A Kárpát-medencei magyarság heti magazinműsora nem ismer határokat. Összeköti az itthont a külhonnal, mert a kötelék felbonthatatlan és csak együtt lehetünk sikeresek. Bemutatjuk a 8 országba szakadt magyarság mindennapi életét, természet- és emberszeretetét, kultúráját, példamutató kitartását, közéleti küzdelmét az önrendelkezésért, aktuális fontos és izgalmas történeteken keresztül. A sokszínű Kárpát-medence mozaikjai - különleges emberek, érdekes történetek, varázslatos helyszínek, értékes gondolatok, aktuális események, programok, együttműködésen alapuló kétoldalú kapcsolatok - szembesítik a nézőt: a Kárpát-medencei magyarság határoktól függetlenül egy és oszthatatlan.

A műsorszolgáltatói információk forrása a mediaklikk.hu és az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Kárpátaljai és anyaországi önkéntesek közösen tették rendbe a trianoni évforduló előtt a vereckei honfoglalási emlékmű környékén a trianoni döntésre emlékeztek a Felvidéki nap Radon rendezett emlék istentiszteleten és emlék Pikniken az identitás megtartási és közösségépítés erős bástyája a Felvidéki Hetényben működő Tarczy Lajos Alapiskola az anyaországi támogatásoknak is köszönhető, hogy Délvidéken is egyre több fiatal magyar gazda dönt a szülőföldön maradás Máltát a vereckei honfoglalási emlékművet minden magyar magáénak érzi éljen Kárpátalján vagy éljen bárhol a világon nem meglepő tehát, hogy több civil szervezet is felvállalta a környékének rendbe tartását a háborús viszonyok között, ez azonban egyre nehezebbé vált legutóbb a nemzeti összetartozás napját megelőzően a KMKSZ támogatásával Munkácsy öreg cserkészek és magánszemélyek vállalták a feladatot , akikhez csatlakoztak a szentendrei vigyázók hadd és kultúrtörténeti Egyesület önkéntesei lekaszálták a helyenként embermagasságú füvet valamennyi résztvevő fontosnak tartotta, hogy a Magyar Nemzet egyik zarándokhelye méltó körülmények között fogadhassa az idelátogatókat a turisták a helyi lakosok és az idegenek szívesen jöjjenek vissza, mert amikor be van nőve bármilyen emlékmű legyen az, ha be van az nőve, akkor nem tudjuk azt megmutatni teljes egészében nem tudjuk megmutatni a Kárpátokat nem tudjuk meg mutatni azt, ami nálunk van, ami nagyon szép fontosnak éreztem, hogy a az emlékmű körüli munkákban részt vegyek, mert ez a kárpátaljai magyaroknak a jelképe, de tulajdonképpen egyetemes magyar jelkép és minden reggel mikor a Duna TV megszólalt a himnusz ezek a képsorok is itt vannak zúgtak a motoros Kazár zuhogott a kézikasza dőlt az alacsonynak nem mondható fény a legnagyobb gondot az akár 3 méter magasra is felnyúló medvetalp okozta ezt speciális védőöltözetben kellett levágni évek óta járó járunk ide föl el a magyarok szánt helyére a vereckei honfoglalási emlékműre -höz és láttuk az, hogy évek SHO szó során elburjánzott ez a idegen agresszív növény ez a kaukázusi medvetalp és láttuk, hogy, hogy ezzel fel kell venni a harcot a vigyázó hadd és kultúrtörténeti Egyesület önkéntesei több mint 16 éve kutatják újítják fel és tartják rendben Kárpátalján az első, valamint a 2. világháborús magyar katonák nyughelyeit, de nem csak ezeket a szentendrei székhelyű egyesület tagjai a vereckei honfoglalási emlékmű környékét is többször rendbe szedték már a kovi is a háború miatt kimaradt 3 év után most újra szívesen jöttek az idő az nem a legjobb, de hát hogy írtam le a munkatervbe illetve értem az értesítésben srácoknak ha esni fog, ha fújni fog, akkor is kaszálni