E heti műsorunkban Takaró Mihály vendége Dr. Hermann Róbert történész professzor és dr. Nánay Mihály a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa. Beszélgetésük középpontjában a reformkor, az 1848-as fellángoló Európa, a március 15-i események és mindezek tanulsága áll. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: 1848. március 15-e. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Beszélgetésünk elején szót ejtünk majd arról, mik voltak az előzményei ennek a jeles napnak, természetesen a reformkorról lesz szó. Aztán beszélünk majd arról is, hogy milyen hónapok előzték meg és milyen események előzték meg március 15-ét. Később áttekintjük ennek a napnak összes jelentős eseményét. Végül pedig beszélünk majd arról, hogy mi valósult meg a 12 pontból. - 1843 decemberében, mintegy fél esztendővel azután, hogy a Szózat zenéje először hangzott fel a Nemzeti Színházban, a pozsonyi országgyűlés, a magyar nyelv és nemzetiség ügyében felirattal fordult V. Ferdinánd királyhoz. Az uralkodónak benyújtott törvénytervezet célja, a hazai közélet, a törvényhozás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás megmagyarosítása, valamint a hazai magyar nyelvű oktatás bevezetése volt. A javaslatot előterjesztő országgyűlés azonban egyúttal gondoskodni kívánt arról is, hogy a magyarországi pénzeket magyar felirattal verjék, hogy a polgári, állami és katonai intézeteken, valamint a hazai hajókon a magyar nemzeti lobogó lengjen, Magyarország címer díszelegjen, és az országban kibocsájtott valamennyi hivatalos iratra magyar nyelvű pecsét kerüljön. Az országgyűlés törvényben kívánta biztosítani a Habsburg Házból való főhercegek és hercegkisasszonyok, de mindenekelőtt a trónörökös magyar nyelvű oktatását is. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót a reformkorról, különösen is a '40-es évekről. - A reformkor a magyar történelem egyik hőskorszaka tulajdonképpen, epikus korszaka. A legnagyobb magyar történelmi személyiség, papírpénzeinkre, ha ránézünk, Deák Ferenc is megjelenik rajta, Széchenyi, tehát egy különleges korszak, és arra hívnám fel leginkább a figyelmet, hogy más forradalmak esetében úgy szokott történni, hogy először kitör a forradalom, megtörténik a változás, és aztán a forradalmi irányzatok egymással szembe kerülnek, mert nincs egy kidolgozott program. Nálunk pont fordított volt a helyzet. 1830-tól kezdve nagyon komoly politikai viták, a teljes országot átfogó viták innen-onnan, Zala megyétől Szatmár megyéig érkeznek a követek, és megvitatják a legfontosabb kérdéseket, hogy hogyan is kellene Magyarországon a haza és haladás programját megvalósítani. Tehát ebben a tekintetben egy egészen különleges helyzet alakul ki Magyarországon. Nálunk készen van a forradalmi program már a forradalom előtt. Ez azért is lehetett így, egy utolsó érdekességre itt még felhívom a figyelmet, hogy addig, amíg Mária Terézia vagy II. József esetében a 18. században a király irányából érkeztek újító szándékok, reform kezdeményezések, rendeletek, ez megváltozott Ferenc császár idején mondjuk konzervatív abszolutizmusnak talán, vagy ami ott az 1810-es, 1820-as évek elején zajlik, és a kezdeményezés a magyar nemesi elit kezébe kerül, a vármegyék kezébe kerül, és ebből a szempontból nagyon érdekes, hogy ők saját közvetlen érdekeikkel szemben, hiszen a jobbágy felszabadítás messziről nézve közvetlen érdekeikkel szemben hat, mégis ezeket a reformokat teszik meg, javasolják. És ez 18 évnyi reformkor alatt kristályosodik ki, egészen odáig, hogy az utolsó rendi gyűlésre, 1847-től ez készen