Adásunk témája: 180 éve hivatalos államnyelv a magyar Az adásban szót ejtünk a nyelvtörvény születésének előzményeiről és körülményeiről, a magyar nyelv fejlődéséről és a nyelvjárásokról. A témák között szerepel még nyelvünk helyzete a 20.században és a nyelvtörvény Európában.A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext és a mediaklikk.hu. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: 180 éve hivatalos államnyelv a magyar. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején arról lesz szó, hogy hogyan, milyen körülmények között keletkezik az 1844. évi törvénycikk, amely a magyar nyelvet hivatalos államnyelvvé teszi. Aztán beszélünk majd arról, hogy hogy néz ki a magyar a 19. században, milyen kulturális, irodalmi, történelmi hatásai vannak ennek a nyelvtörvénynek. Ugyanezt megvizsgáljuk majd a 20. századi magyar nyelvre vonatkozóan is, és természetesen arról is szó lesz, hogy Trianon milyen hatással van a Kárpát-medencei magyar nyelv fejlődésére. Műsorunk végén kitekintünk, megnézzük, hogy a Kárpát-medence utódállamaiban milyen nyelvtörvények léteznek, hogyan befolyásolják ezek az ott élő magyarok nyelvét. - Magyarországon az első nyelvi törvények megszületésének korában, a 18. század végén és a 19. század elején a középkorból örökölt latin még jelentős pozíciókkal rendelkezett. Ez volt az államnyelv, a törvényhozás, a felsőbb szintű közigazgatás és igazságszolgáltatás, a felső- és középfokú oktatás, a tudomány és a liturgia nyelve is. - Beszélgetésünk elején érdemes néhány szót szólnunk arról, hogy az 1844-es nyelvtörvény milyen körülmények között keletkezett, és mik voltak az előzményei? - A magyar nyelv kérdése problematikája kezdettől fogva összefonódott a magyar reformkorral. Ez azt jelenti, hogy ahogy megindultak azok a törekvések, hogy gyakorlatilag egy polgári modern Magyarországot teremtsünk meg, ennek feltételrendszerébe, ez természetes volt, hogy bekerült a magyar nyelv kérdésköre. Ez tehát azt jelenti, hogy a politikai, társadalmi, gazdasági változások hatottak ki a nyelvhasználatra, a mindennapi kommunikációra, így is mondhatnánk, és talán azt is lehet mondani, hogy a reformkornak fontos célkitűzése volt, hogy a magyar nyelv nem pusztán egy államnyelvvé váljon, hanem a mindennapi élet részévé váljon abban a tekintetben, hogy a nép is elsajátítsa. - Azt gondolom, hogy érdemes most beszélnünk kicsit arról, hogy milyen nyelvi állapotban van ekkor az ország, mert ez legalább ilyen izgalmas kérdés. - Szögezzük le, hogy 1844-ben valóban születik egy államnyelv törvény, de azért magyarul mindenki tud az országban. Alapvetően a nemzetiségeket leszámítva magyarul beszélnek, sőt azt is elmondhatjuk, hogy még a helyi közigazgatásban is bizonyos jegyzőkönyvek magyarul vannak fölvéve. Hoztam magammal Gyula város tanácsának egy jegyzőkönyvét, ahol két asszony veszekedéséről van szó, és ezzel kapcsolatban egy elég érdekes ítéletről, kézzel írva természetesen, magyarul szerepel. Tehát egy vegyes nyelvi helyzet van, de a közigazgatást értelemszerűen, alapvetően, a legfelsőbb közigazgatást a latin nyelv uralja. Ezt kellett megváltoztatni. - Bár már ekkor is vannak kivételek, hiszen tudjuk, hogy Kölcsey Ferenc például parlamenti beszédet is mond magyarul. - Ezt akarom mondani, hogy