A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Lechner Ödön és a magyar szecesszió. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Lechner Ödön származásáról, családjáról, fiatalkori éveiről és tanulmányútjairól. Azután természetesen beszélünk azokról az épületekről, amelyek talán világhírűvé is tették őt. Később szóba kerülnek majd azok az anyagok, amelyeket forradalmi újításként használ ő is. Végül pedig megismerkedünk az iskola teremtő Lechner Ödönnel és követőivel. - 1845. augusztus 27-én jómódú pesti ügyvéd második gyermekeként született. A középiskola elvégzése után a József Ipartanodában tanult. Hamar nősült, de felesége korai halála miatt két gyermekével egyedül maradt. Pártos Gyulával közös építészeti irodát alapított, ami 1896-ban szűnt meg. A Lechnert ért számtalan bírálat ellenére művésztársai tisztelték. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy 1902-ben, a megalakuló Magyar Építőművészek Szövetsége egyik társelnökévé választotta. 1911-ben pedig a római nemzetközi kiállítás zsűrije életművéért első díjjal és a nagy aranyéremmel tüntette ki. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót Lechner Ödön származásáról, családjáról. - Lechner családja nagyon jómódú. Édesapja minisztériumban, fontos beosztást betöltő hivatalnok. Jómódban élnek. A kőbányai örökség után előbb agyagbányát, majd téglagyárat visznek. Ez azért fontos, mert az 1845-ben született Lechner abban az időben, amikor a Förster féle pesti zsinagógát építették, találkozott azzal, hogy itt nemcsak téglát gyártanak, hanem idom darabokat is, azokat, amiket olyan jól ismerünk, ezt a bizonyos pirogránit forma anyagot. Ezt annyira csodálta, annyira meghatározó volt számára, hogy gondolom én, hogy ez meghatározta a jövőjét, például azt, hogy ebben az életkorban reál iskolákba ment tanulni. - Talán ez magyarázza, hogy végül is tanulmányait majd Berlinben, az Építészeti Akadémián folytatja. Mit lehet tudni erről az időszakról? - Két fontos dolgot emelnék ki, egyrészt azt, hogy Magyarországon Mária Teréziának köszönhetően egy fantasztikus mérnökképzés indult a 18. században. Igaz, hogy Nagyszombatban, de onnan idehozták Pestre a 19. század közepén, és oda járt először Lechner tanulni. Ez még akkor itt, Pesten nem lett újra egyetem, hanem József Ipartanoda, de innen viszont kimentek a berlini akadémiára, ami egy rendkívül fontos hely volt. Egyrészt maga az épület, Schinkel nevű nagy, romantikus építésznek a teljesen új formakultúrát létesítő épülete, maga ez az Építészeti Akadémia, másrészt pedig az ő egyik nagyon fontos, egyik legfontosabb tanára volt egy Karl Bötticher nevű építész, aki a megelőző évtizedekben egy sorozat könyvet produkált, amely dekoratív motívumok gyűjteménye volt a németországi építészet történetéből. - Ezek szerint elindul a tanulmány, és aztán tanulmányutak követik ezt. - Ebben a korban hatott a Herder-féle negatív jóslat, ami valószínűleg azt a hazafit... - Nemzethalál. - aki Lechner és családja is volt, és az egész magyar szellemi elit volt, úgy ingerelte, hogy Széchenyi István mondta azt a híres mondatot, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Tudjuk, hogy ezt nem pontosan így mondta, hanem úgy hiszem, hogy Magyarország lesz, és ezt a mondatot Jókai egy epigonja írta le így, hogy magyar forma nem volt, hanem lesz, Privigyeinek hívtak, nem tudom, hogy hogy merészelte a Jókait így átírni. - A Tonet-ház azért különösen érdekes, mert ott jelenik meg a kerámia használata, amit Lechner tett egy igazi nemzeti építőanyaggá, tehát ő találta