fogjuk, úgyhogy most az eső elállt első szünet nézzük értékeljük a dolgot, nagy a fő sok a medve top, de hát én úgy látom, hogy dél környékén végzünk majd Vermes Tibor fotóriporter szintén az anyaországból érkezett, amikor tudomást szerzett ezekről a tervekről elhatározta, hogy csatlakozik a csapathoz nagyon fontos az, hogy az őseink kell foglalkozunk és törődjünk, hiszen ők voltak azok, akik harcoltak hazánkért és a vérüket adták érte és a másik dolog az, hogy hogy maga az összetartozás napja, hogy az elszakított országrészekben igenis még vannak magyarok is meg kell mutatni magunkat , hogy lássák, hogy itt vagyunk jövünk nem felejtettük el őket Hangácsi István prognózisa bevált 5 óra megfeszített munkával nem sokkal a déli harangszó után a csapat befejezte a munkát elégedetten nyugtázták, hogy a nemzeti összetartozás napján rendezett környék fogadja mindazokat, akik elzarándokolnak a magyar haza alapítását jelképező Vereckei honfoglalási emlékműhöz torna aljától pár kilométerre délre a magyar határ mellett fekszik napra ágy a települést 1254-ben 4. Béla adománylevelében említik először később a Gömöri uradalom része volt lakossága ma és túlnyomórészt magyar ajkú, akik számára nem közömbös a múlt a Kövecses nap rá Gy. református társult anya egyházközség tagjai idén is összegyűltek a falu határában lévő domboldalon a trianoni zöldhatáron Isten hozott gyalogosan csomaggal jött ide a hegyre négyéves fájdalom súlyát és még a papjaival a gyalázatos trianoni békediktátum évfordulója alkalmából emlék istentiszteletet és emlék Pikniket tartottak itt vagyunk a zöldhatáron hirdetjük, hogy magyarok vagyunk keresztyének vagyunk, bár hivatalosan igazgatásilag szétszakítottak bennünket, de lelkünkben nem tudtak csorbítani és az, hogy most ilyen sokan összegyűlhetünk azt is jelzi azt is üzeni, amit ugye anno Széchenyi István gróf is érte a lovakról című névében, hogy egynek minden nehéz, de sokaknak semmi sem lehetetlen, ezért vagyunk sokan, hogy a lehetetlent is vállaljuk a domboldal túl alig egy kilométerre található az anyaországi Gömörszőlős község, amely a trianoni döntés következtében ugyanúgy Jacques faluvá vált, mint nap rád, hogyha már Trianonban így szétvágtak bennünket és el akartak egymástól választani ez legyen tényleg a közösségnek a napja, úgyhogy azért találkozunk itt a határnál, ahol mindig egy nemzeti színű szalagot elhelyezünk gyülekezet enként pont bizonyságot téve arról, hogy Isten eddig megtartott bennünket és hát természetesen, mint egy nagy család örülünk egymásnak beszélgetünk, nagyon fontos és nagyon áldott alkalom ez a nemzeti összetartozás napjának üzenetét erősítette az is, hogy a határ másik oldaláról az anyaországból is érkeztek ünneplők a Sajószentpéter Nagytemplomi Református gyülekezetnek immár 14 éve testvérgyülekezeti kapcsolat abban a Felvidéki gyülekezet tagjaival rengeteg közös programot szerveznek a nemzeti ünnepek mellett a mostani eseményen is részt vettek nem kéne semminek történnie ennek kellene a normálisnak lennie, hogy átjárnak egyik részéről Gömör megyének a másik részére Gömör megyének nem kéne ennek olyan nagy feneket keríteni mégis önkritikusan azt kell megállapítsam, hogy nagyon sokan a határ mindkét oldalán nem személyes benyomásokkal rendelkeznek a túloldalról, hanem toposzok valamit a szájukba fejükbe táplál a média ennél százszorta érdemesebb akárcsak ez a fél délután, amit itt napra adjon a határon inneniek és túliak elköltenek együtt, hogy voltak, mint