igazából vegyes nyelvi helyzet áll fenn. Tehát nem annyira éles ez az 1844-es, de szimbolikus, és nagyon fontos, hogy van egy ilyen szimbolikus törvényünk. - Amikor a körülményekről beszélünk, akkor a '43-'44-es országgyűlésről van szó. - Igen, de előtte ki kell térni az 1836. évi 3-as törvénycikkre, ami lényegében már hivatalos nyelvvé teszi a magyart. Tehát lehet használni igazságszolgáltatásban, sőt helyi közigazgatásban is, tehát van egy nyolcéves periódus... - Erre láttunk példát. - Így van! - Van egy nyolcéves periódus, amikor a magyar már hivatalos nyelv, de még nem hivatalos államnyelv. - Igen, ez a nagy különbség. - A '43-'44-es országgyűlés kulcsfontosságú ebből a szempontból, azt is mondhatnánk, hogy itt megy végbe egy áttörés ebben a kérdésben, de hozzá kell azt tennünk egyébként, hogy nem volt egységes támogatása már csak a nemzetiségek miatt is ennek a történetnek. A horvátok szenvedélyesen védték a latin nyelvet, hogy ezt használjuk tovább. - Azt hiszem, azért is, mert nekik a Magyar Királyságon belül kisebbségként természetesen, fontos volt, hogy legyen egy egyetemes nyelv és az ne a többség nyelve legyen. De valójában mit is mond ki ez a nyelvtörvény? - Nagyon rövid ez a nyelvtörvény, azt mondja ki, hogy az országgyűlés nyelve a továbbiakban a latin helyett a magyar legyen. A helytartótanács fogadjon be és adjon ki magyar nyelvű iratokat. Az akadémián, ez egyébként az egyetemet jelenti, és a gimnáziumokban, ez a középiskolát jelenti, a magyar nyelv legyen a hivatalos nyelv, és az alsóbb fokú intézményekben is a magyar nyelv. De van egy nagyon érdekes kitétele ennek a törvénynek, hogy a részekben, tehát amelyek csatolt területei Magyarországnak, ott is a magyar nyelv legyen a hivatalos, de elfogadják a latint továbbra is. Tehát egy természetes kétnyelvűség nagyon is jellemezte a korábbi Magyarországot. Ez azt jelentette, hogy a nemzetiségek alapvetően tudtak valamilyen szinten magyarul, használták nyilván nemzetiségi nyelvüket, sőt a nemzetiségi nyelveik innen fejlődtek ki. Tehát a legtöbb nemzetiségi nyelv ebből a korszakból, ebből az időszakból fejlődik ki, és lesz irodalmi. - És a vegyes lakosságú területeken pedig a magyarok meg beszélik például, annak a városnak a nyelvét, amelyben más nemzetiségek is vannak. - Így van! Így él általában a nyelv, és ha ebbe nem piszkálnak bele, én nagyon szeretem ezt a természetes kétnyelvűséget, tehát ha együtt élünk, akkor elsajátítjuk, összeházasodások történnek és egyebek, és így elsajátítjuk egymás nyelvét természetesen. - Az egyedüli kérdés, melyik élő nyelv legyen az önálló Magyar Birodalomban közigazgatási nyelvvé? És e kérdésre legrövidebben egy másik kérdéssel lehet felelni, tudniillik minő országról vagyon itt szó, és kié a hon, amelyről szó vagyon? Felelet: Magyarországról van szó, s a hon, amelyről szó vagyon, a magyaroké. A honban nem lehet, egyetlen egy teremtett lélek sem lehet ki azt, hogy e hon felett a Magyar Szent Korona felsősége leng, honárulás és hűtlenség nélkül kétségbe vonni merészelhetné. Ha ez így van, a föltett kérdés is döntve van. Nem! Nem! Legyen északon avagy keleten, de azon sáska seregnek még teremni kell, mely a magyarnak fennragyogó napját örök homályba boríthassa. Addig pedig, míg dalnokunk szavai szerint