Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Nógrád és a felvidéki Gömör határában nyújtózó medve saját hegyvonulatok öleli körbe, amik katlant képeznek a természet nem ismer választóvonalat mit számít a hegyvonulat -nak vagy éppen a mélyebben heverésző katlannak, hogy Magyarország vagy éppen Szlovákia mondja magáénak a földnek a röhögnek a fűnek fának még a csordogáló pataknak is szinte mindegy lélekben határtalanok aztán ott van az ember, akinek meg sosemvolt mintegy meddig tart a határ a magyar medve saját a Tarna völgyében 3 település lakik Zabar Cered és szilaspogonyi Cered község határ menti település a Kossuth Lajos utca éppen a szomszédba Szlovákiába fut csak úgy szabadon utóbbi szónak nagy jelentősége van évtizedekkel ezelőtt még nagyon más volt a helyzet, ha valaki például a szomszédos Tajtiba akart rokonlátogatóba menni, akkor bizony hatalmasat kellett kerülnie, hát akkor majdnem 80 kilométer a Salgótarján fület és úgy vissza a kétharmad között körülbelül 5 600 méter van azt mondjuk, hogy az nem tőzsgyökeres Szeredi, akinek nincs felvidéki hozzátartozója az én déd anya Barcsról már javult, tehát író származott az én nagyapámnak a nővére az oda ment férjhez az nagyanyámnak a másik nőre meg óvárosban a feleségemnek a nagyanyja az meg Hidegkúti, úgyhogy minden szálon kötődünk oda is meg vissza is, és ha már nagyon a múlt felé kacsingatunk a jó legelőket adó Dean Beckett dombokat elnézve egyáltalán nem meglepő, mindenesetre érdekes, hogy a szocializmusban szeret határában volt Nógrád legnagyobb területű termelőszövetkezetek volt növénytermesztés is még a, hát ugye a hagyta szövetkezetbe volt 300 darabos fejőstehén állomány és annak a szaporulata és Szilaspogonyban volt egy nagy bika hizlalda mutass puszta nagy juhászat ez egyáltalán nincs meg bennem a teljes sincs van viszont 4 látványos Tóth szeret községhatárában , amely szövetkezeti hozomány -ból lett népszerű kirándulóhely 70-es évek elején akkor csillant a szövetkezet huszita körülbelül forralt foglalás, tehát a típusú patakot le legeltették nem túl hatalmas feladat a 4 hektár körül van, de ezt eredetileg azzal a címszóval építették, hogy majd öntözik a környező földeken ebből említsem a nagyobb nyájak és Gulyás eltűntek a bika hízlal Die árról ismert közeli Szilaspogonyban azonban van még egy ember, akinek a jószág a múlt egy nagyobb szeletének a jövőbe mentését is jelenti Czene Csaba szerint az ágazat nincs könnyű helyzetben azonban kitart még annyit falvaiba én vagyok az egyedüli környező településeken néhány darab alatt van még idősebb emberek tartják, hát ugye az idősebb emberek eltűnésével az állattartás is eltűnt a 150-es szürke marhák állománya éppen azt csinálja, amit egy évvel ezelőtt ilyenkor képzeletben vágják a centit, hol van még április vége a Szent György napi kihajtása mezőre szabadulás, de hát nincs mit tenni várni kell a tavaszt a mezei pacsirtát csalogató jó idő az űzők általában állam maradnak tenyészállat kint azt majd később esetleg el is lehet adni, illetve a kis Bikák szintén tenyészállat ként értékesülnek a tenyésztő Egyesület veszi meg jelenleg és 6 tenyészbika jelöltként nevelik más telephelyeken ezzel is ugye a génállományt tudjuk javítani vagy máshová kerülnek el a különböző egyedek Szilaspogonyban a jószág a biogazdaságban születik majd nő fel rengeteget eszik és érdeklődően pislog a nagyvilágba szembe lihegve a mínuszokat is 18 darab választott tüsző- borjút hoztam a Hortobágyról és tulajdonképpen azt szaporodott el az év választottam ezt a fajtát, mert hát ez egy igen rideg nagy lejtésű területekkel övezet terület és ez a fajta könnyen járja ezt a területet jó boldogul szereti ezeket a füveket nem voltak hasznosítva ezek a területek, akkor se igazából most sincsenek meg ezután se lesznek úgy látom, úgyhogy azt gondolom, hogy itt a szürkemarha annak mindenképpen helye volna a tenyésztő 1999-ben hozta a szilaspogonyi legelőkre a robusztus állatok Európa legnagyobb kiterjedésű bazalt platója a Medves-fennsíkra szoknyáján minta viselete. Kivarrt rózsák úgy ücsörögnek a palóc falvak és