Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

600 négyzetkilométernyi csoda sajátos tájjal különleges múlttal kultúrával és örökséggel ehhez az Őrség erdők lankák hatalmas kaszálók világa, ahol vadlovak kergetik egymást és bölények csatangolnak országhatár széli mondhatni peremvidéki elhelyezkedése okán sokáig mostoha helyzetben volt az itt élőknek folyton akadt dolga az ellenséggel, de a sovány talaj és a sok csapadék is nehezítette az életet, ennek ellenére vagy talán éppen ezért sokszínű kulturális hagyaték maradt itt ránk, melynek talán legszebb példái az Őrségi templomok, köztük is az egyik legigazibb gyöngyszem az erdő ölelésében álló veleméri amit gazdagon díszített belseje tesz igazán értékessé veleméri templom ott a 13. század végén építették 1270 és 80 közötti időszakban viszont a freskó igazuk 100 évvel később készültek bent a freskó bibliai jeleneteket ábrázolnak bent a templomba, ami nagyon szépen látszik a háromkirályok fordulata a Szent László királyunk álló ollók bocsot a Bud el a kezébe Szent Miklós legendája, akkor az Utolsó ítélet, ami nagyon ritka a templomokba az ítélkező Krisztussal jobbján az üdvözült teker Bojana kárhozott akart az ablakokon besütő napfény mindig más és más jelenetet világít meg csupán egyetlen fal részre nem jut soha fény arra, amely a poklot ábrázolja több mint 600 év telt el azóta, hogy a Pick tor elkezdte pingálni az épület belsejét, hogy ennyi minden megmaradt az a freskó technikának köszönhető a művész ilyenkor a még lágy vakolatra fest a színek mélyen beleivódnak az anyagba is azzal együtt kötnek meg az ábrázolások sok 100 évet is kibírnak így amit pontosan tudott az alkotó akril a János is nagyon érdekes, hogy ami festőnk AQUILA János a szentélybe megörökítette az önarcképét, mégpedig úgy, hogy egy írás szalaggal is ellátta az hívta föl a szalagra, hogy Mindenszentek Könyöröghetek a templom festő írtak villa János ért és mivel ő ezt megírja, hogy ez önmagát erősíti, de ez az Önarckép Európa legrégebbi festi jön ez képének van nyilvánítva a művész számára különös jelentőséggel bírtak az Isten által kiválasztott személyek a fejüket körülölelő dicsfényt glóriájuktól. nemcsak megrajzolta, de még a falba is belevéste a velem Értől mintegy 30 kilométerre fekvő Hegyhátszentjakabnál beszélő neve van egyetlen szóban tudtukra adja, hogy mit kell tudni a településről Hegyháton fekszik és a faluban Szentjakab különös tiszteletnek örvend templomának is a védőszentje, Szent Jakab apostol tiszteletére épült ez a templom az idősebb, mert ugye 2 volt az idősebb Jakab apostol tiszteletére Jakab apostol -ról azt tudjuk, hogy a jeruzsálemi közösségnek volt az első vezetője, tehát a Jézus utáni őskeresztény időszak gyönyörű szép korszakában és gyakorlatilag akkor mindjárt nem is sokkal később vértanú lett, tehát ott vesztette az életét áldozta az életét, a katolikus szokásokhoz híven az oltárkép Enis Jakabot látni az aranyozott kacskaringók -kal játékos díszítésekkel feldobott oltár rokokó stílusban készült és a templom büszkesége jóval később faragták mint magát az épületet, hiszen az már a középkortól valószínűleg a 13. századtól vagy még régebb óta szolgálta a híveket, csak hát az adott birtok tulajdonosa a kegyúr vagy éppen a közösség akkor divatja vagy ízlése szerint átalakította az Esterházy család idejében például felújították renoválták és kicsit át is építették , tehát azt a románkori eredeti változzon, tehát ami abba az időbe különlegessé tette ezt elvesztette az évek folyamán az 1970-es években egy ilyen nagyszabású felújítás visszahozta románkori elemeket ide a templomban, tehát ha akár kívülről akár belülről tekintsük meg, akkor láthatjuk ezeket a nyomokat akár itt a fal fülkékben akár kívülről úgy a Déli Kaput szépen előhozták Hegyhátszentjakabnál be semmit sem szól a falu szélén elterülő szép állóvízről a Vadása-tó -ról, ennek ellenére kár lenne kihagyni, ha már erre járunk a tavat az 1960-as évek végén hozták létre a környék