Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Magyarország 3. legnagyobb és 2. legnépesebb települése Hajdú-Bihar büszkesége Debrecen szimbolikus épülete a pécsi Mihály által tervezett Nagytemplom nevéhez méltón valóban jó nagyra nőtt 1500 négyzetméteres alapterületével Magyarország legnagyobb református temploma egyben a hazai református egyházközség jelképe is az 1500-as évek vége az 1600-as évek eleje, amikor a vallástörténetben megjelenik az új irányzat a reformáció és Méliusz Juhász Péter és az ő munkatársai voltak azok a nagy reformátor a ing, akik az 1500-as években ezt az egészen új vallási irányzatot elhozták ide és ugye nagyon-nagyon jó gyökeret ismert, ha visszagondolunk arra, hogy ugye több 100 évvel ezelőtt, amikor a hírek még csak szájról szájra vagy lóháton terjedtek, hogy mekkora munka volt az, hogy ezek az egészen új irányzatok ide eljöttek és gyökeret vertek és ugye a mai napig is egy nagyon erős református bázis van Debrecenben a Nagytemplom helyén már az 1200-as években is kápolna állt az Árpád-kori Előd 1564-ben, majd 1802-ben is pusztító erejű tűzvész áldozata lett megsemmisült a legendás Rákóczi harang is, amelynek másolatát máig nagy becsben tartják a helyiek a debreceni nagytemplom 1827-re érte el jelenlegi formáját jelentős szakrális tér és turisztikai célpont , amelyet évente mintegy 40 ezren keresnek fel 1849 telére a magyar szabadságharc fordulóponthoz érkezett , miután Ferenc József császári csapatai lesújtó erejű támadásukat mértek az országra az Országgyűlést áthelyezték a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában. április 10. negyedikén pedig Kossuth Lajos a Nagytemplomban olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot a kollégium története azonban jóval korábbra egészen 1538-ig vezethető vissza, annak, hogy a debreceni kollégiumnak egy sor igen jelentős diákja volt annak 2 oka van, egyrészt a hosszú és folyamatos működés, hiszen 15 év múlva 500 éves lesz az iskola, másrészt viszont és én leginkább ezt hangsúlyoznám az, hogy ez nem csak egyetlen iskolát jelentett a mai értelemben, hanem egy iskolaközpontot anya kollégiumnak is alma mater mekis nevezték, ez azt jelentette, hogy a magyar vidéken egészen Csallóközig vagy Szlavónia áig nagyon sok partikuláris volt tulajdonképpen több 100 partikuláris ezek kisiskolák elemi iskolák vagy középiskolák voltak, és az ottani tanítók is lelkű szeg kötelességüknek tartották, hogy a legtehetségesebbeket Debrecenbe küldjék továbbtanulni Arany János Móricz Zsigmond Ady Endre, Szabó Lőrinc és Szabó Magda is a Debreceni Református Kollégium diákja volt, de Schulek Frigyes építész és Baj Zoltán fizikus is kötődött az intézményhez épp úgy ahogy Csokonai Vitéz Mihály, aki mindössze 32 évet élt, ám ebből 15, 5 debreceni diákként töltött el emlék szobáját a kollégium 400. évfordulóján adták át láthatók itt jegyzetei kéziratai, sőt még a fuvola állja is kultúrtörténeti kincsek benn a Kollégium könyvtára is bővelkedik a könyvtár -ra úgy tekintett a régi világ a középkortól kezdve, mint a bölcsesség forrásáról és ilyen módon a könyvtár nagy becsben tartott értéke volt a mindenkori tudós társaságuknak a könyveket pedig ritkán vásárolták, de inkább vásároltatták ugyanis a külföldre menő legjobb diákok kapták meg azt a feladatot, hogy hozzanak magukkal haza könyveket és olyan mai szóval ösztöndíjat kaptak az utazásukhoz ugye ennek megvan kérhettek a professzorok szakkönyveket vannak klasszikusan egyház értékűek, úgyhogy mondjuk egy középkori Antifonálé régi bibliák végtelen mennyiségben mintegy 270 nyelven természetesen itt található aranynak több levelet Móricznak a kollégium az írott levele, amelyeket a a kézirattárunkban Riz a különböző történelmi korszakok sláger könyveit ősrégi pergameneket bibliát év számtalan atlaszt is őriz a Debreceni Református Kollégium könyvtára 2022-ben pedig 170 év után Orlai Petrich Soma mohácsi csatát ábrázoló festménye is visszakerült eredeti helyére Magyarország egyik legnagyobb és legszebb egyházi tematikájú könyvtárában iskolám, amelynek 12 