A július 20-i adásban Takaró Mihály vendége Kas Géza történész és Märle Tamás történelemtanár. Beszélgetésük témája a nándorfehérvári vár kiépülése és jelentősége az Árpád-korban, az oszmán terjeszkedés és a nándorfehérvári csata leírása. Megismerjük Szilágyi Mihály, Hunyadi János és Kapisztrán János felemelő történetét, emlékezünk a magyar hadtörténet egyik legfényesebb győzelmére, az 568 évvel ezelőtti nándorfehérvári diadalra. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: a nándorfehérvári diadal. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején majd arról lesz szó, hogy hogyan épült Nándorfehérvár. Később beszélünk majd a diadalról és annak jelentőségéről. Aztán a nándorfehérvári diadal szereplői is sorra kerülnek, végül pedig arról lesz szó, milyen emlékezete van a magyar történelemben ennek a nagyszerű eseménynek. - A vár birtoklásáért, a magyar középkori állam megalakulásától szinte folyamatosan folytak harcok. Először Salamon király idejében, 1072-ben szerezték meg a Magyar Királyság számára Nándorfehérvárt, és utána, annak ellenére, hogy évszázadokon keresztül ez a birtoklás nem volt folyamatos, állandóan cserélődött a magyar és a bizánci bolgár fennhatóság, majd utána a szerb uralkodás a vár felett. Ez mindig Magyarország számára, a Magyar Királyság számára, a magyar állam számára a déli védelmi vonalának a kulcsfontosságú erődítménye és katonai létesítménye volt. Helyzetét tulajdonképpen a Macsói bánság megszervezésével IV. Béla király uralkodásának idején erősítette meg, amikor, mint a nándorfehérvári kapitányság, a Macsói bánság kötelékébe került. Az esetek legnagyobb részében a Macsói bánok, a nándorfehérvári kapitányi címet is viselték. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót Nándorfehérvár jelentőségéről az Árpád-korban. - Földrajzi stratégiai szempontból már az ókorban is nagyon fontos volt Nándorfehérvár. Tehát maga az elhelyezkedése borzasztóan jelentős, hadi kereskedelmi szempontból természetesen. Már az ókorban használták ezt az útvonalat, ez biztos, és azt is tudjuk, hogy Bizáncból Attila, hun király ezen az útvonalon érkezett ide a követekkel, és később is használták ezt az útvonalat, nemcsak a keresztes vitézek a keresztes hadjáratok idején, hanem például, hogyha arra gondolunk, Szent István építette ki a szentföldi zarándokutat végig, keresztül Magyarországon, és az Heimburgtól egészen Nándorfehérvárig vezetett át, a zarándokok is arra jártak, aztán pedig a keresztes vitézek is arra jártak, és ha már Nándorfehérvárról van szó, akkor meg kell említeni, hogy Hunyadi János, amikor 1443-44 telén vezeti a hosszú téli hadjáratot, ami, mint tudjuk rendkívül sikeres volt, az is ezen az útvonalon keresztül indult. - Azt hiszem, amikor Nándorfehérvárról, mint helyről beszélünk, akkor még nem érintettük azt, hogy de mi a jelentősége az Árpád-korban nemcsak a helynek, hanem az erősségnek? Hogyan épül ki? - Maga az erősség a Száva torkolatánál található, ahol a Dunába ömlik. Stratégiailag ez adja a legnagyobb jelentőségét. Az Árpád-kori krónikákban Salamonnál jelenik meg először, amikor megostromolják a görög kézben lévő, görög-bolgár kézben lévő várat. Itt az az igazán izgalmas a magyar történetírás szempontjából, hogy itt Géza, László