A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is. Adásunk témája: Történelmünk nagyasszonyai: Lorántffy Zsuzsanna és Zrínyi Ilona A műsorban szó lesz arról, hogy kiket is nevezünk nagyasszonyoknak és miért? Kik azok, akik a legismertebbek közülük? Az adásban külön beszélünk Lorántffy Zsuzsannáról és Zrínyi Ilonáról is.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket, mai műsorunk címe történelmünk nagy asszonyai Lorántffy Zsuzsanna és Zrínyi Ilona erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel műsorunk elején majd azt fogjuk tisztázni, hogy kit és miért nevezünk nagy asszonynak, aztán megnézzük, hogy kik voltak a leghíresebb magyar nagyasszonyok egészen a 20. századig később külön beszélünk majd Lorántffy Zsuzsannáról, aki a református közoktatásnak az egyik legnagyobb támogatója volt és külön beszélgetünk majd Zrínyi Ilonáról is és az ő családi kapcsolatairól végül pedig arról lesz szó, mit jelentettek és mi volt a jelentőségük a magyar történelemben politikában kultúrában az úgynevezett magyar nagy asszonyoknak beszélgetésünk elején érdemes tisztáznunk, hogy miért neveztek valakit magyar nagyasszony Bakk István király ugye a későbbi Szent István királynak a feleségét bajor Gizellát is megkoronázták magyar királynénak, de úgy, hogy a Szent Koronával az ő vállát is érintették, ami azt jelentette, hogy hogy társ uralkodó lett és ezt évszázadokon keresztül így volt, persze ez nem az államalapítással kezdődött itt a nők tisztelete és a nőknek a a nagyobb joga, mint mondjuk nyugat-európai sorstársaiknak, hanem már benne volt ugye a törzsi társadalomban és magunkkal hoztuk ugye a szokás jogszokás ti, ami később jogszokás Csókás jog lett és és természetesen majd a törvényekben is jelentkezik a nők védelme és egy és a nők a nők megbecsülése az előbb azt mondtad , hogy nyugat, tehát, hogy nézett ki, abban az időben mondjuk a a ilyen szempontból a női jogok és adnak az elbírálása, hát a középkorban például közismert, hogy Franciaországban főleg Normandiában nem lehetett a nőknek saját vagyonuk , ha megkapták a hozomány tudja a férfi a férj azt csinált vele, amit akart a nő megkérdezése nélkül ugyanez volt Angliában és a német Római Birodalomba se volt ez nagyon különbség ehhez persze hozzátartozott azt, hogy az öröklési jog, az teljesen más volt, mint a Magyar Királyságban a Magyar Királyságban mindenki örökölt minden férfi, tehát minden fiú és minden lány örökölt természetesen ugye az ősiség törvényében ugye azt jelentette, hogy hogy, az ősztől kapott, tehát, az ősztől örökölt birtok az ugye a fiúkat illetően Ádám minden fiút még nyugaton csak a legidősebb be, tehát az összes többi az kóborolhatott mehetett papnak lovagnak akárminek Magyarországon azonban kialakul egy egy sajátos viszony ugye a történelmi családok leány Ági tagjaival beszélünk most és arról, hogy hát őket egyszer csak elkezdik nagy asszonyként nemcsak nevezni, hanem hát gyakorlatilag a viszonyulás is ilyen kik mondjuk a leghíresebb Nagyasszonya inkább igen, még egy pillanat, hogy a nagyasszonyok ugye ön magyarul örököltek kérem szépen a főnemesi és Nemesé asszonyok egyébként ugye a jobbágy lányok is örököltek, ugye a birtokot, tehát a, tehát nemcsak nemcsak a nemesek, de itt hogyha van birtokok és akkor van mire építeni, tehát ugye ez azér megadta az ő társadalmi megbecsülés csukák az alapját