Adásunkban szó lesz a Vizsolyi Biblia keletkezésének előzményeiről és körülményeiről. Beszélgetünk a fordítókról és mecénásokról, akik részt vettek a munkálatokban. Megnézzük a nyomtatás izgalmas részleteit és azt is megpróbáljuk megfejteni, hogy a Károli fordítás milyen hatással volt a magyar irodalomra. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: a Vizsolyi Biblia. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején arról ejtünk majd szót, hogy hogyan készült ez a biblia, mik voltak a bibliafordítás előzményei, kik voltak azok, akik segítették Károli Gáspárt, a biblia fordítóját, nagy munkájában. Azután beszélgetünk majd arról, hogy mi a biblia felépítése és szerkezete. Végül szót ejtünk majd arról is, hogy milyen hatása volt a Vizsolyi Bibliának a magyar kultúrára, és milyen hatása van ma is ugyanennek a könyvnek. - Jézus azzal az intelemmel küldte szét az apostolokat a nagyvilágba, tegyetek tanítványokká minden népeket. Isten igéje világhódító útra indult, milliók váltak Krisztus követőjévé. Ám magát a szentírást a keresztény emberek elsöprő többsége soha életében nem tartotta a kezében. A könyv ritkább vendég volt házukban, mint az arany. Egy-egy kötetet esztendőkön át készítettek a kódexmásoló szerzetesek és egy jobbágy falu árát kellett kifizetni értük. Ám, ha el is jutott az egyszerű emberekhez a biblia, számukra néma maradt. A középkorban a betűvetés és az olvasás tudományát száz emberből jó, ha egy-ketten ismerték, s ők is csak akkor érthették meg a szentírást, ha tudtak latinul, ógörögül vagy héberül, hiszen csak e holtnyelveken volt lejegyezve. - Az első teljes magyar nyelvre fordított szentírást úgy nevezzük, hogy a Vizsolyi Biblia, fordítója pedig Károli Gáspár gönci református pap. Hogy van ez? Hát akkor miért lett ebből Vizsolyi Biblia? - Ez a két település, Gönc és Vizsoly egymás közelében vannak, és Vizsolyban volt egy nyomda, ahol ezt a könyvet, a Vizsolyi Bibliát kinyomtatták. Azért nem lehetett Gönc, mert Gönc akkoriban vitatott tulajdonjogú hely volt, ugye ez egy mezőváros, ami földesúr alá tartozott, de ekkor több földbirtokos vitázott, pereskedett egymással, hogy kié legyen Gönc. A másik oka az volt ennek, hogy Vizsolyban volt egy alkalmas ház, egy üres ház, ahova egy meglehetősen nagy nyomdát be lehetett költöztetni, és ez alkalmas volt, hiszen három faluval volt csak arrébb, mint Gönc. - Mik voltak a bibliafordítás előzményei? Hiszen nyilvánvalóan a magyar bibliafordítás nem Károlival és nem a Vizsolyi Bibliával kezdődik. - A bibliafordítás a reformáció alapvető programjához tartozott, tehát amint Magyarországon a protestantizmus elterjedt, akkor azok a lelkészek, akik megfelelő tanultsággal, műveltséggel rendelkeztek, azok nekiláttak annak, hogy lefordítsák a bibliát. Csakhogy ez egy nagy munka volt, és nagyon nehéz történelmi körülmények között kellett ezt megcsinálni, és ezért meglehetősen sok időbe telt, hiszen 1590-ben jelenik meg a Vizsolyi Biblia, a reformáció meg, tudjuk, 1517-1540-es években már itt van nagyon erőteljesen Magyarországon, tehát ahhoz képest is még 50 év kellett. - Ugyanakkor meg tudnunk kell, és amire az előbb utaltál, hogy 1541 az ország három részre szakadása, aztán török hódoltság, szóval sok minden olyan történelmi helyzet van, ami miatt bizony ezek akadályozó tényezőnek mutatkoznak a magyar bibliafordításban. Kik azok, akik előzményfordítónak tekinthetők, tehát részben vagy egészen kicsi részletben, de fordítják a bibliát? - Talán a legjelentősebbeket érdemes mondani, Sylvester János, aki az Újszövetséget