Takaró Mihály vendége ezen a héten Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa, akivel a Magyar Film Napja alkalmából filmtörténetünk állomásairól beszélgetnek, a némafilmtől a Saul fia sikeréig. Részleteket láthatnak a Korda Sándor által 1918-ban rendezett Az aranyember című némafilmből, az 1934-es Meseautóból Kabos Gyula és Gombaszögi Ella híres jelenetén szórakozhatnak, és újra láthatják Törőcsik Marit és Soós Imrét az 1956-ban készült Körhintában. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: A magyar film napja. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a magyar némafilm korszakáról egészen 1930-ig. Aztán megnézzük az első virágkort, az 1930-1945 közötti időszakot, Jávorral, Szeleczky Zitával, Kabossal és a többiekkel. Aztán beszélgetünk majd a szocializmus filmgyártásáról 1948-89 között. Végül pedig, műsorunk befejezéseként szót ejtünk majd a jelenkor magyar filmgyártásáról. (csak zene hallható) Beszélgetésünk elején ejtsünk néhány szót a magyar film születésétől egészen a némafilm korszak végéig. - Hát ez a magyar filmtörténetnek az első szakasza, az első aranykora egyébként. 1901-ben forgatták az első magyar filmet az Uránia tetőteraszán, ez volt A tánc, ez egy elég közismert dolog, majd utána egy kis szünet következett, és 1912-ben készült az első magyar nagyjátékfilm. Ezt megelőzően néhány rövid próbálkozás volt, úgynevezett egyfelvonásos filmek, ez az egy felvonás, ez tekercset jelentett. - Milyen hosszúságú egy ilyen egyfelvonásos? - Ez kb. 300 méter hosszúságú, de időben, van értelme, hogyha elmondom, hogy 15-20 perc kb. egy tekercsnek a lepörgetése abban az időben. Viszont tekercsekben mérték ezeket, úgyhogy a felvonást tudta a közönség értelmezni, hiszen a tekercsváltásoknál nagyon sok moziban, azért, mert egy gép volt, ezért szünetet tartottak. A némafilm korszak tulajdonképpen 1930-ig tartott. A '20-as évek végén már ádáz harc folyt a világban mindenhol a hangosfilm feltalálásáért. Fantasztikus filmek születtek ebben az időszakban. Ez a némafilm korszak is két részre bomlik Magyarországon. Trianonig, vagy mondjuk az első világháború végéig tart az első, amikor abszolút világszínvonalon van a magyar filmgyártás. Kolozsváron gyártottak filmet, a magyar filmgyártásnak kb. egy negyedét ott készítették. Itt, Budapesten több stúdióban pedig a többi alkotó dolgozott. De '18-ban egy olyan rekordszámot ér el a magyar film, amikor több mint száz magyar nagyjátékfilm készül. Ez azt jelenti, hogy minden héten van két magyar film. - Ez az első világháború utolsó évében van? - Az utolsó évében, igen. De egy nagy fellendülés. A háború mindig nagy fellendülést hoz a filmiparnak, hiszen azok az államok, akikkel éppen hadban állunk, azok a legnagyobb filmgyártók mindkét világháború alatt, úgyhogy bojkottálják természetesen a mozisok, kötelező is nekik ezeket a filmeket, azonkívül a filmszállítás, tehát a filmpiac is nagyon nehezen boldogul. - Tehát kell saját filmeket gyártani. - Saját filmeket, mert a mozik száma viszont annyi amennyi. Amiben tegnap még amerikai film ment, azt magyarral kell pótolni. Úgyhogy a magyar film számára, ez a mondat, hogy háborúban hallgatnak a múzsák, ez abszolút nem igaz, a filmre nem vonatkoztatható. '19 után viszont teljes depresszió és pangás, akkor jönnek be az első Chaplin filmek Magyarországra. Azért az amerikaiak sem aludtak az első világháború alatt. Hatalmasat fejlődött a filmipar. Általában jellemző erre az első szakaszra, a némafilm korára, hogy fantasztikus fejlődésen megy keresztül mindenhol a világon, és ömlenek be az amerikai filmek, amiket aztán