Adásunk témája: Benedek Elek és a népmese. A műsorban beszélünk Benedek Elek családjáról és származásáról, arról, hogyan kerül kapcsolatba az ifjúsági irodalommal, hogy milyen lapokban ír és miket szerkeszt. Szó lesz Benedek Elekről, mint a Cimbora főszerkesztőjéről is. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext. A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Benedek Elek és a népmese. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Benedek Elek származásáról, székelyföldi családjáról, aztán arról, hogy a fiatalember hogyan kerül kapcsolatba az ifjúsági irodalommal, és különösen is a népmesékkel. Aztán szó lesz majd arról, hogy milyen lapokban ír, milyen lapokat szerkeszt. Később megvizsgáljuk, milyen hatással van sorsára Trianon szörnyűséges tragédiája. Aztán beszélünk majd Benedek Elekről, mint a Cimbora főszerkesztőjéről. Végül pedig arról lesz szó, mi a szerepe és helye a magyar irodalomban és kultúrában Benedek Eleknek. Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót arról, hogy hogyan kötődik Kisbaconhoz Benedek Elek, illetőleg mit tudunk a családjáról? - A Benedek-család egy tősgyökeres székely család. Erdélyben járunk, Magyarországon, Székelyföldön, az Erdővidék területén, Kisbaconban. A család már a 11. századra visszavezeti az eredetét, de akiről biztosan tudunk, az a Mátyás-korabeli Benedek Orbán, és onnantól kezdve egy olyan családról van szó, amely ugyan nem nemes és nem kifejezetten gazdag, de szabad székely parasztokról van szó, jómódú családról, akik a jómódjukat, a kicsi föld nagyon sok munkával történő megművelésével szerezték meg. Természetközeli világról van itt szó, egy nagyon pici faluról, ahova születik Benedek Elek. Édesapja, illetve nagyapja még katonák voltak, ez is a székely parasztnak egy feladata volt, a gazdagabb székely parasztnak, hogy minden férfinak ki kellett állítani egy lovat és egy katonát, ezért édesapját... - Szabad lófő székely. - Így van, pontosan! Ezért édesapját még Benedek Huszár Józsefnek is hívták. Később kicsit viccesen, kicsit komikusan az egyik álneve, amit ráragasztottak Benedek Elekre, az a Székely Huszár volt. De ő már nem volt katona. A családi kör nagyon biztos volt, szeretetteljes, és itt már meghallotta pesztrájától, Rigó Anistól azokat a meséket, azokat a tündérmeséket, amelyeket később ő is gyűjtött. Volt ott egy vén Benedek András nevezetű pásztor, akitől ugyancsak, tőle inkább a füllentő meséket hallotta, és persze édesapjától, aki esténként kicsit reálisabb meséket mesélt, aminek vannak történelmi vonatkozásai is. - Tulajdonképpen kiderül, hogy mennyire meghatározza egyrészt a földrajzi hely, másrészt a származás, a családi miliő, és főként a szocializáció. Még nem is beszélünk a mesékről igazából, amikor már látjuk, hogy a mese milyen szocializációs eszköz, hogy milyen lehetőséget ad az ember kezébe, és milyen lelket nevel. De beszéljünk egy kicsit az iskoláiról és fiatalkoráról, hiszen azért az tény, hogy már ebben az időben nagyon-nagyon érdeklődik a mese iránt, mint műfaj iránt. - Mivel több fiú is volt a családban, ezért Benedek Eleket kifejezetten, hogy ne osszák meg a birtokot, értelmiségi pályára szánták, ezért a Székelyudvarhelyi Kollégiumba küldték őt, amit ő kitűnő eredménnyel végigjárt. Talán rajzban, meg énekben volt egy kicsit ügyetlenebb, de végigjárta. És azért fontos, amit előbb is említettél, a gyermekkor meghatározó élménye, mert a kisgyermekkor, illetve a székelyudvarhelyi kollégista évek, az '67-től tart '77-ig, ez egy nagyon erősen meghatározó időszak számára, hogy a népmesei és a mesei hagyományok kapcsán, és a mesével