A július 27-i adásban Takaró Mihály vendége Katona Csaba történész és Purgel Réka néprajzos, muzeológus, a 2019-es füredi Anna-bál szépe. Beszélgetésükből megismerhetjük az Anna-bál születésének történetét, az eseményhez kötődő szokásokat, az állandóan megújuló, de -kisebb szünetekkel - 199 éve élő hagyományt. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: A füredi Anna-bál. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején arról ejtünk szót, hogy hogyan született az Anna-bál. Megvizsgáljuk részletesen születésének történetét. Aztán arról, hogy milyen volt a szerepe a reformkorban. Később megnézzük, hogyan alakult az Anna-bálok története fognak hallani az Anna-bál kapcsán. - A hírneves füredi Anna-bál eredete a reformkorba nyúlik vissza. Szentgyörgyi Horváth József 1825. július 26-án eladósorba lépett leánya, Anna tiszteletére báli összejövetelt tartott füredi házában. Az ünnepelt volt a bálkirálynő, és egy Kiss Ermő nevű huszártiszt még azon az éjszakán megkérte a kezét. A boldog vőlegény azonos azzal a honvédtábornokkal, akit 1849. október 6-án Aradon kivégeztek. Az elegáns kétemeletes palota politikai eszmecserék, hazafias érzések színterévé, a néma nemzeti ellenállás egyik otthonává vált. Wesselényi, Kossuth, Széchenyi, Deák Ferenc vendégeskedtek itt. A bálakon akkor mindig jelen volt az ország színe-java, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Klapka György tábornok. A verbunk, a csárdás és főként Rózsavölgyi Márk zenéjére járt nemzeti társastánc, a körmagyar, a palotásnak nevezett báli nyitótánc elemei mind-mind fegyver lett a bécsi politika ellen. Az Anna-bálokhoz bizonyos tárgyak is kapcsolódtak. Például 1850-ben, Éljen a magyar hon felirattal a piros, vér színű honvéd pohár. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót a füredi Anna-bálok születésének történetéről. - 1825-ben volt Anna-bál, de nem jelenthető ki száz százalékra, hogy ez pont az első Anna-bál volt, tehát nem kizárt, hogy volt már korábban is. Bizonyosnak mondhatjuk, hogy nem névnapi bál volt, tehát a házi kisasszonyt nem Annának hívták, hanem Krisztinának, de kétségkívül Anna-bál volt, hiszen július 26-a Anna nap a régi füredi idényben idényzáró nap volt, utána már az utóidényre került sor. Az is kétségtelen tény, hogy a házikisasszony későbbi férjét úgy hívták, hogy Kiss Ernő, ő 1849-ben életét adta a hazáért, kivégezték Aradon. De nem a bálon ismerkedtek meg, és sajnos szegény Szentgyörgyi Horváth Krisztina 1827-ben már nem élt, tehát pár évvel a bál után meghalt. Ez némiképpen eltér attól a legendától, amit az Anna-bálról emlegetni szoktak. De természetesen ez nem azt jelenti, hogy a magyar történelemben nincsen jelentősége a bál legendájának, hiszen az is része a magyar emlékezetnek. - Azt hiszem, hogy amikor arról beszélünk, hogy milyen összefüggései vannak 1849-cel, akkor a hagyomány szerint ez az összefüggés Kiss Ernő kapcsán. De érdemes látni, hogy milyen összefüggés van a reformkorral, az Anna-bál és a reformkor hogyan kapcsolódnak össze. - 1975-ben, amikor a 150. jubileumi Anna-bálra készültek, akkor az esemény szervezői felhívást intéztek Baróti Gézához, aki publicista volt, és ő elkészítette a 150 éves balatonfüredi Anna-báli történeteknek