Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Bükk Magyarország egyik legszebb hegyvidéki területe csodálatos hely a kirándulásra, hiszen így terül el hazánk legnagyobb összefüggő erdősége az első talán itt áztatja legtöbbet a talajt, így aztán az aszályosabb nyarakon és zöldellő rengetegben bolyong hatolnunk az Országos Kéktúrát -ból sem maradhat ki a hegység Szarvas kőnél nyit be a Bükk ajtaján Szarvaskő hazánk egyik legszebb fekvésű településeként tartják nyilván a neve eredetéről 2 mendemonda kering az egyik a Szent Egyed nevéhez köthető, aki a vadak védőpajzsként van emlegetését nagyon sokszor ábrázolták szarvastehén pátyolgatta szarvastehenet simogatva és Szarvaskő első fa templomának is ő volt a a védőszentje ezzel mendemonda szerint innen ered a településnek a neve, a másik legenda az pedig egy menekülő Szarvasról szól, aki nem fentről a, ahol a most a Szarvas privát található Nana szikla hegyről vetette magát le és én nem a kőről euró szarvast miatt left a település neve Szarvaskő az Egertől mintegy 11 Szilvásvárad -tól 17 kilométerre fekvő Szarvaskő jó ideig a zsákfalvak egyszerű mindennapjait élte, de ami sokáig hátránynak számított az ma már előny, hiszen így a település a béke szigete maradt annak ellenére is, hogy időközben a falut a külvilágtól elzáró sziklát átvágták, így most már autóval, vonattal is érkezhetünk a Kéktúra itt lép be a Bükkbe itt egyből egy fokozottan védett területre érkeznek a kirándulók fontos elmondani, hogy a fokozottan védett területen csak a kijelölt turista utakon szabad közlekedni minden egyéb területre való belépéshez hatósági engedély kell erre azért van szükség, mert ezeken a területeken, például itt van az felől fősziget egyáltalán is, hogyha össze-vissza mászkálnak folyton-folyvást mindenki az itt lévő természeti értékek nagyon könnyen sérülnének a Kéktúra nyomvonalán lépten-nyomon sokféle szállást találhatunk hoteltől a panzió -ig Szarvaskőn is akadt kemping, ami úgy tűnik, egyre népszerűbb persze akad, aki a klimatizált francia ágyas szobákra esküszik, de egyre többen gondolják úgy, hogy a nomádabb sokkal természetközelibb sátrazós -nál nincs is jobb kikapcsolódás a sátorban együtt fekszünk és kelünk a természettel az erdei állatokkal a város zaja helyett a csörgedező patak adja az altatót, de újabban akadnak más típusú izgalmas alternatívák is, aki ténylegesen igazi túrázó meg igazán keresi azokat a fajta élményeket, ami nem feltétlen a legfontosabb kényelmet képviselik, de ugyanakkor kempingezni meg nem szeretne azoknak kialakítottunk egy bivakszállás, és ez a bivakszállás annyiban más, mint máshol, hogy mi szalmazsákokon tettünk ide, és sokkal kényelmesebb az alvás mintegy földre leterített hálózsák csak önmagában vagy egy kis matraccal , úgyhogy ez is egy kicsit ilyen természetesebb hatás nyúlt, ha valaki az erdei csapásokat rója vállán hátizsákkal esténként jóleshet egy kicsit kényeztetni a megfáradt izmokat egy forró fürdőben vagy egy szaunában a testük pontosan azt kapja a 10 20 kilométer gyaloglás után, amire szüksége van még az eddig leginkább Németországban és Csehországban bódító sör fürdőbe is belekóstolhat a sör alapanyagait száraz alapanyagait felhasználva komlót ma látták, illetve egy kis fürdősó hozzáadásával készült fa dézsában történő fürdőzés a sör fürdőzés, de ugye ennek egyrészt az az értelme leginkább, hogy ezek az alapanyagok ezek ténylegesen bizonyítottan jótékony hatással bírnak mind a hajra a bőre, illetve relaxációs lehetőséget biztosítanak ugye Komló ez már egy régi, ősi még párnákból is tették régen nyugtató relaxációt elősegítő anyag Szarvas kőről bő 10 kilométeres gyaloglással juthatunk el Bélapátfalvára mely egyszerre tartogat kulturális-természeti és ipartörténeti csemegéket itt található Magyarország egyetlen épen megmaradt románkori Ciszterci rendi kolostor a közvetlenül a Bél-kő hegy lábánál a látványos természeti formára a 20. század elejétől kezdve lehetőségként tekintettek alkotóeleme ugyanis a cementgyártás alapjául szolgáló mészkő 1910-től egészen 2000-ig dübörgött itt a munka már a ugyan az egykori gyárépületeket elbontották, ám még mindig akad néhány, amely emlékeztet a 9 évtizedes cementgyártásra Szabó Magda író ittjártakor homlokát ráncoló hegynek nevezte