és Salamon együtt harcolnak az idegenekkel szemben. El is foglalják a várat. Itt van az a casus belli, ami a hercegek és Salamon király között kitör, miszerint a görögök, a bizánciak inkább Gézának adják meg magukat, és nem pedig Salamonnak, a királynak. Itt presztízsbeli különbség van. Merthogy ő állítólag kegyesebb, istenfélőbb, és vélhetően nem fogja kivégezni a megadó katonákat. Tehát itt jelenik meg maga Nándorfehérvár az Árpád-kori történelemben, de utána lényegében a bizánci magyar határvitáknak a kereszttüzében áll. II. István elfoglalja a várat, lerombolja, utána a vár köveiből felépítik a Száva túlpartján lévő Zimony várát. A Száva a déli határ, tehát Zimony a magyar területen áll, míg Nándorfehérvár pont a magyar határtól délre fekszik. Ugyanakkor a bizánci császár, Comenius Manuel hamarosan lerombolja Zimony várát, és ugyanazokból a kövekből visszaépíti Nándorfehérvár várát. Lehet látni, hogy itt egy nagyon élénk határmenti harci tevékenység zajlik az Árpád-kor idején. Ez nagyjából 1267 körül nyugszik meg, amikor IV. Béla létrehozza a Macsói bánságot, és ennek a központi vára lesz Nándorfehérvár maga. - Ez a vár fejlődik tovább, mert amint látjuk, rendkívül komoly pozíció ez Nándorfehérvár-Zimony tekintetében, hadiútként is és hatalmi kérdésekben is. A Bizánci Birodalomnak a helyét, ha úgy tetszik, akkor az Oszmán-Török Birodalom veszi át. Az az erő jelenik meg a déli, délkeleti határnál. Ha továbbmegyünk az Árpád-háztól, a vegyesházi királyok ideje alatt Nagy Lajos az, aki egy valóságos közép-európai birodalmat épít, és déli, keleti irányba az összes tartományt meghódoltatja. Tehát akkor elég stabil a Magyar Királyság helyzete. A szerbek általában magyar alattvalók, tehát magyar fennhatóság alatt vannak a szerb fejedelmek, szerb uralkodók, és aztán pedig, amikor tör előre a török, akkor történik az 1420-as években a szerb fejedelem, illetve Zsigmond király között egy megállapodás, aminek az értelmében Nándorfehérvár magyar kézre kerül. - És tulajdonképpen marad is, éppen azokban az évtizedekben, amikor jön majd igazából a török veszedelem. - Így van! Tehát a legfontosabb időkben magyar kézben van, és a magyar védők azok, akik többször is meg tudják majd védeni ezt az erősséget. Itt fontos megemlíteni, hogy a déli határvédelem igazából ekkor a Thallóczyak kezébe kerül, egy család, amely Raguzából, a mai Dubrovnikból származik. Ők azok, akik megszervezik gyakorlatilag Szörénytől egészen az Adriáig, hosszú-hosszú szakaszon a határvédelmet. - II. Mohamed legfényesebb diadala kétségkívül Konstantinápoly 1453-as bevétele volt. A város impozáns falai 30 méter magasak voltak, addig már sok nehéz ostromot álltak ki. Maguk a törökök kétszer próbálták bevenni a várost. II. Mohamed volt azonban az első, aki az ezer évvel azelőtt megalapozott falak ellen nagy tömegben tudta bevetni a reneszánsz kor nagy hadászati találmányát, az ostromágyút. Ezek a 6 méter hosszú csövek, fél tonna súlyú kőgolyóbisokat zúdítottak Konstantinápoly tiszteletet parancsoló falaira. Két órát kellett csak bombázni, és 1453. május 29-én Nagy Konstantin városa török kézre került. Nagy jelentőségű győzelmet arattak. Ettől kezdve ez lett a szultánok fővárosa. Elnevezték Isztambulnak, és hozzáláttak, hogy