Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A hivatalos adatok szerint eddig 10.000-en teljesítették Magyarország legváltozatosabb gyalog útját a több mint 1100 kilométer hosszú a kőszegi -től a Zempléni-hegység -ig futó Kéktúrát a túra 17. szakasza a Börzsöny ön vezet keresztül és igazi hegyvidéki élményt nyújt, annak ellenére, hogy a Börzsöny nem tartozik a legmagasabb hegyek közé, sőt változatos és sűrű erdői kemény vulkanikus kőzete Illyés magas gerincei igazi hegyi avanzsál Ják a Börzsönyi szakaszt Nagymarosról indíthatjuk ebből a macskaköves meredek kis utcákkal teli kisvárosból itt közvetlenül az állomáson keressük majd a kis fémdobozt a pecséttel, amivel a Kéktúrát teljesítve igazolhatjuk, hogy megtettünk egy adott távot Nagymaroson az 1800-as évek végén indult el a vasúti közlekedés, aminek köszönhetően tömegével érkeztek a Dunakanyarban nyaralni a pesti polgárok így lett a nyaralók egyik fellegvára az éppen a Visegrádi Fellegvár a szemben lévő Nagymaros teniszpályákat és fürdőket üzemeltettek panziókat nyitottak az utakat portalanított ák a víz közelségért azonban néha nagy árat kell fizetni a Duna természeten nem változik éppolyan szeszélyes mint évszázadokkal ezelőtt hol elönt minket, hol nem önt el minket, aztán megint elönt minket megint nem erre folyamatosan nem tudtuk majd mi csinálunk, aztán pedig a biztonság kedvéért le a múzsák hoztak itt a bejáratot, amikor jó idő van és süt a nap, akkor a strandon nagyon sokan vannak, nagyon szép a bója növényzet mindenfelé szemben a Visegrádi már látható a kilátást nagyon szép, gyönyörű panoráma gyönyörűt a játszótér bicikliút itt szoktak napozni kényelmesen dél-európai szieszta hangulatba a dunaparti egyenesen a szemközti Visegrádi Fellegvár a néző vendéglátóhely kis családi vállalkozás a szőlővel befuttatott terasz nyáron különösen hangulatos és hűsítő, de télen is nyitva tartanak olyankor megint egészen más arcát mutatja a Dunakanyar, amire büszke vagyok, hogy a dunakanyari közösségi élet egyik gyújtópontjává váltunk konyha ügye szempontból a családias, illetve a Házias vonalat céloztuk meg a feleségemmel, illetve egyfajta fúziós konyhánk van, ami alatt azt értjük, hogy street food jogaink vannak húsos ételekkel különböző saláták különböző grillezett tételek és mindezek mellett az orientális jellegű ételek Közel-Kelet akár indiai izraeli táj ételek japán ételekkel találkozhatunk itt azért lapunkon Nagymaros jellegzetes római katolikus temploma is szívesen és sokat mesél az erre fogékonyaknak már első ránézésre is feltűnik, hogy ablakai rendkívül változatosak és mind-mind különböző korokról tudósítanak a ma is látható, Góth temploma kezdetekor még egészen más arcát mutatta vélhetően egy sík egyszerű falusi templom volt, amiről déli kapuzatának aprócska románkori ablak is tanúskodik több évszázad átépítése során kapta meg a mai arculatát valószínűleg már Szent István korában is állt itt egy kis templom, amit sosem tártak föl Marietta szentély alatt lehetett, úgyhogy azt már nem bolygatták 1323-ban aztán amikor Károly Róbert Visegrádra helyezte királyi rezidenciáját a szemközti Nagymaros jelentősége is megnőtt ekkor bővítették ki a templomot, amely a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke a déli falnak egy szakasza a 13. századból való ezt kívülről is lehetne bizonyítani, hogy a oldal kapu fölötti kis románkori ablak az még annak a 13. századi templomnak az ablaka volt utána Mátyás király idejében volt megint egy nagy fellendülés Visegrádon, akkor utána Maroson és, tehát akkor megint építettek egy részt a templomon kint ennek a 2 nagy gótikus ablaka tanúbizonysága és aztán végül is, amit most belül látunk, ez egy barokk átépítés az építkezés legutolsó fázisa az attól Roy-nak a megépítése volt itt a torony abban a gótikus csillag boltozat zárókövének látható egy ilyen címerpajzs alakul zárókő és annak a középső mezőjében van ez az 1509-es évszám, hogy akkor épülhetett fel a torony a nagyjából 4700 lelket számláló Nagymaros pazar adottságokkal rendelkezik nemcsak szemben fekszik Visegráddal, de sok minden mást is köszönhet