van. - Ebben a folyamatban nagy szerepet játszik a '43-'44-es országgyűlés, benne a magyar nyelv hivatalossá tétele. - Ez kétségkívül így van. Gyakorlatilag a reformkorban felvetett nagy kérdések közül, a magyar nyelv ügye volt az egyetlen, ami még 1848 előtt megnyugtató rendezést kapott, tudniillik, hogy az állam hivatalos nyelvévé a magyar vált minden tekintetben. Nem hajtották végre egészen tökéletesen a törvényt, tehát voltak ezzel kapcsolatban sérelmek, de ez egy olyan lezárt kérdés volt, amiről '48-ban már nem kellett törvényt hozni. - Hogyan látod, hogy nem hajtották végre tökéletesen? Tehát mi az, ami maradt végül is? - Elvileg valamennyi hatóságnak magyarul kellett volna leveleznie. Például a Bécsben lévő magyar kancellária nem volt hajlandó minden tekintetben erre, vagy a katonai határőr vidék, ami közjogilag elvileg Magyarországhoz tartozik, de közvetlenül Bécsből irányítják, ott nem vezetik be ilyen módon a nyelvtörvényt, és bizonyos megyékben is, ahol mondjuk a magyarul tudóknak az aránya viszonylag csekély volt, mondjuk Észak-Magyarországon, a szlovákok lakta megyékben, vagy lent, délen, ott azért nem volt egészen tökéletes a végrehajtás. - Nagyon fontos beszélnünk most arról, hogy a '47-'48-as országgyűlés végül is ezt betetőzi, és azokról a hónapokról, amelyek megelőzik 1848-ban március 15-ét. - Így van, a '47-'48-as országgyűlés, bár amikor összeültek, még nem tudták, de ez az utolsó rendi gyűlés. Fontos téma a nádor választás, hiszen József nádor, aki fél évszázadig volt nádor, meghalt, és helyére István nádort választották meg. De tulajdonképpen ez volt az első országgyűlés, ami magyar nyelven nyílt meg. Igaz, V. Ferdinánd nem volt képes túl hosszú trónbeszédet mondani, csak egy nagyon rövidke kis mondattal nyitotta meg, de magyarul. Kossuth azt írta, hogy arany szavak voltak, amik a király szájából elhangzottak. Lehetetlen nem elfogadni, amit magyarul kér a király. Ezt nyilvánvalóan nem komolyan gondolta. De végül patthelyzethez vezetett a történet. 1848 januárjára az a lendület, amivel elindult az országgyűlés, hogy itt akkor meglesz a teljes áttörés, az megállt. - Egy pillanatra tekintsünk ki a nemzetközi szintérre. - Magának a reformkornak az egésze is nagyon szoros összefüggésben volt az európai fejleményekkel. Gondoljunk bele, hogy a reformkor tényleges kezdete 1830-hoz, a francia forradalomhoz vagy belga forradalomhoz is kötődik. 1848-ban is ezt látjuk, hogy '48 januárjában először Milánóban, a Habsburg Birodalom olasz tartományában vannak megmozdulások, aztán január közepén a nápolyi szicíliai kettős királyság egyik székhelyén, Palermoban, január végén Nápolyban, és február 22-én már kitör a párizsi forradalom, és gyakorlatilag ez az, ami lehetővé teszi magának, az átalakulásnak a véghezvitelét, és március 3-án, Kossuth ennek alapján nyújtja be azt a felirati javaslatot, ami aztán például a 12 pontnak az alapjává is válik. - Franciaországban kiosztják a király birtokait. Az udvar kedvenc tábornoka a nép ítélőszéke előtt. Berlinben forrongás, Varsóban, Prágában! - Kényelmetlen számomra, hogy méltóságod személyesen fáradt ide Bécsből. Felismerhetik! - Gondolhatja, milyen kényelmes nekem, hogy embereink személyes ellenőrzését is magamnak kell végeznem, mint valami policáj séfnek. - Veszélyes is lehet ilyen izgatott napokban. - A világ minden részén barikádok emelkednek! - Forr a világ, és mi még most is csak annyit merjünk tenni a zsarnokság ellen, hogy díszvacsorára gyűlünk, és poharat koccintunk a vesztének. - Folytassuk! - Hogyan zajlott március 