forrásban gazdag mélyből feltörő vizeiből nyáron a fürdőzők ősszel-télen a pecások paradicsoma az Őrség, a mai napig gyéren lakott vidék az Alpok közelsége miatt az átlagosnál gyakoribb esők és az agyagos talaj miatt építkezni, csak a magaslatokra lehetett, melyekkel sokszor épphogy elfér néhány porta nagyobb összefüggő települések nem is alakulhattak ki, így az egyik faluk kiemelt szerephez jutott Őriszentpéteren lakott az őrség egyik legfontosabb személye az első számú őrző, vagyis őrnagy, aki is magaslatokon ahogy ezen a vidéken hívják szereken nagyobb várak nem épültek, így aztán, amikor a törökök fenyegették a vidéket a templomok léptek elő erődök és az egyik legjelentősebb közülük éppen az őriszentpéteri, melyet körbejárva még ma is megtaláljuk a jó 500 évvel ezelőtt ásott és védelmi célokat szolgáló árok nyomait a török időkben 1550 körül a templomot átalakították kis erődítménnyé palánk vára Castellano már korabeli kifejezéssel 1664-ben a szentgotthárdi csata körül tudjuk, hogy a törökök megpróbáltak átkelni a Rábán és itt próbálkoztak Körmendtől Szentgotthárdig átkelőhelyet keresni a túlsó oldalon pedig a keresztény sereg ezt megpróbálta megakadályozni, hát az itt felvonuló török sereg mérhetetlen pusztítást végzett azokban a hónapokban napokban a kutatók a templom építését az 1200 harmincas-negyvenes évekre teszik az Őrségi földművelők megszenvedtek az agyagos talajjal, de ami a mezőgazdaságban hátrányt jelentett az építkezésnél előny volt a templom építéseknél nem kellett messzire menni építőanyagért adom lábánál mindössze néhány méterrel odébb találtak is megfelelő alapanyagot, amiből aztán a téglákat égették az őriszentpéteri templom különlegessége az oltárképe egyetlen apostolt látunk térdeplő helyzetben összetett kezekkel tehát imádó testtartással érdekessége, hogy előtte az asztalon a Nyitott Könyv alatt 2 kulcsot látunk ezek Szent Péternek az attribútumai az apostol lábánál azonban lent a padlózaton egy széles pengéjű rövid pallos szerű fegyver fekszik, ez pedig Szent Pálnak az ismertetőjele attribútuma, tehát így egyetlen apostola látható a képen, de 2 apostolnak Szent Péternek készen állnak az attribútumai vall valószínűleg a falakat is szentek díszítették, de ezeket az 1500-as évek vége felé a reformátusok eltávolították, amikor átvették a templomot ekkor kerültek festmények helyett bibliai idézetek a falakra az ország szélen elhelyezkedő Őrségben korán felbukkantak a protestáns tanok , melyekkel kezdetben a nép és a helyi hatalmasságok is rokonszenveztek a katolikus templomot és minden probléma nélkül kapták meg a református hívek 200 évvel később azonban az Osztrák Császárság a katolicizmusban látta a jövőt és ekkor erőszakkal visszavették tőlük a reformátusoknak egy jó emberöltőt kellett várniuk Őriszentpéteren saját templomra 1781-ben türelmi rendelet után kapva kaptak az alkalmon az Őrségi reformátusok, hogy újra legyen templomok a templom egy különleges gyönyörű szép boltíves stílusban épült és körülbelül 20 évvel később az 1800-as évek elején megkapja a tornyot is torony órával, amely hosszú évszázadokig működőképesnek bizonyult a szép tágas épületben a padok a szószék köré rendeződnek a lelkész szinte a templom közepéről prédikál, így a gyülekezet közelebbről hallgathatja az igét a padok ma már ritkán telnek meg ennek egyik oka az, hogy az 1950-es évek elején óriási kitelepítések zajlottak az Őrségi lakosok egytizede menni kényszerült a kitelepítés nagyban a kulák mozgalommal volt hasonló a nagybirtokos erdőbirtokos gazdag őriszentpéteri családokat kitelepítették, ami azért döbbenetes , mert egy ilyen dimbes-dombos Erdős patakos madárcsicsergés helyiségből elvitték őket egy Alföldre és nagyon sok kettétört élet maradt utána a templom mellett tartják azt a különleges Őrségi piacot ahol a helyi termelők kézművesek árulják itt termő vagy itt készülő portékájukat helyi sajtokat savanyúságokat mézet lekvárokat és szörpöket növényi olajokat a nyugati országrészen