majd miniszterelnöki, meg miniszteri rendelettel fognak egy kicsit szabályozni, hogy a magyar filmet talpra tudják állítani, de nem sikerül. Magyarországról mindenki menekül, aki valamit akar kezdeni az életével, és filmet akar gyártani, ezért Európán keresztül Hollywoodba vezet az út a legtöbb ember számára. Persze van, aki itt ragad Európában, és nagyon sokan Németországban, Angliában, Franciaországban telepednek meg, és ott élik le az életüket. De páran eljutnak Hollywoodba, és a világ legnagyobb filmgyártói lesznek, vagy filmalkotói lesznek. Például Kertész Mihályt érdemes itt megemlíteni, aki Michael Curtisként hatalmas nagy hollywoodi mogul lesz, és Oscar-díjas rendező. - Színészek is és rendezők is, rengeteg magyar származású. Azt volna az érdekes most látnunk, hogy milyen filmek születnek, mik a címek? Mik a tematikái mondjuk a magyar némafilmnek? - A két legnagyobb magyar filmművész, az egyik a kolozsvári Janovics Jenő, aki egy színigazgató ott, és egy filmgyárat gründol 1913-ban, és '18-ig kb. 50 filmet gyárt. Ő és a Budapesten működő Korda Sándor, aki pedig a Corvin Filmgyárnak lesz az igazgatója, ők elkötelezett hívei a magyar irodalomnak, és azt vallják, hogy a magyar irodalommal lehet a magyar filmet a legmagasabb szintre eljuttatni, és ehhez hűen Jókaitól kezdve, Herczeg Ferenc, Bródy Sándor, Molnár Ferencig rengetegen dolgoznak a magyar film világszínvonalúvá tételében, és nagyon nagy sikerrel. Úgyhogy ennek eredményeként a magyar film virágkorát éli az első világháború legvégéig. - Bocsánatot kérek, egy pillanatra! Gondolkozott már azon, Anna kisasszony, amit tegnap mondtam? - Mit mondott tegnap? - Amit két héttel ezelőtt is mondtam. - És mit mondott két héttel ezelőtt? - Hát ki emlékszik már arra? Várjon, mit is mondtam? Ja, megvan! Hogy jöjjön hozzám feleségül. - Ezt mondta maga? - Igen. - És mit mondtam én? - Várjon, mit is mondott, mert valamit mondott rá. Mit is mondott? - Azt mondtam, hogy maga megőrült! - Igen, maga azt mondta, hogy maga megőrült. Igen, azt mondta. Nézze, Anna kisasszony, beszéljünk lelkiekről nyíltan. Magának van havi 800 pengő fix fizetése, nekem is van, úgy fölmegy mindennel együtt havi 320-ra. Az összesen... 800 és 320, az annyi, mint 1120. Tudja, hogy én milyen úri módon tudnám ebből eltartani magát? Talán már az én fizetésemre nem is lenne szükség. Azt én szépen betenném a bankba, eltenném öreg napjaimra, illetve a maga öreg napjaira. - Nézze, kedves Halmos, maga ne akarjon gondoskodni sem az öreg, sem a fiatal napjaimról! - Hát sajnos a fiatal napjairól már lekéstem. - Úgy! És ezt a szemembe meri mondani? - Dehogy! Mondom én ezt a hátamögött is! - Az más! - Azt hiszem, mondhatjuk, hogy újabb aranykora a magyar filmnek, amikor 1930-tól kezdve megjelenik nálunk is a hangosfilm. - A magyar film mélységes depresszióból ébred fel, amikor a hangosfilm beköszönt, és miután a közönségnek, a publikumnak a nagy része nem beszél idegen nyelveket, és egy jelentős része még olvasni sem nagyon tud, ráadásul még nem kiforrott az a technológia, hogy hogyan tudnak egy külföldi filmet magyar nyelvre átültetni, tehát a szinkronizálásról egészen '48-ig jóformán nem beszélhetünk Magyarországon. - Csak a feliratozás marad. - De azt sem tudták, hogy azt hogyan kell megcsinálni. Magyar mérnökök, meg filmlaboránsok fejlesztettek ki egy filmfeliratozó gépet, de az is jóval odébb volt. Úgyhogy tulajdonképpen a '30-as évek eleje a magyar filmnek az aranykorát jelentette. Tulajdonképpen minden évben elmondható, hogy megduplázódik vagy megsokszorozódik a magyar filmek száma az előzőekhez képest, és ennek