Takaró Mihály vendége ezen a héten Falusi Márton költő, író, irodalomtörténész, akivel Radnóti Miklós születésének 115. évfordulója alkalmából a költő életéről, gyermekkoráról, pályakezdéséről, első köteteiről majd az 1939 utáni költészetéről és tragikus sorsáról beszélgetnek. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Radnóti Miklós. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd családjáról, gyermekkoráról, iskoláiról. Aztán arról, hogy hogyan kezdődik a pálya, mik első kötetei. Megnézzük majd költészetét 1938 után, végül pedig világháborús költészetét helyezzük a figyelem középpontjába. - Erőszakos, rút kisded voltam én, ikret szülő anyácska, gyilkosod! Öcsémet halva szülted-é, vagy élt öt percet, nem tudom, de ott a vér és jajgatás között úgy emeltek fel a fény felé, akár egy győztes kis vadállatot, ki megmutatta már, hogy mennyit ér: mögötte két halott. Mögöttem két halott, előttem a világ, oly mélyről nőttem én, mint a haramiák, oly árván nőttem én a mélységből ide, a pendülő, kemény szabadság tágas és szeles tetőire. Milyen mély volt gyerekkorom s milyen hűvös. - Fázol, olyan vagy, mint hóval teli bokron az árva madárfütty. - Hívó szavad helyett kígyó szisszent felém játékaim kis útjain, ha este lett s párnáimon vért láttam én a gyermeket elrémítő, nagy, hófehér pehely helyett. Milyen mély volt gyerekkorom, s milyen magos az ifjúság! A két halál megérte-é? kiáltottam a kép felé, mely ott sütött szobám falán. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót Radnóti családjáról, édesapjáról, édesanyjáról. - Érdemes úgy kezdeni, hogy Radnóti Miklós azok közé a költők közé tartozik, akiknek az élete elválaszthatatlan a művészetétől, és nemcsak a világháborús traumákra és végül a tragédiára gondolok, hanem mindjárt a születésére is, hiszen azt ő bár csak később tudta meg, hogy hogy jött a világra, hogy édesanyja és ikertestvére is belehalt ebbe, és ezt az Ikrek hava című remek önéletrajzi könyvében, kisregényében tulajdonképpen, örökíti meg ezeket a gyermekkori emlékeket, traumákat. És akkor mindjárt az édesapja és nevelő anyja nevelte őt föl. Az édesapja, nevelőanyját, Molnár Ilonát választotta utána élete párjául, és Radnótit úgy nevelték, mintha tényleg abszolút édes gyermekük lett volna, és ő a mostoha testvérével, Erdélyi Ágnessel is nagyon bensőséges, közeli kapcsolatba került, amit szintén az Ikrek havából megtudhatunk, az ottani felelevenített történetekből. Radnóti Miklós élete tulajdonképpen ezekből a hányattatásokból aztán úgy indult, hogy mindjárt nem azt szerette volna csinálni, aminek az édesapja szánta, aki aztán szintén 1921-ben agyvérzésben meghalt, tehát igen korán. Radnóti a családi akaratnak megfelelően járt textilipari főiskolára is, tehát nagyon sokféle tanulmányt folytatott. Újlipótvárosban, ahol született, ott végezte az elemi iskoláit, és ezek után került egyetemre, és akkor került az ő élete révbe szakmai értelemben, amikor a numerus claususnak köszönhetően nem Pestre, hanem Szegedre mehetett, de valójában ez egyáltalán nem volt egy negatív fordulat, mint ez később kiderült, az életében, hiszen ott majd erről beszélhetünk, hogy milyen sorsformáló, fontos személyiségekkel ismerkedhetett meg, és az ottani szellemi élettel, ami igazából az akkori magyar szellemi életnek az egyik centruma volt. - Ez egy nagyon rövid élet, hiszen 1909-től 1944-ig tart, mindösszesen 35 esztendő adatott neki. Ebben a 35 esztendőben valóban állandóan trauma sorozat éri. Nyugodtan lehet mondani, hogy az egyik olyan magyar költő, akinek a költészetét mindig ezek a sorsfordulatok alapvetően befolyásolják. Az ok is, hiszen egy módos, budapesti, zsidó, kereskedő családból jővén, egy nagypolgári családból, és abból a miliőből jővén őt gyakorlatilag gazdasági pályára szánta a család. Ebben az esetben nemcsak