Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Hernád vérében vagy inkább a vízében van a mozgás, hogy hova siet talán maga sem tudja ezeréves rögeszméje, hogy lekési a Sajóba csatlakozást a nem éppen stresszmentes feladat azért is idegőrlő, mert hiányzik belőle a biztonságot jelentő fix pont mire a víz felfogná, hogy itt bizony szabályozatlan ember által nem bolygatott partot lát máris egy másik helyen találja magát, és ez így megy közel 270 kilométeren keresztül rengeteget vagyok bizony és látom a változásokat , hogy 1 1 bedőlt fa hihetetlen változást tud okozni egy folyón tehát komplett el az egész medret el tudja téríteni a korábbi medréből ebből látható, hogy ha felmegyünk a hegyre, nagyon sok ilyen lefűződő és szerencsére a Hernád az egy szabályozatlan folyó Európában nagyon kevés ilyen van már és ettől olyan vadregényes és hát nyilván elfogultan azt mondom, hogy hazánk legszebbnek pad végére sem folyója, hogyha a víz elbambult és elméri a féktávot a kanyar meder akár több métert is vándorolhat, aki szereti ezt a folyót azt mondja, hogy dinamikája van, amikor 6 kilométer per órás sebességgel ront neki a partnak mindenesetre a Hernádnál állandósult a változás, most már nagyon sok a jó pozitív indikátor és látjuk őket a folyami rákot a kagylót a süllőt a halakat gyakorlatilag a a folyó megtisztult ez 60 éve 50 évvel ezelőtt ez a folyó ez, ez egy ipari csatorna volt gyakorlatilag most egy csodálatosan szép víz itt motorcsónakos közlekedés sincs, mert a csiga is leérne 1 1 zátonynál, tehát gyakorlatilag itt úgy tudsz el vízitúrázni heteket , mert ugye 118 kilométer a magyarországi szakasz, hogy nem találkozott csónakkal jetski-vel csak a szürke gém el a nagykócsag a meg a jég madárral egykor a vizes rétek kell tarkított galériaerdő terített asztalt jelentett a legelő jószág -nak, mára azonban a gulya eltűnt a cserjeszint megnőtt a Hernád menti ember különös viszonyt ápol a vízzel, nagyon sokan nem tudnak úszni és nagyon sokan csodálkoztak rá, amikor rávettem őket, hogy egy mellénybe üljenek be a kenuban és lementünk, hogy az milyen gyönyörű, tehát itt élnek a folyó mellett most nem tudták, hogy ez mekkora csoda, ami körülveszi őket, csak azt látták, hogy homokzsákot kell pakolni ha árvíz van és ez nyilván egy negatív előjele tett a folyó elé, de most már ez átalakul nagyon sok iskolás gyereket elvittünk a környékről a Hernádra ott is a szülőknek mondtuk, hogy ne akkor féltse a gyereket, amikor velünk jön túravezetőkkel egy szervezett túrára , hanem akkor, mikor lesz a KIKA Hernádra biciklivel az sokkal veszélyesebb a Hernád a víznek a létalapjának hordozója szinte rezervátumot képez a jobb és a bal parton itt minden a természetről és a természetes égről szó az Alsódobszán -ról induló tátorján tanösvény a fokozottan védett káposzta félévről a tátorján -ról kapta a nevét áthalad egy védett területen a megyaszói tárta János természetvédelmi területen, ahol folyik a Aggteleki Nemzeti Parknak a visszatelepítési kísérlete, ahol a palántákat fognak elültetni és újra telepítik eredeti élőhelyén és a mellette lévő szakadó parton a tanösvény első állomását az itt élők tatár kútnak hívják úgy tartják, hogy a tatárok ide jártak lovat itatni állítólag Batu kán seregei itt pihentek meg ezen a részen az a különlegessége, hogy nincs annyira szabályozva nincs úgy kiépítve kevés ember jár erre sokan nem is gondolják, hogy ilyen szép helyek vannak itt nagyon ritkán van fakitermelés is nehezen tudnak leírni az emberek fáért elakad a traktor az autó, és inkább hagyják itt az enyészetnek és a természet maga alakítja ki a tájat a 21. századi érintetlen vadonnak a Hernád menti őserdőnek A kanyargó víz különleges mikroklímát biztosít a folyó játszadozik a tájjal és néha túlzásba is esik 10 éve volt itt egy nagyon hatalmas nagy árvíz amit mindent elöntött akkora több település is árvízveszélybe volt és akkor utána lettek itt új gátak építve, de azok is messze vannak inkább a településeket veszik körbe szabadon van hagyva teljesen a folyó saját magának válj ki új utakat, mint itt látható itt van egy lefűződő és amióta holtágak alakultak ki itt a Hernád mentén 5 holtág található, de azok is így