elterülő Őrségbe hamar befújta reformáció szele, mely sok ember térített tehát protestáns hitre a kezdeti harmonikus átmenetet aztán a kevésbé békés ellenreformáció követte, ha új vallású hűbérúr érkezett a népnek követnie kellett őt hitében és az ősi törvény szerint, amely így hangzik, akié a föld azé a vallás minden nehézség dacára a reformáció bástyái a mai napig állnak, ahogy a hívek templomai is az egyik legszebb közülük itt az Szentgyörgyvölgyi a Szentgyörgyvölgyi templom egyházmegyénk, sőt mondhatom, hogy Dunántúl legnagyobb falusi temploma és ez egyben már mindent el is árul valamikor ez a gyülekezet rendkívül nagy gyülekezet volt oly mértékben dicsérte Istent, hogy 1300 fő fért el a Szentgyörgyvölgyi templomba ma alig vagyunk harmincan-negyvenen vagy ünnepi alkalmakkor mondjuk százon a templomot a vallásszabadságot garantáló türelmi rendelet után építették a katolicizmusnak kedvező törvény szigorúan bánt a protestánsokkal kezdetben nem engedélyezték az utcafronti bejáratott és a tornyot sem a Szentgyörgyvölgyi templomhoz ezért jóval később épült a harangok lakhelye is a belsőt protestáns egyszerűség jellemzi a puritán környezetben a kézzel festett kazettás mennyezet különösen elevenen 6 nem törekedtek barokk -ra semmi túl díszítésre egyszerűségre puritánság -ra töltöttek olyan, mintha egy égbolt nyitott égbolt alatt lennünk és ránk figyel Isten jól esik a Szentgyörgyvölgyi templomban az elcsendesedés jó megérezni ezen a nyitott égbolton keresztül a felettünk lévő gyönyörű szép égbolt erejét, ha jól megnézzük nincs itt 2 olyan kazetta ami egyforma lenne a vallási sokszínűség azt eredményezte, hogy olykor még a legkisebb faluban is találunk 2 3 templomot a felekezeteknek megfelelően, de persze nem mindenhol volt ez így szalafői a mai napig mindössze egyetlen templommal egy református, méghozzá éppen a Skanzen tőszomszédságában, ahol a régi Őrségi életmód emlékeivel ismerkedhetünk meg, ahogy a lakóépületek úgy a templom is a biztonságos magaslatra épült már a kezdet kezdetén megindult a vita a környező települések hívei között, hogy a templom milyen irányba nézzen, szóval a fönn az alsó -szeri -et zokon vették , hogy nem feléjük néz a templom és hát a hagyomány szerint az éjszaka leple alatt betemették az alapokat és kiásták újra azzal -szeri felől, és amikor reggel megérkeztek a kőművesek látták kivonásra az alap elkezdték építeni csak kora délelőtt került világosságra a kis turpisság és a másfél méteres falakat már nem bontották vissza, így rendkívül érdekes, hogy nem a torony felől kell bemenni a templomba, hanem a hátsó karzat felől tudjuk megközelíteni a szerény anyagi lehetőségű falvak gyakran osztoztak egy épületen, de arra is akadt példa, hogy valahol nem telt templomra vagy éppen toronyra a helyi emberek hiányérzetét ilyenkor azok a fából készült harang lábak igyekeztek csillapítani melyek ma az Őrség legszebb műemlékei közé tartoznak a kercaszomori református harangláb az egyik legkülönlegesebb úgynevezett egy ága sós, ami azt jelenti, hogy a harangot mindössze egyetlen ipszilon alakú gerenda tartja, noha az Őrségi lakosok ingadoztak olykor a különféle felekezetek között végig keresztény emberek maradtak mégis mindeközben megőrizték ősi Krisztus előtti hiedelmeik töredékeit babonái Kati is ezeknek nyomai megjelennek az Őrségi házak tetőcserepei -nek hátoldalán az a legérdekesebb, hogy ős vallási eredetű elolvasható rövid imádságokat jellegből alkotott képeket tettek a cserepekre ezt itt szintűnek hívja a sind alatt pénzként Dollból való közvetlen átvétel a germánok ugyanebből a szóból azt kiindul -ból vették át a Sindel, amit tetőcserepet jelen és abból lett a magyar Zsindelyes, ami aztán elterjedt az egész magyar nyelvterületen Varga Géza megszállottan kutatja ezeket a különleges emlékeket egyedülálló múzeuma bárki számára nyitva áll velem érben , aki az egész őrséget be akarja járni annak bizony át kell lépnie a határt a régió meghatározó folyója amurra után elnevezett