Adásunk témája: A forint születésnapja. Adásunkban a forint múltjáról beszélgetünk. Augusztus elsején ünnepli születésnapját a magyar forint, idén a 78-at. Visszatekintünk a forint sok évszázados történetére, szó lesz a Magyar Királyság aranytermeléséről, az Anjouk arany forintjairól, az első papírpénzekről és a Kossuth bankóról is. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: A forint születésnapja. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején majd szót ejtünk a Magyar Királyság arany termeléséről, és az Anjou-korabeli első aranyforintokról. Aztán történelmi utazásba kezdünk, megnézzük a Mária Terézia-korabeli pénzeket, beszélünk a Kossuth bankókról, szóba kerül majd az Osztrák-Magyar Monarchia forint rendszere, illetve megnézzük, hogy hogyan született a mai, modernkori magyar forint. - Első pénzünket Szent István verette. Egészen a 14. század elejéig az ezüst dénár volt a fizetőeszköz. István volt az, aki megteremtette az egységes keresztény államot, törvényeivel és intézkedéseivel pedig a virágzó gazdaságot. Öröksége az uralkodását követő két évszázadban tartott ki. - A magyar forint születésnapja kapcsán, így beszélgetésünk elején érdemes megvizsgálnunk azt, hogy hány száz éves a forint, és hogy mindig forintnak hívták-e a forintot? - Mindig azt mondjuk, hogy '46-ban, '46. augusztus 1-én vezették be a forintot, de közben már közel 800 éves a forint. A forint eleinte egy aranypénz volt. Úgy tudjuk most per pillanat, a kutatás mai állása szerint, hogy 1326-ban említik először a forintot, a magyar forint elnevezést. Tehát valószínűleg már előző évben elkezdhették. Tehát a mai napig úgy tartja a kutatás, hogy 1325 óta van magyar aranyforint. Az aranyforint elnevezés onnan ered, hogy az első ilyen aranypénzek, a firenzei pénzek mintájára készültek. Ezeket úgy hívták fiorino d'oro, tehát aranyliliom, nem véletlenül, hiszen az előlapi érem képén egy liliom ábrázolása látható, amit nem az Anjou liliommal lehet kapcsolatba hozni, hanem a firenzei városnak, Firenze városának az éremképe. - Nekem eszembe jutott, hogy ez a szó, hogy fiorino, nem egy magyar szó, de nyilvánvalóan az Anjouk, az Anjou Károly Róbert, úgy hívják mostanában, hogy I. Károly vagy Anjou Nagy Lajos, tehát a 14. század gyakorlatilag Anjou-kor a magyar történelemben egészen 1382-ig, és hadd mondjam el, hogy azért érdekes ez, mert miért éppen ezt vették át, miért lett fiorino? - Évszázadokon át nem volt egész Európában aranypénzverés. Ennek az volt az oka, hogy egyszerűen nem volt arany Európában, csak Magyarországon volt, a Kárpát-medencében. 1252-ben Firenze városa újra elkezdte az aranypénz-verést, és egy klasszikus éremképet hozott létre, egyik oldalán a firenzei liliom, a másik oldalán Keresztelő Szent János, amelyik a városnak a védőszentje volt. Ezt utána mindenki elkezdte utánozni, Itáliától egészen a Hanza-városokig, és így jött létre ez a florenus latinul, tehát a liliomról elnevezett aranypénz, amit Magyarország is átvett 1325-ben. Innentől kezdve minden ilyen pénzt így hívtak, hogy florenus, vagyis magyarul majd forint. - De amikor azt mondom, hogy fiorino vagy florenus, vagy azt mondom, hogy forint, ezek még hasonlítanak is. De találkozunk majd azzal a kifejezéssel is, hogy gulden. Ez hogy került ide? - Érdekes módon, hogy német nyelvterületen viszont, amikor elkezdték ezeket az aranypénzeket gyártani, csinálni, verni folyamatosan, ott már nem ezt a nevet kapta, tehát nem az éremképről kapta a nevét, hanem ott a német nyelvű aranypénz, tehát a gulden elnevezést