fordítja le 1541-ben, aztán Heltai Gáspár összehoz egy csapatot, akik elkezdik fordítani a bibliát, és részletekben adják ki, tehát az 1550-es évek elejétől kezdve 1565-ig jelentetgetik meg részletekben a bibliát. De nem sikerül a teljeset, mert akkor jön az erdélyi unitarizmus, és akkor egészen más teológiai felfogás lesz, és a bibliafordítás abbamarad. Aztán Méliusz Juhász Péter, aki több bibliai könyvet, és valószínűleg az Újszövetséget is megint lefordítja. Aztán Félegyházi Tamás debreceni lelkész szintén lefordítja az Újszövetséget, az már 1586, tehát négy évvel a Vizsolyi Biblia előtt. Meglehetősen sokan próbálkoznak. - Ugyanakkor már kezdődik Vizsolyban is a fordítás folyamata, mert azért azt érdemes megjegyeznünk, hogy sok kísérlet után azonban van egy nagy szent öreg, ez Károli Gáspár, aki bizony fogadalmat is tesz. - Imádkozik, hogy amíg él, be tudja fejezni ezt a munkát, és meg is tudta csinálni. Nem volt mai szemmel nézve annyira öreg, de abban az időben az átlagéletkor egy kicsit alacsonyabb volt, meg nyilván az egészségi állapota sem volt már olyan jó, de végül sikerült neki ezt a nagy munkát befejezni, és utána a következő másfél év volt, amikor meg is halt. - Az előzményekhez még az is hozzátartozik, hogy természetesen ahhoz, hogy egy biblia elkészüljön, és aztán majd ki is adják, feltételek szükségesek. Milyen feltételeknek kellett létrejönniük? - Sok-sok pénznek, mert fel kellett fejleszteni a nyomdát, amely elég jó nyomda volt, de egy ilyen méretű, nagyságú könyv kinyomtatása, mint a biblia, az szükségessé tette, hogy fejlesszenek, plusz papírt kellett, nyomdafestéket kellett vásárolni, tehát meglehetősen nagy befektetésbe került ez az egész. - Uram, hajlítsd meg egeidet és szállj alá. Nyisd meg az én ajkaimat, hogy hirdesse szájam te dicséretidet. Tégy jól azt te szolgáddal, hogy míg élek, megtartsam az te beszédedet. Szálljon énreám az te irgalmasságod, ó, Uram, és az te szabadításod, az te beszéded szerint. Míg ez földön bujdosom, ne rejtsd elém tőlem az te parancsolatidat, és az igazságnak beszédét soha ki ne vegyed az én számból, mert az te ítéletidet várom. - Láttuk Vizsolyt, megértettük azt, hogy milyen körülmények kellettek ahhoz, hogy egyáltalán a bibliafordítás technikailag létrejöhessen, és most látunk egy embert, egy gönci református prédikátort, aki maga körül úgy tűnik, hogy szellemi műhelyt épít ki. - Ő nemcsak egy egyszerű gönci református lelkész volt, hanem esperes is volt, tehát az Abaúji Református Egyházmegye, ami akkor önálló volt, nem volt felette püspök, annak volt a püspöki jogokkal bíró vezetője. Tehát ezért is lehetett az, hogy maga köré tudta gyűjteni azokat az embereket, akik maguk is külföldi egyetemeken végezték a tanulmányaikat, és megfelelő képzettséggel rendelkeztek ahhoz, hogy részesei lehessenek egy ilyen bibliafordításnak. A probléma csak az, hogy ők meglehetősen szerény emberek voltak, maga Károli is, meg a többiek is, és csak találgatunk mind a mai napig, hogy kik lehettek még a bibliafordítók, mert az előszóban, ahol erről beszél Károli, ott többesszámot használ a fordítással kapcsolatban, de nem mondja meg, hogy kik voltak. - Tudunk-e egyáltalán nevet, vagy sejtünk-e egyáltalán nevet? - Van néhány nevünk, az egyik Túri Mátyás, aki Abaújszántón volt lelkész, és szintén járt külföldi egyetemeken, egyébként Svájcban is még Németországon kívül. Genfben is járt például. Tehát ő volt az egyik, akiről biztosan tudjuk, hogy a kinyomtatás felöl kérdezősködött például. Amikor még nem volt meg a vizsolyi nyomda, elment egy