él magyar, áll Buda még, addig magyar honban a közigazgatás vagyis közélet nyelve, élő nyelvek közül más soha nem lehet, mint a magyar. - Tudjuk, és Kazinczy ezt ki is fejezi a Nyelvében él a nemzettel, hogy a magyar kultúra legfontosabb vivője pont az anyanyelv. Amikor aztán eljut ez bizonyos magasabb fokokra, és itt arról kellene beszélnünk, hogy mi volt a hozadéka az irodalomban, a kultúrában, a történelemben ennek a nyelvtörvénynek. - Azt lehet mondani, hogy robbanásszerű fejlődés megy végbe 1844 után. Tehát megszületik egy olyan magyar szaknyelv rendszer, mondhatjuk így, de mégis egy szaknyelvi korpusz nem jött létre magyarul. Tehát a latin volt alapvetően a szaknyelv forrása, apanyelvnek hívták egyébként sokan emiatt, de az anyanyelv fontosabb, mint az apanyelv, tehát ez szépen érvényesül majd a következő évtizedekben. - Tehát mintha lenne egy indító lökés, hiszen amikor majd a politika hivatalos nyelvévé válik, akkor nyilvánvalóan megszületik majd egy politikai szakszókincs. És amióta a tudomány hivatalos nyelvévé válik, természetesen gazdagodik általa a tudományos szakszókincs. Szóval hogy is néz ki a 19. század második felében a magyar nyelv fejlődése, akár a kultúrában, akár törvényileg? - A magyar nyelv történetében ez az időszak egy nagyon fontos időszak, mert a modern magyar nyelv megteremtődéséről beszélünk. Ennek előzményei nagyon régre mennek vissza természetesen, az írásbeliséggel kezdődik, de felerősödnek ezek a tendenciák a 18. század végén Bessenyei Györggyel, Csokonai Vitéz Mihállyal, természetesen Kazinczyval és a nyelvújítással, és azért fontos az 1844-es nyelvtörvény, amelyet továbbra is én egy erős szimbolikus nyelvtörvénynek tartok, mert megerősíti, tehát megpecsételi ezt a dolgot, amit addig spontán módon próbáltak meg nagyon lelkes közösségek, leginkább Kazinczyék, ők vitték legmagasabb fokra, és a legerőteljesebben, és hálózatos formában az egész Kárpát-medencében elterjeszteni. Erre jött megpecsételésként ez a törvény. De a tudományos nyelv rendkívül fontos. Miért? Azért, mert ennek az előzményei is visszamennek több évszázadra, de azért említsük meg a reformkor hajnalát, a Tudományos Gyűjteményt. A Tudományos Gyűjtemény egy olyan folyóirat volt a 19. század első évtizedeiben, amely igazából a magyar tudományos nyelvnek a megerősödését szolgálta. És aztán jöttek Kazinczyék, és akkor a kérdésre válaszolva, folyik tovább a nyelvújítás, és tulajdonképpen a magyar nyelvű tudomány alapjai, intézményei, például a magyar nyelvtudomány intézményei mind-mind ezután születnek meg. - Volt egy kis visszaesés, hiszen 1848-49 forradalma és szabadságharca egy magyar forradalom és szabadságharc volt. Nyilvánvalóan, amikor jön az erre való reakció, ez pedig majd egy szörnyűséges évtized lesz, az úgynevezett Bach-korszak, akkor ez ebben a tekintetben is igaz. - Így van! Tehát itt a Thun kultuszminiszter célul tűzte azt ki, hogy germanizálja az országot. Az oktatásban is újra a német lett a nyelv. Nem teljesen lökték vissza a magyar nyelvet az 1844 előtti állapotba, ez nem igaz, de az biztos, hogy visszanyesték ezt a folyamatot, ami mondhatjuk azt, hogy egészen 1860-61-ig eltartott. Hiszen akkor kezdődik a visszarendeződés az alkotmányos viszonyok közé. De ennek a korszaknak az emléke