községek Egyházas Básti Hidegkút óvást Tajti Vecseklőy és CER a történeti Gömör és Nógrád vármegye határán járunk medve saját 6 település alkotja, s habár mindegyikben a magyar anyanyelvűek élnek többségben csupán az alig 1100 lelkes Cered az egyedüli magyarországi a többi 5 község a határ túloldalára került 104 évvel ezelőtt Medve sajt központja a pást volt egy házaspár, az új nevén olvasta újba, de a Cered neve az eredeti nevét nem tudjuk csak feltételezzük, hogy a belső szlovákul a a Cser az Pilc el, hogy ennek valamelyik változata a celeb, mert tudni kell azt, hogy az egész területet egybefüggő Cselebi borította, és akkor valószínű, hogy ebből előtte tette az eredeti név, hogy a nógrádikum -nak számító népi haranglábat milyen kemény fából faragták arról nem szól a fáma, mindenesetre az 1774-es 13 méter magas fa Zsindelyes alkotás a nála alig 20 évvel idősebb barokk stílusú Mindenszentek temploma mellett jól tartja magát, sőt a község jelképévé vált a medve Sanjay palócok 6 azonban nemcsak a katolikus hitük, hanem a gasztronómia is összetartja az innen alig 20 kilométerre lévő Salgótarjánban gyártott tűzhely sparhelt vagy ahogy errefelé mondják masina nem megy ki a divatból, sőt reneszánsza van a ceredi Étkek jellegzetes ízű világához a tűz a füst sokat hozzátesz havas lapok közt a Szalonna gyorsan megadja magát a forróságnak fehérkenyér rajta hagyma, paprika, paradicsom és forró Szalonna Li, azaz zsír már a látványa is hízlal 6. osztályos koromtól muszáj volt a főzni, mert elmentek a szüleim dolgozni aratni azt akkor 60 bíztak, hogy majd az EB-t átvigye madár azt mondja nekem itthon kell 5 segélyt ilyen falon masina volt csinálva amellett kemence volt osztott főztünk ah erő cseh és a Molnár laska vékony, de nem diétás ételek a ceredi Népdalkör tagjai éppen krumpli Laskát készítenek a krumpli laska nem igényli a különleges alapanyagokat krumpli liszt, só mást nem is kell hozzá, meg természetesen a sparhelt, melynek lapján gyorsan készre sült tudni kellett csörgetni, hogy kerek maradjon a tészta. Hogy formája is legyen neki azt a tüzet is úgy kell, hogy ne égjen nagyon égjen, hogy fokozatosan tudjon sülni a krumpli laska laktató étel lehetett édesnek és a krumpli laska még soha volt, aki sóval ette, úgyhogy lehetett lett varrva mindennel a ki, hogy akarta az a jövőm például túróval szereti mai napig merő ott a szüleitől itt tanulta, de itt lehet válogatni, hogy mire lesz ehhez róla a gasztronómiai értékek mentése és továbbadása jó kezekben van a régi ceredi nóták el nem felejtés pedig a jó szívekben és a torkomban, és, hogy a Jó ebédhez a nóta is szóljon az 1971-ben alakult szereli Népdalkör meg még ma is vannak tevékeny tagjai a gyanú a dal körben kifejezetten ügyelnek arra, hogy medve Salja innét dalokat énekeljen széles, így a rakott szoknyát ünnepi viselet volt hétköznapokon nem rakott volt, hanem csak egy sima Bill szoknya, hát ez az ünnepi viselet és milyen maguk által kiváltott szedtem kötényt viseltek szúr Cat úgy nevezték el járom az óvodába az iskolában, sőt határon túlra mindenképpen az a célunk, hogy megismerjék a a gyerekek a fiatalok és jöjjenek közénk ez a Népdalkör 53 éves még a Röpülj páva idei beindultak ott citerazenekar is volt férfiak fiatal lányok, fiúk asszonyok egy olyan 30 fővel indult a dalkör a szomszédos szlovákiai településekre is rendszeresen átjár az országhatár 2007-es megnyitása óta nemcsak földrajzilag kerültek közelebb egymáshoz az emberek nedves alján, hanem lelkileg is a szendergés ceredi Művésztelep smink mentes téli arca olyan, mint egy óvodai udvar gyerekek nélkül itt most valóban szundít a labda meg a síp az erdő a kirándulás a múzeum is aluszik a műalkotás meg a tótágast állt világ a kortárs nemzetközi Művésztelep éppen rápihen a nyárra, de, hogy milyen más ez a lomb és zöld nélküli nagyon csendes táj, mint a nyári ábrázol a ceredi művésztelepet 1996-ban alapították, és akkor megfogalmaztak egy manifesztumot ezeknek az elveknek, ami a nemzetköziség eleve volt a dokumentáció elavult és a faluvá való folyamatos kapcsolatnak az élve volt ezekből ők én