másik felvidéki nyomdába, hogy megkérdezze, hogy ott kinyomtatnák-e a Vizsolyi Bibliát. Tehát, hogy ő kapcsolatban állt a Vizsolyi Bibliával, az teljesen biztos. És akkor van még nekünk egy Paksi Cormaeus Mihály nevű nagyon tudós lelkész, aki Szepsiben volt, ez szintén az Abaúji Egyházmegye, és ő tíz évig volt külföldi egyetemeken. Nagyon sok nyelven beszélt, nagy tudósnak tartották a kortársak. Teljesen biztos, hogy benne volt a bibliafordításban. - Ez a bibliafordítás végül is éveken keresztül születik. Mi ez a folyamat? Itt tulajdonképpen több évről van szó, mire kész lesz. - Biztos, hogy akár egy évtizedről is beszélhetünk, mert az már világosan látszik, hogy úgy kezdődhetett el ez az egész folyamat, hogy szétosztják a bibliai könyveket egymás között, hogy te ezt fordítod, te azt fordítod, és akkor elkezdődik a fordítási munka. Utána jön az, hogy összeállítani a végleges kötetet, amit Károli szerkeszt és csinál. - Néha oldaljegyzetel, stb., látjuk megjegyzéseit. - Igen, így van. Tehát van egy nyomdai kézirat töredékünk, ami két lap, összesen négy oldal, amiből a nyomdász dolgozott, és abból világosan látszik, hogy Károli Gáspár még utolsó pillanatban is a saját kezeírásával írta be a tartalmi összefoglalókat a fejezetek elé, meg lábjegyzeteket, széljegyzeteket írt bele. Tehát ez az egész munkafolyamat világosan látszik rajta. - Kik voltak a mecénások, és miért finanszírozták a bibliát? - Helybéli földbirtokosok, főnemesek. Először a Mágocsi-család, akik azonban elhunytak a bibliafordítás készítése közben, és aztán átvette az egész mecenatúrát Rákóczi Zsigmond. Ő volt Vizsoly földbirtokosa, ő adta a házat, és nyilvánvalóan ő segítette pénzzel az egész vállalkozást, tehát ő segített a nyomdának mindazt beszerezni, amit kellett. Ő a Rákóczi-családnak az első igazán gazdag tagja volt, később erdélyi fejedelem is volt egy évig, és első Rákóczi Györgynek az apja. Tehát ő volt a főmecénás, és utána még mások is lehettek, tehát más református földbirtokosok, például Dobó Ferenc, Sárospatak várának ura, vagy éppen Felvidékről Thököly Sebestyén, aki szintén református volt, és a Thököly család naggyá tevője volt. - A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a nyomdáját Vizsolyba. Emellett több érv is szólt. Egyrészt közel volt Gönchöz, ahol Károli csapata dolgozott, de mégis félreeső, biztonságos helyen volt, ahová nem értek el a három részre szakadt ország háborús viszontagságai. A nyugodt munkát pedig az is segítette, hogy Vizsoly birtokosa ekkor Rákóczi Zsigmond volt, aki teljes mellszélességgel támogatta ezt a munkát. - Ebben a korban óriási jelentősége volt annak, hogy van-e a közelben nyomda, és hogy milyen technikai színvonalon áll ez a nyomda. Nyilvánvalóan ugyanez volt a kérdés, hogy be lehet-e szerezni annyi tonna papírt, amennyi kellett ahhoz a sok száz kötethez, ami megszületett, illetőleg a nyomdafesték kérdése is. Erre már utaltunk, de mégis érdemes lenne most arról a nyomdászról beszélni, akinek félig-meddig köszönhetjük, hogy ez létrejött, és ez Mantskovits Bálint. - Mantskovits Bálint, Bornemissza Péter nyomdásza volt, aki evangélikus lelkész volt, és neves régi magyar író, és szintén foglalkozott egyébként azzal a gondolattal, hogy kiadja a bibliát, de nem sikerült neki végül halála előtt megcsinálni. Amikor meghal 1584-ben, akkor ott marad a nyomdája, rá marad a nyomdavezetőjére, Mantskovits Bálintra, aki a felvidéki Galgócon, a felvidék nyugati felében él és dolgozik. Az egyik nagy pártfogója volt Mantskovitsnak egy felvidéki nemes úr, Forgács Imre, aki