a Fellegvár -osnak Károly Róberttől számos kiváltságot kapott a mezőváros vámmentességét a kereskedők is élvezték síkságát lovagi játékokat rendeztek a krónikások pedig megörökítették milyen sok örömük is volt Maros Mező városában a 2 uralkodó Károly Róbert és Mátyás korábban a szelídgesztenye éred íz faként tekintettek az akkori itáliai divatot követve Visegrádon és Nagymaroson hosszú gesztenye fákkal körülölelt sétányokat alakítottak ki ennek egy kis mementója a Nagymaros fölötti hegyoldalban a gesztenyés tanösvény itt már Nagymarost elhagyva kezdetét veszi a Kéktúra Erdei kapaszkodó szakasza az árnyékos terepen nagy esőzések után még sokáig nedves a talaj, ezért az érdes talpú túracipő vagy bakancs fontos útitársunk lehet a Kéktúra jelentős része a Börzsönyben erdőn keresztül vezet, amit időnként tisztások réteg szakítanak meg és persze ne feledkezzünk meg a pazar panoráma arról sem, melyben időről-időre részünk lehet Nagymaros fölött már egy félórás egy órás túra után megmutatja magát a Dunakanyar, de ehhez még csak ízelítő abból, ami később vár ránk az Országos Kéktúra Börzsönyi szakasza Nagymaros és Nógrád között vezet tulajdonképpen úgy érkezünk meg ide, hogyha a hivatalos sorrendet nézzük, hogy a túloldalon Visegrádra túrázunk és onnan komppal kell átjönni Nagymaros és innen folytatjuk az utunkat Nógrád felé az Országos Kéktúra Börzsönyi szakaszon átvág a Börzsönyben is Magas-Börzsönyben 40 kilométer hosszú 1740 méter a szintemelkedés innen Nagymarosról először is fölmegyünk a hegyezte tőrrel Julianus barát kilátóhoz vagy toronyhoz, ami 1938-ban épült ugye csodálatos az ország egyik legszebb panorámájú nyílik onnan a Nagymaros fölé magasodó Julianus kilátó szemmel tart mindent még a Dunát és a Börzsöny Magyarország talán legizgalmasabb túra telepe belső része szinte vadon a települések ugyanis néhány kivételtől eltekintve a hegység lábánál és vagy közvetlenül a peremén találhatóak, noha az utak jól követhetőek a túrázóknak készített útikönyvek vagy éppen a letölthető applikációk a pontos útvonal és lokáció mellett egy sor érdekes adattal teszik teljessé a túrázás élményét ezeket egy úgy kell elképzelni, hogy nem csak egy nyomvonal látható, hanem egy részletes táj ismertető információkat lehet szerezni az útba ejtett látnivalókról tartozik hozzá Képgaléria és ami a nagy előnye egyébként az appnak, hogy navigálni is lehet vele terepen, tehát hogyha valaki azt szeretné, hogy ne kelljen a pártra festett turistajelzések kell bíbelődnie, akkor a mobiltelefonján is látja, hogy merre jár és merre kell mennie ez rendkívül hasznos ez egy túrát, ami tulajdonképpen Magyarország digitális útikönyvek kifejezetten túrázók a szabva, tehát több mint 1000 kidolgozza túra ajánlatot lehet benne találni országszerte Nagymarosról 11 kilométeres gyaloglás után érkezünk meg török mezőre, akinek egy ekkora ráadásul jelentős szintkülönbséggel tarkított túlra egy napra éppen elég az itt rögtön tábort ismerhet a turista házban a török Mező turistaháza Visegrádi-hegység -ből áttérve a Börzsönyben az Országos Kéktúra valami helyezkedik el és az első olyan turisztikai pont megállóhely a kirándulók részére ugye amit turistaútvonalak találkozási pontja, és egy ilyen központi kirándulóhely is tulajdonképpen egy kirándulóközpont már generációk óta itt vagyunk török Mező ideális helyszín a napozásra és a feltöltődésre is a környék forrásokban gazdag az erdő sűrűjében pedig még egy kis túra is bukkanhatunk, vagy éppen Kalandparkban kúszhatunk mászhatunk csúszhatunk a fák között, merthogy itt azt is találunk a termetes törzsekre kifeszített kötélpályán az ügyességünket bátorságunkat és egyensúlyérzék minket tesztelhetjük a kezdők oktatásban részesülnek és természetesen mindenkit megfelelő védőfelszereléssel látnak el a családi turistaház mellett pedig egy apró családi állatkert is működik ez turistaházat 1980 óta üzemeltetjük családban még a nagymamám volt az, aki legelőször itt volt a Dunakanyarban is üzemeltet ezt majd később vettem áttérnek az üzemeltetését amikor kisgyermek voltam, akkor volt neki itt egy pici kis