Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Az Alföld Kapuja Cegléd az 1848 49-es forradalom és szabadságharc egyik fontos helyszíne volt Kossuth Lajos itt tartotta ugyanis alföldi toborzókörútjának első nagy erejű beszédét, amellyel arra bíztatta az összegyűlteket, hogy ragadjanak kardot a szabadságharc ügyéért a ceglédi Kossuth-kultusz kialakulása beszéd napjához 1848. szeptember 24.-éhez köthető az egykori Vásártér a beszéd helyszíne ma már Kossuth nevét viseli Kossuth Lajos a ceglédi piactér alkalmi emelvényéről mindenkihez egyformán szólt iparosok hoz parasztokhoz nincstelenek -hez vagy éppen vagyonosok hoz beszédével máig élő kultuszt teremtett a kunsági városban emlékét azóta őrzik szobrok épületek gyűjtemények anekdoták, na meg ez az 1907-es születésű szecessziós épület, amely egy páratlan gyűjteménynek ad otthont Kossuth személyes tárgyait ruháit bútorait is megtalálhatjuk itt ebben a róla elnevezett múzeumban megdöbbentő, hogy volt egy olyan ember, a magyar történelemben, akiről elneveztek kitüntetést kalapot szakállt süteményt ételt, italt cigarettát bankót konyakot, nem beszélve a közterekről intézményekről utcákról barlangokról, de még egy heavy metal zenekar is viseli az ő nevét, hát nem Cegléden és nem Magyarországon, hanem Amerikában, hiszen ahogy Csorba László szokta mondani Kossuth az első világhírű magyar, akinek valóban az egész világban ismerik a nevét és tudják, hogy magyar volt Kossuth egy héttel a ceglédi beszéde előtt 1848. szeptember 10. hetedikén Pozsonyban szólalt fel az egykori Zöldfa fogadó patinás teraszán, amelyet azóta csak pozsonyi erkély ként ismerünk, és amely bármily meglepő végül itt a ceglédi református templom kertjében került elhelyezésre és felújításra a helyi református lelkiség története a török hódoltság idejére vezethető vissza a feljegyzések szerint már 1528-ban jelentős református közösség élt a településen a mai templom helyén pedig már az 1730-as években is imaház állt Cegléden 3 református gyülekezet is van az 1800-as években határozta el a gyülekezet, hogy akkor most építünk egy nagy egy méltó egy olyan templomot, amire büszke lehet az egész református közösség Cegléden, és akkor neves építész -ét Hild Józsefet kérték meg a tervezésre meg is tervezi a templomot el is kezdődik az építkezés cirka 40 évig épül a templom persze közben ott a szabadságharcot onnantól kezdve évtizedekig szünetel a templomépítés át a ceglédi templom végül 1871-re épült fel, ám története ezt követően is fordulatokkal terhelt 1936-ban a kupola leégett legnagyobb harangját pedig az első világháború idején elvitték és beolvasztották nemcsak számos Ceglédi közterület örökíti tovább nevében Kossuth emlékét még a helyi gimnáziumot is róla nevezték el , ahogy a legnagyobb Ceglédi fesztivált is Kossuth toborzóra keresztelték a nagyformátumú államférfi 1867-ben Cegléd díszpolgára lett és természetesen a város első 1902-ben emelt köztéri szobra is őt ábrázolja a műalkotás érdekessége, hogy létezik egy másolata, amely 1928 óta New Yorkban áll és állít emléket Kossuth 1851-es amerikai tartózkodásának, hogy milyen kultusz övezte már saját korában is jól mutatja, hogy a kiegyezés után 10 évvel, 1877. január 20. negyedikén száznál is több Ceglédi polgár a neves Turini Százas Küldöttség tette tiszteletét az akkor Torinóban emigrációban élő Kossuthnál Dobos János református lelkész a küldöttség szónoka volt az, aki Kossuthot köszöntötte ott Torinóban és az ő szájából hangzott el ez a mondat mi eljöttünk, hogy megmondjuk mi szeretünk téged akármilyen hihetetlen ezért mentek el a Kossuth Múzeum jelenleg egy időszaki helytörténeti kiállításnak is otthont ad mi Ceglédiek címmel, amely a századforduló idején a boldog békeidőkben Cegléden élt a városért sokat tett lakókat és tevékenységeiket mutatja be a békebeli éveket idézi Cegléd egyik patinás cukrászdája, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia édességeit ől a Magyar klasszikusokon át a különféle olasz és francia receptúrák alapján készült ínyencségek is megtalálhatók , aki itt kóstol az bizony idő utazik is Lajos méri Aranykéz mű díjas