Adásunk témája: A legmagyarabb Habsburg - József nádor Takaró Mihály és vendégei beszélgetnek József nádor családjáról, életéről és tevékenységéről. Arról, hogyan került ő a nádori tisztségbe. Hogyan kapcsolódik hozzá különböző intézmények alapítása és természetesen az emlékezetéről is szó lesz majd. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a mediaklikk.hu. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: A legmagyarabb Habsburg - József nádor. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején megnézzük, hogy hogyan alakul ki a dinasztia magyar ága. Aztán az is kérdés lesz, hogy hogyan kerül egy Habsburg főherceg a magyar nádori székbe. Beszélünk majd József nádor életéről, politikai pályafutásáról és természetesen József nádorról, a magánemberről is. Műsorunk végén arra teszünk kísérletet, hogy elhelyezzük őt a magyar történelem palettáján. - József főherceg, Mária Terézia magyar királynő unokája a Habsburgok toszkánai ágából származott. Apja, II. József öccse, aki II. Lipót néven követte bátyját a német-római császári, a magyar és cseh királyi trónon. Anyja, Mária Ludovika, a Bourbonok spanyol ágából származó infánsnő volt. A József Antal névre keresztelt főherceg a család hatodik gyermekeként a toszkánai nagyherceg székhelyén, a firenzei Pitti-palotában, 1776. március 9-én látta meg a napvilágot. József Antal, testvéreivel együtt igen gondos és korszerű nevelésben részesült. Jeles tehetséget árult el elsősorban a nyelvtanulásban. A Habsburgok nyelvtehetsége egyébként is legendás. 9 éves korában már több nyelven folyékonyan írt, olvasott és beszélt. Érdekes azonban, hogy több mint fél évszázados nádorsága alatt sem tanult meg jól magyarul, talán, mert nem is igen volt rá szüksége. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót arról, hogy hogyan is alakult ki a Habsburg dinasztia magyar ága? - A Habsburgoknak hagyományosan általában, Magyarországon a történelmi emlékezetben nem feltétlenül pozitív a megítélése, gondoljunk itt akár I. Lipótra, és a vele szemben kirobbanó Rákóczi szabadságharcra, vagy Ferenc Józsefre, II. Józsefre, hogy csak a legismertebb konfliktusos egyéniségek legyenek. De a Habsburg-család egy nagyon nagy család volt, különösen II. Lipóttól kezdve, akinek számos fia volt, és úgynevezett szekundogenitúrák alakultak. Toszkánában is uralkodott egy család részükről, ez volt a Toszkán ág, létrejött a tábornoki, a Feldherrenlini, az a Tescheni ág, amiből a Károly főherceg, Albrecht főherceg érkeztek, és így jött létre egy magyar ág is, tehát a dinasztiának az egyik ága ideköltözött Magyarországra, és generációkon keresztül, egészen a szovjet megszállásig, 1944 decemberéig itt élnek Magyarországon, és meghatározó szerepet játszottak a magyar közéletben. Valamiért a történelmi emlékezet nem volt velük kegyes, így mostanra már, a 21. századra jelentős részben elfeledkeztünk róluk, pedig ők a dinasztiának egy olyan ága, akik különböző korlátozások nélkül, pozitív szereplőinek nevezhetők a magyar történelemnek. Nagyon sokat tettek Magyarországért, akár az első világháborús frontokon harcolva, akár a dualizmus korban, akár a reformkorban vagy az azt megelőző időszakban, vagy a '48-as forradalmat ne felejtsük el, ahol István nádor, mint magyar Habsburg, szintén fontos szerepet játszott. Ők tehát a magyar Habsburgok, akik itt, Magyarországon, Alcsúton és néhány más kastélyukban éltek. - Na de hogyan kerülhet egy Habsburg főherceg a magyar nádori székbe? - Ez valóban egy ellentmondásosan hangzó gondolat, hiszen a nádor alapvetően a magyar rendeknek a vezetője, szemben