egy ország, melyet szerzett vitézül és magyar szép és ész tartott meg Juhász Gyula Trianon című versét a Rozsnyói Református Iskola tanára Martinovics János adta elő a megemlékezésen a résztvevők az emlék jár-e egy dátumozott és helyiség névvel ellátott nemzeti színű szalagot kötöttek így több mint 100 év távlatából is elmondható az, hogy igaz, hogy a határainkat meghúzták, de a szívünket egymástól nem tudták elszakítani tulajdonképpen ez az összetartozás ez szerintem nem, hogy 100 év, hanem még ezreinek keresztül és ez Fefo maradni számomra pontosan ez, ami nagyon fontos és ez egy ilyen üzenet értékelvű így értékkel bír maga, hogy hiába a az Európai az Európai akarat a magyarságot nem lehet ketté tétova vagy többféle többfelé tépni a szervezőket örömmel tölti el, hogy egyre több fiatal is csatlakozik az emlék ünnepséghez nagyon fontos az összetartozás és a Szolidaritás is, hogy megemlékezünk arról, hogy mi egyek vagyunk mi itt vagyunk, ez a mi szülőföldünk, amit itt magunknak megtermelünk az a miénk, amit itt mit csinálunk, az is rólunk szól az összetartozásunk -ról, úgyhogy nekem mint fiatalnak együtt nemcsak, hogy öröm, de kifejezetten hálás vagyok azért, hogy az itt lakókkal a közös a saját közösségemen családommal részt vegyünk és megemlékezünk együtt a sorsunkról június negyedikén Felvidék-szerte tartottak megemlékezéseket az összetartozás napja alkalmából, ahol az egységre a magyar nemzettudat és az összetartozás fontosságára hívták fel a figyelmet, Felvidéken Komáromtól 10 kilométerre fekszik Hetényi lakosságának több mint 80 százaléka magyar nemzetiségű az identitás megtartásának és a közösségépítésnek erős bástyája a faluban a Tarczy Lajos Alapiskola az intézmény 2000-ben vette fel a Hetényi születésű filozófus természettudós nevét, akinek szellemi örökségem megjelenik a mindennapi oktató-nevelő munkában évente pedig Tarczy napot rendeznek, a magyar tanítási nyelvű iskolába 144 tanuló jár, közülük 18 elsős és a következő tanévben is ekkora létszám várható a színvonalas oktatásnak a tehetséggondozó és közösségi programoknak, valamint a családias légkörnek köszönheti sikerét az iskola, amit kézzelfogható eredmények igazolnak vannak olyan nyugaton boldogulást kereső fiatal családok, akik mire a gyermekük iskolába kerül, addigra visszaköltöznek ide Hetényire és hozzák az anya iskolájukba az saját gyermeküket, illetve a környéken lakók is nagyon szívesen visszahozzák a Hetényi iskolába a gyerekeket, ezért sok utazó tanulók van, tehát ez is egy siker számunkra és a másik nagyon fontos siker pedig , hogy a diákjaink közül nagyon sokan nagyon szép eredményeket érnek el, tehát politológustól kezdve pedagógusok most már új tánctanár az egészségügy is, aki jön velünk tehát nagyon jó végzettséget tudnak szerezni itt a környéken, vagy akár a Kárpát-medencében, de volt olyan is olyan diákunk is, aki például Angliában végzett egyetemet 9 éve érkeztem ide , Tarczy -ba esés kislányként és azóta bebizonyosodott bennem, hogy egy nagyon jó döntés volt anyukáméktól ideküldeni gyerekkorunktól magyarul beszéltek velünk és azt hiszem ez fontos, hogyha valamit elkezdtünk, akkor azt igenis magyarul folytassuk és fejezzük is be az iskolában életre szóló szellemi, lelki útravalót kapnak a fiatalok hagyomány, hogy a Tarczy napon a végzős diákok átadják az elsősöknek az együvé tartozás jelképét a Tarczy is nyakkendőt, ami kicsiknek és nagyoknak egyaránt meghatározó élmény számunkra ez a nyakkendő nagyon