Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A somogyi dombok között több mint 30 éve kezdte lerakni egy önellátó település alapjait egy közösség ma a Somogyvámos mellett felépült Krisna-völgyi, vagy ahogy a közösségen belül hívják a Pharma nemcsak Európa legnagyobb öko faluja, de népszerű turisztikai célpont és Siva rám, szóval mi a vezető lelkészük munka, aki megálmodta ide ezt a virágzó öko völgyet szép lassan építkezett először egy kis tehenészettel a helyi termesztés beindításával, de már a kezdet kezdetétől látunk ideérkező turistákat, akik hallottak róla, hogy a Krisna-hívők itt valamit elkezdtek építeni, és amikor még gyakorlatilag semmi sem volt ezen a területen csak egy agyag út föl egy kis vályogból épült házhoz meg fóliából épített a kolhoz már akkor kérdezgették, hogy mi lesz itt a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége a 90-es évek elején kezdett területet keresgélni tervei megvalósításához több lehetséges helyszín közül választották ki végül a völgyet Somogyvámos akkori polgármestere nyitottan és támogatóan fogadta itt az addig ismeretlen közösséget és a legtöbb ember számára , akkor még idegen kultúrát a Krisna-völgyi öko falut 1993-ban kezdték építeni mára a farmon több mint 150 az eredeti faluban pedig további 200 Szerzetesi itt a völgyben élő szerzetesek ők az idejük, energiájuk 100 százalékát Krisna-völgyi szépítésére építésére és az itteni gazdálkodás megvalósítására fordítják a faluban, ő Krisna-hívő pedig ők sokszor vállalkozással foglalkoznak vagy eljárnak valahová dolgozni, de nagyon sok a munkavállalói Krisna-völgyi -nek, tehát itt találnak valami számukra szimpatikus elfoglaltságot vagy pedig azért vonzódnak Krisna völgyhöz, hogy a gyermekeiket Krisna tudatos körülmények között nevelhessék fel korábban ezt a viszonylag kopár gyenge talajú völgyet részben birka legelőként használták a környékbeli gazdák más részeken pedig óriási parcellákban kukoricát cukorrépát termesztettek a szerzetesek az elmúlt 3 évtizedben gazdagon burjánzó környezeti Nomeg lelki oázis teremtettek itt minél inkább függetlenítve magukat a nagyüzemi mezőgazdaság és a nagyüzemi élet sivataggá túl friss a völgyben, amennyire lehet megpróbáltuk a külső közműhálózatból független életvitelt felépíteni nincsen vezetékes áramellátás nincsen vezetékes gázellátás van egy belső víz hálózatunk amit hálózatos folyóvíz rendszerbe kiépítettünk van egy mélyfúrású kút ivóvíz kút, de vannak felszíni víz hasznosításhoz esővízgyűjtő tavaink illetve vannak ásott kutak, amiből szintén hozzáférünk az ivóvízhez az a mennyiségű 3 amire nekünk szükség van az sziget üzemmódban megújuló energiaforráshoz volt előállítható napelemek kisebb szélgenerátorok illetve biodízel üzemmódú aggregátorral is megoldható a levegőből látszik igazán Krisna-völgyi mozaikos szerkezete a szántóföldeket legelők konyhakerti ágyások szőlősorok vizes élőhelyek tarkítják a völgy közel harmadát borítja erdő, ami itt nem csak a helyi ökoszisztéma egyik alapja, hanem folyamatosan megújuló energiaforrás is a Krisna-völgyi botanikus kert nemcsak méltó környezetet teremt a szakralitáshoz, de kellemes és népszerű kirándulóhely is. És különleges kísérletek is folynak itt már ez alatt a 20 30 év alatt is nagyon komoly változásokon esett át a Kárpát-medence éghajlata, különösen a mi területünk, tehát a dél-dunántúli térség az meg még érintette, amíg a Kárpát-medencén belül is, és ehhez keressük azokat a növényfajokat, amelyek igazán sikeresek lehetnek ebben a még nem kiforrott, hogy milyen irányba tartó éghajlati hatásban a völgyben az elmúlt évtizedekben 450.000 fát ültettek a botanikus kertben 250 növényt táblával is jeleznek a látogatók számára a zarándokút vonal 14 szent kertet köt össze, amiket végigjárva közelebb kerülhetünk a Krisna-tudatú Hívők filozófiájához és világnézetéhez Somogyvámoson az első Krisna-völgyi kapavágások után 3 évvel felépült a dombtetőn Krisna temploma is itt a szentély és oltárok mellett közösségi terek irodák étterem és egy nagy konyha is helyet kapott attól fogva