Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Talán nincs is olyan része az országnak, ahol ha elkezdünk kutakodni Matt árulnának fel évszázados titkok a Mezőföld hazánk egyik közép tája is számos emléket őriz a régmúltból már jóval időszámításunk előtt is éltek itt népcsoportok kelták avarok Longo bárdok egykori jelenlétükről többnyire régészeti leletek árulkodnak, de akad 1 község a Mezőföld keleti részén, amelynek még a neve is a kelta időkből származik, Perkáta Perkáta ez mindig királyi birtokolt mindig a királytól azok kapták meg ezt a birtokot, akik éppen annak a királynak jó hű alattvalói voltak és hát hölgy váltotta egymást 10 20 30 évenként Perkáta másnak a tulajdonába került még nem ismeretlen módon az egyik ilyen a adományozott valószínű, hogy a király váltáskor eladta ezt a birtokot a győri jezsuitáknak és Ida birtokra építették ennek a kastélynak az elődjét a birtokot később Győri Ferenc főispán szerezte meg, aki Mária Terézia attól kapta a községet érdemeiért cserébe jutott ideje arra is, hogy a kastélyt csinosítsa és amit ő elkezdett azt fia 5. Győri Ferenc fejezte be áldásos munkájának eredményeként jött létre a ma is látható kastély, amely a település legszebb épülete lett az eladdig szimpla vidéki Kúriát Grófhoz méltó szállássá alakította a 1008 az utóbbi években 5. Győri Ferenc belekapott a kastély felújításában megújításába és megépítette a 2 oldal szárnyat ez egy vendég szárny volt a másik oldal szánja az pedig ilyen kiszolgáló személyzetté a konyha mosoda, tehát az kapott ott helyet az oldalszárnyban átalakították a a belső tereket máshova tettek lépcsőt az ő akkor igényeiknek megfelelően átépítették a a kastélyt, akkor ez a kastély még középen át kocsiját járós volt, tehát ez a középső, ami most folyosó van a kastély -on belül az még kocsiját járó volt abba az időbe a győriek nemcsak nemesi kiváltságaikat élvezték, de dolgos família hírében is álltak a családtagok szorgalmának volt köszönhető a birtok és a 2. Józseftől kapott grófi cím is, mellyel persze reprezentációs feladatok is jártak ehhez pedig impozáns kastélyra is szükség volt, amikor Perkáta Győri Ferenc birtokába került ritka nagylelkűséggel elsőként nem saját főúri kastélyát kezdte el rendbe hozni, hanem jóval nemesebb építkezésbe fogott újjáépítette az egyszerű kis falusi templomot az 1710-es években egy fő hajót építettek, hogy jezsuiták és a templomtorony, ahol van az óra is az egy fából készült szerkezet volt és amikor 1775-ben 4. Győri Ferenc Mária Terézia által megkapta Nagypál kell tehát és hozzátartozó kastélyt így 1779-ben elkezdve átépíteni belsőleg a templomot, tehát ő általa készült el a fő szentély és hosszú szék a munkát az utódok is folytatták az oldal hajók például a dédunoka győri Terézia idejében 1917-ben készültek el a 2. világháború Perkátát súlyosan érintette ennek egyik mementója az a Szűzanya szobor , mely arcán máig viseli a lövedékek nyomait a templom épület is jelentősen megsérült, de túlélte a bombázásokat a vészterhes időkre és az isteni gondviselés -re utal az oltárkép perkátai népviseletben lévő gyerekeket ábrázol az oltárkép, ahol a templomnak a kicsinyített makettjét Kisboldogasszony -nak ajánlják fel és azóta is ezt a templomot Kisboldogasszony-templom nagy hívják és minden évben szeptember nyolcadikán -hoz közeli Máriához tartunk egy ilyen Kisboldogasszony napi búcsút a templom különleges gyűjteménnyel rendelkezik az oratóriumban, ahol egykor a grófok hallgatták a liturgiát miseruha kiállítás látható, amíg a papok az oltár felé fordulva a híveknek háttal miséztek addig az öltözzetek hátulsó része volt a díszesebb amikor aztán a 20. században a hívek felé fordultak a szabók már a ruhák elejére helyezték a hangsúlyt Rácalmás neve nem valamiféle balkáni gyümölcshöz köthető, hanem az Almássy családhoz a község még a Messi középkorban az ő birtokukba került, később pedig sok Rácz menekült is érkezett a vidékre a törökök elől menekülve a