saját ízlésük szerint átalakítsák. - Az előbb ott hagytuk abba, hogy ennek a várnak a kiépülése összefüggött egy egész védelmi rendszer kiépülésével. - Így igaz. Luxemburgi Zsigmond az, aki felismeri, hogy akkora fenyegetés az Oszmán Birodalomnak a terjeszkedése, hogy meg kell szervezni a határvédelmet, és igazából az 1420-as évek vége felé ezt egy családra bízza rá. Ezek a Thallóczyak, akikről az előbb beszéltem, akiket eredetileg csak ragúzaiként neveztek. Négy fivérről van szó egyébként, a Matkó, a Frank, a Petkó, meg a Jován. Érdekes dolog, mert ez a család egyszerre volt kereskedő és vitéz is. Őket bízza meg a végvidékeknek a védelmének a megszervezésével az uralkodó, és így kerülnek ezek a polgárok aztán az ország főméltóságai közé. Például a legidősebb, a Matkó, ő lesz szlavón, majd horvát, dalmát bán is. Ők kapják meg Nándorfehérvárat. Többen is viselik a Nándorfehérvár kapitánya címet a családtagok közül. Mindezt pedig úgy szervezteti meg az uralkodó, hogy például, ez érdekes dolog, szándékosan betöltetlenül hagyja a zágrábi, meg a kalocsai püspökséget, hogy azoknak a jövedelmét odaadja a Thallóczyaknak, akik egyébként a Thallócz nevű településről kapják a nevüket, mert ezt a birtokot Verőce Vármegyében az uralkodótól kapták. - Tehát nyilvánvalóan felismeri Zsigmond a veszélyt, hogy a török terjeszkedésnek óriási veszélye van. Mik is a török terjeszkedés irányai? - Két részre bonthatjuk. Van a keleti, amikor Közel-Kelet, Mezopotámia felé próbálnak meg terjeszkedni. Itt azonban van egy nagyon lényeges probléma, hogy itt muzulmán területeket, muzulmán népeket kell meghódítani, ami konfliktust generál a hadseregen belül. Tehát ebből a szempontból sokkal jobb a nyugati, a balkáni irány, ahol keresztényekkel szemben kell háborúzni, ami a dzsihád szellemiségének sokkal jobban megfelel, mint a muzulmán testvérekkel való háborúzás. Tehát tulajdonképpen egy nagyon fontos egyensúlyra kell törekednie a szultánnak, hogy a katona elemek ne lázadjanak fel amiatt, hogy éppen muzulmánokkal harcolnak, és tulajdonképpen így alakul ki az észak-nyugati Magyarország felé tartó irány. Itt meg kell állnunk még egy pillanatra, mert maga a Török Birodalom két részre van szakítva, Konstantinápoly, illetve Bizánc által amely a maga stratégiai fekvésével egész egyszerűen lezárja a könnyű közlekedési útvonalat az ázsiai, az anatóliai része, illetve a ruméliai, európai része között a birodalomnak. Éppen ezért kulcsfontosságú lesz, hogy ezt a pontot, Bizáncot előbb-utóbb el kell foglalnia a török szultánoknak, hogyha a birodalmat praktikusan és gyorsan akarják irányítani, illetve a hadsereget mozgatni. - Ha az a stratégiai cél, hogy el kell foglalni Bizáncot, akkor az előbb-utóbb meg is történik. Valóban beszéljünk egy kicsit Bizánc elestéről, hiszen ez nemcsak történetileg, de a magyar irodalomban is egy sokszor megénekelt történet. - Igen. Egy pillanatra még hadd kanyarodjak vissza Nándorfehérvárhoz, mert előtte már van egy kísérlet 1440-ben, amikor a török megpróbálja elfoglalni Nándorfehérvárat, ráadásul szultáni hadsereggel. A korábban emlegetett Thallóczyak közül Jován, aki a Johannita Lovagrendnek a magyarországi tartományfőnöke, ő az, aki meg tudja tartani a várat. Nagyon érdekes, gyakorlatilag