Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Van idő minek rohanni ebben a nagy melegben könnyen napszúrást kap az ember és valóban a békési Sarkad határában a Fekete-Körös vízen ráérősen folydogál a gátak közé szorított folyó testi Jámbor fajta a kanyarokat alapjáraton hátúszásban fütyörészve veszi be semmi kedve határokat feszegetni néha még az is megesik, hogy bele alszik ebbe a fene nagy tempóba ilyenkor álmodik hatalmas kiterjedésű mocsár világról szabályozatlan vizekről az egykori Sárréti vidékről a régmúlt -ról, merthogy azóta a vizeket elvezették a mocsarakat kiszárították a folyókat is új mederbe terelték még őfelsége és Ferenc József is járt Sarkadon 1800 57-ben, amikor megtekintette a befejezett víz programot egy óriási nagy lápos terület terült el a Gyulai Vár Gyula és Sarkad között és volt található az úgynevezett Sarkadi tó sok ilyen középkori térképpel szerepel vezér lapos terület volt el fél méter néha méteres vízben és Siem Szigeteken művelték a földet a víz szelídítés előtti világot ma már nehéz elképzelni pedig Sarkadon a török időkben még vár is állott, no nem kőből, hanem szőlőből és földből amíg Gyula alatt a fehér addig Sarkad határában a Fekete-Körös tekereg a bihari hegyekből ered közel 4 így 1000 négyzetkilométerről szedi össze a vizet és a teljes szakasza a 168 kilométer most már ebből a magyarországi szakasz pedig 20 és fél kilométer valahol egész vadis sebesen folyik itt nálunk itt Magyarországon ugye amputál már ugye belép a magyarországi területén sarkal területére és itt viszont már csendesebb itt itt ezen a része, hogy egy duzzasztott vízzel találkozhattunk nyáron, ami azt jelenti, hogy békés alatt van egy duzzasztómű ami nyáron befogja a vizet, hogy maradjon is vízzel a folyókba a sima ránctalan víztükör, tehát csak ideiglenes állapot esőzések során a Fekete-Körös összevonja a szemöldökét és alaposan nekifeszül a gátnak itt is volt már átszakadt a gát ugye nem is most a nagyon régen a 70-es évekbe hegyekből a víz is esőzések vagy őszi idők alkalmával ez ez előfordul, hogy ki is lép a medréből egész magasra fel is jön a fekete és a Fehér-Körös találkozásánál inkább a hűs habókra vágyó ember merészkedik le a vízhez a Kettős-Körös Gyulai és Dobozi partja szabadstrand da alakul a melegben a Körösök vidéke a töltésekkel megzabolázott folyókkal levágott holtágakkal időszakos kis vízfolyásokkal izgalmas turistacélpont sarkadiaknak megszokott dolog az mondjuk csak idejössz. szerintem túrázzanak nagyon nagy élmény lesz, mert ugye Kajakoznak is rajta, hogy egész nyáron kint vannak az emberek is jól érzik magukat kerékpárutak vannak építve ide, úgyhogy egész nagyon vonzása nyáron, hogy ezeknek a vizet, meg a Körös hűsítés különleges mikroklímát biztosít nemcsak a vízbe merészkedők -nek a környező növény és állatvilág -nak is a sarkad remetei erdő a térség egyik legnagyobb egybefüggő erdőterülete szinte csalogatja a természetjárókat azokon a területeken találunk most erdőterületeket főleg így, ahol most és vagyunk nagyobb, összefüggő területeket, amelyek többlet vízzel vannak ellátva , nagyon jó példára az elmúlt időszakoknak az aszályos elképesztő nyári meleg időjárása, ahol még ezeken a lényegesen magasabb talajvizű helyeken is sínylődnek az erdő érdekes, hogy 2 3 évszázaddal ezelőtt még itt is a mocsár volt az Úr akkoriban fával erdővel csak a magasan