Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A főváros egy bezárt történetek rengeteg -ét rejtő világa sok szempontból különleges hely nem csak múltja történelme, de geológiája is történeteket rejt még a felszín alatt is 50 60 méterrel a város Budai része alatt például egy páratlan a mai napig is csak részben feltárt barlangrendszer húzódik egy olyan föld alatti világ, amit a 19. század végéig alig ismertünk egykor még at tiszt tenger hullámai formálták a vidéket a tengeri üledékek lerakódása után a tektonikus törésvonalak mentén emelkedett ki a Budai-hegység, amelynek felszínét legnagyobbrészt mészkő alkotja, amiből aztán a mélyben húzódó hévizek az évmilliók alatt hatalmas termeket és magas keskeny hasadék szerű folyosókat oldottak ki a Budai-hegység jelentős része, így a sváb és a Sas-hegy a Normafa a János-hegy és a Hármashatár-hegy is Budapesthez tartozik a város fölé 267 méter magasan emelkedő Sas-hegy Dolomitman különösen gazdag, hogy miért hívják éppen sasnak nos arra többféle magyarázat is létezik 1686-ban, amikor fölszabadítottuk Buda várát a törököktől a győzelmi mámorban van Juhász túlzásba kar csattogtatás ma a zajra a győzelem madarai a sorsuk szálltak föl Areola egyre a másik kicsit realisztikusabb történhet szőlőtőkék ölelték körül a hegyet is nagyon sok sváb szőlőművelés volt ezen a helyen és a hegynek idők során több neve volt is egy Morata egy pap 1-es nemesek hegyének is nevezte Döbrentei Gáborék jöttek a dűlő keresztelőre magyar neveket szerettek volna adni és megkérdezték a svábokat, hogy hát, hogy hívják ezt a hegy, akkor nem esek hegyébe hívták ők rávágták, hogy Dance bárminek hívják Döbrentei Gáborék ez félreértették Ádó ennek értették és visszafordító az pedig Saskia Lang a sas hegyet hajdan szőlőtőkék nőtték körbe ma már házak híresen jók voltak az itteni borok és változatos élővilág jellemezte a környéket a terület jelentős része 1958 óta védett ugyanis világszerte ritka, hogy egy főváros közepén fenn tud maradni egy ilyen viszonylag gazdag ökoszisztéma oda legmagasabb pontja a János-hegy, amely a hozzá közeli Normafával kötött örök barátságot nem régmúlt 150 éves az idáig felkapaszkodó Fogaskerekű, amely a Hegyvidéket hajdanán bekapcsolta a főváros vérkeringésébe sokáig a királyok vadaskerteket hivatkoztak a Normafára de pezsgő szőlő és bor kultúrája is híres volt egészen a pusztító filoxérával a Normafa első sokáig egyetlen villaépületet az 1910-ben szecessziós stílusban épült Förster villa, amelynek első tulajdonosa építtetője a nemzetközi hírű tudós Förster Aurél lehetett a villa sokat látott az elmúlt évszázadban később az ÁVH is tulajdonolta, ám szerencsére néhány évvel ezelőtt felújították és jelenleg a környék sí történelméről szóló kiállításnak ad otthont azt is megtudhatjuk, hogy a feljegyzések szerint először 1892-ben csatoltak fel lécet Budán a síelés szerelmesei igaz akkor még nem a Normafán, hanem a Vérmező nem igazán tudták, hogy hogyan kell ezt a sportot űzni, de egy évvel később már 1893 94-ben a bővíti a Budapest Bank Daytona Egyesület mennek hozta az első, akkor még úgy hívták, hogy láb szánkó csapatát itt a Normafán és az első igazi komoly verseny ma 1907-ben itt meg is tartották és ez azért izgalmas már nemcsak síelés volt, hanem már volt műlesiklás, sőt SÍUGRÁS és különböző szánkó versenyeket is tartottak, és aztán egy pár évvel később az első Shi bajnokságot is megtartották itt