Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Hol van még a Tavaszi ébredés az anyaföld csak most fordul át a másik oldalára, ráadásul olyan beleéléssel húzza a ló bőrt, hogy horkolás a a madárrajt sem engedi felszínén megpihenni újra és újra az égbe kergeti őket a Tolnay Hegyhát párra felhőt enged a pőre ségét szégyen lőtt ágyra pedig, de jó volna felfedezni a szendergés természet valódi arcát azonban így templom kíváncsi szeret leselkedni kevés olyan hely akad, ahova a torony hosszú nyaka nem látta el a 248 éves épület nemcsak a környéknek, de az itt élőknek is nagy ismerője szinten mindenkinek van hozzá köze a sziklára épített istenháza a Dőry család öröksége mint megannyi épület Kúria kastély a Tolnay Zombán innen és túl 6 vagy 7 kastély van, ami között van kisebb és nagyobb ez volt az első kastély amit épített bőrén Lajos a 19. század végén ezt gombához tartozó külterület Zomba paradicsom puszta néven van a Dőry a katolikusok voltak, és ő azt mondta, hogy a milyen vallású az Úr olyan vallással cseléd is. Most ezt nem mindenki fogadta el kell és vándoroltak le az Alföldre Harruckern Bálóhoz és ők alapították Orosházát azon vállról elűzött evangélikusok egy nehéz, de számukra fontos terhet is magukkal vittek a hosszú útra egykori templomuk harangja ma Orosháza létrejöttének egyik szimbóluma mindig is vegyes lakosságú település volt zumba az őslakos magyarok itt voltak és az innen elkerülő evangélikus magyarok helyett toborozták a katolikus németeket illetve svábokat ez úgy történt, hogy Zomba környékét a török kiűzése után egy Rácz vezér kapta meg jutalmul a császártól a háborúban folytatott tevékenységét és hát eléggé el néptelenedett terület lett ez így természetes volt, hogy érdemes volt telepeseket behívni, és ez a Mont az törli vezér megbízta Dőry Lászlót, aki akkoriban Bécsben dolgozott tanácsosként, hogy toborozzon németeket az ő birtokaira is ez már az 1712-es években elindult ez a toborzó folyamat, aminek következtében érkeztek nemcsak Zone bálra, hanem a környező falvakba a németek, amit aztán meg is vásárolta Dőry magának Monasztir mitől a Dőry család élete összeforrott zumbával a Tolnay közösség sorsával az együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult a település gyarapodott a Dőry ek megkerülhetetlenné váltak azon bához tartozó külterületen található paradicsom Pusztai uradalom impozáns épülete jelenleg gyermekotthonként működik a Dőry -nél nagy volt az állattartás és a növénytermesztés itt ezen a vidéken a Föld tulajdonságából legfőként paradicsomot termeltek az épület másik felébe szarvasmarhatartással foglalkoztak tejtermeléssel, de találunk emlékeket Láss sajtokról Dőry Pusztai sajtról külterületet úgyis hívták, ami ad Riedhez tartozott, hogy Dőry pattan a paradicsom pusztán -hoz közeli Andor pusztán egy kisebb Kúria épület öregbíti a Dőry ek nevét a bárók kupolás lakhelye később a termelőszövetkezeti irodája lett közben Zombán gombamód bújtak elő a földből a gazdagságot és a jólétet jelképező építmények ám Zombán nem csak a felszín felett, hanem a föld alatt is ad Riek emléke kísért az egykori uradalmi dézsmapince mérete mutatja, hogy szekérrel közlekedtek benne az 1790-es években járunk, ez volt az egyik pincéjüket ezen kívül van még itt Zombán egy egy egy még nagyobb pince, ami ami kupolás szintén az övéké volt és ugye parasztoktól beszedték a dézsmát bejöttek a pincébe és a másik oldalon van egy ugyanilyen ág , ott pedig kimentek történelmi borvidékhez történelmi borospince dukál a több mint 230 éves építmény már sok 1000 liter szőlő lének segített nemesedik bármikor leülnék ide barátokkal vagy családdal, de egy olyan miliő fog el, hogy, hogy ezt az hihetetlen, tehát az ember teljesen elfelejti a külvilágot és kizárólag a gondokat, és igazából át értékeled magát a bort meg amilyen helyen vagyunk, mindig úgy hívom, hogyha bemegyünk a pincébe egy igen szentélybe nekem tényleg ez egy centi az állandó 12 14 Celsius-fok és a megfelelő páratartalom sok csillagos szállodája a bornak , ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy honnan származik a panoráma, akkor bizony a közigazgatásilag Zombán hoz tartozó Szentgál