fekvő területeken találkozhattunk volna itt jellemzően őshonos fafajokat találunk ez durván 1000 hektáros nagyságrend tulajdonképpen ez egy nagyobb erdő foltnak a része, ha elindulunk Békéscsabától a pósteleki erdő utána a Ghánai erdő ez a sarkad remetei erdőtömb, ahol most vagyunk, és ha megyünk tovább Gyula felé, akkor Marian mályvádi erdőtömb alkotja ezt a majd 6000 hektáros erdőterület a piros túraútvonalának Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában valaha Árpád-kori földvár állhatott a nép monda szerint egy táltos falu bíró Sámson építette, aki szerelmi bánatában rabló vezérnek állt Sámson vár újjáépített kapu tornya nyitva áll a túrázók előtt a 104 évvel ezelőtt Trianon után az ország keleti végére került Sarkadot a történelem megpróbáltatásai akkor sem kerülték el, amikor a város még biztonságot jelentő nehezen járható ingovány Okés nagyvizek vették körül a török csapatok gyakorta ide találtak még a császári a kis ostromolták a várat 1780 táján kapta meg az almás gróf Sarkadot mint birtokok mint uradalmat szabad így mondani nagyon korszerű állattenyésztést vezettek be korszerű földművelést híres volt Sarkadnak valamit, akkor a szürkemarha-tenyésztésre Sarkadot nem kímélték az elemek többször elöntötte a víz és bőségesen pusztította a tűz is 1866-ban több mint 70 lakóházba a városházába és még a református templomba is irgalmatlanul belemart a vörös kakas ez 1700-as években, és hát itt templom 1638 óta van Református Gyülekezet bizonyíthatóan konkrétan egy úrasztali pohár, amelyen ez a dátum szerepel közelebb élik hajdúváros, ezért inkább azt gondolom, hogy a lakosságnak a reformátussága volt itt a jelentős és nem pedig a földesúri ezt csak azért is gondolom lehet később, aki földesúrként jelen van a városban, az már katolikus 20 Sarkad a múlt század közepén még Bihar vármegyéhez tartozott Trianon előtt Nagyváraddal és Nagyszalontával volt jelentősebb összeköttetések közvetlen kapcsolata abból is tudjuk ezt, hogy maguk az építők, akit megépítették ezt a templomot, amelyben most vagyunk azok nagyszalontai mesterek voltak maga a templom is én büszkeség a városnak ugye az a 8 fia tornyos kilenct ől és templom ez tulajdonképpen a sarkad ők úgy mondják, hogy nincs még ilyen a világon Linzben is át egy ilyen templomtorony és mivel hajdúk voltak az itteniek is hajdúk katonáskodnak mint zsoldosok eljutottak Leedsbe is ugye az osztrák császár Sági hadseregből és ott látták meg ezt a szép templomtornyot is hozták haza hírét, hogy az milyen szép, hogyha már megépítjük az újat, akkor legyen ez közben a Lindsay templom leégett így 9 tornyával a Sarkadi egyedülállóvá vált a világon, bár nagyon kifosztotta magát a gyülekezet azzal, hogy ezt a tempót megépítette, tehát nagyon sokat kellett rá áldozni , de áldoztak rá és ez egy jellegzetesen mondjuk így református vagy egyházi gondolkodások esetbe, hogy akkor építsünk nagyobbat és szebbet és különlegesebbek és csúcsosabb ott a csúcsok a fia tornyok az erdélyi haranglábnak mintájára készültek Sarkad egy másik jellegzetes, de kevésbé ismert tornya vagy inkább antennája Nagy Béla rádióamatőr háza mellett található a Ha a 8 BL hívójelű rádiós azonban nemcsak az éteren keresztül tartja a kapcsolatot a világgal rádiós tájfutóként sokfelé megfordult 2018-ban Dél-Koreából világbajnoki aranyérmet hozott haza a vörös partjára, mint amatőr rádiós