az az oka, hogy a magyar közönség a magyar filmeket igényli, vagy csak azokat tudta befogadni, főleg vidéken. Jókai megintcsak itt nagyon jó pozícióban van, és nyerő, úgyhogy tulajdonképpen a Jókai filmek újabb aranykorukat élik, de ezenkívül új filmes műfajok is születnek, és a '30-as éveknek az eleje, egészen a zsidótörvényekig, a magyar filmvígjátékoknak egyfajta aranykora, és a '38 utáni időszak, amikor egy picit visszaesik a magyar filmgyártói kedv, hiszen azért azt el lehet mondani, hogy a magyar filmgyártásnak a jelentős hányada érintett a zsidótörvényekben, úgyhogy nekik el kell hagyni ezt a terepet. - A szakmában rendkívül komoly reprezentációjuk volt. - Így van, és ez meg is látszik egyébként a filmeken. Teljesen megváltozik minden. Belépünk a világháborúba, illetve kirobban a világháború előbb, aztán '41-től belép Magyarország is ebbe a világháborúba, és ennek az az eredménye, hogy megváltozik, a filmdrámából is ilyen film noir, vagy ilyen melodrámák, a melodrámának egy másodvirágzása következik be. - Ugyanakkor a színészek is, a filmszínészek is változnak, éppen a zsidótörvények kapcsán, hiszen a magyar filmvígjátékban olyan nagyszerű alakok, akiket érint ez a törvény, egyszer csak eltűnnek a magyar filmből, és mások veszik át a helyüket. - Mások veszik át, és teljesen más lesz a magyar film, de nem lesz rossz ettől még. Úgyhogy tulajdonképpen teljesen újfajta film születik, más lesz a magyar film. A filmvígjátékokból bohózatok lesznek tulajdonképpen, ami inkább a börleszkhez áll közelebb, és azért itt a Latabár filmekre kell gondolni, az első nagy Latabár filmekre. Megszületnek szerzői filmek, amelyeknek szinte az írói is, az alkotói is mind ugyanazok, és eljutunk a második világháborúnak az egyik legsúlyosabb évéhez, '43-hoz, amikor megintcsak a magyar film egy rekordot dönt meg, egy készítési rekordot. Akkor több mint 50 film készül Magyarországon. - Egyetlen év alatt. - Igen, minden hétre jut egy magyar filmbemutató. És a magyar film reputációja, külföldi reputációja megintcsak jelentős, ez azt jeleni, hogy nyugatra is, keletre is hatalmas exportot bonyolítunk le, sőt ekkor már az Egyesült Államok is megvásárol minden új magyar filmből egy-egy kópiát, hiszen az ott diaszpórában élő magyaroknak ez egyfajta nosztalgia, és egyfajta szomjoltó a honvágyra. - És milyen érdekes, amit mondasz, mert nekem az jut az eszembe, hogy egy csomó régi magyar filmet én eredetileg valami idegen kópián láttam, és a feliratozásból derült ki, hogy az bizony idegen kópia. Itt a svéd kópiától kezdve a szerbig mindenféle kópián látunk filmeket. - A magyar film már lassan a 60. évéhez közeledik, de még mindig nincsen filmarchívum. Egyszerűen senkinek nem jut eszébe az, hogy ezeket a filmeket el kéne rakni. A magyar némafilm állomány hihetetlen pusztuláson megy keresztül, hiszen maga a nyersanyag a legfontosabb alapanyag az akkori ipar számára. - Hihetetlen gyúlékony. - Nem is a gyúlékonysága miatt, hanem az, hogy acetonnal fellágyítva olyan formára alakítható, amilyenre szeretnénk, rugalmas, átlátszó, tehát tulajdonképpen minden csomó olyan dolognak megfelel, ami aztán később a műanyagiparban megjelenik, és tulajdonképpen mind átveszi a helyét. Ha a film egy kicsit később születik meg egy pár évtizeddel, a műanyaggal együtt, tehát nincs nitrocelluloid, akkor talán most lennénk valahol a '30-as évek színvonalán. - Ez a sár, ez az élet, ez kell neked! Beleragadni ebbe a sárba! - Miért mondod ezt én nekem? - Mert ezt választottad! Tán nem így van? Te nem kannával, meg kosárral állsz oda kofálkodni naphosszat a piacra, gyűjteni a