15-e? - Voltaképpen lehetett volna már 14-én, mert a délutáni, illetve koraesti órákban megérkezik a hír Bécsből, hogy 13-án ott forradalom volt, és a Pilvaxban összeülő, későbbi márciusi fiatalok azon tanakodnak, hogy akkor belekezdjenek-e a dologba vagy sem. Dehát miután sötétedik, úgy gondolják, hogy most már nincs értelme, és megbeszélik, hogy reggel találkoznak a Pilvax Kávéházban. Ott összejönnek nagyjából olyan 15-20-an, zuhog az eső, egyébként közel van a Károly Laktanya két császári királyi gyalogzászlóaljjal, tehát, ha kiküldtek volna egy erősebb őrjáratot, akkor lehet, hogy most nem beszélgetnénk itt semmiről. - Március 15-ről, igen. - De nem küldenek ki. Valószínűleg azért, mert olasz legénységűek voltak a zászlóaljak, és azok már értesültek az itáliai forradalmi mozgalmakról, és a parancsnokaik bizonytalanok voltak abban, hogy be lehet-e őket egyáltalán vetni. Utána elindulnak tömegeket verbuválni. Ezek értelemszerűen az egyetemista tömegek lehetnek. Vasvári Pált, a fiatal szónokot mindenki imádja, nemcsak a hölgyek vannak érte oda, hanem az urak is, és ahogy végig mennek délelőtt a pesti egyetemeken, gyakorlatilag egyre többen és többen lesznek, majd pedig olyan 10-11 óra körül odaérnek a Landerer és Hackenast nyomdához, ahol cenzori engedély nélkül, némi gyengéd erőszakkal kinyomtatják a 12 pontot, a forradalmi programot, illetve Petőfinek a nagyszerű versét, a Nemzeti Dalt. Ezután hazaküldik a tömeget ebédelni, ami nem kis merészségre vallott, és megbeszélik velük, hogy délután jöjjenek vissza a Nemzeti Múzeum elé egy tömeggyűlésre. Továbbra is esik az eső, tehát minden adott ahhoz, hogy kudarc legyen belőle, dehát vagy 10-15 ezren azért csak összegyűlnek a Nemzeti Múzeumnál. Utána van egy nagyon jelentős fordulópont, hogy törvényesítik a forradalmat. Elmennek a pestvárosi tanácsra, és a pestvárosi tanáccsal aláíratják a követeléseket, és ettől a pillanattól kezdve Pesten is már egy törvényes forradalomról beszélhetünk. Utána pedig fogják magukat, és megpróbálnak eleget tenni a 12 pont egyik követelésének, a politikai foglyok kiszabadításának. Felballagnak a hajóhídon keresztül. A Lánchidat még csak építik, de nem járható. A hajóhídon keresztül átmennek Budára, fölmennek a várba, és a Magyar Királyi Helytartótanácsot, ami kvázi kormányként működik, ráveszik arra, hogy engedtesse szabadon Táncsicsot, a budai főhadparancsnokkal, Ignác Lederer báróval. A nagyméltósági helytartótanács reszketni méltóztatott, és 5 perc tárgyalás után mindenbe beleegyezett. Táncsicsot egyébként feltételesen engedik szabadon, Nyáry Pál pest megyei másod alispánnak a kedvességére. - És akkor még Stancsics. - Igen. Azért lesz Táncsics, mert a lánya nem tudta kimondani a Stancsicsot, és ennek az emlékére változtatja meg a nevét. Utána diadalmenetben átviszik Pestre, utána pedig este, a Nemzeti Színházban díszelőadás van, de ezen Stancsics vagy Táncsics már nincs ott, illetve megalakul a pestvárosi Rendre Ügyelő Választmány, tehát gyakorlatilag a forradalomnak egy olyan kormányzati szervezete, amibe belekerülnek magas méltóságok, illetve belekerülnek a márciusi ifjak is, és egyben határoznak a nemzetőrség megalakításáról. - Nézzük meg, hogy közben mi zajlik Európában, illetőleg az eszmék és a valóság hogyan függenek össze! - Van egy másik színtere is az eseményeknek, kétségtelenül ez Pozsony és Bécs. Ez ugye a korabeli Habsburg Monarchia és Magyarország kormányzati helyzetéből fakad, hiszen az uralkodó, illetve a kancellária Bécsben működik, és az országgyűlés, ami törvényt alkothat, pedig Pozsonyban. Ha