tájékozódási futó a versenyző ismeretlen terep bele fut ki a starthelyéről az a dolgunk a elkezdik az adás tudja ezeket Hangya versenyzésről irány érzékeny készülékkel pedig meg kell határozni az irányokat és fejben el tudja helyezni arra az adott térképre, a hangerő ségből az irány szögből ezeket az adókat ezt a sportot rókavadászat annak is nevezik a ravazdi módon elrejtett adókat megtalálva kell minél gyorsabban beérni a célba Nagy Béla 1973 és 89 között a magyar válogatott kerettagja volt, de edzőként is segítette a Magyar Rádióamatőr Szövetség színeiben versenyző magyar csapatot az én edzőjét elővettem az éppen a Fekete-Körös partján, mert végső soron ott dologból olyat csinálni, hogy lefut oka töltésért elfutok a töltésre résztávos futásokat egyebeket tudott megvalósítani és gyakorlatilag senki nem zavar, ezt már 1965 óta néven kisebb-nagyobb kihagyásokkal települ társadalomért és jó, mert, hogy ugye Erdélybe van, nagyon jó levegő van fizikailag igen-igen igénybe veszi az ember ezt egyszer meg szereti az ember és nem tudja abbahagyni Nagy Béla nemcsak a gáton legény, hanem az adó-vevő készülékek előtt is nincs olyan ország a földön, ahol lejárt volna a rádióhullámok hosszának neki még Észak-Koreát is sikerült bevenni a Gyulától mindössze 15 kilométerre található Sarkad az egykori Bihar vármegye délnyugati csücskében büszkén húzza ki magát, ha a múltját fürkészik van is mire büszkének lenni, hiszen a neve sem a napokban vagy az előző századokban került fel a térképre, hanem bizony már az Árpád-korban 1138 1138 szeptember harmadikán fordul elő először a sarkad név 2. van Béla királyunk adománylevelével ott fordul elő Sarkad neve, hogy szurkolt ugye latinul volt írva, és innentől tudjuk rivals sarkat település körülbelül 9 ezren mondják otthonuknak a magyar-román államhatár szomszédságában a legdélebbi Hajdú várost, amelynek közepén egy igazi Tündérkert A Ííí Danny alakították át az egykori vályogvető gödröt itt a természet és az ember együttélése mindenképpen megörökítésre érdemes hol van még egy olyan hely, ahol a magyar madár a gólya együtt várja a kapást a horgászat úgy ezek nem, nem túl mély tavak nagyon könnyen megfordul benne a víz, viszont nagyon jó a minősége még, hogy kemény az aljzat és a vize pedig a Fekete-Körös fölkapjuk közvetlenül 2 csatornán keresztül és onnan tápláljuk egyébként, ami nagyon tiszta is nagyon kellemes a halaknak a tavi halak tehát folyóvízben élik mindennapjaikat és akadnak köztük kifejezetten méretes példányok is a horgászok nagy örömére az egyes tóba 25 kiló fölötti pontyunk is van például az idén még nem fogták meg, de, de tavaly megfogták kettőször is, de nagyon sok benne nyilván ez a 10 fölötti egyiket-másikat elnevezik be chippelve nincsenek valamelyike például krumpliszsák -nak hívják meg a zaklatja elintézettnek krumpli is kellenek például aranyosak, de van véli Filip Bangó rate srácok, amiket nézzék ugye filmeket elnevez vetik őket a békés pontyok és amurok mellett azonban vannak örök éhes ragadozók süllők és balinok és réce húsra vágyó Gurmai harcsák is óriási vagyok, amik rendszerint megeszik a kacsáknak mondja kacsákkal vadkacsák nagyon szeretnek itt költeni jól érzik magukat, rengeteg a vízimadár, és hát azokat esetleg elfogyasztunk az egyes és a kettes túl határára hal megfigyelőtorony került, nem túl magas pont idevaló csinos takaros