a Habsburg dinasztia központosító törekvéseivel akár, mint ahogy azt évszázadokon keresztül láthattuk. Ez egy sajátos kompromisszum 1790-ből, amikor is II. József halálakor egy hatalmas rendi felbuzdulás zajlik. Akár felmerül, hogy a porosz királyt hozzák ide Magyarországra uralkodni. Végül II. Lipót hihetetlenül ügyes taktikusként lecsendesíti ezt, leszereli ezt az elégedetlenséget, és a kompromisszum egyik eleme az, hogy rendben van, legyen újra nádor, ami a magyarokat vezető tisztség, de ez egy Habsburg főherceg legyen, akiben az uralkodó meg tud bízni. Tehát nem arról van szó, hogy a nádor majd egy rendi mozgalmat szít, hanem a dinasztia egyik, a családfőhöz hűséges tagja legyen. A magyar rendeknek pedig megtetszett ez a gondolat, mert végre, akár egy befolyásos érdekképviselőjük is lehet Bécsben, egy Bécsbe, Hofburgba bejáratos főherceg, aki a magyar ügyet végre valóban elkezdi képviselni, lehet, hogy még többet is hoz a konyhára, mint hogyha egy rendi felkelő lenne a magyar nádor. Így jön létre ez a kompromisszum, és először Sándor Lipót főherceg öt évig a nádor, és az ő tragikus halála után lép majd a helyébe testvére, József Antal főherceg, azaz József nádor. - Azt kéne meghatározni, hogy kik is azok a magyar Habsburgok? - A magyar Habsburgok, ha egészen pontosan akarunk fogalmazni, a dinasztiának az egyik, 18. század végén létrejövő ága, amelyik a nádori tisztség miatt ideköltözik Magyarországra, és egészen 1944-ig itt élnek. Alcsúton rendezi be József főherceg az ő uradalmi központjukat, és addig, ameddig a nádori cím létezik, azaz 1848-ig, addig a nádori címnek a birtokosai ők. Sándor Lipót, őt még nem szoktuk magyar Habsburgnak nevezni, József Antalt, Sándor Lipót testvérét, aki fél évszázadig nádor, és István nádor, aki meg a forradalomnak a nádora. Utána József Károly főherceg és József Ágost főherceg, a családfők, akik már a 20. századba is átvezetik a magyar ágat. Hogyha még egy kis kikacsintást tehetek a jelenig, ugye jelenleg is egy Habsburg főherceg áll magyar állami szolgálatban, a szentszéki magyar nagykövet, Habsburg Eduárd, az ő késői leszármazójuk, tehát a magyar ága a Habsburg családnak ma is jelen van a magyar közéletben. - Miért fontos az ő emlékezetük? - A magyar Habsburgok, picit az elejére kacsintanék itt vissza, tehát ők a dinasztiának egy olyan szeletét képezik, akik mentesülnek az előbb említett ellentétes, vitás, kontroverz megítéléstől. Ők mindannyian, József nádortól kezdve, vita nélkül pozitív szerepet játszottak. Fejlesztették Budapestet, az országot, közbenjártak Bécsben az érdekeinkért, magyar csapatokat vezettek az első világháborúban, tehát egy olyan ága a dinasztiának, amihez tényleg különböző kisebbítő jelzők nélkül nyugodtan kötődhet a magyar emlékezet. Széchenyi Istvánnal és hasonló nagy magyar arisztokratákkal nyugodtan emlegethetjük őket egy lapon, mert alapvetően a reformkornak meghatározó egyéniségei voltak. - I. Ferenc 1795. szeptember 20-án nevezte ki József főherceget Magyarország helytartójává, akinek első dolga volt, hogy az ország rendjeinek bizalmát és szeretetét megnyerje magának. Biztosította őket arról, hogy semmi kedvesebb és óhajtottabb nem lesz előtte, mint teljes erejével az ország boldogulását elősegíteni és szolgálni. Mindennek érdekében, helytartóságának egy esztendejét szinte teljes mértékben a tanulásra, azaz Magyarország politikai, közjogi állapotainak, törvényeinek és alkotmányos rendjének tanulmányozására, a különböző nemesi és egyházi előjogok megismerésére fordította. - Beszélgessünk egy kicsit József nádor politikai