kapta. Tehát, ha azt mondjuk, hogy... - Tehát a gold szó van benne nyilvánvalóan. - Például azt mondjuk, hogy holland forint, az igazság szerint gulden, és nem forint. Tehát ugyanazt a pénzt takarja, csak más kifejezéssel. - Amikor arról beszéltünk, hogy forint, akkor azt mondod, hogy 1325, hát az bizony nagyon-nagyon rég volt. Hiszen akkor azt is mondhatnánk, hogy az aranyforint évfordulója pedig jövőre lesz, hiszen akkor lesz 700 éves. - Károly Róbert, vagy ahogy mostanában hívjuk I. Károly, I. Anjou Károly, 1325-ben kezdte meg az aranypénz verését. Ennek hihetetlen egyszerű okai voltak. Iszonyú mennyiségű arany volt Magyarországon, egész Európában nem volt annyi arany, mint a Kárpát-medencében. Nyilvánvalóan ezek csak becslések, mert nem tudjuk a pontos mennyiségi, meg számadatokat, de úgy tűnik, hogy Magyarország a 14.-15. században egész Európa aranytermelésének olyan 75-80 százalékát adta. - Tulajdonképpen Szent István-korabeli, az Árpád-házi királyokat követően már rögtön megjelenik az új pénz. - Igen, rögtön abban a pillanatban, jobban mondva néhány évtizeddel később. De ahogy Károly elkezdi a reformjait, többek között az aranypénz is benne volt. - Talán hihetetlenül hangzik, de az Anjou-kori Magyarországon felfedezett észak-erdélyi és felvidéki lelőhelyeken évente másfél tonna aranyat és több mint évi 10 tonna ezüstöt bányásztak. Ez valami hihetetlenül nagy szám. Gondoljanak bele, hogy a 14. században, az Európában felhasznált aranynak a négyötöde magyarországi bányákból származott. Az aranynak köszönheti a virágzását ez a város is, Körmöcbánya, illetve ahogy ma hívják, Kremnica, amelynek az egykori vezetői jól sáfárkodtak a Károly királytól kapott kiváltságokkal, és szép nagy alapterületű főteret, gazdag polgárházakat építettek, valamint itt verték az első magyar aranypénzt, Károly híres aranyforintját. - Izgalmas utazásnak tűnt megnézni azt, hogy az Anjouk korában elkezdődik az aranyforint verése, de igazából az előző bejátszóból az is kiderült, hogy akkor már évi másfél tonna arany, több mint 10 tonna ezüst a termelése a Magyar Királyságnak. Ezek valóban hatalmas számokat jelentenek. Nyilvánvaló, ha van arany és ezüst, akkor kell lennie arany- és ezüstpénz verdéknek is. Hogyan helyezkedtek el ezek a Kárpát-medencében? - Ez úgy indult, hogy az Árpád-korban általában a központokban, a királyi központokban voltak pénzverdék, az Anjou-korban viszont áthelyezték őket az aranybányák közelébe. Tehát többek között 1328-ban hozták létre Körmöcbányát, az alsó-magyarországi bányavidék központját, amelyik hihetetlen mennyiségű aranytermelést tudott létrehozni. Tehát volt az alsó-magyarországi bányavidék, központjában Körmöcbánya, a másik meg az erdélyi bányavidék, ahol meg szintén majdnem hasonló mennyiségű aranyat termeltek ki. Igazából mindig azt mondják, hogy aranytermelés, de igazság szerint aranyérc, meg ezüstérc. Tehát Magyarországon hihetetlen mennyiségű volt az aranybányászat. - Ezek milyen tisztaságú aranypénzek voltak? Hiszen az arany, az annyira puha, amikor teljesen tiszta, hogy szerintem azonnal elkopna. - Ahogy gyűrűknél vagy ékszereknél használjuk az aranyat, ott nem szabad 18 karátosnál vagy 8 karátosnál magasabbnak lennie, mert kopik. Az arany nagyon gyorsan kopik. Viszont az aranypénzek esetében mindig arra törekedtek, hogy színaranyat hozzanak létre. Például az írott források, illetve a mostanában végzett természettudományos anyagvizsgálatok alapján 23,3/4 karátos aranyból készítették. - Az majdnem 24, tehát majdnem színarany. - Gyakorlatilag