a tó és környezete kedvelt kirándulóhely, de nem csak a vizet szeretők járnak az Édenben, hanem azok is, akik a víznél egy jóval erősebb folyadék a pálinka kedvelői ugyanis éppen a tó szomszédságában található pálinkafőzdébe kerül a gyümölcs, ahogy a barack lelke is a palackba előtte azonban a cefrét magtalan itt amiket frissek a cefréket nem romoknak még meg nincs akkora veszteség jó cukortartalmú gyümölcsök voltak, úgyhogy meg szép kellemes illatú ízű pálinkák készülnek a cefrének az elkészítése a minőségnek és a mennyiségnek a az alapja épp érett egészséges gyümölcsből szabad pálinkát készíteni oda kell figyelni a gyümölcsnek a feldolgozására oxigén jelenlétére, tehát sok feltétele van annak, hogy jó minőségű végtermék készülhessen Tóth János 35 évvel ezelőtti házassága révén csöppent a pálinka világába beletanult és megszerette ezt a munkát békés egyébként Silva abban is erős a múlt évihez képest szerintem háromszoros mennyiségű gyümölcs termés várható, tehát igen jelentős szezonra kell készülni a múlt évünk az ennek a régiónak gyümölcs szempontjából nagyon gyenge volt töredék gyümölcstermés volt és korábbi vajon volt olyan, hogy 40 50.000 liter pálinkát is kifejeztünk őszi szezonban a lakosság részére a pálinka mennyiségének csökkenése nemcsak a kevés és drága gyümölccsel indokolható, hanem azzal is, hogy sok esetben inkább az idősebb generációké szív cefrét fűzzek pálinkát észre lehet venni a kapacitásunk van és a üzem kihasználtságán sajnos vagy a régi öregek részben egy részük sajnos meghaltak őnekik minden érték voltam-e ház körül megtermett mikor élet a gyümölcs, akkor a mi lekvárnak ment, ami befőttnek félretették nem seperték az árokba összeszedték összegyűjtötték kifőzték is ugyanúgy félretették a pálinkát egész évre tehát fiataloknál és azért sokan jelentkeznek meg készítik meghozzák, illetve a tanítom őket, de nem olyan nagy tömegben, mint annak idején ezelőtt 20 évvel Tóth János azt mondja az idei év már csak azért is különlegesnek számít, mert végre nem fogyott el a barack így 2024-ben ismét készült kajsziból is pálinka Sarkadon a magyar-román határ menti kisvárosban 101 évvel ezelőtt Kónya Sándor néven csillag született ragyogás árról sok-sok éven keresztül még a szülei sem tudtak még nem a Gyémánt torkú hentes inas egyszer csak énekelni kezdett Kónya Sándor kvalitásainak köszönhetően lépcsőfokokat, sőt, egy egész lépcsőházat átugorva Sarkadról a Zeneakadémiára költözött tanulmányait meg kellett, hogy szakítsam, mert ugye jött a 2. világháború itt Németh hadifogságba került és onnan kiszabadulna utána a tanulmányai folytatva kerültem Olaszországba Milánóba, sőt utána Párizs San Franciscó- New York, tehát azt lehet mondani, hogy a világot bejárta a metropolitának is örökös tagjává választották a milánói Scalának és szintén világhírű operaénekes lett a népmesébe illő történetről és főszereplőjéről a Sarkadi Kónya Sándor emlékszobában rendeztek kiállítást a szomszédos helyiségben a helyi művészek alkotásai kapnak helyet Itt láthatóak kesztyűs Ferenc tűzzománc festményei is a művész egyik alkotása az általános iskola falán vált jelképpé és ha már jelkép, akkor van itt még valami egy kémény, amely az egykori cukorgyár helyét mutatja Tisza István is többször járt itt ezt biztosan tudjuk mehet részvényes óta cukorgyárba, ami 1912 beindult be teljes gőzzel zakó kerültek ide