ez a tekintélyes épület a völgy és az itt zajló élet központja, de legfőképpen természetesen az indiai mintára gazdagon díszített oltár és az abban lakó Istennek Krisna és párja Rat High jelentik az összetartó erőt a hívek számára az oltárra szemben található Srí lapra bután, aki az alapítója a Krisna-tudatú nemzetközi szervezetének Krisna-tudatú az egy több 1000 éves vallás-és nyugatra a 60-as évek közepén, végén került el Ashley lapra búvárnak köszönhetjük, aki a Szent irány sokat lefordította és magyarázta angol nyelven, illetve 11 éven keresztül tanította a tanítványait számtalan országban és alapított 108 templomot és farm közösségeket Ausztráliától Amerikáig Dél-Afrikától egészen Svédországig away snow izmus a hinduizmust 3 fő ágának egyike ebben az az India legrégebbi több mint 5000 éves vallásában Krisna az istenség legfőbb személyisége a teremtő akiből minden lénye Rhett a Krisna-hívők legfőbb életcélja megtanulni szeretni őt és ezzel a szeretettel elérni, hogy ne kelljen újra megszületniük az anyagi világban, hanem lelkük visszajuthasson örök lakhelyére Krisna, ami számunkra egy szerethető egy szerető mindenkit vonzó játékos Isten, akinek kedvteléseire vannak, ahogy mi hívjuk, és ezeket a kedvtelése itt mindig a társai körében végzik Krisna-völgyi, de most jelenleg van, kicsit több mint 600 szent hely, ami indiai Szent helyeknek a másolata vagy emlékhelye ilyen módon minden egyes pillanatban tudunk Istenre emlékezni, és amikor elhagyjuk a testünket, akkor is tudunk Istenre emlékezni, akkor nem kell többet megszületni itt az anyagi világban Kris not általában fekete vagy kék színnel ábrázolják, hiszen színe, mint a hirtelen jött esőfelhő, ahogy a Szentírásban a vitákban olvashatjuk ezt minden Krisna-hívők még a legkisebb gyerekek is pontosan tudják a völgybe látogató turisták gyakran a gyerekekre kíváncsiak, mert azt értik, hogy itt ez a sok fura ruhás az arcukon festett jelet Di lakott viselő szerzetes az önellátáson munkálkodik és Krishna ahhoz mantrázik, na de mit csinálnak a gyerekeik 21 éve élek itt Krisna völgyben nem benne farmon, hanem kint a faluban a családommal, amikor mi jöttünk, akkor a lányom féléves volt akkoriban úgy oldották meg az iskolát, hogy a gyerekek magántanulók voltak a kinti faluban, és itt tanultak bent, de félévente lejártak osztályozó vizsgát tenni most jelenleg az iskolába 50 gyerek van és igazából azóta már fel is nagyot egy generáció a lányomnak, így a korosztálya a gyerekek ma államilag elismert óvodában Általános Iskolában és Gimnáziumban tanulhatnak a völgyben, ahol a szokásos tananyagon kívül vallásos és filozófiai tárgyakat is oktatnak, valamint strófákat tanulnak a Szentírásból magyarul és szanszkritül ahogy indiai zenét és hangszer ismeretet is az iskola aulájában a templom oltárán a kicsinyített mása áll, amit a diákok minden reggel közös énekléssel nyitnak meg nagy kihívást jelent nekünk is a kamaszkor, amikor így ugye nyiladozik az értelmük és kérdéseket tesznek fel, ahogyan mi is annak idején ezen átmentünk és nyilván mi, amikor egy olyan közegben voltunk nekünk a a Krisna-tudatú -os kultúra, életmód volt egy olyan lázadás, hogy mi jöttünk, és ezt választottuk és ezt gyakoroltuk, aki pedig ebben a felől neki meg lehet, hogy pont egy másik fajta lázadás van, amiben 4 ki akarja magát próbálni vagy meg akarja ismerni a világot, a 30 éves Krisna völgyben felcseperedett első generáció tagjai közül többen ma is itt élnek immáron avatott szerzetesként mások a budapesti templomban szolgálnak, megint mások egyetemre járnak, vagy már a szakmájukban dolgoznak, de valamilyen módon ma és mindannyian kötődnek a Krisna hithez, amiben felnőttek bármerre nézünk megművelt veteményes ágyásokat fóliasátrakat üvegházakat komposzt dombokat látunk a templom körüli területeken a kertészetben a szorgos Baktán mellett így nevezik egymást a szerzetesek szinte mindig dolgoznak önkéntesek is az egyetemistától a pár hétre elvonuló tehetős üzletasszony -ig mindenki szívesen jön, hogy koszt-kvártélyon értcserébe megtapasztalja a