fontos, így a 9 évünk alatt, mert minden ünnepi eseményre azt vesszük fel, mert ez az összetartozásunk jelképe és rajta található ugye még falun szimbóluma és a gólya, ami még ezáltal még többet jelent nekünk ez a nyakkendő és nagyon szívesen hordjuk és büszkék vagyunk rá, amikor felvetjük, mert érezhetjük, hogy vérbeli Tarczy sok vagyunk és, hogy jó helyünk korábban az iskolában az identitás megtartása egyik fontos eszközeként tekintenek a helytörténeti kutatásokra az elődök által létrehozott értékek megmentésére az iskola folyosóján a helyi értéktár gyűjteményéből nyílt népviseleti kiállítás 2012-be beépítettük az itt a iskolának az oktató-nevelő programjába helytörténeti kutatást a helytörténetet tantárgyak keretein belül elsősorban , hogy a történelem, de földrajz on is megjelenik maga a helyi történet maga a helytörténeti gyűjtemények öntudatunkhoz a nemzeti öntudatra az érzéseinket igenis táplálni kell plántálni kell a a szívünkben és ahhoz, hogy mi ezekkel tisztában legyünk az hozzásegít ahhoz, hogy hogy önismeretünk legyen , és ha 1 1 ember ismeri saját magát tudja magát hova tenni nemzetiségileg is, meg minden, hogyan is akkor, akkor az egy boldog ember és tulajdonképpen mit szeretnénk boldog embereket nevelni, ezt a célt szolgálta az is, hogy a Tarczy napot összekötötték egy családi délutánnal, ahová a gyerekek egyéni és csoportos produkciókkal a szülők pedig saját készítésű sütemények kell érkeztek nagyon nagy örömünkre szolgál, hogy végre együtt lehet a lehetnek a családok együtt lehetnek a diákok és tényleg megtekinthetjük azt, amit ők egész év folyamán itt munkálkodnak készülnek nekünk egy kiselőadással egy kis műsorral, úgyhogy nagy örömmel öröm vár ránk, így a délután folyamán a Hetényi Tarczy Lajos Alapiskola jó példa arra, hogyan lehet az elszakított területeken magyar nyelven versenyképes tudást adni a gyerekeknek erősíteni nemzeti identitásukat, valamint összetartó tevékeny közösséget építeni Rácz Erika a délvidéki Topolyán él családjával gyermekkora óta tudta, hogy szülőföldjén a végtelen alföldi rónán nagycsaládban érezné magát igazán jól 3 gyermeket nevelnek feleségével és mezőgazdasággal foglalkoznak mindig is az volt a vágyam, hogy nagycsaládos nagycsalád legyen, mivel én nekem is van még egy húgom meg egy öcsém és akkor mit tudom én nekem úgy tetszik, meg még minden vágyam az volt, hogy 3 4 családom legyen a Rácz család generációk óta együtt él a földdel a szó szoros és átvitt értelmében is ez adja nekik a kenyeret így Erik számára nem volt kérdés, hogy nagyapja és apja nyomdokait és ebben a szakmában találja meg a helyét valamikor még boldogult öregapám a a kombájn ültem, amennyit lehetett azt a később utána édesapám mellett a com bajba ütem traktorba és akkor új lassan az évek során, aztán én is elkezdtem hajtani mindig többet, többet több minden műveletet a gazdaságot testvérével Edgar dal közösen vezeti, aki a topolyai mezőgazdasági középiskolában fejezte be tanulmányait, hogy szakmai tapasztalatot és tudást szerezzen mezőgazdaságban nevelkedtem Manónak fel és kiskorom Toma az vonzotta traktor kombájn és azért hivatkoztam a mezőny mezőgazdaság iskolába melót megtanuljam az alapokat kiképzés ma mi, hogy megy a növényekkel állattal Nilmart részed és utána úgy befejezni az iskolát, akkor itt tovább folytatom a családi vállalkozásban a fiatal gazdák jelenleg több mint 300 hektáron gazdálkodnak a saját gépekkel mezőgazdasági szolgáltatásokat is nyújtanak ottjártunkkor