E heti műsorunk Szenczi Molnár Albert életművével foglalkozik. Beszélünk születéséről, családjáról és ifjúkoráról. A tudósról, a zsoltárfordítóról és természetesen szóba kerül majd Károli Gáspár mellett töltött évei is. Takaró Mihály és vendégei várják önöket! A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext és a mediaklikk.hu. A teljes leirat forrása a teletext.

Az Úrnak irgalmát örökké éneklem. És hűséges voltát mindenkor hirdetem. Mert mondom, hogy megáll mindörökké irgalma, melyet úgy megépít, hogy megálljon minden ha, és hogy mind az égig erősíted, megtartod te szent igazságod. - Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Szenczi Molnár Albert. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Szenczi Molnár Albert születéséről, családjáról, ifjúkoráról. Aztán arról lesz szó, hogyan segíti Károli Gáspár munkáját a bibliafordításban, később pedig, hogyan hajtja végre ennek korrekcióját. Aztán bemutatjuk a tudóst, a magyar-latin szótár szerkesztőjét, azt az embert, aki Keplerrel áll kapcsolatban. És természetesen szó lesz majd a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albertről is. Műsorunk végén arról fogunk beszélgetni, mik azok az úgynevezett ma is használt Szenczi Molnár Albert szövegek. Beszélgetésünk elején ejtsünk néhány szót Szenczi Molnár Albert születéséről és családjáról. - Idén lesz 450 esztendeje, hogy megszületett Szenczi Molnár Albert, 1574-ben, Szenczen, Pozsony melletti kis mezővároskában. A neve tulajdonképpen beszélő, mert a Szenczi a nevében, az a születési helyet jelöli, a Molnár pedig az édesapja foglalkozását, ugyanis az édesapja egy malom tulajdonos volt, aki a malmok építésével is foglalkozott, de viszonylag jómódú volt, voltak földjei és szőlői is. Egyébként a családja székely eredetű volt. - Azért érdekes ez, mert a jómódú Szenczi család hamarosan elhatározza, hogy Albertet taníttatni fogják. Hogyan alakul a további pálya? - Nagyon fiatalon elkezdi a tanulást, először Győrben, persze úgy, hogy egy idősebb diák kíséretében megy el otthonról. Aztán Göncön tanul, a gönci iskolában. Utána Debrecenben, majd megint Göncön. A későbbiek szempontjából érdekes lesz ez a gönci tanulás, ugyanis Károli Gáspár, a gönci református lelkész, az első teljes magyar biblia fordítója. - Minek készül Szenczi Molnár Albert? Mi az elképzelése az életről? - Szenczi Molnár Albertre elsősorban úgy tekinthetünk, mint egy késő-humanista tudós személyiségre, akinek mondjuk meghatározó a felekezeti hovatartozása, a református volta, és ebben megerősíti őt Károli Gáspárral való kapcsolata. Nagyon hamar, tehát kamaszkorában kerül oda a bibliafordító műhelybe. Maga Károli, mint gönci esperes, egy munkacsoport segítségével dolgozott a Biblia fordításán, és szerves része volt ez a fiatal kamaszfiú is ennek a csapatnak, még hogyha olyan egyszerű munkái is voltak, hogy neki kellett mondjuk átvinnie egyik helyszínről, Göncölről Vizsolyba a kéziratot, hogy akkor azt nyomtathassák, sajtó alá rendezhessék. És olyan szempontból is ez egy formáló időszak Szenczi Molnár Albert számára, mert így tényleg elsőkézből lát bele abba, mit jelent egy művet megjelentetni. Ott folyik még a fordításnak a munkája, fordítás, sajtó alá rendezés, nyomdai előkészítés. - Korrektúrák, stb. Tudjuk nagyon jól, hogy Károli Gáspár különböző helyeken széljegyzeteket is írt, és maga is javított nagyon sok dolgot. Hogyan alakult tovább Szenczi pályája? - 1590-ben indul külföldre. Akkor még az édesapja