ez az egyik a másik gyakorlatilag a Magyar Királyság évszázadokon keresztül állandó harcban állt itt most a 15. századtól a 18. századi gondolok, amikor, amikor ugye állandóan harcba volt és a férfiak helyet mellettük éppen, amikor ők hadba voltak, vagy éppen Bécsbe Bécsben ültek a király mellett, vagy éppen Pozsonyban az Országgyűlésen az asszonyok vették át a teljes gazdaság irányítását, sőt megvédték a várókat harcoltak és teljesen ők vezették irányították még a politikába is beszóltak, mert özvegyként özvegyként főispánok voltak, kérem, ami nyugaton elképzelhetetlen lett volna, igen, igen, ezek szerint akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy kialakul egy olyan magyar vétek és ezt nevezhetjük, miután a nagypolitikába is beleszólnak egy még a politikába is beleszóló réteg, amelynek tagjai történelmi családok leány Ági tagjai igaz ez kenik voltak ezek a leghíresebb be, közülük ott vannak a híres Árpád-házi lányok és azok közül az Árpád-házi királylányok egész Európát behálózták nagyon kedves Galli által egészen igen, igen, igen nagy a skóciai Szent Margit érdekes igazi hiába is eljutottak Portugáliába, de a Kijevi Rusz hoz is, tehát egész Európában sőt ugye Szent Piroska ugye bizánci császár név volt, illetve császárnő volt, mert olyan uralkodási olyankor uralkodási igen felhatalmazást kapott, és ha az Árpád-házi csak a királyokat megnézzük, illetve az Árpád-ház tagjait kérem 34-et avattak szenté és abból 25 nő volt, kérem szépen, ez hihetetlen, akiknek a a mentalitása a a Mária és a Márta ugye eszménye nagyja magyarul, tehát nemcsak nemcsak az az Katie kuss élet és a tiszta élet és a szeretet, hanem a tevékeny a szegényebb gondozása mindez messzire kisugárzó milyen érdekes amit mondasz a bibliai Újszövetségben ugye Mária és Márta szárny szerepe Krisztus mellett, és valóban így van, Mária, a Jobbik részt választottam mondja Jézus Mártának egy alkalommal, de valóban Márta a cselekvő Mária a a hitben inkább Krisztushoz idomuló női eszmény igen és ezt az Árpád-házi királylányok közül Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Erzsébet tökéletesen megvalósította vagy éppen ugye a Szent Hedvig, akit 97-ben avattak szenté hát neki még az MME szerepel a különböző tárgyaim és a zsoltáros könyvében is Lorántffy Zsuzsanna nő létére a magyar történelem legismertebb alakjai közé tartozik, mindenki hallott róla szobor is őrzi az alakját, holott Magyarországon nemigen szoktak nőknek szobrot állítani azt hinné az ember azért lett ilyen híres, mert férfiasan dicső tetteket hajtott végre a valóságban nem így volt Lórántfi Zsuzsanna azzal vált nagy személyiségi hogy nő volt, tehát tudatosan vállalva öntörvényű életet élt nagyon fiatalon ment férjhez 16 éves korában mát Rákóczi Györgynek a későbbi erdélyi fejedelemnek a jegyese volt az esküvő után Sárospatakról a felnőtt nem messzire csak szerencse kellett költöznie a házasság mégis nagy változást itt a fiatalasszony életében szemlélődő természetű nyugodt apja otthonából egy izgága örökmozgó ember oldalára került Árpád-házi női szentjeink magyar nagy asszonyaink után térjünk rá most a következő azt hiszem, hogy ennek is vannak kiemelkedő női személyei, igen, hát ugye ott hagytuk abba, hogy Árpád-házi és Árpád-házi Szent Hedvig is igazából Anjou Árpád-házi Szent Hedvig, de ott van a következő Hunyadi János felesége szól