természetes úton jöttek létre, szóval nem mesterséges folyó szabályozás, hogy át vágásoknak a műve, az egyesület tagjai vadállatok mentésével is foglalkoznak árva muflon és ropi lábú őzgida is van az örökbefogadott a között a bemutató Házban egy hatalmas akváriumban pedig a Hernád őshonos és inváziós halfajai tartják Szent István Baksán a Hernád még álmosan bóklászik a kertek alatt, ám a kecske lakk névadó immár jóízűen rágcsálják villás reggelijüket Károly gazda ma is korán megfogta a munka elejét végét a csibék meg csak bújnak az anyjuk alá korai nekik a 7 óra még vágyják a meleget vidéken újrakezdik vagyunk volt neki is Kolczonay vállalkozásunk csak belefáradtunk ebbe az állandó hajtásba veled vendéglátó hoztunk és vidéki, illetve vágytunk egy kis nyugalomra, ezért jöttünk ki alulra, hogy 20 kecske közt mennyire nyugodt az élet az megint más kérdés, hiszen a boldogan és a nyűg elvégzett munkák között óriási a különbség a kecske egyébként nem igénytelen jószág csak kevésbé válogatós nincs szüksége különleges gondozásra , sőt a haszonállatok közül ő fogyasztja a legtöbb féle növény ti olyan növényeket is fogyaszt, mint például a parlagfű, amit a más állatok nem esznek meg vagy egy farkas alma csalán ezt is fagyassza kecske a tej egy részét a gidák fogyasztják a maradékból pedig szappan készül a elfogyaszt fő annak a úgynevezett hatóanyaga megjelenik a tejbe nincs, tehát sok gyógynövénytermékek kecske megeszik az a tejbe is előbb-utóbb vissza köszönt magyar szappan baj is elértük azt a szintet, hogy ez már vármegye értéknek számít, hogy valaki állatot tart, mert, hogy annyira visszaszorult az az állattartás sikerélménye van mindennek az embernek látja, hogy az állatok jóllaktak jól érzik magukat, mennyi szaporodnak tejet adnak, ez ez mind sikerélmény sikerélmény az is, hogy a kecsketejből másoknak is munkát jelentő szappan készül a Levendulás tisztálkodószerek benn a Bizet a kecskék teje helyettesíti a tejben fürdés egyiptomi Kleopátra i hagyomány a kecske tejek szappan ozás meg Szentistvánbaksa is , mint egy cukrász-üzemben a színes sütemények úgy sorakoznak a szárítóban a szappan figurák itt nemcsak szabad szombaton, hanem minden a szabad szappan az NI körülbelül egy 3 decinyi kecsketejre van szükség egy 10 12 darab szappanhoz, de a mai ember sajnos orra elé szemmel vásárral, tehát az az első, hogy megszagolja ezért van szükség a levendula olajra semmi más hatást nem ér el, csak azt, hogy nagyon jó az illata az színezék pedig mindegyik, amit használunk natúr színezékek viszont a szemnek tetszetős a műanyag flakonos tusfürdő és világunkban ismét egyre többen használnak szappant a csomagolás és allergén mentes piperecikkek terjedőben van nagyon sok iskolás látogatónk van és nagyon is rajonganak a szappan -nél evvel tudunk segíteni abban, hogy ne legyen annyi allergiás, hogy ne tegyük tönkre a bőrünket a a kémiai szerekkel, amiket magunkra kelnünk, hanem ez egy természetes dolog minden háztartásban készült szappan tett, amit a nagyi kis csináltak vagy bármely kézműves szappanból azt szoktam mondani, hogy az nagyon jó és teljesen tökéletes a miénk az a luxuskategória, amibe a kecsketej belekerülne, hiszen nekünk van Szentistvánbaksa állnak nemcsak kecskéje, hanem a sok sárból előbukkanó zöld Dombocskán is van az avar kori hallom sír sok titkot rejt még akkor is, hogyha a sírrablók fosztogatók gyorsabbak voltak, mint a régészek Rómer Flóris kérték fel, hogy jöjjön és kutassa ezt a helyet, 150 embert munkásembertől publikus szedtek össze, de nem sok mindent találtak az 1930-as években a miskolci Herman Ottó Múzeum is kutatott aztán vagy ásott itt újra és ők találtak több használati tárgyat kerámiát fegyver maradékokat és a helynek még az érdekessége, hogy több védett növény van rajta, ez egy nagyon jó tájékozódási pont már, hogy ha felmegyünk ugye a tetejére akkor mindenfelé körbe ellátni a településeket, nagyon szép, tiszta időben nem olyan, mint ami most ez a felelős akkora hátrálnak a csúcsait is szoktuk látni a Tátrát a felhők ma valóban kitakarják a szomszédos Megyaszó templomtornya viszont meglehetősen tisztán látszik a szikszói magyar hegy nehezen tudja eldönteni, miként