költségén, később édesapja elszegényedik, de akkor még volt elég pénze, és először Wittenbergbe megy. Általában, a 16. században a magyar diákok először odamentek, az a reformáció szülővárosa, és oda tiszteletből is el kellett menni. Utána viszont mindenféle zavarok vannak már a wittenbergi egyetemen, ami miatt a református diákokat nem látják annyira szívesen. Úgyhogy akkor átmegy Heidelbergbe, majd pedig a strasbourgi főiskolára. - Azt hiszem, hogy Heidelbergnek megintcsak nagy szerepe lesz. - Igen, Heidelbergben többször tanul, ugye az a református egyetem volt annakidején, és nagyon szoros magyar kapcsolatokkal rendelkezett a heidelbergi egyetem. Erdélyi fejedelmekkel is a heidelbergi teológia professzorok állandó kapcsolatban álltak, később ösztöndíjat is kaptak az erdélyiek oda, tehát Heidelberg egészen a harminc éves háborúig nagyon fontos volt a református egyetemi képzés szempontjából. - Hogyha azt mondom, hogy reformáció és Heidelberg, akkor feltétlenül valamit meg kell említenünk. - A heidelbergi káté, ami szintén összefonódik Szenczi Molnár Albert munkásságával olyan szempontból, hogy ő az, aki elkészíti egy magyar fordítását ennek a hitvallási iratunknak. - Látunk egy nagyszerű fiatalembert, aki előtt van a szent öreg, mint példakép. Károli Gáspárról van természetesen szó, és asszem, megszületik benne valami, és az a valami, talán a legjobb szó erre az elköteleződés. - Erről van egy történet, amit ő maga mesél el, Szenczi Molnár Albert, hogy a strasbourgi főiskolán a professzora behívta a dolgozószobájába, és megkérdezte tőle, hogy mit akar csinálni. Megmutatta a könyvtárában a különböző nyelvű szótárakat, a német-latin szótárt például és a különböző biblia kiadásokat, és megkérdezte, hogy vannak-e ezek magyar nyelven. Mire Szenczi Molnár mondta, hogy igen, bibliafordítás már van, de magyar-latin, latin-magyar szótár, betűrendes, az még nem létezik. És ez az a pillanat, amikor megfogadja magában, ő maga meséli, hogy megfogadta magában, hogy újra kiadja majd a Bibliát, és megcsinálja a betűrendes magyar-latin, latin-magyar szótárt. - Ezt a magyar népet a jóságos nagy Isten, mozdította ki a szkíta pusztaságból, és a Maiótisz ingoványain keresztül, egy szarvas útmutatásával, csodálatos módon vezérelte, és Európának erre a leggyönyörűségesebb részére helyezte. - Ez valóban kuriózuma ennek a kornak és a magyar tudománytörténetnek szintén egy komoly állomása. - A korábbi szótárak, szójegyzékek voltak inkább, nem szótárak, azok nem betűrendesek voltak, hanem téma szerint csoportosították benne az egyes szavakat, ahogy azt nyelvtanulásnál egyébként szokták, hogy az egyes témákhoz adják meg a szavakat. Itt viszont betűrendest kellett csinálni. - Tehát a hétköznapi élet vagy a kommunikáció különböző területei jelenthetnek, területek vagy tudomány területek, itt pedig valami egészen másról volt szó. Nemcsak betűrendesség van ebben a magyar-latin, latin-magyar szótárban, hiszen ez két olyan nyelv, amelyik nagyon távol áll egymástól, például nyelvtani szerkezet tekintetében. - Igen. Később nyelvtant is írt, tehát van egy új magyar nyelvtana, amiben szófajtani és mondattani rész is van. Ez a második magyar nyelvtan, amit ő leírt. Tehát volt benne egy nagyon erős nyelvi érdeklődés is. - Igen. Ez, asszem azért érdekes, mert ez fogja segíteni majd azt a munkát, ami el fog vezetni majd a Biblia korrekcióhoz, illetőleg amikor tudományos szakmunkákat fordít. Beszélni fogunk majd a Discursus de summo bonoról, stb., akkor