szőlőhegyen van a helyünk, itt ugyanis a látkép olyannyira hajlékának érzi-e Tolnay Szekszárdhoz közeli tájat, hogy állandó lakosként is ide jelentkezett be az első írásos emlékek már így említik ott Szentgál 2 részből állt mindig volt, a Szentgál puszta, ahol az uradalom volt és mindig volt szőlőhegy állítólag volt templom nagyon érdekes, hogy ez az egyik olyan település, ahol nem találták még meg a templomot, de feljegyzések alapján tudható, hogy ez egy templomos falu volt Szentgál szőlőhegy, csakúgy mint Zomba Dőry birtok volt, és ha valahová ad Őrjeg betették a lábukat , akkor ott előbb vagy utóbb kis kastélyt is építettek itt is így történt a 19. századi klasszicista stílusú kúria báró Dőry Gábornak a vármegye legfontosabb földesurának birtok központja lett, majd halála után sokszor gazdát cserélt a szocializmusban mint TSZ épületet raktárként magtár ként használták, hogy helyreállítása után már a bor házként és szálláshelyként működjön a településen élőknek ez egy fontos dolog, hogy itt az a Pesti újra működik, és úgy fogalmazom meg, hogy az offline az OÉT luxus, tehát itt minden infrastruktúra megvan, de ha én individuálisan egy vendégként jönnék , akkor azt élvezném, hogy itt nyugalom van, békesség van és ezt a rezgés teszi át lehet itt vagyok ezen a településen szeretem ezt a helyet, egy jó rezgés hely a jó rezgésekre ad Riek mellett a Pejacsevich és a Komlósi család is ráérzett az utóbbi birtokos família cselédei hozták létre az uradalom felé vezető út 2 oldalán a települést is pontosan tudjuk, hogy milyen sorrendben, hogy épültek a házak, tehát ugye a cselédek között a fiatalok találkoztak, és akkor lehetőséget kaptak házépítésre 30-as évektől kezdődően is szépen sorba építették a házakat mi mindig azt mondjuk most egyre több beköltöző volt azér a faluba és mindig mondjuk, hogy nem mindegy, hogy valaki lakni jön a faluba vagy élni nem rohan itt senki sehova a vesszők is a jól megérdemelt pihenőjüket töltik, bár a rügykezdemények lehet, hogy mézédes fürdőkről álmodnak, amikor érintéses egy termék és nem az kell hirdetnie érintésmentes, hanem egyérintéses és abba benne van ez a nyolcosztályos szemben is, aki megcsinálja a maga munkáját hajnali 4-kor fölkelt 40 fokban is megcsináljam mínusz 4 5 fokba is lemetszi az benne van ebbe a termékbe Miklós senki nem beszél róla is és ez szerintem fontos, mert ő akkor érzi magát értékesnek, ha mások tudják, hogy értéket termelt az értékalapja pedig ismét újult erővel kúszik fel Szentgál szőlőhegy lankáin az egykori Dőry birtokközponton 2 szőlészet-borászat is osztozik a kibővített valamikori magtár épület hatalmas Aczél tartályaiban a hegy leve nemesedik, míg a domboldalon ismét a szőlő az Úr ez az egész egy épületcsoport volt egyébként pont a mi épületünkben volt a lakóház részben volt az iskola, sőt, én azt hallottam, hogy volt, hogy istentiszteletek is voltak ebben az épületbe, úgyhogy ez egyébként a falunak ez az épület csoport mindig egy ilyen helyi közösségi része is volt, amikor édesapám megváltoztatta területet egy nagy része szántóföld volt éppen és telepítette itt újra az ültetvényeket eszköze ilyen 40 hektárnyi egybefüggő terület édesapám a Hungarowind -nek volt a termelési igazgatója és ismert ezt a területet, hogy ez egy nagyon jó termő vidék nem véletlen eset erre a választás Szentgál szőlőhegyre, amíg a hegyen a tőkék a téli álmukat alusszák, addig a seregélyek a közeli erdősávban töltik az idejüket és vágják a centit a kadarka érésig a szekszárdi borvidék főleg vörösben erős, de fehérben sem gyenge cserszegi fűszeres zöldveltelini és Irsai Olivér a fehérek közül, ami itt van különben túlnyomórészt meló Kékfrankos kabernet személyi nyom, habár név France irány Ali Bernáth elég széles a kínálat Athén-i vesszők nem sok mindent árulnak el magukról, hogy melyikről mit lehet majd szüretelni 2024 őszén azt januárban csak a szőlő telepítője és a Jóisten tudja a hódoltsági időkben a törökök nagy pusztítást végeztek Zombán majd a 18. században az uradalom szerencséjére Dőry László tulajdonába került a Dőry leszármazottak komoly sikereket értek el a növénytermesztés és az állattenyésztés területén a befolyt