A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext és a mediaklikk.hu. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! A mai nappal új sorozatot kezdünk, melynek címe: Könyvjelző. Ebben a műsorfolyamban szeretnénk az irodalmon, a történelmen kívül beszélgetni majd nyelvről, zenéről, képzőművészetről, festészetről, szóval a magyar kultúra szinte minden területéről és rétegéről. Ezeket kötni is fogjuk majd, mégpedig jeles napokhoz, évfordulókhoz és ünnepeinkhez. Műsorunkban olyan archív felvételeket is láthatnak majd a kedves nézők, amelyek kiegészítik az adásban elhangzottakat. Mai műsorunk címe: A vízkereszt. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején arról lesz szó, mit jelent a fogalom, hogy vízkereszt. Megnézzük majd, hogy milyen ünnepek kötődnek hozzá, hiszen nem egy jelentésű szó az, hogy vízkereszt. Aztán megvizsgáljuk, hogyan jelenik meg az egyházi hagyományban, és természetesen megnézzük, hogy a magyar néphagyomány milyen eseményei kötődnek a vízkereszthez. Műsorunk végén arról fogunk beszélgetni, él-e ma is a vízkereszt az egyházban és a néphagyományban. - Vízkereszt azonban csak egyik jelentésében vízkereszt, másik jelentésében ez háromkirályok ünnepe is. A hagyomány szerint ugyanis Jézust, a gyermek Jézust Betlehemben a háromkirályok ezen a napon látogatták meg. Mi magyarok mondunk királyokat, és ez egy középkori hagyomány. Eredetileg az evangélium bölcsekről beszél, napkeleti bölcsekről, akik Perzsiából érkeznek Urunk meglátogatására. Az, hogy mágusokról esik szó, nyilvánvalóan arra emlékeztet, és az első ábrázolások is ezt mutatják, hogy olyan perzsa bölcsekről van szó, akik Mithras követők, ugyanis Mithrast abban az időszakban, az első század körül ismert és népszerű napistent ábrázolták olyan viseletben, illetve az ő papjait, mint a korai mozaikokon a háromkirályokat, hogy ők Mithras követői, Mithras imádói, tehát Jézus Krisztusban az igaz napistent, a világosság igaz napját ismerik fel. - Azt hiszem, hogyha ezt a szót kimondom, hogy vízkereszt, sok embernek valami eszébe jut, de azt hiszem, hogy nem mindenkinek ugyanaz, hiszen maga a vízkereszt szó is több dolgot jelent. - Vízkeresztkor nemcsak mi, katolikusok, hanem különböző felekezetek is ünnepelnek, és tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy ez az a jeles ünnepünk, amely összehozza a keresztény nagy családot. Mert az ortodox testvéreink Jézus születését ünneplik, ez a 8. Gergely-féle naptár reform 1582-es átalakítása miatt megcsúszott egy kicsit. - Majdnem két hét a különbség. - Így van, és még vidéken mondják is úgy, hogy két karácsony között, hogy amikor a római vagy a keletiek karácsonya közötti időszakot nevezik így is, tehát ez megmaradt a hétköznapokban is. Az ortodoxok tehát megemlékeznek Jézus születéséről, mi a Jordánban való keresztségről emlékezünk meg, de mindenképpen idehoznám a kánai menyegzőnek az ünnepét is, amelyet ezidő tájt tartunk. Az egyik településen, Tass településén egy búcsú napja ez, a három napkeleti bölcset is ezen a napon ünnepeljük, Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt. - Nagyon sokrétű ünnep ez a vízkereszt. Valójában azt lenne most érdekes megnéznünk, hogyha ennyi mindent jelent, és aztán majd az egyházi hagyományról beszélünk, hogy hogy lett ez az, akkor biztosan megjelenik ez a népszokásokban is. Ha igen, akkor mikortól és hogyan? - A 3.