A Könyvjelző szeptember 7-i adásában Takaró Mihály vendége B.Szabó János történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. Beszélgetésük témája az 1566-os szigetvári ostrom és Zrínyi kirohanása. Megismerhetjük Magyarország XVI. századi helyzetét az ország 3 részre szakadása után, és az oszmán birodalom további hódító terveit. Bemutatjuk a vár hős védőit és a Zrínyi család történetét. Végül megemlékezünk a szigetvári várkapitány dédunokájának, a költő Zrínyi Miklósnak Szigeti veszedelem című művéről. A műsorban részleteket láthatnak a Jókai Mór regényéből készült, A szigetvári vértanú c. filmből, Tordy Géza és Darvas Iván felejthetetlen alakításával. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Szigetvár ostroma. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején áttekintjük majd Magyarország helyzetét, a Magyar Királyság helyzetét 1566 előtt. Aztán beszélgetünk arról, hogy a törökök valóban Szigetvárra akartak-e menni, vagy valójában más volt a cél. Később megvizsgáljuk, hogy kik voltak Szigetvár hős védői, és hogy nézett ki a török hadsereg. Végül szót ejtünk majd a dédunoka Zrínyi Miklós híres eposzáról, a Szigeti veszedelemről is. - És most nemes vitéz barátaim, esküdjetek, mint én esküszöm: Urunk és Istenünk, hallgasd meg szörnyű imánkat! Ki belénk oltottad a hazának büszke szerelmét, ki erőt adsz a szívnek, hogy ne rettegjen a haláltól, íme lásd színed előtt leborulva hívő követőid, kik a tátongó sír fenekére tekintve merészen, elszántan küldik ez esküt az égbe. Úgy legyen üdvösség számunkra, ha a sírba leszálltunk, akként leljen utat lelkünk a csillagos égbe, úgy legyen áldva nevünk az utókor gyermeki ajkán, ahogy e szent falakat, melyek közt oltáraid állnak, végső csepp vérünk holtáig védeni fogjuk. Legyen örökre átkozott, aki esküjét megszegi, hogy még a haza áll és magyar él, ne feledjék gyáva futását, hamvaikat soha ne fogadja be a mostoha föld! Úgy áldj vagy büntess, ahogy azt megtartani fogjuk! - Úgy áldj, úgy büntess, ahogy azt megtartani fogjuk! Úgy áldj, úgy büntess, ahogy azt megtartani fogjuk! - Beszélgetésünk kezdetén ejtsünk néhány szót az 1566 előtti helyzetről. - Itt Magyarországon háború dúl ekkor, méghozzá a Szapolyai-dinasztia által uralt erdélyi és kelet-magyarországi részek, és a Habsburgok által uralt királysági részek között, és valójában ez a háború lesz a kiváltó oka az 1566-os török háborúnak, a nagy szultáni hadjáratnak, ugyanis a Habsburgok túlnyerik magukat Szapolyai János Zsigmond hadseregével szemben, és ezt az erőeltolódást nem hagyhatják szó nélkül az oszmánok. Az erdélyiek is kapacitálják őket, hogy kellene segítség, mert szorul a hurok sok tekintetben. Ezért lesz majd az egyik fontos célpont Gyula vára, ami be van ékelve ebben az időszakban az erdélyi területek és az alföldi török hódoltság közé, és mindenki számára egy nagyon kellemetlen támpont. Tehát nem egy békés időszak van ebben az időszakban Magyarországon, hanem polgárháborús. - Amikor arról beszélgetünk, hogy 1566, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy 1541-ben, 25 évvel azelőtt szakadt három részre az ország. Eltelik 25 év. Milyen folyamatok mentek végbe a Magyar Királyságban? Hiszen most utaltál rá, hogy igazából egy félig-meddig polgárháborús időszak van, de ezalatt a 25 év alatt mi történik? Hogyan látod? - Ez alapvetően átrendezi az addigi