nagyon jó barátságban van Rákóczi Zsigmonddal, és valószínű ezen a kapcsolaton keresztül jut el Károlyi Gáspár és Rákóczi Zsigmond éppen Mantskovits Bálinthoz, aki egy nagyon nagy teljesítményű nyomdát működtet. Ezt a nyomdát Galgócon felfejlesztik, és utána 300 kilométerrel arrébb költöztetik. Tehát ez is nagy pénz lehetett, mert ez egy viszonylag nagy nyomda volt már, négy sajtója volt, tehát az a bizonyos eszköz, amivel magát a nyomtatást végzik, és elég nagy személyzet is kellett ennek a működtetéséhez, szedők, nyomdász segédek, azoknak családtagjai, tehát mindenkit el kellett költöztetni. - Hogyan épül föl a Vizsolyi Biblia az első teljes magyar nyelvű szent biblia? Hiszen a szerkezete némileg elüt a katolikus bibliától. - A Vizsolyi Bibliában még benne vannak az úgynevezett deuterokanonikus könyvek, vagyis az apokrif könyvek, amik a katolikus bibliában benne vannak. A későbbi kiadásokban aztán majd ez fokozatosan elkülönül, majd eltűnik. Az újdonság benne az volt, hogy itt nem a középkorban használatos latin bibliát, a Vulgatát használták, amit aztán a Katolikus Egyház még nagyon sokáig használ, hanem igyekeztek visszatérni az eredeti forrásokhoz, tehát a görög és héber bibliához. - Borzasztó fontos, amit mondasz, mert tulajdonképpen ahány fordítás, azt tudjuk, az annyi szövegváltozatot jelent. Az eredeti szöveg héber, az Ószövetség döntően héber, az Újszövetség görög. Nyilvánvalóan, ha már ezt lefordítják latinra, ez a Vulgata, ez már önmagában egy szövegfordítás változat. Tehát, ha egy fordítás fordítását fordítjuk magyarra, az bizony rengeteg eltérésre ad lehetőséget. Így is van, hiszen azért a Vulgata szövege és a Károli-féle biblia szövege sok helyen eltérnek egymástól. - Így van, mert közben jött az a találmány, amit mi szövegkritikának nevezünk, amit már az ókori szövegeken kezdtek el kicsiszolni, és aztán a bibliára is alkalmazták, hiszen arról is szó van, hogy egy szöveget akárhányszor lemásolnak, mindig újabb hibákat raknak bele, és a biblia korában csak kézzel másolás létezett, és a kéziratokba rengeteg hiba belekerült. Ehhez képest valami olyan szöveget kellett létrehozni, ami visszamegy az eredeti forráshoz, legalábbis igyekszik visszamenni. - Ehhez nagyon jól kell tudni héberül és nagyon jól kell tudni görögül. - Ezek a fordítók, Károli Gáspár és társai tudtak héberül és görögül, de ott volt egy segítség számukra, hogy Nyugat-Európában református tudósok, Genfben, Heidelbergben és más helyeken kiadtak olyan latin nyelvű fordításokat, amelyek az eredeti alapján készültek, és rengeteg jegyzetet tartalmaztak. Ez volt az egyik segítség, tehát ezt használták segítségként. A másik segítség meg a bibliai kommentárok voltak, megintcsak református bibliai kommentárok nagy számban jelennek már ekkor meg, főleg Svájcban, és biztosan tudjuk, hogy a Vizsolyi Biblia fordítói ilyen bibliai kommentárokat is használtak, amelyek részletesen elemzik a szöveget szóról szóra. - Mikorra készül el végül is ez a nagy munka, és azt tudjuk-e, hogy milyen nagyságrendben jelent meg? - Maga a nyomtatás 1589. február 18-án kezdődik, ezt maga Mantskovits Bálint írja bele a könyvbe, és 1590. július 20. a befejezés dátuma, ez kb. másfél év. Ez egy nagyon nagy munka volt, hiszen egy nagyon nagy méretű könyvet kellett kiadni, amely nem is alkalmas igazából arra, hogy az ember zsebre vágja, és otthon olvasgassa, hanem inkább egy templomnak az úrasztalára lehetett kirakni, vagy egy szószéknek a pulpitusára lehetett kirakni, és ott olvasni. Tehát inkább templomi használatra, asztalon való