Adásunk témája: Szent Iván éj. Adásunkban utánajárunk, mióta tartják számon ezt az ünnepet az egyházban, illetve, hogy mit ünneplünk június 24-én. Szó lesz Keresztelő Szent Jánosról, hogy miként kötődik az ő neve ehhez a naphoz, és mit lehet tudni életéről. A Szent Iván éji naphoz számos népszokás köthető, ezeket is megemlítjük. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Szent Iván éj. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején arról lesz majd szó, hogy mit ünneplünk és miért ünnepeljük ezt az éjszakát. Aztán beszélünk a Szent Iván éj vallási és bibliai gyökereiről. Majd szót ejtünk arról, hogy a magyar népszokásokban milyen szerepe van ennek az éjszakának. Műsorunk végén pedig arról lesz szó, hogy mennyiben élő ez az ünnep a mai napig. - Egyetlen éjszaka az évben, amikor a fény a következő nap pirkadatáig kitart, és nem engedi győzni a sötétséget. Ez az egy kivételes alkalom minden évben június 24-én ismétlődik, Szent Iván éjjelén. Ilyenkor az emberek ébren álmodnak, kívánságaikat a tűz lángjainak megsúgják, ezen az éjszakán ugyanis tűzcsóvák törnek az ég felé. A máglyarakásokkal az emberek az év legrövidebb éjszakáinak egyikén a fényt napnyugta után sem hagyják kialudni, ehelyett hajnalig táplálják, szítják. - Műsorunk címe első hallásra is meglehetősen talányos és izgalmas. Először talán arról beszéljünk, hogy mit ünneplünk június 24-én. - Keresztelő Szent János földi születésnapját ünnepeljük. Keresztelő Szent János, Szent Iván, a bizánci egyház kultikus hatását őrzi a Szent Iván elnevezés, és talán a magyar nyelvterületen is inkább ez az elnevezés terjedt el. - Amikor arról beszélünk, hogy Szent Iván éj, akkor ez tulajdonképpen egy kettős ünnep. Van ennek népi, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy pogány gyökere és keresztény gyökere. Beszélgessünk kicsit ezekről a gyökerekről. - Nem véletlen ez a június 24-e, hiszen nagyon közel van a születésnaphoz a nyári napforduló ideje, és biztos, hogy a kereszténység előtt már ünnepelték mindenhol a nyári napfordulót. - Ez a június 21-22. - Így van! Ugyanúgy, ahogy ha kört képzelünk el vele szemben, Jézus születésnapja, az is 24-e, csak december, és ott pedig a téli napforduló ideje van, ahol szintén a fénynek nagyon nagy szerepe van. Nem véletlen az, hogy az egyház a pogány tartalmakat keresztény tartalmakkal tölti meg, mivel ezeket az ünnepeket valószínű, hogy nem lehetett csak úgy kiirtani, és ezért ez a gyakorlat más ünnepeknél is megfigyelhető, hogy akkor keresztény tartalommal felruházva tovább élnek. Az egyházban az 5. századtól általánosan elterjedt ez az ünnep. Valószínű, hogy már korábban is meglehetett. A népi gyakorlat kicsit későbbi. - Tulajdonképpen az elnevezés is milyen furcsa, hogy Keresztelő Szent János ünnepe, mégis Szent Iván éjnek hívjuk. Van még másfajta elnevezése is ennek az ünnepkörnek? - Igen, a népnyelv nagyon találékony, például Virágos Szent János, vagy Búzavágó Szent János elnevezések is ismertek. - Nyilvánvalóan nagyon fontos az, hogy miért alakul ki ez falvakban, stb., hogy ezt az ünnepet megülik, hogy látod? - Mivel ezt az egyház beemeli az úgymond szent ünnepek közé, így nem fog elsorvadni. Ezek a népszokások nagyon sokszor őrzik ezeket az archaikus elemeket, és a