Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Ha a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett területe a nyír Cai Hany egyik reggel úgy ébred nehogy tetováltat valami hitvallás félét magára, akkor bizony a víz az úr nagy esélyes lenne, no nem mintha ez a vizes élőhely rekonstrukció Gaya akadt szeretne borogatni vagy éppen zúgva bögre gátat törni egy mocsár ilyet nem csinál, de azért szívesen jelezni a múlt lecsapoló inak a lápot tipró knak, hogy a víz, ha segítséggel is, de visszatért és rögtön életet is teremtett elárasztott oka területet másnap már itt vízimadarak voltak, ez persze nem azt jelenti, hogy azok a madarak, amik aztán később itt tartósabb megtelepedtek, de a víz azonnal odahozza az élővilágot nagyjából azt lehet mondani, hogy a 2001-es év az egy ilyen benépesülés volt 2002-től viszont már beindult egy csomó olyan folyammal mai napig is fészkel azért megjelent, sőt sokkal nagyobb állománya voltak adott esetben, mint most itt például a szár csarnokkal a 10-szer ekkora is volt az állománya az első 1 2 be a hasad déli medencéjében a bősárkányi láb torok közelében ez a védett vizes élőhely annyira Kalyi, hogy a régi Hanság kicsiny mégis jelentős szeletének újjászületése az emberi beavatkozással lehet vissza alakítva valami, amit korábban már mesterségesen átalakították meg a víz megléte vagy nemléte szó szerint élet-halál kérdése bizony azáltal, hogy itt egy állandó jelenléttel lett a víznek vissza tudtak térni a fajoknak azokkal közösségei, amik valamikor a Hanság ott alkotás Ez itt valóban a természet számára visszahódított terület igaz valaha ezen a vidéken a magasabban fekvő részek ős tölgyes ein kívül nem voltak fák úszó lápok viszont annál inkább nagyon nagy szükség lenne arra , hogy a vizet meg tudjuk tartani a Hanságban, de nem csak a Hanságban mindenütt, hiszen tulajdonképpen most egy kis képzavarral mondhatták szög csapból is az folyik, hogy vízhiánnyal fogunk szembenézni, és azt hiszem, hogy az elmúlt 3 4 5 hónap, ami egy kicsit csapadékosabb volt az El Nino-jelenség miatt ez egy kicsit elaltatta a lakosságot, tehát számoljunk azzal, hogy komoly szárazság lesz 2024-be is és hosszabb időtávon és a természet és a mezőgazdaság együttélése sokszor nem megy zökkenőmentesen a gazda bosszankodik a belvíz pedig évről évre megmutatja, hogy neki igazából hol lenne a helye a világban a Rábcakapi -ban élő és gazdálkodó Kriskó Ádám körül azonban nagy a harmónia kereknek érez mindent a sajt kádban csodák történnek a sajtmester jól ismeri a végbemenő folyamatokat vallja, hogy a tejhez mindig alkalmazkodni kell a műhelyben nem is receptek, hanem receptúrák szerint dolgoznak ahhoz, hogy meg valaki sajtmester legyen az el kell végezni egy tanfolyamot, amit jelenleg Magyarországon 13 ember végzett el közöttük vagyok én is és így lettem sajtmester nem szolgai módon ismételjük a folyamatokat, hanem attól függően, hogy milyen táján dolgozunk éppen próbálunk úgy dolgozni, hogy a végeredmény az mindig hasonló legyen, merthogy 2 ugyanolyan sajt nincs, de a kézműves termékeknél nem is ez a cél egyébként tej és tej között is van, ám különbség a tejen keresztül az ásványi és az ízanyagokat sajtba is bekerülnek láthattuk rögtön a nyári tejet a téli tejtől ugye nem mindegy, hogy milyen takarmányt vesz fel ugye ha legelőn vannak az álltak a kora nyári tej az inkább a főnök az íze, illata i anyagai kerülnek be a téli táj milyen ott inkább a Széna a juhsajt készítésnek az alapja a tudáson