-4. századtól beszélhetünk erről, a keleti egyházaknál kicsit korábban, a nyugati egyházban a 4. századtól, és így a szokásokról ebből az időből még nem annyira tudunk, de valószínű, hogy benne volt a népi gyakorlatban, hiszen a vízszentelés, házszentelés ezen a napon történt, ahogy mostanság is. És a másik jeles ünnep, ez a háromkirályok ünnepe, ami bizonyos vidékeken még a 20. század első felében élő népszokásként ott volt. - Az érkezésnek, ennek az ünnepnek bármelyik oldaláról fogjuk meg, fontos jelentősége van, hiszen Jézus születése, a három napkeleti bölcs, vagy akár a keresztségkor mondjuk a lélek, amikor leszáll Jézus a Jordánban, ezért ezt az érkezést mindenképpen kiemelném, és az, hogy a kereszténység előtti üzenete pedig nem más, mint hogy olyan népek érkeznek Jézushoz hódolni, az akkor ismert világ minden egyes rasszát képviselve tudják azt mondani, hogy megvan a folytonosság a születés előtti és a születés utáni idő között. - Boldizsár, aki szerecsen király ugye, erre utaltál, gondolom. A népszokásokban is ugyanez mutatkozik, hogy van valamiféle kettősség vagy csak keresztyén népszokások kötődnek ehhez? - Ebben a korszakban már csak keresztény szokások, hiszen például a háromkirályok járásnak az első írásos említése is a 16. században van, vagy a 18. században, egy kolozsvári említése. - Mióta gyakorlat ez, mióta szokás az egyházban vízkereszt ünneplése? - A 4. századtól jelenik meg az ünnepek sorában a vízkereszt. Minden népnek a mondáiban, történelmi hagyományaiban megjelenik a víz. A víznek óriási irodalma van és óriási tudomány foglalkozik a vízzel. A legfontosabb az, hogy éltető erő, illetve az, hogy a tisztulás. Ezt a kettőt hoznám most ide a sok-sok jelentése közül, merthogy számunkra a víznek a megáldása erőt és életet szimbolizál. - Van-e valami élő szervezet, amelyben ne volna víz? A megszentelt víz átjár minden élő szervezetet, és úgy, ahogy a homokszemek szépen megszínesítik ezt a folyóvizet és megszőkítik, a megáldott vízcseppek is így járják át az egész világot. Megszépítik, megáldják, ezt az áldást továbbviszik és azok, akik Jézus nevében akarnak élni, azok együtt tudnak működni ezzel az isteni erővel. - Most azt kellene egy kicsit megnéznünk, hogy hogyan néz ki az ortodox, vagy a római katolikus, vagy a protestáns közelítés ehhez az ünnepkörhöz. És aztán természetesen beszélünk majd arról, hogy a népszokásokban hogy jelentkezik ez. - Ki kell emelni, hogy a forrás közös, a szentírás. A szentírás lapjairól tudjuk, hogy a három napkeleti bölcs megérkezett abba a házba, ahol megtalálták a kisdedet. Innen már közelíthetünk arra, hogy ez nem egyszerre volt a születés napjával. A születés egy istállóban, egy barlang istállóban történt, és jó pár nappal később, amikor valószínűleg József már talált szabad házat, ahova vihette a boldogságos Szűzanyát és a gyermeket, ott találkoztak már a három napkeleti bölccsel. Vagyis ez már jóval később történik, mint Jézus Krisztus születése. - Így van! - Nem véletlen, hogy a betlehemi jászol, és majd az is érdekes lesz, hogy hogyan kapcsolódik össze néhány festményben a betlehemi jászol, meg a királyok imádása például. - Ezért én nagyon szeretem kihangsúlyozni, hogy a betlehemünk, amely karácsonykor válik úgy teljessé, hogy a gyermek Jézus is benne van, de még nem tartalmazza a három napkeleti bölcs csak január 6-án kerül be