és miután sajnálatos módon a trianoni döntés végett elcsatolták a nagyobb Shi paradicsomai Kata nagyobb hegyeink kellett ezért mondhatjuk, hogy a Normafa igazából akkor vált a sísportok a téli sportok szerelmeseinek a 2. bölcsőjévé a Normafa és annak környéke máig a szabadtéri sportok Nomeg randevúk népszerű budapesti helyszíne futók és túrázók fontos Budai állomása az anekdoták szerint Erzsébet királyné 1882-ben járt itt nyomában pedig először fa kilátó termett a látogatások emlékére vagy néhány évtizeddel később, 1910-ben Schulek Frigyes tervei alapján megépült a patinás János-hegyi Erzsébet-kilátó is, ahonnan az egész városra rácsodálkozhatunk madártávlatból Buda alatt világszinten is egyedülálló szövevényes barlangok húzódnak, amelyek kialakulása főként a termálkarszt vizek jelenlétének köszönhető a vár alatti barlangrendszer egy része is természetes eredetű, noha az évszázadok alatt igen sokat formálta és alakította az ember is Magyarország legrendhagyóbb barlangja 2 is hivatkozhatunk a vár alatti -ra, mert jelenlegi állapotát az ember és a természet több 100 éves közös munkájának köszönheti így egyszerre jelentős geológiai és történelmi látványosság már őskori leleteket is találtak ki, tehát valószínűleg az ősemberek is használták, de először igazán fontos szerepe a 13. században lett, amikor a budai polgárok lakosok elkezdtek különböző pincéket és utakat fúrni maguk alá, hogy a termést, akár a bor útnak a borospincét tudjanak alakítani, s akkor bukkantak rá ezekre a járatokra , amit aztán később középkorban a királyok parancsaira ezeket összekötötték hadászati kereskedelmi és mindenféle ilyen fontos védelmi eszközök véget és igazából már a 13. 11. századtól egy kialakult járatrendszer jött létre, ami aztán a századok alatt számtalanszor nagyon fontos segítséget adott a városnak a Várhegy uralkodó kőzete a Budai márga, amelyre mintegy 360.000 évvel ezelőtt édesvízi mészkő réteg rakódott az akkoriban feltörő meleg vizű források oldották és alakították ki a barlangi üreget a neves geológus a magyar barlangkutatás atyjának is tekinthetők a dicső Ottokár az 1900-as évek elejétől fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a budai Vár alatti üregek tudománytörténeti hátterét széles körben megismerjük, ahol most állunk, ez az úgynevezett háremhölgyei kútja az a legendával a hátterében, hogy hát az megunt háremhölgyei hát dobálták ide be, amiről hát nyilván nem tudjuk, hogy igaz vagy nem igaz az viszont tény, hogy csontokat emberi csontokat találtak a dicső és társai is a barlang szinte egész én nagyon sok helyen ugye van ez a híres mamut fog vagy mamut fogas terem a, amiben a Mammut fog lenyomatot szoktuk mutogatni, illetve ehhez, akkor az kapcsolódóan tulajdonképpen apróbb kis ős régészeti tehát kis kőeszközök is ilyesmik is előkerültek , de nagyon fontos, hogy ezek a leletek nem a barlang használata során kerültek ide , hanem tulajdonképpen az édesvízi mészkő kialakulása során, ahogy a hőforrások ugye be borítanak mindent, ami az útjukba kerül 50 forrásokban lévő kalcit anyag az fedte be és őrizte meg mind a Mammut fogat, mint az egyéb régészeti leleteket az elmúlt évszázadban feltárt barlangok közös jellemzője, hogy nem rendelkeztek természetes bejárattal így valamilyen mesterséges beavatkozás pince ásás vagy bányászati tevékenység kellett a felfedezésükhöz a hévizes genetikájú barlangokra szinte semmi nem utal a felszínen