azt vettem észre, hogy az évek során folyamatosan mindent betartottak 2019-ben hívott meg Ringen Fürjesi Csaba ide mint szobrászt azt kezdtem érezni ezen a helyen, hogy egy fantasztikus múlttal rendelkező, nagyon erős nemzetközi kapcsolatokkal -t Ceredre hozó és a világra nyitó Művésztelep ellen vagyok, aminek viszont nem volt meg, akkor még az építészeti reprezentációja és emiatt az én diploma munkám egyébként pont ennek a falunak a fejlesztése volt, pontosabban a művésztelepnek a fejlesztése a fejlesztés során a faluközpontban létrejött a művésztelep grafikai műhelyek a zárt komplex egy olyan bázispont, amely a művésztelep munkáját és több évszakossá tételét segíti a grafikai műhelyen túl megtalálható benne egy múzeum 80 elnevezésű szimbolikus időkapszula, ami a 80-as években itt hagyott irodát őrzi és egy szinttel följebb pedig egy Galéria kiállítótér található még ezen a helyen, ami kiegészül egy jár 10 legyünk lakással 4 újabb lehetőség arra, hogy ha ide külföldi vagy akár magyar művész érkezik, akkor az év bármely időszakában tudjon dolgozni , és ha már művészeti és állandóság szeretnek is van állandó ide született művésszel Szenegál István nem tájképfestő mégis azt mondja, hogy ez a nógrádi kis falu tökéletesen megteremti számára a nyugodt munkakörülményeket ráadásul a művésztelep melletti díj szervez alkotó táborokat, ahol a fókusz az olajfesték sem van és, hogy milyen lehet egy kicsi falu nagy festőjének lenni, érdekes dolog ez mondok Kokas Ignácot , amikor ugye ő volt a lektora képzőművészeti egyetemnek illetve akkor Népfőiskola voltunk Délvidékről száll váró származik, és amikor jót kiállítottunk mindig azt mondta, hogy én nem a Kokas a nagy festő vagyok, hanem a idős kókusznak a fia, hát én itt szeretnék élni, mint az apukámnak a fia vagyok ugye ciklusokban dolgozunk kiállításukra készülök, akár külföldi akar hazai kiállításuk vált a labda egy ilyen 32 szokott elkészülni kiállításra az idén 2 3 éves munka és akkor ebbe a folyamatba vagyok én benne folyamatosan, amelyen Salgótarjánban a Zenthe Ferenc Színház dolgozik, nagyon sokat járunk színházba, most a színház a sorozaton dolgozom már 2 éve szenegáli István olajfestékkel dolgozik rétegről-rétegre ez nagyon időigényes ugye megszárad a süllőket jön közbe iktatnunk kéz réteg között általában egy nagyméretű kép van 5 6 7 alatt készül el ennek vagyok egy kicsit specialistái , úgyhogy azért volna szó nagyon sokan jönnek ugye a alkotó táborunkban mindenhonnan meg ezt szeretnék megtanulni, hogy hogyan lehet ezzel így festeni egy másik nedves aljához közeli településen ott szeret Del szomszédos Szilaspogonyban sokszor a megélhetés és művészet, pláne úgy, hogy a semmiből teremtik a valamit Horváth Lajos ősi mesterséget űző 30 éve vonja a kosarat a vesszőt a természet adja a kosarat meg a kitartása és a 2 kezem becsületes tiszta munka le kell főzni le hántolni és úgy kerültél dolgozza először is a feleket, mi úgy hívjuk, hogy a önöket kérni csinálni, mikor azt kell, készen van egy 20 centis Nego vagy akar nyílt, utána jönnek a vezér borda a 24 tapasztalt fölhajtjuk megkössük honnan jön a talp Szegő Adyt 24 díjjal, ami egyben pont úgy egyre így napba általában a 2 darab belepi így ennek a fajta még másfajta, akik ugye hát miatt rendőrnek én mondanom , hogy a megélhetési is megmondom őszintén, nem nagyon meglett kapnak a fiatalok így hozza a pedig nagyon megírni volt idő, amikor Szilaspogonyban 5 helyen is mondták a vesszőt, ám az idősek elhaltak a mesterség abbamaradt a kosár készítés fortélyait a településen már csak Horváth Lajos tudja medve saját nemcsak a magyar-szlovák határvonal Sally néha a hideg és alaposan metszi, merthogy az üveghegyen túl a nem is olyan messzi északon a Nógrád egyik eldugott völgyében úgy repkednek a mínuszok, mint ahogy a szőlőben a seregély csapat, ha végre ízzel telnek meg a fürtök lehetne itt mesélni zabbal róla jég királyról, akinek lánya Belleza abba, vagy inkább belezavarodott egy helyi Palóc legény be erre az apa dühében olyan frontális átvonulást rendezett, hogy a hideg lehelete a mai napig borzongással