kétkezi munka és a lelkiség az elvonulás erejét egészébe termesztünk tehát 4 évszakos kert van ez emeljük a téli zöldségeket is valamelyest megtermeljük, tehát ugye ez a klíma miben vagyunk még üvegházzal fóliákkal együtt és valahogy ezt okozza, hogy nem tudunk azért teljesen mindent olyan szájízzel ahogy mondjuk szeretnénk megtermelni, de mindig van valami, amit tudunk enni esetleg kiegészítjük, hogyha éppen nincs, mert minden szezon más Niwa név, ami kedvez egy zöldségnek és valaminek nem tette az önellátás az egy nagyon természettől függő dolog a Krisna-völgyi kertészetben több mint 25 féle zöldséget termesztenek és legyen bármekkora is a zöldség kert területe el kell vagy ásó így soha nem kerül elő a regeneratív gazdálkodás egyre divatosabb világszerte a krisnások pedig 3 évtized alatt igazi szakértői lettek a témának az ágya soknak csak a felső pár centis rétegét mozgatják át és folyamatos tápanyag utánpótlással saját gyártású komposzttal igyekeznek elősegíteni, hogy a mélyebb rétegekben minél természetesebb legyen a talaj összetétele és élővilága így nemcsak a kártevőktől a betegségektől óvják meg a növényeiket de agg azoktól is nincsenek műtrágyák külső kemikáliák amiket használnánk, tehát hogyha van ugye állatunk szarvasmarhánkkal akkor tudjuk itt használni a trágyát komposzt ként vagy ugye amit megtermelünk zöldségek azzal ellátjuk a falut, mind a helyi híveket vagy a környékről ide érkezőket ugyanúgy turistákat és, tehát hogyha az egész éves rendszert nézzük , akkor majdnem ugyanannyi vendéget etetünk meg, mint amennyi helyi hívőt, hogy lakott ugyanígy sokan kijönnek a kertbe, tehát rengeteg vendéget fogadunk csoportokkal érdeklődőket tanulni vágyókat, úgyhogy azt hiszem, hogy elég szervesen kapcsolnunk a közösségi élethez a Krisna-hívők, mint általában a hinduk legnagyobb része nem esznek húst, halat és tojást sem tejterméket viszont annál inkább a völgyben saját tehenészetet is működtetnek a védikus szentírások onnan Apolló kultúrában anyaként tisztelik a tehenet úgy mondják, hogy 7 anyánk van és ezek közül az egyik a tehén, mert ő a tejével táplál bennünket csodálatos, hogy igazából a fűből képes tejet előállítani és letért a Krisna-hívők szentként tekintenek a tehén a tejfeldolgozással nagyon sokoldalú lehet használjuk önmagában és felforralva italként illetve készítünk belőle joghurtot sajtót túrót savanyított tejtermékeket, amit aztán szintén főzés során felhasználnunk különböző Soós vagy édes ételek alapanyagaként vagy összetevőjeként a gazdagon fűszerezett tételek szeretete nem áll messze tőlünk, sem , de Indiában és így a Somogy Vámosi völgyben még változatosabban és tudományosabban használják a fűszereket, hiszen azok nem csupán ízesítésű céllal kerülnek egyet fogásba, hanem fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében is többek között erre is épül az Ájurvéda több 1000 éves végtelenül komplex alternatív gyógyászati tudománya a legősibb holisztikus megközelítésű orvosi rendszer, amely a helytelen táplálkozásban látja az egészségügyi problémák jelentős részének gyökerét fűszerek, amiket használnak például a fekete mustármag római kömény át zsivány édeskömény lep kezdtek mag hírünk vagy azt a fal Tidal babérlevél köri levél különböző ma talán, amik már bizonyos egész fűszerek NEKA meg pirításra emelés ledarálásával készülnek a fütty szereknek alapvetően az a szerepe, hogy segítsék a tápláléknak a megemésztését a szervezetben és különböző típusú embereknek más-más módszereket javasol az indiai konyhaművészet, hogy ez megvalósuljon Krisna-völgyi konyháiban fatüzelésű tűzhelyeket kemencéket használnak, ami környezettudatos is és mindamellett úgy tartják minél természetesebb tüzelőanyaggal készül egy étel, annál több benne az életenergia Somogyvámos egyik valamikori lakóházában ma kis kézműves textilmű hely működik itt ügyes kezű Krisna-tudatú hölgyek ma tádzsik szorgoskodnak, hogy a farmon termelt lendülés kenderből ruhákat ruházati kiegészítőket készítsenek az önfenntartásnak van 5 elsődleges területe, amiből az élelmiszer után