szerepéről, hiszen, ha valóban ilyen fontosak a magyar Habsburgok, akkor bizonyosan hagyott komoly emlékeket maga után ezen a téren is. - Fél évszázadig állt az ország élén, közvetlenül a második ember az uralkodó után. 1796-ban választották meg nádorrá. Itt két tisztség is van egymás mellett, a királyi helytartó, onnantól kezdve, hogy létezik helytartótanács, annak az élén királyi helytartó áll. Ez az uralkodóknak mindig kedvesebb, mert ez egy király által kinevezett tisztség. Akkor menthető fel, amikor a király szeretné. Szemben a nádorral, amit az országgyűlés választ meg. Nagyon érdekes, Mert ebben van egy kis finomság, hogy hát mégis a dinasztia egyik tagja, és a dinasztia az Isten kegyelméből uralkodik. Nem azért uralkodik, mert megválasztotta az országgyűlés. Ad abszurdum, le is lehetne szavazni. Ezért dinasztia tagokat nem teszünk ki országgyűlési szavazásnak. - Fékek és ellensúlyok korabeli rendszere. - Ezért aztán az uralkodó végül is elküldte a négy jelöltet az országgyűlésnek, és vélhetőleg közöttük volt József nádor neve is, de ez az egész dinasztiának dehonesztáló lett volna, ha akkor most négy közül őt választják meg. Ezért az országgyűlés azt a megoldást választotta, hogy közfelkiáltással kérte, hogy az uralkodó adja a nemzetnek a testvérét. Így aztán így is tett az uralkodó. Ebben is volt egy kis jogi kellemetlenség, mert hát ha az uralkodó küld négy nevet, az modortalanság, hogy az országgyűlés nem nézi meg. De ez volt a legkisebb rossz. Tehát közfelkiáltással megválasztották nádorrá. Előbb helytartó és aztán pedig nádor 1796-tól. Így jön ki a több mint fél évszázad, mert 1847 év elején halt meg József nádor, és így több mint fél évszázadig volt Magyarország nádora. A nádor nemcsak egy reprezentatív tisztség a korszakban, hanem alapvetően mindennapos kormányzati munkával jár. - És a kormányszervezet fejének kell őt felfogni, mintha azt mondanám, hogy egy miniszterelnök, egy prime minister vagy valami? Valami más azért? - Alapvetően erről beszélhetünk, ugyan amíg a legfontosabb kormányzati döntési jogkörök Bécsben vannak a kancelláriánál, de ami nem igényel királyi döntést, tehát annál eggyel alacsonyabb szint, amit a helytartótanács, mondhatnánk, egyfajta belügyminisztérium, de olyan belügyminisztérium, ami a mainál jóval tágabb. Tehát minden, ami nem hadügy, meg külügy, meg országos pénzügyekkel foglalkozik, az nagyjából a helytartótanácsnál volt, és ennek az elnöke, vezetője. Talán ez a legfontosabb feladata József nádornak. De emellett Pest vármegye főispánja, mert a nádor, az örökösen Pest vármegye főispánja. De mondhatjuk, hogy a magyar nemesi felkelés parancsnoka. Ez ugye a győri csatánál lesz majd érdekes, amikor utoljára Napóleonnal szemben a magyar nemesi felkelés összeáll, és József nádor állt az élén, ez mindenképpen nagyon érdekes téma. Ezen felül még a hétszemélyes táblának is, az egész bírósági rendszernek a legmagasabb vezető tisztviselője a nádor. Tehát ezek mind nála kulminálódnak, és akkor még nem beszéltünk róla, hogy hatalmas uradalmai vannak, amiket igazgatni az önmagában egy feladat. - Tulajdonképpen mondhatjuk azt, hogy a magyar önállóság élharcosa is, és Habsburg létére mégis a rendek védője? - Az egésznek az a kulcsa, és valószínűleg ez más Habsburg főhercegekkel is így lett volna, ha tartósan ide költözik Magyarországra, és belehelyezkedik a magyar rendeknek a látószögébe, hogy melyek azok a problémák, amik a magyar rendeket, egész más perspektíva, mint Bécsből nézni. Bécsből egy összbirodalmat néznek, Pestről vagy Alcsútról vagy Budáról pedig a magyar