színaranyból csinálták az aranypénzeket. - Hogyha arról beszélünk, hogy Felső-Magyarország, Alsó-Magyarország, hiszen a mai Szlovákia területe, amelyik Felső-Magyarország, ott is volt színesérc termelés természetesen réz, stb-stb., és ugye azt látjuk, hogy ezek a bányák aztán később kimerülnek már, de igazából a nagy változást a történelem hozza, mert Amerika felfedezésével egyszer csak az történik, hogy elképesztő mennyiségben kezdenek a spanyolok áthordani Amerikából, az indiánoktól lefoglalt aranyat, és ez egy bizonyos tekintetben megváltoztatja a helyzetet. - Igen, itt arányokról beszélünk. Ha belegondolunk abba, hogy Magyarország aranytermelése a 14.-15. században évi másfél-két tonna volt, ami hihetetlen mennyiség volt, és belegondolunk, hogy ma milyen aranytermelés van, ahol 250 tonnáról beszélünk évente, tehát teljesen mások az arányok. Ha hozzávesszük az első nagy világ méretű aranylázt, a kaliforniai aranylázt, 350 tonnát termeltek ki. - Hihetetlen mennyiség. - Gyakorlatilag néhány év alatt. Ehhez képest Magyarország aranytermelése eltörpül. Viszont, ha belegondolunk abba, hogy a 14. században ez olyan mennyiség volt, hiszen a népesség is kisebb volt, a világ is kisebb volt, minden más volt, tehát nagyjából ezt úgy lehetne paralelre állítani, hogy azt, amit Magyarország kitermelt a 14. században, a 19. században Kalifornia tette meg. - Milyen érdekes, amit mondasz, mert nekem eszembe jut, hogy a történelem bizony a változásra az újvilágból behozott rengeteg, nagy mennyiségű arannyal csak elindul, de ha a magyar történelmet nézzük, látjuk, hogy az Erdélyi Fejedelemség, amelynek a területén rendkívüli mennyiségű arany és ezüst, általában színesfém kitermelés folyik, is változik, hiszen 1541-ben az ország három részre szakad, és az Erdélyi Fejedelemség fokozatosan önállóvá válik, és ezáltal létrejön egy újfajta magyar aranypénz is, ami bizony az erdélyi fejedelmekhez kötődik. - Hát igen, csak az a gond, hogy nem lehet elválasztani a nemesfém-termelést a korabeli politika történettől. nemesfémet a 16.-17. századi Erdélyben, az mind ment ki a Török Birodalomba, mert adót fizettünk. Tehát, amit megtermeltek, pénzzé vertek, azt kifizettük adóba. Tehát kezdetben 10, aztán 15 ezer, később 40 ezer darab aranydukátot, három és fél grammos aranypénzt kellett nekünk a törököknek fizetni. És akkor még nem számoltuk a kenőpénzeket, hogy kinek mit kellett adni ahhoz, hogy egyáltalán ez a pénz eljusson Isztambulba. - És kézen-közön ne tűnjön el. - Ne tűnjön el. - A magyar pénzverés legszebb munkái a független Erdélyből származnak. II. Rákóczi György, Apafi Mihály és más erdélyi fejedelmek érméi többnyire a nagybányai verde büszkeségei voltak. Mária Terézia tallérjai, Lipót dénárjai pedig a Habsburg uralom alatt álló Magyarország sajátos dokumentumai. A '48-as forradalom emlékét villantja fel a csavaros krajcár, amibe titkos üzenetet is lehetett rejteni. Az első magyar nyelvű papírpénzek is ekkor láttak napvilágot. Biztosítaniuk kellett a harcokhoz szükséges pénzalapot. - Folytassuk utazásunkat, ezt a képzeletbeli történelmi utazást, hiszen eljön majd Mária Terézia kora, a 18. században tartunk már, és megjelennek az első forint papírpénzek. - Közben egy másik fordulat is volt itt, mert korábban azt mondtuk, hogy a forint száz dénár értékű forint, fizetési eszköz. Viszont Mária Terézia korában már bejön a 60 krajcáros osztrák forint, ami egy teljesen más vonalat képvisel. Viszont, ami szintén újdonság, hogy megjelennek a bankjegyek, a papírpénzek. Ebben az időben nincs Magyar