Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Mohács nevét az 1526-os sorsfordító ütközet a mohácsi csata tette ismertté 2. Lajos király és környezete tisztában volt vele, mekkora a tét, ha Mohácsnál elvész a sereg akkor elvész az ország és a döntő ütközetre augusztus 20. kilencedikén került sor a 3000 hektáros terebélyes Mohácsi síkon 25 ezres magyar sereg csapott össze a 75 80.000 fős oszmán hattal a csata mindössze másfél órát tartott, ezalatt a becslések szerint 14.000 magyar vesztette életét az 1960-as években 3 nagy tömegsírt találtak a Mohács mellett elterülő síkon ezek köré épült a Nemzeti Emlékhely, amely épp a csata 450. évfordulóján, 1976-ban nyílt meg sírjeleket láttunk különböző ősi motívumok jelek, melyeket népművészetünk dőlt és a kopjafák világából ragadták ki, de ezek a szívének bemutatják a mohácsi csatát és a magyarság sorsát találkozhatunk a királlyal a fővezére Szulejmán szultánnal és most pedig a magyar sereg közepén állunk délnyugati irányba nézek a katonák, ahonnan az oszmán sereg Mohács is a magyarok meghaltak kivágott fából faragott oszlopokkal sűrűnek keretei között irány az oszmán sereg életben maradt, ezért szembe a sereggel élő fal fekete-fehér az addigi hatalmas és büszke magyar Királyságnak a mohácsi vész vetett véget az ország jelentős része török kézre került a megszállás megszámlálhatatlan áldozatot követelt a mohácsi csatatéren veszett 14.000 magyar el esetre emlékezik az éppen 14.000 idom -ból álló Hádész kapuja is, mely az érkezőket fogadja az átriumos udvaron keresztül jutunk ki a sírkertbe Vadász György 1976-ban tervezte az átriumos udvar, és azt mondta, nem lehet ide olyan épületet építeni, mely a hős katonák emléke fölé magasodna ez év süllyesztette az épületét a föld alatt, bő egy rafinált építész, mert mikor a vendégek az Átriumban sújtva Arba sétálnak és lejönnek a lépcsőn általában mindenki hova mész a cipője órára tekint és mikor jövünk fölös sírkertbe nem lefelé, hanem felfelé az ég felé nézünk, tehát anélkül tudná az idelátogató fejet hajt és felnéz a hősökre , az 1526-os vérfürdőben a nemesség színe-java is elhullt az ország első számú embere az ekkor mindössze húszéves 2. Lajos király is életét vesztette szobra Mohács főterét díszíti közvetlenül a templom mellett, de nem csak a szobor, hanem az egész templom a mohácsi vészre emlékezik 1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulóján rakták le a város főterén a Fogadalmi templom alapkövét, amely egyben egyfajta összefogást is akart mutatni alig pár évvel az újabb nemzeti sok az ország kétharmadának elvesztése után 1926. augusztus 20. kilencedikén rakták le az alapkövét ez a csata 400. évfordulójára, aztán hát elhúzódott az építése annyira, hogy 1941-ben lett ebből szentelve azért hívják Fogadalmi templomnak, mert nemcsak a mókát fia, hanem az egész nagy Magyarország területéről a vármegyékből meg a városokból hoztak ide egy egy kilónyi földet, amit betettek az alapba, ezért ez egy kicsit a nemzetnek is a Centomigliát szimbóluma, ezért amikor idejövünk, akkor egy kicsit ezt a nemzetegyesítést is érezzük a méltóságteljes székesegyház Accra emlékeztető színes üvegablakok -kal díszített épület tervezését Árkay Aladár a és fiára a modern építészet egyik pionír járnak számító árkai Bertalanra bízták a templom minden részében szimbólumot hordoz