más forradalmakra gondolunk, ahol esetleg akár barikádok emelkednek, királyt buktat, azt általában a fővárosban lehet. Tehát ez a különlegesség, hogy itt Pest-Budán van a tömeg, de a közjogi fontos tényezők Pozsonyban és Bécsben vannak. Tulajdonképpen Petőfiék ezért is kezdik el a pesti megmozdulásokat, hogy támogatást adjanak a felirati javaslatnak, amit Kossuth terjesztett elő, és szavazták meg. Pont ezekben a napokban, március 15-én konkrétan viszik föl hajóval a felirati javaslatot, amit előző nap a felsőtábla is elfogadott már, hajóval fölviszik Bécsbe. Kossuthot, akkor már Bécsben lezajlott a bécsi forradalom, hatalmas tömeg fogadja. Visszaemlékezve mondta, hogy azon a napon a kezében tartotta a dinasztia sorsát. De természetesen jogi megoldásra törekedtek. Úgyhogy a közjogilag legfontosabb események Bécsben zajlanak. Végül majd a pesti forradalom híre is felérkezik március 17-re. Ezen a szakirodalomban azért különböző álláspontokat lehet találni, hogy mennyiben ez idézte elő a felirati javaslat elfogadását, de mindenesetre március 17-e reggelén, István nádornak, akit ugye az új országgyűlés választott meg, hathatós közreműködésével végül elérték, hogy az udvar, de leginkább, már Metternich nincs itt, hanem a döntéshozó Habsburg főhercegek elfogadják a felirati javaslatot, sőt aznap, 17-én már kinevezték Batthyány Lajost is. Tehát azt mondhatom, hogy szépen összefonódnak a pesti események és a közjogi események Pozsonyban és Bécsben. - Az ágyuknak van egy nagy hibájuk, kevés van belőlük. - A hadállás jó! Az ellenség? - Két-három óra járásra vannak, tábornok úr. - És a fegyelem? - Rossz. Leginkább a népfelkelőknél. A sok vereség miatt senkiben sem bíznak. El is határoztuk, hogy szélnek eresztjük őket. - Nagyon helytelen! Nem hazaküldeni kell őket, hanem újraszervezni! A szabadságharcban csak néphadsereggel lehet győzni, a célját tudó néphadsereggel. Ha egyszer tudja a célját, tudja a kötelességét is! - Folyton támadni akarnak. Visszavenni az otthonukat, ebben a kilátástalan helyzetben. Holott se puska, se lőszer, se... - Helyes! Nekik van igazuk. Fúvasson riadót! Támadni fogunk! - Az 1848-as márciusi forradalomnak tulajdonképpen szíve a 12 pont, hiszen a követelések összefoglalásának is nevezhetjük. - A 12 pont, amelynek a szerzője egyébként Irinyi József volt, hogy az ő neve is elhangozzon az adásban, ez voltaképpen a Kossuth-féle március 3-i felirati javaslatnak egy zanzásított változata, de vannak benne egyénített részek is. Például a Nemzeti Banknak a követelése nem szerepelt a Kossuth-féle felirati javaslatban, vagy nem volt benne utalás arra, hogy az idegen katonákat vigyék el és a sajátjainkat pedig hozzák haza. Ez egy nagyon könnyen befogadható üzenet volt. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak magáról a 12 pontról van szó, hanem a végén az üzenetről, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. Tehát hogy egy törvényes átalakulásról, illetve egy békés átalakulásról szólt az egész, és voltaképpen az egész polgári átalakulásnak az összefoglaló programjáról beszélhetünk. Tehát mindaz, amit 1830-ban elkezdtek, az 1848. március 15-én a 12 pontban összpontosult. - Azt hiszem, hogy az egyik specifikuma a magyar forradalomnak ez, ez a bizonyos utolsó, hogy legyen béke. Egy forradalom, amelyik azt mondja, hogy legyen béke, meg egyetértés. Szerintem nem nagyon van a történelemben példa arra, hogy egy követelésrendszert így zárnak. - Igen, és fontos hangsúlyozni, hogy az európai forradalmakra sem volt ez jellemző. Tehát mindenütt barikádok voltak, sortűz volt, halottak voltak, vér és egyebek, és Magyarországon ezt sikerült megúszni. Petőfi is nagyon büszke volt erre, a naplójában írta is, hogy a magyar szabadság csecsemőjét nem vércseppek, hanem örömkönnyek áztatták, amikor megszületett. