Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Aki az év elejét kiadós természetjárással szeretné kezdeni annak mindenképpen érdemes az Alföldi Kéktúra felé venné az irányt a télen gyakran havas felfagyott és ezért olykor veszélyes hegyi túraútvonalak -nál jóval biztonságosabb is az Alföld déli részén húzódó, így a legtöbb helyen sík Kéktúra szakasz a Sátoraljaújhelytől Szekszárdig terjedő szakasz egyik legkülönlegesebb része a baja utáni, melyre a Duna fölött áthaladó Aczél hídon keresztül jutunk el a hídról letérve a vízparti üdülőterületen Duna fürdőn találjuk magunkat nyaralók ki is faluja ehhez, mely az év legmelegebb hónapjaiban benépesül szól a zene és sült ételek illata lengi be a levegőt, télen viszont megpihen az élet mozdulatlanságba dermedt beállnak a házak és a táj mintha fotográfiát néznénk az üdülőfalut északról és víz határolja ez a Vén-Duna az anya folyó egyik mellékága itt halad a Kéktúra 2 óra itt majd mellettük ezek az erdei úton megy befelé erre van egy kiránduló erdő része Csertői erdőnek hívják itt több ilyen grillező lehetőség van több ilyen kis fa beálló esőbeálló épület van kőből készült szalonnasütő helyek is vannak, és akkor innen megyünk ki egészen az 55-ös út mentére onnan megy a kék jelzés tovább a az erdőben ilyenkor csendesebb az erdő túrázók kényelmesen végigjárhatják ezt a szakaszt a Kéktúra 30 40 perc gyaloglás után a Dunának egy másik ágához ír, ami a Cserta-Duna nevet viseli különleges és fokozottan védett élővilág található itt olyannyira, hogy átlagos túrázó nem is keresztezheti a vizet ide csak külön engedéllyel szabad belép minden jól kívánj elől látható távolságra vannak jelzések bátor túrázóknak kell lennünk, mert száraz mindenképp van Közép-Európa legnagyobb ártéri erdejében vagyunk, és én azt mondom, a legnagyobb probléma vitassák szintkülönbségek magasságot nincsenek az utak jól járhatóak, tehát, hogy jelzésekkel az urak is jól ki vannak alakítva túrázhatunk nagyon könnyen túrázhatunk egy jó bakanccsal és vízhatlan lábszár védővel a legnagyobb dagonya is leküzdhető a sportcipőt itt el kell felejtenünk már csak azért is , mert a kék ösvény Szekszárdig vezető utolsó 45 kilométeres szakaszának jelentős része az erdőn keresztül halad a követjük a kék jelzést rövidesen Pörbölyön kötünk ki, mely ideális hely arra, hogy megismerkedjünk az előttünk álló kilométerek élővilágával és történetével az itteni Ökoturisztikai Központ kiállítása egy különleges leginkább vadászkastély -ra emlékeztető épületben kapott helyet, 1894-ben készítette el a Habsburg tessen főnemesi család, hogy vállalkozásait és gyűjteményét a birodalom különböző részein kiállításokon is bemutathassa, akkor már tudták, hogy ez a pavilon ez vándorolni fog, tehát úgy tervezték meg, hogy elemeire szétszedni lehessen és összerakni, tehát selyemben legyártsák a pavilont onnan átköltözik Lembergbe a kiállítás helyszínéről és a lembergi kiállítás után 1896-ban Magyarországon a millennium évétől ünneplik és 240 másik pavilonnal Budapestre költözik majd ennek az évnek az őszén a szekszárdi kaszinón megvásárolja pavilont és leköltözik vagy a Szekszárdra az Auguszt háznak a sör kertjébe, ahol zenés esteket táncesteket rendeznünk ebben a kiállítási épületek közül mára már csak ehhez az egy maradt, ahol az eredeti funkció is visszaköszön az