Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Az egy budai borvidék 1989-ben emelkedett borvidéki rangra Budapest szőlőskertje a fővárostól egészen a Velencei-tavat körülölelő szőlők -ig tart Észak-Dunántúl legkeletibb bor régiója mintegy 5600 hektárra nőtt és ugyan ma már főként a fehérborok jutnak errefelé nagyobb szerephez a török időkben még többségében vörösborok készültek itt és készülnek is a mai napig például ebben az öreghegyi kúriában, ahol az 1990-es évek derekán indult a borászkodás nyolcasa Romero beszélünk, annak a vörös testvére az Artino Franciaországban Burgundiában ez a 2 együtt működik egy nagyszerűen síkon van a borvidék gyakorlatilag egy olyan 202 140 méter tengerszint feletti magasság viszonylag sík kitettségű fennsík az éjszakai szemekkel igényli segítik a nyári meleg lett, úgyhogy valószínűleg abból adódik, illetve a tolvajok magas mészfalak almából, hogy ez a friss jó ropogósabb szerkezeti ki tud alakulni, ami nagyon jó alaposan élhetünk fehérborok hozza Tinó hoz, illetve a pezsgőt és a Kúria főborásza Mérész Sándor szenvedéllyel és mérnöki precizitással készíti borait a szőlőtermesztés és a borkészítés során kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra a gépi munkát is igyekeznek minimálisra csökkenteni a gazdaságban az etyeki Öreghegy pedig bőségesen viszonozza is a törődést az ételek mellé általában borokat ajánlanak, ám az etyeki borászatban ez éppen fordítva történik itt minden a borokról szól a szezonális Étlap is a borkínálattal harmonizál adta magát, hogy természetesen az a 19 tétel, amit készítünk azoknak az íz világát jelenítsük meg az ételekben is mi a borok mellé készítünk ételeket Rókusfalvy Pál és Rókusfalvy Palkó apa és fia jó pár éve írja együtt közös bor történetét az ismert televíziós kapcsolata Etyek kell egy jól sikerült borkóstolással kezdődött jó 25 évvel ezelőtt és azóta egyre gyümölcsözőbbé vált 2 hektárral kezdte aztán ahogy nőttek a szőlőterületek úgy lett egyre hangsúlyosabb a vendéglátás is a családi vállalkozásban pórázon társaság az mindig felüdítő volt számomra idő alanyi költőket láttam a borászok -ban és hát egy véletlennek köszönhető, hogy Egyeken hon megtaláltam a hozzám nagyon közel eső borvidéken ezt a jó társaságot, én nagyon sokat jártam abban az időben Tokajba is és nagyon kokettált amott Tokaji befektetési lehetőségekkel végül egy racionális döntést hoztam, mivel itt lakom egységtől néhány kilométerre mai napig, hogy itt fogok borászkodni ma már Rókusfalvy Palkó felel a borokért évekkel ezelőtt szabad kezet kapott, hiszen a közeg gyerekkora óta élete része később borásznak is tanult, így a lelkesedés szakértelemmel párosult az évek folyamán a döntési folyamat is egy folyamat volt, tehát egy hosszabb érlelődés előzte meg, illetve maga a teljes átvételi folyamat is az volt a szőlészeti oldalról nehéz volt kihívásokkal teli volt, de hát mindig örülünk, amikor a végén túlvagyunk a szüretelése maximum itt a mennyiségre lehetett talán panaszunk viszont az alapanyag, ami bent van meg bekerült és a bor, amíg abból elkészült az meg szerencsére vagy hát szokás szerint legnagyobb örömünkre kiváló lett az idősebbik Rókusfalvy Pál bormarketingért felelős kormánybiztosként jó ideje nem csak az egyeki, hanem átfogóan a magyar borokért dolgozik a hazai bort történelem fontos mérföldköve volt, amikor tavaly év végén Ferenc pápa megáldotta a tokajit és azzal együtt a magyar bort Etyeken majdnem minden a szőlőről szól, ezt a völgy bezárt tavat még az 1950-es