az apát értjük természetesen. Az az érdekesség ebben, hogy Radnótiban az a fajta művész hajlam, az a fajta érzékenység a valóság iránt, amelyik már gyermekkorában megnyilvánul, az lehetetlenné teszi ezt a libereci textilipari főiskolát elvégezve majd ő maga is valamiféle kereskedéssel vagy gazdasággal foglalkozzon. Nem tudom, hogy látod, hogy mennyiben volt befolyással rá a '20-as évek összes magyar történelmi történése ahhoz, hogy a '20-as évek végére ő egy baloldali, talán mondhatnánk nyugodtan, hogy a kommunista gondolattal szimpatizáló fiatalemberré vált? - Ő tulajdonképpen megismeri az egész Kárpát-medencét. Életének az elején, a felvidéki felmenőknek köszönhetően, ugye Trencsénben is nagyon sokat időzik, tehát tulajdonképpen nemcsak egy pesti belvilágot ismer meg, és nemcsak a szegedi egyetemi világot később, hanem nagyon sokfelé utazik, nagyon sokfelé jár-kel, és ennek majd a tragikus pandanja lesz, amikor a munkaszolgálat miatt hurcolják nagyon sokfelé. De ez mindenképpen azt mutatja, hogy az ő élményvilága sokrétű. És ebbe a sokrétű élményvilágba szervesen beletartozik az akkori Szeged, amikor az ottani korábbi Bethlen Gábor Kör és az Agrár Settlement Mozgalomból, az ottani ifjúsági kör, az értelmiségi kör formálódik, és ennek azért egyik alapító emblematikus alakja lesz Radnóti, aki tulajdonképpen az akkori agrár és népi mozgalomnak az előzményeivel is kapcsolatba kerül, és ez megint egy másik világ. Egyáltalán nem csak arról van szó, hogy a csupán az újlipótvárosi, pesti környezet az, amelyik formálta a szemléletét. - Járkálj csak, halálra ítélt. Járkálj csak, halálra ítélt. Bokrokba szél és macska bújt, a sötét fák sora eldől előtted, a rémülettől fehér és púpos lett az út. Zsugorodj őszi levél hát, zsugorodj rettentő világ. Az égből hideg sziszeg le, és rozsdás, merev füvek rejtik árnyuk a vadlibák. Ó, költő, tisztán élj te most, mint a szél járta havasok lakói, s oly bűntelen, mint jámbor, régi képeken pöttömnyi gyermek Jézusok. S oly keményen is, mint a sok sebtől vérző nagy farkasok. - Vessünk most egy pillantást a pályakezdő költőre, Radnóti Miklósra. - Nagyon nehéz ezt mondani, hogy pályakezdő, hiszen hogyha abba gondolunk bele, hogy mennyi minden történik vele, és 35 esztendősen meghal, akkor voltaképpen a pályája akkor szárnyalt volna igazán, akkor bontakozhatott volna ki, amire már nem volt lehetősége. Az első kötetek azért a mai olvasáskor voltaképpen a pályakezdő, zsenge köteteknek tűnnek, és röviddel egymásután jelennek meg. 1930-ban a Pogány köszöntő, '31-ben az Újmódi pásztorok éneke, majd '33-ban a Lábadozó szél. Tulajdonképpen ez a három kötet a pályakezdés, és hogyha ezeket a verseket olvassuk, akkor nagyon sok hasonlóságot felfedezünk, nem véletlenül, a pályakezdő Szabó Lőrinc verseivel. Nekem mindjárt eszembe jutott, hogy a Föld, erdő, Isten című Szabó Lőrinc verseskötet, amelyik 1922-ben jelenik meg, és hogy mennyire hasonló a természet szemlélete, az emberképe, a világfelfogása. Mi az igazi hasonlóság? Hát az, hogy voltaképpen Babits Mihály hatása alatt állnak azért ezek a kötetek, és valóban a korszakban minden költő valamelyest Babits Mihályhoz kapcsolódott. - Igazodási pontnak tekinthető ekkor Babits költészete. - Így van, igazodási pontnak tekinthető, és akkor itt mindjárt hozzá kell tenni, hogy nem véletlenül érintette Radnótit nagyon rosszul, és ő nagyon mélyen megélte ezt, amikor Babits 1933-ban egy viszonylag lesújtó kritikát írt az új népiesség alatt tárgyalva az ő verseskötetét. - Lábadozó szélről. - A Lábadozó szél és Sértő Kálmánnak egy verseskötetét, és valóban azért ezek a versek még nem azok a fajta idillek, egy átformált, és egy teljesen transzformált idill fogalommal dolgozva, amelyek már az érettnek mondható Radnóti Miklós költészetét jellemezték. - Igaz rá is, hogy ezek