első kiállításon még Frigyes főherceg trófeáit is láthatta a nagyérdemű trófeák -ból ma sincs hiány a sokat látott pavilonban és ez nem is véletlen, hiszen a Gemenci Erdő- messze földön híres a gímszarvasbikát arról trófeáik helyet kaptak a csúcstartók között is a szarvasok mellett persze a Gemenc többi kincsei is megismerhető egy jóval hagyományosabb kiállítótérben a Gemencnek a kialakulását és a történetét tudjuk nyomon követni, hogy hogyan alakul ki a folyószabályozás -tól kezdődően majd milyen néprajzi népművészeti tájhoz tartozó ruházat és egyéb eszközöket használtak itt az elődeink, majd utána az erdélyi vasútnak a történetét, annak a kialakulását a jellemző fafajokat tudjuk megtekinteni azoknak metszeteit illetve külön téma mutatja be a feketególyát, illetve a rétisast, merthogy Gemencen él a világ legsűrűbb feketególya közössége is Gemenc óriási 18.000 hektáros területen szinte az egész világon egyedülálló élettér mely különleges fekvésének és a 19. századi kalocsai érseknek Hajnalt Lajosnak köszönheti létét az érsek ugyanis nem engedte, hogy az árvízvédelmi gátat a Gemenci erdőn keresztül építsék meg a Duna így a mai napig rendszeresen és akadálytalanul el is önti az árteret , így teremtve és fenntartva egy egészen ritka különleges és mára szinte teljesen visszaszorult élőhely fajtát, hát az egész Gemenci hullámteret ezt be szövik behálózzák a Dunának a mellékága is mélyebb fekvésű lapok fokok, amiken az íz, amikor elkezd a dunai vízszint emelkedni, akkor be tud folyni a Gemenci ártér területére is ezeken a mélyebb fekvésű részeken ezeken az egész Gemenci hullámteret szépen be tudja hálózni a víz és hát az elöntés az hoz az életet az ártéri erdőbe tápanyagot a halakat a csigákat a kagylókat a vizet a talajba, tehát, hogy ez az ártéri erdő ez az ártéri speciális élőhely fenn tudjon maradni, de nagyon fontos szerepe van a Dunának és az elöntéseknek a kiszámíthatatlanul hol emelkedő hol apadó Dunai ára kirándulókra sincs tekintettel turistaösvényeket sokszor borítja vízzel és teszi járhatatlanná , ezért ha erre kirándulunk egy előzetes tájékozódás mindenképpen javasolt az ártér vízszintjéről az egész erdő természetvédelmi oltalom alatt áll, de egyes fák még ezen belül is különleges figyelemben részesülnek, ahogy a gigantikus százéves fekete nyárfa a Pörbölyi Titán is 12 méterével ő Magyarország legnagyobb törzskerületű fája a mérésre 2013-ban került sor, így az sem kizárt, hogy azóta még nagyobbra nőtt egyre több 100 éves vagy annál idősebb fa található Gemencben gyakorlatilag az elmúlt 30 év során meghatszorozódott a 100 évesnél idősebb erdőknek a terület aránya 1 1 famatuzsálem egy egyidős fal vagy facsoport rengeteg élőlény rengeteg állat akár madarakra is gondolhatunk, rengeteg állat számára jelent búvóhelyet élőhelyet táplálkozóhelyet és van egy eszmei értéke és az erdő vándora ez mindig szívesen megállt megpihent egy egy hatalmas fa egyednél azt megcsodálta, így van ez a Pörbölyi Titán áll is a különleges és évszázadok óta szinte érintetlen élőhely páratlan vadállománnyal büszkélkedhet ha szerencsénk van megpillanthatjuk a nagy patásokat az erdőben egy egy pillanatra, de ha nem bízzuk a véletlenre a találkozást, akkor az elkerített vadmegfigyelő -nek köszönhetően egészen biztos, hogy hosszabban is tanulmányozhatjuk a vadakat