legtöbbjüket építkezések vagy kútfúrások során tárták fel a 2 egész 3 tized kilométeres Szemlőhegyi -nek sincs természetes bejárata 1930-ban Keszler Hubert és futó András volt a 2 első barlangkutató, aki bejutott az eocén mészkő üregeibe felfedezésüket egy szerencsés véletlennek köszönhetik, hiszen a barlang felett akkoriban kőfejtő működött a felszíni munkák során a zárt falon hasadék nyílt, amely mentén pedig be tudnak hatolni a barlangba a legszűkebb nyíláson a tű fokán csak Keszler Hubert felesége Szekula Mária jutott át járta be teljesen egyedül a a barlangnak még hátralevő része itt és mivel kiderült, hogy ott még egész komoly barlangi előttük vannak kitágították azt hasadékot és, és tulajdonképpen egy részét, most mi is így tudjuk megnézni, hogy járható kiépített nekünk már nem kell a szűkületen Antunes nagyon sok olyan ásvány ki válásunk van, ami karfiolra vagy borsó emlékeztet, és ezek jellemzően melegvizes verseny kívánná sok, amikor megtalálták fölfedezték, a Szemlő-hegyi-barlang ott akkor úgy jelentek meg az újságcikkek és a fotók, hogy megtalálta Budapest földalatti virágoskertjét a falakon fellelhetők rózsák borsó kövek valóságos virágoskert A varázsolják a terveket, ezek az ásvány képződmények a Hévíz szintcsökkenés következményei az alakzatok anyaga ugyanis a meleg vízből kiváló Aragon itt, a Szemlő-hegyi-barlang nemcsak látnivalói van különleges, hanem levegőjében is magas nedvességtartalmú tiszta és pormentes levegője miatt a helyi kiváló légzőszervi betegségek kezelésére is, sőt a népbetegségnek számító allergiák elleni védekezésben is rendkívül nagy segítséget nyújthat a barlangterápia Clichy-nek számít, de Budapest valóban a fürdők városa, ebben pedig kiemelten fontos szerepet játszik a főváros földalatti csoda világa a Molnár János-barlang a Szent Lukács Gyógyfürdő forrásbarlang Yakint is működik járatai a Duna szintjével jobbára párhuzamosan húzódnak a rózsadombi barlangok közül ez az egyetlen olyan napjainkban is aktív hévizes barlang, amelynek 23 Celsius-fokos termálvizét évtizedek óta hasznosítják a fürdőben valamikor sok 100.000 évvel ezelőtt, amikor a Duna medre nem volt még ilyen mélyre bevágod van, akkor ezek a források a mai terep szinten sokkal magasabban fakadtak, tehát itt mondjuk olyan 200 méter körüli magasságban léptek a felszínre és miközben közeledtek a felszínhez különböző forrás ágak vize keveredett egymással meg kismértékben hozzáadódott a felszínről beszivárgó csapadékvíz is és ez a el egyedi és ez meg erősítette ennek a víznek a oldó hatását és ezek a repedések mentén tektonikus hasadék mentén közlekedő forrás ágak kitágították a saját járatokat és egy idő után, akkor a barlangi folyosók jöttek létre, hogy ember által is járhatok kétezer-tizennégyóta a Pál-völgyi-barlang rendszer Magyarország leghosszabbja kutatás történetének jelentős állomása volt, amikor 2001-ben megtalálták az összeköttetést a Mátyáshegyi és a Pál-völgyi-barlang nem sokkal később pedig a beszédes nevű Harcsa szájú és hideg lyuk barlangok között a Pál-völgyi-barlang rendszerben egy 500 méteres szakaszt építettek ki ezáltal már könnyedén bejárható ahhoz, hogy egy barlang ki tudjon alakulni ehhez legalább 3 tényezőnek kell jelen lennie egyrészt kell oldásra alkalmas kőzetnek lennie az ugye itt ez a mészkő kell, hogy legyen valamilyen oldószer ugye ez a szénsavas víz, ami lejut ide, illetve a mélyből fel áramlik és kell, hogy