évig növendéke kettőig tanára voltam, ahol hamarabb tudták a tanáraim író leszek, mint bárki, akárcsak én magam észrevettem volna írja Szabó Magda áll mama teréről a Debreceni Református Kollégium Dóczy gimnáziumáról, amelyet mindig hajdúsági Oxford -ként emlegetett, és amely legalább olyan nagy erővel hatott későbbi életművére ahogy imádott szülővárosa Debrecen és valóság azt megint csak keveredik a fikcióval, mert az Abigél című regényében a Matula mögé odaképzeljük ezt a hajdani leánynevelő intézet át, de hódmezővásárhelyi emlékeit is bele Gyurta ebbe a történetbe, de az igazgatónak a nevében Torma Gedeon nevébe felfedezzük Dóczi Gedeonnak a nevét és a Für Elise a című kötetben viszont már a saját nevén szerepel ez az intézmény a Dóczy Gimnázium udvarán áll a 2017-ben Szabó Magda születésének centenáriumára megnyitott Emlékház, amely jóval több mint egy hagyaték méltó gyűjteménye valóságos szellemi kincsesbánya, ahol Szabó Magda regényeiből ismert mára már irodalomtörténeti jelentőséggel bíró tárgyak mesélnek a szerző üdítően gazdag életéről és ez azért szerintem ritka, mert ha ránézünk például erre a hímzett rózsás láb zsámolyra akkor Jablanicai Lenke ezen itatta az egereket és ezen sírt nagyon sokszor Erikről Máriának a bizonyos kemény nevelési stílusa miatt a strucc tollas legyező a kék szobában Rick föl Máriáé volt a dédanyja és gyerekkorukban ezt kölcsön vehették az édesanyjától és agancsos el a barátnőjével játszottak és egész életükben arra készültek kislányként, hogy feleségek legyenek, bár azt mondta Szabó Magda, hogy fogalma sem volt, hogy a templom után mi történik nő és férfi között, de mindenféleképpen jó feleség szeretne lenni és aztán szigorúan csak képzeletben átszálltam a 4-esre a Szent Anna saroknál egy júliusi délelőttön középső és nagy csoport között rávettem a mamát, hogy járjunk a végére ennek a titokkal teljes vonalnak nemcsak Szabó Magdát, de a szintén debreceni 2019-ben tragikusan fiatalon elhunyt Térey Jánost is írásra bírta szülővárosa, noha sokáig se veled se nélküled kapcsolat volt közöttük tavaly nyílt meg régi törzshelyén éppen a szülőházától egy sarokra található lakás múzeuma, amely a Méliusz Juhász Péter könyvtár fiókkönyvtár a volt és ahol a szerző diákként töltötte a mindennapjait a debreceni Múzeum Térei budapesti lakásának tökéletes mása, ez is volt a cél, hogy ez a 2 városi találkozó és összefogjon művel Jánosnak a szövegeit könyveit művészetét nagyon sokan kedvelik ugyanakkor Debrecen akármennyire szembe is fordult vele, akkor, amikor ugye elhagyta és Budapestre költözött, aztán a későbbi műveiben egyre inkább ennek a feloldását is olvashatjuk ennek a konfliktusnak, de Debrecen és Budapest az végig kísérte mint szimbolikus helyszínnek mint különleges jelölők az ő életművét olyan módon is találkozik itt a 2 város, hogy ide látogattak ugye a Pesti kollégák és barátok is, amikor a lakás Múzeum a Térei könyv sarok megnyílt és az a terve mindenkinek és az a szándéka, hogy minél több élő dinamikus program kötődjön ehhez a helyszínhez Térei Jánosra cívis városbeli elődei is hatottak Csokonai Vitéz Mihályra élő költő társ 2 tekintet rajongott Szabó Magdáé írt is gyakran írt esszéket is kedvenc szerzőiről Jánosnak nagyon fontos volt, hogy lássák a szövegét, mielőtt publikálja azokat is először nekem mutatta meg aztán Nádasdy Ádámnak Bazsányi Sándornak és még másoknak és fontos volt, hogy mielőbb lássam, úgyhogy aztán később már elmaradásban is kerültem, de gyorsabban alkotott, mint ahogy én minőségi időt tudtam volna szállni a szövegek befogadására az évek során egyre inkább kezdtem szerkesztői szemmel is figyelni ezeket a szövegeket a debreceni lakás Múzeumban a József Attila-díjas szerző személyek tárgyaim túl gazdag könyvtára íróasztala és mentorának Mándi Ivánnak egyik zakója is megtalálható Csonkának tűnik, de a látszat csal öntudatában nagyon is egész és számos titkot is rejt Debreceni Református kis temploma a toronysisak nélkül maradt neoromán kis csoda a közel 300 éves épületet tavaly felújították, így azóta középkori bástyákat