a második nagy diadal, mely teljesen feledésbe merült, pedig ugyanúgy egy komplett, teljes szultáni hadsereg, óriási erőkkel támadja a várat, és mégis sikerül megtartani úgy, hogy közben Magyarországon polgárháborús helyzet van. Ekkor van, hogy a gyermek V. László, meg az Ulászló hívei csatáznak, a Szent Korona rejtélyesen eltűnik, nem sokkal korábban volt a Budai Nagy Antal-féle felkelés Erdélyben, tehát gyakorlatilag van egy teljes zűrzavar az országban, a megmaradás kérdése a tét, és ott van egy magára hagyott vár, amely pedig meg tudja tartani az országnak a déli kapuját. - Hogy esik el Bizánc? - 1453-ban már a II. Mohamed uralkodik, és ő az, akinek az édesapjánál sokkal nagyratörőbb tervei vannak. Ő az, aki ostrom alá veszi Bizáncot óriási erőkkel. Itt nagyon fontos megemlíteni, hogy egyrészt belső árulások is vannak Bizáncon belül, tehát maga Bizánc sem az a régi nagy, erős birodalom, másrészt pedig a haditechnikai újdonságok, a tűzfegyverek bevetése, különösen az ágyuk bevetése a törökök malmára hajtja a vizet. - Hunyadinak ötezer főnyi zsoldos hada volt, magyarok, németek, csehek, megerősítve a déli jobbágyok csapataival, akiknek ugyan jó fegyverük nem volt, de volt bennük elszánás, hiszen az életük függött attól, megáll-e a török a Duna és a Száva torkolatánál lévő várnál. Hunyadi a várat sógorára, Szilágyi Mihályra bízta, jómaga pedig tízezer fő kipróbált katonával és a Mohácstól lefelé összeszedett vízijárművekkel nekitámadott a Dunát elzáró, összeláncolt török gályáknak. - A törökök a kikötőben történő mozgást nem észlelhették, mivel eltakarta előlük a vár épülete, így észrevétlenül tudtak kihajózni a keresztény hajók, és hátba támadni a török hajózárat, ezért volt sikeres a július 14-i áttörés. - Megnyílt az út az ostromlott vár felé, de a török még egyszer megrohamozta Nándorfehérvárt. Július 21-én, az utolsó ostromkor azonban Hunyadi, páncélosaival kirontott a várból, és hajnalban pedig a Száván túlról megérkeztek a pihent keresztesek, Kapisztrán csapatai. A csata történetéhez tartozik, hogy Dugovics Titusz zalai vitéz a lófarkas zászlót kitűző törököt magával együtt a mélybe rántotta. A csata a végén majdnem elveszett, hiszen a keresztesek utána rohantak a törököknek, akik addigra már összeszedték magukat, és a lovasság majdnem legyőzte a kereszteseket. Hunyadi ismét kirohant, és oldalba kapta a török lovasságot, másodszor is a maga javára fordítva a győzelmet, és megmentve Nándorfehérvárt. Másnap reggelre a törökök eltakarodtak. - Mielőtt rátérnénk magára, a nándorfehérvári ütközetre, vagy csatára, vagy viadalra, ki hogyan nevezi, beszéljünk arról, hogy milyen állapotban fogadta a nándorfehérvári vár, hogyan nézett ki, milyen volt a szerkezete, az ostromot? - Nagyon fontos leszögeznünk, hogy ez a korban egy modern, jól kiépített várnak számított. Maga a kiépítés Lazarevics István szerb despotához köthető, aki a 15. század első évtizedeiben építi ki. Fontos tudni, hogy ekkor már megvannak a lőfegyverek, tehát az ágyúk megjelennek a hadszíntereken, a várostromoknál, tehát erre készítik fel a várat. Éppen ezért vastag, vegyes falazatú várfalakat építenek, ráadásul egy kettős falrendszert hoznak létre, és eléjük pedig széles várárkokat építenek. Nagyon