annyiból megőrződött, hogy pozitív hatása volt, hogy a latint is jobban ápolták emiatt, következésképpen a korábbi kulturális mező hagyományok jobban megmaradtak a 20. század elejére, mintha nem lett volna ez a Thun féle korszak. - Érdemes még a századvégről és a századfordulóról beszélnünk, hiszen egy olyan korszak következik el 1867 és 1914 között, amit boldog békeidőnek is nevezünk. Azt hiszem, hogy az az épülés időszaka. - Feltétlenül. A magyar tudomány alapvető intézményei ekkor jönnek létre. Én tényleg a nyelvtudományra tudok a leginkább hivatkozni. Szóval azóta vannak egyetemi tanszékek, azóta vannak nyelvészeti folyóiratok. Tulajdonképpen a mai szervezettsége a tudománynak akkor jön létre. - Látjátok feleim, hogy mik vagyunk? Bizony bíbor és bronz és arany, és örökké való szent szépség vagyunk. Ahogy halódunk, hullunk nesztelen, bizony e világ dőre esztelen pompájánál nagyobb pompa vagyunk. Nem történhetik velünk semmi sem, mi megronthatná szép, igaz magunk. Míg a fán vagyunk, Napban ragyogunk, s ha alászállunk, vár a hűs avar, testvér levél, testvér lombot takar. Ott is otthon vagyunk. - Izgalmas téma, hogy hogyan alakul a magyar nyelv helyzete a 20. században? A 20. század elejéről, a századfordulóról már beszéltünk, folytassuk innen! - Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a magyar nyelv modernizációja akkor kezdődött, és a mai napig persze ez tart, de ma azért tudunk jól, rugalmasan beszélni magyarul, mert volt egy nyelvújítás, és emögött volt egy politikai akarat, amit ez a bizonyos nyelvtörvény szimbolizál. A 20. századi magyar nyelv modern, világszintű nyelv. Ez nekünk, magyaroknak nem is tűnik igazából föl. Azért nem tűnik föl, mert egyrészt nem nagyon beszélünk idegen nyelveket, meg azt gondoljuk, hogy minden nyelv ilyen. Nem kérem szépen! Volt egy professzorom, Fábián Pál tanár úr, nagyon-nagyon szerettem őt, és ő mondta, hogy a magyar nyelv azon nyelvek közé tartozik, azon pár tucat nyelv közé, amelyen a világ minden dolgáról lehet anyanyelvi szinten beszélni. Akkor elgondolkoztam, hogy igaz-e ez, hát több ezer nyelv van, mi az, hogy pár tucat? De tényleg így van. Tehát igazából nagyon-nagyon kevés olyan nyelv van, amelyen a világ minden dolgáról lehet beszélni. - Anyanyelvi szinten. - Anyanyelvi szinten, így van! Az atomfizikától kezdve az informatikáig, a biológiáig és a kémiáig, és ezt a 19. századnak köszönhetjük. - De Trianon nyelvi szempontból is döntő változásokat hoz. - Igen, hiszen az addigi egységes magyar nyelvjárási tengert mesterséges határokkal felszabdalják. Tehát innentől kezdve lehet azt mondani, és a mi unokáink, dédunokáink meg fogják talán még élni, hogy a határon túli magyar nyelvek egymástól is távolodni fognak. Rengeteg szó kerül be például a helyi államnyelvekből, románból, szlovákból, szerbből, és ez rögtön változtat a nyelv korpuszán, és azon is, hogy hogyan fejezzük ki magunkat a közigazgatásban, orvosnál, stb. - Azt hiszem, hogy akkor a kisebbségi nyelvekről feltétlenül beszélnünk kellene. - Így van! A nyelvek rétegződése több szintű lehet. Lehet egy társadalmi rétegződés, és lehet egy földrajzi. Megjelent egy új típusú rétegződés sajnos, a nyelvi határok módosultak a politikai határok miatt. Ez Trianonnak a tragédiája a magyar nyelv