húszméteres keresztje a csatamezőt jelképezi a 15 Fehérkereszt pedig a Reménység üzenete ezt sugallja az oltár Mária szobrának legendája is, miszerint azt még a mohácsi csata környékén menekítették a törökök elől egy közeli faluba és csak 400 évvel később került vissza méltó helyére a mohácsi csata mellett a Tavaszváró busójárás népszokása az, ami igazi mohácsi Kun és népszerű kirándulóhelyét szja környéket farsang idején egy darabig a világi és az egyházi hatóságok is tiltották, ám a 20. század elején a városvezetői felismerték kulturális és turisztikai jelentőségét is és elkezdték támogatni a hagyomány emlékszem, akkor egy kis kap voltam is vad volt egy mohácsi kispapír is ide hívtak meg minket a szemű együtt szemináriumot és az elöljárók nem engedtek el minket, mondván, hogy ez egy pogány ünnep, na, hát én azt mondom, hogy ezt nekünk egy picit úgy meg kell keresztelni farsangkor örülünk Vígh adóznunk énekelünk táncolunk van a dínom-dánom jön majd a hamvazószerda, amikor jön a szánom-bánom vagyis kezdődik a nagyböjt a téli ijesztő tavaszvárás kellékei hosszúszőrű bundák girbegurba állati szarvakkal díszített vicsorgó maszkok kolompok kereplők és fergeteges hangulat a régi népszokás néhány 100 évvel ezelőtt hajtott ki Mohácson kezdetben csak néhány település ünnepe volt, ám a busójárás az utóbbi években valóságos fesztivállá nőtte ki magát és látogatók 10 ezreit vonzza a hagyományt a legeslegelső az egyházi fejezés 1781 83 A pécsi levéltár őrzi igazából előtte is volt alakoskodó Borsod, de ugye valószínű számolnunk ott van egy üres visszajelzés Mohácson ezekben a napokban zajkeltő eszközök nem tudnak viselkedni erős fogynak igazából valami történik Mohácson a Mohácson megszületik egy gyerek az első szó, amit kiejt a száján a busó, legalábbis a helyiek így meg, és ha a gyerek már járni is tud és el is bírja a nehéz most korát beöltözik vagyis átváltozik a zajos népszokást a Balkánról érkezett népcsoport a sokacok honosították meg nálunk is kezdetben úgy hívták Poklade amíg saját nyelvükön annyit tesz átváltozás a mohácsi sokácok ugye a Magyarországra betelepülő ferences rendi szerzetesek segítségével ők katolikus horvátok majd feltételezhetően mai Bosznia-Hercegovina területéről ugye több faluból menekültek ugye a török elnyomás alól Magyarországra Baranya régióba, illetve a Duna mentén fölfelé, tehát Mohácson kívül nagyon sok településen Mohács közelébe ugye versenyzett, Pécsudvard Szemej Kökény nagyon sok helyre települtek az igazi hagyományőrzők akkor is eltakarják az arcukat, ha megválnak nehéz és meleg kellék ütő az álarc takarásában sok mindent szabad , amit máskor nem a felöltözés azonban szabályokhoz kötött sok haszna is van, ahol erre egy idézőjelbe viselet úgy szól kell úgy öltözzenek a legfontosabb alkotóeleme ennek az egésznek ugye több elemből áll össze a maga az álarc busóbundába mit Ottót darab Murka Bordeaux-ban ugrószám marasztó drága, amit ki tudom én térd alatt elkapjunk, akkor egy harisnyát Miklós , hogy a képzett és valóban Bocskor, de még ugye vannak zajkeltő eszközeink a kereplő okolom valamelyik busó lábon viszont Buffon lapát különböző kiegészítő eszköz tarisznya pásztorkodik jó benne a bor, hogy a pálinka a sokacok nemcsak a busójárás szokását hozták magukkal, de díszes népviseletű keddi is lélekben Vikár Csaba is sokat és a