cukrászmester el fontos volt nekünk, hogy ezek a termékek, ne csak édességek legyenek, hanem, hanem egy kis kultúrtörténetet is kapjon vele együtt a fogyasztó, aki ide tér Lajos méri kezdetben közgazdászként dolgozott egy multi vállalatnál állam szakította csúcsmenedzseri életpályával hogy szenvedélyének a jó minőségű édességnek éljen és ahogy Cegléden mindenütt a cukrászdákban is igyekeznek ápolni a Kossuth-kultuszt van itt Kossuth kifli Kossuth Holdack a Kossuth kedvence, talán nem ismertük, de nagyon érdekes, hogy amikor Kossuth Amerikába ment, hogy a forradalom számára újabb anyagi utánpótlást gyűjtsön akkor Baltimore-ba szállt a hajóról le és a balti Móricz ukrán szó mandula formájú süteményt készítettek az ő tiszteletére nagyon közismert volt a mandula szeretettel Kossuthról , hiszen a zöld fa fogadóba Palugyay Jakab mindig, amikor Kossuth nála szállt meg mandulával töltött kiflit kéket készített számára a békebeli időkből a nagyon is modern jelenbe csalogat Rábai Roxána, aki 23 Venezuelában töltött év után tért vissza Magyarországra és kezdett új életet Cegléden legjobb barátnőjével közösen nyitotta egy cukrászdát, ahol a Dél-Amerikában szerzett tapasztalatai és az ottani ízek máig fontos inspirációs forrásai az általa megálmodott süteményeknek a dél-amerikai ízek itt mindig megmutatkoznak nálunk legyen az alapanyagokban, mint például egy dúl födelet, ami ugye Argentínában, Venezuelában is tipikus nagyon szeretek kombinálni mondjuk egy mangót egykori emberrel vagy egy mangót egy kis Csilivel venezuelai csokoládé kávé, tehát, hogy ez az ízvilág ez a kombináció egy kicsit sós kicsit édes ezek mindig megvannak a cukrászdában, ami amúgy annyira a venezuelai gasztronómiát reprezentálja a tulajdonos alkotók időről-időre kilépnek cukrászdája falai közül, hogy máshol másokkal is megkóstolta Ság süteménnyel Jike-t gyakran sütnek a ceglédi idősek otthonában, de óvodákban, iskolákban is jótékony céllal a venezuelai alapanyagok mellett az Alföldi gasztronómia különlegességeivel is kísérleteznek több helyi alapanyaggal szeretnének dolgozni és a jövőben az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak majd a szezonalitásra folyamatban vannak a ceglédi alapanyagokkal való tesztelésen igen kemény gyártás ez még titok egyelőre, hogy milyen alapanyag mennyien ízvilág abszolút az Alföldre jellemző alapanyagokat választottunk Roxyval reméljük, hogy jól fog majd elsülni igen szeretnénk megkreálni egy olyan desszertet, ami tényleg Ceglédet reprezentálja a kunsági borvidék északnyugati részén a Gödöllői-dombság utolsó nyúlványain áll mintegy 11 hektáron termesztenek szőlőt a Molnár családtagjai ezerkilencszázkilencvennyolcóta zárják palackba boraikat már nemcsak a maguk örömére, hanem a nagyközönség számára is Molnár Sándor szerint az itt jellemző Dunai löszös altalaj kifejezetten kedvezően 6 a szőlőre, amely így igazán jó beltartalmi értéke tud produkálni a régióra főként a rosé és a fehérborok jellemzőek, de a gazdagabb fajtaválaszték jegyében a legtöbb környékbeli borász kísérletezik a vörös el is így tesz Sándor leginkább a rajnai rizling -re és a chardonnay -ra büszke, noha az elmúlt 8 évben Irsai Olivért is készít a későn érő fajták mellett szívügyünk a kunsági borvidék ma is az ország egyik legnagyobb borvidéke sajnos volt valamikor régi 30 évvel ezelőtt a kunsági borvidéknek egy negatívuma, ami most már teljes egészébe kinőtte magát, és most már nem mondják a kunsági borokra, hogy nem jó minőségűek mi sem bizonyítja jobban, LACZI kunsági borvidékről is kerültek Év borászai itt a vagy a sziget síp ilyenkor Gál Éváig Molnár Sándor 18 éves kora óta foglalkozik az itteni borokkal kezdetben a ceglédi tangazdaságban 4 évtizede pedig saját családi pincéjükben Cegléd határában egy igen nagy kiterjedésű természetközeli tanyarendszer épült ki a gazdák számára a választott életforma egyszerre jelent identitást otthont és sokszor véget nem érőnek tűnő dolgos sziszifuszi hétköznapokat embert próbáló életet törekszünk arra, hogy teljes élelmiszer önellátók legyünk, tehát, hogy mindenből minél többet megtudjunk magunknak csinálni