Nemzeti Bank, meg ráadásul még Osztrák-Magyar Monarchia sincs, viszont Magyarország, a Magyar Királyság Ausztria alá tartozik. Ezért, amikor Ausztriában elkezdenek bankjegyeket kibocsátani, egyébként a háborúk miatt volt erre szükség, hiszen valahogy fedezni kellett ezt a hihetetlen költséget, mert mint tudjuk, a háborúk nagyon sok pénzt visznek el, Mária Terézia kitalálta, hogy akkor kezdjünk el papírpénzeket, bankjegyeket nyomtatni. Egyetlen egy bank volt a kvázi Monarchiában, tehát Ausztriában, az osztrák bank, jobban mondva a Bécsi Városi Bank volt, és ők kezdtek el, ezt úgy hívták annakidején, hogy banco zettel, tehát bankjegy papírokat nyomtatni, amelyek előbb-utóbb kiterjedtek az egész birodalomra. Ezeken mindenféle forint címletek szerepeltek. Tehát volt olyan része, ahol csak annyi volt ráírva, hogy gulden, amit magyarul forintnak mondunk, de voltak olyan bankjegyek, jobban mondva bankjegy próbálkozások, tehát ilyen próbanyomatok, amire már ráírták több nyelven is, tehát lengyelül, csehül, németül, illetve magyarul, és azon már szerepelt az, hogy fiorint, tehát már forintnak is elnevezték. - Tulajdonképpen ezek a papírcetlik, ezek azt garantálták, hogy olyan értékben válthatók be, ami rá van írva. Az angol bankóknál, a font bankjegyeknél volt ez érdekes, mert ott még megnevezték azt is, hogy milyen súlyú aranynak megfelelő összeget ér az a bizonyos papír, tehát a bankjegynek nem véletlenül ez a neve, bank-jegy. És ha már itt tartunk Mária Teréziánál, akkor a magyar forint életében nagyon fontos pillanat lesz a '48-'49-es forradalom és szabadságharc, mert nyilvánvalóan a mi függetlenségünknek egyik záloga az volt, hogy legyen saját pénzünk, és ekkor jelennek meg a Kossuth bankók. - Hát igen! És az a vicc, hogy minden Kossuth bankót nem nevezhetünk bankónak, hiszen a bankó magában rejti azt, hogy egy bank által kibocsátott, tehát egy bank vállal érte felelősséget, hogy bármikor visszaváltja. Igenám, de a '48-'49-es szabadságharcnak milliónyi fajta papírpénze volt. Abból csak kevés volt az, amit bankónak nevezhetünk, tehát amit a Pest Városi Bank bocsátott ki, és ő szavatolta, vállalta érte a kezességet, hogy bármikor visszaváltja. De ezek között a papírpénzek között milliónyi olyan volt, amit nem bank bocsátott ki, hanem a kormány, aki nem vállalt érte felelősséget, hiszen nem tudott vállalni felelősséget érte. - Hadsereg, stb., voltak olyan szükségpénzek is, már ebben a korban is megjelennek majd a szükségpénzek később, és az első világháború után aztán rengeteg ilyen pénz lesz a magyar pénzforgalomban. Amikor azt mondjuk tehát, hogy az 1848-49-es címletek, itt a 20 krajcár, 30 krajcár, 1 forint, 2 forint, 5 forint, 10 forint, 100 forint, ezek mind-mind címletei voltak a '48-'49-es forradalom és szabadságharcnak. Ezután azonban jön egy nagy felívelő korszak, 1867-től Osztrák-Magyar Monarchia van, és a forint történetében, nem is biztos, hogy forint történet ez, mert az elnevezés bizonyos tekintetben más, de mégis itt az osztrák-magyar korszak. - Igen, és bejön az, hogy van egy monarchiánk, tehát kell pénzeket nyomtatni, amit általában Ausztriában csinálnak, Bécsben csinálnak, és kétnyelvűek ezek a bankók, egyik oldalon magyarul, másik oldalon németül. Ez egy általános fizetőeszközzé válik Magyarországon, és mindenkinek kötelező, hogy elfogadja ezeket. - Ráadásul '92-től jön majd a korona rendszer, amelyik már nem forintnak nevezi ezt a bizonyos fizetőeszközt, és az egészen majd 1926 márciusáig, hivatalosan '27-ben jelenik meg az első pengő, de igazából