a Bük nyugati szélén Bélapátfalva határában bástya falként magasodó Bél-kő vett, amelynek épp a homlokzati barázdái váltak a védjegyévé 160.000.000 év alatt lerakódott méztartalmú üledéken járunk, mely az egykorit hullámzó óriás tenger alján gyűlt össze, majd a földkéreg mozgásai magasra emelték a hegy különféle korú és anyagú kőzetei és izgalmas rétegeiig közvetlenül egymás mellett mutatják meg magukat, noha a Bél-kő hegy nem része a Kéktúrának, de az edzett természetjáróknak nem érdemes kihagyni a csúcsán izgalmas panoráma lehet a jutalmunk innen jól látszanak a Bükk hegy hullámai lent a völgyben Bélapátfalva is tisztán kivehető az egykori ciszterci apátság, ahogy a régi cementgyár is, amit sokáig épp ez a hely szolgált ki 1908-tól a cementgyártás itteni felszámolásáig a 2000-es évek elejéig valósággal felfalta a hegyet az eredetileg 815 méter magas egyből , tehát egy olyan 75 80 méter hiányzik annak idején úgy becsülték, hogy 176.000.000 köbméter nyersanyagot lehet belőle kinyerni ennek a 10 százalékát körülbelül le termelték most ez a 80 méteres szintkülönbség, ami ezek ez körülbelül 7.000.000 köbméter tűnt el a hegyből a bányászat egyébként 2002-ben fejezték be azóta a terület a Bükki Nemzeti Park vagyonkezelésébe került át védett és fokozottan védett részei vannak, ami a kőnek is a mészkövet tölcséres eljárással emelték ki a hegyből, így a tetőre felkapaszkodva hegygerincén él mélyebben fekvő platót láthatunk a Bél-kő földrajzi szemmel nézve a Bük nyugati bástyája a természetbúvár számára pedig egy különleges élőhely a Bükki legmagasabb régiónak a kövek vonulatának a Bél-kő tulajdonképpen a nyugati vége BÜK-nek, ha úgy tetszik a nyugati bástyája és itt 1980 elkezdték ennek a hegynek a bányászatát 1963-ig folyt a hegyoldalban a fejtése akkor veszélyessé váltak a falak és utána bontották meg a úgynevezett Felsőbánya udvart 730 méteren természeti értékekben rendkívül gazdag területről beszélhetünk, mert 2 növény földrajzi régió az északi Bükk és a délnyugati Büki határolja tulajdon Greta egyik oldalán az északi Bükk ki van a másik oldalon pedig a délnyugat- Büki bámulatos kőfalak holdbéli tájat idéző szikla terasz, ám fontos tudni, hogy a Bél-kő izgalmas világa csak gyalogszerrel és kizárólag a Bükki Nemzeti Park igazgatósága által kijelölt tanösvényen keresztül látogatható hiába vonzották a sziklák egyidőben az extrém sportok kedvelőit is a Ciszterci Apátság -tól induló tanösvény mintegy 5 kilométer hosszan vezette el a Bél-kő csúcsán kialakított kilátóhoz az mindenesetre bizonyos, hogy a Bél-kő megmászása után még a legedzettebb túrázóknak is megjön az étvágya a bányából hűvösebb tópartra vezet a Kéktúra útja a Lak-völgyi tó egykor a cementgyár víz igényének kielégítésére szolgált ma már horgászparadicsom partjáról csodálatos kilátás nyílik. És természetesen akad itt vendéglői is ez egy üdülőövezet és maga az étterem is egy ilyen régi miként házból lett kialakítva, mint vagyunk a Kéktúra útvonalon az ajtókba van a Kéktúra pecsét ugye a fő vendégkörünk a túrázók -ból állnak a kedvencek azok abszolút a a borza csinálunk, ez egy Büki borzas kezd Öcsi bácsi találta ki egy bácsi még mindig tevékenykedik a konyhán receptje az titkos igazából, mint a Mátrai borza csak egy, egy kis csavarral Vendéglő az 30 éve üzemel ezt igazából az apósom és az anyósom alapította ezt az elején még csak egy italt szolgáló kis üzlet volt és utána nőtte már úgy ki magát, hogy Vendéglő lett a to utána kék jelzés szinte azonnal elvész a sűrűben a fák lombja alatt barátságos sík terepre érünk, amelyet könnyű sétával végig gyalogol hatunk az út mellett tisztás és tűzrakóhely várja azokat, akik inkább maguk szeretik elkészíteni ételünket a szabad ég alatt vízvételi lehetőség is akad ebédhez pedig a madarak mellett az itt csörgedező patak szolgáltat aláfestő zenét akadnak olyan Vándortáborozók a Bükkben, akik egy héten át naponta 10 kilométert gyalogolnak , akik ösvényen és az éjszakát sátorban az erdőben töltik a vándortábor egyik állomása éppen itt Bélapátfalva határában van Bélapátfalvát elhagyva a Bükki Nemzeti Park sűrűjében találjuk magunkat a Bükkben kék túrázni felér egy földrajzi gyorstalpalóval ahogy óta kiindulunk a völgyben és egyre feljebb haladunk úgy változik folyamatosan