Szilágyi Zsuzsa Szilágyi Erzsébet vagy pedig tovább folytatom a 16. század a mohácsi halottakat el temető Kanizsai Dorottya igazi nagy asszony volt nemcsak azért, mert a halottakat temette el kérem szépen, hanem fogadja például az új tehát Lajos királynak a feleségét beleszól úgy a politikában, hogy a királyi tanácsban meghívják tanácskozni külön okleveleket ad ki és így tovább, és folytathatnánk a a Nádor a unokahúgával Kanizsai Orsolyával vagy éppen tovább a 17. században mondjuk a Batthyány innék ott voltak, tehát ugye Batthyány 4 Lobkowitz Poppel Éva és Széchy Mária tehát sorolni hosszasan, de még akkor a 18. századból és Árva Bethlen Katát hadd emeljem ki a 19. századból kérem szépen ugyan ők nem magyar származású Akdem magyarán lettek József Habsburg József nádor ugye a magyar Habsburg ágnak a feleségei akik annyi jót cselekedtek és akkor itt a 19. század reformkori nagyságokat muszáj megemlítenem, tehát a 2 Zichy lányt Zichy Antóniát és Zichy Karolinát vagy pedig a Kossuth testvéreket, akik, akik a szabadságharcot végigszolgálták vagy az aradi 13 vértanú özvegyei, akik életük végéig gyászolták gyászolták a férjüket és mindenféle jótékony cselekedeteket végrehajtottak és gyakorlatilag nőegyletek -et alapítottak, tehát a 20. századig Schlachta Margit vagy, vagy ott is Pallavicini Edinát emelhetem ki és még és még sokakat, vagy a kórház alapító Horthy felesége kórházat alap igen pikáns, aki egész életében ugye jótékonyságot folytat, én azt hiszem, hogy érdemes azért ebből a hatalmas és gyönyörű sorból kiemelni 2 személyt az első legyen Lorántffy Zsuzsanna, mert azt hiszem, hogy az ő tevékenysége, az egy egy klasszikus magyar nagy asszonyi tevékenység Lorántffy Zsuzsannát ugye 1616-ban ment feleségül Rákóczi Györgyhöz, aki akkor még nem volt gyakorlatilag fejedelem majd 1630-tól ül ugye Bethlen Gábor után örökös, hát nem örököseként megvárta megválasztott megválasztott fejedelemként és mindjárt a férje végrendeletéből olvasnék fel néhány sort első Rákóczi György dől 1648-ból Édesatyánk fia szerelmes feleségem téged, s így az Úristennek gondviselése alá ajánlok az a Mindenható Isten ki oltalmazás ott volt az én hol tudom után és mutassa meg rajtad úgy az ő áldását és oltalmazását élhesse az ő tetszése szerint nekem is pedig megbocsáss Hamit együtt laktunk -ban vétettem volna is , mert én is csak ember voltam arról bizonyságot teszek az Isten és az ő Szent angyalai előtt mitől fogva az Úristen összehozott bennünket se szebbet okosabbat gazdagabbat akármit dicséretre méltó személyt nálad -on kívül nem láttam néztem, s hozzád igaz tökéletes szeretettel voltam viszont Deneuve vallomás ez egy végrendeletben így beszélni a feleségről Dosso Lorántffy Zsuzsannát nemcsak ezért szeretjük és tiszteljük, hanem azért, mert óriási és szerteágazó munkát végzett a magyar kultúra értett érdekében. Igen, tehát ez nagyon fontos, hogy először szerencse költöztek utána aztán Sárospatakra és 1630-ban, amikor első Rákóczi Györgyöt fejedelemmé választják, akkor természetesen ugye a fejedelmi udvarba Gyulafehérvárra költöztek, tehát először Gyulafehérvárott kellett megállapítania azt a kultúrát, ami aztán még tovább él egészen az 1000 1658-as ugye első tatár, török, tatár a sütés álljunk meg meg 1660-ban is ugye meg dúlják ezeket a területeket mindjárt gondolok a gyulafehérvári iskolára, amit együtt