az első kötetek még nem az igazi Radnóti hangok, még nagyon sok minden befolyásolja. Világnézeti kérdések befolyásolják. Látszik, hogy egy csomó belső formai forradalom is zajlik Radnótinál, hiszen meglátjuk majd, hogy hogyan tisztul le formailag is, és hogyan gazdagodik ugyanakkor meg 1936 után a költészete, és aztán hogyan válik, milyen elementáris hatások fogják majd érni, amikor elkezd majd eklogákat fordítani, hogyan változik meg a saját költészete ennek hatására? Tehát valóban most még itt vagyunk a pálya kezdetén, és azt lehet mondani, hogy egy olyan költőről van szó, aki bár már bontogatja a szárnyát, de még nem látszik benne a költő óriás. Miért? Mi a véleményed erről? - Az a hang, ami igazán Radnóti hangja, az lényegileg olyan 1935-től, az Újhold című kötetétől fog megjelenni, és tulajdonképpen akkor már például azok az avantgard stíluseszközök, főleg az expresszionizmus, de a szürrealizmus is, amely még, ahogy mondtad, ott forrongott az első versesköteteiben is, és találkozott azzal a hagyomány elvű forma tisztelettel, és nem véletlenül fordul ő végig az időmértékes verseléshez, akkor is, hogyha egyébként nem feltűnő, hogy például az alkaioszi, szapphói formaszerkezeteknek egy-egy elemét ismétli verseiben. - Később aztán a nibelungizált alexandrin jelenik meg. - A nibelungizált alexandrin, a hexameterek. De amikor látszólag szabadverset vagy prózaverset ír Radnóti, akkor is beépíti ezeket az időmértékes részeket. Ez egyértelműen egyébként a Babits-i hatás, és egyébként ez a fajta új klasszicizmus, ami a korban jellemző volt, ellenhatásul az avantgardra, de itt hozzá kell tenni, hogy az avantgard költészet a magyar lírában nem tudott úgy kibontakozni Kassák Lajos után, mint máshol, hiszen annyi történelmi trauma érte a költőket is és a magyar költészetet is a történelmi traumákon keresztül, hogy a szabadjáték, a virtuozitás, az a fajta felszabadultság és a nyelvi elemeknek, a grammatikának és a jelentés struktúráknak a felbontása, ami szükséges volt az avantgardhoz, arra nem volt történelmileg lehetőség, de ahogyan egyébként a pályakezdő József Attilánál is megfigyelhető volt, Radnótinál is megfigyelhető volt, hogy ezekből az avantgard stíluseszközökből nagyon sokat hasznosít és beépít a költészetébe. - Mellé zuhantam, átfordult a teste, s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés, így végzed hát te is, súgtam magamnak. Csak feküdj nyugodtan, halált virágzik most a türelem. Der spring noch auf! - hangzott fölöttem, sárral kevert vér száradt fülemen. - Az egyre borúsabbá váló világ, és különösen Európa nagy hatással lesz Radnótira, nemcsak a költészetére, de személyes sorsára is. Ezért különös a költészetében az a vers, amiről talán néhány mondatot érdemes ejtenünk, ez a Járkálj csak halálraítélt. - Döbbenetes, hogy megérezte. Azt hiszem, hogy nem volt azért ez maga váteszi, hiszen egyszerűen benne volt már a levegőben, a hangulatban. - Ez '35 vége, amikor írja. - Igen. Ez a fajta veszélyeztetettség érzés, és annak a világnak a pusztulása, annak a humanista világnak, a humanista Európának, amit egyébként a korszakban minden író papírra vet. - Babitstól Máraiig mindenki erről beszél. - Babitstól Máraiig, akár Cs. Szabó László is, lehetne sorolni azokat, akik szintén detektálják ezt a kor hangulatot, és Radnótinál egy szerepfelfogás is volt az, hogy ő költőként mindazt az európai kultúrkincset képviselte, a költői énje is képviselte ezt, ami egyébként a régi Európából a mindenféle háborús félelmek, veszélyeztetettség és pusztulás érzés ellenére meg kellett, hogy őrződjön. A Járkálj csak halálraítélt, az valójában ennek a költői szerepnek is egy manifesztuma, hiszen az ő ars poeticája miben is állt, hogy ő költőként, aki soha nem árt senkinek, a tisztaság, az ártatlanság szimbóluma, a szépségé is, a