a betlehemi figurák közé, mert így kell edukálni a közösséget. Én például nem megyek olyan adventi betlehem avatóra vagy szentelésre, ahol már a gyermek Jézus benne van, mert ne felejtsük el, hogy Jézus nem volt koraszülött. Tehát ő októberben még nem született meg, hanem meg kell várni a napját, és ezt szeretem vízkeresztben, hogy igen, hozzuk elő azokat a hagyományokat, amelyekről itt is szó volt, hogy mindent a maga idejében. Hogy pásztorok mentek kántálni, és a három napkeleti bölcs pedig január 6-án indult el a családok felé. - De nézzük csak meg, hogy hogyan jelentkezik ez e néphagyományban, és van-e valamilyen érdekessége? Hiszen látjuk, hogy itt már valamit egy picikét másképp csinálunk, mint máshol. - Nagyon érdekes, hogy betlehemezni nagyon sok vidéken jártak, és vannak olyan területek, ahol a Heródes játék, a háromkirályok is része volt a betlehemezésnek. Aztán egy idő múlva önállósodik ez a háromkirályok járás. Például nemrég voltunk Kökényesden, Csedregen, ott görögkatolikusok élnek. - Ez merrefelé van, mihez van közel? - Ez a hármas határ, tehát még Partium rész, ukrán, magyar, román, tehát ott beékelődve, Halmi talán egy nagyobb település, és ez a két kicsike. Például ott is nagyon érdekes a betlehemezés, hogy úgy oszlik meg, hogy korosztályonként. Például a csillagozást kicsikék csinálják, ami erre utal, hogy ez valamikor egyben lehetett, hogy járnak ezzel a csillaggal, itt ilyen forgócsillag van, a csedregieknél, és mondanak egy köszöntőt. Aztán a nagy betlehemezés, amit fiatalok csinálnak, ott már nincsen benne a Heródes játék a történetben. És ugye a háromkirályok járás, amit mi így ismerünk népszokásként, ott is a csillag ott van, sok helyütt ilyen ugrató csillagnak nevezett eszközzel mentek ezek a lányok vagy a fiúk, és beköszöntek: a háromkirályok mi vagyunk, és az ugrató csillagba, ez általában egy szitából készült, gyertyát tettek, és amikor a refrén jött, akkor mindig kiugratták. - Napjainkban is, de különösen a német nyelvterületeken, de a magyarországi németeknél, ugye a sternsingen hagyomány, rendkívül színesen megjelenik a népszokások között, és annak örülök, hogy vannak települések, ahol ezeket újjáélesztették. Például Újhartyánt szeretném kiemelni, hogy az ottani német közösség fiataljai ezt a hagyományt visszahozták, és nagyon-nagyon szépen beillesztik a mindennapi életükbe most már jó egy évtizede. - A település kulturális életében benne van. - A szenteltvíznek pedig a néphagyomány rendkívüli jelentőséget tulajdonított, és lényegében a bölcsőtől a koporsóig felhasználta. A gyerekágyas asszony ágyát meghintették vele a hívő katolikusok, az újszülöttet, a házasulókat, a templomba menő, esküvőre menő fiatalpárt meghintették szenteltvízzel, a haldoklót és a halottat is szenteltvízzel hintették meg. Ugyanakkor gyógyítóerőt is tulajdonítottak a szenteltvíznek. - A vízkereszthez kapcsolódó több jelentésrétegről beszéltünk a háromkirályokról, az imádásról, de nem beszéltünk azonban arról, hogy mi az, hogy vízszentelés. - A vízszenteléssel Jézusnak a Jordánba való megkeresztelkedésére emlékezünk. A víz egy szentelmény. Nem úgy kell elgondolni, hogy egy mágikus varázs hatása van. Sokan a covid járvány idején azt gondolták, hogy szenteltvizet kell inni, és akkor minden rendben lesz. Már az, hogy van benne egy jó adag só is, furcsává tenné azt, hogyha minden nap azt kéne