alapítottak, tehát tulajdonképpen ez egy ez egy udvari nemesi konfliktus volt, ahol nem csak az ő saját fiai nevelkedtek, hanem más nemesi család gyermekei is és ebből nő ki ugye egy fantasztikusan jó iskola, aztán természetesen a Nagyenyedi kollégiumot is támogatta, ami eredetileg ugye Akadémia volt és még Bethlen Gábor alapította, és aztán a Sárospatak itt 1630 után nagyon sokat vannak még akkor is hogyha Gyulafehérvárott vannak Sárospatakon és a Pataki iskola, hát az a az volt a csúcs, de a de ugyanúgy a Váradit a debreceni, sőt Ónodi iskola templom, tehát ezeket mind-mind támogatta anyagi és egyéb szellemi tekintetben a 17. század vérzivataros időszakában is érző szívű ember tudott maradni Lórántfi Zsuzsanna a sárospatakiak úgy tartják, hogy az ő hitéből nőtt ki Sárospatak kultúrája és az ő kisugárzásából lett a település az, ami első Rákóczi György hitvesének lelkiereje még hajthatatlan férjét is melegszívű családapává tette láttam az előző beszélgetésink végig akarsz még valamit mondani Lorántffy Zsuzsannáról igen, mindenképpen meg kell említeni, hogy ez a férje halála után 1649-ben patakra költözik fiával Zsigmond kisebbik fiával Zsigmonddal együtt és akkor különösen odafigyel és még több adományokat ad a sárospataki iskola felfejlesztésére és 1649-nél járunk 1650-ben megérkezik Comenius a nagy ugye cseh-morva tudós az európai hírű az európai hírű és és újító tudós polit és politikus kérem szépen, aki magával hozza tulajdonképpen a holland, angol SV-t titkos kapcsolatokat még máig sem tökéletesen tisztázott, hogy Comenius magától akarta jönni és utólag hívták meg vagy fordítva történt a lényeg az, hogy 1650 és 54 között Comenius itt volt és felfejlesztett az iskolát egyébként Comenius maga 3 tanári fizetést kapott remekül ellátták és Lorántffy Zsuzsanna még 12 szegény diáknak is cseh-morva testvérnek is adott, tehát adott éves ellátást, tehát fantasztikus volt és nyomdát hozták létre és Comenius -nak a munkája az Orbis pictus itt jelent meg, aki hozta ugye a nyomdai betűket csak természetesen mindent a fejedelem asszonyt fizetett igen, azt hiszem, hogy láttunk egy fantasztikus az egész egyházi oktatást és közoktatást támogató valakit nagy be Cineast, de hogyha egy másik embernek gondolok egy szintén magyar Nagyasszonya Zrínyi valami egészen másért neveztetik vagy asszonynak Zrínyi Ilona egyébként most már utólag kiderült, hogy nem 1643-ban, hanem 1649-ben született és 1703-ban hal meg és először első Rákóczi Ferenchez adják feleségül első Rákóczi Ferenc kérem szépen választott erdélyi fejedelem volt ez óriási rang volt tulajdonképpen már ez is azért történik, mert a Rákóczi családban ez az egyetlen egy szem fiú, aki továbbviszi a fejedelmi trónt, illetve hát a azonnal a vonalat, tehát az volt a feladata, ez az esküvői meghívóban szerepel, hogy, hogy kiterjessze a családot és kvázi gyermekeket szüljön természetesen Zrínyi Ilona ennél sokkal de sokkal többet tett valóban tehát Rákóczi első Ferencnek 3 gyermeket szült az első meghalt ugye egészen kicsik korábban, de ott, ott marad aztán Júlianna és Ferenc, vagyis 2. Rákóczi Ferenc Ferenc, aki túl, tehát ott van az édesanyjával 1000 vállalat van 80 Munkács várában és Zrínyi Ilona nemcsak azért fontos és nagy asszony, mert Munkács várát évekig védi a Habsburgok ellenében, hanem azért, mert amikor megözvegyül ugye ott marad