ki, hogy hogyan lehet az épületkerámiát olyan módon felhasználni az épületeken, hogy az egyúttal egy stilisztikai jegyként hozzákösse a nemzeti kultúrához, mert a kerámia sorozatban gyártható, tisztántartható, tetszés szerinti formában és színben előállítható. Tehát amit ő formailag el akar érni, ahhoz számára ideális anyag volt a kerámia, mert mindazt kőbe faragni nehezebb, drágább, bonyolultabb. - Egy rendkívül érdekes és izgalmas mondatot mondtál az előbb, azt hiszem, hogy ezzel kéne folytatnunk. - Kimondom: magyar forma nem volt, hanem lesz, azt az alapegységet keresi, a szót, ami a gondolat közlésére alkalmas a látványban, az építészeti látványban. - Ez lehet egy egyszerű ornamentális rendszer, de lehet az építészeti formákra vonatkozó megállapítás is, hiszen Lechner mind a kettőben élenjáró formateremtő volt. Itt az ornamentikáját azért hangsúlyozom én is, mert az én szakmám, a művészettörténet írás nem szívleli ezt a területet, nem veszi komolyan azt, hogy az ornamenseknek jelentésük van. Ezzel kapcsolódik a témám a nyelvhez, mert nyelvi jelentése van. Lechnernek számos olyan motívuma látható, mondjuk például az Iparművészeti Múzeum épületében, mindjárt a bejáratnál, az első oszlopnál, az oszlopfőn egy olyan madár van, amelyik egy virágból válik madárrá. Vagy lent a korlát, a bejárati korlát egy kakas egyszerre és egy virágfej. - Asszem erről beszélgetni fogunk még, mert az Iparművészeti Múzeumról majd külön is beszélnünk kell. Az olyan hatalmas téma. Gyönyörű és nagyszerű kezdet volt ez. Én arra szeretnék utalni igazából, amikor beszélünk arról, hogy magyar folklór, keleti folklór, és tudom, hogy vitatott ez a szó egyáltalán ebben az összefüggésben, hogy folklór. Mégis azt kell mondjam, hogy Lechner esetében ennek a kettőnek komoly jelentősége lehet. Hogy látod? - Úgy gondolom, hogy lehet máshogy megközelíteni, a szimbólumok felől. Lehet azt mondani, hogy valamilyen ősi kifejezésmódnak a szublimációja vagy összegzése az, amit a népművészet elemeiként tudunk meghatározni. Hogy az hogyan emelhető a magasépítészetbe, az egy nagy feladat, és 200 éve folyik. - Ez formailag történik meg, és azért lényeges, amit mondtál, mert a tudományosságban, a nyelvtudományban, a jelentéstudományban, a szemiotikában az történik, amiről az előbb is szó esett, hogy nyelvi jelentése van egy-egy motívumnak, az ornamentikának is. Itt hadd említsem meg, hogy van egy magyar ornamentika kincs az építészetében és van egy, ami kelethez és közvetlenül a Zsolnay gyár keleti gyűjteményéhez kötődik. Zsolnay Miklóssal volt olyan szoros kapcsolatban éppen emiatt, hogy együtt is utaztak Londonba. A lényege a Zsolnay Miklós gyűjtésének, hogy volt egy hatalmas keleti kerámia gyűjteménye, Iznikből elsősorban, tehát a 15. századtól kezdve gyűjtötte a kerámia töredékeket, stb., amikből Lecnher tanulta a technikát, tanulta a színeket, a színhasználatot és az ornamentális rendszert. Nagyon lényeges, hogy ezeknek a kerámiáknak tulajdonképpen geometriai alapon, egy központból szétsugárzó rendszere van, és ha odaállunk, ha odaállhatnánk az Iparművészeti Múzeum kapujához, akkor az aljzat és a mennyezet egy központból a világ minden irányába szétsugárzó rendszerre van építve. - Azt hiszem, most már odaértünk a velejéhez, hiszen, ha azt mondom, hogy Földtani Intézet, azt mondom, Posta Takarék épület, azt mondom, Iparművészeti Múzeum, mindazok, amiről beszéltetek, azok egyszerűen megjelennek. Nézzük ezt a három csodát! - Az a majolika díszítés, amit használ, az Iparművészeti bejáratánál egy komplett kozmosz, a