Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A magyarországi hajózás története összeforrt a Dunával a MÁV síneit meghosszabbítva a vasút terén elért eredményei okán Vass miniszternek is nevezett politikus Baross Gábor az ország vízi forgalmát is magasabb szintre emelte az 1800-as évek 2. felében a legendás Fiumei anya kikötőfejlesztése mellett 1888-ban megalapította a Magyar Államvasutak hajózási vállalatot, így nem sokkal később Magyarországnak már 12 Gőz hajója és 40 uszálya -szel hete a vizeket, ami csaknem 2.000.000 mázsa áruszállítását tette lehetővé a növekvő kereskedelmi célú hajós forgalom megkívánta, hogy Budapest beszédes nevű valóban rakódó parkként használt rakparti kikötői mellett megépüljön egy jelentősebb a nemzetközi célú áruszállítást is kiszolgáló Folyami kikötő az azóta is sokat látott és átélt Csepeli szabadkikötőt 1928-ban adták át ugyan többféle terv készült el, de mindegyik tervben a Csepel-sziget északi csúcsa volt az optimális helyszín a Magyar Állami hajózás valójában elsősorban a Dunán bonyolódott, de a fiumei kikötő az ugye a magyar áruk forgalma szempontjából, tehát az egész Magyarország területéről a tengeri kijáratot biztosította és ebből a szempontból jelentős és sajnos a trianoni döntés miatt a fiumei kikötő már nem a mienk volt ebből a helyzetből egyetlen kiút volt a Duna mint nemzetközi vízi út kihasználása, így aztán az 1930-as évektől kezdve Budapest folyóparti fővárosként kapott tengeri hajókikötő besorolást, és ezzel egyidejűleg elkezdtek megépülni legendás tengerjáró hajói is, amelyekkel a magyar ipar termékeit az első világháború utáni hektikus években is el lehetett juttatni egészen Egyiptomig az első Duna tengerjáró hajó a Budapest volt, amelyet 1934-ben bocsátottak vízre a Csepeli Szabadkikötő napjainkban is fontos szerepet játszik a kereskedelmi célú folyami hajózásban Gabonatárház a igazi ipari műemlék és nem csak szép, de mintha az idő vasfoga sem fogna rajta van az a jelentősége és akkoriban még inkább az volt, hogy a különféle szállítási módokon vasúton vagy akár társ szekereken kocsikon beérkező tehergépjármű, hogy a 20-as évektől beszélünk beérkező gabonát összegyűjtse és hajóra alakja ma a jelentősége nem csökkent, mindamellett nyilvánvalóan a Duna mentén a gazdaság, mezőgazdaság modernizálása következtében további tároló is berakjuk kapacitások is létrejöttek, de ma is működik a Dunaferrhez ma is betölti a funkcióját, 1944 után a 2. világháború pusztításának következményeként súlyos veszteségek érték a hazai vizeket is Budapest bombázása a Csepeli szabadkikötőt sem kímélte, amelyre több hullámban mért csapást az ellenséges haderő a magyar hajópark zöme megsemmisült vagy hadizsákmányként elvették tőlünk, aztán 1955-ben végre új üdítő hullámok érték el a hazai partokat megalakult a Magyar Hajózási Részvénytársaság egy évvel később egy szintén fontos történelmi pillanatban kezdte el szolgálni Bauer József, a magyar tengerészetet elsőként mint TEK gólja Tisza hajón, később pedig már mint hajóparancsnok bejárta a fél világot 36 évet töltött a vízen, ebből 26 évet parancsnoki egy hajón lehet 4 kapitány, de ebből egy parancsnok, aki minden ér fel, bár korábban még azt mondták, hogy Isten után az első már, amikor elhagyta a kikötőt elhagyta a felségvizeket