településen a legnagyobb nyomott azonban nem az Almássy a hagyták, hanem a horvát származású Jankovics család a művelt Miklós Hivatalt is vállalt, de a gazdálkodás sem állt tőle távol birtokainak központja Rácalmáson volt , ahol a mai napig állnak az általa használt épületek Janukovics Miklós és családja építette ezt az egész Kúriát és a hozzá tartozó gazdasági épületeket a 18. század 2. felében itt töltötték a nyári napjaikat itt pihenték ki a fáradalmas munkájukat, ami mellett most állunk, ez a sárga színű azt lapos épület ez volt a főépület itt voltak a szobák itt tartózkodtak itt volt irodája Jankovics Miklósnak a szemben lévő épületek pedig olyan jellegű gazdasági épületek voltak, hogy lovak voltak benne, és különböző mezőgazdasági terményeket tartottak még az egykori birtok egy része ma hotelként működik néhány épület pedig rendezvényközpont és akadt tárlat is a régi falak között a Kúria építő Jankovics Miklós az egyik legnagyobb magyar műgyűjtő volt egykori kincsei mégsem láthatóak a rácalmási kúriában a széles látókörű férfiú ugyanis többet költött a becses tárgyakra, mint azt vagyoni helyzete lehetővé tette volna, így aztán kénytelen-kelletlen egy idő után megvált kollekciójának jelentős részét egykori gyűjteményének darabjai ma a Nemzeti Múzeumot és a Széchenyi Könyvtárat gazdagítják Rácalmáson így nem az ő kincsei láthatóak az Africa kiállításba trófeák vannak egy helyi lakos Varga Imre ajándékozta nekünk ezeket a trófeákat Kelet-afrikai trófeát láthatóak a kiállításon a halászati múzeumba ugye Duna közelsége miatt a dunai halászatot mutatja be a helytörténeti múzeum pedig ugye rácalmási örökségek vannak, amiket helyi lakosoktól kaptunk ajándékba is azzal rendeztük be magát a múzeumot a fővárostól alig 70 kilométerre található Ráczcal mást a löszdombot kellemes panorámás Dunai települést a 2 világháború között a budapestiek is felfedezték és sorra építettek itt nyaralókat az olykor százéves házak jelentős részét azóta átépítették, de az O falusi részen azért felfedezhetjük a régi üdülő hangulatot is Rácalmás azonban nemcsak a nagyvárosi forgatagból jelentett menedéket a középkorban a török támadások a mező- földet sem kímélték, ám a Duna közelsége miatt a gyakran vizes ingoványos nádas terület az itt lakóknak ideális búvóhelyéül szolgált az ősi vidék sem tűnt el teljesen az úgynevezett nagy sziget, mely egy csöppnyi ártéri paradicsom a Duna mellett még emlékeztet a régi időkre ezeket az 96 óta áll országos jelentőségű természeti területként védelem alatt, ez egy 382 hektáros terület ennek az alapvető természeti értékei, ami miatt ez védelem alá került ez az itt még a Dunára valamikor sokfelé jellemző, de mára sajnos annak is helyeken megtalálható ártéri ligeterdők puhafa illetve keményfás át ér véget erdőknek az összessége, amit itt meg tudtunk őrizni az utókor részére élőhelyet és a hozzá kapcsolódó védett értékes növény- és állatvilágot a Duna rendszeresen elönti a területet és a Sári is gyakran okoz errefelé kihívásokat, de ezzel együtt is érdemes a sziget felfedezésére indulni, ezt pedig egy 4 5 kilométeres kiépített ösvényen is megtehetjük azon az úton, ami turista útként is rögzítésre került az egy ilyen másfél órás kényelmes séta, de ezt úgy gondolom, másfél órával, hogy közbe a van időnk nézegetni is ismerkedni a növényvilággal ismerkedni az állatvilága számos védett madárfaj költ a énekesmadarak közül a a területen elmondhatom, hogy költi rétisas is hosszú évek óta ugye fokozottan védett ragadozó madarunk az egyik zátony szigeten költ tehát ővele ritkán nehezen tudunk találkozni az összes többi madárfaja azzal ez a séta alatt tudunk találkozni a terület évszaktól függetlenül szabadon látogatható, de csak gyalogszerrel vagy kerékpárral a Mezőföld termékeny területeire a 16. 