érdekeket nézik, és ezeket ő megismerte, a magyar közjogi gondolkodást is, meg a magyar szempontokat is. Elkezdte ezeket képviselni és felvállalni Bécsben. Ferenc császár rendszeresen, állítólag éppen ezért a vén Rákóczinak hívta, hogy mi van a vén Rákóczival Budán? Kérdezte a tanácsosait, ezt József nádorról. A győri csatára utaltam, ami szintén ezt megfoghatóvá teszi. A magyar nemesi felkelőket vezette, és tudjuk, hogy vereséget szenvedtünk Győrnél. Petőfi híres verse is idézi: úgy futott a sok hős láb, ahogy ő fogalmazott, de nem erről van szó. Ez egy elavult hadszervezeti forma volt. Köszvényes, nemes öregurakat összeszedni, és Napóleon ellen indítani, már a gondolat is abszurd. József nádor ezt megmondta, hogy ne a nemesi felkelőkön verjék el a port, hanem mondjuk János főhercegen, aki a sereget vezette. - Nekem rögtön eszembe jut Jókainak az Új földesúrja, amelyben ugyanerről van szó, amikor egy Habsburg főtiszt, egy tábornok Magyarországon kap birtokot, és aztán elmagyarosodik, olyannyira, hogy néhány évtized múlva már a magyar ügyek legnagyobb szószólója lesz ő, aki a '48-'49-es forradalom vérbefojtásában szerepet kapott. Jókainak ez az egyik legizgalmasabb regénye. De térjünk vissza egy pillanatra József nádorhoz természetesen, hiszen azt hiszem, érdekes a nádor szerepe magában a reformkorban is. - A reformkorban mondhatjuk, hogy József nádornak a csúcsidőszaka az 1810-es évek, meg 1825. A reformkort ma már 1830-tól szoktuk számítani, de '25-ben van az első országgyűlés, a hosszú évtizedes abszolutizmus után. Ez többek között József nádor személyes sikere is, hogy az uralkodót meg tudta győzni, hogy végre 12 év után hívja össze az országgyűlést, és itt jön majd Széchenyinek a híres felajánlása. A reformkorban is nagyon fontos József nádor szerepe, hiszen ki kell egyenlíteni Kossuthék és az egyre továbbmenő országgyűlésnek a követeléseit, ki kell egyenlíteni az udvar felé. Nagyon sok esetben, még hogyha az ő személyes véleménye ellenkezett vele, akkor is a jogi körülmények miatt a magyar nemesi jogokat igyekezett tiszteletben tartani, és a neki akár személyesen nem tetsző, szerinte túl radikális kezdeményezéseket is félretette, és a jogi mederben próbálta tartani, ha az udvar akár erőszakosabb fellépést követelt, akkor is. - Megismerkedhettünk József nádor politikai tevékenységével, de azt hiszem, legalább ilyen fontos életművében a gyakorlati tevékenység, amit tett. - Ha a reformkorra gondolunk, a ma embere talán első helyen Széchenyit említeni, mint ahogy a forradalomnál Kossuthot. De ha reformkori embert kérdezünk meg, hogy ki tett az országért a legtöbbet, akkor Széchenyi mellett egész biztosan József nádor nevét is megemlíti. Gondoljunk csak bele, hogyha ő a helytartótanács elnöke, akkor mindenfajta olyan beruházáshoz, amihez állami engedélyre van szükség, az az ő kezén megy keresztül. Tehát ha ő csak egyszerűen passzívan hozzájárul, már az is nagy dolog, hiszen ő helytartótanács vezetőként el is vághatta volna Széchenyi kezdeményezéseit, nota bene, Széchenyi az 1840-es években a helytartótanácsnál a közlekedési bizottságban a vezető, tehát József nádornak tulajdonképpen a beosztottja. És ha jobban megvizsgáljuk, minden fontos kezdeményezésnél a nádor nagyon erős patrónusként ott áll Széchenyi mellett. Sőt Széchenyi apja, Széchenyi Ferenc mellett is, hiszen a Nemzeti Múzeum alapításában József nádor is részt vett, és kezdettől fogva a pártfogója, a védnöke volt a Nemzeti Múzeumnak. Nem véletlen, hogyha megyünk föl a patinás épületben, akkor a lépcsősornál a falon körbefutó képek között