Muravidék ugyanis egészen 1920-ig a történelmi Magyarországhoz tartozott , azóta viszont Szlovénia része vegyes etnikumú vidékhez, ahol nem csak a népek és nyelvek keveredtek, hanem a vallások és a magyar nyelv és kultúra nem tűnt el számos muravidéki településen beszélik a magyart az egyik legérdekesebb falu itt Domonkos fa, mely alig 250 lakost számláló Domonkos egyedülálló nemzetileg vegyesen lakott terület kétszázötvendik számoló fordulunk a falun mindaddig, ameddig a zajló folyót nem szabályozták 2 falu részből állt a mögöttem elterülő dombon volt a domonkos kolostor is és a gimnázium és a falu is egy része, míg a velem szemben lévő dombokon derült bükkaljai és mikor ez a szabályozás megtörtént, akkor a ma elhelyező fordul részén leapadt a víz és ez a mocsaras terület is tűnt is így a falu leköltözött is összetört tűzött a patak mellé a dombon a közel 800 éves templom most magányosan dacol az idővel még valamikor a tatárjárás környékén épülhetett az egyik első fecske a környéken román stílusban készült környékbeli rokonaihoz hasonlóan téglából a kis falu még kisebb magyar közösségében katolikusok mellett luteránusok is vannak, ezért augusztus huszadikán, Szent István ünnepén ökumenikus istentisztelettel emlékeznek a magyar államalapításra a vidéken a német határ közelsége miatt hamar felbukkant a reformáció, mely máig megőrizte híveit csodaszép templomuk Domonkos fa másik dombján magasodik a templomot 120 évvel ezelőtt emelték újra a falusiak saját munkájukból saját pénzükből egyik legnagyobb templomoknak a Muravidéken is van neki egy egyedi jellegzetesség a templomtorony faluval szemben másik irányban fordítva ezzel is a falusiak megpróbálták megmutatni, hogy milyen hűek Istenhez, hogy mennyire is bíznak az ítélőképességében a falu első evangélikus temploma még a 18. században elkészült, de egy akkoriban viszonylag gyakorinak mondható tűzvészben porrá égett az épület 1902-ben nyílt meg a hívek előtt a templom méreteit látva el lehet képzelni, hogy mekkora gyülekezet látogathatta egykoron ma jóval kisebb a közösség, ráadásul vegyes nyelvű, amihez a helyi lelkész nagyszerűen alkalmazkodik szerencsére van még a Muravidéken olyan lelkész, aki tudja mindkét nyelvet is a lelkész úr föl tudja becsülni azt, hogy most milyen a Zoran, hogy senki se érezze úgy, hogy nem szólítottam még az Úristen a anyanyelvén azt úgy kell elképzelni, hogy elmondja a Miatyánkot mondjuk rám magyarul, de az imahát elmondja szlovénul, ha arra is kíváncsiak vagyunk, hogy kik látogatták a templomokat, hogyan éltek itt az emberek, hogy festett egy helyi porta akkor jó helyen járunk Domonkos Van gyönyörűen felújított eredeti állapotában díszeleg a Kalamár ház, melyet 1931-ben épített tulajdonosa ebbe a Házba magyar nemzetiségű család lakott ez egy gazdagabb porta volt itt a faluban még van egy ezen kívül 3 ilyen ház, ami még megvan, azok mind egy ilyen gazdagabb tipikus házak voltak erre a tájra eredeti az a régi kemence még, amiben volt az csak a külseje lett felújítva a portán sok mindent lehet látni, régi iparok munkák szokások kiállítása bemutatása van az istálló a pálinkafőző a fajta fel van újítva az Őrségben ma már nincsenek Őrzők nem portyáznak Szilaj katonák, sőt talán manapság itt a legnagyobb a csend és a nyugalom, ha egy nehéz év után le akarunk ereszteni kicsit mielőtt elkezdenénk az újat, nos itt akkor is a legjobb helyen járunk békében csendben egy minden évszakban gyönyörű környezetben .

600 négyzetkilométernyi csoda sajátos tájjal különleges múlttal, kultúrával és örökséggel - ez az Őrség, erdők lankák hatalmas kaszálók világa, ahol vadlovak kergetik egymást és bölények csatangolnak. Országhatár-széli mondhatni peremvidéki elhelyezkedése okán sokáig mostoha helyzetben volt, az itt élőknek folyton akadt dolga az ellenséggel, de a sovány talaj és a sok sok csapadék is nehezítette az életet. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért sokszínű kulturális hagyaték maradt itt ránk.