A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: A mohácsi vész. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején megnézzük majd, hogy mik a magyarországi és nemzetközi előzményei a mohácsi vésznek. Aztán beszélgetünk majd Tomori Pál érsekről, II. Lajos királyról, és természetesen mindazokról, akiknek döntő része volt a mohácsi ütközetben. Később részletesen megtárgyaljuk majd, hogyan folyt le a mohácsi ütközet, végül pedig annak következményeit vizsgáljuk meg. - 1517. október 31-én Martin Luther Ágost-rendi szerzetes kitűzte a wittenbergi vártemplom kapujára az egyház belső megújulását követelő legendás 91 pontját. Ezzel megkezdődött az a csaknem egész Európára kiterjedő társadalmi és egyházi mozgalom, amely reformáció néven vonult be a történelembe. Négy évvel később, 1521 tavaszán, amikor már híre járt, hogy az ifjú I. Szulejmán szultán haddal indul Magyarország ellen, a Magyar Királyság követei útján a német birodalmi gyűlés segítségét kérte. A wormsi birodalmi gyűlésre érkező két magyar birodalmi követ, Balbi Jeromos és Werbőczy István, a török sereg közeledtének hírét előadván, ebédre hívta az ott tartózkodó Luther Mártont, hogy hitvitába szálljon vele az egyházat forradalmasító tanainak mibenlétéről. Egy hónappal később a szultáni sereg megindult Magyarország ellen, és augusztus 29-én, szívós ellenállás után beveszi a déli magyar határvédelmi rendszer kulcserősségét, Nándorfehérvárt, azaz a mai Belgrádot. A török előrenyomulásának és a reformáció terjedésének története a továbbiakban is összekapcsolódik. - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót a mohácsi vész nemzetközi előzményeiről. - A mohácsi csatát nem lehet önmagában tekinteni, hanem az európai történelemnek a szerves része. Nyugat-Európában ekkor egy nagyhatalmi konfliktus zajlik. A francia király, I. Ferenc, aki a Valois-dinasztiának a tagja, és V. Károly, aki a Habsburg-dinasztia tagja, közöttük, ezt nevezzük a Valois-Habsburg konfliktusnak, amely lényegében egész Európát felöleli. Egy klasszikus szövetségi rendszer jön létre 1515-ben, amikor a Habsburgok a Jagellókkal házassági szerződést kötnek. Ezzel létrejön egy Habsburg-Jagelló szövetség, amelyik áll Lengyelországból, Csehországból, a Német Római Császárságból, valamint Spanyolországból. Ezek a területek lényegében harapófogóba fogják Franciaországot, amelynek I. Ferenc az uralkodója. I. Ferenc szeretné ezt a harapófogót Észak-Itália felé szétfeszíteni, ezért rendszeresek Észak-Itáliában a háborúk ebben az időszakban. I. Ferenc gondolatmenetében jelen van az ellenségem ellensége a barátom opció is, éppen ezért elkezd fokozatosan kapcsolatokat keresni az Oszmán Birodalommal is. Tehát tulajdonképpen Magyarország ebben a szituációban Habsburg Jagelló szövetségi rendszernek a tagjaként, francia ellenes koalíciónak a része. - Amikor arról beszélünk, hogy van egy francia ellenes koalíció, és van egy nemzetközi helyzet, akkor itt érdemes megvizsgálni ugyanígy, hogy a magyar királyság helyzete milyen volt ekkor. - Azt kell látni, hogy Mohács idején már leszállóágban van a Magyar Királyság, tehát azzal, hogy a Jagellók és Dobzse László átveszi a hatalmat, ezzel egyértelműen gyengül az országnak az ereje. Most ha egy picit visszamegyünk az időben, Hunyadi Mátyás halálától indul ez a gyengülés, és Mátyás idején is azért ennek a magyar-török szembenállásnak nem mi voltunk a fő esélyesei. Hogy csak néhány számot megnézzünk, a korabeli Magyar Királyságnak a lélekszámát 4 millió főre becsülik, az Oszmán Birodalomét pedig 20 millió főre. Tehát az erőviszonyok nem mellettünk szólnak. Nem véletlen, hogy Hunyadi Mátyás is