használatra volt jó. - Hamar elterjedt a Károli Biblia? - Nem tudjuk biztosan. Azt saccolják, hogy olyan 700-800 példány körül jelenhetett meg. - Hát az rengeteg azért! - Az meglehetősen sok, de pillanatok alatt elfogyott. Néhány évvel később már nagyon nehéz volt szerezni belőle. Károli Gáspárnak és a gyerekei hagyatékából, vagy volt feleségének a hagyatékából maradt néhány példány belőle, még az 1590-es évekből, bekötetlenül, de nem lehetett már 1602-ben, amikor Szenczi Molnár Albert, a következő kiadásnak a készítője próbálta megszerezni az első kiadást, akkor már nem tudott belőle szerezni, illetve nagyon nehezen tudott belőle szerezni. - Az van a bibliában, hogy Isten igéje nem változik, ugyanaz. Az embernek ugyanúgy megvannak a sorskérdései. Megváltoztak a körülményeink, óriási technikai, civilizációs fejlődésen mentünk keresztül, de a kérdéseink mégis ugyanazok. Élet és halál kérdései, lehet, hogy más összefüggésben, de ugyanúgy vetődnek fel ma is. És ez a biblia ma is képes válaszokat adni az emberek számára. - Mi a jelentősége a magyar kultúrában, a magyar történelemben a Vizsolyi Bibliának? - Azt szoktuk erre mondani, hogy a Vizsolyi Biblia a legtöbbször, a legnagyobb példányszámban kiadott magyar könyv. Ezért óriási nagy a hatása, tudniillik az történik, hogy ez lesz a protestáns biblia, tehát ezt adják ki újra és újra, javított, módosított formában természetesen, mert mindig találnak benne hibákat, változik a biblia tudománya, a biblia értelmezése is tulajdonképpen, és újabb és újabb javításokat tesznek a szövegen, tehát folyamatosan korrigálják, de ez az a szöveg, ami évszázadokon keresztül megjelenik, ez az a szöveg, amiből minden vasárnap felolvasnak a templomokban részleteket, tehát ez az, amit az emberek hallanak, ami beég tulajdonképpen az emberek tudatába. A biblia olvasók pedig, aki olvassa a bibliát, ezt a szöveget és ennek a leszármazottait olvassák tulajdonképen évszázadokon keresztül, egészen 1908-ig, ugye akkor volt az utolsó nagy bibliai szöveg javítás. - Természetesen nemcsak a hívők vagy a keresztények számára fontos a Vizsolyi Biblia, hanem az egész magyar irodalom és kultúra szempontjából döntő. Hogy látod ezt a kérdést? - Döntő, mert valahányszor bibliai témát vesznek elő a magyar írók, akkor mindig a Károlit használják, hiszen van ugyan katolikus bibliafordítás is, a Káldi-féle Biblia. Volt ilyen, ami 1626-ban jelent meg, de annak nagyon kevés kiadása volt. A probléma az, hogy a Káldi-féle, tehát a katolikus biblia nem volt elérhető, mert nagyon kevés példányszámban volt. - A katolikusok ma is ezt használják, a Káldit? - Új fordítást használnak. - Erről van szó. Tehát míg a Károlinak úgy tűnik, hogy évszázadokon keresztül azért megvolt a maga hatása, és csak nyilvánvalóan helyesírásbeli, nyelvi fordulatbeli és néhány szövegkorrekciót csináltak, azért a Káldi Bibliával nem ez történt. - Nem. - Én ebből a szempontból értettem azt, hogy a magyar kultúra számára igazából a Károli Biblia volt az, és talán még egy szempontból, hiszen ahogyan Luther bibliája segíti elő, sőt teremti meg a német irodalmi köznyelv megszületését, szinte ugyanilyen szerepe van a Károli Bibliának a magyar köznyelvben, hiszen északkeleti nyelvjárás, éző nyelvjárás, vagy nem egészen ez az igazság? - Nem annyira, mint Németországban. Németországban nagyon távol vannak egymástól az egyes nyelvjárások. A Plattdeutsch, amit Észak-Németországban beszélnek, az már inkább a holland felé megy, és nem biztos, hogy érthető egy osztrák számára. A magyar nyelvben a nyelvjárások sokkal