A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a mediaklikk.hu. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: A tavaszi hadjárat és a magyar huszár. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a tavaszi hadjárat előzményeiről. Aztán beszélünk az olmützi alkotmányról, majd arról, hogy hogyan tervezik meg az egész hadjáratot. Aztán beszélünk majd a tavaszi hadjárat legfontosabb ütközeteiről, és benne a magyar huszár szerepéről. Szóba kerül a Függetlenségi nyilatkozat is, a végén pedig arra teszünk kísérletet, hogy értékeljük, mi a szerepe és helye a tavaszi hadjáratnak a magyar történelemben. Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót a tavaszi hadjárat előzményeiről. - 1848 áprilisában, az áprilisi törvények által létrejött törvényes forradalom folyamán létrejött magyar kormány, törvényes volt, kezdetben nehézségekkel küzdött, hiszen mindig létezett egy udvari párt, amit úgy hívtak, hogy kamarilla a köztudatban, ami sosem fogadta el a magyar polgári átalakulást, a magyar függetlenségi törekvéseket, és kezdetekben még a szerbeket, illetve a horvátokat lázították a magyarországi nemzetiségek közül. Ez indokolttá tette egy önálló magyar haderő megszervezését, amire egyébként az áprilisi törvények is lehetőséget adtak. 176 évvel ezelőtt, május 16-án megalakult az első tíz honvédzászlóalj, ez folyamatosan bővült. Elfogadják a 200 ezer újoncot és a 42 millió forintot, szeptemberben egy újabb haderőszervezési hullám kezdődik. Ekkor már a konfrontáció az udvari kormányzat és a magyar kormány között nyílttá válik. A Batthyány-kormány lemond október 3-án, V. Ferdinánd a magyar országgyűlést és a kormányt törvénytelennek nyilvánítja, illetve a létrejövő új magyar végrehajtó hatalmat, az Országos Honvédelmi Bizottmányt is, amelynek az elnöke Kossuth Lajos. Tehát átmegyünk egy háborúba, és folyamatosan kialakul egy önálló magyar haderő, amely 1849 elejére már képes arra, hogy az akkori Európában egy professzionális haderejének számító császári- királyi haderővel érdemben felvegye a versenyt. - Azt hiszem, amikor arról beszélünk, hogy érdemben felvegye a versenyt, akkor itt a '49 január-februári eseményekre kell gondolnunk. 12 huszárezredünk volt, ebből kettő Észak-Itáliában harcolt, a Radetzky hadseregében. A Radetzky indulót mindannyian ismerjük. Ők nem tudtak hazatérni. Mintegy 16 század hazaszökött a birodalom többi részéből, és megindul új huszárezredeknek is, a honvéd huszárezredeknek a szervezése. Tehát egy olyan professzionális haderőt kellett létrehozni ebben az országban, amelynek nem voltak előzményei, nem volt hadiipar, nem volt tisztképzés, és mesterien oldotta meg az Országos Honvédelmi Bizottmány, és a magyar katonai vezető réteg ezt a kérdést. - Mivel kezdődnek a katonai összecsapások? - Ez egy nagyon nehéz döntés volt a tisztek, a hivatásos katonák számára. Ugyanis miről van szó? A régi bajtársakkal kellett harcolni, és ezt mentálisan nagyon sokan nem tudták eldönteni. Valaki ideállt, valaki odaállt. De aki eldöntötte '48 december végéig, '49 január elejéig, hogy itt vagy ott lesz, az szinte már azért végig kitartott. Megindul itt egy professzionális haderő szervezése, megindul '48. december 1-én, Bem Józseffel, Bem apóval az erdélyi magyar ellentámadás. Ez március 11-gyel, Nagyszeben visszavételével, március végére Brassó vidék felszabadításával zajlik, tehát felszabadul Erdély, megindul a Délvidék felszabadítása Perczel Mór révén, és