garast, mi? Lesz abból valami? Nem lesz abból semmi! - Élet lesz. - Ilyen sáros élet. Ez kell neked, mondom. Hát ki a jóisten parancsolhatja meg, hogy a parasztnak egész életében a sarat kell taposnia? Én nekem ugyan meg nem parancsolhatja senki, mert én felrúgom, szétverem, én megcsinálom magamnak, ahogy élnünk kell mindannyiunknak ezen a vidéken. Meg én! Mari, Marikám, drágaságom, én úgy, de úgy szeretlek téged. Ezért van minden, látod?! Ezért kiabálok, ezért gorombáskodok. Miért kell ennek így lennie? Mit tegyek, mondd meg csak! Megcsinálok akármit, lehozom a holdat palacsintasütőnek, de nem mondok le rólad semmiképpen. - Látod, ez az, Máté, hogy külön útra mentünk, mán hogy apámék... - Mit bánom én apádékat! Azt mondjad csak, hogy engem szeretsz, oszt minden rendben van máris. - 1945-ben nemcsak a világháború ér véget, de Magyarországon megkezdődik egy rendszerváltozás, hiszen három átmeneti év után, 1948-ban az egypárti kommunista diktatúra is kezdetét veszi. Ennek a korszaknak, amelyik 1989-ig tart, azt hiszem, rendkívül érdekes és talán némileg ellentmondásos is a filmtermése. - Ez is több korszakra bontható, hiszen ezek több évtizedes periódusok, amikről beszélünk. Itt is, mondjuk, hogy Sztálin haláláig tartó időszak, '53-'54-ig, úgy lehet feldolgozni, hogy a sematizmus kora. '54-től jelennek meg az első jelentősebb filmek, és egészen '56-ig, mintha forradalom nem is lenne, nem is éreztetné a hatását a filmtörténetben, a magyar film elindul a nemzetközi világsiker felé. Cannesban például díjaznak számos nagy magyar filmet, nagy történelmi filmeket is. - Gárdonyi: Egri csillagok. - Azzal, hogy a magyar film állami kézbe kerül, szabályozottabbá válik a filmgyártás, és lehetőség nyílik arra, hogy jelentősebb művek is elkészüljenek, hogy nagy filmeposzok elkészülhessenek. - Hadd kérdezzek valamit, hogyhogy egyszer csak lett pénz arra, hogy sok ezres statisztériával, az Egri csillagoktól kezdve, a Jókai feldolgozásokon, a Kőszívű ember fiai, stb., tehát amikor az ember ma nézi, 60-70 év elteltével ezeket a filmeket, akkor egyszerűen az az érzése, hogy ez világszínvonal. Tehát amit akkor tudott a nyugati film, azt produkálja a magyar is. - Három betűvel lehet válaszolni: KGST, illetve ez négy pontosabban. Természetesen ez egy országon belül is működött, ami azt jelenti, hogy az Egri csillagoknál vagy más filmeknél, számos filmnél a néphadseregnek a segítségét használták. Amúgy is a magyar filmek tulajdonképpen ki tudnak kerülni a határokon kívülre, tehát a baráti államokban vannak olyan helyszínek, ahol lehet forgatni. - Szent Péter esernyője például. - Abszolút! A koprodukciók. - Az akkori Csehszlovákia területén. - '56-ban '57-ben megszületnek az első koprodukciók. - Kétszer kettő néha öt. - Így van! Tehát nagyon jelentős a magyar film, és olyan alkotók láthatnak munkához, akik évtizedeken keresztül dolgoznak a magyar filmiparban, még akár ma is. - Várkonyi. - Várkonyi Zoltán vagy Fábri Zoltán, az egyik kedvencem, Makk Károly, a másik nagy kedvencem. - Ötödik pecsét, stb. - Így van! És természetesen a filmet elkezdik felhasználni arra, amire már a '30-as években is van példa, hogy az első világháborús traumát filmekben beszélik el és dolgozzák fel. Itt ez folytatódik. Nagyon sok a második világháborút akár az '56-ot feldolgozó filmek sorozata. Pont emiatt elmondhatjuk azt is, hogy a rendszerváltozás a magyar filmben egy jó tíz évvel korábban elkezdődik, mint a valóságban. - Asszem, hogy különösen dokumentumfilm műfajban megjelennek majd olyan valóság feldolgozó filmek, mintha létrejönne a szociográfiai irodalomnak egy