kapcsolatos könyvei kapcsán folyton ide tér vissza, de 15 kisregényében is ide tér vissza, 10 kötetnyi elbeszéléseiben is folyamatosan ehhez az időszakhoz tér vissza, még 70 éves korában is. - A mi generációnk és a te generációd is tulajdonképpen, mondhatni nyugodtan, hogy azon nőttünk föl, a Benedek Elek meséken. De hogyan kerül ő kapcsolatba a mesékkel? Hiszen látni kell, hogy majd hamarosan már ifjúsági, illetve gyereklapok körül fog mozgolódni. - Az elsőt már említettem, azt, hogy a családja körében és a falusi környezetben folyamatosan ezeréves történeteket, mondákat, legendákat, meséket hallott. A másik, ami nagyon-nagyon fontos volt, hogy ő már gimnazista korában, a kollégiumban önképzőkör szintjén mesegyűjtéseket szervezett, és egy olyan székely mesegyűjteményt, népdal és ballada gyűjteményt szedett össze, amivel majd a budapesti egyetemi évek alatt Gyulai Pál előtt meg tudott jelenni, és a Magyar Népköltési Gyűjtemény 3. kötetében nagyon nagy anyagot tudott oda prezentálni. - Ördög rózsa. Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, az Óperenciás tengeren innét, volt egyszer egy király. Ez a király egyszer úgy eltévedt egy sűrű rengeteg erdőben, hogy semmiképpen sem tudott onnan kivergődni. Búsult a király: így kell, hogy elvesszen az erdőben, nem látja többet szép, fiatal feleségét, akinek nem volt párja a világon. Amint így búsul magában, honnét, honnét nem, elejébe toppan egy ördög. Nem tudsz kimenni az erdőből, ugye?! Na, majd én kivezetlek, ha nekem adod a legdrágább kincsedet, ami még nincs, de lesz. Egy szempillantásig sem gondolkodott a király. Kezet adott az ördögnek, és az ördög egy jó félóra sem tellett belé, kivezette a királyt az erdőből. Hát én a szavamat megtartottam, az erdőből kivezettelek, de aztán te is tartsd ám meg a szavadat! Amikor találkoztunk, még nem volt gyermeked, most már van. Azt is tudom, hogy fiú. Jegyezd meg jól, húsz esztendő múltán eljövök érette. - Láthatjuk az ifjú Benedek Eleket, aki már középiskolás korában népdalokat, népballadákat, népmeséket, mondákat gyűjt. Így kerül majd látókörébe Gyulai Pálnak is, ahogy az előbb említetted. De azt lenne igazából érdekes látnunk, hogy hogyan kerül ő ebbe a pozícióba, hiszen tudjuk, hogy egyetemre megy, és bizonyos tekintetben eredetileg más céljai is vannak. - 1877-től ő most már hosszú ideig Budapestre költözik, és Budapesten fog élni. Egyetemistaként kerül oda, és négy évet végigjár a magyar-német szakon. Tanár szeretne lenni, mindenféleképpen tanár szeretne lenni. De adminisztratív félreértések okán rossz tárgyakat vesz föl, és végül is magát a tanári diplomát nem kapja meg, hiába végez minden tárgyban szinte kitűnő eredménnyel. - Ez hihetetlen. Meg is töri őt, - Bizony, az önéletrajzában azt írta, hogy az öngyilkosság gondolata felé jutott el. Végül is újságíró lesz belőle '81-'82-től kezdve, és a korszak második legfontosabb politikai lapjához, a Budapesti Hírlaphoz kerül, és ott kezd el publikálni. Eleinte még humoreszkeket, de aztán már irodalmi kritikákat, recenziókat is írhat, ír a '82-es Petőfi szobor avatásáról, Arany János haláláról, nagyon fontos Kriza tanulmányt ír. Az ő egyik fontos kiindulópontja a Vadrózsák, a székely népballadák és mesék kapcsán. Utána pedig az Ország-Világ folyóirathoz hívják, ahol ő az elején még segédszerkesztő, de aztán főszerkesztő lesz. Ezt ma úgy neveznénk, hogy bulvár lap, de neki ott az a lehetősége volt, hogy mindenről írhatott, és szerencsére írhatott Székelyföldről is, és rengeteg tárcát írt Székelyföldről és annak vidékéről. Olyannyira ismert lett emiatt, hogy aztán politikai pályára is