farsangi időben is szívesen húzza fel a népcsoport hagyományos gúnyáját és készíti el a helyiek tradicionális ételét, melynek receptje évszázadok óta alig változott most mohácsi sokac bab látvány főzést mutatunk be, hogy régen eleink hogyan főzték ugye tűz mellett az agyagedényben fazékba ugye mezőgazdasági tevékenységből ültek ugye a tűz mellé leraktak egy edényt ennél azért lényegesen kisebbeket, amelyet családnak megfőtt elmentek kapáltak egy sor közbe raktak a tűzre és D-re kész volt a az étel nem kellett különösebben vele foglalkozni a tartalmas étel alapja a bab, melyet sárgarépa, petrezselyem Zeller és hagyma egészít ki a szegényebb időkben nem volt jellemző, de van amikor füstölt csülök sertéscomb marhahús is kerül a sokac babban, mivel a tűz az agyagedényeket oldalról kapja el az étel kavarás nélkül semmiig óta a busójárás különös népszokás ára több magyarázat is létezik az egyik szerint, mely a legvalószínűbb a tavasz közeledtével tartott ünnep egyfajta télűző rítus azért csapnak nagy zajt és azért viselnek félelmetes maszkokat, hogy a hideget messzire kergessék és ezzel megnyissák az utat a természet újjászületése elő az első maszkok kezdetlegesek voltak szarvak sem díszítették őket idővel azonban különféle ijesztő részlettel gazdagodtak az élénk színű arcok faragása mára önálló művészi ággá nemesedett, melynek egyik kiváló művelője gagyi Zoltán népi iparművész a maszkok azok fűzfából vagy házból készülnek közel vagyunk a Dunához, tehát ilyen favágók -tól meg lehet szerezni a fűzfát is, tehát azért lehet a hárs ott is a szarvak azok állati eredetű mindegyik Racka tehén Kós kecske a többféle változata lehet kívülre a vasúton megy meg, akik a bőr, tehát a bűnöket rászolgálni még vagy varrni satuféket tudatnia az elképzelésem, hogy ki, hogy szeretne a bajusz azok kender pózból készülök busó álarcot faragni mesterség 1 1 álarc nagyjából 3 nap alatt készül el egy nap a faragást egy nap a festés és még egy további nap, amikor a szarvak a szőrme és egyéb díszítmények felkerülnek az álarcra az sem ritka, hogy a többnyire vicsorgó maszk foghíjas mely egyszerre teszi érdekesebbé és ijesztő BA figurát zuhan megkönnyíti a légzést minden természetes anyagból készül még a festék és a vörös vér, tehát a vb-re különböző árnyalatai, ami ami marha vív vagy sertésvért vagy esetleg most Mária pácot Haris Dalglish csak Maros ténybe disznóvágáskor szoktam beszerezni azok el vannak rakva a hűtőbe lefagyasztva a busójárás egyik leglátványosabb eleme, amikor egy népesebb csapat egybe verődve vonul végig a városon a busó lakodalmas például egy groteszk esküvői a maskarások egyébként nemcsak a szárazföldön, de a Dunán is jól érzik magukat hajóikkal minden évben kétszer is vízre szállnak török mozsárágyúval gyára indulnak útnak és tábortűz jelzi merre kell tükörként van egy legendája busójárásnak, amelyet a török főzéssel magyaráznak eszerint a szigeti mocsár világban ijedtek az sokacok és a városi oldalon pedig a törökök érnek a az első mohácsi csatát követően és megelégedve a több évtizedes rabigát úgy döntöttek, hogy ki szeretnék kergetni a városból a sokacokat törököket és az egyik fiatal álmában megjelent együtt északi azt mondta, hogy faragjanak rémisztő maszkokat az életbe alatt keljenek át a Dunántúl napokat és a babonás törökökön ki tudják illeszteni a városból , hogy a legendával mennyi igaz, azt nem tudjuk, de a hősies tettre minden évben Dunai átkeléssel emlékeznek azt, hogy a különös ünnep mégiscsak a tél elűzéséhez kapcsolódik egy másik rituálé is megerősíti, melyre szintén a Dunán kerül sor nagy csinnadratta közepette a délutáni nagy busó felvonás után a busók továbbvonulnak a Duna-partra és a kompkikötőjénél fölszállnak a pontra , ahonnan a Dunába engedik a tél koporsóját ezzel is búcsúztatják a zord évszakot szürkületkor a busók visszatérnek a város főterére a Széchenyi térre, ahol már az előre elkészített hatalmas mágia kerül meggyújtása ezüst gyakorlatilag a telet szimbolizálja, hogy elégetjük elbúcsúztatjuk a telet, illetve a tűznek még van egy misztikus tisztító ereje, így került be a busójárás visszavágjak a mágia 10 15 méter átmérőjű és akár 6 7 méter magasra is megrakják a Fogadalmi templom előtti tér ilyenkor annyira megtelik emberrel, hogy még egy gombostűt sem lehet leejteni a gigantikus rakás tetejére kerül a telet megtestesítő farsangi báb, mely szintén hamuvá foszlik a szürkületben táncoló busók lobbantják lángra fáklyáit Kalla máglyát és ahogy a nap egyre lejjebb bukik úgy csapnak egyre magasabbra a meleget adó lángok új időszak veszi kezdetét elbúcsúzzunk a téltől lassan magunk mögött hagyjuk az zord időjárást és lélekben felkészülünk a tavaszra az újjászületésének amilyen színes forgataga busójárás ugyanilyen színesek a helyi viseletek a helyi sokac népviselet a Kárpát-medence egyik leggazdagabban díszített legszínesebb nemzetiségi öltözékének számított a Duna mindig is meghatározó szerepet játszott az itteniek életében még a busójárás hoz is köze van, hiszen a szokást meghonosító Balkánról menekült sokacok ragaszkodtak a folyóhoz, ezért is telepedtek le itt a Duna mellett éppúgy, ahogy a szerbek , akik szintén a törökök miatt hagyták ott hazájukat a mohácsi ütközetben és az azt követő időkben pedig a magyarok oldalán küzdöttek az oszmánok ellen templomuk még ma is áll közel a folyóhoz Mohácsnál nem ível híd a folyjon fölött a bal és jobb partot itt komp köti össze a nagy folyót figyelve pedig bepillanthatunk a természet csodálatos lüktetés éve és a Duna a területre érkező víznek forrása nagyon fontos tudni az ártérnek a víztöbblet ti időszakok vannak, amikor nagy szüksége van a vízre ez a nyár eleje tavasz vége ilyenkor történik a szaporodás és minden állat növény erre már gyakorlatilag, hogy mikor érkezik már akkor tud kiteljesedni itt az élet, nyilván a valamikori ember ehhez alkalmazkodva ebbe élt ennek a ritmusát követte a nagy vízen egykor hajómalmokra ingat úsztak partján ruhát mostak az áradások után visszavonuló sekély vízben pákászok lestek halra a folyó tápanyagban gazdag hordaléka termékenyítette az erdőket, réteket, melyeken után a szürkemarhák legelésztek ma csöndes feltöltődéssel kecsegtető ösvények várnak itt ránk a magyarországi ártéri erdők értékes kincseink a vízparti ösvényeken sétálva az éledező természet pillanatait nesze itt is megfigyelhetjük a mögöttünk lévő ártéri gyepen, ami egy 150 hektár kiterjedésű ott végeznek legelési tevékenységet, amivel ezt a ártéri mocsári lépnek alfajait tartják fent a szürkemarha zeneileg tartású állat, aki a legelési szezonba egész időszakba kint tartózkodik a területen és folyamatosan vagy a nincs szüksége semmilyen létesítményre