A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten szombaton jelentkezik az M5 csatornán. A műsorban a magyar kultúra különböző területeire kalauzoljuk a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is. Adásunk témája: II. Rákóczi Ferenc Takaró Mihály és vendégei II. Rákóczi Ferencről beszélgetnek egészen gyerekkorától újratemetéséig. Említésre kerül családi háttere, neveltetése, és az út, mely odáig vezetett, hogy a szabadságharc vezére lett. Szó lesz a hozzá köthető fontosabb eseményekről, műveiről és az 1711-es szatmári békéről. Végezetül a szabadságharc utáni életéről, száműzetéséről és újratemetéséről beszélgetünk a műsorban. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: II. Rákóczi Ferenc. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk a Rákóczi-családról, Rákóczi Ferenc származásáról, ifjúkoráról, és neveltetéséről. Később arról beszélünk, hogy hogyan készül föl a szabadságharc vezéri pozíciójára. Aztán szóba kerül természetesen a szabadságharc, annak legfontosabb eseményei, és a Rákóczira vonatkozó információk. Végül arról beszélgetünk, mi történik vele a szabadságharc bukása után, és akkor, amikor kénytelen száműzetésbe vonulni. - Kiskorától fogva uralkodásra nevelték, de élesen eltérő célok érdekében. 1676-ban született, és a Borsi kastély rézbölcsője még az országon osztozott három hatalom határán rengett. Családi, birodalmi elvárások eszköze lesz, vagy megújítója az ország egysége, szabadságra vágyók örökségének? Katolikus vallásban, ferences barát tanította, az erdélyi fejedelmek protestáns szigorával, Erasmus szellemében. Nagyanyja, Báthory Zsófia fejedelemasszony kincseket falaztatott el számára, hogy legyen pénze a lengyel koronára. - Beszélgetésünk elején említsük meg, hogy hogyan nézett ki II. Rákóczi Ferenc családi háttere, hiszen azt hiszem, hogy ez egy nagyon izgalmas család. - Ha II. Rákóczi Ferencről beszélünk, mert ugye I. Rákóczi Ferenc az édesapja volt, azt mondhatjuk, hogy a Jóisten is Magyarország rendi vezetőjének teremtette őt. Egy olyan családról beszélünk, amiben összegződik a magyar történelemnek egy jelentős része. Erdélyi fejedelmeket találunk benne, Rákóczi Zsigmond az első. Ő az egyetlen erdélyi fejedelem, akinek egyébként Magyarországon megtaláljuk a hamvait Szerencsen. És aztán következik majd a Bethlen Gábort követő I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, és II. Rákóczi György fia, I. Rákóczi Ferenc, aki apjának a tragikus bukása miatt aztán nem lesz később erdélyi fejedelem. Tehát így törik meg a Rákóczi dinasztia Erdélyben. Tehát erdélyi fejedelmek egyik oldalról. De oldalágról, női ágról is hatalmas nagy történelmi családok azok, amelyek a felmenőik között megtalálhatók. Lórántffy Zsuzsanna, aki I. Rákóczi Györgynek a felesége, Báthory Zsófia, a Báthory-család, amely szintén erdélyi fejedelmeket adott, ez a család neki az egyik kiemelkedő sarja. - Furcsa, hogy egy reformátust, meg egy katolikust említettél. A női ágról Lórántffy Zsuzsannát különösen is számontartjuk. - Báthory Zsuzsanna a férje kedvéért egy ideig református hitre áttér, és aztán visszatér, és ez lesz az oka, hogy majd Rákóczi Ferenc katolikus lesz hitében. Tehát a Báthoryakat is megtaláljuk. A legfontosabb az édesanyja II. Rákóczi Ferencnek, aki Zrínyi Ilona, a nagyhírű és nevezetes Zrínyi-családnak a tagja. Az unokahúga a Szigeti