valami növelje ennek a sziklának kőzetnek a felületét, ez pedig a benne lévő repedés hálózat itt tulajdonképpen mind a 3 jelen van a Pál-völgyi-barlang részét képező Mátyáshegyi be leereszkedni igen nagy kihívás, és csak vezetett túrák során lehetséges évtizedekkel ezelőtt Mikolovits Veronika hegymászó és barlangász a Pető Intézet korábbi konduktorral honosította meg, hogy mozgás látás- és hallássérült gyerekek is felfedezhessék a Mátyás-hegyi-barlangban forma kincseit az 1930-as években, ám a 10-es 20-as években is számos Kőbányán nyílt itt a Szépvölgyben többek közt az egyik legnagyobb ez a Mátyáshegyi nagy kőfejtő és a 30-as éveknek valószínűleg a 2. felében sorra kerültek elő itt gömb fülkék tehát Oldás -os barlang járatok és az egyikből bejutottak a mai Mátyás agyukba annak az első részében annak idején itt még óvóhelyet is kialakítottak a háború alatt mesterséges járatokat is vágytak többek közt most egy geofizikai földrengésjelző Obszervatórium is van itt a barlangban, de ez alig egy pár 100 méter volt, aztán 1948 majd itt túrázók gimnazista barlangász csapat Mós Béla tanár vezetésével kibontott egy szűkületet, amit mi is átmentünk, ami egy ilyen méretű körülbelül és kövekkel volt tele, de egy oldott járat volt kiszedték a köveket és bejutottak gyakorlatilag a Mátyás-hegyi-barlangban a Pál-völgyi-barlang ott az 1900-as évek elején a környék urbanizálódás árnak köszönhetően fedezték fel a Kolosy tér és a Rózsadomb beépítése valóságos barlang Bumot hozott a Pálvölgyi Reis földmunkák során bukkantak még 1904-ben, bár az 1910-es évek elejéig sikerült 1 1 kilométeres szakaszt feltárni utána közel 70 évig nem történt újabb felfedezés 1980 volt egy olyan Kurs pont ebben a barlangi történetben, amikor is itt ebben a teremben a színházteremben történt felfedezés kitágította kinyitotta a barlang növekedésre felfedezése előtt az idő kapuját, tudniillik a vészkijárat nevű szűk hasadékon keresztül kutatók Kiss Attila és kuruc József áthatoltak és ott hatalmas termeket tágas járatokat fedeztek fel és onnan annyi fel egy nyílt a további jutás lehetősége, hogy a barlang egészen gyorsan elkezdett bővülni a Pálvölgyi akkor még a mostani 32 kilométeres feltárt területéhez képest jóval kisebb volt forma kincsekben persze igen gazdag járatai változatosak, ami a hidrotermális forróvizes Oldás folyamatoknak is köszönhető gömb is Tőkés ősmaradványok valamint cseppkövek is színesítik ürege itt a Pál-völgyi-barlang 1919 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de folyamatosan látogatható és kutatható a Hármashatár-hegy népszerű kirándulóhely 495 méterre sor ma helytörténeti titkok őrzője geológiai és természeti látványosság Rotter Lajos gépészmérnök és pilóta a magyar vitorlázórepülés meghatározó alakja már 1930-ban szeretett volna itt repülőteret, ám a főváros illetékesei akkor még nem engedélyezték a 2. világháború során azonban már 4 légvédelmi helyszínt is kialakítottak itt később pedig a magyar légi sport szerelmeseinek bölcsője lett a hegy a 70-es években kezdtek megjelenni a sárkányrepülős 5 majd a 90-es évek elején a siklóernyősök is berepült ég a Hármashatár-hegyen, amikor először siklóernyővel repültem itt, akkor egyszerűen teljesen kézzelfoghatóvá vált a számomra az, hogy egy 3. dimenzió nyílt meg, tehát amikor az ember elemelkedik a földtől, akkor ez egy valóban ez egy ilyen fizikai kinyilvánítása is annak, hogy szakít ezzel a