tűz tisztító erejébe vetett hit, egy nagyon régi dolog a népi gondolkodásban, meg az emberiség gondolkodásában. A másik ez a fény szimbolika, tehát az, amikor itt fordul valami, a fény győzi le a sötétséget, tehát ezt így is értelmezhetjük, akár az egész évkört. - Itt a legrövidebb az éjszaka. - Így van! - Milyen érdekes, majd a tűz oltatásról beszélni fogunk, de azt megelőlegezendő azonban, érdemes megjegyezni, hogy ott is tulajdonképpen az történik, hogy amikor besötétedik, tüzet gyújtanak, és ezt a tüzet azért élesztik egész éjszaka, hogy egy pillanatra se legyen sötét, hanem ez az egész megmaradjon hajnalig, ameddig föl nem kél a nap. Milyen összefüggés van ezzel a keresztény szimbolikával, mert azt hiszem, hogy Keresztelő Szent Jánosról majd fogunk beszélgetni természetesen, de itt ennek nagyon komoly Jézusra utaló keresztény szimbolikája is van. - Így van, és az ő születésnapja, amikor a téli napforduló történik, ott meg mi van? A leghosszabb éjszaka, és az ő megszületése a fény diadala, mert ő hozza el a fényt az emberek életébe. például a tavaszi nap-éj egyenlőség, ott megint egy nagy keresztény ünnepünk van, húsvét, ahol szintén a fény szimbolika nagyon fontos, mert onnan kezdődik meg a fény diadala megint, az ő feltámadásával, és csúcsosodik ki Keresztelő Szent János ünnepén. - Gyönyörű fiú! A mi fiúnk, Zakariás, a miénk! Mi legyen a neved? - Nevezzük Jánosnak! Az Úr hírnöke mondta nekem, hogy feleségem fiút szül, és János lesz a neve, de én nem... én nem, nem hittem neki. Én nem hittem neki. - Beszéltünk már az előzőekben arról, hogy milyen jelentős keresztyén vallási, illetőleg bibliai, tehát szentírás-beli gyökerei vannak ennek az ünnepnek. Azt hiszem, hogy érdemes lenne most egy kicsit kibontanunk ezt, hiszen nem másról van szó benne, mint Keresztelő Szent Jánosról. - Keresztelő Szent János nagyon jelentős próféta volt. Egyháztörténeti forrásokból tudjuk, hogy fel is merült többször az, hogy talán ő a próféta, és a bibliai szövegekben is, evangéliumokban ez így előfordul. De ő több utalást tesz a Bibliában arra, hogy ő nem az, majd aki utána jön, ő lesz az. És a születésének a körülményei is különlegesek, mert amikor Gábriel arkangyal közli az öreg, idős apjával, Zakariással, hogy fia születik, ő ugye kételkedik, és megnémul. Mondják, hogy Mária és Erzsébet találkozásánál, a Mária előrehaladott terhességében János már a méhében, tehát hat hónapos mondjuk, és amikor megérkezik Mária, akkor ő örvendezik, tehát ugrál, és ehhez majd a népi részénél visszatérünk. Tehát ő egy nagyon jelentős alak. - Már csak azért is, mert a Biblia szerint ő lesz az, aki a Megváltót megkereszteli a Jordánban. Ezért is nevezzük Keresztelő Szent Jánosnak. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Jánosnak a hite éppen a hallottak hatására meg is rendül kicsit abban, hogy tényleg Krisztus a Krisztus? Vagy esetleg mást várjunk, ahogy ő mondja? És nagyon érdekes a reakció is erre, hogy Keresztelő Szent János azért az emberek között talán a legnagyobb lesz, de a mennybe mentek között a legkisebb pont emiatt a kétely miatt. Amikor azt mondjuk, hogy bibliai utalások, akkor még mire gondolhatunk, hiszen ismerjük Keresztelő János életét. - Ő megkérdezi Jézustól, hogy valóban ő e a próféta, de