Posta Takarék tetején ezek a bizonyos különleges organikus lények, ezek égi antennák. Egyszer Lechner szeretett volna még rajzolni, és a híres anekdota, a munkatársai mondták, hogy menjünk már Japánba, hagyd ezt, úgyse látja fönt senki. És erre azt válaszolta: és a madarak? - Mi a helyzet a másik két épülettel? Hiszen ugyanezek a motívumok megjelennek ott is. - Amit említett György, nagyon fontos volt, mert a nagyszentmiklósi kincs van font a tetőn. Ezáltal a történelmi ornamentális hagyaték is megjelenik, nemcsak a népművészet. A két sarok tetőzeten vagy tornyon ezek valóban egy elképesztő, egy olyan zseniális gondolat által vezérelve, ezek tekergő, kígyó-szerű formák, pont ott, ahol az ember kanyarodik a következő utcába. Tehát egy olyan mozgás van szimbolizálva ott fent, ami a világnak a működtető mozgása is, az az emberben is, meg a motívumban is benne van. - Az Európa-szerte megindult modern mozgalom, a szecesszió, mely a formaadásnak nagy, gyakran szélsőséges szabadságot adott, erősen segítségemre volt, hogy végleg szabadultam a hagyományok békjóitól. A Földtani Intézet és a Posta Takarékpénztár tanúi e kor vajúdásainak. Azelőtt még az Iparművészeti Múzeum építésénél külföldi mozgalmak szele nem ért el hozzánk. A szecesszió egy fellélegzés volt, mely lelkesített minden művészembert. Lehet, hogy talán kelletén túl is ragadott magával. Legalább ma már másképpen csinálnám minden épületemet. - Ahhoz a ponthoz értünk, amikor arról kellene beszélni, hogy Lechner művészete összekapcsolódik a magyar építészeti szecesszióval. - Nem hogy összekapcsolódik, hanem, ha lehet mondani, akkor ezt kezdeményezte, de a magyar építészeti szecesszió nagyon sokféle. Nem is jó ez az elnevezés. Gondoljunk arra, hogy a franciák art nouveau-nak mondják, az nem érvényes a német Jugendstilre, az egy teljesen más dolog. Az angolok modern művészetnek mondják, modern art, a századfordulót. Tehát nagyon sok értelme van ennek, a szecesszió meg egy sovány értelem, csak annyit jelent, hogy valahonnan kimegy. De ők éppen bejöttek, Budapestet felépítették. Budapest a legszebb szecessziós város, szerintem a világon egyébként. - Amikor beszélünk erről az új építészeti irányról, és egyáltalán egy új művészeti irányról, akkor látni kell, hogy ez anyagában is óriási újdonságokat hoz. Beszéljünk egy kicsit erről, mert azt hiszem, hogy akik nem ismerik igazán mélységében, azok ebből például nagyon könnyen ráismernek. - Amikor fiatalon meghalt Lechner felesége, az egy olyan lelki traumával járt, hogy négy évre elment Franciaországba, és ott a Parent nevű építész dinasztiánál dolgozott, ahol a legmodernebb, elsősorban öntöttvas és acél szerkezetek dívtak éppen Párizsban. Ezeknek a magyarországi használatát tulajdonképpen Lechnerhez köthetjük. Tehát az, hogy új anyagok, amikor Lechner modernnek nevezte azt a szecessziót, aminek az elnevezését vitatjuk itt, akkor ez a modern, technikai értelemben valóban az volt. - Céloztál a kerámiára, mint anyagra, az kétségkívül egy ősi anyag, a földből való építkezés, és ennek viszont van, nemcsak a sokfélesége számít, hogy mégis a föld anyagnak milyen változatát használjuk, hanem van egy jelentése is, és ezt egy későbbi építész, Csete György írta az egyik Lechner katalógusban Lechnerről, hogy ő a magyar úgynevezett élő építészetnek az elődje, a megformálója, az első mondat megalkotója. Ez azért lényeges, mert az a jelentés, amit az ornamentikájának tulajdonítunk, meg a szemléletének és egyáltalán, az ebben foglalható össze, hogy élő. Tehát mozgásban van és élő. - Ha