viszonyokat. Addig mindenki hihette azt, hogy meg lehet úszni a török hódítást, hogy a török szövetségben meg lehet őrizni az ország egységét. De azzal, hogy 1541-ben az egyébként törökökkel, Szulejmánnal szövetséges Szapolyai párt fővárosát, Budát a szultán csellel elfoglalja, és ezzel a török hódítás effektíve megkezdődik az ország belsejében, ez teljesen megváltoztatja a viszonyokat. Kialakul egy török terület a Duna mentén, a Duna két oldalán, amit a törökök folyamatosan szélesítenek. Hiszen ez a budai hódítás egy nagyon kétséges, nagyon nehezen megtartható pozíció, távol a birodalmuk határaitól. Ahhoz, hogy Budát meg lehessen tartani, ahhoz kell egy hátország, és ebben a 25 évben ez a hátország épül föl tulajdonképpen. Nem kis részben egyébként a korábban törökkel szövetséges Szapolyai párti területeknek a meghódításával, a Szapolyai párt rovására. Ennek köszönhetően kerülnek a Szapolyaiak Erdélybe, és kezd el megszületni az az államalakulat, amiből aztán az Erdélyi Fejedelemség lesz. Ennek köszönhetően kell kiépíteni egy komplett védvonalat az ország belsejében. Azért Magyarország egy békés hely volt korábban, és nincsenek végvárak a Dunántúlon, meg a Felvidéken. De az 1550-es évektől kezdve a Habsburg kormányzat nagyon komoly erőforrásokat fordít arra, hogy komolyan megerődített helyeket hozzon létre ezen az új török határon. - Igen, hát a Balatonfelvidék is ekkor épül nagyjából ki, és egy nagyon erős végvár rendszer lesz. - Ekkor válik Szigetvár a védelem bástyájává a Dél-Dunántúlon. Pont 1541-ben fogságba ejtik a törökök Török Bálintot. Szigetvár, Török Bálint vára volt. Ezért tudja Ferdinánd király a feleségétől viszonylag könnyen megszerezni a várat, és aztán elég komoly ráfordításokkal egy jelentős erősséget építenek ki, ami azáltal, hogy 1561-ben az előző horvát bán, Zrínyi Miklós lesz az itteni parancsnok, még nagyobb sújt és jelentőséget kap a védelem. - Mik voltak a török hadjárat eredeti céljai? És ezek valósultak meg? - Az oszmánok mindig nagyon gondosan ügyeltek arra, hogy titokban tartsák a haditerveiket. Egy dolog biztos, 1566-ban Gyulát meg akarták támadni és el akarták foglalni, mert az egy külön hadjárat volt, és le is zajlott. A magyarországi hadszíntéren a szultáni fősereg esetében vagylagosnak tűnt, fenyegették Egert, és a végén Szigetvár lett belőle. - Imán, beszélj! Melyik hatalmasabb, a gyaurok istene vagy a miénk? Nem imádkoznak-e ők is ellenünk? - Csak azért fenekednek ellenünk, mert nem hisznek a hatalmas és magasztalt Allahban. A tettek mutatják meg, ki hatalmasabb, a leégett városok, leomlott falak. - E falakat vérünk festi be, és a hívők hullái árkokat töltenek. Az én nevem királyok királya, padisah. De nagy néven, mint átkozott folt, eltörletlenül lesz mindörökké Zrínyinek neve! Árnyékot vet reám magasabb fejével. Egy göröngy, azt mondja nem. Ha nem lehetek az, kinek mindenki meghajol, inkább Zrínyi lennék, ki nem hajol meg senkinek! - Az irodalmon és a képzőművészeten keresztül sok ismeretünk van Szigetvárról. De azért talán ezek az ismeretek, éppen a művészet miatt, egy kicsit mások, mint a valóság. Ismerkedjünk most meg a szigetvári várral, és annak védőivel. - Szigetvár egy késő középkori lakótoronyból épült ki, az Almás-patak mocsarainak az egyik szigetére kezdték el építeni ezt a helyet. A 16. század közepén a Habsburg kormányzat nagyon komoly erőforrásokat