elő tudjunk állítani Sipos Mihály ugyan budapesti, de 14 éve Cegléden él a családjával a várostól távolabb akart kerülni a természethez viszont sokkal közelebb az önfenntartásra és a környezettudatosságra nemcsak idealizált vízióként tekint meg is valósítja 30.000 négyzetméteren gondolhatnánk, hogy agrármérnökként mindez könnyű a valóság, na meg egy gazdasági élete nem ennyire kiszámítható természetesen van búzánk Kiskertész ettünk és vannak állataink, de talán ezt az utat úgy lehetne leírni, hogy ennek az első szakasza az egyetemi katedráról a vasvilla -ig tartott, amikor láttuk azt, hogy ez hatalmas munka és nagyon nagy kihívás is valójában a teljes élelmiszer-önellátás az régen a faluközösségnek volt a kiváltsága mára ugye nem csak úgy faluközösségek nincsenek az urbanizált életmód miatt, hanem valójában családok sincsenek, vagyis ezek a nagycsaládok generációkat összefogó családok nem működnek sajnos, és itt ez a felismerés vezetett a 2. szakaszhoz, mely a vasvillát all az élelmiszer önellátó családig vezetett, amibe azt tudom mondani, hogy 75 százalékig élelmiszer önellátóak voltunk kertészeti termékekből 100 százalékig állatból ez könnyű, mert hogyha bárhova beülünk akkor ott nem fogyasztunk állati terméket, ami az iparból származik, és ez jellemzi ezt a 2. szakaszt a 3. szakasz pedig innen az önellátó családtól az élelmiszer önellátók közösségig vezette Sipos Mihály állandóan kísérletezik valamilyen klímabarát megoldással, sőt még tanya közösséget is alapította hozzá hasonló gazdák számára, hogy mindig legyen kire számítani a közösség tagjai törekednek az élelmiszerek és az alapanyagok cseréjére, így aztán a semmiből nem szenvednek hiányt azt lehet mondani, hogyha a pártolói tagok tanyáját is beleszámoljuk, akkor a 800 tanyát jóval meghaladjuk ez egy országos lefedettségű közösség nagyon sok kis közösséggel a fő lényeg, hogy 20 kilométeren belül élelmiszer önellátók közösségeink legyenek a 20 kilométer nagyon fontos, hogy minden helyi élelmiszert fogyasztanak az emberek Mihályék -nál hetente kétszer sül a kerti kemencében kenyér, amit a saját szalonnájukat és a saját kertjükben vegyszermentesen termesztett zöldségeik el NAME dzsörzé teheneik tejével fogyasztanak permakultúra ás kertjük már egy földbe süllyesztett üvegházzal Vali PIM íveli is gazdagodott amiatt anya közösség tagjainak segítségével épült fel a közösség lelkes tagjai a Détári testvérek is, akik a ceglédi tanyavilágban nőttek fel már az ők szüleik is gazdálkodtak a sort pedig nem törte meg sem az agrármérnök végzettségű Attila sem öccse Dániel sokáig birkózónak készült gyerekkorom óta részt vettem ebben, tehát onnantól kezdve, hogy abszolút semmilyen gépünk nem volt még ehhez, tehát mindent kézi erővel csináltunk Andrástól kezdve azt szoktam mondani, de azóta dolgozna amióta járni tudok, tehát azóta, de feladataként voltam a kardvirág földön ültetem az gyom láttam szedtem csomagoltam pakoltam, tehát amit csak lehetett a rendszerváltás után kard virágtermesztéssel foglalkozott a család jelenleg harcias kardvirágot már nem találunk náluk, de a 36 hektárnyi földjükön különböző cserepes virág fajtákat, köztük a klasszikus muskátlit és szebbnél szebb egy nyári dísznövényeket annál inkább rajtam múlik a növényeknek a sorsa tehát megadok nekik mindent akkor ők ezt még vissza tudják hálálni gyakorlatilag 81 próbáljuk nézni, mind az időjárás-előrejelzéseket, mind pedig azért kapcsolódott tartjuk a más gazdákkal azért beszélünk, hogyha például egy vetéssel elkésünk, akkor az időjárás , ha már nem kedvező ennek a növénynek például, hogy egy hetet csúszunk, ott már azért Cohen bejutott az, hogy nem kap nedvességet a kikelő a mag, az már azért komoly terméskiesést eredményezhet Détáriék többnyire mély múlt Soós gazdálkodást folytatnak szerves trágyát alkalmaznak és kerülik a vegyszereket termesztenek paradicsomot csemegekukoricát és próbálkoznak cukkinivel is Cegléd nyugati részén azokon a földeken, ahol évtizedeken át felmenőik is dolgoztak a tanyavilág és aki és története szinte összekapcsolódik az állatok ápolásához használt munka kések a növények