veszedelem szerzőjének a költő és hadvezér Zrínyi Miklósnak, és egy nagyon befolyásos személyiség, akiről tudjuk, hogy a Munkács várát védő nagy nőalak. Egy óriási család, egy hercegi rangú család, amit aztán majd II. Rákóczi Ferenc is megkap. Tehát tulajdonképpen, ha valakit a Jóisten arra teremtett, hogy a magyar rendi vezető rétegeknek a képviselője, sőt később esetleg fejedelme legyen, akkor az egyértelműen II. Rákóczi Ferenc, és ezt a kortársai is tudták. - Ez az ifjúkor teljesen megfelel a családi háttérnek. - Hogy nézett ki az ő gyermekkora és ifjú kora? Itt azért annyit még megemlítenék, hogy Zrínyi Ilonának az édesanyja, Zrínyieket, akkor ezeket a neveket látjuk a Wesselényi összeesküvésben. Ez azért izgalmas nekünk, mert '76-ban születik II. Rákóczi Ferenc, március 27-én, ami nekünk emlékezetpolitikailag fontos, mert 2015-ben ezt a magyar országgyűlés emléknappá nyilvánítja. Az itt tehát az érdekes, hogy a '70-es években, '76-ban, amikor megszületik, akkor hal meg az édesapja. Tehát ő egy női környezetben nő föl. Itt nagyon fontos az édesanya, Zrínyi Ilona, és nagyon fontos Zrínyi Ilona anyósa, Báthory Zsófia. Ebben a közegben nevelkedik, és ezt az határozza meg, hogy Zrínyi Ilonának kell a birtokokat igazgatni, a két gyermek neveltetéséről gondoskodni, Ferencről és Júliáról, és neki kell valahogy lavíroznia Bécs és a kurucok között. Ez vezet oda, hogy ez a lavírozás nem folytatható 1682-ben, és ekkor Zrínyi Ilona hozzámegy Thököly Imréhez. Ez részben érdekházasság, részben viszont egy nagyon mély érzelmi kapcsolat. Általában úgy szokták gondolni, hogy először jött az érdek, de aztán jött mellé az érzelmi kötődés is. Tehát itt egy nagyon szerencsés találkozásról van szó. Ez azért meghatározó, mert Rákóczi és Thököly viszonya ma úgy gondoljuk, hogy rendkívül rossz. Persze ez is egy olyan probléma, hogy Rákóczi erről a vallomásaiban és az emlékirataiban ír, már idős emberként, és nem biztos, hogy jól értelmez dolgokat. Ő például az 1683-as esztendőt úgy értelmezi, hogy azért kell kisgyerekként, tehát 7 éves gyermekként a nevelőpapával menni a táborba, mert a nevelőapa el akarja őt veszejteni, tehát, hogy ne bírja ezeket a viszontagságokat, amiket ő egyébként kiválóan abszolvál. - De a neveltetésében azért vannak más vonások is. Most gondolok a bécsi évekre. Hogyan látod ezt? - A török kiűzése ebben nagyon jelentős fordulatot hoz, Thökölynek a bukása a meginduló, felszabadító háborúval szemben. Mondhatjuk, hogy Thököly rossz oldalon maradt. Nem várhatjuk tőle, hogy előre lássa a történelmet. 1682-ben valószínűleg nem gondolta volna sok mindenki, hogy 1686-ban Budát vissza fogják foglalni. De mégis így alakult az eseménysor. Munkácsot bevették a császári erők, és így aztán I. Rákóczi Ferenc ugyanis gyámként I. Lipótot nevezte meg, az uralkodót, és ilyen jogon Lipótnak a gyámkodása alá került II. Rákóczi Ferenc. Nagyon fontos volt, hogy ez a kiváló, hatalmas birtokok várományosaként jegyzett fiatal herceg, egy császárhű neveltetést kapjon, és a császár a dinasztiának egy fontos támasza legyen. Kollonich Lipót nevét ismerjük jól, aki az új császári berendezkedésnek az egyik kitalálója. - A magyargyűlölő Kollonich, igen. - Így van! Ő jelentős szerepet vitt Rákóczi nevelésében, és jezsuita kézbe, Csehországba adják, ahol Rákóczinak próbálnak egy udvarhű, királyhű neveltetést szabni, ami azért egy fontos tényező. Bár azért igazán felülírni a családi hagyománynak az évszázados tradícióját nem tudta. - 1703-tól 1711-ig Rákóczi élete természetesen összeforrt a Habsburg uralom ellenes szabadságharccal. Ennek, Rákóczi szavaival az volt a célja, hogy az idegeneket kiűzzék a hazából. 