Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Szilvásváradnak és a Szalajka-völgy nemcsak a határai a történelme is összeforrt, hiszen az 1800-as években fontos ipari tevékenységek zajlottak a környéken, amelyek közül a legmeghatározóbb az üveggyártás egyik alapanyagának számító hamu zsírnak, vagyis a szóval alkáli -nak az égetése volt nomen est omen nevét is innen a szóval alkáli -ról kapta a Bükk vidék egyik legszebb része a Szalajka-völgy, de az üveg mellett a 19. században jelentős vasgyártás is zajlott, amelyhez vízenergiát használtak, ezért több helyen felduzzasztották a Szalajka patakot, ma már nemcsak a környék egyik legfelkapottabb turisztikai célpontja ez, de egyik legfontosabb ivóvízbázisunk is, nem véletlen, hogy a természeti értékekben dúskáló völgyekkel és hegyekkel körülölelt táj 1957-ben az elsők között kapott Magyarországon védettséget kialakulása óta itt bizony a víz az úr csobogás ával diktálja a tempót és szüntelenül formálja a felszínt a völgy több 1.000.000 éven keresztül vágódott bele a környékünkön található üledékbe ez az üledék agyagfallal, ami itt a környéken található, és a Szalajka patak hozta létre ezt a völgyet, ami egyébként olyan igazi magashegyi jellegű völgy hatását kelti fölöttünk itt mögöttem található a Bükk legmagasabb csúcsainak néhány a ott kezdődik a Bükk-fennsíkra a Szalay kaphattak vízét éppen a fejes ikra zúduló csapadék adja, amely beszivárog a felszíni mészkő repedésekbe majd földalatti patakként több 100 métert is megtesz a völgy főig, hogy aztán a Szalajka forrásból a felszínre törjön , mivel a Bükk-fennsíkra alcím karbonát gól mészkőből épül fel, amelynek egyik jellemzője, hogy képes a vízben oldódni és szénsavat termelni a Szalajka patakvízzel nem egyszerű forrásvíz, hanem hidrokarbonát-kloridos gazdag mennyei karsztvíz ez a oldott ásványi anyag bizonyos helyeken, amikor felszínre kerül újra a patak akkor elillan valamennyi szénsav, és akkor képes arra, hogy ki rakódjon bizonyos tárgyaknak a felszínére a növények felszínére ebből jönnek létre, például a forrás mészkő lépcsők, amit leginkább a Fátyol-vízesés benn nyilvánulnak meg, de egyébként, ahol most állunk, ez az egész terület, ez egy nagy szórás mészkő a Szalajka-völgyi felső tavat sokan tévesen tengerszem ként emlegetik, ami vélhetően azért terjedhetett el, mert kristálytiszta és türkiz s árnyalatban pompázik ehhez egyébként szintén a karsztvíznek köszönhető az oldott ásványi anyag tartalom miatt ilyen valószerűtlenül szét, azt persze, hogy a Szalajka-völgy 1977 óta fokozottan védett természetvédelmi terület nemcsak vízrajz ad-e gazdagon erdősült területei diverz növény- és állatvilága is indokolja erről is mesél a Szalajka tanösvény a Szalajka-völgyet végigkíséri a tanösvény, aki a Szalajka-völgyben látogat nem tudja, hogy a tanösvényen megy végig, de hogyha megáll a tábláink Nádas elolvassa, akkor akkor tulajdonképpen a tanösvény látogató válik a völgy kap élővilágát az éger Liget élővilágát a madárvilágot a geológiát is érinti, és nem beszéltünk az utolsó megállója arról az pedig az ismert ős régészeti barlang az Istállós-kői-barlang idáig tartott tanösvényt a Szalajka-völgy -ből a kalapot tetőre kapaszkodva a tölgyesekben Bükkösd befordul a táj a csúcsról pedig még magasabbra nyújtózkodik már 24 éve a millennium évében átadott és a róla elnevezett kilátó itt a kalapot hegytetőn a kalapot -nak a elnevezéshez több legenda kötődhet az egyik az, hogy mikor Rita Bükk-fennsíkon keresztül elvitték az áruikat kereskedők okok alapot emeltek maga a kilátónak a alapja az egy 330 köbméternyi betont, amire 138 köbméter szibériai vörös fenyőt építettek fel Vas vasalattal amin 16.000 menetes szár megy át és 32.000 anyát kell időnként mindig kézzel áthúzni maga a kilátó önmagában véve nem adjuk könyék legmagasabb pontja a Bükk-fennsíkra az átlag szín magasság az egy 850 méter a toronyból ez pont egy olyan panorámát oda, hogy az észak felé, például a Tátra csúcsait vagy a Kárpátok csúcsait tiszta időben végig lehet látni a Millenniumi kilátó a hozzárendelt ki panorámával gyalogosan és autóval