szempontjából. Tehát az addig egységes, az egész Kárpát-medencére kiterjedő, hát majdnem egységes, persze akkor is voltak szórványok, magyar nyelv kapott egy olyan határt, ami ketté vágta a magyar nyelvnek a tömbjét. Kialakultak, és ez az új rétegződés, kialakultak a magyar nyelvnek a határon túli nyelvi változatai, politikai nyelvi változatok. Tehát lehet romániai magyar nyelv, lehet szlovákiai magyar nyelv, most azért elmondom az irónia kedvéért, hogy sokáig beszéltek jugoszláviai magyar nyelvről is, de ez egy ideje már nem egészen így van. Még tovább tagolódott, ha ezt lehet mondani. - Amikor a Kárpát-medencei Magyar Tanárok Kulturális Egyesületének egyhetes nyári konferenciája van, akkor ezekről a területekről érkeznek magyar tanárok, magyar szakos tanárok. Egy délvidéki, vagy egy kárpátaljai, vagy egy felvidéki nemcsak a hangzókészletben, rövid Á, hosszú A, 'hátar, stb. nyelvjárási sajátosság, hanem a szókincsben is, sőt magában a mondatszerkezetben. Amikor azt mondja mondjuk egy székely, hogy német szót tanulni ment. És mindenki nézi. Föl lehet ismerni mind a mai napig, hogy bizony nem azoknak van igaza, akik azt hitték, hogy a nyelvjárások eltűnnek, hanem azoknak van igaza, akik azt mondják, hogy ezek a közösségek természetesen tovább fognak élni. Azonban nagyon izgalmas kérdés az, hogy milyen nyelvjárás területek vannak tulajdonképpen a Kárpát-medencei magyarság körében? - Amióta felismerték, hogy nyelvjárások vannak, és ez Révai Miklós környékén kezdődött el, valamikor az 1700-as évek végén, azóta féltik a nyelvjárásokat, hogy el fognak ezek pusztulni, a 24. órában vannak. Ehhez képest már a 48. vagy 49. órában is vagyunk. Magyar nyelvjárások vannak természetesen, élnek. Én azt szoktam mondani, ez a néprajzosi hozzáállásom, hogy mindaddig kell, hogy legyenek nyelvjárások, vagyis területi nyelvváltozatok, amíg az emberek területiségben élnek, és az adott kis szülőföld darabkához ragaszkodnak. Ha ez megszűnik, ott valami egészen más világ fog következni. Megszűnhet elvileg, de hála a jóistennek, a magyarság esetében ez nem szűnt meg. Tehát az eddigi nyelvjárási tagolódásunk tulajdonképpen fennáll. És ha én Kelet-Magyarországra megyek, akkor csodálatos nyelvjárást hallok, és Szombathelyen csodálatos nyugati nyelvjárást, és Erdélyben a székely nyelvjárás él. - 2017-ben fogadta el a kijevi parlament azt az oktatási törvényt, ami 5. osztály felett gyakorlatilag ellehetetleníti az anyanyelvi tanítást a magyar iskolákban. Kijev most egy rendelettel akarja meghatározni, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek egymással magyarul a tanárok és a diákok, továbbá megtiltanák az orvosoknak is, hogy magyarul beszéljenek a betegeikkel. - Így érkeztünk el a jelenhez, és nyilvánvalóan ahhoz a helyzethez, hogy Európában ma is léteznek nyelvtörvények. Szinte nincs is olyan ország, ahol vagy nyelvtörvény, vagy nyelv védő törvény ne lenne. Bennünket azt hiszem most legelementárisabban, és ez most negatív értelemben mondható, az ukrajnai események és az ukrajnai nyelvtörvény érint. - Sokféle nyelvtörvény van valóban, és ezért jó, hogy az 1844-es magyar nyelvtörvényt a helyére tettük, és amikor arról beszéltem, hogy persze a magyar nyelvet teszi hivatalossá a hivatalos közéletben, de igazából nem szólt bele a