valószínű, hogy el kell hogy higgye vagy elhiszi azt, hogy Jézus az. Mert ugyan ő is magzat korában a Szentlélekkel átjárt személy, de Jézus a több, és ez kiderül az evangéliumok írásaiból. - De talán éppen azért lesz benne kétely, és itt megint a fény sötétre szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor János keresztel, akkor Jézus fölött azért megjelenik a glória, tehát lehet látni, hogy Jézus nem akárki, hanem tényleg valóban az Isten fia jött el. Amikor a kétely megszületik Jánosban, és ez megint összefügg a Szent Iván éjjel, a sötétség elűzése és a világosság győzelme, akkor viszont azt látjuk, hogy miközben jönnek a hírek Jézusról, valahogy benne ez a fajta hit meggyengül. Hogyan végződik Keresztelő Szent János élete? Mert tudjuk, hogy ebben megintcsak előkép. - Nagyon szomorúan végződik az élete. Heródesről hallottunk, és ez az időszak Jézus életével szorosan összekötődik, és az ő felesége, Heródiás. János szókimondó próféta volt, és ő szóvátette például azt, hogy egyszerűen elcsábítja a sógórnőjét úgymond, és ezt Keresztelő János szóvá is teszi. Neki nyilván olyan jelentős prédikátori hatása van a népre, hogy Heródes, mint tudjuk, betegesen ragaszkodott a hatalmához, egyszerűen félti azt, hogy valamilyen lázadás tör ki Keresztelő Szent János prédikációi nyomán, mert egyre többen mennek oda, keresztelkednek meg. Tudjuk, hogy Heródiás lánya táncol Heródesnek, bódult állapotában, aki az anyja sugallatára azt kéri a táncáért cserébe, hogy Keresztelő János fejét tálcán... - Ezüst tálcán hozzák elé, így van. Vagyis, amikor a Szent Iván éjről beszélünk, Keresztelő Szent Jánosról, akkor még azt is érdemes megjegyeznünk, hogy ugyanakkor annyira kivételezett az egyházi hierarchiában is, gondoljunk csak arra, hogy hogyan jelenik ez meg Rómában, Lateránra és egyebekre gondolok. - Igen, tehát a 4. században épül ez a lateráni Szent János bazilika, ami tulajdonképpen Róma helytartójának, vagyis a pápának a bazilikája. Nem ez a mostani alakja, az egy kicsit később, a 14. században nyeri el a végső alakját. De nagyon sok templomnak tisztelt szentje. - A Szent Iváni napforduló ünnepet a tűzkerék meggyújtása zárja. Ezen az éjszakán a hagyományok szerint a Napot szimbolizáló kereket legurítják a domb tetejéről a vízbe, a mélységbe. Ezzel jelzik, a Nap fordul, ha rövid időre is, de nyugovóra tér, hogy aztán újjászülessen. - Beszélgettünk már ennek az éjnek a pogány gyökeréről. Az előzőekben egészen részletesen beszélgettünk Keresztelő Szent Jánosról, illetőleg a bibliai és vallási gyökereiről ennek az ünnepnek. Most azonban talán a műsor legfontosabb része, amelyik mind a mai napig tart természetesen, a hiedelmek és népszokások, amik rendkívül gazdagok, és amik ehhez az ünnephez kötődnek. - Ez egy kitüntetett nap, pontosan a nyári napfordulóhoz lévő közelsége miatt is, Keresztelő Szent János személye miatt is, a fény miatt is, és ezek mindig valamilyen misztikummal teli éjszakák. Nemcsak nálunk, Európa kultúrájában, ez mindenhol így van. Az változó, hogy melyik országban vagy népcsoportnál mire helyeződik a hangsúly, de ha összefoglalva szeretnénk beszélni erről a szokáskörről, akkor az azonos elemeket találjuk meg tulajdonképpen mindenhol. - Nézzük először a magyarországiakat! Mik