országrészek kerülnek vissza. Ugyanakkor a fősereg, a magyar haderő folyamatosan hátrál. Hátrál, mert nem képes felvenni a császári-királyi túlerővel szemben, minőségi és mennyiségi túlerővel szemben a harcot. - Ezek hadvezetési problémák lehettek? - Nem. Itt egy újonc haderőről van szó. Harci tapasztalata mondjuk a császári-királyi haderőnek sem volt, mert a Napóleoni háborúk óta nem voltak háborúk, de a legnagyobb probléma, hogy ők mind felszerelésben, mind kiképzettségben magukat messze fölötte álltak a honvéd hadseregnek, és itt történik az első konfliktus Görgei Artúr és Kossuth Lajos között. - Asszem az olmützi alkotmányról feltétlenül itt kell szót ejtenünk. - Így van! 1849. március 4-én Olmützben, hiszen az uralkodónak a második bécsi forradalom után el kellett hagyni a császári fővárost és Olmützben telepedtek le, ott volt a császári udvar. Közben az osztrák birodalmi gyűlés Kremsierben folyamatosan ülésezett. Próbáltak egy új alkotmányt készíteni. Ennek az alkotmánynak az volt a célja, hogy egy olyan birodalmi alapot teremtenek meg, amiben az alkotmányos jogok valamilyen módon teljesülnek. Ez Ferenc Józsefnek nagyon nem tetszett, úgyhogy ezt egy huszárvágással lezárta, és március 4-én kiadta a márciusi alkotmányt, ezt a kierőszakolt alkotmányt, ami számunkra szinte katasztrofális volt, hiszen habár a Habsburg Birodalom része volt a Magyar Királyság, de bizonyos önállóságokkal rendelkezett. Ezt ez az alkotmány teljesen megszüntette, öt katonai körzetre bontották fel az országot, Horvátországot, Dalmáciával és a Tengermellékkel egyesítve, egyfajta módon Jellasicsnak így próbáltak kedvezni katonai ténykedésért, hogy Fiume városát megkapták, a katonai határőr vidék külön működött, a Magyar Királyság, illetve egyfajta fricskaként még a szerb Vajdaságot is megteremtették, ami még inkább sértette a magyar érdekeket, hiszen nem egy önálló magyar államról beszélünk itt, hanem igazából katonai körzetekről. 1849. március 4-én az uralkodásban még tapasztalatlan, ám határozott abszolutista elveket valló Ferenc József császár saját uralkodói akaratából aláírja a birodalma, az Osztrák Császárság számára szánt új alkotmányt, a morvaországi Olmütz városában. A város nevéről elhíresült alkotmány szövegét két nap múlva hozza nyilvánosságra a minisztertanács. Az olmützi alkotmány megerősíti a rendi társadalom felszámolását, és ezzel mintegy semmissé teszi a birodalmi gyűlés 1848 augusztusi-szeptemberi határozatait, illetve a magyarországi áprilisi törvények rendelkezéseit. Az új alkotmány mintegy előre vetíti egy mérsékelt liberális alkotmány keretintézményeit, a cenzusos választójog alapján felálló kétkamarás parlamentet, a független bíróság és az esküdtszék felállítását. Az uralkodó jogköre erős marad. Ferenc József megtartja az osztrák uralkodók hagyományos címeit, köztük a magyar király címet is, de most csak, mint ausztriai császár koronáztatja meg magát. - 1849. február 26-án, Kápolnánál megtörténik egy komoly összeütközés az osztrák és a magyar hadak között, amely a későbbi eseményeket közvetlenül is befolyásolni fogja. - Ekkor a magyar főseregnek a vezére, Henrik Dembinszky lengyel tábornok volt, aki néhány hónappal ezelőtt érkezett Párizsból egyenesen. Ő egyébként egy európai mércével mért, ismert katonatiszt volt, az 1830-31-es lengyel szabadságharcnak volt az egyik tábornoka, és ott azért lett híres, mert a nagy litván visszavonulást ő vezényelte le. Ez egy fontos dolog volt, csak