úgy vállalt volna egy nagy török ellenes hadjáratot, hogy Európából kiűzze a törököket, hogyha meg tudja szerezni a német-római császári címet. Ő azt jól tudta, hogy neki azért van szüksége a császári címre, hogy egyenrangú ellenfele legyen a töröknek. Ez nem sikerült, ezért nem vállalkozott erre a hadjáratra, tehát egyértelműen az erőviszonyok a törökök mellett szóltak. - Ráadásul az erőviszonyok Mátyás halála után jelentősen eltolódnak meghódítja a Közel-Keletet, legyőzi a perzsákat, utána még Egyiptomot is meghódítja 1517-re. Tehát az eddigi kétszeres túlerő gazdasági szinten négyszeresre növekszik. Tehát a Magyar Királyság bevételének a négyszeresével rendelkezik a török szultán. - Amikor azt mondtad, hogy a Magyar Királyság helyzete egy meggyengült pozíció, és a török birodalom pedig egy megerősödött pozícióban van, ez szinte magától értetődően fogja vonzani a törököket abba az irányba, hogy Magyarország felé támadó hadjáratot folytassanak. - A Magyar Királyság, ami egy erős középhatalom mindenképp ekkor még, ebben az időben, gyakorlatilag ekkor már túl van a csúcson. A Török Birodalom pedig Szulejmán szultánnal most fog a csúcsra érni. Az 1500-as években eléri csúcsát az Oszmán Birodalom. - A királyok mellett van egy nagyon fontos szereplője ennek az egész konfliktus rendszernek. - Igen, Szapolyai János erdélyi vajdaként állandóan harcol a törökkel, és szembesül ezeknek az erőtényezőknek az eltolódásával. Ugyanakkor azt a részt nem látják, hogy Szulejmán már nem tud keletre hódítani. Keleten már véget ért a terjeszkedési lehetőség, tehát az új uralkodó teljes erejével majd Buda felé, Magyarország felé, Európa felé fog fordulni, ha hasonló sikereket akar elérni, mint Szelim, az édesapja. - Mohamed próféta Medinába költözésének 932. évében, a világhódító szultán felemelte a fényes hadjárat zászlaját, hogy hatalmas karjával kitépje a gonosz hitetlenség erős gyökerű fáját az iszlám rózsaligetének mellékéből. Egy pompás hadsereg élén megindulván az volt a szándéka, hogy a gonosz fajzatú ellenségnek és a tévhitnek haszontalan testéről kemény harc és küzdelem segélyével lerántsa a fennmaradás díszruháját. A gyaurok seregének gonosz vezére, Lajos király, mint egy második Szijávus rohant a csata félelmes tüzébe, és míg vitéz bégjeinek és derék vezéreinek egy része elesett, más része pedig elfogatott, ő megállta helyét a csatatéren. - Beszéljünk most egy kicsit a két hadseregről, a két összeütköző hadseregről, a török és a magyar hadakról. - Amikor a török hadak elindulnak már Magyarország ellen, akkor még a magyar rendek a rákosmezei országgyűléssel foglalkoznak. Ott nagyon fontos személyi kérdések vannak, amik jobban érdeklik a magyar rendeket, mint az, hogy mi lesz az országgal. Fontos tudni, hogy ekkor már, 1526-ban a déli védelem lényegében nem létezik, tehát 1521-ben elesett Nándorfehérvár, Szabács, Zimony, tehát nyitva van az út a szultáni hadak előtt. A szultáni had eléggé jó tempóban halad északra, Magyarország felé a megszokott hadi úton, ellenben a Magyar Királyság hadereje nagyon vontatottan gyülekezik. Az első nagy probléma az, hogy a rendek úgy gondolják, hogyha királyi had, akkor a király is induljon. A királynak az elindulásához kötni a magyar hadsereg összegyűlését, azért egy eléggé merész elképzelés, ami miatt még lassabban gyülekezik, és nagyon lassan indul el. Nagyon fontos látni, hogy amikor a török had átkel a Dráván, akkor van Tolnánál a magyar sereg. Budáról Tolnáig eljutni ugyanannyi idő volt, mint nagyjából Drinápolyból a Dráváig. Tehát a két sereg mozgása is teljesen különböző, és még így sem érkezik be az összes várható erősítés