1705-ben a Széchenyi országgyűlésen a szövetkezett rendek fejedelmévé, két év múlva erdélyi fejedelemmé választják. - Azt hiszem, most érdemes lenne beszélgetnünk arról az útról, ahogyan eljut II. Rákóczi Ferenc egészen a szabadságharc vezérségéig. - 1687, Munkács várának ostroma, körülzárják a várat, és Zrínyi Ilona feladja. Ezt feltételekkel teszi meg, de őt és a családot szétválasztják. Így kerül a jezsuitákhoz Rákóczi Ferenc Neuhausba. '90-ben végzi el a tanulmányait, és utána egy nagy utazás sorozat kezdődik, ami kicsit emlékeztet Széchenyi István utazásaira, csak ő nem Angliát, hanem Itáliát járja meg. Majd eljutunk 1694-ig. 1694 egy nagyon nagy változás az ő életében, főként azért, mert megnősül, feleségül veszi Sarolta Amáliát, aki egy törékeny egészségű, német, hesseni hercegnő, ellenben nagyon fontos lesz Rákóczi életében több szempontból. Emellett elkezdi a birtokait igazgatni, és elkezdi megismerni a magyar viszonyokat. A családi háttér ellenére történik az életében egy német irányba való elmozdulás, a neveltetés, a legfogékonyabb években, majd mégis 18 évesen visszatér, és itt ismeri meg újra Magyarországot. A leveleiből tudjuk, hogy például magyarul nem is tud igazán helyesen írni még például '94-ben. Ahogy elkezdi a romokban lévő Rákóczi birtokokat igazgatni, '97-ben, ekkor jön a hegyaljai felkelés, amelytől Rákóczi lényegében elhatárolódik. Ugyanazt a balanszírozó politikát látjuk a Habsburgok és a kurucok között, amit Zrínyi Ilonánál, és ez nagyon fontos, mert ez szolgálja a család és a családi vagyon fenntartását. Visszamegy Bécsbe, az udvartól már egy kicsit elhidegül, de nem áll 1697-ben a hegyaljai felkelés élére. Viszont már megtörténnek azok az apróságok, Bercsényi Miklós társasága, a párbeszédek nővérével, Júliával, ami arra orientálja őt, hogy 1700-1701-ben felvegye a kapcsolatot a francia udvarral, és 14. Lajossal. Ezt egy Longwall nevű követen keresztül teszi meg, akiről nem tudja, hogy Habsburg kém. - Herczeg Ferenc ír egy regényt 1935-ben, Pro Libertate címmel. Ez mindmáig Rákócziról szóló legnagyszerűbb magyarirodalmi alkotás, és ebben egy egész külön fejezetet szán ennek a sztorinak, amikor Rákóczi most már sokadszor éli azt meg, hogy akiben bízik, tökéletesen megbízik, az elárulja. Később majd a Rákóczi szabadságharc különböző szakaszaiban ugyanez a motívum feltűnik. Itt állunk tehát a szabadságharc kezdetén, és hogyan válik a szabadságharc vezérévé, hogy robban ki a szabadságharc, és hogy jutunk el majd egészen a fejedelem választástól a Széchenyi országgyűlésig? - Az első feladat, hogy meg kell szökni Bécsújhelyről, abból a börtönből, ahol a Wesselényi összeesküvés előbb említett tagjait is őrizték. Ez kalandos körülmények között sikerül Rákóczinak és Lengyelországba menekül. Innentől kezdve részben a nemzetközi helyzeten múlik a lehetősége a magyar ellenállásnak, magyar fellépésnek. Azt tökéletesen tudjuk, hogy a bécsi udvar tisztában volt a magyar elégedetlenséggel. Ezt egy katonai kérdésnek látták. Hogyha kellő megszálló erő jelen van, akkor