Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A meccsek alakját sok-sok 1.000.000 évvel ezelőtt tenger elöntések kiemelkedése törések süllyedése kis vetődések alakították Bécs Tündér kertjei Orfű és Abaliget a nyugat-mecseki régió féltve őrzött vidéke tavaktól rendszerek különös világát találjuk itt a meccsek nemcsak a felszínen a föld alatt is történeteket mesél gazdag vízű forrásokból hidrológiai tekintetben aktív barlangokból is jó pár akad itt, na és persze erdei ösvények benn kalandos túraútvonalat banis dúskál a vidék ez egy sziget, ami kiemelkedik gyakorlatilag itt a Dél-Dunántúlon a megművelt szántóföldek közül itt erdők vannak hegyek vannak mély szurdokok vízmosásos patak völgyek gyakorlatilag mint felüdülés belépni erre a területre, úgyhogy a meccsek tulajdonképpen 1 1 ilyen menedékhely az élővilág számára itt a Dél-Dunántúlon a Nyugat-Mecsekre jellemző közép-triászkori mészkő építi fel az abaligeti denevér tanösvény tönk felszínét is, amely az éppen alatta húzódó denevér Múzeumról kapta a nevét a tanösvény Bükkben gazdag terület, ahol 2 3, sőt 5 kilométer hosszú gyalogutak is vannak eltévedni szinte lehetetlen itt még annak ellenére is, hogy egyetlen tábla sem szegélyezi az útvonalakat, ez ugyanis tanösvény, ahol a tudnivalókat online turista füzetből követhetik nyomon az elszánt erdőjárók Mecsek északi kitettségű oldalaira jelenleg a Bükk erdők jellemzőek a patak völgyekben szurdokok -ban szintén, úgyhogy a tanösvény is zömében ilyen erdőn keresztül vezet, illetve lehetőséget biztosít számunkra, hogy ne csak növényekről beszéljünk a tanösvény alatt, hanem a különböző folyamatokról is, amik lejátszódnak az erdőben az Abaligeti-barlang felszínén járunk egy Karsz területen és egy Karsz területen mindig vannak olyan felszíni megnyilvánulások, amikre ki kell térni, hogy hogyan jut le a csapadékvíz a barlangba hogyan alakulnak ki a cseppkövek gyakorlatilag így kezdődik minden a felszínre, ami feltűnik egyből, hogy az ösvény mellett vannak tölcsér alakú mélyedések ezek lehetnek néhány méter átmérőjűek, de akár ilyen 25 30 méter átmérőjű és meglehetősen A Dorinák is kialakultak az abaligeti Denevérmúzeum szólhatna kizárólag a misztikus állatok popkultúrában betöltött szerepéről és akkor is igazán vérpezsdítő élmény lenne bejárni, de ennél sokkal fontosabb küldetése van a fajvédelem és ismeret mellett a denevérekhez köthető előítéletekkel és rémtörténetek el szeretne szakítani a nemrég megújult interaktív tárlat a denevérek a nemszeretem állatok közé tartoznak, nagyon sokan félnek tőlük nagyon sok tévhit kering velük kapcsolatban, és ezt a tematikus kiállítás segít eloszlatni ezeket a tévhiteket és helyes irányba terelni a gondolatokat a denevérekkel kapcsolatban egy denevér egy éjszaka alatt képes 1500 szúnyogot elfogyasztani tulajdonképpen a denevér ugyanolyan nélkülözhetetlen része egy ökoszisztémának mint bármi más egy madár egy rovar, vagy akár egy növény az előítéletek egyebek mellett azzal is magyarázható, hogy a denevérek kifejezetten rejtélyes éjszakai életmódot folytatnak, így aztán az ember keresett és ritkán találkozik velük alig nyílik alkalmunk arra, hogy megismerjük őket az Abaligeti-barlang és a meccsek kiemelt jelentőségű találkozóhely a bőregerek számára nemcsak a környékbeli barlangok, hanem a sűrű erdők és azok odvas odú Fáy is menedéket nyújtanak nekik nyár végén ráadásul minden évben több