ez a fajta felkészültsége hihetetlenül nagy segítségére van. Itt szó esett már arról, hogy a bibliafordítás, az első teljes bibliafordítás munkálataiban részt vesz, de nem, mint tudós. Aki ott volt, és tudja, hogy milyen nehézségek voltak, ugye Marskovics Bálintról van szó, illetőleg arról, hogy lengyel betűkészletről van szó, és még sok mindent lehet mondani a bibliafordítással kapcsolatban, és tudja, hogy mennyi, nemcsak nyomdahiba, de bizony kifejezéshiba is marad. Ekkor születik meg benne az elképzelés arról, hogy ezt a Károli Bibliát valahogyan, ennek a korrekcióját el kell készíteni. - Igen, és ebben is kapcsolódik egyébként az ő élete a magyar nyelvtanhoz is, hiszen volt neki egy jelentős támogatója, Hesseni Móric, aki maga döntött úgy, hogy kálvinistává, reformátussá lesz, pedig akkor a birodalomban ez nem volt egy bevett vallás. - A választófejedelemségekben ez nem volt szokás, mondjuk így. - Igen. Ő pedig Árpád-házi Erzsébetnek volt egyébként a leszármazottja, tehát mintegy favorizált Magyarországgal és a magyar nyelvvel. Tudott is valamennyire magyarul, és ő az, aki egyébként a magyar nyelvtanra is megbízást ad, ezt támogatja anyagilag, de emellett kerül elő a magyar nyelvű bibliának a revideálása. A tartomány gróf ezt a szárnyai alá veszi, támogatja, és 1608-ban aztán Hanauban sikerül egy javított nyelvezetű... - Ez a hanaui Biblia. - A hanaui Biblia, és az sem lebecsülendő szempont egyébként a hanaui bibliával kapcsolatosan, hogy ez egy úgymond negyedrét kiadás volt, tehát egy kisebb, jobban használható, kézbe vehetőbb kiadás. - Ez volt a lényege azt hiszem. A Károli bibliának talán az egyik legnagyobb gyengéje az volt, hogy a hatalmas méret, illetőleg a kötetek nyilvánvalóan nehezen forgathatóak. A hanaui bibliában már nemcsak a tudós, de az az ember, aki a praktikum embere is, jelen van előttünk. Az előbb beszéltünk Prágáról, illetőleg beszéltünk a magyar-latin szótárról. Tényleg, hogyan lesz erre pénz? - Hát úgy lesz pénz, hogy a korabeli szokás az volt, hogy egy jelentős, lehetőleg sok pénzzel rendelkező hatalmasságnak ajánlották a könyveket, akik aztán támogatták a kiadást. Így került arra sor, hogy a magyar-latin, latin-magyar szótárt Rudolf császárnak ajánlotta elsősorban Szenczi Molnár Albert, nyilvánvalóan ilyen szándékkal, merthogy ez egy vallásoktól független valami volt. Rudolfról tudnivaló volt, hogy ő az ellenreformáció nagy támogatója volt, ugyanakkor a tudományoknak is a nagy támogatója, és utána személyesen elment Prágába, és elvitte neki a szótárt, és kapott is 200 aranyat Rudolf császártól. - Érdemes volna egy pillanatra visszatérnünk még a hanaui bibliához, hiszen az egész magyar bibliafordítás és a bibliakiadás egyik nagyon komoly, nyugodtan mondhatjuk, hogy mérföldköve ez a hanaui biblia. - Igen, nemcsak a méret az, amiben hozott újdonságot ez az új kiadás, hanem, ahogyan ez említésre is került, igaz, hogy fiatal volt még akkor Szenczi Molnár Albert, de mégis jelen volt azokon a bibliafordító munkacsoporti megbeszéléseken, esetlegesen vitákon is, amelyek azért jellemeznek egy ilyen hatalmas nagy fordítás elkészülését. Maga Károli Gáspár is tisztában volt azzal, hogy a munkája nem végleges, és ő maga is akarta volna egyébként azt javítani, revideálni. Nem volt már erre lehetősége. - Életideje nem volt már. - Igen-igen. És akkor Szenczi Molnár Albert pedig ezt el tudta végezni, azt lehetne mondani, hogy öreg mestere helyett is. Illetőleg egyébként német