Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A divat egyidős az emberiséggel a civilizációk kialakulásával az ember valamiféle társadalmi konszenzus alapján mindig is szabályozta és irányította a ruházkodást hajviseletet fontos igazodási pont volt és egyben üzenet is, hogy mit takar el a testből a ruha és mi az amit látni enged történelmi események az életmód változásai a politika, de még a technológiai is formálta a mindenkori ember öltözködését a ruha sokat elárul a korról, melyben született, és amelyben divattá vált egyezik csipkék selymek ernyők és lábbelik fürdőruhák kosztümök a főváros történetekben gazdag Óbudán Jan a Kiscelli Múzeum divattörténeti kiállításán vissza repülhetünk az időben 150 évet és végigkövethetjük az öltözködés alakulását a tárlat legrégebbi darabjának az 1874-ből származó délutáni látogató ruhának is bőven akad mesélnivalója utal a viselőjének az életkorára társadalmi pozíciójára ez valószínűleg egy polgár asszonyé volt valószínűleg egy idősebb hölgy és a méretén is látszik, hogy nem egy kisméretű tett az adott testméretre készült és nem egy túl karcsú valakié volt ugyanakkor látszik, hogy fűzött viselt alatta az egykori tulajdonosa, a szoknya rész pedig nagyon nagy méretű, tehát ez még abronccsal volt rövidítve nagyobbítva különösen a hátsó részén ezt ugye úgy hívjuk, hogy turn őr, tehát ez a Tour őrös divatnak egy példája a 19. század utolsó harmadában nagyon kellett tudni, hogy hova mi illik és minden ruhának megvolt tényleg a célja a funkciója, ezt nagyon komolyan kommunikált a viselő társadalmi hovatartozásáról pont ezeken keresztül a Tour nő a csípőd hivatott hangsúlyozni még a ruha alatt megbújó fűző karcsúsított és a közhiedelem szerint az egyenes tartást is segítette álma darázsderék nem adta magát könnyen a fűző kényelmetlen viselet volt gátolta a mozgást, így aztán nem véletlen, hogy a női emancipáció előrehaladtával meg is szabadultak tőle, ahogy egyre több nő tanult vagy lépett be a munka világába a kényelmesebb viseletek kerültek előtérbe a legnagyobb löketet talán az ipari forradalom adta a változatos öltözködés elérhetőbb lett a középosztály számára is a 19. század végén aztán már rohamosan változott a divat és divatlapok is segítettek eligazodni a ruházkodás útvesztőjében a mesterséges anyagok a műszál megjelenése egyre kreatívabb alkotásokat tett lehetővé az egyik legszebb példa erre a kiállításon egy strand ruha, ez a 30-as évek divatja 20-as években már nagyon felszabadul a test a női test ugye a cseh ezt a ruhák a táncok ezek mind hozzájárulnak és a strand ruhánk egy Shorttal van kiegészítve, ami szerintem nagyon különleges, mert a nők szoknya viselése nagyon sokáig megkérdőjelezhetetlen sztereotípia volt, és az első lépések azok a nadrág viselése felé a sporton keresztül jöttek a gyártás gépesítésével, a divatcikkek egyre elérhetőbbé váltak, hiszen egyre több került belőlük piacra a tömeges gyártás azonban egy idő után óriási problémákat hozott a felszínre ma már sok cég a Távol-Keleten állítja elő áruját olcsón és nemritkán rosszabbnál is rosszabb munkakörülmények között így arra a divatipar a világ 2. legszennyezőbb iparágává Szomor adott rengeteg legyártott ruha van a világon, ami már létezik, és aki ezekből a ruhákból új darabokat készítünk az a körforgásban tartjuk ezeket a textileket nem kerülnek ezek a szeméttelepre nem szennyezik vizeinket és a földjeinket ez abszolút