Adásunk témája: Népszokásaink farsangtól - húsvétig Az adásban főként a farsanghoz kötődő népszokásokról beszélget Takaró Mihály és vendége. Szó lesz arról, hogy mikor kezdődik a farsangi időszak, mely népszokások kapcsolódnak az ünnephez. Megemlítjük többek között az asszonyfarsangot, a farsangi ételeket, a legényavatást, a farsang farkát, a farsangi álesküvőt és az álarcok szerepét is. Vannak fontos napok ebben az időszakban, ilyen például a Balázs nap, a Vince nap és a Dorottya nap. Ezek se maradnak ki az adásból. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Népszokásaink farsangtól húsvétig. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején tisztázzuk majd azt a fogalmat, mit jelent a farsang. Aztán arról beszélgetünk majd, hogy mettől meddig tart a farsang. Később szóba kerülnek a magyar farsangi népszokások, aztán kitekintünk egy kicsit Európába, hogy ott hogyan ünneplik ezt az időszakot, műsorunk végén pedig arról beszélgetünk, keletkeznek ma is valamiféle új farsangi szokások? - A farsangi időszak azért is tud működni ilyenkor, télen, mert igazából nincs munka. Tehát a paraszti társadalomban a munka erősen kötődik a vegetációhoz. Amikor elkezdődnek a nyári munkák, leginkább Péter-Pál napjától, és utána pedig jönnek az őszi munkák, a vetés Egyed napjától, utána jön a szüret, hogyha ezek mind-mind befejeződnek, akkor van egy nagyobb szabadidő, és akkor lehet ünnepelni. Nem véletlen, hogy a legfontosabb ünnepek a téli időszakban milyen széles szokástartalommal, rituális tartalommal rendelkeznek, mert van idejük arra, hogy ezeket végig-végig kivezessék. - Érdemes volna egy-két fogalmat tisztázni. Az első és talán a legfontosabb, hogy mit is jelent az, hogy farsang, honnan ered ez? - Tulajdonképpen maga a szokás, a tavasz várásnak egy ősi örömünnepe. Lényegében ez egy pogány hagyomány. A sok keresztény ünnep között megbújik egy ilyen pogány hagyomány, de két keresztény ünnephez kapcsolódik, mert a kezdete mindig vízkereszt, január 6-a, a vége pedig a böjt kezdete. De a böjt kezdete változó, mégpedig a húsvét függvényében. A húsvét kiszámítása úgy történik, hogy 325-ben megállapította a niceai zsinat, hogy a húsvét a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő, holdtölte utáni első vasárnap. Tehát legkorábban március 22-én lehet, és legkésőbb pedig április 25-én. - Most például elég korán lesz húsvét. - Most elég korán lesz, mert március 31-e húsvét vasárnap, és április 1-e lesz húsvét hétfő. Ennek megfelelően 40 napot vissza kell számolnunk, de a 40 napot úgy kell visszaszámolnunk, hogy a vasárnapokat kihagyjuk, és így jön meg a húshagyó kedd éjfélének az ideje, ami ebben az esztendőben február 13-án van. - Ezek szerint akkor most elég rövid a farsang. - Nagyon rövid, és valahogy a köztudatban az van, hogy február a farsang ideje. Így pedig lényegében február 14-én már hamvazószerda van. - Tehát be van fejezve. Úgy kell ezt értenünk, hogy a farsang valamikor nagyon hosszú, amikor április 25-ére, tehát a legutolsó napra esik húsvét, és akkor a visszaszámlálás miatt, mert a vízkereszt az állandó, hanem a húsvéthoz való visszaszámlálás miatt. Tehát van hosszú és van rövid farsangi időszak is tulajdonképpen. - És ez a régi, hagyományos világban nagyon fontos volt, mert nem lehetett akármikor lakodalmakat tartani. A nagy farsang volt a lakodalmazásnak a legfőbb időszaka, aztán volt a zöld farsang, ami húsvét pünkösd utáni időszakot jelentette, és a kis farsang az őszi időszak. Mert tilos volt lakodalmakat, bálokat tartani advent idején, és a