bibliafordításoknak a példáit is alapul vette, egyfajta inspirációt is jelentett számára az akkor megjelenő úgynevezett Piscator bibliafordítás, ami ráadásul egy református, kálvinista háttérből érkező bibliafordítás volt. És valószínű, hogy egyébként ezen inspiráció miatt hozta meg azt a lépést, ami a reformátusi tervekhez egy közelebbi dolog, hogy amíg Károli Gáspár mondjuk az ószövetségben szerepelteti az apokrifként számontartott könyveket, addig mondjuk a hanaui biblia már ezt külön veszi a kanonikus testtől, korpusztól, könyvektől, és egy külön blokkban szerepelteti. De ami szintén fontos, a zsoltárfordításai Szenczi Molnár Albertnek. - Amiről majd bővebben fogunk beszélni. - De ez összekötötte a kettőt, tehát a hanaui bibliával, meg az oppenheimivel is, egy kötésben ott volt ez a nagyon gyakorlatias, dallammal ellátott zsoltárfordítás is. - Szemünk előtt nyílik ki egy kép egy emberről, Szenczi Molnár Albertről, aki a korszak egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb magyar tudósa, akinek nemzetközi kapcsolatai vannak. Beszéltünk itt a hesseni grófságról, beszéltünk Rudolf császárról, német-római császárról, Prágáról, és az azt jelenti, hogy ő is nemzetközileg ismert lesz, tudós kapcsolatai lesznek. Talán az első olyan magyar tudós, aki nemzetközileg is ismert, és nemzetközileg is elismert ember. Az előbb szó volt, és örülök, hogyha erről még néhány mondatot tudunk mondani, a prágai kapcsolatról és azt hiszem, hogy feltétlenül meg kell említenünk Rudolf mellett Keplert, aki aztán majd Madách Ember tragédiájának, Prága 1., Prága 2. színében szerepel, mint főszereplő. - Kepler a korszak vezető csillagásza volt, és ott volt Rudolf császár udvarában. Persze nem elsősorban csillagászként, hanem csillag jósként. - Asztronómia, asztrológia. - Ami akkor még egy tudomány volt. Szenczi Molnár Albert, amikor Prágába érkezett, akkor a református és protestáns cseh értelmiséggel veszi fel a kapcsolatot, náluk lakik, többek között Keplernél is egy darabig, és nagyon jó barátságba kerül ezzel a cseh értelmiségi körrel, aminek egyébként Kepler is tagja volt. A kapcsolat később is megmarad egy darabig, és leveleznek is egymással. - Apropó, levelezés! Tudjuk, hogy Kepler és Szenczi között történik többször is levélváltás, és én úgy tudom, hogy Szenczi levelezéseivel kapcsolatosan talán új eredményeket is meg fogunk ismerni, hiszen te most ezzel foglalkozol. - Már jó ideje gyűjtöm a Szenczi Molnár Albert leveleket. Más feladataim miatt egy kicsit akadozott a dolog, de úgy tűnik, hogy a jövő évben ezt be tudom fejezni, és egy új kiadást készítek Szenczi Molnár Albert leveleiből. Mert van egy régi még, 1898-ból, Dézsi Lajos kiadta az akkor ismert leveleket, de azóta nagyon sok újat találtunk. Különböző európai könyvtárakból, levéltárakból előkerültek Szenczi Molnár Albert kiadások. - Mondanál erre példát? Mert ez rendkívül izgalmas, hiszen azt jelenti, hogy magyar tudománytörténet 130 év után fogja elővenni újra azt a témát, Szenczi levelezéseit, amivel 130 éven keresztül nem foglalkozott, vagy ha foglalkozott, csak per tangentem, tehát érintőlegesen néhány tanulmány, vagy egy-egy levél elemzése nyomán. Most azonban készül valami összefoglaló munka. Milyen kép alakult ki benned, aki kutatója vagy ennek, erről a levelezésről? - Valóban egy európai értelmiségi, aki tényleg mindenkivel kapcsolatban áll. Ehhez persze az is kellett, hogy 30 évig Németországban élt, és még a házasságán keresztül is egyébként