Magyarországon béke lesz. De mint hogy kirobbant a spanyol örökösödési háború, ami lekötötte a birodalom erőit, és kivonták a Habsburg katonai erőknek a legjavát Magyarországról, így megnyílt a lehetőség arra, hogy Rákóczi Lengyelországból visszatérjen, és az élére álljon ennek az elégedetlenségnek. Ehhez azért nagy bátorság kellett Rákóczi részéről, hiszen korántsem volt arról szó, hogy rögtön, kezdetben az egész ország egységesen kelt volna fel, legfeljebb reggel az ágyból, de mindenesetre Esze Tamás talpasai, ugye ők voltak azok, akik a legendás kezdő lökését adják meg a Rákóczi szabadságharcnak. Nagyon szép pillanat, hogy Vereckénél Árpád vezér nyomdokain tér vissza Rákóczi. Máig ott olyan településneveket találunk, hogy Vezérszállás, meg Rákócziszállás, és hát innen bontakozik ki a Rákóczi szabadságharc a kárpátaljai, északkelet-magyarországi területekről. Nyilván, ha megvan a protestáns háttér, megvan a kuruc alapvető háttér hozzá, meg a Rákóczi birtokok sújpontja is, tehát ez ideális hátország lesz a szabadságharc kezdetének. 1703-ban megindul a szabadságharc. A Rákóczi szabadságharcnak ez a felmenő korszaka. Még előtte vagyunk a höchstadti csatának, amelyik a spanyol örökösödési háborúnak döntő csatája lesz. Így aztán még az esélyek, a csillagzat szerencsés. A bajorok támadásba lendülnek, és két tűz között van Rákóczi felkelése, nyugatról a bajorok, a birodalom. Tehát 1703-ban úgy tűnik, hogy szerencsés a csillagzat, és jönnek is a sikerek. Rövid úton Rákóczi hatalmába kerül szinte az egész ország, még a Dunántúl is. A horvátok, a szerbek, szászok, az ország déli része kevésbé csatlakozik hozzá, a nagyobb erődöket a császári csapatok megtartják, de ettől eltekintve az ország jelentős része Rákócziék kezébe kerül. Megválasztják erdélyi fejedelemnek, ezért lesz ő II. Rákóczi Ferenc. A Széchenyi országgyűlés tulajdonképpen egy ideiglenes, de berendezést ad az ország szervezetének, rendi konföderáció, és Rákóczi pedig vezérlő fejedelem lesz. - Így van! - Uram, ifjú koromban megaláztál, hontalan vándorrá tettél, majd visszavezettél hazámba, végül börtönbe vetettél. Kiszabadítottál, száműzötté tettél és így a nyomorúságok közepette kioktattál, fejedelmi trónra emeltél. - Látjuk, hogy a kirobbanó szabadságharcnak hogy lesz vezére II. Rákóczi Ferenc. Mik ennek a hosszú folyamatnak a legfontosabb eseményei? - Kezdetben még nem tűnt egyszerűnek a szabadságharc sikere. Károlyi Sándor, aki később fontos kuruc generális lesz, először még szétzavarja, legyőzi Rákóczinak a csapatait, de aztán áttör ez a gát, és tényleg az ország nagy részét sikerül meghódítani. Ha végignézzük a szabadságharc katonai történetét, akkor olyan túl sok nagy, döntő csatát nem láthatunk benne, hiszen alapvetően a kuruc hadviselés lényege a gerilla harcmodor volt. Ismerünk ezzel kapcsolatos történeteket. Azt gondolom, hogy a Tenkes kapitányát, erre sokan emlékezhetnek a tévénézők, vagy még több más esetet is. Kiváló parancsnokok lesznek, talán Bottyán Jánost emelhetem ki mind közül, aki szintén korábban Károlyi Sándorhoz hasonlóan a császári hadseregnek volt a tisztje. Zólyom váránál a kurucokkal párbajt ajánl, ahelyett, hogy sok vérontás legyen Bocskai Lászlóval, és ezek után lép át. Egyébként ő fiatalkorában Érsekújvárnál, amikor foglalták vissza a törököktől, kihajított egy müezzint a minaret tetejéről, ami szintén