magánéletbe. Ez egy nagyon fontos különbség, ugyanis az egyik nyelvtörvény az az, ami inkább egy adott nyelvet védeni akar, a másik nyelvtörvény pedig kirekeszteni akar másokat. Szóval, amikor tiltani kezdik a nyelvhasználatot az utcán, a magánéletben, azok kirekesztő nyelvtörvények. Európában mind a két típus sajnos létezik, meg a világban mindenhol. - A kárpátaljai magyarságot ez most elementárisan érinti. - Amikor azt hallom, hogy egyes helyeken már a boltban sem lehet anyanyelven beszélni, ez kirekesztést jelent. Ha az alapiskolában valaki nem használhatja az anyanyelvét mondjuk a folyosón sem, az kirekesztést jelent. A két nyelvtörvény típusra egyébként mondok példákat. Azért az alaptípusa a nyeltörvényeknek a francia nyelvtörvény, amely védi a francia nyelvet, és nem rekeszti ki a többit, de azt első helyre teszi, és a fejlesztéséért nagyon sokat tesz. De van lengyel nyelvtörvény, nagyon hasonlít a lengyel nyelvtörvény is, és hát vannak olyan nyelvtörvények is, amelyek kirekesztő jelleggel jelennek meg. zedi a masik oldal vonal. nyelvtörvény, csak nem nyelvtörvénynek nevezzük, ezt 2002-ben fogadták el, én felirat törvénynek nevezem, ami a magyar nyelvnek a hivatalos feliratokban, reklámokban, közleményekben való nyelvhasználatát jelenti. Ez is csak egy szimbolikus törvény, mert senki nem tartja be egyébként. - Igen, sajnos. Érdemes végigmenni mondjuk a belvárosban, és gyakorlatilag már mutatóban sem látunk egyetlen egy feliratot, és nemcsak étteremben nincsenek ilyen feliratok, hanem a boltokban sem. - A nyelvészek nem akartak nyelvtörvényt, mert azt mondták, hogy mindig átcsúszik egy másik irányba. Ez egy nagyon gyengécske nyelvtörvény ez a magyar nyelvtörvény, és mondják is rá, hogy nem is lett végrehajtva, és tulajdonképpen senki nem is foglalkozik vele. - A nyelvtörvény azért mindig a nemzetet védi, hiszen a nemzet általában ezen a nyelven beszél, legalábbis a többsége. Hogy látod azt, hogy történetileg milyen fázisban vagyunk jelenleg? - Egy nyelvtörvény lehet kirekesztő, de nem szabad ilyen kirekesztő törvényeket hozni. Ez egy általános maximum, ami a világ minden szegletére igaz. Azt tudnám még mondani erre, hogy ha ezek a tendenciák továbbmennek, azt tapasztaljuk, hogy a kirekesztő törvényeknek van egy megsemmisítő hatása a nyelvhasználatra, következésképpen az asszimiláció felgyorsul, tehát ha a helyzet így marad, akkor szükségszerűen a kárpátaljai magyarság asszimilálódni fog sajnos. - Igen, hát azt hiszem, hogy ezt mindenféleképpen el kell kerülni, hiszen, ha igaz az, hogy a nyelvében él a nemzet, és ezt a nemzetrészt megfosztjuk a nyelvétől, akkor nyilvánvaló, hogy nemcsak a nyelvétől fosztjuk meg, de a kultúrájától is. - Meg hát az identitásától. Ez egyébként igaz, amit mondasz, hogyha szorul a hurok, akkor visszaszorul a nyelvhasználat, és az asszimiláció fel tud gyorsulni, de van egy ellentétes mozgás is, mert az ember, az ember. - Nem kontraproduktív ez? - Így van, de! Például a romániai magyarság esetében abszolút kontraproduktív volt. Tehát amikor el akarnak viszont vennie valamit, akkor hirtelen fontossá válik. A magyarországi anyanyelvi beszélők számára általában a magyar nyelv nem olyan fontos, mert senki nem korlátozza őket, senki nem bántja őket, hogyha az utcán mondjuk