is megközelíthető Szilvásvárad vidéke növényzet -ében tengerszintfeletti magasságában klímájában hasonlít az olasz-szlovén határ mentén található Lipica ahhoz ahhoz a kisvároshoz, ahol a lipicai lovakat annak idején ki tenyésztették talán ennek a hasonlóságnak is köszönhető, hogy Bábolnáról áttelepítve végül itt lelt otthonra a lipicai, aki egy része a fajta karakterének megőrzése céljából itt Szilvásváradon és közel 400 méter magasságban vagyunk, de a Bükk-fennsíkra 1800 métert is meghaladja és ez a mészkő hegység ez ez nagyban hasonlít a lipicai viszonyokhoz azért is döntöttek védés jól döntöttek a szakemberek lipicai ló fajtáról több mint 430 éve beszélhetünk a ménes még 1580-ban a Trieszt melletti opciói fennsíkon alapították a lovakat eredetileg a bécsi udvartartás számára tenyésztették ki elsősorban hátasló -nak a ma is működő Bécsi Spanyol Lovasiskola is lipicai lovakkal dolgozik, akkor kerültek Magyarországra, amikor az 1800-as évek elején a napóleoni seregekkel ül menekíteni kellett a ménest itthon később több nagyobb kanyar után végül Szilvásváradon találták meg az állomány helyét isteni segítség vagy csoda, hogy megéljem minőségben és egyedszámban a 21. században szolgál minket a lipicai fajta ugyanis mindig a háborús viszontagságokat velünk a mi oldalunkon élték át az évszázadok során, éppen ezért került 1809-ben Mezőhegyesre a nap valóan is eleje kerül menekítve a fajta és az állam álljanak közel a fele, ott is maradt, de az úgynevezett röhög hatás következtében a következő évtizedekben kezdett a fajta jelleg megváltozni kezdett egy kicsivel nehezebb milyenfajta marmagassága is elkezdett változni helyi úgy döntöttek a korszaknak a szakemberei, hogy az eredeti ki tenyésztési helyhez hasonló területre vezénylik, amelyen estét került Fogarassy Erdélyországból pontosabban alsó szombat falára a 2. világháború idején Bajorországba került a teljes törzsállomány 1946-ban térhetett csak haza, igaz, akkor is csak az állomány fele, hiszen az Egyesült Államok hadserege jó néhány lovat jóvátétel gyanánt a tengerentúlra utaztatott itthon a 2. világháborút követően a fogathajtásban teljesedett ki a fajta a sportág szabályalkotás a hosszúra nyúlt egészen 1971-ig tartott, amikor is Fülöp Edinburgh-i herceg közbenjárásával Budapesten szervezték meg a sportág első Európa-bajnokságát egyébként a fajta névadója is Magyarország itt kezdték el először lipicai -nak szólítani a korábban karszt lovaknak nevezett pompás háttal sokat a lipicai -at mellett Szilvásvárad jelképeinek számítanak a pisztrángok olyannyira, hogy a hazai Pisztrángállományát a Szilvásváradi hal tenyészet tartja fenn a sebespisztráng ok őshonosak a Szalajka patakban az 1900-as évek közepétől pedig már tenyésztették is őket a Kanadából betelepített szivárványos fajokkal együtt a pisztrángok számára tiszta oxigéndús víz a legfontosabb, ezért a közvetlenül a forrástól 100 150 méterre lévő tavak kifejezetten ideálisak számukra az 1900-as évek elején Jan Rezsőn a Pallavicini őrgrófság birtokán kezdte el építeni tulajdonképpen már azokat a medencéket, amik már egyértelműen hasonlítanak azokhoz a telepekhez van pisztráng farmokhoz, amiket ma az átlagember ismerhet vagy ahogyan a fejében él és Jan rezsi, aki egyébként erdőmérnök erdő mester volt a király Lajossal, aki szintén ugyanígy ki kollégája ők kezdték el tulajdonképpen megvetni az alapjait a ma ismert pisztrángtelep Szilvásváradi Pisztráng elnevezés 4 évvel ezelőtt bekerült az Európai Unió nyilvántartásába és eredetvédett lett a sebespisztráng -nak a dunai vérvonala őshonos hazánkban mégiscsak itt ezen a pisztrángtelepen megtalálható praktikusan azok a sebespisztráng ok , amiket mi most itt nevelünk úsznak a medencékben hangsúlyozom a sebesül van szó, azok 90 százalék fölötti valószínűséggel a tulajdonképpeni 1870-es induló állapotnak a leszármazottjai sáfrány Lászlónak már az édesapja is pisztrángos volt, ráadásul ő nyitotta meg a rendszerváltás utáni első pisztráng hal tenyészetet Magyarországon a Szalajka-völgy szívében Észak-Magyarország egyik legkedveltebb turisztikai attrakciója