megtaláljuk, az alapítók között József nádort is. De ugyanezt elmondhatjuk a Tudományos Akadémiáról, ahol József nádor, Széchenyi után azonnal hatalmas pénzösszeggel járult hozzá az akadémia alapításához. De maga a Városszépítő Bizottmány, amelyik egy nagyon modern gondolat, hogy Pestnek a fejlődését mederbe terelje, legyen egy egységes klasszicista városképe Pest Budának. Jókai úgy írja róla, hogy a Budai Várban volt az ő hivatala, a királyi várban, és onnan kinézve még egy eléggé kis kopottas városkát látott, amikor megérkezett ide 1796-ban. Amikor aztán már őszbe fordult a halántéka, akkor kinézett, és egy iparkodó, fejlődő várost látott, ami nagyrészt az ő munkájának eredménye. Ez a városrendezési terv abszolút kiemelendő. De számos olyan intézmény van, amibe, Budapesten ma járva-kelve belebotlunk. A Ludovika például nádornak a régi szívügye volt, hogy legyen magyar honvédtiszt képzés. Ezt ő felkarolta. Ma, ha az Orczy parkban járunk, akkor József nádornak ott is van a szobra, a Ludovikát alapító hármas szoborcsoportban. Vagy mondhatom a József Ipartanodaként indult a Műegyetemnek a története is, és még nagyon hosszasan sorolhatnám. A Margitsziget a nádor birtoka volt, és ő kezdte el parkosítani, meg rendezni, meg látogathatóvá tenni. Persze akkor még csak hajóval. Nagyon érdekes a Gellért-hegyi Csillagda, még a Citadella előtt, a Gellért-hegy tetején egy csillagvizsgáló állt, amit szintén József nádor alakított ki, vagy a Vakok Intézete szintúgy az ő alapítványa. - Azt hiszem, hogy egy pillanatra vissza kell térnünk arra, hogy József nádornak a politikai életművében is van valami, ami meghaladja még 1867 eredményeit is. - A 19. század elején, még a napóleoni háborúk korában egyszerűen elege lett abból a nádornak, hogy millió ügyet felterjesztett a kancellária elé elintézésre és királyi jóváhagyásra, és ott parkoltak tucatjával a helytartótanácsi előterjesztések. És eljutott odáig, hogy nem lehet egyszerűen így igazgatni az országot, ha nem megy a kooperáció a bécsi központtal. Éppen ezért eljutott odáig, hogy külön kell választani a magyar kormány szervezetet a birodalom többi részétől, szinte, hogy egy personal uniós viszonyt tervezett meg ebben az elaborátumában. - Azért ez egy nagyon súlyos mondat, hogy különválasztani a magyar kormányszervezetet a birodalom többi részétől. - El is vesztette ezáltal azt a fajta bizalmat, amit ő élvezett korábban, és egy távolságtartással kezelték Bécsből, különösen Metternich, József nádorban nem bízott igazán. És volt még egy olyan pillanat, amikor az első felesége, Alekszandra Pavlovna cárkisasszony került ide, akkor egy pillanatra Bécsben fölrémlett, hogy mintha itt egy újabb szekundogenitúra, hogy a Habsburg Birodalom különálló Habsburg állam lenne, hogy Magyarországon egy Habsburg főherceg, meg a cárnak az egyik lánya együttesen, mintha szinte már egy külön királyságot vezetnének. Ez persze nagyon idézőjeles, de Bécsben egy ilyen rémkép is fölmerült. Tehát onnan nézve a nádor valóban nagyon sokáig, szinte túlon túl túllépett azokon a kereteken, amiket úgy szívesen vettek volna. Tényleg nagyon elkötelezett képviselője volt József nádor a magyar önállóságnak. - Az is igaz, hogy őt így is emlegetik, hogy a Széchenyiek munkatársa? - Ebben a tekintetben nyugodtan mondhatjuk, hiszen két generációnyi Széchenyivel dolgozott együtt, Széchenyi Ferenccel és Széchenyi Istvánnal, a legnagyobb magyarral, és ahogy azt említettem, egyfelöl a Nemzeti Múzeum, másfelöl Széchenyi István összes híres alapítása, szóba került már a Tudományos Akadémia, de a Lánchidat is