kötődnek, milyen népszokások, hiedelmek kötődnek ehhez? - A tűzgyújtás, ami mindenhol megvolt. Nagy tüzeket gyújtanak, és egész éjszaka égjenek ezek a tüzek, a fény győzelmét erősítve. Aztán szokás, a neve is már, emlegettem itt, hogy Virágos Szent János, hogy nagyon sokszor a tűzbe növényeket dobálnak. Vannak olyan vidékek, ahol illatos növényeket dobálnak a tűzbe, van ahol pedig ilyen üszkös, büdös füstöt gyártanak, ami azt szolgálja, hogy a rosszat, a gonoszat elűzzék abból a körből, ahol én vagyok. Sőt ezeket az üszkös fáklyákat, vagy kivett parazsakat kivitték a szántókra vagy kertekbe, hogy a kártevőket elűzzék, ott se legyen semmi kár. Van ahol falun kívül gyújtják ezeket a tüzeket, és már a falu közelébe se jöjjenek ezek az ártó hatalmak. Aztán az illatos füvek... - Ez tulajdonképpen a népi hiedelemvilágnak megfelelő cselekedetsor, amiről beszélünk. - Igen. - Tehát magyarul a népi hiedelemvilág úgy működik, hogy van valami konkrétum, és ezt ők felruházzák valami olyannal, amit ők gondolnak még hozzátenni, hiszen hogyha ez tulajdonképpen egy szimbolika is, ha azt mondom, hogy egy rossz szagú fáklyát kidobálok, hogy az a férgeket, bogarakat, kártevőket elűzze, ez tulajdonképpen egy áttevése valamiféle kiváltságnak. - Így van. Itt a paraszti hitvilágban, paraszti népszokásoknak a központi eleme a védelem. A parasztember életmódja olyan volt, hogy magára számíthatott, és a szentek közbenjárását is mindig kéri. - Így kapcsolódik össze mindig az egyházi ünnep és a világi népszokás. - Így van, mindig kéri a munkához, az egészséghez, a termékenységhez, hogy a lánya férjhez menjen, gyerekek szülessenek, tehát a folytonosság megtartásához ez minden szokásnak szinte központi eleme. És így van ez Szent Ivánnál is. Itt is nagyon sok, a másik, mondtam a tűzgyújtás, de például a szerelmi varázslásoknak az ideje is ez, és nagyon sokszor van az, hogy kiéneklik, összeéneklik a fiatalokat, és hogy ezért olyan hosszú mondjuk egy Szent Iváni ének, mert az összes fiatalt összeénekelni, ugye Kodály Zoltánnak nagyon szép gyűjtései vannak, főleg Zobor-vidékről, a közmondásunk is, hogy hosszú, mint a Szent Iván éji ének, és nagyon sokszor a lányok a fiúkkal vagy a választottjukkal együtt ugorják át a tüzet. - Merthogy ez a harmadik, hogy nemcsak tűzgyújtásról van itt szó, hanem a tűz ugrásról is. Mit érdemes erről tudni? - Felsőszentiván lakosai úgy gondolták, ezt Bálint Sándor írja le, hogy azért kell átugrani a tüzet, mert amikor János az anyaméhben volt még, és találkozott a kis Jézussal Mária révén, már akkor ugrándozott örömében. - Ez a népi hiedelem klasszikus összekapcsolása. - Így van, a faluban. De ez, hogy a tűznek van egy tisztító ereje, és mint szentelmény is, tehát az egyház beemeli a szentelmények közé, nyilván ez is, és a tisztító, gyógyító ereje. Például a görögkatolikusoknál van egy nagyon szép szokás, ez a tisztesfű szentelés. Komlóska lakosai különféle fűvekből csokrot kötnek, és beviszik a templomba a mise idején, és megszentelődnek ezek a füvek. Van ahol tűzbe vetik, de van ahol hazaviszik. Ez nagyon hasonló például az úrnapi, sátrakból szedett fűvekhez, ami szentelménnyé válik, és ezáltal, ha még gyógynövény is, még plusz erőt kap a szentség által vagy a Szentlélek által. - A