a Szilvásváradi Szalajka-völgy köszönhető ez az itteni természeti látnivalóknak a kivételes gasztronómiának, na meg az aktivitást kedvelőknek, aki igazán Sebes élményre vágyik az erdőben, és nemcsak sebes pisztrángra az itt akár Boba is pattanhat az ötletek szlovákiai utazás során pattant ki Kovács Mihály és jó barátja fejéből, amit aztán meg is valósítottak 2008-ban télen ha elegendő hó esik a szomszédban sípályát üzemeltetnek márciustól őszig pedig, ha esik, ha fúj a Bob oké a főszerep, ráadásul ez a pálya rendszer Magyarországon kuriózumnak számít, ez egy egyszerű vesz osztrák gyártmányú bobpálya általában több Bibó pályánál több cső van itt nálunk egy cső van és ennek a szőnek van egy taraja és akkor tulajdonképpen ez a talaj nem engedi azt, hogy a Bob leforduljon akár jobbra a Kál balra és egy Bob kocsinak 17 kereke van ez biztosítja a megfelelő mozgást rajta, és hát tulajdonképpen a fékezés is ezen a talajon történik ezt a pályát, tulajdonképpen a sífelvonók nyári hasznosítására találták ki azért egytől, mert ez könnyen mozgatható, tehát amikor vége van a téli főszezonnak akkor át lehet telepíteni egyből Abu pályákat tavasszal és akkor őszig, ameddig a hó le rám esik, akkor a felvonókat lehet használni a Szilvásváradi bobpálya 620 méter hosszú, 52 méteres szintkülönbséggel és akár 40 kilométer per órával is lehet száguldozni rajta 7 éves kor felett pedig akár egyedül is használható Szilvásváradon Megy a gőzös is immáron 114 éve az erdei vasút a Szalajka-völgy bejáratánál lévő fa telepről indul a végállomás pedig a Gloriett- tisztásra Magyarországon a legtöbb kisvasút ipari céllal épült, így a Szalajka-völgy bevezető is a település központjából induló útvonal azt a célt szolgálta, hogy összekösse Szilvásváradot a környező erdőkkel és a jelentős fa mész szén vagy kő szállítmányt könnyedén eljuttassa a célállomásokra sokkal gyorsabbá tette az áru leszállításától Bükk-fennsíkra gól még mindenhonnan és tulajdonképpen a gőzmozdony az kiszorult a kisvasutak életéből, de nem teljesen, mert jelen pillanatban is üzemeltetünk Szilvásváradról és a Mátra vasútnál is gőzmozdonyokat és a 60-as évek volt Kagavától pont mikor a turizmus, hát itt a szerepét a kisvasutaknak korábban mondhatom azt, hogy több 10 kilométeres szakasz hálózta be a Bükk-fennsíkot ma már ennek csak mondhatom azt, hogy egyrészt sem működik itt Szilvásváradon kezdetben sok helyen úgynevezett lóvontatású repülő vágányokra épültek a kisvasutak, ami azt jelentette, hogy a vágányokat mindig ott helyezték el, ahol éppen szükség volt rájuk, ahol valamilyen ipari tevékenység zajlott idővel aztán a lovaktól Szilvásváradon is átvették a szeretet a gőzmozdonyok a 60-as évektől kezdődően pedig elindult a dízelesítés Kovács László 20 éve a kisvasút üzemvezetője a jövőben fia veszi át tőle a stafétát, hogy majd legalább ilyen hosszan szolgálja a környék legszebb nyomvonalú kisvasútja korábban, ezek a kocsik ezek a fa anyagszállítás feladatát látták el, tehát a a nyitott kocsik is odaállt kocsik is az 1960-as években építtetni még az itt látható MK 48-as mozdonyokat haza című művel itt egy fokozottan védett természetvédelmi területen közlekedünk, hogy tisztán elektromos meghajtású mozdonyok 6 építsünk meg is helyezünk üzembe ezzel is óvva véve a környezetünket is az idelátogatók jó néven veszik, hogyha kell jövő füstölő módból vonatot, hogy a Bükk vidékének egyik leginkább szeretett és legnépszerűbb régiója Szilvásvárad az is jól mutatja, hogy a kisvasút éves utaslétszám a 260.000 fő körül van a Szalajka-völgy legszebb pontjait érinti, és bár a Gloriett- tisztásra hivatalos végállomás az akár egy újabb túra kezdetét is jelentheti a tisztás alatt találjuk a völgy jelképét a Fátyol-vízesés ami nevét vélhetőleg a vízpermet jellegzetes fehér szállt lábról kapta Szilvásvárad története egészen az újkőkorszak -ig, vagyis a neolitikum -ig vezethető vissza a feltételezések szerint az ős falu a jelenlegi lovaspálya helyén volt, ahol már időszámításunk előtt 5500-ban is éltek, ennek a területrésznek az egyik legrégebbi sokat látott megélt épülete az