fordított arra, hogy ebből egy korszerű olasz bástyás várat hozzon létre, ami aztán két elővárost is kapott, merthogy ez a térségnek egy fontos központjává vált, és a mocsárnak két szigetére egy 1566-ban már óvárosnak hívott helyet, meg egy újvárosnak hívott helyet is kiépítettek, ami természetesen nem volt olyan komolyan megerődítve, mint maga a várrész. Itt kaptak helyet a katonák családjai, itt voltak a raktárak, tehát ez egy logisztikai szempontból fontos hely volt, meg ugye ez a dunántúli főkapitányság központjaként is üzemelt, tehát sok katonát kellett befogadni. 1556-ban már volt egy ostroma a várnak, akkor 1200 főnyi védősereg védte a kisebb területű várat, mert akkor még nem épült meg az új város. 1566-ban már egy nagyon komoly védősereget vontak itt össze. Zrínyi Miklósnak 2300-2500 katonája volt a várban. Egy része állandóan itt állomásozott ennek a katonaságnak. Itt volt háza, itt volt valami kis földecskéje, itt élt a családja, főleg a gyalogságnak. De erre az alkalomra azért összevontak komolyabb erőket. Zrínyi révén az ő katonasága, a családi katonaság egy része is idekerült, akik korábban az ő kardja alatt szolgáltak a török háborúkban. Úgyhogy ez egy nagyon-nagyon jelentős összevonás volt, a korban nagyon komolyan megerődített várban. Persze ez, ahogy akkoriban mondták, úgy magyar módra volt megerődítve, mert nem kőfalak voltak a várban, hanem föld, fa sáncokat emeltek vesszőfonattal, és ebből is meg lehetett építeni a modern, olasz, bástyás erődítéseket. A Németalföldön, Hollandiában ugyanezt csinálták, tehát ez nem volt egy szegénységi bizonyítvány. Mert ahol kevés a kő, ott vagy téglából vagy földből kell megépíteni a korszerű erődítményt. - Nagyon érdekes amit mondasz, mert látjuk, ez azért komoly, mert várvédelemben 2500 katona, az nagyon komoly. Ugyanakkor most akkor nézzük meg, hogy kik álltak velük szemben? Hogy nézett ki ez az oszmán haderő? - Azért volt szükség ilyen komoly védőseregre, mert a szultáni sereggel kellett szembenézni, ami a fősereg volt. Az Oszmán Birodalom esetében az a helyzet, hogyha a szultán személyesen hadba vonul, az mindig egyfajta méret és minőségi fölényt is jelent az ellenfelekkel szemben. Tehát ez azt jelenti, hogy egy nagyon nagy erőkoncentrációt hoztak létre. Meg kellett osztaniuk az erőiket, mert egy másik hadsereg a Tiszántúlon operált, és Gyulát ostromolták, és a becslések szerint az is kitett vagy 25-30 ezer főt. De még így is juthatott Szigetvár alá vagy 50-60 ezer oszmán katona. Ez azt jelenti, hogy mozgósították az ázsiai haderőt, megjött a ruméliai hadtest, és mivel a szultán jött, ezért a fővárosból az ő portai zsoldos alakulatait is nagy számban hozták. Ez azt jelenti, hogy már az önmagában is egy húszezer embert kitesz, a lovasság és a janicsárok részvétele. - Látjuk már, hogy hogyan alakulnak a katonai erőviszonyok, de most akkor talán az abszolút főszereplőre vessünk egy pillantást, Zrínyi Miklósra. - Ő azért egy rejtélyes figura ebben a történetben. A korszak egyik legbefolyásosabb, és tegyük hozzá, hogy masszívan és kitartóan Habsburg párti főura, aki Magyarországon tevékenykedik. A családja horvát, de a gyökereik visszanyúlnak szinte a honfoglalás koráig. Az ő családja, Horvátország egyik legtekintélyesebb nemzetségének a sarja, akik aztán, miután a török kiszorította őket a horvátországi birtokaikról, megkapják Zelin