az összegző munkáját. Először írásban, hogy 1825-ben, tehát az utókori reflexió, hogy 1825-ben volt először az Anna-bál, ebben a munkában olvasható, azonban, mint ahogy Csaba is említette, tudjuk a történeti kutatásokból, hogy ezt gesztusként kapcsolták, tehát egyfajta gesztus okán jelölték meg 1825-öt az első Anna-bálnak a kezdeti éveként. Maga a reformkor és a bál kapcsolata, szerintem még további vizsgálatokat igényel, de azt biztosan kijelenthetjük, hogy a korban ez egy társadalmi szokás volt. A bálozás szokása a régmúltra tekint vissza, a 13. században már volt ennek jelentősége. Ez egy kötött táncmulatságot jelentett, viszont a paraszti társadalmi rétegben is előfordultak ennek a reprezentációi, ahogyan korábban hallottuk, Anna nap környékén rendezték meg a bálokat. - Vagyis ez azt jelenti, hogy a magyar arisztokrácia kedvenc bálja ez tulajdonképpen, egy kicsit szintén nem száz százalékosan a valóságnak megfelelő? - Az Anna-bálra vetítve helytálló lehet ez a megfogalmazás, de például Észak-Magyarországon, Kelet-, Nyugat-Magyarországon is rendeztek bálokat Anna nap apropóján. Viszont a reformkorban a nemzeties mivolt valószínűleg felértékelődhetett. Tehát ma a köztudat a lokális identitás részeként tartja számon az első füredi Anna-bált, és az ehhez kapcsolható legendát vagy mítoszt, hogyha folklorisztikailag ezt meg akarnánk fogni. - Hogyan keletkezett a bálkirálynő választás? Mert azt hiszem, ennek is külön története van. - 1862-ből van adatunk arra nézve, hogy bálkirálynőt választanak. Hogyha elfogadjuk kezdő évszámnak 1825-öt, legalábbis annak a környékét, azért láthatjuk, hogy ez a fajta tradíció nem kötődött kezdetben a bálhoz. Fontos azt megvilágítani, hogy Balatonfüred fürdője egyfajta ilyen társadalmi kohéziós terepként is működött már a reformkor éveiben, hiszen itt arisztokraták, főnemesek, polgárok, kereskedők éppúgy megjelentek, mint máshol, és miközben még a rendi társadalomról beszélünk, ahol elválasztja egymástól a rendi kötöttség ezeket a rétegeket, gondoljunk arra, amit Szegfű Gyula mondott, hogy elkülönülő zsombékokon ültek a magyar társadalom egyes osztályai. Nos itt a szűkre szabott fizikai keretek között lehetőség nyílt az érintkezésre, de lehetőség nyílt a konfliktusokra is. Eleinte tehát nem volt ilyen jellegű hagyomány. Ahogy az Anna-bál legendája kezdett megnövekedni, előbb-utóbb valószínűleg igény támadt arra is, hogy legyen szépségkirálynő. - Az Anna-bál fénye 1896-tól kezdődően halványulni kezdett. A millenium évében nem volt képes versenyre kelni a kiállítás zajos forgatagától hangos Budapesten. A társasági élet vezető szerepét Siófok és Balatonföldvár vette át. Évtizedeken át Füreden csendesen parázslott a hagyomány, mígnem 1954-ben dr. Záhonyi Ferencnek köszönhetően visszakapta 19. századi rangját, bár a régi Horváth-házba nem térhetett vissza. Rendeztek Anna-bált a Balaton Étteremben, a Hotel Annabellában, de otthonra hosszú évek óta e falak között, az egykori Polgári Casino épületében talált. - Az előzőekben láthattuk, hallhattuk, hogy mennyi minden változott, és milyen sokszor az Anna-bálokban. Mondhatni azt, hogy egy állandóan megújuló szokásrendszer az Anna-bál? - Ezt kétségkívül el lehet róla mondani, hiszen nem is lenne ennyi idős az Anna-bál, hogyha nem tudott volna újra és újra megújulni. Van egy olyan mondás, ami úgy hangzik, hogy: egyszer minden tradíció innováció volt. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon is megfontolandó dolog. Tehát a hagyomány nagyon sokszor csapdává is tud válni. Az Anna-bál szervezői ezt el tudták kerülni. Egy példát mondanék erre rögtön, nevezetesen azt, hogy a reformkori Anna-bált általában úgy tartja számon a közvélekedés, hogy a reformkori liberális ellenzéknek, a nemzeti ellenzéknek a gyűlhelye. Ez nem így van. Az Anna-bál egész egyszerűen egy szórakozási forma, a legkülönfélébb világnézetű, gondolkodású emberek találkoznak ott, és jellemzően nem magyar zene szól, van, hogy elégedetlenkednek is, hogy miért nincs magyar zene, hanem kifejezetten a korszak divatos zenéi, tehát a polonéz, a keringő, a kvadri, a francia négyes és még hosszan sorolhatnám. Ehhez képest viszont 1859-60-61-ben a nemzeti szellem fokozott mértékig jelenik meg mindenhol az országban, eképpen Balatonfüreden, eképpen az Anna-bálon is. - Ez a Bach-korszak vége már. - Így van! Először jutunk el oda, hogy valahogy az önkényuralom veszít a pozícióiból, 1864-ben összehívják az országgyűlést. 1861 nyara különösen forró Balatonfüreden, politikai tüntetésekre is sor kerül, Zala vármegyének lényegében a teljes tisztikara itt nyaral, hosszan sorolhatnám. És itt jelenik meg az, hogy bizony a magyaros viselet, a magyaros zene az Anna-bálon is jobban teret tud kapni. És egyáltalán nem lehetett tudni, hogy ez talán összefügg azzal, amiről az előbb szót ejtettünk, hogy hát 1862-ben, a megújulás jegyében immár van szépségkirálynőnk. - Van szépségkirálynőnk? Ki ez? - Így van! A legelső, írásban is megtalálható balatonfüredi Anna-bál szépe Kozma Irma kisasszony volt, akit 1862-ben választottak meg a bál szépének. Előzményként hozzátenném, hogy amiről Csaba is szót ejt, a hazafias érzület, és valamilyen szinten a nemzeties mivoltnak a kihangsúlyozását példázza az is, hogy már 1861-ben a Balatonfüredi Napló, amely a korabeli publicisztikának egy nagyon fontos része volt a bál tekintetében, honleánynak nevezi a legszebbnek titulált lányt, de ekkor még nem választanak szépségkirálynőt. Egy évvel később, 1862-ben választják meg Kozma Irmát, aki erdélyi származású leány volt. - Vannak híres Anna-bál szépék? - Én azt gondolom, hogy kétszáz év tekintetében vannak egyértelműen. A szocializmusban is találunk, kicsit előre tekintek, de ott is vannak egészen híres Anna-bál szépék. Ha Tom Lantos, a híres, Amerikában nagy politikai karriert befutott politikusra gondolok, az ő lányai is Anna-bál szépei lettek, de az Anna-báli szépek között ott vannak a későbbi szépségkirálynők, vagy a kultúránkban ismeretes személyek. - Beszéljünk egy kicsit arról, hogy hogyan folyik le egy Anna-bál? Hogyan történt ez? - A hagyomány szerves részét képezik bizonyos elemek, amelyek, ahogyan korábban is szó volt erről, folyamatosan módosultak, de mégis megmaradt egy hagyomány konstrukciójuk. Általában egy-egy ilyen nyitó díszes eseménnyel indul a bál. Legkorábban a palotást még a füredi gimnazisták táncolták el, de már az '50-es években a publicisztika is szól arról, - Ez már a 20. század '50-es évei. - Igen-igen, az 