a magyar táborba. - És a létszámokról mit tudunk? - A magyar had mintegy 26 ezer főre tehető, ami a kor Európájában egy jelentős haderő, tehát a Magyar Királyság európai színtéren megfelelő haderővel bír a maga közép hatalmi státuszának. - Hátha még a Szapolyai serege is ott lett volna, igen. - Igen, de a sokkal nagyobb Oszmán Birodalom mintegy 60 ezer fővel közelít, ami a birodalmak közötti különbségben is látszik. Tehát nem véletlenül alakul ki ez a különbség. - Beszélgessünk most egy kicsit a magyar hadak vezetőiről. - Tomori Pál a megbízott főkapitány ebben a csatában. Neki nagyon érdekes az életútja. Ő a csuhás hadfi, ő egy nagyvilági férfi, tehát egy nemes ember, nemesi származású, egy kiváló hadvezér, aki egészen odáig jut, hogy budai várkapitány lesz, tehát magas katonai pozícióban. De amikor meghal a második menyasszonya is, akkor hátat fordít a világi életnek, és ferences szerzetesnek áll. Ez így is van néhány évig, de mindenki tudja, hogy ő milyen képességekkel, milyen hadvezetői képességekkel bír, és ezért igazából 1523-ban nem más, mint a pápa az, aki gyakorlatilag rákényszeríti, hogy visszatérjen a világi életbe, még pedig oly módon, hogy kinevezi kalocsai érseknek. Na most a kalocsai érseki cím azzal együtt járt, hogy ő lett a déli végeknek a főkapitánya. 1523-ban hozzá is lát a déli végek védelmének a megszervezéséhez. Nagyon fontos megemlíteni a szávaszentdemeteri csatát, amikor 12-13 ezer fős, nagyon jelentős török sereg ellen arat győzelmet. Ha megint egy kicsit az erőviszonyokról beszélünk, akkor azt látni kell, hogy az ott elveszített 3 ezer magyar katona nagyon hiányzik Mohácsnál. Tehát amíg 3 ezer főt a szultán nagyon könnyen pótol, addig a magyar király nem. - De miért pont Mohács lett a színtér? Az előbb már említetted, hogy hogyan gyülekeznek, és merre felé haladnak a hadak, de miért pont Mohács? - Tomori választja a csatateret Mohácsnak. Hogyha megnézzük a korabeli földrajzi adottságot, lényegében egy cső. Az egyik oldalon a Dunának az ártere akadályozza a felvonulási részt, a másik oldalon különböző vízfolyások korlátozzák. Tehát lényegében két vízfolyás közé van felállítva a két sereg. - Tehát keskeny hadszíntérről van szó. - Keskeny, igen, és itt viszonylag nehéz átkelni ezeken a mocsaras részeken. Ezek nincsenek szabályozva, amikor arrafelé járunk, hanem jelentős ártérrel rendelkező mocsárvilággal övezett folyókról, vízfolyásokról van szó. Ez nagyon kedvező a magyar seregnek, mert a magyar lovasság kb. olyan széles harcvonalat tud képezni, mint a két vízfolyás közötti szabad tér. Tehát tulajdonképpen a magyar lovasságnak ez kifejezetten alkalmas. - Annyival kiegészíteném, hogy az eredeti helyszín Tomori szerint nem Mohács lett volna, hanem délebben állította volna meg a törököt, tehát egy folyó átkelés közben, egy nagy létszámú sereget talán ott a legkönnyebb megállítani, amikor átkelnek a folyón. Itt visszacsatolva arra, amiről már korábban szó volt, tehát a lassú gyülekezés ezért is probléma, mert nincs, tehát kétezer katonája van Tomorinak, hogy a Drávánál megállítsa a törököt, ami nyilvánvalóan kevés, és a töröknek egy egész hete van arra, hogy a Dráván építsen egy hidat, és azon átkeljen. - Lajos király leesett a lováról, beleesett a Csele-patak tavába. Csele-patak, Csele-patak régi szeder indája, ott veszett el Magyarország királya. - A csatában és a futás közben a királyon kívül elvesztek az egyházfők is: Szalkai László esztergomi érsek, Tomori Pál kalocsai érsek és fővezér, Paksi Ferenc váradi, Méri Fülöp pécsi, Paksi Balázs győri, Csávoly Ferenc csanádi, Parinai György boszniai püspök. A főurak közül: Zápolya