a a 2 pici gyerekkel pár hónapos 3 hónapos a Ferenc azonnal eléri az uralkodótól, hogy ő legyen a gyermekek gyámja, tehát nem a nem az anyós Báthori Zsófia nem ő lesz a gyámja és nem az uralkodó és egyebet, ami azt jelenti, hogy a hatalmas Rákóczi birtokokat ő az aki meg tudja tartani az utódok számára ez nagyon fontos, és kérem szépen sáros megye főispánja is természetesen és mint főispán rendelkezik sáros megye ügyeiben, tehát nagyon-nagyon fontos, hogy amit ő cselekszik tulajdonképpen katonaként is hős, ahogy Munkács várát védi hihetetlen hosszú időn keresztül az egyik legtehetségesebbnek mondott, ha osztrák tábornokkal szemben és az ostrom teljesen sikertelen és Rákóczi úgy nagy föld látja az édesanyja hősiességét Rákóczi Ferenc ugye az emlékirataiban és nagyon szépen emlékezik meg az édesanyjáról, tehát ugye tulajdonképpen csodája az édesanyját és és a emlékiratában és a visszaemlékezésekben és úgy ír, hogy hogy rajongva szerette a testvérével Júlia Annával együtt az édesanyját, úgyhogy óriási veszteség volt, amikor őket elszakították Na most Munkács védelmével kapcsolatban nemcsak megszervezte a védelmet a a Munkácsy hadigépezetet irányította természetesen ugye volt ott férfiakkal nem, hanem a katonákat a sebesülteket ápoltak és közben állapotos volt, mert közben ugye 1682-ben férjhez ment Tököli Tököli Imréhez, aki már ugye felső-magyarországi fejedelem volt 1608, akinek a nevéhez fűződik a Tököli Attila szabadságharc féle igen Tököli féle mozgalom és és 1682 és 85 között, tehát ő volt Magyarország fejedelme a törökök persze királynak nevezték, majd 1690-től még erdélyi fejedelem és lett Zrínyi Ilona a magyar történelem talán egyik legismertebb nőalakja nemcsak tudása és műveltsége tetőt naggyá, hanem bátorsága és helytállásra is olyan korban élt, amikor Európa folyamatosan megéltem milyen érzés fejedelem asszonynak lenni gyermekét elveszítő édesanyjának vagy a Habsburgok személyében egy áruló feleségének az előzőekben csodálatos sorokat hallottunk a fél részéről Lorántffy Zsuzsáról most ezt fordítsuk meg és hallgassuk meg mit tudom Zrínyi Ilona a búcsúlevelében Zrínyi Ilona 1688-ban átadja Munkács várát és Bécsbe hurcolják gyermekeitől megfosztják hiába harcol évekig, hogy láthassa őket és 1692-ben, amikor Thököly Imre kiváltja őt és mehet Bécsből, ugye, ha az el kell utaznia és Törökországba ismét be kell majd utaznia akkor búcsúlevelet írt egyetlen szeretet hőn szeretett fiához 1000 692 január nyolcadikán és a következőket írja nincs szebb és dicsőbb dolog a világon a jó hírnév a névnél és a jó hírnév -nél, ha azt az meg nem hal, hanem örökké él, ha a földi javak elveszhetnek, de aki a becsületét elveszítette mindenét elveszítette és gondoljuk meg, hogy hogy Zrínyi Ilona így élt egész életében és a fia alakítás LUCY fáradozik Rákóczi Ferenc is ezt az elvet fogja vallani épp pedig hát elszakították őt gyakorlatilag 8 éves volt, soha nem találkozik máshonnan Rákóczi Ferenccel, így van, így beszélgetésünk vége felé, tehát érdemes egy kicsit Újhegyre bennünk az, hogy mi a Magyar Nagyasszonyok jelentősége a magyar történelemben a politikában és a kultúrában Kossuth mondta és persze még sokan előtte mondták, hogy hova ülteti az a jövőt, akinek nincs múltja, hát kérem szépen a nemzeti identitáshoz hozzátartozik nemcsak a tárgyi emlékek nemcsak a épített kultúra, hanem sokkal