fontos, hogy itt nemcsak kőfalakról van szó, hanem vegyes falazatról, mert ezáltal a fal rugalmasabb lesz, és emiatt nem tudnak akkora kárt tenni benne az ágyúgolyók. Emellett maga a védelem is több részre tagolt. Van a városnak egy védőfala, amely fölött uralkodik a fellegvár, és emellett van még egy víziváros, valamint egy hadi kikötő, tehát tulajdonképpen az ostromlónak szépen végig kell haladni az összes egységen, mire a legvégén el tudja foglalni az utolsó öreg tornyot is. - Hogyan történt a nándorfehérvári csata, a viadal? - Maga a viadal úgy kezdődik, hogy a felvonulási seregeknél a töröknek nagyon hosszú idő, míg elérkezik a vár alá, és Hunyadinak van ideje készülni. Kezdetben úgy gondolta, hogy meg kéne állítani a felvonuló törököt, de erre nem lesz elegendő ereje, tehát tulajdonképpen ezt a lépést kénytelen kihagyni, mert egy felesleges kudarcba futott volna bele. A várnak a védelmét Szilágyi Mihályra bízza, és alapvetően jól felkészült a vár erre az ostromra. Lényeges, hogy elég sok ágyú van benne, megfelelő készletekkel, tehát egy több hónapos ostromnak ellent tud állni. - Voltak-e fordulatok ebben a nándorfehérvári csatában? - A fordulat alapvetően oda vezethető vissza, hogy Kapisztrán Szent János a környék parasztságát keresztes háborúba hívja, és őket felhasználva Hunyadi egy ütőképes felmentősereget tud összeállítani. Itt például nagyon érdekes az a szituáció, hogy a lelkes jobbágyok csak Kapisztránnak akarnak engedelmeskedni, meg az ő ferences társainak, és Hunyadinak nem akarnak, mondván, hogy ők keresztes háborúra jöttek, nem pedig Hunyadi parancsnoksága alá. Hunyadi ezért például a ferenceseken keresztül tudja őket irányítani, gyakoroltatni velük a legegyszerűbb hadmozdulatokat, illetve részben kiképezni őket. Maga a fordulópont alapvetően a török hajózárnak a feltörése jelenti, ezzel kezdődik meg, amikor a magyar tutajosok, naszádosok ezt a blokádot át tudják törni, és ezáltal lehetővé válik Hunyadinak, hogy felmentést vigyen a várba. - Érdemes lenne most beszélnünk azokról a személyekről, akiknek óriási része van a nándorfehérvári viadalban. Szilágyi Mihály neve elhangzott, Kapisztrán Jánosé elhangzott, Hunyadié szintén elhangzott. Beszéljünk egy kicsit erről részletesebben. - Ők a három legfontosabb főszereplő. Szilágyi Mihály a várnak a kapitánya ekkor, ebben az időben. Ő az, aki helyben megszervezi a védelmet. De fontos, hogy Hunyadi Jánosnak a sógora, tehát rokonságban is állnak. Az biztos, hogy már több éve ott harcol Hunyadi oldalán, tehát részese a török elleni küzdelemnek. Most, hogy melyik csatában volt ott vagy sem, ebben megosztott a történettudomány, de az biztos, hogy ő ott volt, és azt is tudjuk, hogy majd Hunyadi János halála után ő az, aki gyakorlatilag a Hunyadi pártnak az élére áll, amíg Mátyás nem kerül trónra. A másik fontos szereplő Kapisztrán János. Ő egy itáliai ferences szerzetes, ahogy el is hangzott. Ez nagyon érdekes dolog, azért, hogy ott Nándorfehérvárnál nemcsak az országot védik Hunyadiék, hanem az egész keresztény Európát, namost a keresztény Európa igazából egyetlen egy személlyel segített a védőknek, ő volt Kapisztrán János, aki ráadásul egy híres prédikátor, de ő korábban az eretnekek ellen harcolt a szavaival, beszédeivel. Az 