Magyarországon is most már működik és vannak terveznünk , akik most már úgy dolgoznak, és úgy jönnek ki az egyetemről, hogy abszolút szem előtt tartják a fenntarthatóságot, mert ugye divatban és ugye ez egy nagyon fontos kulcsszó én soha nem azt mondom, hogy ne vásároljunk ruhát csak szerintem nem mindegy a mennyiség és az, hogy mennyire gondoljuk végig, hogy mit mivel kombinálunk például vagy, hogy valóban szükségünk van-e 10 darab pólóra vagy elég mondjuk csak az az egy, de az legyen jobb minőségű a Kiscelli Múzeum április 10. negyedikéig nyitva tartó időszakos tárlatán 23 kortárs magyar divattervező is bemutatkozik, akik közül többen kiemelten figyelnek a környezeti és etikai szempontokra van, aki régi ruhát felhasználásával alkot újat és olyan is akad, aki hulladékból dolgozik a turisták mindenkori célpontja a Budapest belvárosában található üzletektől kávézók -tól, na meg emberektől pezsgő Váci utca, amely a város társadalmi életének, no meg persze az aktuális divatnak is fontos színtere volt ehhez Pest legrégebbi sétálóutcája és ugyan már az 1800-as években is járta a szóbeszéd , hogy itt igen finom hol még kaphatók azért abban az időben mást jelentett a vásárlás, mint most nem feltétlenül a hölgyek örömét a 18. században a bevásárlás az sok esetben ilyen felesleges rossz volt a Kisasszonyok életében panaszkodtak hogyha esett az eső vagy hideg van vagy koros az utca vagy meleg van , ezért a rafkós kereskedők nagyon hamar egymásra nyitották az üzleteiket, tehát a kalapos rányitotta szabász a szabász -szal szemben mondjuk kinyitott egy anyagos mellé meg a cipész és akkor nem kellett túl sokat sétálni a kisasszonyoknak az üzletek lassan összefüggő szövetet alkottak a városban és létrejöttek az első Bazár sorok, melyek közül néhánynak az épülete még ma is megtalálható Budapesten az akkoriban még kígyó tér nevet viselő mai Ferenciek terén működött az 1902 és 1904 között épült híres Király Bazár, ami, ahogy akkoriban az efféle épületek több funkciót is ellátott a földszinten üzlethelyiségek működtek, míg a felsőbb emeleteken kiadó lakások várták a Pesti polgárokat régi Pest városában indult jön az a város rendezési városfejlesztési mozgalom már a 19. század legelején, amikor a palota sor is megépült, hogy legyenek üzletházak ilyen üzletház volt elsőre büdös Brudern-ház az mai Ferenciek terén a Párizsi Udvar helyén, amelynek a üzletház alsó szintjén volt az átjáróház ügyletekkel a felső szintjén lakásuk és nevezetes személyiség Széchenyi István gróf tagjai is ott volt a lakás egy ideig az egykori Bruder ne féle bankszékház helyét a még impozánsabb Párizsi Udvar vette át nevét azért kapta a francia fővárosról, mert ott terjedt el a mai szóval plazaszerű épülettípus a passzázs, ami lényegében egy bevásárlóudvar volt a ma már szállodaként működő épület földszintjén üveg kupolával borított utcák üzletek sorakoztak innen nem messze működött a már elbontott de egykor fényűző Haris Bazári is a Kiskörúton pedig a hű zer Bazár várta a vásárlókat az épület még ma is látható, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkban is említést tesz róla arra üzen roppant népszerű volt, mert itt lehetett fővárosszerte a legolcsóbban hozzájutni a különféle portékák hoz abba a zárkózást tehát jövedelmezőnek bizonyult így történhetett, hogy amikor a Szent István-bazilika építése finanszírozási problémák miatt elakadt Ybl Miklós a korszak sztárépítésszel a