kívül az a jó alapanyag, tehát ahhoz, hogy jó sajtot készítsünk az jó, tehát kell szereznünk vagy óta egyet kell először is termelnünk és csak utána lehet abból jól igazán jó sajtot csinálni Kriskó Ádám sajtmester Ri válásának első lépcsői szinte klasszikusnak mondhatóak volt tehenük tehát volt tejük és amiből először csak hobbi szinten a családnak, majd a barátoknak és ismerősöknek készítették a tejterméket édesanyámnak korábban is készített sajtokat őtőle az alapok megvoltak- aztán később megismerkedtem takaró Lajossal meg Márkus nő Rózsa nénivel, akik most elején voltak, így a szakmába és tőlük nagyon sokat tanultam, most is tanulnak, hogy egy ilyen mennyei gurigán valamennyi munka van, csak azt tudja igazán, aki vagy maga is kipróbálta vagy legalább látott már sajtmester sajtot készíteni szereted a kihívásokat akarod, hogy Isten segedelmével és 2 kezed erejével a lehúzós ár valódi termőfölddé változzon és értéket termeljen, ha igen, akkor neked Csornán ahelyett a középkori Premontrei szerzetesek, de az Esterházy család is adhatott volna fel hasonló hirdetést a helyi lapban annak idején a csornai sár ragadós szinten marasztalja az embert, ám a premontreiek nem ezért ragaszkodtak ennyire a településhez az évszázadok alatt gyökereik nagyon mélyre törtek Csorna melyik ül nincs Apátság is Apátság nélkül nincs sorban nyilván nyilván az apátság múlt valószínűleg előbb olyan értelemben, hogy, hogy a területet a rend kapta meg és szeretek a eleink ilyen mocsaras, lápos területre költözni, mert tudtával technikát, hogy hogyan kell ebből termőföldet varázsolni és ezért ezért jöttünk ide történt mindez a 12. században a szerzetesi életet először a törökök aztán 2. József végül a kommunizmus forgatta fel az épületek is lerobbantak az újrakezdés többször is a 0-ról indul, amit legjobban ismerünk az az utolsó a 90-es újrakezdés, akkor pontosan egy ilyen szétvert épület fogadott bennünket, mert akkor akarták felújítani, de az akarat volt nagy csak a pénz már nem rá és a aztán így mi folytattuk néhány évvel ezelőtt a rend házon belül látogatóközpontot is kialakítottak sokan kíváncsiak arra, hogy miként él egy 21. századi szerzetes megint arra lehetőség, hogy megismerjék az emberek a mi életünket a mi életünknek a tartalmat lényegét és küldetését és az nagyon fontos azt gondolom, hogy például a kultúrán keresztül szólítani meg embereket, hogy nem téríteni a pótdíj feltétlenül, de az ő ítéletüket egy kicsit azért tud lerombolni, hanem arról szól, reggeltől estig térdelek imádkozott mondom rózsafüzért esetleg itt még kínozom is magam ott én aztán főleg nem, de szóval, hogy, hogy látni, hogy azért itt értéket teremtünk az apátsági templom a refektórium. és a könyvtár terem is látogatható, utóbbi helyszínen állították ki azt a hun kori női sírból származó diadémot, melyet az apátság tégla betűjében találtak, 1887-ben az apátság épülete ott helyet a csornai múzeumnak az emeleti részen közvetlenül a könyvtár teremmel szemben pedig a mesterségek utcájában korzó oszthatunk itt 4 hagyományos népi kismesterségek műhelyébe tekinthetünk be elsőként a győri és a csornai Fazekas ágnak az emlékeit láthatjuk, emellett pedig a viseletben fontos szerepet játszó csizma viseletet alkotó csornai csizmadiamester Balázs József műhelyét láthatjuk itt mögöttem a csornai Frost család kékfestő műhely ehhez tartozó felvevő szoba részletet mutatjuk be fontos szerepet játszottam is halad Bán a Szabó mesterség, amely elsősorban férfi