egy érdekes momentum. Néhány ilyen jól képzett katona lesz, de egyébként a gerilla harcmodor a jellemző. A legfontosabb, döntő csata sajnos a trencséni csata, ahol 1708-ban Rákóczi maga is megsebesül, leesik a lováról, és azt hiszik, hogy meghal a vezérlő fejedelem. Szét is esik emiatt a haderő, pedig ez a kuruc seregnek a főereje volt, és az egy döntő változást eredményez. Nyilván a gazdasági hátteret is fontos megemlíteni, hiszen ezzel alapvetően küszködött a Rákóczi, hogy hogyan tudja fizetni azt a rengeteg kiadást, ami ezzel a háborúval van. - Döntően a saját birtokai jövedelméből. - A saját birtokaiéból, így van. Az adóemelést, ameddig lehetett, próbálta elkerülni, hiszen az egyik oka volt a szabadságharcnak. Francia pénzsegélyekben lehetett bízni, illetve a réz libertás, amit elkezdtek kibocsátani. De ez sajnos nem volt értékálló. Így azt mondhatjuk, hogy 1708-tól kezdve fokozatosan szorult vissza a kuruc haderő. Aztán amikor Malpackénál, a franciák végleges döntő vereséget szenvedtek az örökösödési háborúban, onnantól kezdve még inkább fölbillent az arány. A romhányi csatában kísérletet tett Rákóczi, és majdnem sikerült is, fosztogatásba kezdő csapatait végül a császáriak, amikor elvesztették a hadrendet, utána tudták csak legyőzni, és így jutunk el 1711-ig, amikor már visszaszorul a kiinduló területre Rákóczinak a befolyása. Kétségbeesett módon Nagy Péter orosz cárhoz indul el segítséget kérni, és Károlyi Sándorra bízza rá a csapatok vezetését. - Megint egy izgalmas fejezet következik, a szatmári béke előkészülete, és aztán maga a béke, ami elég különösre sikerül. - Igen. Hát itt nagyon fontos megjegyezni, a középiskolai oktatásba korábban nagyon sok közhely került, ami nem feltétlenül úgy van. Ma már inkább Széchenyi országos gyűlésről, Ónodi országos gyűlésről beszélünk, és el szoktuk mondani azt, hogy a majtényi síkon nem fegyverletétel történik, ez nagyon fontos, hanem zászlóletétel. Ez azért fontos, mert a kuruc hadak megtartják a fegyvereiket, tehát továbbra is kilátásba helyeződik esetleg egy fegyveres felkelés. Ez azért fontos, mert a szatmári békét sem Szatmárban kötik, hanem Károlyi Sándor a nagykárolyi kastélyában hozza tető alá ezt a megegyezést. Károlyi azért is érdekes, mert nemcsak kuruc generális, hanem utána Habsburg generális is lett. Ez a szatmárinak nevezett béke, amit nem szoktunk nagykárolyi békének nevezni, ez azért izgalmas, nyilván nagyon sok szempontból, mert egy rendkívül jutányos békéről van szó. Tehát ezen béke után olyan megtorlás, mint amely mondjuk 1849 után történik, nem lesz. Sőt Rákócziék is megkapják a lehetőséget, hogy Magyarországon maradjanak. Azért beszélünk Rákócziékról, mert Rákóczi és a köré szerveződő emigráns kör. Általában őt emeljük ki, de valójában nagyon sok fontos személy van itt. Igen ám, de Rákóczi nem kíván lemondani az erdélyi fejedelmi címéről. Ez azért érdekes, mert ugyan 1704-ben ő fejedelem lesz, de valójában a Magyarország visszafoglalása után, 1690-től igazából Erdélyi Fejedelemség nincs. - Arról is beszélnünk kell majd, hogy Rákóczi mindezeket azért megpróbálja rögzíteni. Hiszen Rákóczit nemcsak fejedelemként, hadvezérként ismerjük, hanem a magyar irodalom kiváló alakja is. Itt két komoly művére gondolok. - Én úgy látom, hogy Rákóczi személyiségének, mint író, mint az Egy bűnös vallomása és az Emlékiratok írója, de