években alakították ki a pezsgőgyártás alapjául szolgáló szőlő locsolására 1984-ben aztán új funkciót kapott horgásztó lett és rövid időn belül megalakult a település horgászegyesülete is a tó halfaunája tulajdonképpen a Magyarországon fellelhető halak közül lett összeválogatva itt beszélhetünk keszegre pontyról angolról és a ragadozóhalak közül csuka és süllő jellemzi istenigazából át a munka, ahol faunáját nagyon sok mindent nem tudunk telepíteni a tóba, hiszen nem intenzív folyóvíz, tehát nem egy Dunáról beszélünk, vagy egy Tiszáról, tehát nagyon sok olyan halfajt el kell engedni, amit mi szeretnénk, hogy itt legyenek , de ez a tó nem alkalmas erre az Ecseki horgásztó legalább 5 éve nem fagyott be idén azonban még jég horgászatra is volt lehetősége a legelszántabb horgászoknak a magyar Samp Mányi Etyeken 140 éves múltja van a pezsgőkészítésnek alapjait még a Törley család fektette le, bár a gyártás Budafokon zajlott a szőlőt, akkor is egyek adta az aranyló habzóborok hoz a 2. világháborút megelőző időszak pezsgő kultúráját egyre több helybeli borászat igyekszik feléleszteni, hiszen a környék dűlői -nek magas mészkő tartalma és a hűvösebb klíma igencsak kedvez a pezsgésnek a Hernyák családtagjai is a pezsgő szerelmesei az Öreghegy kapujában a francia életérzést idéző birtokon idestova 30 éve zajlik a gazdálkodás a 90-es évek elején, amikor kitört a balkáni háború országot váltottunk és jöttünk az anyaországba próbáltunk teljesen új életet kezdetben azt gondoltuk, hogy ez csak pár 7 fog szólni és vissza tudunk menni a családunkhoz az egzisztenciánkat tudjuk folytatni Jugoszláviában, de hát ez több mint 10 év lát és aztán utána több mint 20 és most már 30, hogy itt ragadtunk, de már jól érezzük magunkat Hernyák Tamás Kósz Abid töltött jobbnál-jobb francia pincészeteknél, hogy az ott megszerzett tudást itthon a saját egy kidőlő in kamatoztassa Magyarország 22 borvidéke közül mindegyik másban erős egyek például unikális színfoltja lehetne a hazai pezsgő gyártásnak már csak azért is, mert a legtöbbet Jeki borász számára ma is adottak a pezsgő készítéshez kifejezetten kiválónak minősülő szőlőfajták, amelyekkel a Törley e kis kezdtek anno akkor telepítette el azokat a pezsgőnek való szőlőket, amit a mai napig használunk, itt a borvidéken a Chardonnay-t a FINA át pinot blanc és a pinot írtam , kiváló elsőszámú pezsgő termő szőlő, de hát ugye amikor 90-es évek elején privát gazdaságok elindultak nem tudtak 0-ról egyből pezsgő üzemi bánni nekünk is kellett az a 30 év, hogy megtanuljunk egyáltalán jó alapból készíteni, de én úgy érzem, hogy az elmúlt 5 10 év volt ez a 2. mérföldkő, amikor már nemcsak alapbort tudtunk készítenem el tudtunk kezdeni pezsgünk velük is foglalkozni és most már legalább egy tucat pezsgőkészítő -től lehet kóstolni igazán komoly világszínvonalú pezsgőket Etyekről pezsgőt ugyan nem habzó szörpöket zamatos pálinkát és persze borokat a tőzsgyökeres Ecseki Halmi család is készít pincészetében Halmi János, Sváb felmenőkkel büszkélkedhet és feleségével együtt törekszik is a hagyományőrzésre és arra, hogy továbbörökítsék mindazt, amit sváb felmenőik hagytak nekik örökül persze ez nem mindig egyszerű a mindennapoknak nem része sajnos, tehát valamelyest a része, mert az év telek a szokások komika mindennapokhoz Körképnek azok az én bennünk vannak a gyerekeinket úgy neveltük, de ők is csak már lélekben kapcsolódnak hozzá, én úgy tudom, hogy a faluban már több mint 30 éve 35 is, ha jól emlékszem egy óvónő be beszélgettünk