17. században szerbek érkeztek, akik vándorlásai során előszeretettel telepedtek le a Duna mellett így került körülbelül 500 szerb Rácalmásra is a településre, mely nevében is őrzi a szlávok egykori jelenlétét és ahol még mindig áll a dombtetőn a hányattatott sorsú kis szerb templom a itteni hagyomány úgy tartja győzött 15 16. században itt állt már egy vert falú régi könnyűszerkezetű templom ez leégett és még kétszer építettek ilyen könnyű szerkezetet és az, aki sajnos leégtek végül 1733-ban Mária Terézia adtak ki a templomról az engedélyt, hát ez a 4. templomon itt épül, de ez a templom is rövidült, mert itt egy dombon állunk, és ahogy az erózió vitte el a talaj tanuló alóla akárhogy betonozták erősítették a templom így megrövidül, de akármennyire megrövidült és az All tárnak és az ortodox templomok egyik legfontosabb és legszebb részének az ikonosztáz ionok természetesen jutott hely, mintha csak megállt volna az idő a templomban nincs áram a parókus pedig saját kézzel szólaltatja meg az imára hívó harap itt rendszeresen minden hónapban van istentisztelet plusz amíg ünnepek vannak, vannak templomaink egyébként az Úr mennybemenetele élnének, tehát az áldozócsütörtök Meghan szentelve, akkor több liturgia is van a liturgiájára nemcsak az itteni maradvány szervek jönnek el, hanem nagyon sok barátjuk, ismerősük szimpatizánsunk eljár hozzánk liturgiára a Mezőföldön még a 20. század közepén is telepedtek le más nemzetiségűek 1950-ben több 1000 görög és macedón érkezett Magyarországra, akik az akkori görög rezsim politikai üldözöttjei voltak a magyar államtól Ercsi mellett kaptak egy akkor még szűz területet, hogy települést építsenek maguknak így született meg Beloiannisz közismertebb nevén a görög falu, ahol mai napig él a görög nyelv, sőt nemzetiségi iskola is működik itt iskolánkban jelenleg 109 diák tanul, ez egy kétnyelvű nemzetiségi görög iskola általános iskola, ahol tanulóink heti 10 órában sajátíthatják el nemcsak a görög nyelvet, hanem a görög kultúrát és a heti tantárgyunk az úgy néz ki, hogy heti 5 óra görög nyelv heti egy görög népismeret heti 3 görög testnevelés egy görög rajz is egy görög ének tantárgyak ezek vannak görögből tanítva és a többi tantárgy ugyanúgy folyik, mint egy hagyományos általános iskolában görög szavak nemcsak az iskolában hangzanak fel, hanem a falu ortodox templomában és ahol Prodromosz atya görög nyelven tartja az istentiszteleteket milliót én Simon Doxa szín a szülő furán ír baráti juthatok nő Matisse Alicija szó PANDA-KUPA Ron köt a panda Prix romlott viszont a fiatal templom csak 1996-ban épült, ám a hagyományokat szigorúan követi az oltár kelet felé néz a hajótól ikonosztázionja határolja, amelyre a szentek is meghatározott sorrendben kerültek fel Krisztus Szűz Mária és Keresztelő Szent János ábrázolása itt a templom saját védelmezői követik, akikből itt 3-at is találunk Görögországban, illetve a görögöknél az a szokás, hogyha diaszpórában van valahol építve valamilyen templom, akkor az általában szem Constantino Kis Szent románokon szentelve, tehát mi is diaszpóra vagyunk, tehát ezért kapta a Szent Konstantin és Szent Ilona nevét azon kívül, mivel, hogy az alsó relikviák a Szent Demeternek a relikvia elmúltam itt mögöttem látható található, tehát a Szent Demeter nevét is viseli a templomunk asszem Konstantin róla adni, hogy a római császárok közül ő volt az az első császár, amely 313-ban egyenrangúvá tett a keresztény hitet az akkori többi Pogány hitel Szent Ilona pedig, aki a édesanyja volt kerestette és nem is találták a szent keresztet a templom festéssel lassú aprólékos munka itt több mint 20 éve vette kezdetét a tervek szerint idén májusra minden elkészül és onnantól fogva az épület sosem látott pompájában mutatja meg magát a látogatóknak a Budapesttől alig 50 kilométerre a Duna mellett fekvő adonyi is különböző népeknek nemzetiségeknek adott otthont az ókorban a római védelmi vonal részeként fontos szerep jutott neki jelentős katonaság is állomásozott itt utóbbiak ellátásához a római hadseregben hozzátartozott a Bori is ennek előállításához pedig Adonyban kiváló feltételek voltak a római