ezren érkeznek ide, köztük olyanok is, amelyek nem ezen a vidéken élnek kifejezetten szaporodási szándékkal Ugye éjszaka sötét van, nincs fény, amit a szemükkel be tudnának fogni, ezért a denevérek kifejlesztettek egy olyan közlekedési módot vagy ultrahangot bocsátanak ki repülés közben majd ezt visszafogva a terep tárgyakról vissza útra hangokat érzékelik és ez alapján képeznek egy képzeletbeli térképet a környezetükről Magyarországon közel 30 denevérfaj él mind természetvédelmi oltalom alatt áll, sok közülük védett és jó néhány fokozott védettséget élvez az országban csak itt Abaligeten láthatunk átfogó kifejezetten a denevérek életmódjáról szóló tematikus kiállítást a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja a változatos felépítésű abaligeti a forrásvizek oldó és koptató hatásának köszönhetően kialakult barlang főága 466 méter hosszú, de a mostanáig feltárt területe oldal ágaival együtt mindössze 2 kilométer az átlaghőmérséklet itt télen-nyáron kellemes, és bár cseppkövek benn aránylag szegény különleges Oldás formái szikla tömbjei. És mindig bő vízű patakja így is az egyik legszebb hazai barlang átteszi mióta írásos emlék van a barlangról nem volt olyan feljegyzés például, hogy ne legyen víz a patakba tehát valamennyi víz mindig megtalálható aránylag nagy, tehát így majdnem 6 és fél négyzetkilométer vízgyűjtő terület Erbil, tehát hogyha ezen a 6 és fél négyzetkilométeren esik az eső az előbb vagy utóbb megjelenik itt a barlangba vannak olyan időszakok az átlag az durván ilyen 100 150 liter percenként viszont nagyobb eső pláne hóolvadás esővel vagy esetleg nyáron így május vége június eleje, amikor szoktak lenni ezek a záporok-zivatarok ez a 100 150 liter simán fölmehet 10 15, sőt 20.000 liter per percre is és bizony akkor tud csodákat itt a barlangba ugye árvizet okoz, s természetesen ugye akkor nem látogatható a barlang Abaliget hangulatos tavalyit 1958-ban mesterségesen alakították ki, de ez a patak táplálja őket is ehhez képest a barlang első ismert bejárása mintegy 200 évvel korábbra 1768-ra tehető, amikor egy helyi Molnár nemcsak bejutott, de be is járt a barlang jelentős részét az elő üreget mára törökdúlást követő években is ismerték a legenda szerint az akkori plébános élelmiszerek és zamatos borok tárolására használta az Abaligeti-barlang 1941-ben az országban másodikként kapott védettséget jól lehet némiképp eltér a Bükkben vagy akár az Aggteleki karszton található rokonaitól az abaligeti ugyanis a cseppkövek helyett sokkal inkább patakja által alakított forma kincsei, no meg a Vass Béla barlangkutató róla elnevezett nagyterme miatt különleges 1954 be egy keddi László nevű társával ők voltak az elsők, akik föl jutottak az úgymond emeleti terem be vannak olyan részei a barlangnak vannak olyan formái a még annyira jellegzetesek rá meg annyira negyedikek, hogy legközelebb ilyen mérvű csak bizonyos francia barlangokba lehet látni források és barlangok itt szimbiózisban élnek orfűi is büszke a saját földalatti történetére, hiszen a víz fő a meccsek legnagyobb vízhozamú forrása közvetlenül mellette húzódik a főként Dolomit uralta forrásbarlang is, amelynek első írásos említése 1905-re tehető, és bár a 2. világháborút követő időszakban sokan és sokféleképpen igyekeztek feltárni végül csak a 60-as években sikerült közelebb kerülni hozzá különböző nyelvészeti kutatások azt mutatják ki, és sok tanulmány