tévedt. Tudatosan használom ezt a szót, hogy tévedt, mert ugye megválasztották őt Erdővidék országgyűlési képviselőjének. Ott még a Tisza Kálmán Szabadelvű Párton belül. Ő nem nagyon értett ezzel egyet, és Tisza Kálmánék sem értettek vele egyet sokszor, mert ő a népnevelésügyi megszólalásai során a Parlamentben leleplezte azt, hogy milyen borzasztó állapot van a népnevelés szintjén, a népi iskolákban, és ezért ki is küldték a pártból. De szerencsére így eljuthatott Apponyi Alberthez, nagyon hosszú ideig jó barátjához, illetve a mérsékelt ellenzékhez, a későbbi Nemzeti Párthoz. - Látni kell, hogy ez a fiatalember ugyanakkor már majd kapcsolatot teremt a magyar ifjúsági lapokkal, illetőleg gyakorlatilag a népmese világával is. - Így van! Ekkor jelenik meg első nagyobb kötete, mesekönyve, a Székely Tündérország, illetve mellette az Apa mesél kötete, ahol meg a Marcell kisfiának mondott történeteket írja le. És eközben szépen lassan az ifjúsági irodalom felé is fordul. Itt két fontos lapot kell még az időszak elejéről megnevezni, ez az Én újságom, amit Pósa Lajossal együtt szerkeszt, nagyon fontos név a felvidéki magyar irodalom kapcsán, és egy másik nagyon fontos név az ifjúsági és meseirodalom kapcsán a jó pajtás, Sebők Zsigmond, a Dörmögő Dömötör Sebők Zsigmondja. Az ő neve talán még most is ismert a kisgyermekek számára. Itt találkozott ez a két nagy figura, és együtt szerkesztették a lapot hosszú ideig. A Jó pajtást '22-ig szerkesztette, és igazából szerkesztette volna ő tovább, csak a világháború idején, a papírhiány miatt kellett félbeszakítani. - Talán még egy fontos dolog, hogy Trianon az ő életét is alapvetően megváltoztatja, hiszen a kisbaconi székely fiú feljön Budapestre, amelyik egy ország, 1920 után pedig ennek a kisbaconi székely embernek, aki Budapesten tevékenykedik, döntenie kell, hogy mit csináljon. Úgy dönt, hogy a 200 ezer kivándorlóval szemben elindul Kós Károly mintájával együtt hazafelé. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon lényeges elem. De még mielőtt erre a korszakra rátérnénk, azért beszélnünk kell arról, hogy ekkor már tudatosan foglalkozik a gyűjtéssel és a fordításokkal is. - Így van! Egy idő után a szerkesztésből, mert a politikai időszak után, a politikai évei után, a '90-es évek elejétől kezdve, másodjára már nem választják meg őt, amikor már Apponyi Albert pártjának a színeiben jelentkezett, és onnantól kezdve tényleg szerkesztői munkát végzett főként, regényeket írt és kisebb tárcákat és tárca novellákat írt. Mindez '12-ig tart. '12-ben A falusi bohémek című, hát azt mondjuk, hogy népies színművére nagyon csúnya kritikát kap Kosztolányitól, Bródy Sándortól, és onnantól kezdve félbehagyja, elfordul a figyelme, és az ifjúsági irodalomra figyel, és egészen ameddig csak lehet, '16-ig, '18-ig erre figyel. '16-ban ő már megint visszatért Budapestre, mert '89-ben neki a meglévő pénzéből, a szerkesztőségben szerzett vagyonából sikerül megépítenie Kisbaconban a kúriáját, és mindig oda tér vissza. De '16-ban Magyarországon marad a világháború eseményei miatt, és utána jön majd a nagy döntése '21-ben. - Mátyás király juhásza. Az igazság szerető Mátyás királynak volt egy juhásza, akit erősen szeretett, mert az sohasem hazudott. Egyszer aztán a Burkus király meglátogatta Mátyás királyt, és az asztal fölött Mátyás beszélni kezdett a juhászáról, hogy az ilyen, meg amolyan becsületes ember, hogy az életében még sohasem hazudott, hogy nincs az a kincs, melyért hazugságra lehetne bírni. Nahát azt én már nem hiszem, mondotta erre a Burkus király. Nem hiszed? Jól van, akkor hát fogadjunk! S mibe? Hát, ha