földi világgal a földi gondolkodásmóddal és mindenki ismeri azt az érzést, amikor belépünk egy csodálatos erdőbe, hogy egy vízesés látnunk vagy bőgő szarvasokat , de itt csak 2 dimenzió van, és azt gondolom, amikor bejön a 3. dimenzió is ugyanezeket a helyeket fölülről láthatjuk, akkor az élményt is ezt négyzet rámenni Simonics Péter a siklórepülő Szövetség szövetségi kapitánya világcsúcstartó versenyző, noha a fél világot át és berepül te mindig szívesen bont ernyőt a Hármashatár-hegyen is itt nőtt fel, és itt szállt életében először a magasba 1991-ben pedig megalapította Magyarország első siklóernyős iskoláját, hogy ha végigtekintjük a magyar egyetemes sporttörténelembe napkor itt olyan emberek edzettek olyan olimpiai bajnokok és világcsúcstartók és világbajnokok mint Balczó András vagy Monspart Saci vagy ide jártak az ökölvívók fát vágni, szóval a Hármashatár-hegy neki és a sportnak a kapcsolata Sassoon egyértelmű repülési szempontból azért kedvező, mert többféle szélirányra használható és a természeti adottságainál fogva egyaránt alkalmas teljesen kezdők és profik pilóták számára is megfelelő időjárási feltételek esetén . És ha kellően ügyes a pilóta siklóernyővel akár 102 100 kilométert is megtehettük Magyarországon 14 éves kor felett lehet repülni, de önálló pilóta csak 18 éves kor után válhat valakiből a megfontoltság a szél irányának és erejének ismerete elengedhetetlen ugyanazok az elvek alapján működik a milyen elvek alapján működik, mondjuk egy vitorlázórepülő talán annyi a különbség, hogy a siklóernyővel egy viszonylag alacsonyabb sebességtartományban repülünk, ami jobban kezelhető, illetve talán még a mobilitása az igazi varázsa, hiszen egy hátizsákba belefér, és ez egy picit azt gondolom , hogy néhány ember egy tévhitet okoz, hogy hát ez egy ilyen kis zsinór bohóc és ez az őrültek sportja és a többi és a többi szó sincs erről, ez egy légijármű és bizonyos tekintetben ugyanazok a jogok és kötelmek vonatkoznak rá, mint bármelyik légijárműre, ami a légteret használjuk hazánk legrégebbi nemzetközi kisrepülőgépes reptere a Budaörsi, amely egykor az ország légi kapujának számított ezerméteres pályáján 1937 óta szállnak fel és le a gép madarak Hangára ez a kétszer 70 méter fesztávolságú épület a maga idejében Európa legnagyobb ilyen célra tervezett épülete volt Bauhaus fogadóépülete pedig ipari műemlék és a világörökség része, amelyik türelmesen várja, hogy újra régi fényében tündököljön, bár Budaörs megfelelt a kor igényeinek földrajzi adottságait tekintve nehezen tudták volna bővíteni, így 1950-ben a mai Liszt Ferenc Repülőtér vette át tőle a főszerepet a területet, amikor kiválasztották akkor realizálták, hogy egy mocsár gyakorlatilag a terület és ezért meg kellett oldani a mocsárnak lecsapolását és ezért Zsolnay-porcelán csővel az egész területet alá cselezték és 2 oldal csináltak vízgyűjtő árkot azért, hogyha esik az eső, akkor nagyon gyorsan újra használható legyen a pálya, hiszen az eszközi járatok naponta mentek, ezért néhány évvel ezelőtt az egész területet műemlékké nyilvánították a Budaörsi reptér ma már főként sportrepülőgép és oktatói forgalmat bonyolít, de hangsúlyt fektetnek az idegenforgalomra és a repüléstörténet népszerűsítésére is Kraut Péter 25.000 levegőben töltött órával a háta mögött a gólt Tyler Alapítvány elnökeként arra is gondot fordít, hogy repüléstörténeti értékkel bíró gépeket újítsanak fel Budaörsön .