és az óceán közepén hajózott nem volt semmilyen kapcsolata senkivel, csak az személyzetére illetem magáról számíthatok és az ő szava volt a Döntők én kétszer voltam visszaminősítve parancsnoki beosztásból és 3 fegyelmim volt minimum nem minden esetben én voltam a hibás, de úgy jött ki a lépés, hogy Józsi rajtad csattan az ostor az újpesti hajógyárban jelenleg is állomásozó Kassa a Csokonai a Tisza a Dunaújváros mindannyian sokat látott kóros tengerjáró ing, ahogy egykor a Vörösmarty is, amely 1979-ben került a Maharthoz 15.000 tonna hordképességű ívelés több mint 10.000 lóerős motorjával a magyar tengerhajózás mindenkori legnagyobb hajója volt, amíg 2000-ben el nem adták most a belvárosi Vigadó tér olyan jelentős állomása a fővárosi hajózásnak, mint a pilótáknak a Liszt Ferenc Repülőtér a történelmi múltban csakúgy pöfögtek itt a be Terrán gőzösök 1820. júliusában pedig a Duna első Gőz hajójával a Carolinával innen indult meg a hajóközlekedés Buda és Pest között érdekes, hogy az utasok valójában nem is a hajón utaztak, hanem az uszályon, amit a hajócska maga mögött vontatott, de a Zsófia hercegnő és a hajlott korú Kossuth hajó is sokszor köthetett ki a tér sarkában álló hajdani Mahart székházból irányították a teljes magyar folyami tavi és tengeri flottát mintegy 100 éven keresztül a Vigadó tér és a hozzá tartozó hajókikötő jelentősége ma sem elenyésző a belföldi személyhajózás és a városi sétahajózás egyik fontos csomópontja a jelenben is a Mahart PassNave jelenleg közel 60 kikötővel rendelkezik és 18 személyszállító hajója van éves viszonylatban gyakran 400 ezren is megfordulnak fedélzeteiken századforduló után elindult ez a kiránduló és sétahajózás ugye a Dunakanyar az sokáig, nagyon nehezen volt megközelíthető, tehát ez egy ilyen tipikusan jellemző útvonalon volt ezeknek a kiránduló séta hajóknak főleg a Kis-Duna-ág, ami a szentendrei Duna-ág gyakorlatilag a mai napig egyébként ez egy egész kedvelt része a Dunának és egészen föl Esztergom még mi erre programokat is adunk, illetve hajójáratokat is indít fogunk végig a Dunakanyarban a folyami hajósok nagy becsben tartják a nagy hírű Duray hajókat, köztük a Rákóczit és a Hunyadit is ők ráadásul édestestvérei egymásnak, hiszen azonos hajó típusokba tartoznak és mindketten a 60-as években szálltak vízre az 1964-es születésű Rákóczi tartja magát jobban, de büszkén Ringatózik a Hunyadi is a Batthyány téri kikötőben Rákóczi motoros indul a Batthyány tér kettesről hegymenetben klasszikus időtálló és szép idoma ikra köszönhetően nosztalgikus Dunai éjszakákat táncos mulatságot is képzelhetné ing, de kikre és nem is járnánk messze a valóságtól, noha kezdetben egészen más céllal indultak útnak találkozik az 65-ben indult az első útjára Budapest Mohács járatot csinált az úgynevezett régi klasszikus KOFA járatot, amit mindig egy gőzhajók végeztek inkább ugye a mezőgazdasági termékeket régen a téeszekből vagy a gazdálkodóktól hozták föl Budapestre ide a Vásárcsarnokról és különböző helyekre Mohács Baja Kalocsa Dunapatajon megálltak beszálltak a mezőgazdászok, és akkor fölhozták az árujukat kitolták is Kondás szekereken és akkor a Vásárcsarnokban lehetett hozzájuk ezek nagyjából a 70-es évekre szerintem megszűntek, ahol az egész KOFA járat a Rákóczi az 60 ött ől 