addig ez a rendszer működik. - Hát igen, 1892-ben vezetik be a korona pénzrendszert, ami tart aztán évtizedeken át, egészen addig, amíg majd az első világháborút követően bevezetik a pengő pénzrendszert. - '26-os bankó, '26 márciusi keltezésű az első pengő papírpénz sorozat, de csak '27 januárjától lép érvénybe. Tulajdonképpen ez az a pillanat, amikor tart ez az egész 1945-ig, sőt egy kicsit tovább is, és ez már a következő beszélgetésünk témája lesz, ezért van a mai műsor is, megszületik majd a modern-kori forint, augusztus 1-én megszületik a modern forint, ami leváltja a világ legnagyobb inflációját produkáló pengőt. - 1946. augusztus 1-én új pénz került forgalomba Magyarországon, ami megszüntette a történelem addigi legnagyobb pénzromlását. és hogy miért a forintra esett a választás? Azért, hogy megidézzék azt a kort, amikor a magyar aranyforint Európa legértékállóbb pénze volt. - Utazásunk végpontjához értünk, az ünnepelthez, a mai modern magyar forinthoz, melynek a születésnapja 1946. augusztus 1. - 1946. augusztus 1-én vezették be a ma használatos pénzeket, tehát a forintokat, de egyébként hozzá kell tenni, hogy már 1926-ban felmerült az, hogy forintnak nevezzék az akkori valutát, aztán végül mégis pengő lett belőle. - '46-ban viszont egyértelművé vált, hogy egy új pénz nem lehet olyan nevű, mint ami korábban volt, és bevezették a forintot, bankjegyek, fémpénzek. Nagyon nehéz időszak volt ez. Véget ért a második világháború, hihetetlen rombolásokkal, pusztulásokkal, mindennel, a pénzverde alig tudott felállni, a bankjegy nyomda. Például voltak olyan problémák, hogy miből csináljanak verőtöveket, mert nem volt fém, nem volt acél. Például a tankoknak az alkatrészeiből csinálták az első pénzeket. - Alvázrészeket használtak fel, így van, acél alvázrészeket. - Hogy abból megcsinálják a verőtöveket. Ugyanez volt a bankjegyek esetében, amikor gyakorlatilag olyan ofszet nyomást használtak az első bankjegyek nyomásához, amivel most könyveket vagy szórólapokat csinálunk. - Milyen érdekes, amit mondasz, mert a '26-os pengő kibocsátásnál is az volt a baj, hogy olcsó ofszet nyomással csinálták meg. Olyan könnyű volt hamisítani, hogy gyorsan ki kellett vonni. A '28-as sorozat már gyakorlatilag lehetetlenné tette a '26-osokat. Ezért van olyan kevés '26-os papírpénz ma. - Nem véletlenül, és ugyanez van a '46-os első forint bankjegyekkel is, hogy ofszet nyomással készítették, és néhány év múlva ki kellett vonni őket a forgalomból. - A gyönyörű kék százast is. - Az első 10 forintosokat, 100 forintosokat gyakorlatilag néhány év után, két év után kivonták a forgalomból, mert mindenki hamisította. Még abban az időben is bárki meg tudta csinálni, még fénymásoló nélkül is. - Elég volt hozzá egy olcsó ofszet nyomda, és kész. - Egyébként én egy csomó ilyen történetet ismerek, tele volt vele a sajtó, hogy már '46-'47-ben elkezdték hamisítani a bankjegyeket, és nemcsak a bankjegyeket, a fémpénzeket, a kétforintosokat, egyforintosokat. Hihetetlen összeg volt az abban az időszakban. Aztán utána rájöttek, hogy fel kell fejleszteni a pénzjegynyomdát, a pénzverdét, és már a következő évben sokkal jobb minőségű, magasnyomású, meg mindenféle jelekkel ellátott bankjegyeket tudtak készíteni. Ugyanez volt a '46-os ötforintossal, ami az első ezüstpénz volt, jó vastag. '47-ben már fele olyan vastag volt, és onnantól kezdve nem csináltak ilyeneket, hanem elkezdtek átállni a színesfémekre. - Ráadásul a Horthy ezüstpénzekkel szemben, amely 66-os tisztaságú ezüst volt, ezek 50-es ezüstök voltak. 