állatfarmja különböző állatokkal ebben volt háziállattól a díszállat -ig, valamint az erdőben elkóborolt kis őzikéket, akik magukra lettek hagyatva a turisták előszeretettel behúzták svéd fölnevelte a nagymama örökséget tovább él igaz mostanában nem annyira a helyi Erdei lakosok kerülnek az érdeklődés középpontjába, hanem az egzotikus állatok, a Börzsönyben a Fauna mellett bizony a Flóra is figyelmet érdemel a hegy lábnál még melegkedvelő növényekkel találkozunk, aztán ahogy kapaszkodunk egyre feljebb és beljebb a Börzsönyben úgy változik a Tai is és fokozatosan megjelennek a Hegyvidékre jellemző fák is Börzsönyben egy jellegzetes magyar középhegységi fauna illetve Flóra jellemző a leggyakoribb élőhely illetve növényzeti típusok a Gyertyános tölgyesek a Magas-Börzsönyben elsősorban bükkösöket találhatunk helyenként előfordulnak telepített fenyvesek, de a fenyő nem őshonos a Börzsönyben, ha 200 évvel korábban koptatjuk a mai Kéktúra nyomvonalát akkor török mezőtől talán egészen Nógrádig nem is találkoztunk volna élő emberrel, de településsel biztosan nem a 18. század közepéig a mai Kóspallag területén bizony egy nagy sötétlő erdőben találtuk volna magunkat, ahol nem lett volna egyszerű rálelni az igaz útra Kóspallagon a legszebb panorámát a úgynevezett tűzoltó Fától láthatjuk, ez egy jó 120 éves Csertölgy magányosan áll a mocsár domb tetején tőle távolabb egy csodás fás legelőt maradvány található az egykori legeltető gazdálkodásnak a fantasztikus és ritka élőhely maradvánnyal Börzsönyben a Tűzoltó fának az a története, hogy amikor az ember, akit kinn dolgoztak a földeken onnan vigyázták a település, hogy nem keletkezik-e tűz ugye az 1800-as években ez ez még többnyire zsúpfedeles épületeket jelentett, sőt 1887-ben vagy 8-ban volt egy komoly tűzeset és itt a településen, miután elég elszegényedett, valamint ott tárolták a település ezen részén szalmakazlat Kóspallag a Börzsöny vidék legfiatalabb települése születése Mária Terézia korára tehető és Grassalkovich Antalnak köszönhető az itt élők kezdetben elsősorban fakitermeléssel és bányászattal foglalkoztak, valamint dohánytermesztéssel utóbbi a 19. század közepéig meghatározó bevételi forrást és országos hírnevet jelentett a falunak Jókai Mór arab Rabii című regényében külön is említi a híres kóspallagi dohányt Kóspallag legjelentősebb épülete a templom a 18. században szinte a földből kinőtt faluk kezdetben hiába is vágyott a gyülekezethez méltó imahelyre ehhez csak jóval később értek be a feltételek, ezért a hívek kezdetben imaházakban gyűltek össze az első plébánossal településnek az Márianosztrán, aki egy pálos szerzetes e volt Lábodi József itt az első plébánosa úgy kerül ide, hogy 2. József a 18. század végén feloszlatja szerzetesrendeket és a Pálos Rend magyar alapítású Magyarországért imádkozva és tenni akaró rend, ők nem működhetnek, úgyhogy ez a szerzetes atya plébánosként működik tovább pont itt állok egy ábrázolás alatt Boldog Özsébet ábrázolja itt fölöttem, aki a magyar pálos rendnek az alapítója, ez a templom az 1805-ben épült ilyen késő barokk stílusban ugye klasszicista elemekkel a környékre ősidők óta jellemző Mária tisztelete, a Nagy Lajos király által alapított szomszédos település Márianosztra a nevével is tiszteleg az istenszülő előtt a kóspallagi új templomban is ez a kötődés jelenik meg Mária Szent nevének tiszteletére épült általában jellemző Szűz Mária Szent neve tiszteletet viselő templomokra, hogy Máriának valamely jeles eseményét ábrázolják az oltár képek itt Szűz Mária mennybevételének koronázása és az ő nevének monogramja látható az oltár képem van 3 freskók az egyik ugye szentháromságot ábrázolja a másik az vízióik Vicente nézte, hogy éppen virágeső hullat itt a lakosságra fentről illetve Magyarország felajánlása Szent István által Szűz Máriának az itteni vidéki életének alakulása a templom történetén keresztül is megfigyelhető így jelent meg az állattartók körében nagy tiszteletnek örvendő Szent Vendel a bányászat felvirágzásával párhuzamosan pedig jelképesen a bányászok védőszentje, Szent Borbála is beköltözött a gyülekezet