templom köré faszerkezetű bazársort épített az így befolyt jövedelemből pedig újraindulhatott a munka, de a ferencesek is meglátták az ebben rejlő üzleti lehetőséget az én egyik kedvencem az áram az pedig szintén a Ferenciek terén van ez a Ferenciek Bazárra, amit azért hívnak így, mert a mellettünk látható ferences templomnak a szerzetesei invesztáltak ebbe pénzt és ez szerintem viszonylag meglepő nem, hogy itt a szakrális világ találkozik a kereskedő világgal és az izgalmas is, hogy ez a Bazár ez úgy nézett ki, hogy ebben ítélt a szerzetesrend, de tartottak itt imákat itt járkáltak a szerzetesek ki-be, miközben a kereskedők is birtokba vették a földszintjén akkoriban is működött egy étterem az egymás után nyíló Bazár oknak passzázsok -nak köszönhetően a mai Pest V. kerületének környéke a Pesti divat központja lett a közelben haladó Váci utcán is egyre több kereskedő jelent meg, akik sokszor rukkoltak elő olyan divatos holmikkal melyeket máshol nem lehetett kapni a Váci utcát jó ideig a luxus szele fújta át a sok-sok vásárló miatt aztán 1996-tól kitiltották az autókat, azóta a gyalogosoké a bevásárlóutca a Bazár láz egy idő után átadta helyét a kifejezetten vásárlási célokra épített áruházaknak az egyik leghíresebb ezek közül a tavaly eredeti formájára vissza újított Corvin Áruház, amely 4 emeleten árulta ruhákat a korabeli sajtó a divat fellegváraként említi, ahol a friss kollekciókkal való megismerkedés mellett lehet kávézni ebédelni zenét hallgatni, ráadásul a Corvina vidékről érkezők körében is népszerű volt a Keleti pályaudvar közelsége miatt 1926. decemberében itt helyezték üzembe az első Lámpás gyalogosátkelőt és az országban először itt működött mozgólépcső is a divat történeten belül különleges helyet foglalnak el az esküvői öltözzetek róluk mesél a Nemzeti Múzeum Magyar menyasszony kiállítása is a szimbolikus fehér a 18. században arisztokrata körökben terjedt el azokban az időkben, amikor a görög-latin klasszikus kultúra iránti vonzalom újra divattá lett az antik márványszobrok csodálói ugyanis előszeretettel bújtak fehérben 1840-ben az i-re a pontot, vagy hát a berobbanás az Viktória brit királynőnek a házasságkötéssel jelentette, amikor Albert herceghez nem királyi pompával, tehát nem Koronával nem bíborba bársonyba arany Inzelt uralkodó dísz ruhába ment majdnem fehér selyemszalag tér ruhába fehér narancs virágkoszorút és fehér fátylat viselt ezzel is azt preferálva vagy hogyha ez volt a lényege, hogy olyan királynőként, hanem szerelmes hitves Kane mond igent Albertnek a menyasszonyi ruhák szabása formája híven követte az aktuális divatot a szoknya hol bokáig ért hol térdig és változott a ruha új hossza, ahogy a dekoltázs is az esküvői szertartás évszázadokig meghatározó sorsfordító egyfajta beavatási rítus is volt az oltárhoz járulók életében tradícionálisan a szüzesség elvesztésével a fellövéssel is összekapcsolódott, ha valaki férjhez ment, vagyis bekötötték a fejét a párttal vagy a koszorú helyére kendő került a levetett fejdísz pedig számos vidéki településen szép emlékként bekeretezve lakás díszként élt tovább minden viseletnek igazából az egyik különlegessége szokott lenni a a fejdíszt amit viszont valóban csak az esküvő napján viselnek ezek ugye valamilyen koszorú általában 20. század végén még főleg selyem virágokból vagy papírból készültek, aztán később ilyen műanyag virágokra átálltak és nagyon érdekes, hogy még