erről, hogy akkor találkoztak utoljára olyan gyerekkel, aki otthonról hozott német szókincset sváb szókincs Halmi egyik családi présháza még 1925-ben épült itt készülnek a szörpjeink és itt őrzik a borokat János és Rozi iskolai paptársak Bull lettek egymást életre szóló társai ma már kevesebb mint egy hektárnyi szőlőt művelnek, de csaknem 1500 négyzetméteren termesztenek málnát gyümölcsösökben pedig a Szeder -től a barack odaát szinte minden megterem Rozi főként gyümölcs és növény kivonata alapú szörpöket készít a szirupok alapanyagai vegyszert, de még idegen kezet sem láthatnak, vagyis mindenből szigorúan annyi készül, amennyit ők ketten együtt fel tudnak dolgozni első lépés mindig a szörp, tehát, hogy a szülőknek való az mindig meg kell, hogy legyen teljesen mindegy, hogy mennyit terem nem vásárolunk sehonnan plusz gyümölcsöt, csak amit megtermeltünk és ami marad, abból lesz mindig pálinka így nem minden évben van málna pálinkánk szerelem pálinka általában az minden évben van erre az egységesen terem Halmi Jánosik présháza Etyek talán legszebb részén az új hegyen található a környék neves sonka mesterének tőszomszédságában anno ő küldte az első szörp kóstolókat is hozzájuk. Igen úgy tűnik, hogy az egy kiírt ennyire összetartó közösség a szabadkai születésű Árpás László nemcsak kínálja, de érleli is a húsokat egyeki sonkát súlyában a sonkakészítés fortélyait még a Délvidéken leste el sonkamester nagyapjától, aki csaknem 30 éven át tökéletesítette az eljárást a délvidéki íz emlékekkel és a világraszóló szeretettel készült Ecseki sonka ma már fogalom a hazai gasztronómiában jó adag Adriai show első osztályú magyar mangalica és a sonkamester lelke ennyi amikor, amikor a az öreg magyarázta láttam annak idején mindig azt mondta erre ne felejtsd el a szót, csak onnan hozhatod bárhogy az, azaz az íz az, mert ugye azt azt nem tudják, hogy a minden show-hoz más ízű, de nem egyforma show íze mindenki esküszik hátsó Bányára ugye Spanyolországba, nem tudom hány sonka érlelő van Olaszországban nem mindenki máshonnan hozza az Adriára lemenni az egy csúcs dolog a másik meg azt az ízvilágot, tehát, hogy durva szól egy ilyen onnan legyen, és valószínű, hogy ehhez is hozzátesz ahhoz, hogy ez ez a sonka ilyen Angliát Árpás László először a combot faragja a megfelelő formára sóz aztán présel szigorúan rövid ideig füsttől végül Szári egy délvidéki kifejezetten a Balkán országokra jellemző hagyományt is szeretne egy hekken meghonosítani arra törekszik, hogy minden betérő vendéget meggyőzzön arról, hogy a sonka akkor igazán jó, ha tejföllel kóstolják a húsvétra hangolódva megsokszorozódnak a teendők a sonkamester már év elején elkezdi a rituálé szerű előkészületeket húsvét Rennes külön sonkát csinálok vége a húsvéti sonkát azt mindig november-decemberben csinálták disznót levágták november-decemberben ugye először elfogyasztották a puhább részekkel disznósajt a friss húsok satöbbi elfogyasztották akkor sorba a füstölt kolbász, most az egészet a sonka koronázta meg húsvétkor, tehát addig félre volt évvel ez a lényege, hogy tulajdonképpen a a sonkát régen nem azt mondani, hogy húsvétra csinálták csak húsvétkor került ugye fölhasználásra ez miatt még külön csinálunk húsvétkor már készítjük extra sonkát Szami arra jó lesz, hogy főzhető legyen, hogy élvezhető legyen, hogy zamatos hóval o az nagyon nagy a csúcs az egyeki borok mellé helyi sonka és sajt is dukál idén lesz 16 éve, hogy Újhegyen készíti francia hagyományok szerint tehén sajtja itt