nagyböjtben. - Igen. Tehát gyakorlatilag úgy néz ki a dolog, hogy húshagyó keddtől húsvétig nem lehetett, és advent idején pedig, visszaszámolva karácsonytól. - Így van! És nyáron meg nem tartottak lakodalmakat, mert dolgoztak és nem értek rá. Tehát a hagyományos paraszti világban ez volt az egyik legfőbb ideje a lakodalmaknak és a vénlány csúfolásnak. Mert a lányoknak egyetlen feladata lehetett, az, hogy férjhez mennek, családjuk lesz, és ilyenkor csúfolták a vénlányokat. De egyáltalán az, hogy hogy került Magyarországra a farsang? Van olyan teória, ami szerint már Mátyás király udvarában is nagy farsangokat rendeztek, és Itáliából hoztak különböző maszkokat. De vannak adatok arra, hogy elsősorban a német polgárság révén került Magyarországra a farsang szokásainak a legtöbbje, mégpedig ez a nevében tükröződik, mert német eredetű a farsang elnevezés, és akármilyen hosszú lehet a farsang, lényegében az utolsó három napot használták ki, a farsang farkát. Tehát a farsang vasárnap, a farsang hétfő és húshagyó kedd. Tehát ez a három nap volt, amikor igazán farsangoztak, háromnapos bálokat tartottak egy végtébe. Tehát a magyar hagyományban, de a világ többi helyén is általában ezt az utolsó három napot használják ki. A velencei karnevál egy kicsit hosszabb. - Azért érdekel, mert éppen az jutott eszembe, hogy a velencei karnevál, az egy klasszikus farsangi karnevál, és az nem háromnapos. - Hát így van! Valószínűleg, hogy az időt jobban kihasználják. Gondolom, ennek ez az oka. De tulajdonképpen a három nap előtti hetet már arra használták, hogy felkészültek az ételekkel, mert aztán ne feledkezzünk el arról, hogy miket szoktak ilyenkor enni. - A farsangi időszakhoz kötődik egyrészt, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó legfontosabb szokás, a házasság szokása. Megjelenik a farsangi menetben a dudás Mohácson, ezt mutatják 1930-ból NFI felvételek, tehát filmhíradós felvételek, de az első dokumentációja például, hogy a busó csapatnak, tehát a sokác farsangi csapatnak, a maszkos alakoskodó csapatnak szerves része a dudás, az 1896-os fénykép alapján állapíthatjuk meg, ahol a dudás is maszkot visel maga. Ez az 1950-es években megkopik már, a dudás nem öltözik be maszkos alakoskodónak, de a busó csapatok szerves része, hiszen, amikor a busó csapat megy házról-házra, egy termékenység, bőség varázsló rítust hajt végre, ugyanúgy, mint a mohai tikverőzésnél. - Az előbb már elkezdtünk beszélgetni arról, hogy a farsang egy nagyon sajátos ünnep. Nyugodtan mondhatom, hogy szinte mindenben különbözik az egyházi részétől annak az évnek, tehát a karácsonytól, meg a húsvéttól, ahol ő gyakorlatilag köztes szerepet játszik. Igaz ez az étkezésre is? - Az volt a lényeg, hogy ilyenkor rengeteget kell enni és inni, mert akkor a természetet is hasonló bőségre késztetjük. Szerintem ez egy remek ötlet, hogy van egy ürügy arra, hogy miért eszünk sokat. És minél zsírosabbat, minél tartalmasabbat. - Több húst, zsírt, igen. - A fánk erre a legtökéletesebb, mert régen zsírban, manapság olajban sütjük ki a fánkoknak a különböző változatait. A kocsonya jellegzetes étele a farsangnak. Ezeket az ételeket farsang vasárnapja előtti héten kezdték el készíteni, mégpedig kövércsütörtökön. Kövércsütörtöknek nevezték azt a hetet, amiből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy olyankor meg is kóstolták azokat az ételeket, amiket elkészítettek. És amikor vége van a farsangnak, akkor a következő csütörtökön, tehát a hamvazószerdát követő csütörtökön feloldást adtak, mert a maradékot elfogyasztották. A régi