inkább egyébként a szellemi kultúra és a szellemi kultúrát alkotják ezek a nagyasszonyok az ő gondolkodásmódjuk életérzés, ők a családi szeretetük a nemzet iránt érzett hűségük és amit a nemzetért tettek akár akár azért akár akkor is, amikor ugye el kellett hagyniuk a hazát, mert éppen ugye száműzetésbe vonultak mindez olyan kapaszkodó, ami a nemzeti identitásunkat segíti határát tehát határon innen és ott a határon túl, tehát, hogy amikor ők voltak, akkor nem volt még határon innen és határon túl, mert az a Magyar Királyság területe volt valóban úgy van, hogy látjuk, hogy ezeknek a nagy asszonyoknak azért van politikai befolyásuk is, tehát van valamiféle hagyatékuk a magyar politikában ezt egyébként Széchenyi is írta és Batthyány Lajos ugye, aki 1844-től már az ellenzék vezére volt, hogy itt vannak, ami nagyasszony angyalai Széchenyi azt írja, hogy, hogy ezek a nemzeti angyala Jing ugye ők vezették, tehát ők vezetik a férfiakat és egyébként Batthyány Lajos -nál is meghatározó szerep volt Zichy Antónia ugye közismert néven Tony igaz, aki ő az aki, aki egyszerűen radikalizálta Batthyány Lajost, tehát vastagon ott van a politika az ő életükben és és és a nagyságukban, tehát van erre lehetne azt mondani, hogy a , hogy a francia idézetet mondani, hogy Sors világszám, sokkal inkább azt mondanám, hogy kérem szépen a magyar nyelv csodálatos a magyar nyelvben ezeket az asszonyokat úgy hívjuk, hogy feleség a felem ugye a másik fele nőnek a Ság-hegy képzővel a része, tehát a férfiak mellett és erről beszéltünk az előadás elején is, hogy hogy ezen szinte egyenrangúak voltak még akkor is, hogyha nem minden esetben és nem minden családban volt ilyen boldog élet, de akiket nagyasszonyok -nak nevezünk azok biztosan egyenrangúak voltak a férjükkel látjuk a politikában is láthatjuk a kultúrában is a szerepüket és nyilvánvalóan nemcsak a politikában és a kultúrában, hanem nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész magyar történelem, de valahogy, ahogy az előbb mondtad szól a háttérben mindig ott állnak ezek a nagyasszonyok, de jó volt végignézni ezeken a nagyszerű magyar asszonyokon és milyen jó volt látni, hogy milyen gazdag ebben is a mi történelmünk talán érdemes lenne többet gondolkoznunk ezen és nagyobb tisztelettel adóznunk azoknak kamatszerű magyar nőknek, akik ennek az országnak az életét sorsának jobbításáért annyit tettek a bibliai ideállt női ideállt jelenítette meg a bibliai ideál pedig az, hogy hogy olyan asszonyok legyenek, akik nem a halljuk Van okot társával nem az arany ékszer NEKA felrakásában és nem drága öltözetekkel ékesítik magukat, hanem a szív elrejtett emberei vagy is, akik a jó cselekedet szépségébe öltöznek.

Mai műsorunk címe Történelmünk nagyasszonyai: Lorántffy Zsuzsanna és Zrínyi Ilona Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején majd azt fogjuk tisztázni, hogy kit és miért nevezünk nagyasszonynak, aztán megnézzük, hogy kik voltak a leghíresebb magyar nagyasszonyok egészen a 20. századig. Később külön beszélünk majd Lorántffy Zsuzsannáról, aki a református közoktatásnak az egyik legnagyobb támogatója volt és külön beszélgetünk majd Zrínyi Ilonáról is és az ő családi kapcsolatairól. Végül pedig arról lesz szó, mit jelentettek és mi volt a jelentőségük a magyar történelemben, politikában, kultúrában az úgynevezett magyar nagyasszonyoknak.