hazugságra bírod a juhászomat neked adom az országom felét. De ha nem bírod hazugságra, te add nekem az országod felét. - Amikor saját döntéséből végül is hazaköltözik Székelyföldre, akkor azt hiszem, hogy lebeg előtte már egy nagy cél, hiszen látja, hogy Trianon mit okozhat a magyarság számára, ezért fontosnak tartja, hogy a magyar ifjúság számára legyen magyar nyelvű ifjúsági és gyermek lap, benne mesékkel, mondákkal, mindazzal, amiben a szocializáció és az identitás képzés erősítheti mindenkiben a magyarságot. - Látta ő tisztán, hogy a mese az egyik olyan erő, népmese, műmese, a világirodalomból bármilyen mese, a mese egy olyan formája, amely közösséget tud létrehozni politikai állástól függetlenül. Ennek a kiindulópontja a már említett Székely Tündérország, de még meg kell említeni talán a 20 évvel korábbi Magyar Mesék és Mondák című híres kötetét, amit a Millennium időszakára adott ki, amiben 380-390 mese van, még világirodalmi mesék is kapcsolódtak ehhez, a Csodalámpa című négy kötetes, piros mesekönyv, kék mesekönyv, arany mesekönyv, ezüst mesekönyv, amiben 112 mesét fordít le, úgyhogy bőven 600 környékén van az általa gyűjtött meséknek a sokasága. És ez lesz az alapja majd a Cimborának, amikor 1921-ben egy nagy döntés eredményeként visszaköltözik, és összefogja, mind reális alakként, mind szimbolikus alakként az erdélyi irodalmat, egészen a gyermekirodalomtól kezdve. Ebből indul ki aztán a Cimbora, ami nagyon-nagyon fontos lesz. De mellette még ott van a Vasárnapi Újság is, ami a politikai oldalról is összefogja az erdélyi magyarokat és íróköröket. - Azt hiszem, beszélnünk kell arról, hogy az erdélyi sajtó helyzete milyen 1924-ig. Azt tudjuk, hogy amikor Kós Károlyék 1920-ban, a Kiáltó szóban megírják az új programot, az új erdélyi politikai és kulturális programot, ez a megmaradás programja, a Kiáltó szó, ennek a hatására elképesztő felpezsdülés történik. Ebben az időben 120 új lap alakul, és ebből több mint két tucat csak irodalmi. Ennek a fellendülésnek a része, amit majd Benedek Elek munkássága fog jelenteni. - És ebben nagyon fontos orgánum politikai oldalról a Keleti újság, illetve a Brassói lap, ami tényleg Kós Károlyékhoz kötődik főként, de ott vannak, ezek inkább az intellektuális, értelmiségieknek szóló lapok, de hát Benedek Elek továbbra is a népi irányt képviseli és a népnek szeretne írni. Ehhez kötődik a Vasárnapi Újság, illetve aztán a Cimbora, a hatalmas sikert arató Cimbora. Csak egy példát hadd mondjak erre, hogy amikor elindul a Cimbora, és előkerülnek ott ezek a színes, szép fedőlapok, a belekerült elbeszélések, folytatásos ifjúsági regények, mesék, alkalmi versek, gyerekektől származó versek, rajzok, keresztrejtvények és minden ilyen feladatok, akkor naponta 50-60 olvasói levél érkezik Kisbaconba, a főszerkesztőhöz és lapalapítóhoz, ahol az ország minden tájáról és minden társadalmi rétegből fiatalok is, de felnőttek is írnak, és tanácsokat kérnek tőle, pályaválasztási tanácsokat kérnek tőle, és azt, hogy mit tegyenek abban az időszakban, amikor az elrománosítás eredményeként nem lehetett magyarul tanulni az iskolákban, és nem ment a helyesírás. Kitalált helyesírási feladatokat is a Cimborában, hogy ezzel segítse a diákokat, a magyarul tudó diákokat, hogy mégis csak magyar kultúrához és magyar írásműveltséghez is jussanak. - Az én falum szinte félve húzódik meg a Barót-patak jobb és bal partján, igen szűk völgyecskében. Nemcsak a falu kicsiny, de a neve is, Kisbacon. Nem csoda, ha szűk völgyecskében húzódott meg ugyebár. Olyan emelkedő, lankás hegyoldalra tolta, tologatta idők során a szaporodás. Észak, kelet, s