leggyakoribb a szalmatűz. Az nagy lánggal ég, aztán viszont leég gyorsan, és akkor könnyebb már átugrani rajta. Jellemző sok vidéken, hogy négyszögűre rakják ezt a bizonyos tüzet, aztán a parazsat is magát. A négyszögű azt jelenti ebben az esetben, hogy a különböző oldalakra különböző generációk és különböző neműek ülnek. Az egyik oldalához ülnek a szép öregasszonyok, a másikhoz a szép öregemberek, a harmadikhoz a fiatal legények, a negyedikhez a fiatal leányok, tehát így generációnként külön. - Tényleg meglepő, hogy milyen rendkívül gazdag ez a hiedelemvilág és ez a népszokás rendszer, ami Szent Iván éjhez kötődik. Érdemes lenne talán errefelé továbbmennünk. - A tűzugrást már meséltük, de a virágok is nagyon szorosan hozzátartoznak, mint említettem például, ez a tisztes fűszentelés, de vannak nemcsak Magyarországon, Európában is olyan népek, ahol például virágos koszorúkat tesznek a fejükre a lányok. Az északi országokban lettek például a legények is, ők levelekből font koszorúkat tesznek, vagy nálunk is például Baranyában, hogy az eladó sorban lévő lány teheti fel a fejére a koszorút, és úgy ugorja át a tüzet. A sorban követő lányok csak a karjukon vihetik, és amikor vége ennek a tűzugrásos szertartásnak, akkor például feldobják a koszorút a tetőre, és akié fennmarad, az szerencsés lesz, és remélheti, hogy férjhez megy. Akié meg lecsúszik, az nem remélhet szerencsét. - Valóban most, ahogy így mondod, abszolút fölrémlik nekem is ez. Vannak irodalmi hatásai is a Szent Iván éjnek, tehát megjelenik ez akár az európai, vagy világirodalomban, vagy akár a magyar irodalomban? - A legismertebb Shakespeare a Szent Iván éji álom című, de a zenéből is, Mandelsonnak biztos mindenki ismeri a Szent Iván éj ihlette nászindulóját vagy Kodály, Bartók, már Kodályt emlegettük, például a Zobor-vidéki gyűjtései, illetve feldolgozásai a Szent Iván éj kapcsán. Én az irodalomban, az északi népek irodalmában nem vagyok tájékozott, de feltételezem, hogy ott is megvan ez. Vagy ha angliai példákat hozunk, már Shakespeare-t emlegettük, de például ismeri mindenki a Stonehenge helyszínt, és ott például ma is ismert szokás, hogy Szent Iván hajnalán tömegek várják a napfelkeltét, hiszen például a Nap ezen az éjszakán állítólag a sarokkőnél jön fel, és a központba irányítja a fényt. Vagy például ott nagyon nagy a fókusz ezekre a tündérekre és különleges, mitikus lényekre. De Spanyolországból is ismerünk történeteket, ugyanígy tüzeket gyújtanak, virágokkal ékesítik fel magukat. - És kultikus helyeket, ahol ugyanez csillagászati megfigyelés alapján épül a kultikus hely, és amikor Szent Iván éj van, és fölkel a Nap, akkor egy pontra sugárzódik. Tehát valóban összekötődik a misztérium, a földi világ és az égi világ ezekben a jelenségekben. Én azt hiszem, hogy eljutottunk arra a pontra, amikor arról is érdemes beszélni, itt valamelyik képen láttam is, hogy lányok körbetáncolják a tüzet. Tehát ez egy körtánc forma is. Egy másik képen láthattunk hatalmas tüzeket, amelyek égnek és lobognak, vagyis Szent Iván éj egyszerre sok szimbolikájú éjszaka. Jól gondolom én ezt? - Így van, nagyon sok. Ez a körtánc, maga a kör misztikuma is utal erre, és a központi elemek mindenhol Európában ezek, a védelem, a szerencse varázslása, a