1450-es években a pápa küldi Bécsbe, és aztán megbízza, hogy szervezze meg a keresztes felkelőket. Így van, ő az, aki mintegy 20 ezer főnyi parasztot összegyűjt, akik odavonulnak, és a második fordulat talán ez, amikor ők átkelnek egyszer csak, váratlanul a Száván, és oldalba kapják a törököket, elfoglalják a török ágyúállásokat, és a törököt a saját ágyúikkal kezdik lőni, és aztán igazából ez az, ami eldönti a csatát. - Díszes szarkofág a gyulafehérvári székesegyházban, a hadvezér, Hunyadi János nyughelye. Jelképes sír a horvátországi Újlak ferences templomában, ahol eredetileg örök nyugalomra helyezték Kapisztrán Szent Jánost. És a romjaiban is fenséges erősség, Nándorfehérvár, amelynek falai és tornyai több tízezres sereggel dacoltak. Ezek azok az emlékhelyek, ahol a késői utódok fejet hajthatnak a diadal hősei előtt, azonban emlékezni rájuk, tisztelegni önfeláldozásuk előtt, minden egyes nap van alkalmunk, amikor délben megszólalnak a harangok. A nándorfehérvári diadal a magyar hadtörténet egyik legfényesebb győzelme. Az azonban, hogy a déli harangszó világszerte hirdeti a magyar katonák sikerét, azt jelzi, itt valami sorsfordító, egész Európát érintő eseményről van szó. - A világra szóló diadal után, azt hiszem, érdemes megnéznünk, hogy mi történik Nándorfehérvárral később. Vagyis beszéljünk most egy kicsit Nándorfehérvár utóéletéről. - Az 1456-os diadal egy világra szóló siker, és a sikert az is bizonyítja, hogy utána évtizedekig nem meri ostrom alá venni a török a várat. 1520-ban viszont van egy nagyon fontos változás a Török Birodalom élén, akkor kerül a trónra Szulejmán, akinek világhódító tervei vannak, és ő az, aki 1521-ben már ostrom alá is veszi az ország kulcsát, Nándorfehérvárat. Az is fontos, hogy nálunk viszont már nincsenek olyan kaliberű uralkodók, mint a Hunyadiak, tehát akár Hunyadi János kormányzó, vagy a fia, Mátyás. Sokkal gyengébb állapotban van az ország, a gyermek II. Lajos uralkodik, és ekkor éri ez az ostrom a várat. Sokkal kisebb a védők létszáma, és Oláh Balázs, nagyjából 700 katona és a hozzájuk csatlakozó vár népekkel áll ellen a töröknek. De egyébként azt meg kell hagyni, hogy hiába vereség a vége, hiába esik el Nándorfehérvár, ezt hősiesen teszik. Egészen odáig tart a dolog, hogy már alig több, mint 70 katonája van Oláh Balázsnak, amikor a víz és élelmiszer készletek elfogynak. Akkor köt egy megállapodást a törökkel, hogy a szabad elvonulás fejében átadja a várat. De ezt a megállapodást felrúgja a török, és miközben vonulnak el a magyar vitézek, lemészárolják őket. Tehát Nándorfehérvár ekkor elesik, 1521-ben, és igazából kérdés, hogy mikor jön az újabb támadás, és mint utólag tudjuk, 1526-ban, Mohácsnál egy még nagyobb tragédia következik. - Nándorfehérvár története innentől kezdve még jó néhány fordulatot tartalmaz és jó néhány fordulatot hoz. Beszéljünk egy kicsit arról, hogy mi történik majd a következő évszázadban Nándorfehérvárral. - Nándorfehérvár egy központ lesz a török közigazgatásban, élén egy pasával. Tulajdonképpen ez a stabil helyzet nagyon sokáig fennmarad, egészen 1686-ig, amikor is Budának a visszafoglalásával, keresztény visszafoglalásával az utolsó határmenti nagy erőddé válik Belgrád. Tehát az eddigi belső pozíciója