ezekhez a német értelmiségi körökhöz kapcsolódott, hisz a felesége a Luther-családnak is rokona volt például. Német felesége volt Szenczi Molnár Albertnek, ezt is tudni kell hozzá. Tehát a német értelmiséggel van kapcsolatban, és az egész európaival, a csehvel is és a franciával is egyébként. - Igen, ez majd a zsoltárfordításoknál lesz igazán izgalmas, a francia kapcsolatai, meg a genfi kapcsolatai, így van. - És a levelek erre mutatnak igazából egy nagyon nagyszerű képet erről a nagy kapcsolatrendszerről. - Te benned bíztunk eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak, mikor még semmi hegyek nem voltanak, hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva, te voltál és te vagy, erős Isten, és te megmaradsz minden időben. Az embereket te meg hagyod halni, és ezt mondod az emberi nemzetnek, legyetek porrá, kik porból lettetek, mert ezer esztendő előtted annyi, mint az tegnapnak ő elmúlása, és egy ének rövid vigyázása. Kimúlni hagyod őket oly hirtelen, mint az álom, mely elmúlik azontól, mihelyt az ember fölserken álmából, és mint a zöld füvecske az mezőben, az, mely nagy hamarsággal elhervad, reggel virágzik, s estve elszárad. - Eddig megismertettük Szenczi arcát, a tudósét, a nemzetközi hírű tudósét, de ugyanilyen jelentős, mint teológus, mint pap, és azt hiszem, hogy irodalmi szempontból is nagyon komoly nyomot hagyott, verstani szempontból a magyar kultúrában, sőt majd még a filozófus Szencziről is beszélnünk kell néhány szót. Nézzük akkor azt a művét, ami talán a legmaradandóbb, ez pedig a 150 genfi zsoltár magyar fordítása. - Mindmáig, ha esetlegesen külföldön, protestáns körökben az ember mozog, és kiderül róla, hogy magyar református, akkor ez egy általános ismeret, hogy igen, ti a 150 zsoltárt, azt mind megbecsülitek, éneklitek, helyet kapnak ezek a zsoltárok az énekes könyvünkben, és valóban, hogy ez így van, Szenczi Molnár Albertnek köszönhetjük. Ő maga is szerette a zsoltárokat, tudott velük azonosulni, hiszen az életútja olyanfajta megpróbált életút volt, mint amilyen a zsoltárírók többségének, amikor még kínzást is szenvedett 1622-ben, a harmincéves háborúnak az időszakában, a hitéért. - A város elfoglalása után. - Igen. Úgyhogy egy ilyen szempontból is őt Isten alkalmassá tette arra, hogy megtanítsa a zsoltárokat magyarul. Korábban is voltak egyébként zsoltárfordítások, Sztárai Mihály is foglalkozott ezzel. Ezeket egyébként maga Szenczi Molnár Albert is ismerte, és részben szerette, de ugyanakkor úgy vélekedett róluk, hogy nagyon egyszerűek, sőt, ha szabad ezt mondani, mert ezt ő mondja, hogy parasztosnak gondolta őket, ezt a szót használja rájuk. Úgy gondolkodott, ebben is valamelyes a kálvinista életszemlélet tükröződött, hogy mindent az Isten nagyobb dicsőségére tenni és élni, hogy a szentléleknek is jobban tetszik az, hogyha ő a zsoltárokat mívesebben, igényesebben fordítja le az anyanyelvére. - Használja a német formát, ismeri az eredeti ószövetségi zsoltárszövegeket héberül, természetesen ennek a latin változatát is ismeri. A német mellett megismeri a franciát, de hisz ez fontos, mert a zsoltároknak az első tulajdonképpeni átfordítói a franciák voltak. És ebből az összesből kell csinálnia egy magyar fordítást. Ez egy hihetetlen bravúr, ami a zsoltárfordításokban Szenczeinek talán legnagyobb szellemi teljesítménye, ezek a zsoltárfordítások. Meg kell küzdenie a francia nyelv idegen három-kettes ritmikájával, vagy annak a zenének az idegen ritmikájával a magyartól, vagy