vaddisznók röfögnek itt elégedetten orrukkal a földet túrva is láthattunk néhány csodaszép gímszarvast is utunkat az erdőben tovább folytatva lassan újabb vízhez érkezünk, ez a lassító a neve az régre vissza eredeztethetők az 1800-as évek közepén, amikor még a Dunát nem szabályozták itt folyt a Duna medre ez így átkelőhely volt a Dunán egy Csárdával lassító helye ide jártak a környékbeli erdészek halászok pákászok kereskedők és ez megállva csárdában fogyasztották el a szekszárdi kadarka át vagy éppen a Bolyai halászlevet az 1800-as évek vége felé kezdődött el a Dunának a nagy folyamszabályozás a és akkor itt átvágták a Duna kanyarulat át is a Rezéti-Duna most már jelenleg is mellékágaként funkcionál a dunai lassító -ból született a lassító, ahol a kirándulók is lelassulhatnak merenghetnek Nomeg gyönyörködhetnek a lenyűgöző látványban mai napig ez egy találkozási pont a kirándulóknak, mivel itt a Gemenci Erdei Vasúttal megközelíthető Pörbölyről, illetve itt megy el az Alföldi Kéktúrának a a nyomvonal a Szekszárdot a baja Duna-híddal összekötő szakasza itt, ahol egykor csárda majd erdészház üzemelt a helyi régi hagyományokat a halászok életét és halászati eszközöket lehet megtekinteni mindeközben elképzelhetjük milyen lehetett itt az élet akkoriban, amikor terhű kell megrakodva kompok pihentek itt a túrázóknak sem árt itt egy kis pihenő, hiszen hosszú még az út a Kéktúrán továbbhaladva a szekszárdi végállomás felé , a Duna mellett letelepedett népek életét emberemlékezet óta meghatározta a formálta a Duna a folyóban halásztak az ártéri erdőkben vadásztak tűzifát gyűjtöttek később pedig a gabonát és a folyó segítségével őrölték meg a gépek elterjedéséig a Duna Dél-Magyarországi szakaszán az erős sodrású vízen úszó hajómalmokra -ban készült a Liszt az érzékeny szerkezeteket a tél és a Dunai jégzajlás elül ősszel nyugodtabb vizekre kormányozták az 1800-as évek közepén a Dunán közel 70 hajómalmot működött és őrölte a gabonát és télvíz idején a malmok egy részét szétszedték a malmok egy részét pedig ide a Malomtelelő tóba vontatták be és hitellel tették át a faszerkezeteket ez egy állóvíz volt, mint a nevében is benne van egy tó és itt nem zavarta a Dunának a sodrása hajómalmokra ott a Malomtelelő az eredeti Duna-medernek az egyik lefűződő és Eto o szerű képződmény, ahol hajók ugyan már nem telelnek szarvasok viszont nyaralnak a sekély víz a nyugodt környezet tökéletesen alkalmas arra, hogy a nagyvadak megpihenjenek ez a tó, ez egy fokozottan védett terület viszont innen a múlnak a tanösvény -ről és a kilátóból könnyen megtekinthető mindig más arcát mutatja most jelenleg a Duna áradása már köszönhetően a régi arcát a tó jellegét is láthatjuk itt Nena toronyból rétisast feketególyát vagy hűsölő szarvasokat is meg lehet figyelni, hogyha szúnyogos idő van, és itt a tóban víz található, akkor a szarvasok a szúnyogok elől be szoktak menekülni ide a 19. században az ember korábban sosem látott természetátalakító munkába kezdett a szakemberek a mérnökök lázas erőfeszítéseket tettek, hogy a honi folyókat szabályozzák a Dunát teljes hosszában hajózhatóvá a 2 oldalán fekvő gyakran vízjárta területeket pedig művelhetővé tegyék ezen nagyszabású terve fejezetei voltak a védművek a gátak, melyek megakadályozták, hogy az árhullám elöntse a vízparti falvakat elmossa