ruhákat készített posztó szövet és cájk anyagokból a mesterségek utcájától csupán egy nagyobbacska ugrás a valódi fazekasműhely Csorna szomszédjában Dörben volt idő, amikor 32-en birkóztak a sárral készítették a fazekakat edényeket nem pingálták túl, nem volt ésszerű a mindennap használt tárgyakat cifráz modern edény, amin csak 2 itt is csíkot húztunk mára az jelentette a a NÖRI Fazekasnak a jelét 32 mondok Affinia kimondták valóban idegen más munkastílusra kicsire formavilág máshol Dörben a fazekasoknak nem kellett Messi vidékre utazniuk az alapanyagért sem az agyag lelőhely ugyanis az út túloldalán található adtunk az agyagbánya helyén alakult, bár én meghívtuk ezt az ő Bödők az ember kilépett a házból és tudom képeit szájába az agyag csak át kell menni az úton és a másik vajon való eltiltás nyert nagyobbat is és tolni be talicskával Fazekas műhelybe ebben nagy kemencében beleférő másfél hónap feszített meg munkából elkészített állunk, ami annyit jelent , hogy akkor reggeltől estig szinte dolgozni kell, hogy megteljenek kemence minden elég megfordul benne 50 centi átmérőjűre kell évtől elkezdve a teljes volnék sütő edény használati tárgyakon regisztrálttól elkezdve cseréljék aljáig bezárólag minden völcseji Lajos az utolsó Dőry Fazekas már az ő kapja is a korong mögött ült autentikus kemencén lyuk nem a portán, hanem azon kívül a főút mellett található attól, hogy valami a Rábaköz főváros , amíg lehet a Rábaköz szíve is a titulusokat halmozó Csorna nem is tiltakozik szívesen hallja magáról mindkettőt meg is szolgált érte a történelem sokat marta ezt a közel 10.000 fős Győr-Moson-Soproni várost a törökök támadásba lendültek többször is üszkös épületeket hagytak maguk után, és bár 1849-ben a győztes csornai csata megtorlását Haynau bosszúját afelé égetést megúszta a község a vörös kakas máskor hívatlan és kegyetlen vendég volt errefelé Csorna ezt is túlélte, de nem felejtette, mint ahogy azt sem, hogy az első nagy világégés után a vörösterror is szedett itt áldozatokat majd a csornai zsidóságot hurcolták el koncentrációs táborokba alig tért valaki vissza 175 évvel ezelőtt a szabadságért az ország függetlenségéért folyt a harc 1849. június 10. harmadika éppen szerdára esett korán indult a nap már hajnali fél 5-kor megindultak a magyar huszárok, hogy Csornánál meg ütközzenek a császáriakat a csornai Múzeumban emlékszobát rendeztek be a csatában részt vevők tiszteletére, ez a kép itt a háttérben, ez a csornai csatát ábrázolja egy osztrák művésznek a színezett rézkarca alapján a képen az látható, hogy a magyar huszárok valószínűleg a Vilmos, hogy a Nádor huszárok rohamot intéznek az osztrák erők Allen valószínű a település nyugati részén a csatában egyébként, ami a képen nem látszik, hogy a város utcáin a magyar honvédek nagyon erős puska és ágyútűzben nyomultak előre ezekben az összecsapásokban nagyon súlyos veszteséget szenvedett mindkét fél itt a főtéren voltak az utolsó összecsapások és itt a főtéren esettel Franz fordító osztrák tábornok egyébként a mai Santont a temetőben nyugszik a csatában több ágyúgolyót is belőttek az itteni házakba a győztes ütközet emlékére Csorna egyik épületébe mementóként be is falaztak néhányat a lövedékek -ből a túlerő miatt Kmetty György tábornok nem maradhatott seregével a településen visszahúzódott a jobban védhető helyekre, ám a közös múlt az ősök cselekedete ma is a csornai Ság kovásza, mint ahogy az egykori csornai viselet is a közösséghez tartozás élményét adja