világban nem volt az, hogy kidobálták az emberek a maradékot, nem pazaroltak, hanem ami maradt, azt elfogyasztották, és ebből hozták létre pár évvel ezelőtt a torkos csütörtököt. - Milyen érdekes! Egy ősi farsangi szokásból. - Egy ősi szokásból létrehozták a torkos csütörtököt, azért, hogy becsábítsák az embereket a vendéglőkbe. Tehát az étkezés nagyon fontos, meg az ivás is. Sokszor elmondtam már, hogy bort természetesen ittak az emberek eleget, de a pálinkára nincs böjti tilalom, tehát a pálinkát böjtben is lehetett fogyasztani, mert azt inkább gyógyhatásúnak tartották, erősítőnek és gyógyhatásúnak. - Néha fájdalomcsillapítónak használták, fogfájás, fejfájás, stb. esetén, valóban. - Így van, meg bedörzsöltek vele. Csak azért mondom ezt így műsoron kívül vagy belül, hogy pálinkát mindenki ihat. - Beszéltünk arról, hogy a felnőtteknek milyen szokásai vannak, de valószínűleg a farsang kiterjedt az élet minden területére, így az emberi lét minden területére is. Mi a helyzet a gyermek farsangokkal? Van-e ilyen? - Én nagyon szeretem ilyen szempontból a farsangot, mert nagyon demokratikus ünnep, mert ilyenkor a gyerekek számára a régi világban, dudaszóra vagy citeraszóra gyerekbálokat tartottak. A felnőttek természetesen maszkokba öltözve, meg bálokat rendezve élvezték a farsang időszakát. Az asszony farsang is ilyenkor volt szokásos, ami azt jelentette, hogy az asszonyok külön mulattak. Érdekes az, hogy például Kalotaszegen nem engedték be a férfiakat egyáltalán. A Dunántúlon elmentek a pincébe mulatni az asszonyok, de egy idő után odaengedték a férfiakat. Vagy a Mátravidéken is szokás volt ez, hogy az asszonyok külön ettek, ittak, mulattak, de azért elvárták, hogy egy idő után a férfiak is odajöjjenek, és aztán együtt folytatták a mulatozást. - Igen, mintha azt mondanám, hogy csajos napot tartottak. - És a házaspárok is, mert amikor már házasok voltak, kevesebb lehetőségük volt arra, hogy szórakozzanak. Mondjuk elmentek egy lakodalomba, de a batyusbálok erről szóltak. Megintcsak itt van az étkezés, mert nemcsak táncoltak ilyenkor, hanem ettek-ittak is. - Azt hordták össze, ez volt a batyusbál lényege. - Igen, ez a batyusbál lényege. A farsang tényleg mindenki számára jó szórakozást nyújthat, és élvezetet. - Melyek a legelterjedtebb farsangi szokások? - Volt a fonó, és odajártak különböző maszkokban a legények, és előadtak különböző jeleneteket. Az az érdekes, hogy ilyenkor tréfás lakodalmat, vagy tréfás temetést is, de az aztán a farsang végén szokás volt egyébként, a farsangot is eltemetni. Emellett beöltöztek különböző állatoknak. A magyar farsangi hagyományban medvének öltöztek, gólyának, lónak, ezek voltak a legjellegzetesebb maszkok, vagy kecskének. A ló maszkban nekem az tetszett a legjobban, amikor olyat láttam, hogy egy fateknőt kivájtak a közepén, nyilván már egy rossz fateknőt, beleállt a legény, és egyszerre volt a ló és a lovas, mert ennek a teknőnek az elejére egy lófejet imitáltak, és a végére pedig egy lófarkat, és így vonultak be. - Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon. Úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. Tél közepén, Balázs napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott, fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az oltár előtt kegyes szokás szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én, s ő se jól értett. De azért te meghallgattad és megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól, s a veszedelmes mandulák lobjaitól, hogy felnövén félszáz évet megérjek háladatlanul, nem is