Orbán ház, amely az 1984-es Szilvásváradi fogathajtó világbajnokság óta múzeum nevét az egyik ősi Szilvásváradi kisnemesi család után kapta és egyszerre mesél az iparosodott múltról a település történetéről és néprajzáról 1895-ben, amikor egy pusztító erejű tűzvész során a fél falu leégett ez az épület is odalett, ám szerencsére újjáépítették és azóta is őrzi a hagyományokat szomszéd faluba Nagyvisnyón határában volt az a Pala bánya, ahonnan nagyon jó minőségű palát fejtettek ez a Szilvásváradi formáció nevet viseli kőzettani Lag és nagyjából 310.000.000 éves körzetről van szó, tehát ezt használták a tetőfedést lesz van egy ilyen melléképülete Műhely szerű berendezéssel rengeteg házi szerszámmal meg van egy ilyen szővő Fonó egység megjelenítve, merthogy ugye azér a Fonóba járáshoz itt is nagy divat volt például az kedvencem egy percent ős Motolla nevezetű szerkezet, ami azért érdekes, mert a Motolla ugye az, ami jövőre a fonalat tették föl úgy és megvolt, hogy hány tekerést kell nekik csinálni, hogy egy teljes Moting összeálljon és aztán ezt amott Ringo tették rá ugye a ment a szővő székre után számolni kellett volna, hogy hány tekerés és a percent ővele ezt oldották meg a Szilvásváradi tornácos Orbán házhoz tartozik egy arche- op-art is , amely elsősorban a Szilvásvárad környéki őskori kultúrák lakó fülkéit élettere itt mutatja be itt az és kőkorról az átmeneti kő koronát az újkőkori -ig megannyi rekonstruált otthon és eszköz megtalálható Regős Józsefet itt mindenki csak Mókus bácsiként emlegeti ugyanő gyüttmentnek számít Szilvásváradon mégis szíve-lelke a település és ő is szíve-lelke a településnek a környék geológiájának is ismerője és rajongója nemcsak itt, az Orbán házban, hanem a közeli kerek templomban a környező erdőkben és a Pallavicini kastélyban is otthonosan mozog és rendszeresen tart idegen és túra vezetéseket a 253 100 éves tölgyfák között lakó védett Kastélykert -ről is szívesen mesél az 1900-as évek elején 13-tól van jelen a Pallavicini család itt nálunk ugye előtte a Keglevich ek idején volt ipari központ és a Pallavicini e kezdték el ilyen pihenő jelleggel használni azt a Szalajka-völgyet is szájhagyomány azt őrizte meg, hogy Pallavicini Alfonz Károly őrgróf a feleségének jegyajándékként vette ezt a kis putrit, ami a hátam mögött van hozzátartozott egy kis kecske és akkor ez a bekötő Bánk útig terjedő terület igazából a Bükki Nemzeti Parknak szinte a negyed része az, ami bekerített magánterület volt a egészen a 2. világháborút követő államosításig Szilvásváradon bizony kerek a világ már csak azért is, mert a falu a kastély közvetlen szomszédságában egy kerek templommal is büszkélkedhet a legenda szerint az egyébként katolikus vallású építtetőnek Keglevich Grófnak nézeteltérése támadt Pyrker egri érsekkel és így az eredetileg katolikusnak szánt templomot a református egyháznak adományozta a templom építése 1837-ben kezdődött és eredetileg azért volt rá szükség, mert a falu korábbi temploma veszélyes volt és bontásra ítélték a régi leírásokban szerepel úgy is, hogy katolikus módban épült templom, merthogy ugye az ősi katolikus templomok voltak ezek a rotunda kutya kerektemplomok, ami aztán át öröklődött persze, de elsősorban a katolikus templom oknál tudjuk megfigyelni, ezért történhet az meg, hogy ez Magyarország egyetlen református kerektemplom a és úgy tudjuk, hogy Európában mindenképpen a legnagyobb református kerektemplom a stílusa alapján sokáig úgy gondolták , hogy a templom Hild József tervei alapján épült idővel azonban kiderült, hogy annak a pózolni Ferencnek a munkája, akinek többek között a hortobágyi kilenclyukú hidat és sok-sok debreceni épületet is köszönhet az utókor.

- Szilvásváradnak és a Szalajka-völgynek nemcsak a határai, a történelme is összeforrt, hiszen az 1800-as években fontos ipari tevékenységek zajlottak a környéken, amelyek közül a legmeghatározóbb az üveggyártás egyik alapanyagának számító hamu zsírnak, vagyis a szalalkálinak az égetése volt nomen est omen nevét is innen a szalalkáliról kapta a Bükk vidék egyik legszebb része, a Szalajka-völgy