74-ig 5-ig itt a Budapest Mohács meg egyéb viszonylatban közlekedhet inkább a személyforgalomban működtették a Rákóczi eredetileg 700 személyi fért el így a KOFA járatok megszűnte után főként a személyforgalomban alkalmazták az 1970-es évek közepén egészen Passauig vándorolt és ott teljesített szolgálatot egy ideig a mindvégig magyar lobogó alatt az elmúlt évtizedek alatt többször átépítették felújították, hogy megfeleljen a folyó és még inkább utasai kívánalmainak Fogarassy László 45 éve szolgál a Mahartnál ebből 38 éve kapitány és volt szerencséje az összes jelenleg üzemben lévő hajón dolgozni ízig-vérig folyami hajós akinek évek óta a Rákóczi motoros a 2. otthona és nyugodtan mondhatjuk szívügye is úgy gondolom rá, mint egy komoly asszonyra már ez már ez a , akkor ugye már majdnem 60 éves gyakorlatilag lassan ez a hajó igyekszünk vigyázni a Duna összetettebb, mint a Rajna-Majna és szerintem talán nagyobb tapasztalatot igényel, mint a másik 3-szor ügye össze van kötve csatornázásról meg zsilip rendszerekkel mindegyiknek megvan a sajátossága, nyilván én azt gondolom, hogy ez a Duna ez egy látványosabb változatosabb folyószakasz, tehát az szerint, hogy például fölső Dunán megyünk közép-dunántúli Al-Dunánál mindig egy kicsit másképp kell hajózni ilyen, amikor egy gyerekkori álom teljesül a parancsnok számára a Duna és a hajózás örök életre szóló szerelem már gyerekkorában csodájára járt a Duna-parton veszteglő hajóknak láttam még a nagy öregeket a tekintélyes Gőz hajókat is a festői budapesti rakparton a legendás Budapest tengerjáró névrokona jelenünk Budapestje ugyan méreteit tekintve elődjével nehezen tudná felvenni a versenyt, de talán nem is áll szándékában jelenleg így is ő az egyik legnagyobb és technikailag legjobban felszerelt rendezvényhajója a fővárosi kikötőknek a 60-as években megjelent akkoriban szenzációszámba menő máig csodált szárnyashajók -nál gyorsabb aligha akadt a Dunán az elmúlt 6 évtizedben Magyarország összes szárnyashajója madarakról kapta a nevét elég a Sirályra a sólyomra a csokra és a BBC-re gondolni a századforduló idején egy olasz mérnök Enrico Forlán néni kezdett először kísérletezni szárnyashajó tervezéssel itthon 1958-tól Feked Gábor és beledi Dezső KONSTRUKTŐRÖK voltak az elsők, akik nemcsak terveztek, de próbautakat is tartottak a szárnyashajókkal a Dunán végül 1962-ben érkeztek meg Budapestre az első vízen szárnyalunk 63-ban kezdődött a menetrendi szárnyas hajózás akkoriban még Sirály típusú szárnyas hajóval, aminek az orosz neve az a rakéta, tehát a típusa rakéta volt a magyar neve pedig Sirály kezdetben ők közlekedtek majd a későbbiek folyamán bővült a flottánk Sólyom egyessel majd elkezdték a vöcsök típusokat és vásárolni a Sólyomnak specialitása az, hogy nagy utas befogadóképessége van 112 személyes és ennek kompenzálására nagyobb teljesítményű is az átlagos menetsebessége 55 kilométer per óra Budapest-Bécs közötti távolságot kezdetben, amíg nem volt egyetlenegy zsilip sem az 5 és fél óra alatt tettük meg hegymenetbe és 4 és fél óra alatt völgymenetben szárnyashajókat hivatalosan hord szárnyashajóknak hívják a különleges konstrukciójuk miatt, amelynek köszönhetően képesek siklani a vízfelszín jelenleg a 18 tonnás bő viccek Budapest nagy becsben tartott szárnyashajó itt