mondanak véletlenül egy magyar szót. Ezt most csak ironikusan mondtam. Tehát senkit nem szoktak ezért megbántani. Na de ha rád szólnak, akkor hirtelen fontossá válik. - Igen, hogy beszélj az állam nyelvén! - Igen, akkor fontossá válik. - Trianonban állandóan ez történt például az erdélyi magyarsággal. - Így van, és elindul egy ellenállás. Sütő Andrásnak van egy szép gondolata, ez így hangzik, hogy az anyanyelv az elnyomásban virágzik ki igazán. Ezt Sütő András mondta, hát legyen igaza. - De azt hiszem, hogy a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatosan tudunk rendkívül pozitív példákat is mondani. Itt a finn példa. - Az tény, hogy egy végtelenül megengedő a finn nyelvtörvény. Hivatalos nyelv a finn és a svéd, a kisebbségi svéd teljes mértékben, és úgy tudom, hogy mintát mutatott a finn nyelvtörvény a jelnyelv elfogadásában is. Tehát a jelnyelv is hivatalos nyelv Finnországban. - Én azt hiszem, hogy az az érdekessége ennek, nem olyan rég hallottam, hogy a svéd nyelv legbiztosabb helye Finnországban van. Tehát miután minden törvény megjelenik svédül is, finnül is, nem egészen 7 százaléka Finnország lakosságának svéd. - És a kisebbségi helyzet is okozza nyilván, mert a kisebbség mindig jobban összetart, mert ő azt érzi, hogy elveszíthet valamit. A többség ezt nem érzi, és ezért ez a mondás valószínűleg nagyon igaz. - Én azt gondolom így befejezésül, hogy amikor az 1844-es úgynevezett magyar nyelvtörvényről beszélgetünk, akkor meg kell említeni, hogy ugyanakkor egy olyan nyelv részesei vagyunk és tulajdonosai, boldog használói, amely szinte a legidőtállóbb az európai nyelvek között egészen biztosan. Ha én egy több mint 800 évvel ezelőtti szöveget, a Halotti beszéd és könyörgést elmondanám, az első összefüggő magyar nyelvemlékünket, azt két-három szó kivételével ma is tökéletesen lehet érteni. Ilyen az isa vagy a heon, amelyek egyébként a költői nyelvben éppen most kezdenek visszajönni. - Ez nagyszerű nyelvstratégiai tény, és nagyon örülök, hogyha ez így van, mert a költők, írók vissza tudnak hozni szép, régi kifejezéseket, szavakat. - Ez a követendő út. Szeressük azt a nyelvet, amelyben kultúránk alapul, és amely a magyarság megmaradásának a jövőben is egészen biztos záloga lehet. - Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isá, por és homou vogymuk. Menyi milosztben terömtevé elevé miü isemüköt Ádámot és adutta valá neki paradicsumot házoá. És ménd paradicsumben valou gyimilcséktül mondá neki élnié.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: 180 éve hivatalos államnyelv a magyar. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején arról lesz szó, hogy hogyan, milyen körülmények között keletkezik az 1844. évi törvénycikk, amely a magyar nyelvet hivatalos államnyelvvé teszi. Aztán beszélünk majd arról, hogy hogy néz ki a magyar a 19. században, milyen kulturális, irodalmi, történelmi hatásai vannak ennek a nyelvtörvénynek. Ugyanezt megvizsgáljuk majd a 20. századi magyar nyelvre vonatkozóan is, és természetesen arról is szó lesz, hogy Trianon milyen hatással van a Kárpát-medencei magyar nyelv fejlődésére. Műsorunk végén kitekintünk, megnézzük, hogy a Kárpát-medence utódállamaiban milyen nyelvtörvények léteznek, hogyan befolyásolják ezek az ott élő magyarok nyelvét.