a városokat, illetve a termőföldeket a gátak építésével az árvízveszély ugyan jelentősen csökkent, ám a belvíz nem utóbbi elvezetésére szivattyútelepeket kellett építeni a töltések építésével ugyan a Dunának a kiáramlását meg tudták akadályozni a mögöttes területnek, mivel lezáródott itt a terület a belvíz a ennek az elvezetése azért jelentős károkat tudnak okozni még mindig a tervezők, akik megálmodták egy 4 köbméter per secundumos kapacitással tervezték meg a szivattyútelepet 2 szivattyú üzemelésével és a csatornák ide vezetésével a belvizek átemelésére 26-tól kezdett el ellátni feladatot és jól is látta el a feladatát az a szivattyútelep a nagy esőzéseket követő belvizek utána gépek teljes kapacitással pumpáltak szinte felfoghatatlan, hogy a behemót masinák percenként annyi vizet mozgattak meg amennyi egy úszómedence megtöltésére is elég lenne, ráadásul még így is előfordult, hogy hónapokig dolgoztak zakatoltak a szivattyúk elképesztő méretű kerekeit gázolaj hajtotta csúcsidőben pedig volt, hogy egyszerre 10 emberi serénykedett körülöttük, amikor a helyzet megkívánta, akkor bizony éjjel-nappal megállás nélkül ma már modern, elektromos berendezések szivattyúzzák a vizet a régi épület mögött, akik túrázók nem tévesztheti kell a Múzeumot, hiszen az útvonal a Duna melletti töltésen halad közvetlenül a telet mellett Lang Kóczy szivattyútelep és vízügyi kiállítóhely egyben pecsételő helyként is működik az idelátogatókat túrázók azok nemcsak a szivattyútelepet látogathatják meg, hanem a vízügyi kiállító helyünket is ezt bemutatja egyrészt a vízgazdálkodásban feladatot ellátó mérnökök képzését munkáját eszközeit, illetve azt mondhatni, hogy akik építették a nagy műveket kubikusok -nak a Föld munkát végzőknek is a mindennapos életébe úgymond betekintést nyerhet a látogató mai fejjel szinte felfoghatatlan, hogy a gátak nagy része kézi erővel épült szikár kubikosok mozgatták a földet ásóval lapáttal fa talicskákkal a régiekre is emlékezhetünk, amikor nyomukban is járva a töltésen gyalogolunk , bal Sátoraljaújhely és Szekszárd között kígyózó Alföldi Kéktúra utolsó nagy szakasza A Gemenci-erdő ártéri jellege miatt egyes helyeken sokszor nehezebben járható, de az egyedülálló természeti kincsekért megéri a fáradtság a védett területet leginkább gyalogosan lehet és érdemes is megtekinteni a Tour állásunk során ugye a Kéktúra útvonal és úgy lett kialakítva, hogy ezeket a természeti élőhelyeket semmiképpen ne zavarja, de mindenképpen egy állatokhoz közeli úton alatt útszakaszon járjuk végig és akkor gyönyörködhetünk csodálkozhatunk a az állatok világában és a természeti szépségekben az erdőben járva időnként zakatolása is felfigyelhetünk erdei kisvasút jár erre jó 30 kilométeres szakaszon a hivatalos Kéktúra etikett szerint vonattal levágni az útvonalat bizony csalás, de talán egy egy megálló persze pusztán az élmény kedvéért még belefér az erdőbe itt gyakorlatilag nem akkora távolsággal Szandit egy nap alatt egy igazi túrázó, aki megfelelő étellel-itallal indul neki a túrának felkészülve ugye azt bármiféle gondot okozhat Sean, hogy nincs ezen a területen vagy ezen a szakaszon étkezési lehetőség, de egyébként a természetnek a látványa szinte feledteti az, hogy milyen nehézségek akár rossz időben saras idővel vagy egyáltalán az, hogy a urbanizáció