mint sajnos később kiderült, hogy máshoz nagyon nem is értett, tehát egyfajta módon így a magyar szabadságharc fekete macskájaként is tekinthetünk rá. Ő volt az a tábornok, aki igazából az összes hadtestparancsnokával, hadosztály parancsnokával összeveszett, senkivel nem volt hajlandó kommunikálni, a parancsokat csak szóban adta ki, írásban nem volt hajlandó kommunikálni, soha nem hívott össze haditanácsot, és maga a kápolnai ütközet is ennek lesz valamilyen szinten áldozata, hiszen rengetegszer lett volna lehetősége például a Schlick hadtestet harapófogóba szorítani, ezt nem tette meg, hiába jelezték ezt neki többször. Ez folyamatosan így történt, és ennek a következménye, hogy 26-án, a magyar főseregnek nagyjából a harmada, negyede veszi fel a harcot, és a második napra is még rengeteg dandár hiányzik a csatatérről. Ezért is fontos az ő szerepét így kiemelni. - Én azt hiszem, hogy ráadásul ott azért viszonylag komoly veszteséget szenvedtünk, és meg is lesz majd ennek a reakciója, asszem a katonatisztek körében. - Így van! Itt egy nagyon nagy taktikai lehetőséget szalasztottunk el. A katonák ennek ellenére, a hadtestparancsnokok is rendezetten vonultak vissza a Tisza mögé, hogy újra sikerüljön felvenni az állásokat. Március 3-án, Tiszafüreden volt egy nagy tiszti tanácskozás, ami... - Mit szoktak mondani? Tiszafüredi zendülés. - Így van! - De ez, asszem, nem igazán korrekt. - Igen, ez egyáltalán nem is korrekt, hiszen zendülésről szó nem volt. Egyszerűen a hadtestparancsnokok, illetve a hadosztály-parancsnokok jelezték a kormányzat felé, hogy Szemere Bertalan a kormány részéről a helyszínen volt, mint főkormánybiztos, hogy nem lehet szót érteni a fővezérrel, Dembinszkyvel, folyamatosak voltak a viták emiatt, és nem jutottak egyről a kettőre, tehát szerették volna elérni, hogy kommunikáljon. Ezt ő nem tette meg. Ezután kérték az ő leváltását, amiről értesülve Kossuth tiszti zendülést sejtett a háttérben, és úgy indult el, hogy főbelöveti Görgei Artúrt, azonban útközben már találkoztak, és Görgeit később ideiglenes fővezérré választotta. - Ez egy nagy fordulópont, hiszen innentől kezdve más a parancsnoklás, és elindul a megtervezése a tavaszi hadjáratnak. - Így van, de annyit azért még hozzátennék, hogy Kossuth megbízta Görgeit, de aztán felülbírálta ezt a döntését. Kinevezte Vetter Antal tábornokot a magyar csapatok főparancsnokának. Ő egy rendkívül tehetséges katona volt, már a délvidéki harcokban is részt vett. Viszont azért nem tudott ő a posztján maradni, egyrészt betegségre hivatkozva lemondott, másrészt neki nagyon komoly ellentéte volt a Damjanichcsal még a délvidéki hadjárat folyamán. És hogy Vetter mekkora zseni volt, ott is látszik, hogy 1849. július 14-én a kishegyesi délvidéki ütközetben Jellasics számszakilag erősebb volt, komoly győzelmet aratott. Vetter lemondott, Görgei visszavette a fővezérséget, ekkor került megkonstruálásra a tavaszi hadjárat terve. Ezt Klapka György tervezte meg. Ennek az elsődleges célja az lett volna, hogy a császári-királyi fősereget bekerítsék és megsemmisítsék a tavaszi hadjárat folyamán. Egy nagyon aprólékosan kidolgozott terv volt. Nem sikerült egyébként ezt a végcélt elérni, a győzelmeink ellenére sem. Már nagyon korán, az április 4-i, tápióbicskei ütközetben is kiderült, hogy egy rossz magyar felderítés volt. Klapka hadteste bement felderítés nélkül a faluba, és ott Jellasicsnak erőibe ütköztek, és kénytelenek voltak segítséget