azt mondom, majolika, pirogránit, eozin, akkor ez hogyan köthető? - Úgy gondolom, hogy az, amit az anyagokról beszélünk, hogy modern anyag, az azt jelenti, hogy kísérleti építészetet művel. Ő tudatosan, nemcsak művelte ezt, hanem tanulmányokat írt, és a saját műveit kísérleti épületeknek nevezte élete végén az összefoglalóban. - Ha azt mondom, Lechner Ödön, akkor feltétlenül említeni kell a kecskeméti városházát is. - Feltétlenül, mert nagyjából egyidőben épült az Iparművészeti Múzeummal, és a kecskemétin jelent meg először az az építőművészeti gondolat, hogy a több szintet egy födém megnyitással egybefogja. Ez az Iparművészeti Múzeumnál az előcsarnokból, a felül világító, ami a torony tetején van, végigkövethető ez a fényoszlop. Először ilyen födém áttörést a kecskeméti városházában csinált Lechner, de nemcsak ezért fontos, hanem azért, mert Kecskemétnek ez alapozta meg, Kecskemét központjának az úgynevezett szecessziós jellegét. Ugyan nem Lechner jegyében épült a többi épület a környéken, a városközpontban, hanem inkább egy Kós Károly nevével fémjelezhető építészet az, amit szintén a szecesszióhoz tartozónak gondolnak. - Lechner, Kecskemét. Mindenképp szólni kell a meg nem épült Rákóczi emlékről, a Víztoronyról, de mivel van megépült csodálatos épület Budapesten, az Iparművészeti Múzeum, aminek az eső- és jégálló kerámiái azt mutatják, hogy nem díszítésről van szó, hanem a tekronikált, felerősítő építészeti gondolatról, megviselte az idő, a világ, Európa legszebb szecessziós épülete sajnos nincs jó állapotban. - Ma már nem részletformái szerint ítélik meg kecskeméti városházát, hanem városképi jelentőségét és kiváló tömegkompozícióját emelik ki. Lechner a kompozíció egészét értékállóan alakította ki. Kora igényeihez igazodott akkor, amikor részleteiben sokféle díszítőelemet alkalmazott. E díszek, noha rendkívül színesek, mégis kissé szervetlenül mutatkoznak az épületen. - A szó valóságos és átvitt értelmében is sokszínű építész Lechner Ödön művészetéből nem hagyható el a templomépítészet sem. - Kőbányával lehetne ezt felkonferálni, de nemcsak a megépült templommal, ami egy egészen különleges, a Szent László templom egy különleges összművészet, hanem annak a vázlata, amit Lechner először elkészített ehhez a tervhez, ahogy mondtam, hogy a korszerű szerkezetek, nem igazán valósultak meg ezek a tervei, sem a tőzsde épülete, sem ez a Szent László templom, de ez valószínűleg a fő műve lett volna. Ami megvalósult, az részben kiegészítése egy létező templomtervnek, ami egészen fantasztikus összművészetet eredményezett. - És azt hiszem, hogy Pozsony is büszkélkedhet egy Lechner templommal, a Kék templommal. - Pozsonyban egy gimnáziumhoz kapcsolódik. A templomot nemrég hozták magyar állami segítséggel rendbe. Egészen különleges élmény ott lenni. A gimnázium, azt nem tudom, hogy az már mintha nem lenne magyar kézben. - Beszélgetésünk vége felé érdemes volt arról a Lechner Ödönről beszélni, aki maradandó nyomokat hagyott a magyar és szerintem az európai építőművészetben is. Előzetes megbeszélésünkkor még ez a szó is elhangzott, hogy világszerte jelentősége van annak, amit csinált ő. Hogyan látjátok az iskola teremtő Lechner Ödönt? - Ezt nálunk egy érdekes kérdéssel szokták megválaszolni, hogy ahogy a bécsi egyetemen, a művészeti egyetemen Otto Wagnernek, a bécsi szecesszió nagy alakjának mesteriskolája volt, és úgy illett volna, hogy Lechner Ödönnek Budapesten legyen mesteriskolája, és nem lehetett, nem engedélyezték. Viszont mégiscsak a különböző irányokban, de az ő