bevételekkel pedig nem bántak fukar kezekkel a család újabb ágai egyre-másra építették otthonaikat ott van mindjárt a rúd Jánszky vagy a Spitzer kastély utóbbi a 2 világháború közötti időben tüdőbeteg apácák szanatórium akkénti szolgált Zombán azonban nemcsak a báró Dőry ek hagytak örök mély nyomot, hanem olyan erre a vidékre költöző tehetségek is, mint az íztelen Kilin atyja Zomba első gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás asszisztens nincs azért volt jelentős , mert abban az időszakban még Magyarországon is előfordult a malária és mint a maláriának a kizárólagos gyógyszerre szerepelt, illetve mint általános lázcsillapítót is használták, de ugye ez rettenetesen keserű volt, és ezért felnőtteknél társas majd gyerekeknél nehézséget okozott a használata végül egy csersavas reakcióval a KIM énekes csersavas vegyület itt alkotta meg, amivel elvette ezt a keserű ízét viszont a hatása megmaradt Rozsnyai találmányával 1869-ben Fiuméban a magyar orvosok és természet vizsgálók 14. vándorgyűlésén pálya díjat nyert az összeget pedig a feljegyzések szerint azonban patika bútorzatára fordította Rozsnyai Mátyás mindemellett korának kiváló fényképésze volt, de a Sakkszövetség is őrzi és ápolja az emlékét az első magyar nyelvű szak szakkönyvet írta, illetve ez egy német nyelvű szakkönyvek a fordítása volt, de az a jelentősége, hogy a magyar sok nyelvnek a kialakításában anya szerepet játszott az ő elnevezéseit vették át gyakorlatilag Zomba azonban a tudós gyógyszerészen kívül egy 20. századi művészt is adott az országnak, Boros Jolán cigány származású magyar operaénekes magyarnóta-énekes Zombán született 1914-ben éppen 110 évvel ezelőtt az édesapja levélben kereste meg pesti Pált az akkori minisztert, hogy hallgassa meg a lányát, hiszen kimagasló énektudása rendelkezett ez meg is történt meghallgatták és a Zeneakadémia ingyenes tanulója lett azonban romáknak ő a példaképe, hiszen tudjuk, hogy szegény sorsból származott és sok munkával, szorgalommal alázattal egész nagy sikereket ért el ugye ma is hallhatóak a Dankó Rádióban a dalai Boros Jolán 1972-ben a Fuss, hogy utolérjenek című filmben is játszott egy kisebb epizódszerepet mi mindig szoktunk szervezni Boros Jolán emlékestet és ezt a film nézhetett be szoktuk játszani egy körülbelül fél percig szerepel a művésznő ugye egy zenei válogatás van énekli a most kezdődik a tánc című zene számát, de nem ő kerül kiválasztásra , hanem Zalatnay Sarolta Zombán a József Attila utca 66-os szám alatt született művésznő közeli rokonait a fővárosba költöztette Jolán egyben Cler Maria nevű tabu Audi sváb lány és egy cigány prímás Boros József szerelméből született az édesapa abban a Dőry család építtette zombai kaszinóban muzsikált , amely ma művelődési házként a község fontos kulturális központja és ahol a folt Varró asszonyok is minden héten összegyűlnek maradék anyagok felhasználására szolgált réges-régen amikor Amerikába kimentek Angliából és mindenhonnan ezek a telepesek ők indították el, hiszen mindenki anyag darabra szükségük volt, nem volt méterben meg boltba vásárolható anyag ezekből először, takarókat használati tárgyakat készítettek, hogy semmi ne menjen kárba szinte valamennyi a nyugdíjasok vagyunk már meghallgatjuk egymást tanácsokat adunk recepteket cserélünk a nagyon fontos és igazából a társaság miatt ez a barátság miatt járunk össze a folt Varró Kaszón Baji boszorkány ujjak nagy varázslók a régi anyagnak új tartalmat adnak itt az anyag nem vész el, csak átalakul a Szekszárdtól 17 kilométerre fekvő 1800 lelkes Zomba épületeiben olyan múltat őriz, amellyel egy nagyobb város is elégedetten dől hátra a karosszékben, hogy kérem szépen ez vagyok én, ám a község nemcsak templomaiban kúriáiba mentette át a régi időket a mába, hanem az itt élők szokásaiban is azonban élő népcsoportok emlékezete messzire repíti a 21. századi embert a Felvidékre Bukovinába Németországba az ősök távolról érkeztek, hogy a Tolnay községben új otthonra leljenek 1945 47 között zumbát is kitelepítették Zomborból valahogy németeket is kitelepítették akkor telepítette be bukovinai székelyeket , majd aztán Szlovákiából Alsószeli -ből felvidéki