cseh, osztrák és egyéb ilyen Czupor főző közte ide beolvadtak Tisza István Geszti uradalma Sarkadtól 27 kilométerre volt a család egykori kastélya, amelybe 2 miniszterelnök is otthonként járt haza a közelmúltban új funkciót kapott és a pincétől a padlásig teljesen megújult Magyarországon nem nagyon van még egy ilyen kastély, ahol ennyi eredeti bútort sikerült visszaszerezni a kiállításnak volt aukciós hirdetve, hogy akinek van tulajdona, akkor ezt visszavásárlásra kerül a családtagok nagyon sok mindent felajánlottak van itt Gesztely egyesületünk Tisza-család Geszti emlékről Egyesület a neve, aki már évek óta ilyen tárgyi emlékek felkutatásával megőrzésével foglalkozik, itt minden egyes tárgyi minden egyes bútor maga a történelem a kastély utolsó tulajdonosa Tisza Kálmán Lajos és családja a 2. világháború végén emigrált a kastélyból 2 képet is magukkal vittek nem merték kibontani, mert olajfestmények ől van szó, és végig fel volt így göngyölítve 80 évig végül egy magyar származású restaurátor restauráltak kint Amerikában és a leszármazottak gróf Tisza Ilona és családja adományozta vissza kiállításnak ide Magyarországra a kastélyt többször átalakították átépítették az évszázadok során a 2. világháború után termény raktárnak is használták, majd évtizedekig elemi iskolaként működött a kastélyparkban ma is áll a ház, amelyben 1851-ben Tisza Domokos házi tanítója Arany János lakott, a kastélytól alig 100 méterre található Békés egyik legidősebb épülete a református templom asszó székkel szemben a Tisza család tagjai ültek, én úgy tudom, hogy a miután 1945-ben elhagyták Magyarországot senki nem ült az ő helyükben az istentiszteletek alkalmával, amikor ők hazalátogatnak a család leszármazottai, akkor igen ők ülnek oda, de krónikákban is meg van nevezve, hogy ez a Tisza családnak a templom Béli helye és ők ezt tudják az egyház fenntartó Tisza-család nemcsak a településnek a templomnak is gondos gazdája volt több levelet olvastam, amit Tisza István miniszterelnök a fiához írt intelmek ként, hogy akinek több adatot annak többet is kell tennie, amikor miniszterelnöksége idején Ferenc József udvarában tartózkodott Bécsben sűrűn nézte az óráját, és végül már amikor látta, hogy hosszúra nyúlik ez a miniszteri megbeszélés, akkor azt mondta Ferenc Józsefnek, hogy neki most el kell mennie, mert Geszten Presbiteri ülés lesz és onnan nem szeretne elkésni a Tisza család nemcsak élt és gazdálkodott, de temetkezett is a településen a 106 évvel ezelőtt merénylet áldozatává vált Tisza István miniszterelnököt is a geszti családi kriptában temették el.

- Van idő, minek rohanni! Ebben a nagy melegben könnyen napszúrást kap az ember. És valóban a békési Sarkad határában a Fekete-Körös vízen ráérősen folydogál. - A 104 évvel ezelőtt Trianon után az ország keleti végére került Sarkadot a történelem megpróbáltatásai akkor sem kerülték el, amikor a város még biztonságot jelentő nehezen járható ingoványok és nagyvizek vették körül. - A Gyulától mindössze 15 kilométerre található Sarkad az egykori Bihar vármegye délnyugati csücskében büszkén húzza ki magát, ha a múltját fürkészik. Van is mire büszkének lenni, hiszen a neve sem a napokban vagy az előző századokban került fel a térképre, hanem bizony már az Árpád-korban. - Sarkadon a magyar-román határ menti kisvárosban 101 évvel ezelőtt Kónya Sándor néven csillag született.