film változata, a film szociográfia. - Pontosan, pontosan így van, hiszen a filmtörténet, a film fejlődése nem áll meg, mint ahogy ma sem áll meg. Mindig keresi az új utakat, az új lehetőségeket. A technika is nagyon nagyot fejlődik, ami hatással van a filmeknek a külső megjelenésére, és természetesen a filmnyelvi stílusokra vagy a film típusoknak a fejlődésére is jellemző. Valóban így van. Dokumentumfilm stúdiók születnek Magyarországon, és ebben jelentős alkotók, mint a például nemrég elhunyt Vitézy László is megtalálják azt a terepet, ahol ki tudnak teljesedni, és olyan alkotásokat tudnak létrehozni, ami nemcsak az ő számukra érdekes vagy inspiráló. - Azt hiszem, hogy a magyar játékfilm is hozzájárul ahhoz például, hogy 1848-49 emlékezete, 80 huszár Sára Sándortól, stb. vagy a két világháború közötti és utáni korszak, a Tízezer nap feldolgozása, stb., ezek mind-mind tulajdonképpen tudatformáló munkák is. - Az állam támogatást is nyújt ehhez, de természetesen azért vigyázó szemét rajta tartja, hogy mik készülnek. És például így történhet az, hogy az '56-os forradalomról a forradalom napjaiban is készülnek, vagy azt megelőzően, vagy azt követően készülnek filmalkotások, amelyek nagyon jelentősek. - Mi vagyok hát, ha nem lehet szabad az emberség csúcsát elérnem, melyre oly rég hajt a vérem? - Sorsod, hogy az légy, ami vagy! Legyen bár parókádnak ezernyi furcsa fürtje, vagy járkálj gólyalábon, és úgy tekints a földre! Nem lehetsz több vagy más, csak, ami vagy! - Hatalmas változást jelent a rendszerváltás Magyarországon a magyar filmgyártásban is. Érdemes most, azt hiszem ezt is egy kicsit górcső alá vennünk. - Pluralizálódik a magyar film. Természetesen már nincs az a cenzurális megkötöttség, viszont még mindig az állam osztja a pénzt, és ez így is marad, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy megjelenik a filmnek még a '60-as években egy hatalmas nagy konkurense, ami a nyitással egyidőben még jobban eldurvul, ez a televízió. Azzal, hogy borzalmas mennyiségű tévécsatorna van az emberek háztartásában, sokkal kevésbé van kedvük moziba menni. Márpedig a filmek azért igazán mozin élvezhetők. Azonkívül a televízióra kerülnek a filmek, összemosódik ez a két műfaj, ami szintén nem feltétlenül jó irányba viszi sokszor a filmeket. De így is történnek olyan fantasztikus dolgok, amelyeknek az az eredménye, hogy újra Oscar-díjakat nyerünk, hiszen még a rendszerváltozás előtt nyerünk két Oscar-díjat egy rajzfilmmel és egy nagyjátékfilmmel. - Ez A légy, illetőleg a Mephisto. - Igen, és aztán a Saul fiával egy újabb Oscar-díjat kapunk. Természetesen a film finanszírozás, meg a film igazgatás is megváltozik azzal, hogy a 2010-es évek után megjelenik a Magyar Nemzeti Filmalap, aki teljesen új alapokra helyezi a magyar filmgyártást, és aztán Andy Vajna halála után a Nemzeti Filmintézet lép a helyébe, és megpróbálják azokat a hagyományokat követni. - Mondhatjuk-e azt, hogy a '90-es évek is megtermi a maga kultfilmjeit, hiszen ez a rendszerváltozás első évtizede, amikor nagyon sok minden még mozgásban van. - Így van! Nagyon politikus a film, alapvetően ez alatt a 120 év alatt mindig nagyon politikus volt, érzékenyen reagált a történelem változásaira, hogy jönnek az új filmkészítők, az új generáció. Ez mindig újra és újra elérkezik, és nem folyamatosan elcsöpögtetve jelennek meg ezek az alkotók, hanem mindig valahogy újabb és újabb hullámokban születnek meg vagy válik láthatóvá a filmtörténet számára. - Tulajdonképpen kik azok a személyek, akik a magyar filmet meghatározzák mondjuk a '90-es évektől kezdve? Ki tudunk emelni