Árpád arattak a topolyai határban amiidén jó termést hozott Erik szerint ahhoz, hogy Délvidéken és boldogulni tudjon a gazda sokat kell dolgozni, de megéri és az sem árt, ha több lábon áll az ember összekerül kalkulálni dolgokat meg egy szélre úgymond nem csak egy munkát végezni, vagy egy megélhetés, hanem több, ha az egyik, hogy is mondva mélyponton van, akkor is, míg a másik tud hozni és akkor egyik a másik át ki tudja segíteni, ha még mindegyik jó, akkor meg, akkor az a Super Bowl fivérek sosem akarták elhagyni szülőföldjüket annak ellenére sem, hogy olykor nehéz idők járnak a délvidéki gazdákra Erika maga és a családja boldogságát és boldogulását és a közép- Bácskai magyar többségű közösségben képzeli el, én itt érzem magam jó én én itt találom föl magam itt itt ismernek itt ismerem a a környezetét a a mindent neki, amit én úgy vagyok vele, hogy sokkal könnyebb, mint hogyha külföldre kimennék ott újból kezdeni mindent nem ismerek nem tudok semmit és és én itt látom a a boldogulást Topolyát túl alig néhány kilométerre található a mindössze 30 lelket számláló bogaras a magyar falucskában egy másik fiatal gazda találta meg a boldogulást világos Róbert 17 évvel ezelőtt kezdett állattenyésztéssel foglalkozni nagyszülei egykori házának udvarában örülök annak, hogy sikerült , mert ugye az elejétől építettük, tehát nem úgy volt, hogy örököltem egy teljes a rendszert, ami már működik, hanem a az az egy koca á-tól eljutottunk egy működő 50 kocás rendszerig, ami biztosít a család számára elegendő jövedelmet ahhoz, hogy meg tudjak itthon maradni, Roberto a prosperitás ti Alapítvány révén többször is nyert anyaországi támogatást elmondása szerint a mezőgazdasági pályázatok sokat segítenek a fejlesztésekben és ezáltal a fejlődésben segítséget és lehetőséget, különösen a az elején ugye mikor nincs kezdőtőke mondjuk a prosperitás erre jó példa erre ugye ő nem kér előre befizetést, hanem adja az ő saját iksz váza Lech át, mi pedig hozzátesszük a a többi százalékot, tehát nem kell előre megvásárolni az eszközt nagy hasonló nekünk is sikerült több esetben pályázni a prosperitását innál is akár tartománynál és Minisztériumnál is Róbert számára sem volt kérdés, hogy a szülőföldjén keres a boldogulást önmaga és családja számára Délvidéken egyre több fiatal vélekedik hasonlóképpen és kezdenek valamilyen vállalkozásba vagy gazdálkodásba ami reménykeltő a délvidéki magyarság megmaradására nézve.

- Kárpátaljai és anyaországi önkéntesek közösen tették rendbe a trianoni évforduló előtt a vereckei honfoglalási emlékmű környékét - A trianoni döntésre emlékeztek a Felvidéki Naprádon rendezett emlék istentiszteleten és emlék Pikniken - Az identitás megtartási és közösségépítés erős bástyája a Felvidéki Hetényben működő Tarczy Lajos Alapiskola - Az anyaországi támogatásoknak is köszönhető, hogy Délvidéken is egyre több fiatal magyar gazda dönt a szülőföldön maradás mellett - A műsor célja színes és érdekes formában bemutatni a Kárpát-medencei magyarság mindennapi életét, természet- és emberszeretetét, kultúráját, példamutató kitartását, közéleti küzdelmét az önrendelkezésért, aktuális, fontos és izgalmas történeteken keresztül. A sokszínű Kárpát-medence mozaikjai - különleges emberek, érdekes történetek, varázslatos helyszínek, értékes gondolatok, aktuális események, programok, együttműködésen alapuló kétoldalú kapcsolatok - szembesítik a nézőt: a Kárpát-medencei magyarság - határoktól függetlenül - egy és oszthatatlan.