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a 12 pont motiválta az egész országot. Tehát ahogy elterjed a hír, azt látjuk, hogy Nagykanizsán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, mindenütt megszületnek a regionális 12 pontok. Időnként nem 12, hanem 14 vagy 15, és beleírják a helyi követeléseket. De alapvetően ez az, ami motiválja az embereket. Egy programnál azért annak mindig van jelentősége, hogyha rövid és könnyen befogadható. Egy felirati javaslatot nem olvasnak, még a kaszinókban sem feltétlenül, ahol összegyűlnek az értelmesebbjei az embereknek. A 12 pont, pont az a terjedelem, amin végig lehet menni. Valóban azt mondhatjuk, hogy benne van a közjogi átalakulás, a független felelős kormánnyal, a népképviseleti országgyűléssel, a törvény előtti egyenlőséggel és egyebekkel, és benne van a társadalmi átalakulás, a jobbágyság felszabadításával, ami a magyar történelemnek, gyakorlatilag az államalapítás óta a legjelentősebb társadalompolitikai fordulata volt. - Mi a közvetlen hatása a március 15-i forradalomnak? - A legfőbb hatása az, hogy sikerre juttatta a magyar országgyűlésnek a felirati javaslatát, azt a tömegnyomást adta mögé, ami jelezte, hogy e mögött tényleg egy komoly társadalmi igény van. Magából a 12 pontból ott, helyben, csak a politikai státusz foglyokat, meg a cenzúrát lehetett Pesten kezelni, hiszen az összes többi... - Bocsánat! Meg a nemzetőrség megalakítását. - Így van, bocsánat, teljesen igaz. A többihez törvényalkotás, meg országos hatáskörű döntésekre volt szükség. Ez zajlik le lázas törvényalkotó munkában április 11-ig, amikor berekeszti az uralkodó az országgyűlést, és elfogadja tulajdonképpen a 12 pontot, valójában a felirati javaslat alapján és szellemében készült... - Erről majd beszélünk, hogy mi valósult meg végül is a 12 pontból. -...áprilisi törvényeket. Érdekességként még megjegyzem, hogy a korszak 12 pontban, és azóta valószínűleg a magyar történelem ezt megszokta, gondolkodik, mert a Stádium, Széchenyinek a programadó munkája vagy aztán a szatmári 12 pont, ami alapdokumentuma a reformkornak, tehát ezért 12 pont, és ebből az áprilisi törvények születnek meg, amelyek tulajdonképpen már, ha nem is teljesen, közvetlenül a gyakorlatba, de már egy jogszabályba átültetik ezeket, és ennek alapján indul meg a modern polgári Magyarországnak a megalkotása, amiben elévülhetetlen érdeme van, hangozzon el a neve, nemcsak a márciusi ifjaknak, hanem a komoly politikusoknak, akik a pozsonyi országgyűlés küldöttségében részt vettek. Gondolok itt Batthyányra, első helyen, mint miniszterelnökre, akit talán az előző rendszernek az ideológiai meghatározottsága háttérbe szorított, pedig a mai történetírás kiemelkedőnek látja az ő szerepét is. Nyilván Kossuth Lajos vagy bárki más fontos személy a felelős kormányból. - Hogyan alakul később ez a közvetlen hatássorozat? Hiszen tudjuk a történelemből, hogy ebből a forradalomból szabadságharc lesz majd. - Az, hogy szabadságharc legyen, ez nem volt törvényszerű. Tehát a magyar fél mindvégig megmaradt volna a törvényes és békés átalakulásnak a terepén. - Ez döntő kérdés. - Igen, és ezt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy általunk kezdeményezett konfliktus volt. De Bécsben úgy látták, főleg a '48 nyári fejlemények után, amikor Itáliában leverték a