György, Szepessy gróf, Tomori Pál mellett a másik fővezér, Drágffy János országbíró, Országh Ferenc főudvarmester, Korlátkői Péter és Trepka András főajtónálló, Horváth Simon, Szécsi Tamás, Perényi Gábor, Sárkány Ambrus, Palóczy Antal, Csetrinyi Mátyás, Frangepán gróf, Bánffy Zsigmond, Hampó Ferenc, Batthyány János, a cseh Slik István és több más cseh és morva úr. - Azt hiszem, hogy beszélgetésünk legizgalmasabb pontjához értünk, mert most magáról a mohácsi csata lefolyásáról fogunk hallani. - Az erőviszonyok nem Tomorinak és a magyar hadnak kedveztek, ezért, ahogy Géza is említette a helyszínválasztást, ezzel próbálkoztak, illetve a taktikával. Ami az egyetlen esélye volt ekkor a magyar haderőnek, egy nagyon gyors támadás, tehát egy nagyon gyors lovas roham, amivel sikerül zavart kelteni a török seregek között, és ezzel elérni azt, hogy talán akkor visszavonulnak, és az oldalsó török seregek nem tudnak bekapcsolódni. Az tény, hogy habár a magyar közbeszédben sokszor lesajnálóan beszélnek az ekkori magyar hadakról, mondtuk, hogy egyáltalán nem volt, tehát nagyon jelentős volt a magyar haderőnek a létszáma. Azt is el kell mondani, hogy nagyon vitézül küzdöttek. Abból a névsorból, ami elhangzott, hogy ki mindenki halt meg, akik micsoda pozícióban voltak, egyértelműen kitűnik, hogy itt tényleg mindenki vitézül harcolt, és a taktika pedig, habár volt olyan pillanata a csatának, amikor úgy tűnt, hogy ez sikerülhet, de igazából a túlerő győzött. - Azt hiszem, hogy nagyon fontos dolgot mondtál, mert amikor felsoroltatott, és az előző bejátszóban láthattuk és hallhattuk, hogy az akkori magyar katolikus egyház teljes vezető rétege feláldozta az életét a hazáért, hiszen látjuk, hogy nemcsak Tomori Pál fog meghalni, hanem szinte az összes püspök. Látjuk azt, hogy a magyar politikai vezető réteg is ott pusztul Mohácsnál. Tehát igazából azért arról van szó, hogy egészen más ez, mint ahogy eddig gondolkodhattunk arról, hogy a 16. században milyen volt a Magyar Királyság, és ezek a gaz főurak hogyan viselkedtek, vagy az egyház hogyan viselkedett, hiszen látjuk, hogy amikor a hazát kell megvédeni, akkor bizony ők az életüket áldozzák érte. Amikor a csata lefolyásáról beszélünk, akkor természetesen ennek fázisai is vannak. - Igen. A haditervnek az volt az alap koncepciója, hogy a mohácsi síkra, dombokra, síkra leereszkedő oszmán haderők külön-külön merik meg, tehát tulajdonképpen nem a teljes haderővel zajlik sohasem a csata, hanem mindig csak egy-egy részével. Úgyhogy amikor megindul a magyar lovasság, akkor ebben bízik is, és a roham kezdetén sikeres is. Az első egységeket sikeresen megzavarják és szétverik. Azonban fontos látni, hogy ez a világ ekkor legjobban szervezett hadereje, tehát azt a hibát, amiben bíztak Tomoriék, hogy nem sikerül a török csapatoknak egyenletesen megjelenni a csatatéren, és folyamatosan újabb és újabb egységeket bevetniük a csatába, hogy ebben hiba történik, elcsúsznak, lesz valami szünet, ez nem történik meg. Hanem Szulejmán nagyon ügyesen, folyamatosan hanem folyamatosan harcolnak. A lovas rohamnak pont az a lényege, hogy van egy lendülete. Egy páncélozott ló a maga tömegével lényegében a korszakban megállíthatatlan, ugyanakkor hiába van az első győztes roham, utána nincsen új lendület. Ez a lendület akad el, illetve omlik össze a janicsárságnak a puskatüzében. Itt fontos látni, hogy négyezer puska dördül el, és harcol a lovagokkal szemben, ami egy óriási mennyiség ebben a korszakban. - Azt hiszem, hogy ez egészen döbbenetes. Gyakorlatilag négyezer janicsár lőtte a támadó magyar hadsereget folyamatosan? - Nem folyamatosan, hanem ez a csatának a