akár 70 kilométer per órás sebességgel is képesek szárnyalni a hajótest alatt szárnyaknak nevezett felületek vannak, ami azért szállni felületi, mert ugyanaz a szárny profilja, amint a repülőgépeknek és van egy gyors fordulatú hajócsavar amiatt tolóerőt létrehozza és a sebesség hatására felhajtóerő keletkezik a szárnyakon és ezáltal kiemelkedik az egész hajótest víz tetejére a szárnyashajók akkor érik el a legnagyobb teljesítményt amikor siklásba jönnek a víz felszínén folyamatos karbantartásuk gyakori felújítások miatt máig ezek a dunai személyszállítás leggyorsabb és legkényelmesebb hajó utazni is kalandos és izgalmas rajtuk át még vezetni őket mondhatnám azt, hogy fenomenális, tehát eleve kitűnik az összes többi közül, ez egy kuriózum ma már kizárólag Magyarországnak vannak még mindig forgalomban lévő szárnya say a Dunán, ezért különösen jó hír, hogy hamarosan nemcsak hosszabb túrákon lehet majd átélni a, b viccet nyújtotta sebesség élményt, hanem egy 45 perces városnéző program során is a hajók az Újpesti vasúti híd és az új atlétikai stadion közötti Budapesten közlekednek majd szélsebesen a Vigadó térről pedig színházi járatok is indulnak a Dömös ez a közepes méretű Moszkva típusú kényelmes kirándulóhajó az egyik, amely a kultúra kedvelő utasokat kis túlzással egyenesen a színpadi szállítja ma ez gyakorlatilag egy nagyon régi hagyomány mondhatjuk így ez egy nagyon érdekes összekapcsolódása hajózásnak és a kultúrának a Margitszigeti Szabadtéri Színpadhoz szállítunk utasokat teljesen másképp lehet érkezni, így gyakorlatilag a színházhoz egy picit lassabb, egy picit ráhangoló Saban lehet megérkezni, azt gondolom, hogy így egy olyan élményt lehet szerezni, ami nem csak egy beugrunk és belsőnk, hanem, hogy úgy megéljük ezt az egész napot a Margitsziget 113 éves műemlék víztornya köré épült Margitszigeti Szabadtéri Színpad ezerkilencszázharmincnyolcóta áll nyitva a nyári hónapokban pedig Budapest egyik legnagyobb összművészeti fesztiváljának ad otthont a Duna által körülölelt szigeten évszázados platánfák szomszédságában ma már megdöbbentő, de az 1896-ban Magyarország első olimpiai bajnoki címét szerző Hajós Alfréd a Parlament előtti Duna-szakaszon tanult meg úszni, 15 éves volt, amikor csatlakozott a Magyar Úszó egyesülethez a később építészként is jeleskedő magyar delfin akkoriban a Dunán több folyami fürdőt is kialakítottak például az országház elütés a Vigadó téren is nemcsak együtt éltek a vízzel, de mindenkor használták is azt a fővárosban Széchenyi István kezdte meghonosítani a vízi sportok egyik legelegánsabb bikának számító evezést Angliában ismerkedett meg a sportággal és a 19. század 2. felében már a versenyek is rendszeressé váltak a budapesti szakaszon a Népsziget és a Római-part környéke tavasztól őszig megtelik kajakosokkal kenusokkal és evezősökkel a Budapest Evezős Egyesület története több évtizedes múltra tekint vissza csónakházat több mint 100 éve szolgálja az evezés szerelmesei az egyesület alapítása 1920-ra tehető, mégpedig az angol magyar banknak a a tiszti tisztségviselői által alapított sportoló kör meg az evezés szakosztálya volt a klubunk eredetileg várok jelenleg megtalálható majdnem az összes Vízisport amatőr szinten versenyszinten pedig csak az evezéssel foglalkozunk díszes