házába a Börzsöny a fővároshoz való közelsége miatt korán felkerült a természetjárók térképére, így aztán a vándorok útját előbb-utóbb turistaházak is segítették a Kéktúra Börzsönyi szakaszán 3-at találunk belőlük, közülük is az egyik legszebb és legnagyobb múltú Kóspallag határában áll Kissin óta a Börzsöny legöregebb turistaháza egy igazán gyönyörű szép és ikonikus épület a kék túrázók és a bakancsos turisták szolgálatában rendelkezik melegkonyhás étteremben, akik csak kirándulnak és tulajdonképpen az is egyfajta túraútvonal találkozók helye is központja a kis Lóci turistaház 1929 30-ban épült a turisták Juci társasági építette és Török Mező körülbelül rá 10 évre, tehát 1940 körül épült nagyjából egy időben a nagy-hideg-hegyi turistaházat a turista Házban megtett pihenő után Királyrét felé kanyarog a kék jelzés Királyrét és környéke önmagában is tökéletesen alkalmas arra, hogy a Természetjáró hosszabban időzzön itt a rét kezdetben királyok vadászterülete volt az ipari forradalom után pedig a vaskohászat -ról lett ismert a vízigényes munkához mesterséges tavakat hoztak létre ma se királyok se óriási Hámor ok a rengeteg immáron a turisták felségterülete az ipari céllal alkotott állóvizek romantikus kirándulóhelye ki változtak a Börzsönyi sátor tábornak abba hajrázó tó ad otthont talán az országból, lehet, hogy egyedülállóak vagyunk, hogy ide gyerek nem jöhet egyedül viszont felnőttel bárkivel sok szülő ugye nem meri először elengedni a gyereket, hogy erdőbe bármi lehet faunája ott minden és nem merik elengedni, ez viszont tökéletes arra , hogy el lehet jönni a gyerekkel el lehet a mamát küldeni Papp átküldeni vele vagy bárkit és ott saját maguk megtapasztalják, hogy mi is ez a tábor, én most már 60 évet betöltöttem, de a mai napig azt gondolom, hogy tényleg ma már minden megvan ahhoz, hogy az ember egy sátorba jól érezte magát az mindenképp előny egyházzal szemben, hogy az ember mindent hall és ez nagyon jó, tehát éjjel hallom, hogy motoszkál az egér hallom, hogy a bagoly huhog hajnalba hallom, hogy kivitelnek a madarak, hát erre ébredni, én azt gondolom, sokkal jobb, mint egy Csörgő órára a Börzsönyi állatok egy része napnyugta után indul táplálékszerző útjára így nincs nagy esély arra, hogy összetalálkozunk velük az erdő egyik legnagyobb és legtitokzatosabb éjszakai lakója a hiúz, melynek Királyréten egy egész látogatóközpontot szenteltek ez a jámbor tekintetű macskaféle igen fürge és rendkívül kifinomult érzéke kell megáldott ragadozó nem kérkedik nem mutogatja magát szívesebben rejtőzködik a sűrűben és legszívesebben csak sötétben hagyja el búvóhelyét prémje miatt már ősidők óta a vadászok célkeresztjében van az erdők zsugorodásával élettere is állománya is megcsappant ezért védett állatfaj ah egységnek 1000 részétől indul a Börzsönyi Kék túra talán legizgalmasabb szakasza, ahol 8 kilométeren keresztül 600 méteres szintkülönbséget kell legyűrnünk, míg végül elérjük a nagy hideg hegyet, ahol szintén nem mindennapi látvány tárul elénk nyáron belátunk egészen a Visegrádi-hegység a Pilis felé, és természetesen egészen keletre a látra felé is Börzsöny tulajdonképpen egy egykori tűzhányónak a maradványa, sőt még a Visegrádi-hegység is Visegrádi-hegység oldalon ezek keserű se győz a keserű hegyi vulkán az, amit a Duna kettéfűrészelte voltaképpen lényegében, amikor a Börzsöny völgyeiben túrázunk, akkor egy egykori tűzhányó belsejében túrázunk ez már önmagában egyedivé teszi egyébként ez tehetségünket hogy Bente a kalderában lehet sétálni és ugye ennek a kaldera perre mennek , illetve ennek a a vulkáni roncsnak látjuk a maradványát a Nagy-Hideg-hegy Csóványosra magos fa ívben a Csóványosra a Kéktúra Börzsönyi szakaszának és persze magának a Börzsöny neki is a csúcsát jelenti innen már lefelé visz az út Nógrádba, amely egyben a Kéktúra Börzsönyi végállomása a terep szép nehéz és hosszú, mivel a nagy-hideg-hegyi turistaház egy jó darabig zárva tart a Kissin O. C. és Nógrád közötti több mint 20 kilométeres szakaszt egyben kell megtennünk, hacsak nem akarjuk az erdő mélyén sátorban tölteni az éjszakát.