költészet, voltaképpen egy ilyen klasszikus, majdhogynem német idealista eszmény az, hogy mit képvisel a költő, egy kicsit Schiller, egy kicsit Goethe vagy Humboldtnak az antropológiájára is visszahajolva, és ez az, amit, amíg nem érezte a komoly félelmet még Radnóti, addig nem mélyült el igazán a költészetében. És az lesz az igazi izgalmas feszültség, disszonancia a Radnóti lírában, amikor ezeknek a szépen csengő rímeknek, a nyugat költészetére egyébként is nagyon jellemző tiszta rímek, az eufónia, szép hangzás. Radnóti nemcsak az időmértéknek köszönhetően, de nagyon sokat foglalkozott azzal, hogy ritmikailag, csengéssel, hangzással minél inkább szépen folyjon, áradjon a vers, egy kicsit hasonlóan egyébként Tóth Árpádhoz. Ugyanakkor tartalmában minden vers rendkívül komor, keserű és tragikus, hiszen óriási ellentét van a forma és a tartalom között. - Bolond, ki földre rogyván föl kél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet. Milyen érdekes, hogy miközben talál egy abszolút kötött és nemzetközileg is ismert formát, amelyik egy antik és egy modern forma ötvözete, aközben a tartalma egészen más. Megjelenik valami idill, a tartalom azonban fenyegető és drámai. Hogyan tudja ez az ember, hogyan lehet menekülni a formákba? Majd ez a '40-es évek költészetében, háborús költészetében tökéletesen fel fog tűnni, hogy a sok-sok szenny, borzalom mögött ott van valami, ami megfellebbezhetetlen, tiszta szépség, ez a forma tökéletessége és szépsége. Szóval nagyon érdekes ez a költészet, és azt hiszem, hogy itt még beszélnünk kell feltétlenül ennek a korszaknak egy nagy vonulatáról, ezek pedig az eklogák lesznek. - Maga az ekloga, a pásztor idill, tudjuk, hogy ezt egy szicíliai, Theokritosz nevű görög költőtől eredeztetik, de már Vergiliusz is átformálta az eklogákat. Ezeket a Vergiliuszi eklogákat fordította is Radnóti Miklós, mert Vergiliusz is már a római polgárháború, a triumvirátus időszakának a félelmét, a rettenetét ellensúlyozta az eklogával, és valójában Vergiliusznál sem klasszikus idill volt ez, hanem az idillnek a folyamatos veszélyeztetése. Ugyanezt a Vergiliuszi hagyományt eleveníti föl Radnóti a 20.században. - Hol van az éj, az a kocsma, a hársak alatt az az asztal? És akik élnek még, hol vannak a harcra tiportak? Hangjuk hallja szívem, kezem őrzi kezük szorítását, művük idézgetem és torzóik aránya kibomlik, s mérem néma fogoly, jajjal teli Szerbia ormán. Hol van az éj? Az az éj már vissza se jő soha többé, mert ami volt, annak más távlatot ád a halál már. Ülnek az asztalnál, megbújnak a nők mosolyában, és beleisznak majd poharunkba, kik eltemetetlen, távoli erdőkben, s idegen legelőkön alusznak. - A létében is, nemcsak az egzisztenciájában veszélyeztetett Radnóti, a 40-es évek elején komoly kapcsolatot épít ki egy katolikus pappal, Sík Sándorral, akivel rengeteg beszélgetés után egy érdekes döntésre jutnak, hiszen 1943-ban Radnóti Miklós megkeresztelkedik. - Igen, sőt az ő kapcsolatuk korábbra is datálható, hiszen már Szegeden szoros kapcsolatba kerültek, Sík Sándor, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor. - Ez egy baloldali értelmiségi gondolkodó kör volt, igen. - Így van, és ugye Sík Sándor sorstárs is volt, mert a második zsidótörvény alapján majdhogynem őt is munkaszolgálatra kellett, hogy elhurcolják, hiszen neki még a szülei keresztelkedtek meg, és vették föl a katolikus hitet, de őt is azért úgy tartották számon, mint aki baloldali volt a katolikus egyházon belül, és ilyen módon mindenképpen segíteni is próbálta folyamatosan Radnóti pályáját, nyilván a szellemi, meg az érték közösségen kívül is. Egy nagyon fontos történet az, amikor többször többen kiálltak már Radnótiért, 1940 után többször elvitték munkaszolgálatra többfelé, és az egyik alkalommal... - Akkor még csak az országon belül. - Akkor