sárkányhajókkal gyakran szállnak vízre a klubtagok a Népsziget déli részén az Újpesti-öbölben a dobos a kormányos és a 2 vezérevezős szerepe különösen fontos ennél a sportágnál legalább annyira, mint a ritmus és az ebből születő összhang a Magyar Sárkányhajó-szövetség a 90-es évek 2. felében alakult Bale Kínából ered a sárkányhajózás több 1000 éves kísérletezés vége maga a forma ez abból is látszik, hogy hosszú sávszélesség arányait ellenére nem billenékeny mivel egy ilyen katamarán jellegű kiképzés az alja 1971-ben döntött úgy a hongkongi halászati és Turisztikai Szövetség, hogy a Latin Grammy KAJAK-KENU-VB felajánljam próbaképpen a az első 3-ig fa hajót, ami Európába érkezett a 3 T fajulnak levették a mintáját és egy német gyártó elkezdte gyártani üvegszálból és innentől terjedt el gyakran robbanásszerűen a világon nincs tömegsport tömeg- és szabadidősport stand up and pár dal rövidítve és közismertebb nevén, szóval ezek a szörp deszkákról kísértetiesen hasonlító többségében felfújható vízi járművek az elmúlt évtizedben példátlan népszerűségnek örvendenek szerte a világon már a polinéz halászok és álltak egy egy fa deszkán és akkor úgy próbálták ki figyelni, hogy mi újság van a vízen, de egyébként a mai formája sportnak az valószínűleg Hawaiiról jön, ahol is a szörfoktatók álltak fel a deszkára, hogy onnan jobban lássák a tanoncokat és aztán szép lassan kialakult belőle az, hogy hogy hullámokat is lehet vele elvinni illetve nyugodt üzen is tök jól lehet nevezni EBESZ kán állva nem muszáj hasalni rajta, meg nem muszáj ülni rajta, hanem ezt így állva is lehet végezni , aminek meg egyébként később rájöttek, hogy egy számos egészségügyi előnye is van a szál pulzálás fejleszti az egyensúlyérzéket átmozgatja a mély izmokat, különösen akkor, ha hullámos a víz könnyen elsajátítható és nem túl megterhelő mozgásforma, így aztán életkortól függetlenül bárki hódolhat neki főszabályként egyetlen lényeges szempontra figyelmeztetnek az oktatók a megbízható úszás tudásra folyókon tavakon tengeren egyedül és csapatban is űzhető sportág ez és sokak számára messze nem csak hobbi legelőször senkinek nem mondjuk azt, hogy rögtön álljon fel egy deszkára és kezdjen el evezni, hiszen meg kell érezni a deszkának az egyensúlyát, hogy hol helyezkedjünk el rajta, tehát ezt meg kell először tanulni és nyilván egy pár perc valakinek pár óra esetleg pár nap is kell ahhoz, hogy fel tudjon állni nyilván egyéni kvalitások -tól is függ, de alapvetően térdelve kezdjünk rajta úgy még stabilabbak vagyunk és akkor szép lassan meg lehet próbálni felállnia deszkára megtudtam, hogy titkokat rejteget ami Dunánk ez a vén róka írja Ady Endre, a fenséges folyóról, amely miatt Buda és Pest egyszerre él külön és mégis együtt elválasztva összekötve a 2 oldalt egymással valószerűtlenül változatos a Duna egyszerre távolról jövő és folyton-folyvást úton lévő Világfi pezsgő urbanista veszélyes áradó és felkavaró ugyanakkor tud szelíd természetközeli is lenni, nyugalmat adni simogatni egyszerre zabolátlan és kezes bele lehet szeretni, nem véletlen, hogy az irodalomban is gyakran jelenik meg metafora ki.

- A magyar magyarországi hajózás története összeforrt a Dunával. Baross Gábor az ország vízi forgalmát is magasabb szintre emelte az 1800-as évek 2. felében.