erről szól, hogy eleve Orfűnek a a neve, ez 2 részből áll az óra, mint valami ilyen jellegű üreget vagy barlangot feltételez a fű, az pedig igazából nem a fűről szól, hanem a főről szól, mint bejárat tehát feltételezhetően ez egy barlang bejáratott jelenthetett az orfűi eredeti neve eltörpül a víz fő, hát még a barlang bejárata a hatalmas Forrásház mellett, amely kifejezetten a barlang forrás foglalására épült az 1970-es években a sokak által csak gombának vagy tulipán -nak nevezett a mákvirág gumó jár a emlékeztető műemléképület a hazai organikus építészet egyik korai emblematikus alkotása Gyulánszki Jenő és Csete György építészek tervei alapján készült kifejezetten a karsztvíz hasznosítására és az ivóvízellátást biztosítására ez egy hihetetlen érdekes műszaki megoldás, amivel az ivóvízbázist hasznosították és így lehetett Komló városának a visszaszolgáltatását biztosítani innen Orfűre pedig 20 kilométerre van tőlünk ez a kisváros ez volt az egyik része a másik része a fölsőbb emeleteken pedig a barlang kutatóknak volt egyfajta pihenő bázisa pihenőhelye a víz fő forrás után kapta a nevét az a tanösvény is, amelynek végállomása éppen a Forrásház hangulatos és könnyen bejárható palló ösvényein egy különleges védett Éger erdőt és annak értékeit hivatott bemutatni Orfű erdőkkel és vizekkel kötött barátsága évszázadokban mérhető a település mindig is igyekezett kihasználni a természet nyújtotta remek adottságokat a török hódoltság korában elnéptelenedett a környék, ám a 18. század során betelepített német és osztrák közösség újra színessé élővé tette a nyugat-mecseki tájat Orfű malmai is jobbára azóta őrülnek lassan, de annál biztosabban a ma is látható vízimalom a 19. század közepén épült a századforduló után pedig szintén egy német Molnár család birtokába került, akik 1947-es kitelepítésük -ig működtették a malom története 1970-ben vett új jóval üdítők fordulatot, amikor megnyitotta kapuit a malom Múzeum a Füzes család már jó fél évszázada viseli lelkén az orfűi malmok sorsát Füzes Kata nagyapja irányította a vízimalom felújítását majd fiával és unokáival közösen írta tovább az orfűi malmok történetét a későbbiek során idetelepült még 1 1 száraz malomépület a 70-es évek elején és a mögöttem álló papírmalom épülete, azt pedig 2016-os az egy teljesen új építés igazából ez már a mi elképzelésünk volt, hogy annak idején mikor lép féltik a múzeum, akkor egy Skanzen projekt volt az elképzelés, hogy több a tájegységre jellemző épületet telepítsenek ide, ez nem valósult végül is meg, mi pedig arra gondoltunk, hogy mi a malmukra szeretnénk összpontosítani, hogyha már egyszer itt van 2 különböző típusú malom, akkor mi lenne, ha lenne itt egy 3. típusú malom, ami nem egy gabonaőrlés, de mégis van hagyománya a Mecsekben, úgyhogy egy papír készítő egy papír alapanyagot előállító malomban gondolkodtunk a Füzes családnak hála az 1990-es évek után ismét őrültek az orfűi malmok a száraz malomban a hatalmas hajdan lovakkal hajtott járgány kerék ma is mozdítható és megismerkedhetünk az olaj préseléssel a henger székes őrlés el, sőt nyomon lehet követni a papír előállításának folyamata itt is, utóbbi is családban marad, hiszen Kata nővére készíti őket a kenyérsütés már édesapám idejében elkezdődött. Hát mondhatom, hogy egy jó 20 évvel ezelőtt elindult, vagy még talán több is és hát azt tapasztaltuk, hogy olyan már időnk ez mutatkozni erre a