1950-es évekről van szó. Ezt követően általában jönnek azok a hagyomány elemek, amik megszilárdultak, egyre inkább kiszélesedtek. Huszka Jenő Anna-báli keringőjét például rendszeresen játszották a bálokon, és táncoltak erre, illetve megszokott táncok is voltak, amik szépen az esemény sorába illeszkednek. Általában hangsúlyos a vacsora, és éjfél körül kerül sor arra, hogy megválasztják az Anna-bál szépét. - Milyen más elemet lehetne mondani itt még? - Ha a modern Anna-bált nézzük meg, akkor láthatjuk azt, hogy megválasztják a szépségkirálynőt, megválasztják a két udvarhölgyet, az első, illetve a második udvarhölgyet, de ma már része az Anna-bál tematikájának az is, hogy számos különdíjjal jutalmaznak egy-egy hölgyet. Abszolút mértékig része, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra készíti azokat a szíveket, amiket elhelyeznek a hölgyek nyakában. Tehát igazából a szavazásnak ez a formája, és modernnek nevezhető. - (korabeli tudósítás) Balatonfüreden 137 év óta hagyományos ünnep az Anna-bál. Hagyomány ezen a napon már az eső is, de még ez sem moshatja el a jókedvet, vidámságot, a bálozók örömét. Az Állami Budapest Táncegyüttes művészei díszpalotással nyitották meg a bált, majd Huszka Jenő utolsó művére, a Füredi keringőre táncolt a bálozó közönség. Van, aki virággal, van, aki a szépségversenyre leadott szavazatával kedveskedik a szép Annáknak. Éjfélkor hirdették ki az izgalmas verseny eredményét, az Anna-bál szépének kijáró aranyalmát a bál védnöke, Kossa István nyújtotta át. - Az előbbiekben egy tudósítást láthattunk az 1962-es füredi Anna-bálról. Tényleg, érdemes lenne most arról beszélgetnünk, hogy a 20. századi Anna-báloknak mi a története. - A hagyomány kontinuitását a világháborúk törték meg elsősorban. A korabeli sajtó ekkor siránkozva és szomorú, letargikus hangnemben ír az Anna-bálok egykori dicső múltjáról. Megjelenik a haláltánc motívum, szimbolizálva azt, hogy milyen nehéz sorsa van a '10-es, '20-as, '30-as évek emberének a két világháború közti periódusra tekintettel. Viszont 1954-ben ismét elindul a hagyomány, újra konstruálják ezt, köszönhetően Zákonyi Ferencnek, aki 1951-től a Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának a vezetőjeként egy új kulturális löketet ad a községnek, amely akkor eléggé erősen fejlődik. Az 1950-es évek elején egyre több kulturális program ad lehetőséget a szórakozásra. 1954-ben megnyílik a Jókai Emlékmúzeum, tehát egy pezsgés veszi kezdetét. - Bizonyos trükköket be kellett vetni, ha valaki az '50-es években újra akarta éleszteni a balatonfüredi Anna-bált. Asszem, ez egy nagyon színes történet, hogy hogyan történt. - Az 1950-es évek a magyar köztörténetnek egy szomorú időszaka. - Sötét korszak. - Pontosan. Ugyanakkor kétségtelen, hogy 1953-55 között, Nagy Imre első kormánya idején a rendszeren belüli bizonyos enyhülést kétségkívül tapasztalni lehet. Balatonfüreden pedig, ahogy az előbb is elhangzott, az '50-es éveknek az első fele, dereka kifejezetten a kulturális életnek az egyik fénykora. Ekkor születik meg Noszlopy Gáspár kultusza, szintén Zákonyi Ferencnek köszönhetően, javarészt valóban ekkor nyílik meg a Jókai Emlékmúzeum, és ekkor élednek újra az Anna-bálok. Vélhetően az a