mondhatnám. Ha elképzeljük Barabás Miklósnak a híres festményét, amelyik minden iskolai tankönyvben szerepel, a Lánchíd alapkőletételénél akkor természetesen József nádor ott van a festmény középpontjában, hiszen egy ilyen méretű esemény a nádor nélkül nem létezett. Az egész korszak logikájában benne volt, hogy a nádor egy királypótlék. Ami eddig még nem került szóba, és nagyon fontos, hogy nekünk 1526 óta nem volt királyunk, mert Bécsben volt, távol voltunk tőle, és végre van egy saját Habsburg főhercegünk. Ez szimbolikusan és lelkileg is számított a magyarságnak, hogy itt van egy pót királyunk tulajdonképpen, akit minden ilyen fontos eseményre meg lehet hívni. Természetesen az első vasútvonalat, a Pest-Vác vasútvonalat is József nádor nyitotta meg. Nyilvánvalóan, ha ő helytartótanács elnökként ezt nem támogatja, akkor nem jön létre a vasútvonal. Azért, ha körbenézünk a korabeli Habsburg dinasztiában, azért mondjuk egy Lajos főherceg vagy egy Ferenc Károly nem biztos, hogy hasonlóan járt volna el. - A nemzet, ahogy az egykori tudósításokban olvasható, a nádornak köszönhetően visszanyerte több évszázados alkotmányos jogait. A nádort a magyar társadalom minden rétegében őszinte szeretet övezte, és óriási népszerűségnek örvendett. Népszerűségét fokozta azzal, hogy felkarolva a Magyar Tudós Társaság alapításának gondolatát, tízezer forinttal támogatta annak életre hívását. Figyelemreméltó volt a jótékonysági, humanitárius és kulturális egyletek, mint például a Jótékonysági Nőegylet, a Marczibányi Alapítvány és a Gyermek Árvaház segélyezését célzó tevékenysége. 1826-ban, Pesten megalapította a Vakok Intézetét, mely védnöksége alatt állt. Hatékonyan segítette az első magyar vasút megépítésének gondolatát, és a Pesti Kereskedelmi Bank felállítását, továbbá a Természettudományi Társaság, a Magyar Gazdasági Egylet és a Kisfaludy Társaság létrehozását. - Talán nem köztudott, hogy a Magyarországra költözött Habsburgok családi fészke Alcsúton volt. - A nádor hivatali helyszíne a Budai Vár volt, de vágyott egy igazi családi fészekre, egy nyugodtabb, a budai forgolódástól, budai mindenfajta hivatali ügyektől távolabbi, nyugalmasabb helyszínre is, és ez lett Alcsút, ami Fejér-megyében található, tehát pont elérhető távolságra azért, de kellő távolságban is. Itt építette föl gyönyörű klasszicista palotáját, az Alcsúti-palotát, amit Pollack Mihály tervezett. Ez az alcsúti kastély, ez egy közismert magyar kastélyokkal, akár Eszterházával, akár Gödöllővel vagy a Festetics kastéllyal Keszthelyről, egy kaliberű, egy súlycsoportban lévő, gyönyörű, főúri rezidencia volt, amit sajnos ma már csak torzójában láthatunk, hiszen a szovjet megszálláskor lerombolták, és egy szomorú homlokzata látszik csak, illetve a kápolna, meg még néhány egyéb eleme. - Micsoda barbarizmus ez! - Abszolút! A szovjet rombolás, és aztán szét is hordták a kastély elemeit, építőköveit. De az arborétum ma is fantasztikus és gyönyörű, ami jelentős részben József nádornak a kertészkedő tevékenységét dicséri, hiszen szintén nem köztudott, de minden Habsburg főhercegnek volt egy kétkezi szakmája is azért, hiszen nevelésileg is ez fontos, az embernek a fejlődése során, nemcsak szellemi, meg az uralkodás... - Meg hogy tudják, hogy egy munkás embernek mit kell dolgoznia. - Abszolút erről is szó volt, és mindig azt is mondták, hogy mi van, ha egyszer a dinasztia földönfutó lesz? Sándor Lipót, a korábbi főherceg vegyészkedett, József nádor pedig kertészkedett, a botanikával szeretett foglalkozni, és ennek látjuk a gyönyörű eredményét Alcsúton. Így fordult