érez, hogy most akkor félig tele van vagy félig üres az a pohár annyi mindenen van már túl törökön filoxéránál háborún, hogy azon időkhöz képest szinte kicsordul az édes nedű a pohárból viszont, hogyha a fiatalságára az aranykora gondol, amikor a hegy szinten megrogyott a rengeteg szőlőtől és, hogy mennyi és mennyi bort vittek innen Kassára nagy hordókban nagy szekerekkel, akkor meg összeszorul a szívem, ráadásul itt a klímaváltozás. Már csak ez hiányzott, ami viszont biztos a szikszói ember a mai napig szereti és tiszteli a bort és az is biztos, hogy a szikszói hegy levével egy kis odafigyeléssel ma sem lehet szégyenben maradni, úgyhogy félig azért csak tele van az a pohár tulajdonképpen erre ment a borút innét vitték ki a borokat belejött ez a betegség és akkor itt kipusztult az összes szőlő utána újra telepítettek behozott fajták a az enyém ez ilyen vegyes egyes vágott, hát a többieknek inkább ez a Bianka meg a blauburger, akikre a nagyüzembe csinálják, én úgy szoktam, hogy a piros részét pirossal a fehér illetve fehérrel semmi sikerül belül a hegy oldala olyan lyukacsos, mint egy jófajta ementáli éppúgy össze Furkán tálka pincék miatt 150-nél is több pince lehet itt sok-sok kicsi és nagy alagút megyünk a lyukba megkóstolhatjuk Szikszón jellegű borok vannak itt lágyabb borok vannak nem annyira savas borok sajnos az a baj, hogy ne kiöregszünk sok- sok öreg meghalt, ők jobban művelték a dolgokat ők többet tudtak vele foglalkozni, és én is valamikor úgy akartam, hogy apukának akartam azt, hogy kösse le, majd hogyha idősebb lesz nyugdíjas lesz az én szerettem bele, hogy Kazinczy Ferenc, amikor átutazott Szikszón járt-e a magyar hegyen bort kóstolni arról nem szól a fáma, azt viszont biztosan tudjuk, hiszen le is jegyezte, hogy ez a táj a város mérete és az itt lakó népség mélyen megérintette bőséget mutatott mind a már sárgulni kezdő veti is mind a Föld fekete anyagias ehhez járul válna környék szépsége leginkább pedig Miskolc szomszédsága azt óhajtottam, hogy bárcsak ennek a városnak lakosa lehetnék, s, hogy Kazinczy idejében a sárguló vetést mivel aratták vagy éppen a feketeföld anyagi át, milyen eszközökkel művelték meg azt is megtudhatjuk Szikszónak olyan lakosai is van, aki ezekből a relikviákból egy saját kert múzeumot hozott Zsiga László ez a kultúra ez a bemutató kultúra mára eltűnt a bejáratnál van egy szobor, amit helyi fafaragó ma az Úr József készített és egy pap Ocskay kenyeret tart a magasba, mert ez a zicc átható eszközökkel művelték ebbe a térségbe a földet ugyanúgy, mint az ország más területén és minden ilyen mezőgazdasági tevékenység szinte a kenyér előállításáról szólt az abaúji földműves ápolt olajozott rendben tartott tárgyaival nemcsak az eszköz mentő De, tehát a 21. századba, hanem az akkori kor lelke is a múltat és ápolni kell, különben elvész ezt szoktam mondani ismerősöknek látogatóknak ez az abaúji térség ez főleg kisfalvas település és szinte minden településen minden faluba földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak és próbálták magukat önállóvá tenni, én a tárgyát mögött az embert láttam azt az abaúji embert, aki a lovát napkeltétől napnyugtáig hajtotta vagy éppen a malom kövét faragta nehéz munka volt, de mit tehetett volna ezt a szakmát kapta örökségül ezt tanulta legközelebb hozzánk az Sárospatak közelségében lévő Megyer-hegyi Kőbánya van ott úgynevezett darázs követ bányásztak és egy komoly kőfaragó egy év alatt 8 10 darabot tudott előállítani és egy elkészült kőnek az ára egy tehén árával volt azonos a kiállításon a konyha külön szekciót alkot Ito főző és Sütő edények között több mint 200 éves is előfordul a bemutatott tárgyak 95 százaléka a térségből Abaújból származik, ködösítésnek helye nincs a Hernád-völgyi Szikszó határában melegedő talaj szívesen engedik különös fellegei ital égbe ne higgye senki, hogy a Föld ilyenkor fáradt felesleges gőzt eleget épp a reggeli frissesség jele, amikor a napsütötte felszín párolog jó föld van erre Miskolctól 20 Kassától 70 kilométerre nem is csoda, hogy az ember korán megvetette itt a lábát, miközben arra gondolt, hogy ennél jobbat úgysem talál a Hernád az szeszélyes közel is van, meg