tölti el az itt élők lelkét, de nem így történt Zabar elhidegülés ér-e sokkal egyszerűbb a magyarázzon leghidegebb 2003. január 10. kettedikén volt mínusz 31 egész 9 fokot mértünk, akkor arra az időszakra épp emlékszem, mert az volt benne az különleges, hogy nem ilyen ideig-óráig tartott, mint mondjuk a ma reggeli hideg, hogy hajnalban még hideg volt, de most gyönyörű napsütés van és viszonylag jó idő, hanem akkor hosszan kitartott ez a mínusz 30 fokos hideg, de egyébként hát nálunk ilyen van általában, tehát nem tűnik föl, hogyha körbenézünk a találjanak látszik, hogy a település egy völgyben fekszik jelenleg már telepített fenyvesek dőlt ölelik körül és a beáramló hideg levegő itt a völgyben megreked ennek köszönhetjük ezt a hideget a hideg levegő pedig jól érzi magát, s bár a napsugarak télvíz idején is csöppnyi melegséget hoznak a vidékre a Tarna patak menti településen élők jól tudják a Hajnal ismét alaposan meg porcukrozva majd a tájat, amikor emberek mondják, hogy fáznak vagy hideg van ezeknél a csodálkozom, hogy miről beszéltek csak mínusz 5 mínusz 10, amikor mínusz 15-tól kezdődik a hideg, tehát az itt azért előfordul ilyenkor télidőben a fény cirógatta Sasokat enyhít a fagy okozta görcsön a kutya a tavasz közeledtével komótosan , de csak megeszi azt a fránya hideget, bár érdekes, de ez a balra hideg rekordokat nem télen döntögeti nem feltétlenül ez itt a lényeg. Igen van mínusz 20 fok volt már ettől hidegebb is a hidegrekordok nem a téli hónapok -ból származnak leginkább, hanem a május-június és a nyárvégi hónapok a templom belsőben azonban a hideg oltalomra lelt és tartja magát , nincs más megoldás belülről énekszóval kell a vastag sok 100 éves falak vonásai lágyítani az Zabari bazsarózsa dalkör 2 éve alakult és a Páva köré mozgalmat tartja fundamentumának 2 fő profilunk van az egyik az a népzene, a másik pedig az egyházi zene nagyjából egyszerre jött a 2, hiszen főbb egyházi ünnepeken énekelünk itt a templomban a település plébánosa van mindig szokott nagyon gitározni és üljenek elvonunk illetve ezzel párhuzamosan ugyan népzene azokat a dolgokat, amiket mi énekelünk az, mint a szüleinktől és nagyszüleinktől tanultuk az első célunk az volt, hogy ezek ne vesszenek el aztán az már csak egy pozitív hozadéka, hogy ezt meg tudjuk mutatni másoknak is a Zabari templomok kalandos életében a mostani időszaka nyugalmat jelenti a külső és belső zavar között félúton szerénykedő sokarcú templom az 1300-as évektől fogva épült a központi részt a román stílus jellemzi majd a gótika is nyomot hagyott az épületen egy befalazott kapu és egy háromosztatú ablak is ennek az időszaknak a lenyomata lőrésszerű ablakok -kal van ellátva, valószínűleg a azért építették arra a részre már most is láthatjuk, hogy nádas van körülöttünk, tehát a védelmi szempontból ez előnyös lehetett aztán ugye a török időkben elhagyott volt a falu 1700-as években üresen állt a templom és az 1800-as években igazat újra népesülni zavar község sehogy újraépítették a tempót új titulust is kapott a templom eredetileg viszont Júdás és Szent Simon apostol tiszteletére volt Szantalov, de valamikor a századforduló környékén Magyarok Nagyasszonya titulust kapta meg a Rozsnyói püspöktől, mert ez Felvidékhez Gömörhöz és Rozsnyói Egyházmegyéhez tartozott eredetileg a templomtetőket Vincének a végén egykor egy fiatal Ronny is állt , amelyet a legutóbbi felújítás során levettek és a padlásra került, ám Isten útjai kifürkészhetetlenek ki tudja egyszer talán az is visszakerülhet eredeti helyére .

A Nógrád és a felvidéki Gömör határában nyújtózó Medvesalját hegyvonulatok ölelik körbe, amik katlant képeznek. A természet nem ismer választóvonalat, mit számít a hegyvonulatnak, vagy éppen a mélyebben heverésző katlannak, hogy Magyarország vagy éppen Szlovákia mondja magáénak. A földnek, a rögnek, a fűnek, a fának, még a csordogáló pataknak is szinte mindegy, lélekben határtalanok. Aztán ott van az ember, akinek meg sosemvolt mintegy meddig tart a határ, a magyar Medvesalján, a Tarna völgyében 3 település lakik: Zabar Cered és Szilaspogony.