ma is vannak, akik készítik ezeket koszorúkat át élt tovább ez a kultúra, ahogy minden egyes tájegységnek más a viselete úgy a menyasszonyi fejdíszek is különböztek egymástól a kiállítás egy egész kétszintes falat szentel a vidéki esküvők ruháinak az ország megannyi tájáról láthatóak itt művészi igénnyel készült ruhaköltemények a régi hagyományok sok helyen máig elevenek legalábbis még akad aki életben tartja ezeket Mohos Zsófia fotográfus a múlt őrzőket és a feledésbe vesző hagyományokat kutatja örökíti meg fényképezőgépével és adja át az időtlenség lenne nekem az tetszik nagyon a a viseletekben, hogy ugye nemcsak fehérben gondolkoznak, hogyha a menyasszony ruháról van szó, hanem igazából a 20. század közepéig nagyon sok helyen színes ruhák is előfordultak, és ennek az volt az oka, hogy nemcsak az esküvőre készült egy viselet és nem azon az egy napon hordták, hanem ez egy ünnepi Öltözék volt, amit később már mondjuk a koszorú nélkül egy másik kendővel de ünnepeken ugyanúgy hordtak tovább üres ennek a praktikum a ez, ez mindig meg fog engem, hogy nyilván nagyon szép és nagyon sokat dolgoztak vele, de, hogy mindig ott volt a hasznosság is ad azoknak a házassági szertartás világias adásával az esküvői ruhák is Polgáriasult aki templomban a legtöbben a klasszikus viseletet részesítik előnyben még az anyakönyvvezető előtt sokan beérik egy kényelmesebb egyszerűbb viselettel, amikor valaki már nem az első házasságát kötötte hölgyként tehát özvegyként akkor már nem illet fehéret hordani, tehát akkor mindenképpen színeset választott azt nagyon színes ruháknak a divatja 960-as 70-es években a képi korszak és a fiatal divatnak, tehát a fiataloknak a lázadásának gyakorlatilag egyfajta ruha jelképe ugyanígy, amikor nadrágkosztümbe kezdenek a hölgyek, hát ugye nagy napon megjelenik a Nemzeti Múzeum kiállítása egyedülálló vállalkozás igazi közösségi élmény több 100 ember munkájának köszönhetően és magánemberek saját családi emlékeinek felajánlásaival kiegészülve valósulhatott meg a szerelmes levelek régi esküvők féltve őrzött kellékei nemcsak a valamikor nagyon várt már rég elmúlt nagy napról mesélnek, de az egyszervolt életekről és a változásokról is a személyes tárgyakon és ruhákon keresztül mintegy 500 évre visszamenőleg kapunk látványos képet a nők társadalmi helyzetének alakulásáról is amiről mindig sokat árult el a korok aktuális divatja minden egyes viselet kortörténeti lenyomott is egyben a fenntarthatóság új szempont a divat világában, és egyre többen akadnak olyanok, akik fontosnak tartják a hulladék csökkentését és kifejezetten büszkék rá, hogy használt öltözéket viselnek Kiss Tibor divattervező számára is lényegesek a környezeti megfontolások szívesen dolgozza át dekorálja ki a régi ingeket pulóvereket zakókat és használ fel akár több évtizedes szöveteket nekem, ami a legfontosabb az alkotás beindításában azt, hogy megtaláljam azokat az alapanyagul hatalmi Bud dolgozom nagyon szeretek kutatni olyan alternatívák után, amit nem feltétlenül elsősorban a ruházkodási textilek le jellemzőek, és ezért ez nagyon szeretem azt, hogyha mondjuk találok egyaránt bútor szövetet vagy egy goblein vagy bármi kézimunkát amit beemel hetekkel a kollekció közvetítésbe és ezekre fűzhetem föl az tenni a számlát legutóbb hosszú kutatás után egy Baja melletti raktárban bukkant rá az inspirációra az azonos méretű textil minták pulóverek alkotóelemei lettek az egyedi