küldeni, azáltal viszont a magyar szándékok nyilvánvalóvá váltak. Tehát április 6-án már nyilvánvalóvá vált a császári-királyi fovezér, Alfred Windisch-Gratz herceg előtt, hogy hol vannak a magyar főerők. A magyar csapatok győzedelmeskednek az isaszegi döntő ütközetben. - Később beszélünk majd Isaszegről. Tápióbicskéhez és ahhoz térjünk vissza, hogy itt már tulajdonképpen két főszereplő van, Klapka és Görgei, hiszen mind a kettőnek komoly szerepe lesz majd az egész tavaszi hadjárathoz. - Hozzátenném, hogy Damjanich még mint megmentő. Az ő harmadik hadteste, ami a délvidéki magyar csapatokból jött létre, ezeket felrendelték 1849 január elején, előtte Szolnoknál, március 5-én győzelmet aratnak, és mindig a Damjanichnak a hadereje volt az, amelyik megmentette ezt a kritikus helyzetet. Damjanich írta is, hogy mindenhol neki kell helytállni, Klapka helyett, és ez valóban így volt. Már 1848 májusa óta harcedzett haderő, az egyik legkipróbáltabb alakulata volt. Gondoljunk itt a harmadik honvéd zászlóaljra, a legendás harmadikra, Damjanich zászlóaljára, a kilencedik kassai veres sipkás zászlóaljra, vagy akár a második huszárezredre. - Az új haditerv kidolgozásában ismét kulcsszerep jutott Klapkának. Az új fővezér, Vetter altábornagy március végi megbetegedése után Klapka az, aki összehangolja a hadtestek együttműködését, és részleteiben kidolgozza a hadművelet, a híres tavaszi hadjárat első fázisának tervét. Ekkor nevezik ki tábornokká. Hadteste élén részese a tápióbicskei és isaszegi győzelmeknek, de hadtestparancsnoki tevékenysége, erénytelensége miatt kevésbé sikeres, mint tervezői vénája. Nagysallónál és Damjanichcsal példaszerűen együttműködve nagy jelentőségű győzelmet arat, ahol már parancsnoki működését sem érheti kritika. Az április 26-i, komáromi csata terveit szintén ő készítette el. Teljes sikert, az ellenfél fő erőinek megverését azonban csak az erők teljes összevonásával lehetett volna elérni, és ezt a magyar hadvezetés nem tudta biztosítani. - Tekintsük át most a dicsőséges tavaszi hadjárat legfontosabb eseményeit és helyszíneit. - Volt szó Isaszegről. Április 6-án zajlott a döntő ütközet, ahol a magyar főerőnek sikerült kivívnia győzelmet a császári-királyi fősereg fölött, és ezzel véget is ért úgymond az első szakasza a tavaszi hadjáratnak. Itt azért volt egy nagyon híres párviadal is. - Így van. A kőszívű ember fiai talán mindenki számára ismert, akár a regény, akár a film. Baradlay Richárd és Pallavicini nagy párbaja. Ez itt játszódott eredetileg, tehát Jókai innen vette az ötletet. Sebő Alajos ekkor még huszár alezredes, aztán később ezredes lesz, Ridesel ezredessel vívott huszárpárbajt. Egyfajta kihívó volt. Ridesel egy ismert lovastiszt volt, aki párviadalokra hívta ki az ellenfelet. Sebő természetesen a saját huszárai mögött nem vallhatott szégyent. Az első összecsapásnál sértetlenül maradtak, a második összecsapásnál, ő a beszámolóiban írta, hogy a jobb alkarja megsérült, azonban Ridesel holtan esett le a lováról, és ez az az emblematikus jelenet, ami igazából ennek a csodálatosan szép magyar csapatnemnek, a huszárságnak is a fénykorát idézi. - Milyen érdekes, hogy amikor van egy ilyen valóságban megtörtént epizód, hogyan misztifikálódik és hogyan nő majd föl a magyar kollektív nemzeti emlékezetben éppen Jókai regénye kapcsán, hogy ez egy valóság alapú történet. De térjünk vissza a tavaszi hadjárathoz, mert itt még jó néhány esemény történik és győztes