közelebb állnak egymáshoz, és ezért egy kicsit más, de az valóban igaz, hogy ez az északkeleti nyelvjárás lesz a magyarirodalmi és köznyelvnek az alapja, amiben a Vizsolyi Biblia is íródik, de ebben a Vizsolyi Biblia egy megerősítő szerepet játszik. De ott van benne az egész reformáció irodalma is, és a reformáció irodalmában, magában is ez az északkeleti térség, mondjuk Debrecen és Kassa között, így lehet mondani, ez nagyon nagy szerepet játszik. - Ez az a korszak, a 16. század, nyugodtan mondhatjuk a 16. század '40-es éveitől kezdve a 17. század első két évtizedéig, amikor a tudományos cikkek, publikációk is inkább a protestáns oldalon jelennek meg, hiszen erről pontos statisztikáink vannak. - A 16. században az ország magyar lakosságának a többsége protestáns, az teljesen biztosan látszik. Ez az ellenreformáció folytán fordul meg, ez az arányszám, de akkor is még az egész értelmiségen belül valóban van egy protestáns túlsúly, és ez még évszázadokon keresztül érződik itt, Magyarországon. - Egy nagyon érdekes dolgot figyeltem meg, hogy Magyarország szerte, de Kárpát-medence szerte bár van új fordítás, nagyon sokan használják még a legutolsó revideált Károlit, nem ez a revideált revideált, hanem a klasszikus Károli szöveget. Mi lehet ennek az oka? - Van egyfajta bibliai nyelvezet, amelyet megszoktunk, amely nagyon jól hangzik, és nagyon kifejező, amit különösen az idősebb nemzedékek nagyon nehezen tudnak felváltani az új bibliának a szövegével. - Hiszen köznyelvi fordulatokat használ az új bibliai szöveg. - Igen, és ez még akkor is így van, hogyha olyan nyelvtani jelenségek vannak benne, mint a régmúlt idő, tehát a valás. - Károlira nem jellemző a sok-sok vala, az nem jellemző. - Vagy az elbeszélő múlt. - A négyféle magyar múltat használja. - Igen. - Azt hiszem, hogy egy olyan folyamat végére értünk, amikor egy olyan könyvről beszélünk, a legtöbbet kiadott és talán a legtöbbet olvasott magyar könyv, Károli Gáspár Vizsolyi Bibliája, a Szent Biblia, amelyik nélkül, véleményem szerint a magyar kultúra nem is lenne értelmezhető, legalábbis az a néhány évszázad, amióta létezik a Károli Biblia. Én, amikor írókra gondolok, akkor Ady Endrétől kezdve rengeteg olyan írót tudnék mondani, akik számára alapvető, meghatározó nyelvi, irodalmi és hitélmény volt Károli Gáspár bibliájának az olvasása, ismerete, sőt meghatározta a maguk nyelvezetét is. Azt hiszem, ha van nemzeti örökség amelyik nemcsak szakrálisan, de kulturálisan is örökségnek mondható, akkor az maga Károli Gáspár Vizsolyi Bibliája. - A kinyomtatott kötetek is sok viszontagságnak, üldöztetésnek voltak kitéve. Rákóczi György fejedelem viszont minden hadjáratára magával vitte saját példányát, hogy a halálos veszedelmekben erőt meríthessen Isten igéjéből. A Vizsolyi Biblia a 16. századi magyar nyomdászat csúcsteljesítménye volt. Mint könyvészeti műalkotás, a kor reneszánsz kézműves nyomda kultúrájának egyik legbecsesebb műkincse. Legfontosabb értéke azonban abban áll, hogy lehetővé tette, hogy minden magyar ember megérthesse Isten igéit.

Mai műsorunk címe: a Vizsolyi Biblia. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején arról ejtünk majd szót, hogy hogyan készült ez a biblia, mik voltak a bibliafordítás előzményei, kik voltak azok, akik segítették Károli Gáspárt, a biblia fordítóját, nagy munkájában. Azután beszélgetünk majd arról, hogy mi a biblia felépítése és szerkezete. Végül szót ejtünk majd arról is, hogy milyen hatása volt a Vizsolyi Bibliának a magyar kultúrára, és milyen hatása van ma is ugyanennek a könyvnek.