darabokat a tervező maga készíti varrógép én a pulóverek el az egykor virágzó mára eltűnt magyar textilipar a bezárt szövőgyár és az 1980-as 90-es évek szín és mint a világa elevenedik meg abszolút fontos szerintem hagyja egy történetet meséljek elvész megkeresem az eszközeit folyamatosan nagyon szeretem azt, hogy könnyen el lehet érni az embereket a különböző platformokon bármilyen ilyen szó sem médiafelületen és nagyon izgalmas az interakció is felvevőkkel és rendjén folyamatos párbeszéd alakítja igazából a történetet a történethez keretet ad az a régi klasszikus tornáccal és falfestményekkel díszített parasztház, ahol a divattervező él és dolgozik, és amelyet hasonlóan sok régi ruhadarabhoz és textíliák hoz igyekszik megmenteni , és ha már paraszti kultúra Tomcsányi Dóri divattervező szívesen használ kukoricás motívumot vagy éppen kalászt munkáin megjelennek a népművészet -ből ismert elemek is, mint a tulipános láda való utca. És felfedezhetjük az egyik legnépszerűbb magyar fazekas munkának számító miskakancsót is nagyon fontos az, hogy tudnak érzelmileg kapcsolódni ezekhez a mintákhoz, hiszen a 3-as metró vagy a miskakancsók hová egyből a tanya mint az mind-mind olyan olyan hangulatot áraszt magából , ami az nagyon könnyen tudnak kapcsolódni, úgyhogy ezért maradt meg a lokalitás illetve én is ebben élen, tehát ez az ami ami ehhez a legkönnyebben tudnak nyúlni és a lehető legjobban is érdekelt természetes anyagokra dolgozunk, ez azt jelenti, hogy nem fordulnak elő műszálas anyag van, tehát minden természetes száll és igyekszünk ezeket körforgásban tartani, tehát például szabászati hulladék, ami leesik szabás közben azokat mi újra feldolgozzuk és új életet kapnak egy per egy párnában vagy töltőanyagként vagy kis párnánkban nagy párnánkban a divat folyamatosan változó jelenség milyensége alakulása függ az adott hely kultúrájától is a Néprajzi Múzeumban még év elején rendeztek egy kiállítást a koreai stílus jegyében, ahol a kalapok városának is nevezett főváros, Szöul történelmét és mindennapjait láthattuk megelevenedni a koreai vallása konfucianizmus előírásai az öltözködésre is kiterjedtek ezeknek megfelelően a pórnép az egyszerű fehér festett lenvászon ruhákat viselte a felsőbb társadalmi osztályok felé haladva lettek, aztán a ruhák egyre díszesebbek az is nagyon izgalmas, hogy ezek a ruhák nap például, ha megnézzük az újjá tudja első pillantásra számunkra nem túl gyakorlatinak tűnnek, tehát túllógnak karon, de így ezekkel vannak varrva igen ám, de ezeket sebeként használták Taider letette rakni egy csomó olyan dolgot, amit mi a táskánkban nemtom a ruhák zsebébe tettünk és ezek gyakran le is akasztható koholtak naponta harcosoknak a a ruháján, amikor úgy tűnik, hogy hát az nem sok mindent lehet kezdeni látszik jobban meg mindez az ember, hogy egészen finoman le lehet ezeket akasztani és akkor nyugodtan tudja az illető a kezét, és ahogy a karját használni ezen a távoli vidék kultúráját és öltözködését bemutató kiállításon is látható volt , hogy minden egyes ruhadarabban felfedezhető viselőjének kora, neme státusza, de még az illető mindennapjaira is következtethetünk belőle a világ bármely pontján éljünk is az utánunk következő generációk sok mindent megtudhatnak majd jelenkori viseleteink öltözködésünkben lapján rólunk és a korról, amelyben egykor éltünk .

- Divattörténet: Kiscelli Múzeum; Bazártól az áruházig; Esküvők; Kortársak