már a településen a kivett kezi is viszonylag korán megtörtént a menyecskét és a fiatal asszonyok láng színek beöltöztek piros-kék illetve piros, zöld színeket használva a kor előrehaladtával az öltözet egyre sötétebb tónusú lett a Csorna is Ágota az Arany hímzés adta ehhez különböztette meg a Csorna itt a többi település viseletét ül az Arany akko Bakonyi is nagyon szépen megfigyelhető, valamint a menyecske kendők hímzés énnél és dekoráció Jan An is, valamint a szoknyák a kurucok a mellények és a kötények NEKA díszítő énnél is egyfajta arany Farkas fogat használtak a csornaiaknak a kobak egyrészt arra funkcionált vagy szélesebbé tegye a fejet, de ugye magának a kobak -nak az alakja is más, tehát ez alapján is meg lehet különböztetni, hogy melyik településhez tartozik ahány település annyi ház, annyi szokás a Rábaköznek és külön Csornán a kis jellegzetes ételei vannak, mint például a húsgombóc levest, amely nem is annyira régi mint gondolnánk a rábaközi jellegzetes levese alig múlt 50 csupán az 1970-es évek végén született jellemző ízvilágát a füstölt szalonna a fehérrépa, a citromlé só, bors babérlevél és az alkotó húsgombócokat gyárt tejfölös habarással és a végén egy kis fehér borral ízesítve, aztán van még itt valami nagyon csornai nagyon rábaközi a se nem sós, de annyira nem is nagyon édes asztal dísznek is használt rábaközi perec 2 3 idős peres készítő van még a városba , akik ezt készítik piacokon, vásárokon árusítják ennek van egy különleges tésztája amit fejszével ütnek-vernek forgatják és gyakorlatilag ez egy fizikai lazítás Idrisznek bele levegőt, és csak egy új mi vastagságú karikákat formáznak belőle azt ki főzik és amikor kisült Mikako Lestienne szép a rábaközi perec jellegzetes lakodalmi étel bor korcsolyának is kiváló ráadásul van még egy nagy előnye, akár 3 hónapig is eláll azt a hívek régóta érzik, hogy Jézus Szentséges Szíve mérhetetlen, hiszen egész világnyi szeretet elfér benne Csornán mindössze 2 évre volt szükség ahhoz, hogy felépítsék tiszteletére ezt a hatalmas templomot Esterházy herceg volt csatornának az egyik egy óra, aki biztosította ezt a helyet, amely különben az ő majorság -ának uralmának a végén volt akkor, és akkor itt épülhetett fel 1936 és 38 között ez az impozáns méretű plébániatemplom tényleg nagyon modern stílus volt ez a Bauhaus stílus, amelyik úgy Németországból volt elterjedt és nem csak katolikus jelképeket látunk, hanem ószövetségi jelképeket is valamennyire utal arra, hogy Csorna lakossága ebbe az időszakba, amikor ez a épült még a holokauszt előtt vagyunk még 10 százalékos nyitó volt a templom felszentelése után a főoltár mögötti hatalmas terület jó pár évig üresen állt Szőnyi István freskóterve ugyanis nem tetszett a plébánosnak, mint ahogy Aba-Novák Vilmos elképzelése sem ekkor kerül a képbe a Gödöllői Nagy Sándor festőművész csornai kórháznak az igazgatóját nagy Károlynak hívták és az ő rokona volt Nagy Sándor, aki egyszer rokonlátogatásból eljött ide 1941 őszén és akkor tekintette meg az oltárképet és beszélt a plébános úrral is és beadott egy tervet, és ez a terv elfogadásra került ekkor már 70 fölött van, tehát nem akármilyen vállalás volt a részéről, hogy itt az állványokon dolgozzon, sőt aztán előkerült egy levél, amiben nyugágy -ról és írnak, tehát az idős mester, amikor dolgozott azért ott fent még tudok pihenni a freskó Közép-Európa egyik legnagyobb oltárképe az apostolok a magyar szentek és a helyi polgárok mellett még Liszt Ferencet is