várát, és felveszik a Zrínyi nevet. De őket eredetileg Subicnak hívták, és a Délvidék urai voltak. - Hozd a köntöst, mit a menyegzőn viseltem! Most ismét vőlegény vagyok. Akkor is sírtál. - Örömkönnyeket. - Mindegyik zsebembe tégy száz aranyat, megválogasd, Szűz Máriás legyen mind. Arany kösöntyűm kösd az övemre, bogláros kócsagom tűzd a kalpagomhoz. Ne mondja majd, ki éltemet kioltja, hogy Zrínyitől jutalmat nem kapott. Most add kezembe a vár kulcsait! Szívem fölött találják mind a kettőt. Kérem legelső harci kardomat! Első barátom, te drága fegyver, ki csak Isten, s hazád nevében hagytad el hüvelyed, nyiss utat a sötét másvilágban, a menynek ajtajáig. - Megismertük a két szemben álló felet, a hadakat megismertük, a főszereplőket, Zrínyit és Szulejmánt, láttuk az előzményeket, most akkor jöjjön a lényeg, Szigetvár ostroma. Hogy zajlott ez? - A törökök magukhoz képest viszonylag későn, augusztus elején érkeznek a várhoz, és utána lázasan hozzálátnak, hogy egyszerre minden irányból tudják ostrom alá venni ezt az erősséget. Szulejmánnak van egy kiváló európai renegát hadmérnöke, akit mi Ali Portuk néven ismerünk. Ő egy portugál származású hadmérnök volt, és messzemenően kamatoztatta a tíz évvel korábbi török ostromnak a tapasztalatait. Akkor az ostromlók fel tudták gyújtani azokat a töltéseket, amiket a mocsáron keresztül építettek a törökök, hogy megostromolják a falakat. Olyan anyagból készülnek a töltések a mocsár lecsapolása után, amit nem lehet felgyújtani. Tíz évvel korábban a törökök megpróbálják részenként bevenni a várat, tehát először a várost ostromolják, és utána támadnak a várra, ami lehetőséget ad a védőknek a védelem koncentrálására. Most Szulejmán annyi ágyút hoz, és olyan komoly tüzérséget, hogy gyakorlatilag egyszerre veszik ostrom alá az összes elemét az erősségnek, tehát egyszerre lövik az új várost, az óvárost és a várat is. A vár a legerősebb, de azt tudják a törökök a legtovább ágyúzni. Ennek megfelelően iszonyatos pusztító ágyútűzben kell a védőknek helytállni. Azt gondolom, hogy meg is lepi a védelmet az ostrom hevessége. Nagyon nagy veszteségeket szenvednek az ágyúzás során. Az új város viszonylag gyorsan elesik, egy hétig tudják tartani, és a tetemes védősereg több száz fős veszteséget szenved. Itt válik kérdésessé a védőknek a helyzete, hogy hogyan tovább. Zrínyit meg tudják győzni a régi katonák, hogy az óvárost ők tudják tartani. Az óváros és a vár között egy hosszú, keskeny híd vezet át a mocsáron, tehát gyakorlatilag aki beveszi magát az óvárosba, az nem számíthat segítségre, és vice versa, őket sem lehet onnan kivonni a török ágyútűzben. Amikor még ki lehetett vonni őket, akkor ők a maradás mellett döntöttek, és Zrínyi beleegyezik ebbe, így aztán egy következő etapban az oszmánok az óvárost foglalják el, és ez a védősereg további apasztásával jár együtt, mert ez további 500-600 katonát, veszteséget jelent a védők számára. Tehát mire a vár ostromára sor kerül, addigra a védőseregnek közel a fele elpusztul vagy fogságba esik. Innentől kezdve viszont már minden tüzet és minden tüzérségi üteget a várra tudnak koncentrálni. Ez már az ostromnak a 3-4. hete. Az a terv, hogy a szultán szerencsenapján, augusztus 29-ére, a mohácsi csata, Buda elfoglalásának az évfordulójára Szigetvár is ajándékként a szultán kezébe kerüljön, ezért augusztus 26-ra időzítik az első nagy rohamot