gondolva tereád. - Azt hiszem, az eddigiekből is világossá válhatott mindenki számára, hogy a farsang az valamiféle közösségi ünneplést jelent, hiszen akárhogy is nézzük, ezeket csak közösségben lehet megélni. Most az lenne az érdekes, megvizsgálnunk azt, hogy januári-februári farsangi szokásaink közül melyek a legnevezetesebbek. - Nagyon sok nevezetes szokás van, és helyi hagyományok voltak, és különböző elnevezések. Volt, ahol tikverőzésnek hívták, és az volt a lényeg, hogy házról-házra járva elzavarják a tyúkokat, és kilopják a tojást alóluk, és bekormozzák a lányokat, mert a korom is szerencsét hoz. Tehát ezeknek mindegyiknek volt egy egészség varázsló hatása is, legalábbis úgy gondolták. Nagyon sok helyen, ahogy mondtam, hogy a fonóba jártak, de ilyen felvonulós, maszkos alakok mentek végig a falun. Az egész közösség számára élvezetes és szórakoztató volt. - És aztán vannak nevezetes napok is. Például ilyen a Vince. - Hát igen, a farsang időszaka alatt vannak jeles napok. Az egyik Vince, január 22-én, aminek az volt a lényege, a szőlőtermelők számára volt fontos, úgynevezett Vince vesszőt hajtattak, és abból következtettek a szőlőtermésre, annak a sikerére. Azt tartották, hogyha Vince napján süt a nap, akkor bőséges termés lesz. De olvastam olyat is, hogyha esett az eső, azt tartották jónak. Tehát lehet, hogy a helyen is múlik, hogy mi volt az, ami hatásos időjárás volt. Mindenesetre a Vince nap, az a szőlőtermelők számára volt érdekes. - És a február? Mert úgy tudom, hogy ott sok nevezetes nap van. - Itt nagyon sok nevezetes nap van, mert február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, ez a katolikus egyház számára rendkívül fontos volt, mert ilyenkor szentelték a gyertyát. És ezt a gyertyát, a megszentelt gyertyát második nap, Balázs napján kereszt formában tették az illető nyakára, akár gyerek, akár felnőtt, hogy ne legyen beteg, mert annakidején rendkívül sok torokgyík, ilyesmi volt. - Nagyon érdekes, amit mondasz, mert nekem rögtön eszembe jut Babitsnak a híres verse, a Balázsolás, ami tulajdonképpen ennek a farsangi szokásnak a felelevenítése, amikor azt mondja, hogy gyermekkoromban gyertyát tettek, stb. Tudjuk, hogy Babits sajnos ebbe hal bele. És ott van, amikor a magyar irodalomban is megjelenik maga a Balázsolás, mint szokás. Ez félig-meddig keresztény szokás, félig-meddig babona, azt hiszem. - Hát, mint ahogy a legtöbb hagyományban, ezek olyan erővel olvadnak össze, hogy nagyon nehéz szétválasztani is őket. Ilyenkor volt a Balázsjárás szokása is, ami pedig a tanítók számára jelentett jövedelmet. A Balázsjárás és a Gergelyjárás arról szólt, hogy a gyerekek házról-házra járva adták elő a történetüket, és jelmezekbe öltöztek, megszemélyesítették a püspököt is. Ahogy a Gergelyjárással iskolába is toboroztak, de a Balázsjárás is hasonló módon, amit összeszedtek ajándékokat, az a tanítónak a javadalma volt. - Milyen érdekes, mert nekem úgy tűnik, hogy láttunk olyan adventi szokást, amikor a gyerekek körbejárnak a faluban, és kapnak ezt-azt. A húsvéti szokás szintén ilyen, körbejárnak a faluban, kapnak ezt-azt. Mintha valamilyen kis szent kollekta volna ez, valami adománygyűjtés, mert tulajdonképpen a Gergelyjárás, az egy kollekta, az egy adománygyűjtés. - Így van! És utána pedig azok a gyerekek, akik a tanító számára elvitték az adományokat, megvendégelte őket. Tehát akkor megint a közösség volt együtt, mert azok a gyerekek, akik ezt végigcsinálták, az iskolások, a tanulók. - Azt hiszem, amit mondasz azért érdekes számomra, mert kiderül azért, hogy egy