rögtön a ruházat a 2. és Küstner völgybe volt korábban egy próbálkozás tíz-egynéhány éve, de aztán nem sikerült, akkor meg alapozni és akkor újra nekifutottunk most úgy tűnik, hogy nagyobb lendület volt sikerült most ezalatt a 4 év alatt nemcsak a közösségen belül, hanem most már szakmai körömbe is elfogadtatás nyerni elismeréseket az idei évben például több kiállításunk lesz és azt hiszem, hogy szépen haladunk fonással szövéssel dúc nyomással hímzéssel és egyéb technikákkal készülnek a különböző textíliák igyekeznek kizárólag természetes alapanyagokkal dolgozni manapság szinte már csak így gyakorolják a nem is olyan rég még a magyar néphagyományban is jelen lévő folyamatot, hogy az alapanyag előállításától a kész ruháig minden nagyjából egy helyen egy faluban zajlik a motívumkincs összeállításánál és a szabásminták kiválasztásánál az indiai kultúra jellegzetes ruhadarabjait veszik alapul, de ami rajta van az is itt készült ez az ing indiai szabású férfi ing ezt úgy hívják, hogy kurta ugye egész hosszú ellentétben hozzanak még magyarul jelent ez dúc nyomással készült és Páva motívummal lett mintázva másik ruhadarab adó úti 4 méter hosszú körülbelül egy méter széles anyag, amit úgy tekerünk föl magunkra, hogy nadrág helyett deréktól lefele földjén a Szári az pedig egy 6 méter hosszú szintén körülbelül egy méter széles anyag, amit a hölgyek úgy vesznek fel, hogy akkor tetőtől-talpig fedi őket a műhelyben dolgozók több tanulmányúton is jártak már Indiában , ahol a kézműves textil készítésnek még ma is hagyománya van nemcsak a mintákat és a színeket gyűjtötték ott, de különleges technikákat is elsajátítottak például létezik olyan hímzés típus, amit a világnak kizárólag azon a részén űzte, na meg most már itt Somogyban is szintén ritka mesterségnek mondható manapság az ők rész pedig a gépesített mezőgazdaság elterjedése előtt, sőt India bizonyos területein még ma is az ökrök neki és az őket irányító gondozó ők részeknek komoly szerepe volt 1 1 faluközösség életében tartottak előtt lovak illető ökrök vagy bivalyokat ment a szántóföldi növénytermesztés gabonatermesztés különböző, tehát akár akár egy krumplis kukorica, tehát a talajnak a feltörése ekével például akkor utána -zel munkása tehát magát készítés hengerezés boronáztassuk kombinátorozás történelmi talajmunkák aztán lehet őket használni, hogy a fuvarozásban kocsizás ott különböző ugye fát szállító vagy egyéb akármilyen termékeket, terményeket illetve széna készítés ugye itt látjátok itt, amiket itt esznek az állatok ennek a nagy részét mi állítjuk elő is ott kaszálás bal rend sodrásban a behordás ehhez jönnek be tudnak segíteni a Krisna-völgyi lepény kenyerek sütéséhez használt liszthez is ökrökkel termelik meg a búzát a Rost az olaj készítéshez pedig a napraforgót is ugyan bizonyos munkákhoz muszáj traktort használni, de úgy mondják, ha lenne elég ők részük teljes mértékben a jószágokkal végezhetnék a földművelést, míg a hívek között is kevés az állatokat jól ismerő és megbecsülő szakember egy ők résznek mindig azok a kedvencükre. ki 2 képezett ki vagy, vagy akik elég konkrétan dolgozik itt is vannak olyanok, akik lusták, akik szorgalmasabbak akik idegesebbek, akik nyugodtabbak kiegyensúlyozottak szét is nagyon sok egyéniség van és a munkát is máshogyan szeretik megállnak hozzá, itt is vannak ugye magasabb tehát erősebb testalkatúak vékony testalkatúak valakik kicsik és állandóan bizonyítgatni akarják, hogy ők milyen erősek olyan kis komplexusok is vannak az ökrök munkabírása függ az életkoruk túl és a kondíciójuk -tól 1 1 tapasztaltabb jószággal akár több órán át is lehet szántani vagy kaszálni megállás nélkül, mivel sokan vannak itt nem kell megszakadniuk gyakran kapnak pihenőt sűrűn váltják egymást, hiszen ők is Krisna teremtményei .

A somogyi dombok között több mint 30 éve kezdte lerakni egy önellátó település alapjait egy közösség ma a Somogyvámos mellett felépült Krisna-völgyi, vagy ahogy a közösségen belül hívják a farm, nemcsak Európa legnagyobb öko faluja, de népszerű turisztikai célpont is.