hiányzik erről a területről az erdőt elhagyva a kék jelzés eléri a Schiót és a gáton vezet be minket Szekszárdra a túra ezen szakaszának végállomására az ország egyik legkisebb megyeszékhelyének a főtere önmagában is szép, de néhány épülete külön figyelmet érdemel a vármegyeházát például a művészettörténészek a Nemzeti Múzeumot is tervező Pollack Mihály egyik legsikerültebb alkotásának tartják Szekszárd nem csupán impozáns épületeket és jó bort adott Magyarországnak, hanem az egyik legnagyobb magyar költőt Babits Mihályt is a főtértől mindössze néhány perc sétára található a ház, ahol a költő a világra jött szeretek itt olvasni a kertben a szőlő lugas alatt, ahol a könyvre apró kerek fényfoltokat vett a nap Babits már neves költőként a nyugat főszerkesztőjeként is egy kicsit talán mindenhol és mindenben Szekszárdot kereste a hagyomány szerint a sarok szoba Babits Mihály születésének helye az édesanyja szobája, ahol a még az édesanyja kedves bútorai láthatók az ágy mellett az édesanyja íróasztala számtalan versében jelenik meg maga a szülőháza kert szekszárdi szőlők a a dombokat táj és természetesen van egy önéletrajzi ihletésű regénye a halál fiai, aminek a regény helyszínei és alapjai azok mind a valóságból merítettek, tehát a sztori az költői képzelet szüleménye, de nagyon sok minden felismerhető a korabeli Szekszárdból is ebben a regényben is a méretes többszobás épület a 19. század közepén került a család tulajdonába, de Babits ék nem voltak tehetősek nem éltek nagy polgári életet csak a házuk volt nagy , amely nemcsak otthonukat, de egyik fő bevételi forrásukat is jelentette rendszeresen szállásoltak el itt bérlőket a Régimódi házban a vastag hideg falak között a telek különösen kemények voltak, ahogy erről később Babits meg is emlékezett a piros plüss garnitúra aszalódnak a legjellegzetesebb darabja, ez egy nagyon szép neoreneszánsz ülőgarnitúra a értékek még különösen azért nagy, mert az eredeti kárpit van rajta a szülők vásárolták az 1880-as években Budapesten és a halál fiaiban is megemlítődik, hogy egész télen át a szalonban fázott, mert csak azokat a szobákat fűtötték, ahol lakott a család a költő családjának másik bevételi forrása a szőlőből származott, merthogy Babits éljék mint oly sok szekszárdi család rendelkeztek saját szőlőültetvénnyel Szekszárd ugyanis nemcsak egy dél-magyarországi város, de a híres borvidék központja is egyben, ahol egy pohár bor társaságában koccinthatunk az Alföldi Kéktúra sikeres teljesítése ürügyén is becslések szerint 4500 pincészet él és vidul a régióban tudunk tehát válogatni a különféle ízű színű év zamatú borok között .

- Aki az év elejét kiadós természetjárással szeretné kezdeni, annak mindenképpen érdemes az alföldi Kéktúra felé venné az irányt. A télen gyakran havas, felfagyott és ezért olykor veszélyes hegyi túraútvonalaknál jóval biztonságosabb is az Alföld déli részén húzódó, így a legtöbb helyen sík Kéktúra szakasz. - Gemenc óriási, 18.000 hektáros területe szinte az egész világon egyedülálló élettér, mely különleges fekvésének és a 19. századi kalocsai érseknek, Hajnald Lajosnak köszönheti létét. - A Duna mellett letelepedett népek életét emberemlékezet óta meghatározta a formálta a Duna. - A Sátoraljaújhely és Szekszárd között kígyózó alföldi Kéktúra utolsó nagy szakasza A Gemenci-erdő.