egyébként, mint vezető is, mint fejedelem is, a fő kulcsszó nála a szintézis. Tulajdonképpen gondoljuk meg, hogy egy katolikus neveltetést kapott katolikus ember, egy főleg reformátusokból álló felkelő csoportot vezet. Össze kell kovácsolnia a jobbágyok érdekeit, össze kell kovácsolnia a nemesek érdekeit, és nagyon fontos, hogy élete végén össze kell raknia a múltat. Tehát ő folyamatosan összerak, összerendez. Ezen vallomások és memoárok azért jók nekünk, mert rengeteg mindent tudunk így, viszont csak az ő szemén keresztül tudjuk, és ezek részben irodalmi művek is. - Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam. Nem a bosszúvágy indított erre, nem is koronát vagy fejedelemséget akartam szerezni, nem is a kormányzáshoz volt kedvem, kizárólag az a hiú dicsőség vezérelt, hogy eleget tegyek kötelességemnek hazám iránt. - Nyilvánvalóvá válik 1711 után, hogy a szabadságharc nem folytatható. Le is zárul. Mi történik ezután II. Rákóczi Ferenccel? - Az egyik legérdekesebb, hogy Rákóczi Ferenc hazajöhetne, ő rá is érvényes lenne az amnesztia, még birtokait is megtarthatná. Ez jellemző III. Károlynak az új hozzáállására a magyarsággal szemben. De Rákóczi saját magával integráns személyiségként megmaradva, nem fogadja el ezt a lehetőséget, és az emigrációs élet mellett dönt. Lengyelországból egy rövid angliai kitérő után, Franciaországba érkezik meg, ahol nagy becsben tartják őt, de Franciaország végül is szintén békét kötött az örökösödési háborúban. Tehát az a geopolitikai helyzet, ami az egymásra találást létrehozta, az megszűnt. Ráadásul 14. Lajos király, a Napkirály is meghal, és Rákóczi innentől kezdve érzi, hogy már nem annyira szívesen látott vendég a továbbiakban Franciaországban. Ellenben egy újabb török háború robban ki, ezt már III. Károly vívja a törökökkel, 1716-tól 1718-ig. Ennek végeredményeképpen tér majd vissza a Temesköz, és a törökök szempontjából hasznosnak tűnhet Rákóczinak a felhasználása, esetleg valamifajta újabb magyar belső ellenállás, felkelés megindítására, így emiatt nyílik meg a lehetőség arra, hogy Rákóczi Törökországba kerüljön, az Oszmán Birodalomba, és a szultán mellett vigyen fontos szerepet. Azonban 1718-ra ez a háború is véget ér, és a Temesköz visszakerül Magyarországhoz, a pozsereváci békét megkötik, így aztán ez a lehetőség is lezárul. De Rákóczi a következő évtizedeit már itt fogja eltölteni. - Rodostó egy különös hely, hiszen nemcsak Rákóczi fejedelem van ott, hanem tulajdonképpen szinte az összes kuruc vezér. - Bár Rákóczi jól érzi magát a párizsi udvarban, de az utolsó másfél évét, '16-'17-et egy kb. 20 kilométerre lévő kamalduli rendházban tölti, a Graboában. Ez nagyon jól utal arra, ami Rodostón is történik, hogy egy rendkívül elmélyült személyiségről van szó, akihez rendkívül közel áll a szerzetesi életforma. Visszaemlékezései szerinte 1690-ben ő szeretett volna jezsuitának állni. Tehát egy nagyon mély lelkiségről van szó, és nemcsak azért szerveződnek köré ezek az emberek, mert valami érdekük lenne, hiszen már nincs, hanem itt egy lelki közösség köti össze ezt a mai szóval élve, diaszpórát. Ez a diaszpóra olyannyira alkotó, hogy itt Rákóczi több ezer oldalnyi visszaemlékezést és vallomásokat ír, aminek nem azt a címet adja, hogy Vallomások, hanem azt, hogy Egy bűnös vallomásai, ahol megint nagyon jól látszik a vallásos irányultsága. Tehát