forradalmakat, hogy Magyarországon is vissza lehet mindezt csinálni, tehát vissza lehet állítani a '48 márciusa előtti állapotot közjogi szempontból, tehát a jobbágyfelszabadítást nem akarták, de hogy Magyarország továbbra is alárendelt helyzetben legyen Ausztriával szemben, és gyakorlatilag az országot belekényszerítették egy önvédelmi háborúba, ami '49 áprilisától aztán függetlenségi háborúvá vált. - Március 23-án az új miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos már kész névsorral állt az országgyűlés alsóháza elé. Kabinetjében a magyar politikai élet jelentős egyéniségei kaptak helyet, a konzervatívoktól a liberálisokig, de a miniszterelnök politikai hitvallásának megfelelően az utóbbiak voltak többségben. Esterházy Pál herceg, a neves diplomata, Metternich egykori munkatársa, a király személye körüli miniszter, ma úgy mondanánk, külügyminiszter, Széchenyi István gróf közmunka és közlekedésügyi miniszter lett. A huszárezredesből lett hadügyminiszter, Mészáros Lázár kivételével, a többi tárcán a liberálisok osztoztak. Kossuth a pénzügyi, Eötvös József a vallás- és közoktatásügyi, Szemere Bertalan a belügyi-, Deák Ferenc az igazságügyi-, Klauzál Gábor a fölművelés, ipar és kereskedelemügyi tárcát kapta meg. Társadalmi hovatartozását tekintve négy főnemes és öt köznemes alkotta Magyarország első alkotmányos kormányát. A hadügyminisztert leszámítva, mind régi jól ismert név, jelentős politikai múlttal. Míg a francia forradalmi kormány főként polgári egzisztenciákból, ügyvédekből, hírlapírókból és üzletemberekből tevődött össze, az új osztrák kabinet pedig főként állami alkalmazottakból állt, addig a Batthyány minisztérium szinte teljes egészében a földbirtokos nemesek kormánya lett. 1848 nyarán mégis ez a birtokos nemesekből álló kormány lett a forradalmi Európa nagy reménysége. - Beszélgetésünk vége felé érdemes megnéznünk, hogy mi valósult meg tulajdonképpen a 12 pontból? - Azt mondhatjuk, hogy elég jó hatékonysággal összehozták a dolgot a fiúk, tudniillik a 12 pontból 10 pont belekerült a törvényekbe ilyen-olyan módon. Tehát a cenzúra eltörlése, a sajtószabadság, a független felelős kormány, a törvény előtti egyenlőség, az évenkénti országgyűlés, az igazságszolgáltatásnak az átalakítása, a nemzeti őrsereg, nem mondom végig a pontokat. Az a két pont nem valósult meg törvényi szinten, amit a Kossuth-féle felirati javalathoz képest tettek bele. Az egyik ilyen volt a Nemzeti Bank, tehát Nemzeti Bank nem jön létre Magyarországon. Ugyan lesz önálló pénzügy, és lesz a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, ami az önálló magyar bankjegynek a kibocsátója. Ez egyébként nem példa nélkül áll. Ausztriában sem volt Nemzeti Bank '48 előtt sem, hanem ott is egy magán bank intézte monopolisztikus jelleggel a banki dolgokat. - Most sem ritka ez, hogy van olyan ország, ahol nem a Nemzeti Bank intézi azokat. - Nem feltétlenül kötelező a dolog. A másik ilyen volt a katonaságra vonatkozó pont, tudniillik, hogy vigyék el az idegen katonákat és a mieinket hozzák haza, amiből adódott az önálló hadügynek az igénye. Ebből azért nem lett törvény, mert ha ezt megpróbálták volna, akkor valószínűleg a többit az uralkodó nem írja alá, merthogy itt egy felségjogról van szó, a hadsereg vezérlete és a vezénylete mindig uralkodói felségjog volt. Viszont tegyük hozzá, hogy '48. május 7-én, Batthyány Lajos miniszterelnök eléri, hogy az uralkodó, a Magyarországon állomásozó császári királyi katonaságot rendelje a magyar kormány alá, és június 10-én, az Erdélyi Unió szentesítése után ugyanez