itt az előbb láttunk fölszállni szürke gémet nagykócsag a tőke stop térnél kicsit kisebb mélységűvé ízeket kedvelik, ahol halásznak jellemzőnk és ritka madarunk a rétisas és a fekete gólya, amik ugye egy ismertek a nagyközönség számára emlősök közül rengetegféle denevér ünk van hód a Vidra van itt egy másik fontos és immáron történelmi jelentőségű víz a Csele-patak, amely 18 kilométer hosszan tekereg még nem eléri a Dunát, jó esély és emiatt egykor minden kilométerére jutott egy vízimalom, ahol a kenyérhez őrölték a gabonát a fontos szerkezetek egy kivételével mind elpusztultak az utolsó is félholt állapotban volt már amikor Mohácsi Bugarszki Norbert rátalált és új életre keltette itt a valaha volt 24 vízimalom -ból az utolsó nap a romjaival találkoztam az megsajnáltam vagy kilátástalannak gondoltam és ami a leglényegesebb az, hogy amikor levéltárban elkezdtem kutatni a magam történetét, akkor, hogy 700 éves történnek nélkül, hiszen 1331 ezt a legrégebbi feljegyzések amit malmot, amíg ezt a családommal újítgatta vagy újítgatják most már évtized óta már fél évtizede a malom megmenekült, ahogy megmenekültek a régi liszteszsák ok is, melyek hosszú ideje szolgáltak és néprajzi értéknek számítanak, nincs 2 egyforma közöttük és ahogy a skót szoknya kockái a különböző klánokat személyesítik meg úgy jelölik a különféle csíkok a környékbeli családokat a legérdekesebb kincset, a Pajta rejti egy kezdetleges emberi erővel hajtott szerkezet a taposómalom áll itt mely réges-régi iratok és ábrázolások tanulmányozása után épült meg egy, illetve 2 ember, de be kell menni egy hatalmas fa kerékbe eszköz a 6 méter átmérőjű és elkezdünk sétálni minthogyha Gellérthegyre mennénk föl, mondjuk egy megfogod hátizsákkal erőltetett tempó taposómalom kint a mostani tudásunk szerint ennek a bolygónak az egyetlen vallom szerkezetet, tehát nem tudunk másik taposómalmot a világon, ami létezne akár Skanzenben akár Múzeumban asszony működni, hogy végképp nem a Csele-patak szomorú emléket is ébreszt a magyar történelmet ismerőkben, hiszen úgy tartják vizében vesztette életét 2. Lajos király, aki a harc mezőről megpróbált lovával átugratni a megáradt patakon az uralkodó halálával kapcsolatban számos feltételezés napvilágot látott az is felmerült, hogy nem is az ő holttestét találták meg hetekkel később a patakban, ahogy az sem kizárható, hogy a király nem a patakba fulladt bele, hanem megölték és később úgy tettek, mintha vízbefúlt volna bárhogy is történt a Csele-patak nevét örökre ismertté tette a vízbe fúró Király legendája .

- Az 1960-as években 3 nagy tömegsírt találtak a Mohács mellett elterülő síkon. Ezek köré épült a Nemzeti Emlékhely, amely épp a csata 450. évfordulóján, 1976-ban nyílt meg. - A mohácsi csata mellett a tavaszváró busójárás népszokása az, ami igazi mohácsikum, és népszerű kirándulóhellyé teszi a környéket. - A busójárás különös népszokására több magyarázat is létezik. Az egyik szerint, mely a legvalószínűbb, a tavasz közeledtével tartott ünnep egyfajta télűző rítus. - A Duna mindig is meghatározó szerepet játszott az itteniek életében, még a busójáráshoz is köze van, hiszen a szokást meghonosító, Balkánról menekült sokacok ragaszkodtak a folyóhoz, ezért is telepedtek le itt, a Duna mellett, éppúgy, ahogy a szerbek, akik szintén a törökök miatt hagyták ott hazájukat.