Hegedűs Imre semmit született, de ő is boldogan maradt Etyeken az életem egy aránylag meghatározó szakaszában én mezőgazdasági nagyüzemek voltam az első számú vezetője TSZN volt egy olyan üzemben, ahol sok tehén volt sok tej volt sok probléma volt hoztunk egy döntést, hogy a tej tejet feldolgozzuk, úgyhogy építettünk egy sajtüzemet és amikor ezt a sajtüzemet építettük akkor előbújt belőlem a valami éreztem, hogy az effektív sajtkészítés -ből nem maradhatott ki, úgyhogy ebben az üzemben beállítottunk egy kis sajt kádat egy 300 literes is majd kádat az, mint a főnöknek a sajt ugye azért, mert, hogy csak én csináltam sajtot, ott kezdtem magasan készítés Imre egyből egy roppant bonyolult eljárással elkészíthető sajtot választott a francia Contét, így aztán évekbe telt, mire el tudta érni a kívánt minőséget ma már a 7 közül ez az egyik legnépszerűbb sajtja ehhez persze kellett az is, hogy egy francia sajtkészítő mestertől tanuljon, hogy mindennek utánajárjon majd kísérletezzen és elsajátítson mindent, ami a kisüzemi sajtgyártás volt tudható Imre szerint minden a jó sajt teljen múlik, ami csak akkor lesz megfelelő, ha a tehén sokféle növényt legel 7 a titok, tehát a legelőre alapozott takarmányozásban rejlik abban, hogy minimum 20 őt, de inkább harmincféle növényhez férjenek hozzá a tehenek eddig az üstben az történt, hogy le fejtettem a tejet meg melegítettem az oltási hőmérsékletre ez 32 Celsius-fok, hiszen a raktár-típusú sajtot készítenek be kultúrát Szlama sajtót ez azt jelenti , hogy baktérium kultúrákat tettem bele , hogy hagy szaporodjanak és aztán pedig egy oltó enzim ehhez egy emésztőenzimek tettem a tejbe, amitől ez a tej meg fog aludni, most már néhány percen belül meg kellene néznem, hogy Merab te Imre jellemzően érlelt sajtokat készít, köztük kemény félkemény fehér és kék penész elérő fajtákat és, hogy a hosszadalmas munka ne magányosan teljen már a lánya is besegít Etyeket nemcsak bortermelése és az erre épülő turizmus teszi ismertté, de Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb filmstúdiója is a Korda Stúdiónak köszönhetően ugyanis egyek a világ egyik legnépszerűbb forgatási helyszíne maga a filmgyártás az Andy Vajna és Demján Sándornak az ötlete alapján valósult meg ők érezték úgy, hogy a magyar filmgyártásnak újra a fénykorát kéne élni, ahogy ezt valamikor az 1900-as évek elején is tette és a 2007-ben kezdődött meg maga a beruházás itt egy 32 hektáros területen vagyunk és jelenleg 7 stúdióval üzeme lesz 2 ütemben épült fel ez a stúdió, a filmesek 7 beltéri stúdióban forgathatnak Etyek Wood van köztük egy közel 6000 négyzetméteres monstrumban is, amelynél nagyobb jelenleg nincs is a világon, de találunk itt medencét is és a világ egyik legnagyobb New York-i utca díszletét utóbbit szintén 6000 négyzetméteren, míg a Jeremy Irons főszereplésével készült board Jacques sorozathoz felhúzott középkori város még ennél is grandiózusabb volt 20.000 négyzetméteren, azaz kettő) hektáron építették fel a nagyszabású díszletét a volt Jacques valamennyi évadát itt forgatták a Korda stúdión belül, és ez a díszlet város mai napig itt áll, és ezt most már más produkciók is szívesen használják, és ha kell egy kis átalakítással Antonio Banderas Matt Damon Ryan Gosling és Harrison Ford is forgatott már az egyeki Korda filmstúdióban Ridley Scott pedig a Mentőexpedíció felvételei alatt még a stúdió bejáratának is osztott szerepet a NASA kapuját játszotta a filmben a komplett Mars homok ide lett felépítve kvázi utcától a nagy