ebben a közegben ő fizikailag is alkot, tehát erről az akkori fiatalemberről tudjuk, hogy imádott sakkozni, kreatív tevékenységet folytatni. Ő például asztalosként széket készít Rodostón. - Azért érthető, hogy a 18. században, ahol a nevét sem szabadott nagyon kiejteni, tudunk olyan nyelvtan tankönyvet, ahol egy nyelvtani példamondatnak a része volt Rákóczi, és ezért bezúzták a tankönyvet. Hogy a 19. század első feléig, ezt majd Petőfi és Arany János is meg fogja énekelni, amikor Rákóczi Ferenc erkölcsi etalonja volt a magyarságnak. Tehát egy csomó mindent azért tett vagy azért nem tett, mert bár hatalmi szempontból jó lett volna, nem tért haza például, de ezt nem engedte az erkölcse. Nagyon érdekes, mert az újratemetése megint csak föllángoltatja a Rákóczi kultuszt, 1906-ban. - Ugyanakkor politikailag ő végig Damoklész kardja volt, fogalmazhatunk így, a Habsburgok számára. Tehát egy emigráns politikus még emigrációban is a garanciája tud lenni, hogy betartják a kompromisszumot. Hiszen itt van Rákóczi, aki már egy nemzetet tudott egyesíteni. És ház ez a nemzet egyesítés, ez jelenik meg az újratemetésekor is. Tulajdonképpen ez egy szelep is abban a korszakban. Nagyon viharos politikai időszak, a koalíciós kormányzás ekkor kezdődik meg. Egyszer történt meg, hogy a '67-esek, a kiegyezés pártiak vereséget szenvedtek a választáson. Ez 1905-ben történt meg. Már 1904-ben Ferenc József áldását adta rá. Ez nagyon dolog, mert Batthyány vagy Kossuth temetésénél ezt nem tette meg Ferenc József, de Rákóczinál már a kellő időbeli táv megvolt, és elfogadta ezt. Ez a függetlenségi kormány, amilyet a programjából tulajdonképpen semmit nem tudott megvalósítani 1906-10 között, hiszen gúzsba kötve táncolt, a legnevezetesebb szimbolikus tett volt Rákóczinak az újratemetése 1906-ban. Hajóval hozták haza a hamvait, és Bukarestet direkt elkerülték, és így Kassán nyugszik ma Rákóczi. - Milyen jó végignézni egy nagy uralkodónak, egy nagy történelmi családnak a nagyívű fiának az életét akkor is, hogyha az látszólag bukással ér véget. Én azt hiszem, hogy a Rákóczi szabadságharc ugyan katonai vereséggel ért véget, ez kétségtelen tény, de elbukni egy pillanatra sem bukott el. Maradt valami belőle, és ez az eszme, amelyik teljesen ép és érintetlen maradt, és maradt belőle egy személy, ez II. Rákóczi Ferenc, aki a magyarság emlékezetében örökre a legnagyobbak közül való marad. - A Hóhérbástya udvarán található Rodostó-ház, ahogyan Turczel Lajos írja, Kassa egyik legnépszerűbb muzeális értéke volt. És aztán az 1918 utáni emlékmű rombolások, eltávolítások idején tűnt el. Szétszedett alkatrészeit csak a '30-as évek második felében találták meg, egy kassai ház pincéjében. A Rodostó-ház festett bútorai és a használati tárgyak mind-mind a fejedelem keze nyomát viselik. Kalandos sors után, végül 1991 óta látogatható múzeumként.

Mai műsorunk címe: II. Rákóczi Ferenc. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk a Rákóczi-családról, Rákóczi Ferenc származásáról, ifjúkoráról, és neveltetéséről. Később arról beszélünk, hogy hogyan készül föl a szabadságharc vezéri pozíciójára. Aztán szóba kerül természetesen a szabadságharc, annak legfontosabb eseményei, és a Rákóczira vonatkozó információk. Végül arról beszélgetünk, mi történik vele a szabadságharc bukása után, és akkor, amikor kénytelen száműzetésbe vonulni.