inni. A szenteltvíz nekünk a katolikus szertartásainkban mondhatjuk azt, hogy a bölcsőtől a sírig jelen van. Minden jeles pillanatnál, eseménynél a szenteltvízzel kérjük még hathatósabban az Úristen áldását. Kérjük ezt egy újonnan vásárolt autóra, kérjük ezt egy atomerőműre. - Új kenyérre. - Új kenyérre, házszenteléskor a házra, és a benne lévő családra. Ilyenkor, vízkereszt ünnepén lehetőség van arra, hogy például a hívek vigyenek az otthonaikba haza szenteltvizet. Jó az, hogyha van. Ha egy imádságot úgy kezdenek, hogy szenteltvízzel keresztet rajzolnak magukra, maga a szenteltvíz a keresztségnél a bűnök eltörlését is magában hordozza. - Mennyi jelentés réteg, amiről tulajdonképpen ma egy szekularizált társadalomban az emberek nem is tudnak. - Így van! Nagyon sok babona, meg félreértés tartozik a szenteltvízhez, viszont nekünk a jelentése ennél sokkal több. Mi áldásként fogadjuk. Amikor például a pap meghinti a híveket a szenteltvízzel, akkor keresztet rajzolunk magunkra, a legősibb szimbólumunkat, és azt, hogy ezt a vizet azzal a nyitott szívvel fogadjuk, ahogyan majdan Jézus tanítását is. - Merthogy az élet nem létezik víz nélkül. Tehát, ha van fontos összetevője az életnek, az a víz. Az ember teste maga is nagy százalékban vízből áll. De hogy néz ki ez, mert ezek szerint a vízszentelés, ezen második rétege a vízkereszt ünnepkörének, ez megjelenik természetesen nagyon gazdagon a népszokásokban is. - Hazavisznek a hívek a templom előtt megszentelt vízből, tehát nyilván nagyobb mennyiségben történik ez a szentelés. Kisebb falvakban nyilván lehetőség volt arra, hogy maga a pap menjen ki a házakhoz, és szentelje meg a házakat és a bent élőket, de hogyha erre nem volt mód, akkor ők maguk megcsinálták, a háziak. És ha mondjuk megmaradt a tavalyi víz, akkor azt nemcsak úgy kiöntötték, hanem a gyümölcsfákra vagy az ekevasra öntötték rá, és pontosan ez a védelmező szerep játszott itt, a bajelhárító szerepe, mint szentelménynek. Nagyon sok mindent szentelnek, gondoljunk csak a húsvéti ételekre, és a szentelmények úgymond a néphitben, mint bajelhárító szereppel bírnak. És ezen a napon például szenteltek krétát is, tömjént is, és a kréta, most így visszautalok a háromkirályok járásra, hogy amikor vége van ennek a házaló szokásnak, akkor szentelt krétával történik a GMB felírása az ajtófélfára. - Miért is GMB ez? - Ez Gáspár, Menyhért, Boldizsár, és ugye az évszám. Általában így szokták felírni. És ha azt még szentelt krétával írják fel, az még plusz védelmet biztosít a háziaknak. Szenteltvizet mindenre használtak. Tehát ha fájt a szeme, azzal jó volt megmosni, sok esetben, például szemmel verésnél is sokkal hatásosabb volt, hogyha a kilenc parazsat vagy a hetet szenteltvízbe tették bele, tehát egy plusz erőt sugárzott. - Akartál valamit mondani az előbb. - Igen, a Gáspár, Menyhért, Boldizsár Caspar, Melchior és Balthasar, és a CMB, melyet, ha jobban megnézzük, akkor egy latin áldásnak a rövidítése, hogy Christus Mansionem Benedicat, Krisztus áldja meg e hajlékot. Tehát így ér össze. - Ezért van a fejfán, vagy a szemöldökfán felírva ez a bizonyos három betű. - Így van! És vannak olyan országok napjainkban is, Lengyelországban, horvát nyelvterületeken, ahol nagyon-nagyon fontos a házszentelésnek a hagyománya. Nemcsak akkor, amikor felépült, és akkor megszenteltük, és le van tudva 40 évig, hanem ez egy