tudást talán feledésbe merült, de a borkészítés nem tűnt el Adonyban, sőt a török háborúk alatt elnéptelenedett területre szlovákok szerbek és németek érkeztek , utóbbiak pedig hozták magukkal a tudást és az ambíciót hogyan löszös lankákon ismét szőlőt termesszenek is bort készítsenek ezen a dob vonulata lobbi párhuzamos a Dunával egészen a cékla Joas lovaktól egészen Szerbiáig osztályig húzódik mintegy 7 kilométer hozzon ez a Lajos Dombó nullat, ami a Balti fölött körülbelül 100 120 méterrel van Amy szőlő hegynek nevezzük ezt adom húzogatod mintegy 1000 1200 tulajdonos van ezen a 7 kilométer hosszúságú közel 9000 hektár területű szőlőterületen és itt művelik a szőlőt ehhez Magyarország legkisebb bor termőterülete hivatalosan nem része egyetlen borvidéknek sem, és éppen ebben rejlik különlegessége és bája a rossz terepviszonyokon elhelyezkedő nehezen művelhető ültetvények megúszták a téeszesítést így mindenki megőrizhettek is birtokát és pincéjét a hagyományos erre a vidékre jellemző borkészítés sem ment ki a divatból ahány fajta szőlő van Páli négyszögöles területet össze szúrhat alig egybe meg várnak egy közepes érettségi időpontot érdemel valamelyik szőlő kicsit korábban tele valami később egy közepes érettségit össze szüretelik és ebből készítettek egy vegyesbolt, tehát nem a bort vegyítik össze, hanem már a szüret -ből a buszt ott a török iga alól felszabaduló Adonyban egyre többen érkeztek az újrakezdés reményével az újonnan letelepedő katolikusok saját templomra is igényt tartottak a ma is látható impozáns épület 3 fázisban készült az építkezés a 18. században kezdődött, de a templom csak a 2. világháború után nyerte el mai formáját 1000 és 123-ban kezdték el építeni tulajdonképpen a templomnak a magja akkor készült el, ami jóval kisebb volt, mint a mostani és egy nagyon érdekes dolog, hogy nem csak azokat az égetett téglákat építették be magába a templom falába, amit valahonnan ide szállítottak valamit Adonytól egy picikét északabbra voltam Dettus Salin a római erőd vannak még nagyon jól láthatóak voltak az egykori falai onnan kibontották a követ és azok a kövek és ide bele vannak építve a templom falába 1780-ban a kezdeti fa tornyot felváltotta egy kőből készült torony 1901-ben pedig 2 oldal hajót is kapott az épület az utolsó átalakításokat szomorú kényszer szülte 1945. január elsején szovjet támadás indult az Adonyban tartózkodó német egységek ellen, melynek során egy szovjet páncélos lelőtte a tornyot ekkor a templom belső is jelentősen sérült maga a templom belső az nem a most látható festmény el volt szépen kidíszítve, hanem egy ilyen sötét kicsit nyomasztóbb szinte alacsonynak tűnő belső rész volt és a közösség úgy határozott, hogy kifestik a templomot és ugye Simons Boldogasszony a templom titulusra Mária tiszteletére új Szekó kerültek a mennyezetre Dénes Jenő festőművésznek a munkáját látjuk 1 1 jelenet látható Mária életéből, valamint fent a kupolába láthatóan Mária mennybevitele a templom építésében a helyi hatalmasságokat Zichy Jáki is kivették a részüket a torony az ő támogatásukkal készülhetett el az 1880-as években Adony Wall irányították gazdaságukat kastélyt és csodálatos parkot is fenntartottak itt az átépített kastélyt és a régi kert részleteit ma is megtalálhatjuk, ha a Mezőföld keleti vidékén barangolunk .

- Talán nincs is olyan része az országnak, ahol ha elkezdünk kutakodni, ne tárulnának fel évszázados titkok. A Mezőföld hazánk egyik közép tája is számos emléket őriz a régmúltból. - Rácalmás neve nem valamiféle balkáni gyümölcshöz köthető, hanem az Almássy családhoz. A község még a messzi középkorban az ő birtokukba került, később pedig sok rác menekült is érkezett a vidékre. - A Mezőföld termékeny területeire a 16-17. században szerbek érkeztek, akik vándorlásai során előszeretettel telepedtek le a Duna mellett. - A Budapesttől alig 50 kilométerre a Duna mellett fekvő Adony is különböző népeknek, nemzetiségeknek adott otthont.