idéző harangtornya is látogatható utóbbit eredetileg hagyma szerű kupola fedte, ám az erős Alföldi szelek folyton-folyvást megrongálták, ezért az építészek bele nyugodván az isteni akaratba torony nélkül hagyták a Csonka templom közelében áll a város egyik illusztris műemlék jellegű épülete, amely korábban vaskereskedő is volt jó egy évtizede pedig étterem Debrecen sokat köszönhet a korábbi tulajdonosoknak a kereskedő Sesztina családnak, hiszen mecénásai voltak a rászorulóknak támogatták a helyi kultúrát és a tudományt is a tradíciókhoz szerencsére máig hűek igaz ez már az íz élményekben érhető tetten Debrecenit végtére is Debrecenben érdemes kóstolni, igazából a Debreceni páros nekünk szívügyünk az elődöm Pataki Péter volt az egyik kezdeményezője ugye a Debreceni páros felelevenítésének és ők készítették el azt a receptúrát, amivel a mai napig dolgozunk a mostani Debreceni páros az egy pár állt kolbász, ami azt jelenti, hogy hőkezelt igazából az eredeti recept be kézzel volt vágva a töltelék a mai modern technológiába egy pépesített és egy kézzel vágott termék keveréke kerül be paprikával készül kemény só, bors a és régebbi időkben készítették csak szarvasmarhából vegyesen marhából és sertéshúsból a mostani mi debreceni párosunk pedig mangalicából készül szerintünk ez a legjobb alapanyagokból Aleix ízletesebb kolbászt lehet előállítani tűr Ádám és csapatának elhivatottságát mi sem fémjelzi jobban, minthogy éttermük kell már másodjára kerültek a világ vezető vendéglátós kalauz állnak válogatásába a Michelin Gajic szelek sem be ehhez vélhetően annak is köszönhető, hogy egyszerre szeretnék őrizni a régió gasztronómiájának hagyományait és új utakat mutatni a vendégeknek a debreceni pároskolbász is éppen ezért szerepel évek óta az étlapon nagyon fontos a jó alapanyag használat házilag készített Torma vagy a környékről származó -tól ma ugye létszámban Magyarország Torma termesztésének körülbelül 80 90 százaléka, úgyhogy mi Létay tormával kínáljuk, amihez csak sót, cukrot és egy kis ecetet adnak a kézművesek, akik készítik nekünk ezt a formát, és ezzel nagyon-nagyon jól lehet párosítani a kolbászt házi kenyeret sütünk hozzá, és így igazából nincsen szükség arra, hogy újragondoljuk Debrecen esetében a bor kultúrája, talán ismertebb minta Sörtörténeti múltja pedig már a 16. században is főzték itt a söröket az első okleveles említése -ről 1580-as, amelyben Báthory Kristóf, erdélyi vajda meg is adóztatta a helyi sörfőzőket a város egy figyelemreméltó sörházat építtetett 1680-ban a mai laktanya helyén a Péterfy a Honvéd utca sarkán innen indulnak új Judit gasztrotörténeti sétái, amelyek érintik Debrecen habzó történelmének legfontosabb állomásait , így a Bem teret is, ahol ma már Galéria állt-e hajdan sör házként hivatkoztak rá a helyiek az 1820-as években épült a debreceniek egy része is Serház kint ismeri az épületet, azért érdekes ez, merthogy itt ellentmondás van a forrásokban, hogy van, aki szerint Serfőző ház volt, van aki meg sem említi ilyen nagy történetírók Debrecenről és pont az én kutatásom derítette azt ki, hogy ez az épület ez Ascher házként ismerték öltözoben térré született ez a gyönyörű műemlék épület egyébként nem Serfőző háznak épül az épület tulajdonosa, tehát az az stimmel, hogy az 1820-as években valószínűleg 1828-ban a források szerint Dragota Ignác háza át a telket, ami már valószínűleg ez az épület lehetett és valószínűleg gyarmatárut raktárnak építette a belvárosi angol királynő szálloda kávézója szintén fontos állomása Sörtörténeti síitáknak Ady Endre Debreceni diákévei alatt törzsvendég volt itt, ahol ma már sör mester is dolgozik az épület története 1890-ig nyúlik vissza hosszú ideig bérelte az országos hírű vendéglátós Hauer Bertalan és aki a 19. 