találkozás, az Atya találkozik a hívekkel. Akkor legalább tartanak egy rövid népszámlálást, hogy mennyien vagytok tavalyhoz képest, van egy rövid beszélgetés, egy köszöntő, és egy jól eső érzés az, amikor valahol várják a helyi lelkipásztort, és ezért lehet protestáns vidékeken is olyan, hogy megjelenik a protestáns hagyományban is bizonyos helyeken, hogy a lelkész útra kel, és áldást visz, egy háziáldást. Láttunk már ilyet, ahol így köszönti az új esztendőt, és találkozik a rá bízott közösség tagjaival. - Vízkereszt határnap. A karácsonyi ünnepkörnek a zárónapja. Ma ez abban nyilvánul meg, hogy ilyenkor szokták elbontani a karácsonyfát. Legalábbis ez az utóbbi évtizedekben kialakult hagyomány. Egyébként vízkereszt évkezdő nap is volt. Tehát tulajdonképpen a téli ünnepkörnek az ünnepei nagyon sok tekintetben hasonlítanak egymásra. Mert a középkorban még december 25-e volt évkezdő nap, korábban pedig vízkereszt volt az évkezdet időpontja. Tehát az évkezdő szokások és az ahhoz kapcsolódó hagyományok, így az ajándékozás is sok esetben ismétlődik ezeken az ünnepeken. - Új év kezdődik, és tulajdonképpen vízkereszt az első ilyen ünnep vagy jeles nap. Hogy is van ez? Ünnep, jeles nap? Mi a vízkereszt? - A népszokásokban jeles nap, egyházi szóhasználatban parancsolt ünnep, például a katolikus vallásban, ahol piros betűs vagy munkaszüneti nap. Több országban van ilyen, nálunk nem, hanem rendesen munkanap. Ami a mai szokások között megvan, ez a házszentelés a katolikus híveknél, illetve az előbb beszéltünk róla, a protestánsoknál is, illetve ezen a napon szedjük le a karácsonyfát, mondjuk ezt, de igazából a mai munka mellett... - Tényleg, miért pont vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát? Ez mindig is érdekelt engem, hogy ez azzal van összefüggésben, hogy a lucfenyő, ugye eredetileg csak az volt, vagy valami egészen más oka is van? - Ez jelzi azt, hogy véget ért, már a mi időszámításunkban, véget ért a karácsonyi ünnepkör, ugyanis innentől már egy másik időszak következik, a farsang ideje, ami a vidámságról szól, és egy teljesen más életérzést hordozó valami. Például az olaszoknál is a gyermekeket ilyenkor ajándékozza meg egy jó boszorkány úgymond, és hozza nekik az ajándékokat. A franciáknál is szokásban van, hogy a királyok lepényét sütik meg, ez egy édes sütemény, amiben elhelyeznek egy kis porcelán figurát, ilyen királyi korona is rákerül a sütire, és aki megtalálja a süteményben ezt a kis figurát, ő a király azon a napon. - A kereskedelem milyen fantasztikusan vette át ezt a dolgot, hogy csokoládé tojásba kis figura, süteményekbe, szerencse süteménybe kis cédulák, stb., de akkor ezek szerint az alapja ennek szintén egy ilyen kulturális hagyomány. - Tehát a befana, az az olasz jó boszorkány, ott is a rossz gyerekek szenet kapnak, de most már szenet nem kapnak, hanem olyan csokoládét, ami emlékeztet a szénre. Tehát igen, ez a világi része. Vagy a svédeknél is jeles nap ez a vízkereszt napja, de ott igazából nem ezen van a hangsúly, ami a mi kultúrkörünkben, hanem a fény megjelenése. - A magyar kultúrában, a magyar néphagyományokban él-e ma még ez a vízkereszt bármely jelentős rétegéhez kötődő szokás? Azt jó, hogy hallottuk, hogy a betlehemben hogyan jelenik meg, de esetleg olyan rituálékban, amelyek régen voltak, él-e még valami a magyar nyelvterületen? - Ez, hogy szentelik a