még csak az országon belül, de utána később már elvitték Erdélybe is, majd utána Szerbiába, és egy ízben követelést is fogalmaztak meg a kor mérvadó értelmiségei, Bajcsy-Zsilinszky Endre is többek között, hogy Radnótit mentsék fel a munkaszolgálat kötelezettsége alól. - Herczeg Ferenc is közbenjár az ügyében, magánál a kormányzónál, Horthynál. - Amikor már tulajdonképpen nem lehetett segíteni rajta, mert a politikai események annyira szélsőségessé váltak, akkor meglátogatta otthonában, 1944-ben Sík Sándor Gyarmati Fannit és Radnóti Miklóst, és többen számon kérték, hogy Sík Sándor akkor miért nem menekítette ki akár a piarista rendházba Radnótit, de aztán bebizonyosodott az irodalomtörténeti vizsgálatok szerint, hogy akkor már Sík Sándornak nem volt olyan befolyása, hogy meg tudta volna menteni Radnótit, és Radnóti már nem is követelte ezt igazából, hiszen valamennyire meg is békélt már azzal a sorssal, amit valamennyire láthatott akkor előre, és amikor azt mondta neki Sík Sándor, hogy kell az áldozat, az már szakrális síkon értendő, azt jelentette, hogy bele kell nyugodni abba a sorsba, amit az Isten nekünk szán, és a hit erejével kell ezt átvészelni. Sík Sándor meg is keresztelkedett, föl is vette a katolikus keresztséget és voltaképpen így ment már halálba. - Sík Sándor személyesen kereszteli meg Radnóti Miklóst. Azért az azt mutatja, hogy ez a két költő, hiszen Sík Sándor maga is kiváló költő volt, katolikus pap költőként ismerjük, ez a két költő ember, akiket sok minden, származástól, gondolkodásmódtól, világnézettől, szóval sok minden összekötött, ugyanakkor az a fajta magas esztétikai és morális álláspont, amit mind a kettő képvisel, Radnóti is és Sík is, azért azt mutatja, hogy nem véletlen, hogy éppen a legnagyobb megpróbáltatások idején fog Radnóti költészete is a csúcsra érni, és ez kétségkívül tulajdonképpen '43 vége a '44-es évnek a költői termése. - Igen, és azok a híres versei, amelyeket szavalóversenyeken az iskolában is olyannyira ismerünk, akár a Hetedik ecloga, akár a Levél a hitveshez, a Nem tudhatom, az Erőltetett menet, a Tétova óda, Razglednicák, amelyek az utolsó alkotói periódusnak az eredményei, ezek már lényegileg a '46-ban posztumusz megjelent Tajtékos jég című verseskötetben láthattak napvilágot. - Amikor megkerült az a híres Bori notesz, amelyet az exhumálásakor találtak meg. - Így van! Amikor a Bor melletti többféle lágerben is volt, a Lager Heidenauban, végül a Lager Berlinből utaztatták őket a transzporttal Nyugat-Magyarország felé, és akkor még néhány verset lemásolt, és egy barátja ki tudta ezt Románia felé menekíteni, és ezek a versek hamarabb megjelentek, de maga a Bori notesz már csak később, az exhumálás során került elő, és még nagyon sok verse. Döbbenetes az, hogy például a szerelmi költészete a halál szorításában még hogy fölvirágozhatott, és erről is szót kell azért ejtenünk, hogy a szerelmi költészetében is egyrészt ott van az idill, egy olyan tiszta szerelemkép, amely abszolút antikizáló, és ugyanakkor ott van az a rettenetes világ, amikor a szögesdrót mögött a lágerben írja ezeket a verseket részben. - Gyarmati Fanni fantasztikusan emlékszik ezekre vissza. Amikor a múzsa túlél, és amikor már akkor klasszicizálódik a személy, amikor még itt jár közöttünk, és közben az is eszembe jutott, amikor Radnótiról beszélgettünk, hogy egy költő, aki akkor ér a pályája csúcsára, amikor valami szörnyű eszme megsemmisíti fizikálisan is. De az igazi értékek megsemmisíthetetlenek ugyanúgy, mint Radnóti költészete.

Mai műsorunk címe: Radnóti Miklós. Műsorunk elején szót ejtünk majd családjáról, gyermekkoráról, iskoláiról. Aztán arról, hogy hogyan kezdődik a pálya, mik első kötetei. Megnézzük majd költészetét 1938 után, végül pedig világháborús költészetét helyezzük a figyelem középpontjába.