narratíva, ami arról szól, hogy az Anna-bálok ilyen sírva vigadva mulató, nemzeti érzelmeket kifejező bálok voltak, kifejezetten magyar zene mentén, ez ekkor kapott egy erőteljesebb löketet, hiszen Zákonyi Ferencnek valahogy érvelnie kellett, hogy mivel tudja visszarakni a térképre ezt a rendezvényt, és azt mégsem mondhatta, hogy hát mind az arisztokraták, mind a nemesek idejártak, és igazából nem feltétlen politizáltak a bálon. Tehát valószínűleg a korszak ideológiájának megfelelően kellett neki becsomagolnia az újrakezdést. Ez egyébként sikerült, és innentől kezdve a gyakorlat őt igazolta. - Volt, hogy elmaradt a bál. Hogyan és miért? - Nincs ebben semmi csodálkozni való. A nagy háború, az első világégés, az azt követő forradalmak, majd a történeti Magyarország szétesése érthetővé teszi azt, hogy miért nem rendeztek Balatonfüreden Anna-bált. Tegyük azt is hozzá, hogy a 19. század végére, a 20. század elejére Balatonfüred elveszti azt a rangját, azáltal, hogy a tóban való fürdés divatossá válik, gyakorlatilag minden létező fürdőhely vetélytársává válik Balatonfürednek, Siófok nagyon sok tekintetben megelőzi. - Beszéljünk egy kicsit arról, hogy hogy történik a bálkirálynő választás, mert ez egy izgalmas dolog. - A tárgy kultúrával kezdeném, hiszen a bálba való bejutás előtt porcelán szívet kapnak az érkezők. Én a saját báli emlékeimet tudom most előhozni, az egy nagyon kellemes momentuma, rögtön egy nagyon szép antréval indítunk a tárgyi emlékek terén. Egész este jól kell magát éreznie gyakorlatilag az embernek, és nincs más teendője. Most már egy bizottság, tehát egy felkért zsűri választja ki az est legszebb lányát, de korábban is, az 1975-ös jubileumi bálon is már éltek ilyen lehetőséggel. Ekkor szavazólapokat osztottak. - Tehát a zsűri nézi közben, egész este nézi ezeket a hölgyeket, vagy van egy felvonulás, vagy hogy kell ezt értelmezni? - Gyakorlatilag figyelik az elsőbálozó lányokat, de nemcsak az elsőbálozókat, hanem a jelenlévő hölgyeket is, hiszen volt már arra példa, hogy nem elsőbálozó kapta meg ezt a megtisztelő címet. Szavazólapon jelezni kell azt, hogy az általunk preferált hölgynek melyik a szív száma, és az est végén ezt összesítik. - Hol és hogyan zajlik az eredményhirdetés, amikor kiderül, hogy ki lett a bálkirálynő? - Nagy izgalom övezi már ezt a pillanatot a cselekmények sorrendjében. Összesítik a szavazatokat, és a tíz legszebb lányt kiválasztják. Ebből a zsűri dönti el, hogy az első, második, harmadik, illetve esetenként a különdíjat melyik hölgy kapja. Ezt követően nyilván 10-15 perces türelmet kérnek, de aztán a pódiumra hívják az összes esélyes hölgyet, és megtörténik a kihirdetése ennek a címnek. Ez jellegzetesen éjfélt követően zajlik. - A díszteremben mutatkozott be a vendégek szavazatai alapján legszebbnek választott 15 hölgy, közülük egy háromtagú zsűri döntötte el, ki legyen idén a bál szépe. - (műsorvezető) A 194. Anna-bál szépe: a 99-es. - A választás végül a 23 éves Purgel Rékára esett. A kisvárdai lány édesapjával érkezett Balatonfüredre. Réka jelenleg az ELTE Kulturális örökség tanulmányok mesterszakán első éves hallgató. Azt mondta, most egy nagy álma teljesült. - A BA diploma dolgozatomat a balatonfüredi Anna-bálokról