házat. - Az előbb beszéltünk a karácsonyfa leszedésről, és arról, hogy tulajdonképpen egyházi szempontból, és szerintem nemcsak egyházi szempontból véget ér valami, a karácsonyi ünnepkör. Erről beszélgessünk egy kicsit most. - Január 6-ával véget ér, és kezdődik a farsang, mégis azonban vannak olyan területei az országnak, ahol Gyertyaszentelő Boldogasszonyig ott van, február 2-ig, például a templomban is a díszítés. Ha valaki, a már korábban említett Háromfalu környékén jár, ez így lesz, tehát ott február 2-ig megvan nálunk minden, ami karácsonykor elkezdődött. - Tehát a karácsonyfa is áll, a díszek, és minden az ég világon. Magyarul nem szeditek le január 6-án. - Nem, hanem mi Gyertyaszentelő Boldogasszonykor, február 2-án bontjuk majd le. - Milyen jelentősége van ennek az ünnepkörnek magában a katolikus életben, a katolikus létben? - Azért rendkívül fontos, ha betartjuk a sorrendet. Tehát a várakozás, az advent, az már nyitja ki az emberek szívét, hogy itt valami történni fog, és amikor Jézus megszületik, akkor egy olyan különleges miliő van még a hívőknél és nem hívőknél egyaránt, ami alkalmas talaj arra, hogy az ige gyökeret eresszen. - Hány emberről tudok, aki elmegy éjféli misére, és tudom róla, hogy tulajdonképpen csak külső szemlélője a dolognak, mert nem vallja magát még akár kereszténynek sem. - Nem tudhatjuk, hogy milyen egy mondatot, szót, élményt vagy képet visz majd haza, amin lehet, hogy elmélkedve valamit változtatni fog az életén. Tehát meg kell adni mindig a lehetőséget. - Lélek fúj, ahol akar. - Igen. És hogyha végignézzük, akkor a karácsonyi ünnepkör minden napjában van valami olyan jeles esemény, amely ezt a fajta magaslatokba emelt szívet még magasabbra emeli. Január 6-án, amikor azt mondanánk, hogy egy vonallal egyszer csak vége, akkor ez a magaslat elkezdene szépen visszaesni, amit nem szabad hagyni, és én ebben próbálkozom, hogy továbbvinni ezt a lendületet, ezt a fényt. - Milyen jó volt végignézni és beszélni egy kicsit vízkeresztről. Valahogy a köztudatban összekeveredtek a dolgok, és most olyan jó volt újra sorrendbe rakni őket, és látni, hogy miből mi következik, eleink, őseink mit gondoltak róla, hogyan gondolkoznak róla a maiak, és persze hogyan emlékezik meg róla az irodalmunk. Hiszen hogyha csak egyet kiemelek, József Attilát, aki a háromkirályokról csodálatos verset ír, és kiemelem azt, hogy igazából a karácsony megjelenik olyan politikai versekben is, mint 1956 karácsonyán a Mennyből az angyal, amit Márai Sándor ír, és ott van ebben a versben is valahol a karácsonynak a szentsége, miközben mindezt összevérezni látszik valami, egy szörnyűséges tragédia. Amikor az ember a bölcsőtől a keresztig néz Krisztusra, akkor azt is látja, hogy ma már lehetséges, hogy nem járnak az emberek házról házra, de a mi szívünkben ma is megszülethet ugyanaz a Jézus, akire vártunk, akinek eljövetelében hittünk, és a második eljövetelét pedig még mindig várjuk. - (ének) Világ végén három szent királyok szíveket gerjesztik. Háromnémű ajándékkal ők eleredének.

Adásunk témája: Vízkereszt A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától és karácsony előestéjétől a vízkeresztet követő vasárnapig tart, de mióta és hogyan gyakorolják az egyházi és népszokásban? A műsorban említésre kerülnek az ünnep történelmi és irodalmi megjelenései is. Takaró Mihály és vendégei várják önöket.