második szakasza, amikor a megzavarodott első török hadtest után a janicsárok belépnek a küzdelembe, és a már nem rohamozó magyar lovasságot elkezdik közelharcban gyilkolni. - Úgy látszik, hogy változnak az esélyek. Az elején úgy néz ki, hogy van esély. Hogyan változik a csata folyamán ez? - Egyértelmű, hogy fölülkerekedik a török haderő, és gyakorlatilag ennek a 26 ezer főnek döntő többsége ott is marad a csatatéren. A gyalogság lényegében teljesen megsemmisül, nem tud menekülni, és a lovasságnak egy része, néhány ezer fő az, aki aztán túléli az ütközetet, és egyébként nagyon sok információt tőlük tudunk a csatáról. - Hogyan fejeződik be ez a csata? Végül is az utolsó fázisra volnánk kíváncsiak. - A gyalogság ott marad, a lovasság elmenekül, elmenekítik a királyt is, II. Lajost, aki, nem tudjuk pontosan hogy, de a hagyomány szerint a Csele-patakban leli halálát, és így király nélkül és vezető réteg nélkül marad az ország a csata után. - Kisfaludy Károly: Mohács. Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! Hollószárnyaival lebegett a zordon enyészet, s pusztító erejét rád viharozta dühe, s vak diadalma jelét robogó villámival itten honni vitéz seregink holttetemikre süté. Tomori! Büszke vezér! Miért hagytad el érseki széked? Nem halt volna hazánk dísze, virága veled. Harc tüze lángítá bizton viadalra kikelted, s érted mennyi dicsők estenek áldozatul! Szűk vala egy ország! Be kicsiny most néma lakásod. Tárogatód megszűnt, rozsda emészti vasad. Nyugodj! Rajtad üzé dölyfét a csalfa szerencse, a békítő sír enyhe takarja porod. - Nem kerülhető meg az a kérdés, hogy mik a mohácsi csatavesztés tanulságai és következményei? - Mohács mindenképp egy korszakhatár. Ha például Trianonról beszélünk, akkor azt látni kell, hogy az a független Magyar Királyság, ami kiterjedt az egész Kárpát-medencére, az lényegében ekkor omlik össze, a mohácsi csatasíkon. Tehát ekkor rövid időn belül megtörténik az ország három részre szakadása. - 1541-ben, ugye?! - Így igaz! Aztán innentől kezdve van Habsburg uralkodónk, és elindulnak olyan folyamatok, ami hatalmas pusztítást hoz. Ha egy picit még maradunk Trianon témakörnél, itt az is rengeteg, hogy ott meghal közel 20 ezer katona a csatasíkon, de azt látni kell, hogy ott gyakorlatilag egy tömegmészárlást rendez Szulejmán a déli vármegyékbe. Vannak olyan vármegyék, amelyeknek a 90 százaléka elpusztul. Ez történik aztán majd Erdélyben, és nagyon sok határmenti területen, és a következő évszázadokban meg a román vagy a szerb bevándorlás folyamatos. - Vagy a német, igen. - Így igaz! Gyakorlatilag egy nagyon nagy demográfiai változást is hoz az egész és így jutunk el odáig, hogy 1920-ban az országnak majdnem a fele nem magyar. - Sokan azt mondják, hogy tulajdonképpen a magyarság soha nem tudta végleg kiheverni Mohácsot. Tehát olyan folyamatok indulnak el, abszolút a demográfiai változásokra gondolva, amit utána nem nagyon lehetett már kiheverni. Amikor a következményekről beszélek, akkor ez az egyik következmény. De mi a nemzetközi következménye ennek? - Tulajdonképpen Magyarország határvidék lesz. Az össz európai konfliktusban a Habsburgoknak a keleti védvonala lesz, de a Habsburgok számára mindig a nyugat lesz a fontosabb. Éppen ezért ez egy pusztuló hadszíntérként fog működni, ami meglátszik a demográfiai változásokban is. Lényegében a terület népessége nem szaporodik a török időszak alatt, stagnál a népesség, illetve elviszi a török pusztítás. Tehát a következménye leírhatatlan, lényegében az összes további évszázadunkat meghatározza. - Azt hiszem, hogy amit mondasz, talán akkor szemléltethető a legjobban, ha Mátyás korában