ugyanúgy, ahogy az előző korszakban a Várkonyit, stb.? Úgy is szoktuk nevezni, hogy Várkonyi-korszak. Tehát a '90-es évektől kezdve van-e ilyen a magyar filmgyártásban? - Abszolút van. Például ott van Enyedi Ildikó, aki eszembe jut, aki szintén díjakat hoz, vagy Nemes Jeles László, aki a Sault csinálta. De hát rengetegen, mások is, akik szóhoz jutnak, és Török Ferenc például a Moszkva térrel egy olyan filmet hoz létre, ami már a maga életében egy kultfilm és egy klasszikus legendává válik. - De ugyanez, szerintem A legényanya vagy az Üvegtigris, amelyik egy más műfaját jelenti ugyan a magyar filmnek, és jellemzően egyébként az a véleményem, hogy a magyar filmnek azért van egy jellegzetessége, hogy nem mindig fordítható le nemzetközi nyelvre. A mi sajátos humorunk például. - Ez minden filmnél így van. - A valóság közvetítés, de miközben nemzetközisíteni lehet egy hollywoodi filmet, mert egyfajta ízlésvilágot tükröz, azért a magyar filmnek van, ahogy számomra a cseh film még ilyen, hogy jellegzetes. Kilométerekről meg lehet ismerni mondjuk a cseh filmet. - Így van! Ez minden nemzet filmjeivel így van, és a nemzeti jelleget viselik magukon ezek a filmek, és pont ez az, ami miatt érdeklődés van mondjuk a magyar filmre, mégpedig a '90-es évek második felétől vagy 2000 körültől érezhető ez, hogy nagyon nagy az érdeklődés a magyar filmekre. Mostanra elértük azt, hogy Magyarország, mint filmkészítő állam. - Erről akartalak kérdezni, hogy a filmgyártásba hogyan kapcsolódtunk be. Mert aki kívülálló, az csak azt látja, hogy ez a világhírű színész jön, mert Magyarországon forgatnak valami olyan filmet, ami aztán világsiker lesz. Hogyan kapcsolódunk be a filmgyártásba? - Ennek megintcsak történelmi előzményei vannak. A '30-as évektől kezdve, sőt már a némafilm idején, ami egy internacionális műfaj volt, a némafilm, rengeteg külföldi rendező és színész fordult meg Magyarországon. Aztán a '30-as években úgynevezett ikerfilmeket készítettek, kétnyelvű produkciókat, borzasztó sok német és francia cég, produkció dolgozott Magyarországon. Az utolsó Zoro és Huru filmet is például Budapesten forgatták. És utána, ezekkel a koprodukciókkal a '60-as években megint rengetegen dolgoznak itt, és a magyar filmes szakemberek, a szakember gárda a világ egyik legtettrekészebbjei, nagyon jók vagyunk a filmkészítésben, és ennek az eredménye az, hogy most a Nemzeti Filmintézet fejlesztésekbe fogott. Tehát abszolút előrefele megy, előrefele lát, és nagyon jó reményekkel megyünk ezeknek a fejlesztéseknek eleibe, hiszen érezhető az, hogy a magyar filmkészítőkre és a magyar filmstúdiókra szükség van a világ filmgyártásában. - Üdítő volt végignézni ezt a magyar filmtörténetet, vagy végighallgatni, végigmenni ezen az úton, mert eszembe jutott, hogy hányféle történelmi kataklizmát éltünk meg közben. Hányszor rombolódhatott volna le a kultúránk. És lám a kultúrának egy nagyon komoly, a 20. században talán a legfontosabbá váló, és fogyasztás szempontjából bizonyosan a legfontosabbá váló szegmense, a magyar film nemhogy tartja a helyét, de úgy látom, hogy egyre inkább elfoglalja azt a méltó helyet, ahol egyszer már volt, mégpedig a '30-as évek idején.

Mai műsorunk címe: A magyar film napja. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a magyar némafilm korszakáról egészen 1930-ig. Aztán megnézzük az első virágkort, az 1930-1945 közötti időszakot, Jávorral, Szeleczky Zitával, Kabossal és a többiekkel. Aztán beszélgetünk majd a szocializmus filmgyártásáról 1948-89 között. Végül pedig, műsorunk befejezéseként szót ejtünk majd a jelenkor magyar filmgyártásáról.