500-as ezüstnek szoktuk ezt nevezni, csak a fele volt ezüst. - Hát igen, 50 százalék ezüstöt tartalmazott. Nagyon hamar rájöttek, hogy egyszerűen nem lehet nemesfémből pénzt verni, mert túl magas az értéke, ezért nagyon hamar átálltak a színesfémre, tehát alumínium, réz. Mindenki ismeri a kétforintos történetét, amit bélásnak hívtunk, ami nem véletlen, ami színesfémből készült, réz-nikkel ötvözetből, és az összes többi pénz is alumíniumból, meg hasonlókból készült. Még ezeknél is megvolt az, hogy az ötvözet nem volt mindig jó. Például az 1950-es 50 filléres hihetetlen ritkaságnak örvend, és valami nagyon drágán mennek el árveréseken, mert rossz alumínium ötvözetből készült, és alig van belőle normális, ép példány. Tehát emiatt ritka, és nagyon drágán lehet eladni. - Amikor aztán jön a rendszerváltozás és ez természetesen forint reformmal, bankjegy és forint reformmal, változik a címer, stb-stb., és akkor megint megpróbálkoznak, még pedig 200 forintos formájában az ezüstpénz kiadással. Ez az Antall-kormány idején történik. - Igen, '93-tól volt újra ezüstpénz, és gyakorlatilag ugyanabban a súlyban és finomságban. Az is 500-as ezüstből készült, vagyis 50 százalékos ezüstből. De alig néhány évig ment, és aztán véget ért. - Azért, mert a névértéke akkor már meghaladta egyébként az értékét. Milyen érdekes, amit mondasz, mert '92-es ezüst kétszázasok is vannak, amiknek a hátulján az Akadémia van, utána jöttek a Deákos-félék, és még nagyon sokáig, '94-ben, '95-ben is kis példányban, de létezett az ezüst kétszázas kiadása. - Igen, és a mai napig ezek jól forognak a kereskedelemben, mert az ezüst tartalma egész magas. Ezt a mai napig megveszik. Ha belegondolunk, hogy 6 gramm ezüstöt tartalmaz, és ha most 200-300 forint az ezüst, akkor azért ebből ki lehet számolni. - Igen, 1500-1800 forint értékű csak az ezüst tartalma, tehát jogos volt a kivonás. Beszélgetésünk vége felé nyilvánvalóan fel kell tennünk a kérdést, az Európai Unióban a tagság, a tagok nagyobb része most már eurót használ. Mik a forint kilátásai 2024-ben, miközben az Európai Unió tagjai vagyunk? - Azt látom, hogy most a következő néhány évben még ez nem szerepel. - Jaj, de jó volt végigmenni egy kicsit a történelmen megint, és látni azt, hogy a pénzek mennyire hű lenyomatai egy-egy történelmi korszaknak és eseménynek. Látni azt, hogy milyen fontos volt számunkra mindig egy pénznek a neve, nevezetesen sok évszázad óta ez a név, hogy forint, hogyan lesz a dénár és a korona és a gulden és a pengő elnevezése után újra 1946-tól forintunk, és azt kell mondjam befejezésként, hogy a forint óriási karrierjét mutatja, hogy '46-tól máig majdnem 80 esztendő telt el anélkül, hogy ennek a pénznek a nevét és tulajdonképpen formátumát döntően változtatni kellett volna. - Pénz, fénye csodálattal tölti el az embert, főként, ha arany, ami a legbecsesebb fém volt régi időkben is. Látványa sejtelmes képzeteket kelt bennünk, pedig maga is csak árucikk, amit ősidők óta gyártanak a pénz iparosai. Magyarországon is van már vagy ezer esztendeje, hogy a pénzverők védőszentje, Szent Eligius oltalma alatt virágzásnak indult e tisztes ipar.

- Mai műsorunk címe: A forint születésnapja. Műsorunk elején majd szót ejtünk a Magyar Királyság arany termeléséről, és az Anjou-korabeli első aranyforintokról. Aztán történelmi utazásba kezdünk, megnézzük a Mária Terézia-korabeli pénzeket, beszélünk a Kossuth bankókról, szóba kerül majd az Osztrák-Magyar Monarchia forint rendszere, illetve megnézzük, hogy hogyan született a mai, modernkori magyar forint.