írtam, folklorisztikai és művelődéstörténeti megközelítésből. Már akkor elvarázsolt ez a téma. Ilyen indíttatásból jöttem most el ide. - Az első udvarhölgy a 19 éves, budapesti Kruhlig Dalma, a második udvarhölgy a 16 éves, komáromi Császár Ágnes lett. A hagyományoknak megfelelően a bál szépe és az udvarhölgyek vasárnap a nagyközönségnek is bemutatkoztak. A Nemzeti lovas díszegység felvezetésével, sétakocsival járták be Balatonfüred utcáit. - Az előzőekben a 2019-es Anna-bál történetét hallottuk. Hogyan néz ki a 21. században az Anna-bál? - Egyszerre követi a tradíciókat, a hagyományokat és egyszerre modern. Úgy kell elképzelni a dolgot, hogy a legjobb hagyományok mindig megjelennek. Szó esett már erről például az Anna-báli keringő Huszka Jenőtől, a porcelán szív a szépségkirálynő választás, ugyanakkor azonban mindig sikerül egy-egy modern elemmel is megtoldani. Ez megmutatkozhat például a zenékben, vagy pedig a modern távközlési, elektronikai eszközök használatában, vagy akár abban, hogy élőben közvetíti a televízió. Ez nyilván a 19. században nem fordulhatott elő így. Dehát van itt olyan ember a stúdióban, aki, azt gondolom, hogy nem olyan rég közelebbről megtapasztalta ezt a 2019. évi Anna-bált. Én tavaly voltam ott. - Igen, te voltál a 2019-es Anna-bál bálszépe. Nyilvánvalóan nagyon sok saját tapasztalat és élmény fűz téged az Anna-bálhoz, de ahogyan elhangzott az előzőekben, te tulajdonképpen ezután tudományosan is elkezdtél foglalkozni az Anna-bálok történetével. - Igazából ezt megelőzően kezdtem el helytörténeti kutatásokat, 2018-ban, és az alapszakos szakdolgozatomat írtam erről a témáról. Én így kerültem közel ehhez az eseményhez. - Ha azt mondom, hogy Anna-bál és bálszépe, az mégis egészen mást jelent, mint a szépségverseny. Mi a különbség egy szépségverseny és az Anna-bál névválasztás között? - Megmondom őszintén, én sokkal inkább szeretem ezt egy nyári kulturális programnak elismerni, ugyanakkor nagyon-nagyon büszke vagyok erre a címre, és hálával tartozom mindenki felé, akivel ebben az örömben osztozhattam azon az eseményen. Azt gondolom, tekintettel arra, hogy jelentős mozzanatok, például ilyen tourok, amikor különböző ruhákban bemutatkoznak a fiatal hölgyek, ezek egyáltalán nincsenek. Itt sokkal inkább a szépségre, gyakorlatilag egy impresszióra, hogy aznap este hogy érzi magát a fiatal, elsőbálozó leány, szerintem a kisugárzást nézik. - Hogy milyen hatást tesz a nézőkre. - Így van! És hogy mennyire érzi magát jól ezen az eseményen. Én biztos vagyok abban, hogy ez a pozitív kisugárzás nagyon sokat számított azon az estén. - Híres Anna-báli történetek következhetnek most, mert azt hiszem, hogy az a rengeteg Anna-bál, a 19. századiak, a 20. századiak, és most már bőségesen a 21. században vagyunk, lassan az egynegyede eltelik ennek a századnak is, biztos, hogy rengeteg olyan Anna-báli történetet eredményeztek, amit érdemes újra és újra felidézni. - Hogyne, és én ezek közül kettőt el is mondanék. Mind a kettő a 19. századból való, lévén, hogy ezt az időszakát kutatom a magyar történelemnek. Előtte még egy fél gondolat elejéig csatlakoznék ahhoz, ami elhangzott, hogy például nagyon fontos különbség, hogy az Anna-bál szépe, az bálkirálynő, nem szépségkirálynő, hanem