termékenység biztosítása, Tehát ez mind nálunk, mind Európában megvan. - Az előbb már említettük Stonehenget, mint helyet, amelyik összeköttetésben áll a Szent Iván éj egész történetével. De azt hiszem, hogy Magyarországon is vannak települések és a Kárpát-medencében mindenhol, ahol állandóan visszajön Szent Iván. - Igen, ez most is népszerű ünnep. Van ahol folytonosan is talán meglehet, de inkább megújított népszokásokról beszélünk. - Ez mit jelent? - Azt hogy felélesztik az emberek újra ezt a szokást. Nyilván tudják vagy nyilván gyakorolták egykor, aztán pár évtizedre abbamaradt, de különösen megfigyelhető az, hogy a covid-járvány után nagyon sok település behozza ezt a mindennapjaiba, és pontosan azért, mert a népszokásoknak egy nagyon fontos szerepe van a közösségépítésben, és azt el is mondják, hogy együtt vagyunk, együtt ünneplünk valamit, és a Szent Iván kiváló alkalom arra, hogy a mai kor embere is tudjon ezzel azonosulni. Lehet, hogy nem mindenki tudja ennek a bibliai gyökerét vagy a misztikumát, de azt biztos mindenki élvezi, hogy a tüzet átugorja a szerelmével vagy magában, mert láttam olyan felvételeket a neten, hogy fiatal legények segítik az idős emberek tűzátugrását, és mivel én múzeumban dolgozom, például a Múzeumok éjszakája, ami szintén egy nagyon jelentős esemény, és mindig Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton tartjuk, de Európából is, Spanyolországból is számtalan olyan fesztivált ismerünk, ami ehhez a naphoz kötődik. Tehát ez gyakorlatilag ma is egy élő népszokás és ez azért tud ma is élő népszokás lenni, mert követi a korunkat, tehát változik, és ez a lényeg a szokásokban, hogyha változásra képesek, akkor bizony élővé válnak, és az emberek örömét szolgálják és a közösségépítést, ami egy nagyon fontos dolog. - Milyen jó volt körbejárni és látni azt, hogy a 21. században valahogy összeolvadt három dolog, egyrészt az ember nosztalgiája a pogány múlt iránt, az egyház hagyományainak és szentjeinek megjelenése ebben az ünnepben, és az a gazdag népi hiedelemvilág, amelyik az ország és Európa, sőt nyugodtan mondhatom, a világ különböző pontjain mást és mást tett hozzá ennek az éjszakának a mítoszához és misztikumához. És persze a helységnevek: Felsőszentiván, Alsószentiván, Pilisszentiván és lehet még követni, hogy mennyi helységnév viseli magán ennek a csodálatos szentnek és ugyanakkor ennek a csodálatos ünnepnek az emlékét. Azt hiszem, érdemes elmondanunk, hogy a Szent Iván éj, mint hagyomány, akár szent, akár profán hagyomány, mind a mai napig él. - Alkonyodik, a Nap sugarai vörös köntösként simulnak a tájra. Az összegyűltek csendesen figyelik, ahogy az év leghosszabb napja a végéhez közeledik. A horizonton járó Nap vetélytársa, a Hold is megjelenik az égen, szinte rohan, hogy helyét elfoglalja, hiszen ezen az éjszakán csak rövid szerep jut neki.

- Mai műsorunk címe: Szent Iván éj. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején arról lesz majd szó, hogy mit ünneplünk és miért ünnepeljük ezt az éjszakát. Aztán beszélünk a Szent Iván éj vallási és bibliai gyökereiről. Majd szót ejtünk arról, hogy a magyar népszokásokban milyen szerepe van ennek az éjszakának. Műsorunk végén pedig arról lesz szó, hogy mennyiben élő ez az ünnep a mai napig.