falusi közösség is kialakít magának egy eseménynaptárt. Ez az eseménynaptár általában kötődik az egyházi ünnepekhez, meg a világi ünnepekhez, és a falu sajátos szokásaihoz. Azt hiszem, hogy ide illik bele tulajdonképpen a farsang eseménysora is. - Így van! Figyeltek egymásra az emberek, és minden korosztálynak és minden korcsoportnak, különösen a farsang idején megvolt a feladata, és megvolt az öröme is. - Azt hiszem, hogy egyet ne hagyjunk ki, február 6-át, Dorottyát. - Hát így van, mert Dorottya szorítja, Julianna tágítja. Dorottyát persze Csokonai tette híressé. Dorottya, avagy a dámák diadalma a farsangon, ugye?! - Így van! Dorottya napján már elkezdődik a tavaszvárás nagyon erőteljesen, és Dorottya napján is azt várták, hogyha Dorottya szorítja, Julianna tágítja. Tehát hogyha Dorottya napon még hideg van, akkor Julianna napra, 16-ra megenyhül. - És látom, mely szomorú képpel búsonganak, akiken különben rózsák virítanak. Mint rideg violák a puszta homokon, magánosan sírnak unt árvaságokon. - Így igaz, Carnevál! Én mondom, Dorottya! - Sírunk csak! - Rívunk csak! - Zokogunk, oh, Dorottya! - Nézze csak, Dorottya, s a többi vénecskék dohognak, makognak, hogy ők nem menyecskék. - Mint az az elvénült naptár fabrikátor, akinek a kedve rég elment a báltól, s nem tudván mozgatni köszvényes csípejét, szűkebbre szabta meg a farsang idejét! - Én mégis azt tartom, elég idő annak hat hét is, akiben virgonc erek vannak! - Vannak! Vannak! - Érdemes lenne most megvizsgálnunk, hogy hogy áll az egyház, vagy hogy állt az egyház a farsanghoz? - Az egyház az ördögök ünnepének tartotta, és ez nem véletlen, hiszen az emberek ittak, részegeskedtek, és ezt eléggé rossz néven vették tőlük. De ha ma megnézzük, akkor az derül ki, hogy az egyházak is rendeznek farsangi ünnepet, ilyen szempontból ez tökéletesen megváltozott. - Vagyis azt mondhatjuk, hogy elvilágiasodott, mármint az egyház részéről, a farsang vagy nem olyan szigorú már a farsang megítélése. Nyilvánvalóan egy szekularizálódó világban egészen másként kell hozzáállni mondjuk ezekhez az örömökhöz. - Igen, rendeznek farsangi mulatságokat a hívek számára. - Volt-e valamiféle retorzió, hogyha a farsangban valaki túllépte még a megengedettet is? - Azt gondolták, hogy az illetőt az Úristen is megbünteti, és van erről egy régi feljegyzés, hogy a farsangi mulatók megsemmisülnek, elsüllyednek, tehát ezeknek ilyenfajta retorzióját gondolták. - Értem! Tehát, hogy majd azért a menny bosszút áll ezért az egészért. - Így van! Megnéztük a magyar farsangi szokásokat, de az az igazság, hogy érdemes lenne, miután tudjuk, hogy az valahonnan Európából, vagy olasz vagy német közvetítéssel jut be, hogy ott hogy néz ki a farsang. Mondjunk egy-két német vagy olasz speciális példát. - A németeknél jelmezekben vonulnak fel és különleges maszkokban is ilyenkor. Ugyanúgy Velencében is jellegzetesek a maszkok, amiket ilyenkor viselnek, és sokkal hosszabb ideig tart, erre már azt hiszem, tettünk célzást, hogy Velencében nem három napon át tart a farsang, hanem, ha jól tudom, már karácsony után elkezdődik. Tehát kimondottan hosszú ideig, mármint 26-án, nem vízkeresztkor, hanem még vízkereszt előtt elkezdődik a farsang időszaka. Ott van a riói farsang, ami minden évben áldozatokat is szed, és a világ minden táján ünneplik. - Amit mi riói karneválnak nevezünk, az tulajdonképpen ehhez kötődő valami. - Igen! - És azért érdekes, hogy amikor az előbb mondtad, hogy maszkokba öltöznek, hát én ismerek olyan magyar szokást, magyar szokást, erről beszélgessünk egy kicsit, a