a vár ellen, amit azonban megdöbbentő módon a védők visszavernek. Mivel szorít a határidő, ezért a törökök augusztus 29-én, a bizonyos szerencsenapon, hajnalban újra támadnak a vár ellen, és megdöbbentő módon a védők ezt a rohamot is visszaverik. - Hihetetlen létszámbeli különbség és tűzerő különbség közepette, ezt tegyük hozzá. - Így van! Rendkívül nagy hősiességgel tudják ezt keresztül vinni, viszont a fokozatos támadásoknak köszönhetően a törököknek sikerül aláaknázni a várnak egy délnyugati bástyáját. Gyakorlatilag egy üreget ásnak bele, és felgyújtják ezt a föld-fa szerkezetet, ami utána továbbterjed a várfal többi részére. Tehát nagyon fura, hogy a föld alatt ég a tűz, és időnként ki-kicsap a földtöltésen keresztül. Tehát a védők nem tudják tovább tartani a várfalakat ennek köszönhetően. Azt még megakadályozzák, hogy ezen a résen betörjenek a törökök, de szeptember elejére a helyzet teljesen tarthatatlanná válik, a készletek elpusztultak a raktárakkal együtt, a vár folyamatosan ég, és a belső várba, ahova beszorultak, ebbe a középkori lakótoronyba, meg a környező épületekbe, ott nem tudják tartani magukat. Felmentőseregre nem számíthatnak. A Habsburg uralkodó hadserege attól tartva, hogy a szultán tovább vonul Bécs felé... - Passzív marad. - Nem marad teljesen passzív, mert az Észak-Dunántúlon visszafoglalnak várakat, Veszprémet, Tatát, de Szigetvárnak nem segítenek. Ez vezet oda, ez a teljesen reménytelen és kilátástalan helyzet, hogy több mint egy hónapnyi ostrom után Zrínyi úgy dönt, hogy nincs értelme tovább bent maradni a védhetetlen várban, a megadás számára egy elfogadhatatlan opció. - A Szigeti veszedelemből ismerünk egy történetet. Magyar történetírók leírnak egy másfajta történetet, vagy majdnem ugyanolyat. Mi a mai történettudomány álláspontja ezzel kapcsolatosan? - Zrínyi 300 vitézével, az ünneplő ruhájában, zsebeit tele tömve aranyakkal, rárontott az ellenségre, miután elsütöttek két ágyút, és elsöpörték a kapu elől a törököket. De hát ez a biztos halál választása volt ilyen formában. - Csak ennyien vagyunk már. Az öröklét előtti végső óra ez. Az élet szép volt, megköszönjük azt. A halál is szép lesz. Ezt megérdemeljük. Nincs már semmink itt. Ki e világból! - A szigeti ostrom és annak a tulajdonképpeni megnyerése a törökök által, nyomot hagy az európai történetírásban is, és természetesen a magyarban is. - Ennek köszönhetően Zrínyi hősiessége is bekerül ezekbe a történeti munkákba. Ráadásul a Zrínyi kultusz gyakorlatilag a halála pillanatában elkezdődik, hiszen lehet tudni, hogy a törökök jó szokásuk szerint levágják a fő ellenségük fejét, de aztán ezt visszaszolgáltatják a Habsburg uralkodónak és a családnak, ezért aztán készül róla egy festmény, tehát a levágott fej ábrázolása mind a mai napig megnézhető. Zrínyi fegyvereit elkezdik gyűjteni az osztrák főhercegek, és Tiroli Ferdinánd gyűjteményébe, meg így aztán a császári gyűjteményben fennmaradnak Zrínyi személyes tárgyai. Az, hogy Zrínyi életét áldozza a rá bízott vár megvédéséért, ezt az uralkodó család, a Habsburgok soha nem felejtik el neki és a Zrínyieknek, és amíg a dinasztia uralkodik, addig Zrínyi emlékét ápolják. Itt is lehet látni olyan festményt, amit egy osztrák festő készített Zrínyi kirohanásáról. Amikor Ferenc József megépíti az Arsenalt, ami egyben hadtörténeti múzeum is Bécsben, meg a császári hadsereg