magyarokat, úgyhogy ma zumbát rakják a a svábok az őslakos magyarok a cigányok és a 2 betelepített a Bukovinai Székelyek és a felvidéki magyarok Alsószeli -ből érdekes, hogy a Felvidékről érkezők luteránusok így a településnek ismét van evangélikus közösség esőt temploma is, de mi a helyzet a viselettel a székelyek és a felvidékiek már kivett kezdve érkeztek Zombán -ra, de vajon mit hordtak a németek és mit a magyarok, hogyha ünnepnap a templomba mentek a környező falvakban sokszor hallani, hogy hát ez a német viselet ez meg a magyar Zombán ilyen nem alakult ki, hanem egy egy kevert viselet alakult ki, ezért a mai napig a német származásúak is mondják, hogy nem német viselt zombai viselet, amiben tükröződött az őslakos magyarok ízlésvilága, de a németek is és és érdekes módon ez alakult folyamatosan és így alakult ki az, ami ugye az ötvenes-hatvanas évekig végső formát ért, mert azóta annyira népviseletet nem nagyon változtatta, ám nemcsak a viselet keveredett, hanem az itt élők is egyre kevésbé tartották fontosnak, hogy népcsoporton belül találjanak párt maguknak a vegyes házasságok, valamint a kitelepítést megelőzően a névváltoztatások a nemzetiségi érzületen is tompítottak vagy legalábbis árnyalták azt a nyelvet, inkább otthon gyakorolták, tehát az családon belül természetes volt, hogy a svábok németül, vagyis svábul beszéltek azért azt igyekszünk mi is nagyjából felmérni, hogy hányan vannak a faluban, akik németnek vallják magukat erre szolgálnak a népszámlálási adatok is és egy kicsit elszomorodtunk, mert körülbelül a felére csökkent a 2011-es népszámlálás óta a legutóbbi népszámlálásban magukat németnek vallók aránya most egy olyan közelítve 100 fő, aki úgy jelölte, hogy németnek vallja magát, ami sajnos egy ilyen 5 százaléknak felel meg körülbelül egy 1941-es összeírás szerint Zombán még a lakosság 65 70 százaléka német nemzetiségűnek vallotta magát úgy, hogy az iskolában csak magyar nyelvű oktatás volt és a templomban sem tartottak német nyelvű misét 80 év azonban hosszú idő, főleg egy olyan a kisebbségek számára erősen szembeszéllel terhelt időszakban, mint a 20. század azon Baji Margaréta asszonykórus is a hagyományokat ápolja immár 29 évvel most éppen Alföldi dalokat énekelnek, mert kifejezetten zombai népdal nem létezik, nem nagyon van Czomba inkább Sárközi dal még mindig tanulnom gólyát szinte minden tájegység dalait énekeljük, ez a csoport, ez már egy család, úgyhogy mi örömünket bánatunkat megosszuk egymással együtt örülnek a unoka születik vagy most már dédunokák jönnek, azoknak is vagy esküvői a fiataloknak a haláleset is ugye, ha bejön az is a szomorúsága bánat ez mind a kórus taggal megvan, mert egy család vagyunk, ez a lényeg benne, hogy elénekeljük Buffon kard bánatunkat örömünket a Margaréta szakirodalom szerint réteg ki gyepek útszélek növénye a szélárnyékos vagy napsütéses helyeket kedveli, ha jól tartják és szeretik, akkor tartósan virágzik Zombán lassan 3 évtizede már, hogy nem hervadó .

- A zombai templom kíváncsi, szeret leselkedni. Kevés olyan hely akad, ahova a torony hosszú nyaka nem lát el. A 248 éves épület nemcsak a környéknek, de az itt élőknek is nagy ismerője, szinte mindenkinek van hozzá köze. A sziklára épített istenháza a Dőry család öröksége, mint megannyi épület, kúria, kastély a tolnai Zombán innen és túl. - Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy honnan származik a panoráma, akkor bizony a közigazgatásilag Zombához tartozó Szentgálszőlőhegyen van a helyünk. - A hódoltsági időkben a törökök nagy pusztítást végeztek Zombán, majd a 18. században az uradalom szerencséjére Dőry László tulajdonába került. A Dőry leszármazottak komoly sikereket értek el a növénytermesztés és az állattenyésztés területén, a befolyt bevételekkel pedig nem bántak fukar kezekkel. A család újabb ágai egyre-másra építették otthonaikat. - A Szekszárdtól 17 kilométerre fekvő, 1800 lelkes Zomba épületeiben olyan múltat őriz, amellyel egy nagyobb város is elégedetten dől hátra a karosszékben, hogy kérem szépen, ez vagyok én. Ám a község nemcsak templomaiban, kúriáiban mentette át a régi időket a mába, hanem az itt élők szokásaiban is.