zöldségek metszés -éhez vágásához használt éles eszközök a hétköznapi élet és a konyhát nélkülözhetetlen kellékei Palásthy Géza köszörűs mester neve fogalom a ceglédiek körében egy év híján 60 esztendeje ő a város legendás ki és készítője számára a mesterség művészet felelősség és szenvedély több mint 50 éve, 1973-ban nyitotta meg saját műhelyét és azóta alig telt el úgy nap, hogy ne dolgozott volna késekkel ezzel dolgozik az agysebész a hentes a a csípés a pék sorolhatnám egyetlen háztartási Csaba egy nélkül esett ki ezeket az eszközöket, na most ebbe benne van , meg természetesen a fodrász ollók a pedig űrkérdések az orvosi eszközök vágni mindenki sok ahogy Palásthy mondja még a betyárok is ezzel osztottak igazságot annak idején a mester az elmúlt közel 6 évtizedben több 1000 vadászkést készített megszámlálhatatlan mennyiségű zsebkést háztartási késeket és húsdarálót valamint borotvák is fodrász szólót is, ahogy a hentesek eszközeit és sebészeti ollókat is mindent, ami éles ami vág az a jó és ami szigorúan csak a funkcióira szorítkozik, tehát nem kell, de ezzel díszítés rá, tehát az a jó és, ami megfelel maradéktalanul rendeltetésének nagy gyakorlatot kíván, aki bejön az azt látja, hogy áll egy ember a közterén ellentmondó nagy tulajdonképpen mi történik közbe fogalma nincs tudniillik ez egy kicsit különös dolog ezt érezni kell és mire ezek a dolgok a rutin Návay automatizmussá válnak állásig elég hosszú ideje nem készült ki is készítőnek, de a katonaság után kiváltotta az iparengedélyt és a szülői háznál beállította az első köszörű Jét édesanyja egyik barátnője vásárolt tőle először 12 forintot fizetett az olló köszörülés A ért az egyik legősibb mesterség az övé, noha egyre kevesebben űzik sok tudom mondani, hogy a mesternek a 10 melegebb benne van egy jól sikerült késbe, aki is azért különös dolog, tehát ha átadók valakinek egy kést egy barátomnál vannak a tenyeremen nyúltam álltak és ugye nyelével felé vannak ezzel kapcsolatos babonák, hogy vágóeszköz szúróeszközt ajándékba nem adunk, vagy ha igen, akkor egy 5 forintos tegyen leírta van egy kedvesen és az én szelíden szokás, ha a késes ad valakinek egy kis ajándék nappal megérinti az illető kezdve a fejét a hegyével és a következő szöveg kíséretében adja át Harrach ott néha uzsonnán vert ne bántson a mester nemcsak a késekkel, de a szavakkal is szépen válik évtizedek óta rímeket is farag és rajong a hangszerek írt autodidakta módon tanult megjátszani orgonán és gitáron kottát nem tud olvasni mindent fejből , de leginkább lélekből játszik Ceglédi Műhely lakásában a belváros szívében, hogy mennyire fontos a közösség az emberek életében arra a táncegyüttesek is kiváló példát jelentenek a ceglédi is őt a kiterjedt magyar népi kultúra hagyományait őrzi már 2013 óta a gyerekeket és felnőtteket egyaránt táncra bíró helyi együttes ez az Örökségünk a mintha mi nem viszünk tovább akar az utána elhal a magyar néptánc kultúra és néptánc és annyira sokrétű, hogy gyakorlatilag nemcsak, hogy tájegységekre azonban falvakra, sőt akár emberekre is bontható az, hogy ki néptánc volt és ennyit nyilván nem tudunk megtanulni, de alapvetően egy általános képet kapunk arról, hogy mi a magyar kultúra, a mi a tényleg az Örökségünk amit őrizni kell, én úgy gondolom, tehát, hogy Amurokból Eszterét itt a 12 éves örömmel táncol együtt a 62 éves el tekintve, hogy Czeglédy igen hamar elvárosiasodott még azelőtt, hogy elkezdhették volna gyűjteni a környékre jellemző néptáncokat kikoptak a köztudatból és megjelentek a klasszikus kispolgári táncok vásározás okkal az átmenő forgalommal együtt ugyanaz a hatás hatot végig a tánc kultúrán is, tehát ezek a paraszti emberek ugyanazokat a hangszereket használtak és ugyanazokat az Oláh húsokat jártak ugyanazokat az egyszerű csárdásokat rá, és ezért nagyon hasonló mind dallamvilágában mint motívum kincseiben a tánc, ahogy megyünk lefele az Alföldön egy erdélyi tánc esetében egy figura sokszor sokkal összetettebb, mint az Alföldi táncoknál akár 20 másodpercig is eltarthat 1 1 mozdulatsor még az alföldiek esetében egy motívum sokszor csak a másodperc töredéke.