a prozódiai problémákkal. Asszem, időben és verssor fordításban is igaz ez. - Igen, időben végül is egy kevesebb, mint száz nap alatt végezte el, így szoktuk említeni, végezte ezt a hatalmas nagy munkát, és a fordításának végére pedig odaírta, hogy laus viventi deo, hogy dicsőség az élő Istennek, mintegy ezzel is kifejezve azt, hogy kitől és honnan kapott erőt, hogy ezt a nem kevés intellektuális teljesítményt elvégezze. - Azt hiszem, hogy itt kell kapcsolódnunk valamihez, mégpedig Szenczi egy új oldalához, hiszen ez a zsoltárfordítás sorozat nemcsak azért jelentős, mert először jelenik meg az összes genfi zsoltár magyarul így egyben, hanem azért is, mert ez a magyar verstanra és a magyar irodalomra, a későbbi magyar lírára óriási hatással van. Nem véletlen, hogy 20. századi nagy költőink számtalanszor hivatkoznak a Szenczi hagyatékra, vesznek át tőle a zsoltárokból örökölt versformákat. - Igen, arról van szó, hogy a hugenotta zsoltárkönyv, amit Szenczi Molnár Albert fordít, az a korabeli francia reneszánsz irodalomnak a versformáit, strófa formáit használja, és azt a zenét, amit énekelnek francia Svájcban, meg Franciaországban, mert valójában nem svájciak, hanem franciák voltak a genfi zsoltárkönyvnek a szerzői, Clément Marót és Théodore de Béze, hogyha idegen nyelven akarom mondani. - Igen, mi Béza Tódornak szoktuk mondani és Marót Kelemennek. - Ez a 150 zsoltár kb. 130 dallamra éneklődik, ugye mert vannak azonos dallamra énekelt zsoltárok, és a versformák száma 110. - Hihetetlen! És miután már nagyon rövid időnk van, még kellene beszélni egy mondat erejéig a filozófusról, hiszen élete végén fordít egy óriási nagy filozófiai művet, a Discursus de summo bono, vagyis az értekezés a legfőbb jóról. - Egy német szerzőnek, Georg Zieglernek a könyvét dolgozza át. A kor uralkodó filozófiája az új sztoikus filozófia, az, ami benne van, egyeztetve a keresztyénséggel. Ez a dolognak a lényege, ez 1630-ban jelenik meg, és valóban ez az utolsó nagy műve Szenczi Molnár Albertnek. - Milyen fantasztikus utazás volt végignézni egy ember életét, aki elindul egy szegény családból, egy molnárgyerekként, és aztán nemzetközi tudós lesz belőle, és közben mindvégig marad alázatos hitű keresztyén, miközben a teológiai magaslatain jár, elkalandozik a zene világában, és ezzel örök értéket ad, a 150 genfi zsoltárt magyarul, végül pedig elmondja a Discursus de summo bono fordításában, mert bizony ez a fordítás néhányszor csak szabadfordítás és nem szó szerinti, hogy a legfőbb jó és a legfőbb értelem maga az Isten. Azt hiszem, hogy egy olyan tudós képét láthattuk, akire a magyar kultúra, amíg létezik, és reméljük örökké létezni fog, mindig is büszke lehet. - Óh, én édes hazám, te jó Magyarország, mindennemű dolgod már kész nyomorúság. Ha téged meg nem szán az mennyei Isten, nem adnék egy zsák pénzt minden szerencséden.

- Mai műsorunk címe: Szenczi Molnár Albert. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Szenczi Molnár Albert születéséről, családjáról, ifjúkoráról. Aztán arról lesz szó, hogyan segíti Károli Gáspár munkáját a bibliafordításban, később pedig, hogyan hajtja végre ennek korrekcióját. Aztán bemutatjuk a tudóst, a magyar-latin szótár szerkesztőjét, azt az embert, aki Keplerrel áll kapcsolatban. És természetesen szó lesz majd a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albertről is. Műsorunk végén arról fogunk beszélgetni, mik azok az úgynevezett ma is használt Szenczi Molnár Albert szövegek.