20. század fordulójára Debrecen egyik legnépszerűbb vendéglátóhellyé vétette a mindig előkelő angol királynőt Debrecen tudományos élményközpont. Az Agóra, ahol a természettudományok játékra hívnak a létesítmény 9 évvel ezelőtt állt a tudománynépszerűsítés szolgálatába azzal a céllal, hogy korosztálytól függetlenül közérthetővé és szerethetővé tegye a minket körülvevő világot az egyik nagy kedvence kísérleti bemutatónk a fagyos kísérleti bemutató, ahol egy olyan anyaggal kísérleteznünk, ami elég meglepő tulajdonságokkal bír az emberek számára ez nem más, mint a folyékony nitrogént, amit mondjuk nem biztos, hogy iskolában látnak, illetve ami ránézésre akár a vízhez is hasonlíthat egyesek szerint viszont nagyon fontos különbség, hogy egyrészt ez egy másik anyag, másrészt pedig, hogy a forráspontja nem plusz 100 Celsius fok, hanem mínusz 196 így hiába látjuk, hogy egy színtelen folyékony anyag bugyog és gőzölög ez bizony nagyon hideg, ha saját maga látja, illetve követheti nyomon a kísérleteket a nitrogénnel szinte biztos vagyok benne, hogy megjegyzik, hogy attól, hogy valami színtelen és folyik az nem biztos, hogy a víz lesz a szakértők által bemutatott kísérletek mellett igazán azok a játékok hatnak és segítik a tudományos ismeretek beépülését, amelyeket önállóan próbálhatnak ki a látogatók , így aztán aki mer 2 méter magasan biciklizni az valószínűleg nem pusztán bátor, de vélhetően már pontosan tudja a fizikai magyarázatát is a játéknak az Agóra biciklijének ugyanis olyan alacsonyan található a súlypontja, hogy lehetetlen vele felborulni épp azon az elven működik, ahogy a hajók tőkesúlya is ezen a tudományos játszótéren persze a homokozó sem hétköznapi, ha akarjuk interaktív domborzati térképét változik a vízsugár pedig bármikor eshet szív alakban egyik sem varázslat csupán vegytiszta tudomány az a tapasztalatunk, hogy igazából a gyerekek életéből az, hogy a természettudományok érdekes oldalát ismert vizsgálhassák egy kicsit mintha kimaradna az iskolában ugyan megtanulják az alapokat is felhívják rá a figyelmet , viszont mi máshogy mutatjuk be nekik és szerintünk ez nagyon fontos , hiszen minél többféleképpen próbáljuk a gyerekeknek a tudtára hozni akár az ő tudtuk nélkül is, hogy a természettudományok mindenhol ott vannak és mi a fontosabb annál valószínűbb, hogy az lesz az eredménnyel meg, hogy megértik és rájönnek, hogy igazából az élet apró csodái mind-mind természettudományos háttérrel rendelkeznek, amik így nem is csodák, hanem igazából csak a természettudományok építészeti jegyeit tekintve hasonlóan izgalmas az Agóra Tudományos Élményközpont épülete, mint amilyen a modern art Modern és Kortárs Művészeti Központ A utóbbi 2006-ban Kovács András tervei alapján készült el és lett Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő kiállítóterében rendelkező galériája azóta sorra váltják egymást a kortárs képzőművészeti szcéna progresszív művészeinek kiállításai itt a téli hónapokban mintha még a megszokottnál is nagyobb figyelemmel fordulna a modern a helyi alkotók a debreceni művészeti közösségek felé a galéria falain kilépve külső helyszínen fut Tar Sándor József Attila-díjas író és szociográfus emlékkiállítás a Debrecen számára Tar Sándor egy nagyon fontos író egy nagyon fontos referencia és a modern is szeretett volna ehhez kapcsolódni kortárs művészeket hívunk meg, akik reflektálnak az életműre reflektálnak azzal Sándor-i életérzésre attól Sándor kiállítással és túlnyúlunk a falakon és Debrecen egy emblematikus épületében a 24 emeletes toronyház XIX. emeletén a 203-as lakásban mutatjuk be ezt a különleges tárlatot úgy éreztük, hogy Tar Sándor hoz egy ilyen White cube szerű tér, amit mi itt nyújtani tudnánk az nem passzol, és igenis tapossuk ki annak az útját, hogy egy sokkal otthonosabb számára is sokkal otthonosabb közegben tudjon vele találkozni a látogatók a feltűnő tárgyak című sorozat ezzel szemben már a modern kiállítótereiben igyekszik bemutatni Debrecen pezsgő kortárs kultúráját a helyi egyetem hallgatóinak bevonásával a tárlat egy szabadon választható kurzus keretein belül születhetett meg, amelynek során a diákok a debreceni identitásra a város és a benne élők viszonyrendszerére, valamint a közösség erejére vonatkozó kérdésekre keresték a válaszokat .

Magyarország 3. legnagyobb és 2. legnépesebb települése Hajdú-Bihar büszkesége, Debrecen.