nagyjából ugyanannyi magyar van, mint angol, és aztán a 150 éves török uralom után pedig sokszorosa Anglia létszáma a Magyar Királyság létszámának. Én azt hiszem, hogy fontos beszélgetnünk arról, hogy a történettudományban és az irodalomban hogyan jelenik meg Mohács. - Nagyon érdekes Mohácsnak a megjelenése, ugyanis lényegében a Habsburg uralomnak a megindoklásaként szolgál a mohácsi vész, hiszen addig a magyarok viszálykodtak, nem tudtak együttműködni, jött a Mohács és jön az új virágkor, a Habsburgok által behozott rendszer. Kicsit hasonlít ez az angoloknál a Tudor-korszaknak a megindoklása a Rózsák háborúja, tehát a történet is elkezdi egyféleképpen értelmezni, ugyanakkor nagyon sokáig ez nincs kiforrva. Ez egészen a 18. század végén, 19. század elején kezdődik el, és nagyon jól mutatja, hogy Kazinczy például, amikor beírja a mohácsi csatát emléknapnak, ő még '25-be írja, tehát ő még a pontos évet nem találta el. - Nem tudja, igen. - Tulajdonképpen az 1826-os év, a 300. évforduló az, ami elkezdi a Mohácsot újra az érdeklődés középpontjába tenni. - Azt hiszem, hogy erről a 300. évfordulóról érdemes lenne beszélnünk. Hogy látod irodalmilag és történelmileg? - Kölcseynek a tanulmánya is akkor születik, Kisfaludy Károlynak is a híres verse is ekkor születik. Itt a reformkor hajnalán kerül be újra a nemzeti sorskérdések, a nemzethalál, a pusztulás, ezek a témák ekkor kerülnek újra előtérbe. Tehát ez a reformkornak az érdeme. Érdekes a 400. évforduló, amikor meg már túl vagyunk az emlegetett Trianonon, Horthy kormányzó idején egy óriási rendezvénysorozat van, emlékezés a 400. évfordulón a mohácsi csatára. Mohácsnál van csúcsa a rendezvénysorozatnak, a szerbek nincsenek jelen. Horthy el is mondja, hogy hát annakidején a szerbekkel együtt harcoltunk a török ellen, nyilván, habár most Jugoszláviának nevezik, de szemben állunk a szerbekkel Trianon miatt, de kifejezi abbéli reményét, hogy valamikor sikerül újra rendezni ezt a kapcsolatot. - Túl vagyunk a második nagy korszakhatáron. Tehát Mohács és Trianon az a két nagy korszakhatár, ami a magyarság sorsát tragikusan befolyásolta. - Nagyon érdekes, hogy 1926-ban Aggházy Kamil ötletére vagy javaslatára elkezdték letenni az Érdről Mohácsig vezető hadiút, ez a Buda-Eszék hadiút mentén az úgynevezett Lajos-köveket, amelyek mind a mai napig megvannak, sőt emléktúra is zajlik, hogy Budáról, Lajost követve elzarándokolni Mohácsra, és ott a nemzeti emlékhelyen leróni a kegyeletet. - Egyszerre megrendítő és szörnyűséges pillanata ez a magyar történelemnek, és emlékezetes pillanata is. Jobb lenne, hogyha nem kellene emlékeznünk ilyen pillanatra. Ugyanakkor arra gondolok, hogy a 300 és 400 éves évfordulóról beszélve közeleg az 500 éves, 2026-ban, amikor újra számot kell majd vetnünk azzal, hogy ebben a fél évezredben mit tettünk, mit tudtunk tenni és mit kell még tennünk azért, hogy a magyarság életképes legyen, maradjon, és valami új, jövőbeli alternatívát is tudjon adni az egész Kárpát-medence népeinek, különösen is az itt élő magyarság számára. Mohács mementó, egy fölemelt új, egy felkiáltójel, melynek egyik fele vörös, piros, mint a vér, a másik fekete, a gyász színe. Emlékezzünk így Mohácsra!

- A Könyvjelző augusztus 31-i adásában Takaró Mihály vendége KAS GÉZA történész és MÄRLE TAMÁS történelemtanár, beszélgetésük témája a mohácsi vész. Megismerkedünk a magyar királyság Mohács előtti helyzetével, beszélünk Szapolyai János hadseregéről, Tomori Pál érsekről és II. Lajos királyról. Emlékezünk a mohácsi csata hőseire, az ütközet lefolyására, áttekintjük a vereség következményeit, tanulságait, és irodalmi feldolgozásait.