dél felöl szelíden, csendesen emelkedő hegyek karimázzák, s ha nyugati oldalára is vet még egy kis hegyet a világteremtő, tökéletes volna a kép rámája, legteljesebb a nép nyugodalma, nem háborítaná a nyugati szél, mely a civilizációval fagyos szeleket is repít szárnyain. Ennek a szélnek német szél a neve. Nyilván sűrű oka volt őseinknek, hogy ennek nevezzék. Egy hosszukó tál, melynek kicsorbult egyik vége, ebben a tálban egy csodaszép bokréta, ez az én falum! Ebben a faluban minden háznak van gyümölcsfás és virágos kertje, s május havában, amikor itt a gyümölcsfák virágba borulnak, Csíkorra tetejéről, a szomszédos Csíkország orra ez a hegy, óriási bokrétát lát áhítatosan bámuló szemed. Megvolt minden háznak utcára mosolygó virágoskertje, minden kertnek a maga gyümölcsfája, rozzsal érő, foltos, zsíros, édes, írós, másnéven sólyom, páris almát, elein érő, vagyis korán érő nyakas bartamisz körtét, moskotár, madárka perpence szilvát termő fája... - Otthon megnéztem a könyvespolcomat, és megvan mind a mai napig, megőrződött az a sok-sok mesekönyv, amivel én gyerekkoromban találkoztam. A világszép nádszálkisasszony, emlékszem rá, a fekete-arany borítóra. Természetesen nyugodtan lehet mondani A magyar nép története, amelyben átírja a régi mondákat, stb-t. Vagy a Toldi prózai leírása szintén Benedek Elektől, és még lehet sorolni. Azt hiszem, hogy én is azt csinálom, hogy a gyerekeimet is ezeken a meséken neveltem föl, és azt fogom csinálni, hogy az unokáimnak is Benedek Eleket fogok mesélni. A rózsát nevető királykisasszonytól kezdve A világszép nádszálkisasszonyig, van neki egy nagyon érdekes, speciális meséje, ez a királykisasszony mesék. Rengeteg királykisasszony mesét ír Benedek. Neki fontos a mesében az, hogy szép, jó és igaz együtt legyenek, és ezek általában győzzenek is a végén. Hogy látod a Benedek meséket? - Én is a fiaimnak való mesélés kapcsán tudok erről mondani neked pár szót. A Benedek Elek könyveket én még nem vettem le a polcról, mert nincsenek képek. A mai fiataloknak kell, hogy kép is legyen, ezért egy olyan mesekönyv van, ami a Magyar Népmesék rajzfilmsorozatot, a Jankovics-féle animációs sorozatot alakítja át könyv formátumúvá, ahol képek is vannak. Megnéztem, az nem Benedek Elek könyv, de Benedek Elek szövegek vannak benne. - Szó szerint is például. - Így van, teljesen szó szerinti, meg is néztem, A papucsszaggató kisasszonyok vagy A szegényember szőlője, és szó szerint Benedek Elek mese. Akkor is Benedek Elek mesét mondunk, ha nem tudjuk, hogy Benedek Elek mesét mondunk. Ez azért nagyon fontos, mert az az átírási technika, amit ő kitalált, a folkloristák egy ideig vitatkoztak vele, de csak egy ideig, hogy nem pontosan jegyzi le ezeket a szövegeket, nem is ez volt a célja. Arany Jánosi elveket mondott, azt mondta, hogyha valaki mesét ír, akkor mesélőnek kell lennie és nem tudósnak. Figyelembe kell venni az ifjúságot. Itt ilyen elvek jönnek elő. Nyilvánvalóan a székely mesékben azért vannak huncutságok is és vannak erotikus részek is, nyilvánvalóan ezeket Benedek Elek kivette, retusálta, ahol szerkezeti nehézségek voltak, azt ott ő kitöltötte, és ezzel egy olyan mesevilágot tudott létrehozni, ami nem didaktikus módon, de tanít, főként azáltal, hogy mindig az igazság ellen áll ki. Ez a Cimborában is nagyon fontos szerkesztői elv volt, hogy nem tesz különbséget felnőttek, meg gyerekek igazsága között Benedek Elek, hanem az igazság, az igazság. És a gyerekeknek az igazság mellett kell kiállnia, és olyan meséket kell hallania, ami ezt az érzetet erősíti a gyermekekben, akár királykisasszonyról van szó, akár