hatása a következő nemzedékekre, sőt ahogy már Csete Györgyöt említettem, napjainkig majdhogynem elél, illetve tovább is él különböző gondolatokból kifolyólag. A kutatása Lechner Ödönnek is nagyon érdekes. Mutatok néhány könyvet, ez jelent meg legutóbb. Ennek a Lechner-család történetnek a kéziratát egy lomtalanításban találták. Elképesztő! A Lechner-család több száz Lechner tagja szerepel a könyvben, abból a lomtalanítási kézirat anyagból kifolyólag, és azonkívül még hozzácsatolva azokat, amiket a kutatók már ismertek korábban. Nagyon érdekes könyv. A másik pedig azért nagyon fontos, mert itt a keleti kerámia, tehát a Zsolnay gyűjteményről és a Lechner kapcsolatról szól. Gerelyes Ibolya, ő egy turkológus, és Kovács Orsolya művészettörténész munkája volt a kettő egyesítése. Azért mutatom különösen így be, mert a pécsi múzeumban, a Zsolnay Múzeumban ma nincs művészettörténész, az összes vidéki múzeumunkban nincsen művészettörténész. Harmadrészt be szeretném mutatni ezt a Lechner Ödön összes iratait, összes írását tartalmazó, és a róla szóló legfontosabb írásokat tartalmazó könyvet, Gerle János szerkesztésében, aki már nincs közöttünk. Jelezni akartam, hogy mennyire sok ágú az a kutatás, a címer tantól kezdve, netán az építészetig, amelyben mindenki munkát talál, még az építész is. - Hogyan látod te ezt a helyzetet? - Kapcsolódva ahhoz, amit Katalin mond, a könyvsorozatnak az a címe, hogy az Építészet mesterei, vagy 30 kötetnél tart csak magyar nyelven. Ezt sürgősen angolra is meg kellene mutációban csinálni. - Rendkívül fontos volna, így van! - Azt gondolom a tanítványokról, hogy Baumhorn Lipót, Baumgartner Sándor vagy elsősorban Lajta Béla, aki nagyon korán, '21-ben meghalt, a legfontosabb tanítványaiként tarthatók számon, és Lajta Béla egészen különleges folytatást ígért. - Én Medgyaszay Istvánt is hozzá szeretném tenni. - Benne vagyok! - Köszönöm! - Érdekes volt hallgatni Lechner Ödönről azokat, amiket elmondtatok, hiszen hogyha az ember felületes tudással rendelkezik, és mondjuk meg őszintén, hogy a magyar társadalom, beleértve szinte mindenkit, igazából aki nem művészettörténész, az felületes tudással rendelkezik erről, mégis belelátni egy picit abba, hogy ez az ember micsoda életművet hagyott hátra, hogy ez az építész végül is generációkra meghatározza, azért örültem Csete György említésének, generációkra meghatároz egy gondolkodást, hogy micsoda felelősség ez, micsoda tehetség kell hozzá, micsoda alapok, és ekkor számít majd nagyon, hogy milyen családba születik bele, ekkor számít majd, hogy gyerekkorában hogyan szocializálódik, ekkor számít majd, hogy a '80-as években hogyan gondolkozik magyarságról, hogyan gondolkozik a keleti kultúráról, és egyszer csak elénk áll egy óriás, egy zseni, aki épületeket ad nekünk, olyan épületeket, amiket ma is csodálunk, és amiről, ahogy az előbb mutattad, csodálatos kötetek születnek, mert ez a kötet és ezek a kötetek a múlandóságnak ellenállva szólnak, ameddig csak lesz magyar nyelvű megjelenésük. - 1914 júniusában temették Lechner Ödönt. Kernstok Károly írta róla: Egyéni volt művészetében, egyéni társaséletében, elhelyezkedésében. Nem szeretett dörgölőzni senkihez hatalmashoz. Érezte, hogy neki joga van a munka alkalomhoz tehetségénél fogva.

Adásunk témája: Lechner Ödön és a magyar szecesszió. A műsorban szó lesz Lechner Ödön családjáról, gyermekkoráról és tanulmányútjairól. Természetesen azokról az épületekről is beszélünk, melyek világhírűvé tették őt és azokról az anyagokról is szó lesz, melyeket újításként használt ő is.