csaták. - Isaszeg után, április 7-én van egy haditanács Gödöllőn, ahol ott van a Grassalkovich kastélyban Kossuth, illetve a politikai és katonai vezetők. Itt sok mindenről volt szó, de az egyik legfontosabb kérdés, hogy a hadjárat merre, hogyan tovább? Itt egyeztek meg arról, hogy akkor a fővárosok felé a második hadtest, Aulich Lajos tábornok hadteste fog operálni. Pest környékén voltak harcok. Ezek nagyon jelentős harcok voltak, kevésbé ismertek, illetve Asbóth Lajos alezredes vezette hadosztály. Míg a fő erők, megkerülve Pestet, Vác felé operáltak, és ennek a hadműveletnek a Csallóközben ez volt a végcélja, hogy Komáromot felmentsék. Sikerült is, április 10-én győzelmet arattak Damjanich csapatai Vácnál, Christian Götz császári-királyi vezérőrnagy alakulatai felett, és a császári-királyi tábornok is halálos sebet kapott ebben az ütközetben, majd pedig Nagysallónál, április 19-én, a Ludwig Wohlgemuth császári-királyi altábornagy tartalék hadteste felett sikerült oly mértékben győzelmet aratni, hogy az egy teljesen szétzilált, megtépázott, szétvert, visszavonuló hadtest képét mutatta, majd pedig április 20-21-én sikerült felmenteni Komáromot, és ezzel a tavaszi hadjáratnak a második szakasza is véget ért. - Eközben történik politikailag is valami, ami befolyásolja végül is az egész történetet, hiszen itt 1849. április 14-én, Debrecenben sok mindent eldöntő politikai esemény történik. - Így van. Van egyrészt a katonai csatatér, de van egy másik, ez a politikai hadszíntér. Kossuth Lajosnak volt egy nagyon régi terve, a függetlenségi nyilatkozat kiadása lesz majd április 14-én, azonban ez nem egyik pillanatról a másikra eldöntött tény volt, hanem már 1848. március 15-e után is voltak politikusok, akik felvetették már akkor ennek a függetlenségnek csitították. Azonban később a császári udvar, mind V. Ferdinánd, majd később a magyar kormány által el nem ismert Ferenc József sem vette a magyar felet tárgyalófélnek, akármilyen próbálkozásunk is volt, akár békeküldötteket küldtünk, volt, hogy elfogták őket, gróf Batthyány Lajos is később majd így esik fogságba. Tehát nem igazán működött ez a kommunikáció. Tehát valamilyen szinten Kossuthnak sem volt más választása. Előre kívánt menni, ezzel nemcsak Magyarországnak a belpolitikai gondolatait megvalósítani, hanem valamilyen szinten a külpolitikában is szeretett volna szövetségeseket szerezni, gondolok itt akár az angolokra vagy a franciákra. Azonban ezzel kapcsolatban is megvolt az a fajta probléma Lord Palmerston, aki az angol külügyminiszter volt, amikor megkérdezték a '48-as szabadságharcról, hogy mi a véleménye róla, annyit válaszolt csak: lehet, hogy igazuk van, de végezzenek velük gyorsan. - A Függetlenségi nyilatkozatban a Habsburg Ház trónfosztása történik meg, ezzel Magyarország önálló entitásként akar kilépni a nemzetközi színtérre. Hogy sikerül ez? - Nagyjából sehogyan, hiszen nem sikerül elismerni. Egyetlen egy olyan ország sem lesz, aki ezt elismerné. A követeink mennek Párizsba, Londonba, Konstantinápolyba, a török szultánhoz is megy követ, azonban sehonnan sem jön vissza pozitív visszhang. Amit ki lehet emelni esetleg pozitívumként, ez a Velencei Köztársaság lenne, ahol ők elismerték, azonban a Velencei Köztársaság nem egy önálló entitás. A császári csapatok körbevették a várost, embargó alatt van, tehát semmiféle lehetőségük nem lett volna arra, hogy önálló külpolitikát is folytathassanak. - Március 30-án Kossuth őt nevezte ki