kenyérre ugye hagyományos jó minőségű alapanyagból elvetett kényérbe, hogy hát ezt a ízléses kemence már nem bírta, úgyhogy muszáj volt lépnünk egyet abba az irányba, hogy egy kis pékséget hozzunk létre és a kenyere itt jelentős része kovásszal készült szintén egy baranyai család szívügye volt tájegységek szerint összegyűjteni a magyar népi kultúra fatüzeléses remekeit a 2000-es évek elején Serényi András édesapja volt az, aki a medvehagyma népszerűsítése mellett elszántan dolgozott azért, hogy a régmúlt hagyományait is ápolja a legnagyobb kemencének az Kunmadarasról érkezett le van dunántúli kemencének az egy egyszerű téglából épített kemence volna Tiszántúlról az egy nagyobb védő tetővel rendelkezik neki van egy fantázianeve őt hívjuk pillangónak mára olyan nagy szépre védőteteje van gyakorlat tényleg olyan, mint egy Pillangó van az Alföldről az egy rövid kalapos kéményről, illetve van egy egy cigány kemencének, ami ugye lábakra van építve itt a helyi erdőben is éltek akkoriban cigány népek, akik vándoroltak és ez egy nagyon egyszerű kis szerkezet, én mindig azt mondom, hogy amikor egy kemence be van nyújtva is ég benne a láng ugye a tűz , az az összetartozás a család és az Együtt lépnek a a szimbóluma a melegség szimbóluma Orfű szívében a Kemencés Udvarban áll a település szimbolikus jelentőségű temploma, amely jó ideje Orfű táj házának ad otthont építésének körülményeit, de még az idei is ismeretlen egy valami azonban biztos igazi kuriózum, ez egy speciális épületeit tengelyes tornácos parasztházak kifejezetten erre a dél-dunántúli régióra jellemző nem sok ilyen van az országban, ha jól tudom, akkor 5 5 vagy 8, ami ilyen épület ugye eleinte kapu akként üzemelt, illetve nagyon sok svábot telepítettek be Németországból ugye az elhalt település az orfűi is egy ilyen település volt és itt a tájházban a falon van egy tulajdoni lap visszajöttek azok a németek, akik valaha itt laktak és elhozták az akkori tulajdoni lapot a gyűjtemény sorsát sokáig Serényi András édesapja egyengette itt minden az ő gyűjtőmunkájának is szenvedélyének eredménye fiának is szívügye lett a tájház az udvar és a hozzájuk tartozó étterem és Orfű a hazai medvehagyma fellegvára ez részben annak is köszönhető, hogy a Mecsekben szemben az ország más területeivel nemcsak foltokban fordul elő, hanem összefüggő zöld szőnyeget alkotva borítja a talajt a medvehagyma arról nevezték el Orfű különleges ökoturisztikai központját is, amely 2016-ban tárta nagyra kapuit interaktív kiállítása a Nyugat-Mecsek ökológiájával behatóan foglalkozik és a jellemző növénytársulások mellett az állatvilágról a karsztosodás -ról a környék geológiájáról is mesél a medvehagyma ház eleinte kizárólag ökológiai látogatóközpontként működött az elmúlt néhány évben azonban már közösségi tér és rendezvényközpont is egy Ybl-díjas építész tervezőnek a kezei munkáját dicséri ez a mostani kialakítás Pellényi Margitnak köszönhetjük azt, hogy sikerült egy ilyen fantasztikus intézményt idevarázsolni az alapkoncepció az az volt, hogy bele olvadjon a környezetbe, mint ökoturisztikai látogatóközpont, tehát, hogy együtt éljen magával ezzel a gyönyörű környezettel , amibe található sokan nem értik és néha még azt gondolom, hogy még kritika is éri a kialakítása, hogy miért ilyen a faburkolat ezért szándékos dolognak köszönhető, ugyanis kezeletlen fát alkalmaztunk és ahogy kint külföldön és akár Ausztriában