stúdióban a Homo rengeteg homok került ide, itt volt felépítve maga az űrhajó is és Antonio Banderas a Picasso életéről forgatott itt az Ecseki stúdiókomplexum a túrkevei 1893-as születésű Korda Sándor nevét viseli Korda gyerekkorában még nem készült film esnek, ami nem meglepő, tekintve, hogy a filmezéssel a Lumiére fivérek első vetítésével nagyjából egy időben jött a világra, aztán egy nehézségekkel teli gyerekkort a háta mögött hagyva indult el először Budapestre, majd az 1920-as években a nagyvilágba, és végül meg sem állt a világhírig sikeres filmproducerré Stúdió alapító lett Nagy-Britanniában, majd az Egyesült Államokban Korda Sándor azt gondolom, hogy egy világpolgár volt talán ez a legjobb szó rá ugye Magyarországon kezdett filmgyártásra a film forgatása foglalkozni még a Tanácsköztársaság idején vallási hovatartozása miatt kellett, aztán utána innen el távoznia már akkor a feleségével először Bécsbe ment, majd utána Londonba és Londonból ment tovább Hollywoodba, ahol ugye azt mondják, hogy ő is Hollywood egyik megalapítója volt testvére Zoltán és Vincze mindketten a filmiparban dolgoztak nem tudtak megszokni Amerikában, tehát a az állandó helyszínük és az életük az igazából Londonban folt egy Túrkeve melletti pusztáról a világhírig majd egy ki -ig, ahol akkor dánról nevezték el a stúdiót is az itteni Látogatóközpontban róla is megemlékeznek az a kiállítás, amit most látunk, az már nem az első kiállítás, mert az első kiállításhoz inkább a gyönyörködtet és föl és a szórakoztatásról szólt a, hogy inkább a filmes trükkökre került a hangsúly, sokkal inkább, mint az edukációra és az ismeretátadásra. ez a kiállítás, amit jelenleg látunk, ez 2019. áprilisában lett átadva, úgyhogy igazából idén lesz az 5. születésnapja a jelenleg futó tárlat egy teljes mozifilm gyártásának folyamatán is végigvezeti a látogatókat az előkészítés fázisától az utómunkáig az zörej ez és folyamatokat is bemutatva egészen a végleges film elkészültéig mindezt egy klasszikusan építkező Kordia varázslója címet viselő film születésén keresztül kísérhetjük végig érdemes mielőbb átélni a tárlattal járó kalandokat, hiszen a kiállítás hamarosan megújul várhatóan még színesebb lesz rímelve a folyamatosan fejlődő filmipari újításokra a Korda Filmpark látogatóközpontjában vezetett túrák alkalmával emellett bepillantást nyerhetünk a filmipar kulisszái mögé láthatjuk, hogyan készül egy nemzetközi filmes szuperprodukció, de még sétálhatunk fotózhatunk és fotózkodhattak is az életnagyságú díszlet városokban .

- Az Etyek-Budai borvidék 1989-ben emelkedett borvidéki rangra. Budapest szőlőskertje a fővárostól egészen a Velencei-tavat körülölelő szőlőkig tart. Észak-Dunántúl legkeletibb bor régiója mintegy 5600 hektárra nőtt, és ugyan ma már főként a fehérborok jutnak errefelé nagyobb szerephez, a török időkben még többségében vörösborok készültek itt. - Etyeken 140 éves múltja van a pezsgőkészítésnek. Alapjait még a Törley család fektette le, bár a gyártás Budafokon zajlott, a szőlőt, akkor is egyek adta az aranyló habzóborokhoz. A 2. világháborút megelőző időszak pezsgő kultúráját egyre több helybeli borászat igyekszik feléleszteni, hiszen a környék dűlőinek magas mészkő tartalma és a hűvösebb klíma igencsak kedvez a pezsgésnek. - Etyeket nemcsak bortermelése és az erre épülő turizmus teszi ismertté, de Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb filmstúdiója is. A Korda Stúdiónak köszönhetően ugyanis Etyek a világ egyik legnépszerűbb forgatási helyszíne.