ideiglenes fővezérré. A tavaszi hadjárat hat csatájában Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom, előbb a főváros alá szorította vissza a császári-királyi fősereget, majd a főváros és az ország nagy részének kiürítésére kényszerítette. Május 21-én, 17 napi ostrom után bevette Buda várát. Görgei ekkor volt dicsőségének zenitjén. A dicsőség ízét azonban megkeserítették a készülő orosz beavatkozásról érkező hírek. Májustól a Szemere-kormány hadügyminisztere volt, de a kettős, a fővezéri és hadügyminiszteri tisztség betöltése meghaladta erejét. Görgei jelenlétére nagyobb szükség lett volna a hadseregnél, mint a minisztériumban. - A magyar hadtörténelem egyik legfényesebb korszaka ez a tavaszi hadjárat, számos győztes ütközet. Hogyan értékelnéd, hogyan látod a tavaszi hadjárat jelentőségét? - A jelentőségét abban látom, hogy ez az ország, amely semmiféle hadügyi önállósággal, semmiféle feltételrendszerrel nem rendelkezett ahhoz, hogy önvédelmi vagy függetlenségi háborút kezdjen és folytasson, kevesebb, mint egy, tán fél év alatt képes volt arra, hogy egy professzionális európai nagy hagyományokkal rendelkező haderőt úgymond csatákban, ütközetekben legyőzzön, és bebizonyítsa azt, hogy képes megvédeni az ország függetlenségét, az ország szabadságát és az áprilisi törvényeket, vagyis a polgári átalakulás legfontosabb vívmányait. Azért gondoljunk bele, hogy ezek, amik történtek, akár 1849 januárjában, egy komplett gyár készletének átszállítása feladatot kívánt ettől az országtól, és szeretném hozzátenni, hogy nemcsak a tavaszi hadjáratra kell itt gondolnunk, hanem arra, hogy a mellék hadszíntéren, Délvidéken, Erdélyben vagy akár a Felvidéken, ezek a területek nagy része is felszabadult az ellenséges megszállás alól, tehát itt is képes volt a honvéd hadsereg győzni, és megmutatni azt, hogy a császári-királyi haderő nem képes önállóan úrrá lenni a magyar szabadságharcokon. - Ki tudunk-e emelni ebben a hadseregben olyan alakulatokat vagy egyáltalán olyan fegyvernemi összetételű csapatokat, akik talán még az elvártnál is nagyszerűbben minősültek? - Legelső helyen mindenképpen a tüzérséget mondanám. Jellasics ígérte a pákozdi csatában, hogy a magyaroknak francia tüzérei voltak, és ez azért fontos, mert a Habsburg Monarchia öt tüzér ezredéből egyik sem volt magyarországi kiegészítésű. Itt az ötödik tüzérezred állománya képezte ki a műszaki tanuló ifjakat, akiknek volt műszaki ismerete, és olyan jól működött, hogy a szabadságharc legjobban teljesítő fegyverneme a tüzérség volt. De ki kell emelnünk a huszárságot, a lovasságot is, hiszen azért magyar oldalon nemcsak könnyűlovasság volt. Nem volt nehézlovasság, dragonyosok vagy vértesek, ami a császári-királyi haderőben volt, és a magyar huszárság ezt a feladatot, a nehézlovasság feladatát is kiválóan oldotta meg. Tehát bebizonyosodott, hogy semmi szükség sincs a nehézlovasságra. Régen áttörő erő volt a nehézlovasság, azért volt sisakjuk, páncélzatuk, vértjük, a lovak is másképp voltak, mint a könnyűlovasságnál. Ennek ellenére a huszárság remekül töltötte be ezt a szerepet, és bebizonyította, hogy minden formációban meg tudják állni a helyüket. - Tehát mondjuk lovasütközetekben, amikor vértesek csapnak össze huszárokkal, képesek voltak helytállni az ilyen típusú ütközetekben? - Semmiféle fölény nem mutatkozott a nehézlovasság részéről. Ez érdekes, mert ennek nem voltak előzményei. Később majd, kitekintésképpen a Habsburg Monarchia hadrendjében is ott jönnek rá, hogy ezt a nehézlovasságot abban a formájában meg kell szüntetni és át kell alakítani, mert már nincs rá szükség. 