vagy Szlovéniában ezek a kültéri mezőgazdasági épületek, ahogy szépen elkezdenek így ilyen matt feketévé válni igazából ennek is ez a célja és ez lenne a szerepe az épület lelátója majdhogynem a Pécsi-tó partjáig vezet az orfűi tó rendszer kialakítása az 1960-as évekre vezethető vissza, akkor ebben a völgyben igazából még egyetlenegy túl sem volt és 5 különálló település húzódott meg a völgyben az orfűi pataknak a felduzzasztásával illetve ezeknek a gát rendszereknek a kialakításával sikerült egy olyan pihenő környezetet kialakítani, ami elsősorban a környező városoknak a munkásainak bányászainak nyújtott egy ilyen szórakozási lehetőséget illetve sportol első és üdülési lehetőséget és hát a mai napról ez a 4 tóból álló tórendszert különféle programokat is lehetőséget nyújt az idelátogatóknak Orfűn az 1970-es években először a vitorlázás szerelmesei szálltak vízre, akiket nem sokkal később a kajak-kenusok követtek ifjabbik Csaba András nagyapja honosította meg a pécsi tavon a sportágat, ma pedig már a nagyapáról elnevezett sportközpontot vezeti az unoka édesapám is elvégezte a kajak-kenu edzőit és én már ebbe születtem bele és viszem tovább részben a család részben az egyesület és a sportág hagyományait, ez egy életforma az életünknek nagyon-nagyon komoly része látom ezt azon volt versenyző kajak-kenusoknál, akik már családot alapítottak dolgoznak, de a mai napig , amikor csak tehetik vízre szállnak is eveznek, sőt télen azért edzenek erősítenek, hogy olyan fitten tudjanak vízre szállni márciusban, hogy ismét ennek a szép sportágnak tudjanak élni egészen más élmény állóvízen kajakozni mint folyón a pécsi tó, ahol nincs sodrás ráadásul meglehetősen sekély is a víz kifejezetten biztonságos így ideális a kezdők és a gyerekek számára Orfűn hangsúlyt fektetnek az utánpótlás-nevelésre így nemcsak szabadidős, hanem versenysportra is van lehetőség a sportközpont igazolt versenyzői között akadnak válogatottak és jövő nagy reménységei is, akik fiatal koruk ellenére nemzetközi világversenyeken is szépen szerepelnek a klub szemléletmódja szerint a legfontosabb , hogy minél több gyerek ismerje meg a vizes sportokat töltsön sok időt a szabadban és épüljön be a sport a mindennapjaiba 8 éves kortól fogadjuk a gyerekeket, de azt hangsúlyozom, hogy nem feltétlen kajak kenuzni, hanem ez egy sokkal játékosabb sokoldalú képzést jelent egyfajta multisport fogalommal minél több dolgot ismerjenek meg ügyességet fejlesztünk úszásokat tartunk nekik ugye mindennek az alapja, azt gondolom, hogy egyik alapja az úszást, tehát a 8 éves kortól iskolázzuk be a gyerekeket és aztán egyre jobban tolódik el a képzésük természetesen a kajak-kenu sportág irányába az edzésszám tekintetében is van egy lépcsőzetesség hála az orfűi sportközpontnak nyáron szinte minden nap vannak edzések itt nem beszélve arról, hogy bárki betérhet hozzájuk kajak- kenu, vagy akár szab kölcsönzésre is.

A Meccsek alakját sok-sok millió évvel ezelőtt tenger elöntések, kiemelkedések, törések, süllyedések és vetődések alakították. Pécs tündérkertjei, Orfű és Abaliget a nyugat-mecseki régió féltve őrzött vidéke. Tavak, tórendszerek különös világát találjuk itt. A Meccsek nemcsak a felszínen, a föld alatt is történeteket mesél. Gazdagvízű forrásokból, hidrológiai tekintetben aktív barlangokból is jó pár akad itt, na és persze erdei ösvényekben kalandos túraútvonalakban is dúskál a vidék.