egy határmenti pozícióvá válik, ugyanis Buda után ez az utolsó olyan nagy vár, ha dél felé haladunk keresztény szempontból, amelyik megállíthatja a keresztény seregeket. Hogy ez mennyire így van, mutatja, hogy 1686-ban foglalja vissza a keresztény sereg Budát, és 1688-ban Miksa Emánuel vezetésével megostromolja Belgrádot, sőt el is foglalják. - Érdemes a közönségnek tudni, hogy Beograd azt jelenti, hogy fehér vár. Amikor ma Belgrádot említjük, az tulajdonképpen Nándorfehérvár. - Nagyon izgalmas egyébként a várnak a helyzete, mert a következőkben ez egy észak-balkáni hadjáratnak lesz a kiindulópontja. Akkor Bádeni Lajos Nissig is lehatolt, tehát Észak-Szerbiát meghódítja. Ugyanakkor ekkor a Török Birodalomban is egy hatalmas változás történik, amit a történelem a Köprülü reneszánsz egyik eseményének tekint. Köprülü lesz a nagyvezér, és ő ráncba szedi az oszmán török hadsereget, és 1690-ben visszafoglalja a várat. - 14. Lajos nyugaton megtámadja a Habsburg Birodalmat a Rajnánál, és emiatt kénytelen átcsoportosítani jelentős egységeket a nyugati hadszíntérre Magyarországról, tehát tulajdonképpen a védekező sereg is meggyengül. - Ezt használják ki a törökök. - Igen. - Nagyon érdekes, amit mondasz, mert tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy Nándorfehérvár, vagy nevezzük Belgrádnak, változik a státuszát tekintve. Mi történik ezután? - 1717-ben Savoyai Jenő elfoglalja, de igazából a császáriakat megintcsak egy bő 20 évre tudják megtartani, mert az 1730-as évek végén megint a törökök szerzik meg. - Vagyis a Karlócai béke után marad török kézen? - A Karlócai békében a Temesköz is török kézen marad, meg Nándorfehérvár is. A pozsereváci békében Temesköz visszakerül, Nándorfehérvár visszakerül, de Nándorfehérvár megint elvész 1739-ben, és egészen az 1800-as évek közepéig török kézen is marad, és igazából akkor már a szerbek, amikor lerázzák magukról az egyre gyengülő török birodalmat, akkor szerzik vissza saját maguknak. Ha úgy tetszik, akkor mi 1521-ben elveszítettük Nándorfehérvárat, és azóta sem kaptuk vissza. - Hogyan él tovább a nemzet emlékezetében Nándorfehérvár? - Kevés olyan történelmi esemény van, ami mindenkinek az emlékezetében él, de a déli harangszó mindannyiunkat emlékeztet erre a világra szóló diadalra, másrészt pedig néhány éve már nemzeti emléknap július 22-e, a győzelemnek a napja. - Egy hosszú út végére értünk most, amikor Nándorfehérvárról beszélgettünk. Látjuk azt, hogy az ókor óta van jelentősége. A magyar történelemben már az Árpádok alatt fontos erősség volt, ami nemcsak a magyar, hanem a világtörténelemben is kijelölte az ő helyét és pozícióját. Milyen jó 2024-ben visszanézni egy olyan eseményre, amelyik győzelemmel fejeződik be, és amelyik évtizedekre biztosítja a békét, nemcsak a magyarság számára, hanem Európa számára is. Érdemes lenne ezen gondolkodni itt is és ott is.

Mai műsorunk címe: a nándorfehérvári diadal. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején majd arról lesz szó, hogy hogyan épült Nándorfehérvár. Később beszélünk majd a diadalról és annak jelentőségéről. Aztán a nándorfehérvári diadal szereplői is sorra kerülnek, végül pedig arról lesz szó, milyen emlékezete van a magyar történelemben ennek a nagyszerű eseménynek.