1848-49 volt az egyik ilyen próbatétel, ami bebizonyította, hogy ez tényleg így van. - Tehát ha összefoglaljuk, mondhatjuk azt, hogy a tüzérség kiválóan vizsgázott, és igaz ez a huszárságra, a lovasságra is? - Teljes mértékben igen, és ami érdekes, hogy sok esetben még az újonnan felállított honvéd huszárezredekre is igaz ez. Mert a császári-királyi huszárezrednek megvolt a maga tradíciója, hagyománya, kiképzettsége, a felszereltsége jobb volt, a honvéd huszárezredek frissen lettek felállítva, de ennek ellenére több közülük kiválóan megállta a helyét. - Ez az a pont, amikor látni kell, hogy véget ér a tavaszi hadjárat második szakasza április vége felé, és dönteni kell, hogy Bécs vagy Buda? A történet ismert. - Igen. Komáromban egy haditanács zajlik, el kell dönteni, hogy üldözzük a császári erőket Bécs felé vagy a fővárost szabadítsuk fel? Ez a két választási lehetőség van. Azonban a kérdés nem ilyen egyszerű. Sokan a korábbi történészek közül is azt vetették fel itt a hadvezetés részéről, hogy jobb lett volna, ha a császári erőket üldözzük, és megverjük a fősereget, esetleg elfoglaljuk Bécset is, és ezzel le tudjuk zárni a szabadságharcot, hiszen közben Ferenc József Varsóban, Miklós cárral megegyezett, és megindult az orosz intervenciós haderő is, tehát talán ezt is vissza lehetett volna ezzel fordítani, tehát, hogy az oroszok, miután mi az osztrákokkal békét kötünk, akkor ez már egy indokolatlan hadjárat lett volna. Valószínűleg ez egy kizárt dolog. Hogyha el is foglaltuk volna Bécset, túl sok mindent nem értünk volna el vele, hiszen előtte is volt két bécsi forradalom. Az uralkodó nem is Bécsben van, hanem Olmützben, tehát a főváros valóban, de katonai szempontból nem lett volna egy helyes döntés. Illetve a magyar haderő is lőszerhiánnyal küszködött, azért a seregek több jelentős ütközetben, csatában vettek részt, tehát a ruházatuk is meglehetősen viseltes volt, és több olyan hadosztályunk is volt, ahol maga a legénységi állomány is komoly károkat szenvedett, hiszen a csatákban azért sokan meg is haltak. - Jaj de jó volt beszélgetni egy kicsit ilyen dicsőséges napokról, hetekről, hónapokról, amikor magyar győzelmekről beszélhettünk, és arról a reményről, ami azóta is él a mi népünkben. Nem véletlen, hogy 1848-49, aztán 1956 kapcsán a magyarságot mindig is a szabadság nemzetének titulálták. Ettől a két dátumtól kezdve nemcsak Európában már, hanem az egész világon így tartanak bennünket számon. Milyen jó lenne, ha ez a szabadság népe egyszer valóban az egész világra kiterjedően is győzni tudna, ami az eszméket illeti. - Mire a magyar seregek elérték Budát, addigra az osztrák csapatok már elhagyták Pestet, csak itt a Budai Várban hagytak ötezer katonát a vár védelmére. 1849. május 4-én a magyar fősereg körbezárta a Budai Várat, és megkezdték az ostromot, amely több mint két héten át tartott. Ahogy itt az emléktábla is jelzi, május 21-én, itt a Fehérvári kapunál léptek be a felszabadító magyar honvédek először a Budai Várba.

A tavaszi hadjárat és a magyar huszár A műsorban szó lesz a tavaszi hadjárat előzményeiről, a hadjárat megtervezéséről és természetesen a legfontosabb csatákról is. A Függetlenségi nyilatkozatról is beszélünk és természetesen az olmützi alkotmányról is. Mai műsorunk címe: A tavaszi hadjárat és a magyar huszár.