királyfiról, akár szegénylegényről. - Milyen más a mai mese. Én azt hiszem, hogy a mese alapvető funkciója változott meg sajnos a 21. századra, hiszen, ha Aiszóposztól kezdve, Phaedruson át, tehát nézzük a görög, római meséket, és aztán nézzük, hogy mi történik a mesevilágban, akkor azt látjuk, hogy egészen a 20. század elejéig ezek az elvek a pozitív szocializáció, az erkölcsi fogalmak megismerése, hiszen még elvont gondolkodásra nem képes a gyerek, hogy mi az, hogy szép, meg jó, meg igaz. De hogyha azt mondom, ha ezt cselekszi, vagy így cselekszi, akkor ő nyerni fog, mert neki van igaza. Tehát nagyon érdekes látni ezt, hogy Benedek Elek még a külföldi népmeséket is ebből a szempontból fordítja, gondolok például az Ezeregy éjszaka meséire. - Ez A csodalámpa már említett fordítás kötete, 112 világirodalomból szedett mesével. Csak még egy dolgot fűznék hozzá, ha a gyermekeinknek olvasunk, és nemcsak a mobiltelefonon keresztül mutatjuk nekik a mesefilmeket, mert az is érhető, hogy akció, meg látványos, meg színes, de a mostani gyerekek is nagyon szeretik, ha olvasunk nekik, azokat a meséket, a népmeséket, a Benedek Elek meséket, mert ez az embernek szól még egyszer mondom, nem a gyereknek. A Cimborába a 15 és fél éves Dsida Jenő bekerült, akiről azért mégsem a mese jut az eszünkbe, meg a mese világa, meg a mese költészete. - Sőt, azt mondja Dsida, hogyha fel nem fedez Benedek Elek, belőlem nem lett volna költő. - Így van, és ő bevonja ezekbe a lapokba Kosztolányi Dezső írásait, aki különben korábban elég csúnya kritikát írt az ő darabjáról, színmű kísérletéről, de bevonja őket. 99 magyar írót, magyarországbeli, kismagyarországbeli, most már így kell mondani, írót is bevon ebbe a lapba, és nem tesz különbséget ilyen szempontból felnőtt irodalom és gyermek irodalom között. A gyermekirodalomból nő ki ez a felnőtt irodalom. - Amikor én Benedek Elek mesét hallgattam gyerekként, aztán olvastam a gyerekeimnek, és reményeim szerint majd az unokáimnak, én mindig azt láttam, hogy a fantáziát, a gyermeki fantáziát mennyire szabadon hagyja, hogy milyen fontos, hogy a gyerek ne kész képként kapjon valamit, hanem maga teremtse meg a világszép nádszálkisasszonyt, és a rózsát nevető királykisasszonyt, és tulajdonképpen mindazokat a hősöket, akiket a gyermeki fantázia tud igazán megteremteni, és így tud vele azonosulni. Asszem, sok minden más mellett Benedek Elek legnagyobb érdeme az, hogy fontosnak tartotta, hogy ez a magyar népmese magyarul szólaljon meg, magyar gondolatvilágot tükrözzön, és a magyar fantáziát hagyja igazából tovább élni. - "Kiabált a király, sikoltozott a királyné, de még jobban a királykisasszonykák, és egy szempillantásra becsődültek a katonák, hogy lássák, mi történt. Fogjátok meg! - kiáltotta a király. A katonák meg azt hitték, hogy a macskákat kell megfogni. Pedig a király a gazdag embert értette. Hanem a gazdag ember sem tátotta el a száját. Kapott a jó alkalmon, futott le a palotából és szaladt világgá. Meg nem állt, még most is szalad."

Mai műsorunk címe: Benedek Elek és a népmese. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Benedek Elek származásáról, székelyföldi családjáról, aztán arról, hogy a fiatalember hogyan kerül kapcsolatba az ifjúsági irodalommal, és különösen is a népmesékkel. Aztán szó lesz majd arról, hogy milyen lapokban ír, milyen lapokat szerkeszt. Később megvizsgáljuk, milyen hatással van sorsára Trianon szörnyűséges tragédiája. Aztán beszélünk majd Benedek Elekről, mint a Cimbora főszerkesztőjéről. Végül pedig arról lesz szó, mi a szerepe és helye a magyar irodalomban és kultúrában Benedek Eleknek.