termővé, tulajdonképpen egy mintagazdaságot hozott létre Alcsúton. Ez azért is megint csak nagyon példaadó, meg kicsit a politikába is átkacsint, hiszen a korszakban nagy viták voltak arról, hogy akkor kell-e modernizálni. Gondoljunk Széchenyi Hitel című munkájára vagy a hagyományos gazdálkodásra, ugyanis József nádor ebben is példát mutatott. Tehát egy nagyon modern uradalmat hozott létre. Magánintézkedés keretében felszabadította a jobbágyait jóval azelőtt, mielőtt az országos törvény megszületett róla, ahol patriarchális körülmények között nevelkedtek a gyermekei is, és István nádor, az első szülött fia, ő még a helyi kis jobbágy gyerekekkel, paraszt gyerekekkel is együtt játszott, néha bújócskázott. A visszaemlékezések azt mondják, hogy néha még egy kicsit el is náspángolták a palatinus Pistát, ahogy szólították akkoriban. Tehát egy ilyen tényleg nagyon szép és bukolikus miliőt tudunk elképzelni itt Alcsúton, amellett, hogy ez egy hatalmas uradalom, amelynek az igazgatása komoly feladat volt. - Egy olyan emberről beszélgettünk ma végig, akinek az emlékezete talán most már értjük, hogy miért fontos. Tényleg, mit tudunk József nádor emlékezetéről? - Alapvetően a 48/1-es törvénycikket kell első helyen megemlítenünk, hiszen azért a '48-as törvények, azok a modern Magyarország, mondhatnám alkotmányos törvényei, ezek az áprilisi törvények. Az első törvénycikkben József nádor emlékét iktatták törvénybe. Hiszen ő meghalta '47 januárban, és az első országgyűlés, ami ezután összegyűlt, az pont az az országgyűlés, ami a forradalom országgyűlése, és első cikk, 48/1-es törvénycikk a József nádor emléke törvénybe iktattatik. Kevés emberről születik egy ilyen külön emléktörvény. - Milyen fantasztikus történelmünk van nekünk! Egy uralkodóház, a Habsburg uralkodóház közel 4 évszázadon keresztül uralkodik itt, és amikor úgy tűnik már, hogy a magyarság és a Habsburgok kiegyezni nem nagyon tudnak, mert a történelemben sokszor került szembe ez az uralkodóház a mi népünkkel, akkor jön ennek a háznak egy ága, ezek a magyar Habsburgok, akik szívükben-lelkükben is képesek lesznek elmagyarosodni. Én azt hiszem, hogyha egy kultúrának, egy nemzet lelkének a lényegét akarjuk meghatározni, asszem, a magyarságnak pont ez a képessége a legfontosabb lényegi összetevő, hogy itt, ebben az országban, ha valaki idejön és megismer bennünket, akkor képes akár magyarrá is lenni. - Halálos ágyán még sikerült elérnie, hogy megígértette a rendekkel, elhunyta után második házasságából származó fiát, Istvánt válasszák meg utódjának. Halála után testét a Budai Királyi Várban építtetett Nádori kriptában helyezték el, ahová 1944-ig leszármazottjai is temetkeztek. Emlékét törvényben iktatták, és még 1847-ben megalakult a József Emlék Egyesület, amely fő feladatának a főherceg szobrának felállítását tartotta. Ennek leleplezésére 1869-ben került sor, Pesten, a róla elnevezett téren. És azóta ott áll a legmagyarabb Habsburg, az öreg palatinusnak érc alakja, szembenézve az ő kedves Pestjével, amelynek szépülésében, emelkedésében annyit munkált, s oly hervadhatatlan érdemeket szerzett.

Mai műsorunk címe: A legmagyarabb Habsburg - József nádor. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején megnézzük, hogy hogyan alakul ki a dinasztia magyar ága. Aztán az is kérdés lesz, hogy hogyan kerül egy Habsburg főherceg a magyar nádori székbe. Beszélünk majd József nádor életéről, politikai pályafutásáról és természetesen József nádorról, a magánemberről is. Műsorunk végén arra teszünk kísérletet, hogy elhelyezzük őt a magyar történelem palettáján.