megörökítette a mester a freskó alsó harmadában vezényli a zenekart élő Pál plébánosnak a híveknek mindig bizonyságot kellett adni arról, hogy ne úgy vegyék, hogy ez valami nagyon modernebb dolog, hanem úgy vegyék ugye egész Magyarország büszkén tekinthet majd Csornára és ezért a plébános rendszeresen hívott meg művészettörténészeket a templom építése során és publikáltak erről a templomról és ezeket a plébános megjelentette az egyházközség Értesítőbe, hogy a hívek lássák azt, hogy ez egy tényleg egy országos jelentőségű épület, amíg a Rábaköz egyik legnagyobb épülete a Jézus Szíve-templom Csornán épül fel az egyik legidősebb lakóépület a közeli Rábcakapi valakik jellegzetes kisalföldi zsellér ház és az, hogy 238 éves kora ellenére ennyire jó formában van a lelkes tulajdonosának és az épület élni akarásának együttesen köszönhető az 1990-es évek végén ez a ház az utolsó óráiban volt szinte a halálos ágyán kellett újjáélesztett rögtön arra gondoltam, hogyha sikerülne megvásárolni, akkor biztos, hogy nagyon kevés munka lenne vele, de valahogy megpróbálnánk helyreállítani, hiszen a falusi életnek egy egy megmaradt formáját tudnánk megőrizni a helyszínen ott, ahol valamikor felépítették mindent elvittek Szentendrére vagy különböző skanzennek be és gyakorlatilag ennek az is az érték el , hogy az itt van a helyén a náddal fedett ház renoválása során végig ügyeltek az eredeti formák anyagok és funkciók megőrzésére a falazás -nál vályogtéglából vetettek a padló sározása -ához homokot pelyvát trágyát agyagot kevertek vízzel bármihez nyúlunk minden mindenhonnét a hosszú idő, tehát a az idős ég, akkor jön velünk szembe a Ház bármihez falak 20 a tetőhöz a gerendázat minden azok a megoldások azok a bútorok, amiket a házban találunk azok mind azt sugallták, hogy gyakorlatilag az itt élő emberek az akkori kornak megfelelően azokat a az eszközöket saját maguk hozták létre, meg kell csak nézni ezeket a házakat ezek a házak, hogyha összedőlnek eljárt fölöttük az idő már nem lesz, aki őket helyreállítsa 3 év múlva lehet vetni a helyére nincs semmi olyan károsanyag- benne, ami mérgezni a talajt, vagy a talajvizet vagy bármit a Ház eredeti Paj táját még az egykori tulajdonos Szabó András építette 1866-ban, ám azt végül a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megvásárolta a jelenleg látható pajtát a szomszédos Markhot a Böde gén vásárolták és közösségi térként működik .

- Ha a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett területe a Nyirkai-Hany egyik reggel úgy ébredne, hogy tetováltat valami hitvallásfélét magára, akkor bizony a víz az úr nagy esélyes lenne. No nem mintha ez a vizes élőhelyrekonstrukció gályákat szeretne borogatni vagy éppen zúgva bögre gátat törni. Egy mocsár ilyet nem csinál, de azért szívesen jelezné a múlt lecsapolóinak, a lápot tipróknak, hogy a víz, ha segítséggel is, de visszatért és rögtön életet is teremtett. - Attól, hogy valami a Rábaköz fővárosa, még lehet a Rábaköz szíve is. A titulusokat halmozó Csorna nem is tiltakozik, szívesen hallja magáról mindkettőt. Meg is szolgált érte a történelem sokat marta ezt a közel 10.000 fős Győr-Moson-Soproni várost. - Amíg a Rábaköz egyik legnagyobb épülete, a Jézus Szíve-templom Csornán épült fel, az egyik legidősebb lakóépület a közeli Rábcakapiban lakik. Jellegzetes kisalföldi zsellér ház ő, és az, hogy 238 éves kora ellenére ennyire jó formában van a lelkes tulajdonosának és az épület élni akarásának együttesen köszönhető.