nem is a labilis idegrendszerű Vadász-patak azonban keresztül csordogál a városon most éppen nyugodt egyébként meg nem bír mértéket tartani annyit és IKA mennyit töltenek neki, ha sok-sok csapadék esik a Csereháton és a folyó fel önt a garatra egyszerűen elveszti az eszét, amíg nem épült meg a magas töltés olyan könnyen kilépett a medréből, mintha az egy strandpapucs lenne Szikszó legidősebb épületeinek a gótikus református templomnak azonban nem a vízzel volt baja a tetőszerkezet legutóbb a könnyező házi gombákkal harcolt eredménytelenül a faszerkezete leesett az épület azonban megújulva feltámadt nagy ásatás volt a legutolsó felújításkor és itt 2 temploma alapot is találtak, de hát a középkorba itt ment el a lengyel országot harcok borkereskedelem, tehát, hogy Miskolcnál jelentősebb volt akkor nagy településnek tehát Nagytemplom dukált az 1990-es években a felújítás során a vakolatot szinte tégláig leverték a templom pedig a maga pőre ségével sokat elárulta történetéről nagy örömujjongással derült ki, hogy ez a gótikus ülőfülke itt van a templomba rétegesen látszott, hogy leégett a templomi időnként ugye az egész templom, tehát ilyen fekete rétegekhez hétszer is találtak ilyen, amik leástak a sírok ki, mert sok-sok sír is volt szikszóiak -nak egy bástyája volt, tehát erőd templomnak is nevezhetjük ezt a templomot és több helyen vannak ilyen kilövő rések is a 16. században a város uraival a Perényi e kell együtt protestánssá vált akkor került a gótikus temploma reformátusok hoz a katolikusok végül új templomot építettek a római katolikus templom a korábbi, amiből még a torony itt áll a téren, ahol szó volt egy templom és az valóban apró volt kicsi volt, és ők építettek egy Nagytemplomban egykor zsinagógája is volt a városnak, ám a holokauszt következtében az épület vallási funkcióját veszítve átalakult ma inkubátorházként működik hamar Attila fotókiállításán az egykori és a jelen szikszói át láthatjuk a helyszín ugyanaz, csak az időpont más levéltárakból hagyatékokból megőrzött képekkel vásároltam fel kaptam kézhez ezeket digitalizált ami és ezek alapján jártam utána, hogy vajon hol is lehetett is számomra is voltak meglepetések a focipálya ott hatalmas kontraszt volt a verseny utcával felismerhetetlen ott lényegébe egy közösségi Vásártér volt annak idején egyetlenegy házát vályogház rajta most társasházak tömkelege áll az utcába, úgyhogy más volt az időutazás nem is olyan bonyolult dolog elég, ha régi képeket nézegettünk a település kastélya a Csáky Hunyadi-kastély az 1700-as években épült a birtok azt kezdetben apáról Perényi családi később a gróf Esterházyak hoz kerülés úgy tovább lesz majd a Csáky családnak a birtokon lényegében már meglévő épület felhasználásával, illetve annak bővítésével jön létre az az épület, ami ma itt látható a kastély utolsó főnemesi lakója Hunyadi Lászlóné Csáki Sarolta grófnő a végrendeletében kikötötte, hogy egy olyan szervezetre hagyja az épületet és az azt körülölelő parkot, amely hajlandó leány és gyermeknevelésre használni az ingatlant a kastély új tulajdonosai 1909-ben a missziós nővérek lettek megindító, hogy a kastély egyik szárnyában gyerekek a másikban idősek kaptak helyet a kezdet és a végig a jövő és az elkerülhetetlen múlt.

A Hernád vérében vagy inkább a vízében van a mozgás, hogy hova siet, talán maga sem tudja. Ezeréves rögeszméje, hogy lekési a Sajóba csatlakozást. A nem éppen stresszmentes feladat azért is idegőrlő, mert hiányzik belőle a biztonságot jelentő fix pont. Mire a víz felfogná, hogy itt bizony szabályozatlan, ember által nem bolygatott partot lát, máris egy másik helyen találja magát, és ez így megy közel 270 kilométeren keresztül. A szikszói magyar hegy nehezen tudja eldönteni, miként érez, hogy most akkor félig tele van vagy félig üres az a pohár. Annyi mindenen van már túl törökön, filoxérán,háborún, hogy azon időkhöz képest szinte kicsordul az édes nedű a pohárból viszont, hogyha a fiatalságára az aranykora gondol, amikor a hegy szinten megrogyott a rengeteg szőlőtől és, hogy mennyi és mennyi bort vittek innen Kassára nagy hordókban nagy szekerekkel, akkor meg összeszorul a szívem, ráadásul itt a klímaváltozás.