busójárást, ahol megvannak ezek a maszkos felvonulások, vagy más volt eredetileg a busójárás? - Délszláv szokás tulajdonképpen a busójárás, Drazsics kapott egyet. és ott ezek a faragott maszkok, de azoknak is megvolt különböző időszakban a divatja, ezekkel a maszkokkal tulajdonképpen mindenfajta gonosz, ártó hatalmat akartak elriasztani, és házról-házra jártak, és ez egy termékenység varázsló szokás volt. - Tehát eredetileg ez is egy közösségépítő szokás volt. - Igen, és házról-házra járó, és csak később vált ez is egy turisztikai látványossággá, de megtartva azokat a szereplőket, azokat a mozzanatokat, amelyek a korábbinál is megvoltak. Ráadásul a mohácsi busójárásnak van mondai hagyománya, mégpedig az, hogy a törököket a nagy zajjal űzték el. Ennek mondjuk nem nagyon van igazság alapja, mert a sokácok a törökök elől menekültek ide, és akkor már nem voltak törökök Magyarországon, amikor ők idekerültek. - Igen, ez a mohácsi busójárás, amiről beszélgetünk. - Igen. - Nagyon érdekes azt látni, hogy hogyan nő évről-évre a busók száma például ezen a busójáráson, és hogyan tűnt el az ünnep közösségi jellege. Most már tényleg így van, ahogy mondtad, turisztikai látványosság, hatalmas felvonulás az egész. - Busó csak férfi lehetett, csak felnőtt férfi, és incselkedhetett a nőkkel, annak meg termékenység varázsló erőt tulajdonítottak. Tehát egy egészen más jellege volt ennek a hagyománynak, mint amilyet ma látunk. - Talán érdemes, most már a saját korunkhoz értünk, hiszen a mai mohácsi busójárásról beszélgetünk, hogy hogyan alakult Magyarországon ez, és főként vannak-e új farsangi szokások, hogyan ünnepelnek a városiak, egyáltalán tudják-e még vagy kötődik-e még az eredeti farsanghoz a mai farsangi szokásrendszer? - Érdekes módon kötődik, mert annakidején, jó pár évtizeddel ezelőtt iskolában végeztünk kutatást farsangi szokásokról, és az derült ki, hogy a hagyományok valahogy tovább élnek. És ha megnézzük, nincs olyan óvoda vagy iskola, ahol ne lenne farsangi hagyomány, meg jelmezverseny, felvonulás jelmezekben. Tehát valahogy visszaszorult ez a része, visszaszorult az óvodákba és az iskolákba. A bálok megmaradtak. - Bár nem azzal a céllal nyilvánvalóan, mint akkoriban, hogy ismerkedni, aztán kinézni a faluban mondjuk a lehetséges párokat. - Így van, tehát egy kicsit más jellege van ennek a dolognak, mert a régi hagyományban a báloknak nagyon nagy jelentősége volt, mint ahogy mondtad, az ismerkedés szempontjából is. - A végére értünk ennek a nagyon kedves és különös utazásnak, amelyben egy kicsit körbejártuk a farsangot, annak idejét, módját, helyét, szokásait. Én azt gondolom, hogy egy olyan időszakról van szó, amire nagy szüksége van az embernek. Most már talán nemcsak azért van szüksége, amire annakidején használták, hogy a két böjt közötti időszakban egy kicsit lazítani lehet, hanem azért, mert magából a világból tűnik el a közösségépítés, mint erő. Én azt hiszem, hogyha valamiért érdemes lenne a farsangnak a tartalmait is újjáéleszteni, akkor az éppen abban fogalmazható meg, hogy a farsangi népszokások mindig közösségépítők voltak.

- Mai műsorunk címe: Népszokásaink farsangtól húsvétig. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején tisztázzuk majd azt a fogalmat, mit jelent a farsang. Aztán arról beszélgetünk majd, hogy mettől meddig tart a farsang. Később szóba kerülnek a magyar farsangi népszokások, aztán kitekintünk egy kicsit Európába, hogy ott hogyan ünneplik ezt az időszakot, műsorunk végén pedig arról beszélgetünk, keletkeznek ma is valamiféle új farsangi szokások?