabbaknak is csak döngölt földpadlóra telt és a konyhai is nyitott volt a lakószobában a konyhából fűthető kemence szolgáltatta a meleget a mostani állapot egy komfortosabb paraszti életet mutat be tipikus sükösdi parasztház itt hátul voltak a szoba a hátsó Czomba utána a kamra a pince lejáró, akkor az istálló is voltak ugye először a marhák után a lovak és a túloldalon is volt egy nagy fészer fel hasonló mind, ami most is van egy épület da abba a szénát meg a gabonát tárolták, amit ugye betakarítottak ősszel a sükösdi parasztházak a környékre jellemző építészet az itt álló házakon tapasztalható arányok és az egyszerű szépség fontos örökségünk olyannyira, hogy a hazai népművészeti építészeti örökséget gondozó szentendrei Skanzenben is található sükösdi parasztház a kert végében folyik a Duna-völgyi főcsatorna, ami fölött minden Kéktúrának át kell haladnia járom kenuval is bejárható a vízi útvonal igaza szívósabbak a hidegebb időtől sem riadnak vissza néhány kilométerrel odébb áll egy kis kápolna, amely nem képzőművészeti bravúrjai miatt érdemel említést egy földesúr kint volt vadászni és a kislánya is kiment válláig és állítólag vörös hajú volt a kislány elbújt a bokor ma is az apuka asszony fába vagy olyan róka és lelőtte és annak a tiszteletével építették az adna kápolnát már románoké szálka kislányt és akkor ugye az lesz az Anna-kápolna azóta búcsújáró hely volt már jöttek a zemberek a búcsújáró egész más szívvel, és ugye énekeltek hozták a a lobogókat és, hogy gyermekek élveztük hallgattuk meg elástuk vagy búcsúval a szomorú históriára nemcsak búcsú épült azóta lassan 30 éve falunapot Anna napot is tartanak, melynek egyik eseménye a közös zarándoklat az elhunyt leány emlékére állított kis imádkozó helyhez az Alföldi Kéktúra Sátoraljaújhely és Szekszárd között húzódik, így aztán előbb-utóbb találkozunk itt a Dunával is, mégpedig Bajánál a nagy folyó roppant fontos szerepet játszott a bajaiak életében számtalan családnak nyújtott megélhetést egy különleges élet és gazdálkodási forma is kialakult itt, mely a mára már feledésbe merült vízi építményhez a hajómalom -hoz köthető tavasszal Szent György-napkor hozták ki ide a Dunára hajóm álmokat összeállították a Ház hajót a völgy hajóval és így kezdődött az őrlés abban az időben ez volt az egyetlen módja annak, hogy nagy mennyiségű gabonát liszté őröljenek, illetve a gazdák ezután hazavigyék őrlés után és az asszonyok ebből állították elő a mindennapi betevőt hagyományosan a Dunán álltak , de sosem parthoz rögzítve, mint azt, hogy most láthatják mindig bent állt a sodorban, ahol a legmélyebb és legszélesebb a víz, itt a víz erejével őrölték annak idején a gabonát a bajai Duna-parton ringatózó hajómalom gyönyörű replika mely kívül-belül eredeti tervek alapján készült a különös úszó vízimalmok az 1700-as évek közepén jelentek meg a folyónak ezen szakaszán és jó 100 évig uralták is a látványt legalábbis nyaranta a hagyomány szerint olykor 70 80 hajómalom banis sürögtek-forogtak a kerekek a puding próbája az evés tartja a mondás, de nincs ez másképp Alistair sem legjobb belőle rögtön tésztát gyúrni és ugyan hol is lehetne jobb helyet találni számára, mint egy friss halászlében itt a hajóm álmok múltja határozza meg azt, hogy a bajai halászleve tésztával esszük ugye nagyon sokan megkérdezik, hogy hogyan kerül bele a tészta és miért pont a tészta, hát itt a hajómalmokra válasz, hiszen itt Liszt mindig volt fizikai erőhöz dúsgazdag ételekre volt szükség annak idején a hajómalmokra által előállított lisztet és a hal ikrát használták tészta gyúrása ezzel dúsították a halászlevet az Alföldi Kéktúra gyorsan égeti az energiát egy hozzávetőleges kalkuláció szerint körülbelül 127.000 kalóriát O szabadulhatunk meg a 870 kilométeres úton ennie tehát kell a túrázónak és Baján szerencsére van ismét a halászlé mellett nagy kedvence errefelé, ahol töpörtyű is a profik esküsznek rá, hogy pontyból az igazi az oldalából készített kockák ugyanis tökéletes arányban tartalmaznak húst és ha a szalonnát ezeket az ételeket jeles napokon a hajómalom előtt látható halászati Skanzenben is szívesen elkészítik a turistáknak és ha már itt vagyunk megismerkedhetünk a kissé slum-os hangzású Sugovica lábbal is, mert ettől a ponttól közösen egy befolyva folytatja útját a Dunával, sőt egyes feltételezések szerint valamikor régen a Duna főága lehetett több verziója volna történetének, hogy miért lett ez Sugovica koszos víz hogyha lefordítjuk a szerb nyelvről, de a nép azért ennél szebb története is van, hogy volt egy leányzó, akit Vicának hívták és a szerelme pedig a súgó pék volt szerelmük sajnos nem tudott beteljesedni és mind a ketten vízbe fulladtak ebből adódott a Sugovica valaki a Szerelmes Eb részét szereti mindenki azt választja ki magának, amelyik jobban tetszik, amelyik szimpatikusabb bármelyikben is lakjon az igazság az biztos, hogy a Duna és a Sugovica találkozásánál kilátó is áll, amely a bajai származású szabadságharcos tűr István nevét viseli, de róla nevezték el a Dunán átívelő acélhidat a vízpartot és Baja múzeumát is télen, amikor olyan rövidnek érezzük a nappalokat és a túrákat korán be kell fejezni a múzeum termeiben napnyugta után is remek alkalom kínálkozik arra , hogy megismerjük a régió történelmét a tárlatok nemcsak baja, hanem a környék 29 településének kincseit relikviáit őrzik őskori bronzkori leletek régi kihalóban lévő elfeledett mesterségek tárulnak fel a misztikus félhomályban és persze bemutatkoznak a Baját alkotó nemzetiségek is melyekből valóban jó sok megfordult errefelé a történelem folyamán a magyarok mellett szerbek bunyevácok sokácok zsidók és cigányok alakították a mindennapokat, amikor az Alföldi Kéktúrán haladunk az ő örökségük be is bepillantást nyerünk .