fegyvertára, akkor a bejárati előcsarnokban kifaragják Zrínyi alakját a birodalom hősei között. Tehát Zrínyinek halálában az jut osztályrészül, hogy egyszerre lesz nemzeti hős - És európai is. - Azt hiszem, nemcsak a történelemben, de az irodalomban is megmaradt az emlékezete, hogyha arra gondolunk, hogy éppen a dédunoka, Zrínyi Miklós írja meg majd a Szigeti veszedelem című művét, és természetesen hozzá kell tenni, hogy a Himnusznak is a keletkezésében óriási szerepet játszik a Szigeti veszedelmében. Éppen akkor olvassa Kölcsey a Szigeti veszedelmet és Zrínyit, egyébként állandó olvasmánya lesz 1838-ig, többször előveszi, és ez ihleti többek között a Himnusz megírására. Amikor azonban azt mondom, hogy Szigeti veszedelem és azt mondom, hogy Zrínyi Miklós, akkor azt kell látni, hogy nemcsak emlékezete van Zrínyinek, hanem hogyan látod a családot? Hiszen nemcsak a szigetvári, 1566-os híres ütközetben elesett Zrínyi Miklós, hanem az egész Zrínyi-család fontos a magyar történelemben. - Hogyne! Hiszen ő azért került ebbe a pozícióba, mert magyarországi nagybirtokos azon a területen, Szigetvár közelében, és ezt a pozíciót az ő leszármazottai, a gyermekei, az unokái öröklik. Tevőlegesen részt vesznek a török ellenes háborúban, nemcsak a költő és hadvezér Zrínyi Miklós, hanem gyakorlatilag a család összes tagja. A költő és hadvezér Zrínyi Miklósnak köszönhetően pedig az irodalmi emlékezet is nagyon fontossá válik. Utána, amikor a család egyik női tagja, Zrínyi Ilona Rákóczi Ferenc anyjaként írja be magát a történelembe. - Munkács várának hős védője. - És saját jogon, a munkácsi heroina. Szóval azt gondolom, hogy nagyon nagy formátumú, jelentős alakokat ad a család a magyar történelem számára, akik utólag is példaképként szolgálnak a magyarságnak ezekben a nehéz történelmi időkben. - Hát asszem még Zrínyi Péterről is lehetne beszélnünk egy pillanatra. - Igen, az egy érdekes választás volt. Zrínyi Péter a horvátságot választja. Miklós testvérével megosztoznak ezen. Miklós a magyarországi politikai pályát futja, Zrínyi Péter a horvátországi politikai pályát. Elkészíti a horvát fordítását az eposznak, és mind a mai napig nagy tiszteletnek örvend Horvátországban. Nálunk az ő alakja kicsit háttérbe szorul, mert az összeesküvés, amiben részt vesz, azt nálunk nem Zrínyi összeesküvésnek hívják. - Még így tragédiájában is felemelő volt rátekinteni a Szigetvár ostroma eseményeire, illetőleg rátekinteni arra az emberre, szigeti Zrínyi Miklósra, aki az életét adta a hazájáért. Aztán felidézni azt, ami ott történt, felidézni azt a sok-sok áldozatot, amit hoztak az elődök, megnézni azt, hogy a család mennyire fontos a magyar történelem szempontjából. És asszem, ezért mondhatjuk, hogy ameddig lesz magyar irodalom és magyar kultúra, ha azt a nevet mondjuk, hogy Zrínyi Miklós, amellé lehet egy egyenlőségjelet tenni, hogy hősiesség és hazaszeretet.

Mai műsorunk címe: Szigetvár ostroma. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején áttekintjük majd Magyarország helyzetét, a Magyar Királyság helyzetét 1566 előtt. Aztán beszélgetünk arról, hogy a törökök valóban Szigetvárra akartak-e menni, vagy valójában más volt a cél. Később megvizsgáljuk, hogy kik voltak Szigetvár hős védői, és hogy nézett ki a török hadsereg. Végül szót ejtünk majd a dédunoka Zrínyi Miklós híres eposzáról, a Szigeti veszedelemről is.