bálkirálynő, ami visszaadja azt a hátteret, amiről az előbb szó esett. És azt se felejtsük el, hogy nem felvonulnak a zsűri előtt, hanem együtt báloznak velük. Tehát tényleg a személyes benyomás teljesen másként jelenik itt meg. Ami pedig az Anna-bálnak a híres történeteit, ma úgy mondanánk, sztoriait, én kettőt említenék meg. Az 1840-es években például előfordul, hogy a nemzeti érzület hevében néhány legény úgy érzi, hogy rendkívül helytelen, hogy magyar zene nem szól az Anna-bálon. Tehát akkor egy cigányzenekarral odamennek a Horváth-ház ablakai elé, és húzatni kezdik a Hej-hej, magyar ember összeüti a bokáját kezdetű nótát, így demonstrálva azt, hogy a nemzeti érzés nem jelenik meg, és bizony a bálozók az ablakhoz szaladnak, és hallgatják ezt a zenét, és pozitívan reagálnak erre a dologra. Nézőpont kérdése, hogy a nemzeti érzületet megjelenítő hazafiaknak az akciója volt, vagy picit kapatos fiatalembereknek a, mondjuk úgy, hogy egyéni kezdeményezése. A másik történet kicsit kapcsolódik ehhez. Az 1850-es évek végén vagyunk, Veres Pálné leánya, Veres Szilárda, amikor az Anna-bálon részt vesz, nem titkoltan azért jött vissza az édesanyja Füredre, hogy találjon magának férjet, talál is egyébként, de ez most egy más kérdés, nos őt egy Logotetti nevű osztrák tiszt felkéri táncolni, mire az önérzetes magyar leány elutasítja, hogy Forsgard tiszttel márpedig magyar leány nem táncol. Diego Simonet valahogy takarásból a norvég védők háta mögött. túlzottan megbántotta ezt a fiatalembert, hiszen semmilyen rossz szándék nem volt benne. De aztán megnyugtatta a lelkét, mert egyebek mellett Jókai Mór bíztatta őt, hogy nagyon helyesen cselekedett, egy honleánynak ezt kell tennie. - Beszéltünk már híres bálkirálynőkről, beszéltünk az Anna-bál történetéről, arról is, hogy jelenleg hogy néz ki, de talán a 2023-as Anna-bál, az utolsó Anna-bál, ami történt, az hozott-e bármilyen változást? - Közelebb kerültünk a jubileumi Anna-bálhoz mindenképpen. Én hagyomány tekintetében nem látok jelentős újítást. Kétségkívül az már a 2000-es évek óta egy tendencia, hogy jellegzetesen jazz zene szól a megszokott alapból ismétlődő, például a palotás, illetve az elhangzó operettek mellett. Azt gondolom, hogy mostanra elérkeztünk az esemény szempontjából ahhoz a ponthoz, hogy kikristályosodtak hagyományelemek, tekintettel a tárgy kultúrára, a porcelánra, illetve az étkezésre. - Nekem mindvégig az járt az eszembe, hogy a magyar kultúra valami különleges képződménye az Anna-bál. Annyi bál van egy évben, annyiszor érezzük azt, hogy lehetne valamiből hagyomány, mégis a füredi Anna-bál kiemelkedik ezek közül. Már a születésének története, már a reformkorban játszott szerepe, már azok az elemek, amelyek végül is híressé teszik ezt a bált, mutatják, hogy az Anna-bál szerves részévé vált a magyar kultúrának.

- Mai műsorunk címe: A füredi Anna-bál. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején arról ejtünk szót, hogy hogyan született az Anna-bál. Megvizsgáljuk részletesen születésének történetét. Aztán arról, hogy milyen volt a szerepe a reformkorban. Később megnézzük, hogyan alakult az Anna-bálok története a 20. században. Végül pedig híres történetekről fognak hallani az Anna-bál kapcsán.