megtörténik az erdélyi császári királyi katonasággal. Voltaképpen azt mondhatjuk, hogy a 12 pontból 10 törvényi szinten, egy uralkodói kézirat szintjén, egy pedig gyakorlati szinten rendeződik, tehát egy több mint 90 százalékos hatékonyságról beszélhetünk. - Volt annak jelentősége a későbbiekben majd, hogy amikor szabadságharccá alakul ez az eseménysor, akkor addig nem valósul meg, hogy az idegen katonákat vigyék haza és a magyarokat hozzák vissza? - '48 augusztusában, de még szeptemberében, sőt október elején is jönnek haza magyar katonák külföldről törvényesen, aztán majd huszárszökések lévén, úgymond törvénytelenül, és elkezdik kivinni az országból az idegen katonaságot. De nem fejeződik be a folyamat. Ennek a következménye az, hogy például, amikor Jelasics támad szeptemberben, akkor a Dunántúlon állomásozó nem magyar kiegészítésű ezredek csatlakoznak hozzá, illetve a katonai ellenforradalomnak októbertől kezdve megvannak azok a tartalékai, amelyeknek a birtokában megindíthatják a támadást a magyar kormány ellen. Viszont azáltal, hogy közben hazajöttek magyar alakulatok, ennek révén ki lehetett védeni magát a nagy támadást. - Vannak-e tanulságai a '48-as forradalomnak egyáltalán, hogy látod egy 21. századi magyar történész szemével? - Tudjuk jól, hogy a szabadságharc külső erővel történő leverése után önkényuralom következik, de még az önkényuralom idején is társadalmi vonatkozású döntések megmaradnak, így például a jobbágy felszabadítás, igaz a nemesek kártalanítása hosszan elhúzódik, és tulajdonképpen az 1867-es kiegyezés a legnagyobb részét az 1848-as programnak megvalósítja, és onnantól kezdve ez állandósul, és a magyar új polgári társadalmi berendezkedésnek az alapja lesz, formálisan is tulajdonképpen a '48-as törvények újra hatályba kerülnek. Tehát ilyen módon azt mondhatom, hogy máig ható hatása van 1848 márciusának-áprilisának, hiszen a polgári Magyarország berendezése. Még akár a '45 utáni miniszterelnökök népbírósági pereinél is a miniszterelnöki felelősség kérdését 1848-ban az áprilisi törvények tisztázták. Tehát ilyen szinten ez alkotmányos jelentőségű alapja a magyar történelemnek máig is. Más tekintetben pedig milyen üzenete van mára, beszélgettünk a műsor előtt, hogy a spontaneitás valóban egy nagyon érdekes dolog az, hogy itt nem tudták a márciusi ifjak valójában, hogy mire vállalkoznak, vagy hát ez ugye a legjobb forgatókönyv volt, amit elképzeltek, és nem tudhatták biztosra. Nekem pedig az egy fontos üzenet még, hogy a magyar történelem legjobbjai ekkor álltak sorompóba, és kiváló politikusok, kiváló koponyák tettek Magyarországért, és ez ebből a szempontból, azt gondolom, máig tanulságos. - Minden évben végigtekintünk ezen a napon, minden évben beszélgetünk az eseményekről, felidézzük a legfontosabb szereplők neveit, látjuk azt, hogy mit jelentett a magyar történelemnek, de mégis, mintha nagyon távol lenne a mai emberektől 1848. március 15. Talán érdemes azon gondolkoznunk, hogy amikor ma, a 21. században a modern Magyarországról beszélgetünk, ez nem jöhetett volna létre 1848 és a máig ható eredményei nélkül.

Mai műsorunk címe: 1848. március 15-e. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Beszélgetésünk elején szót ejtünk majd arról, mik voltak az előzményei ennek a jeles napnak, természetesen a reformkorról lesz szó. Aztán beszélünk majd arról is, hogy milyen hónapok előzték meg és milyen események előzték meg március 15-ét. Később áttekintjük ennek a napnak összes jelentős eseményét. Végül pedig beszélünk majd arról, hogy mi valósult meg a 12 pontból.