a táj a hőmérséklet a páratartalom egyes növények eltűnnek, hogy aztán másoknak adják át a helyüket, hogy milyen vegetáció alakul ki a felszínen az függ a tengerszintfeletti magasságtól, illetve a tájolástól a kitettségtől, tehát nem mindegy, hogyha egy láb felől vagyunk, és egy tető felől, illetve délről vagy északról, hiszen délről itt a Bükkben egészen 800 méter magasságig feljöhetnek a tölgyek vagy a a csere Falque pont egy tölgy és egyszer van egymás mellett kiváló barátságban, de hogyha egy pár lépést teszünk a gerincen túlra ugyanebben a magasságban megfigyelhetőek a bükkösök és azok egészen le a völgy fenékig bükkösök maradnak az érmet kőkeményen északi kitettségben vagyunk, ha továbbhaladunk az országos Kéktúrán a természettudományokat történelemóra követi Mályinkán a 450 lelkes faluban, mely apró mérete ellenére messze földön híres ennek legfőbb oka különleges temploma, amely egyes feltételezések szerint a 18. század végén épülhetett, vagyis bőven túl van már a 200. születésnapján a harangok itt nem a templom épületben laknak, hanem a szemközti domb tetején álló harangláb -ban Mályinka csodálatos fekvésű település érthető, ha egyre népszerűbb és nemcsak a kirándulók, hanem a kitelepülők az újonnan így gyüttmentet körében is, ha fel gyalogolunk a kilátóba megértjük, hogy miért költöznek olyan sokan ide a hegyek közé Ma inkább all aszfaltúton lépkedünk és ebből is sejthetjük, hogy az elkövetkező kilométereken nem a természeti, hanem a falvaké az épített örökségi a főszerep a mindössze néhány kilométerre fekvő Dédestapolcsány is érdekes templommal ajándékoz meg minket, no és egy különös történettel is, mely a templom nem mindennapi építését beszéli el 1800-ban kezdődött az építése, az a sajátos helyzet állt elő, hogy egy Fatemplom által előtte itt és kinőtte a gyülekezet és egy jó méterrel nagyobb alapterületű templomot csináltak és ennek az volt még a praktikum ahogy másfél év alatt, amíg épült, nem volt templom ők ülve gyülekezet, hanem ide jártak, tehát épültek a falak Fatemplom állt és a tetőt is akkor tették rá, amikor már a torony kész volt sakko elbontották a Fatemplom öttusának felhasználták még a faanyagát sok mindenre az 1608-ban épülhetett a feltételezések szerint a régi templom anyagából ácsolták később a templom padjait is, no meg a református templomok jellegzetes díszítő elemét a mennyezetet ékesítő kazettákat az 1930-as években jelentős átalakítás történt a templom életében, mely mai szemmel nézve tiszteletlenül bánt a régi örökséggel az egykori történelmi múltunk templom belső nagy része ennek során megsemmisült az isteni véső azonban úgy faragta a templom történetét, hogy néhány kazetta és dísz megmaradt menjek sorvezetőként is szolgáltak a későbbiekben, amikor a műemléket igyekeztek az eredeti állapotába visszaállítani különös módon az alig 1300 lakosú Dédestapolcsányban egy másik református templom is áll Dédestapolcsány 2 történelmi települést édes és Bán Tapolcsány egyesítésével jött létre 1950-ben most abban tapolcsányi falurészen vagyunk annak a református templomában itt is ugyanúgy ahogy déd estben a reformáció első évtizedeiben mivel ugyanaz volt a földbirtokos a Perényi család elkezdődött a reformációra való átszerződés az itt élő középkori egyház tagjainak az életében azt máig nem sikerült kideríteni a kutatóknak, hogy a templom mikor épült, de annyi bizonyos, hogy 1705-ben már állt tornyot viszont csak a 20. század elején kapott az 1960-as években különös a református templomokra egyáltalán nem jellemző dolog történt egy környékbeli festő színes belső dekorációval látta el a falakat az akció valószínűleg a hívek egyetértésével, de mindenféle bejelentés és engedély nélkül zajlott ritkaságszámba menő templom született , így, hiszen a festő szembement a protestáns hagyományokkal a kálvini és lutheri irányzat követői ugyanis jellemzően fehér falak között imádkoznak Dédestapolcsány után karakteresen megváltozik az út arca, a Bükk hegység északi lába és a sokak számára ismeretlen Ponyi hegység között található Bán Völgye különleges hangulatú táj 2 hegység között patakokkal dombokkal legelőkkel erdőkkel szabdalt kistérség mesebeli helyszín a völgy vidék romantikáján fokozza Dédestapolcsány és Uppony határában elterülő felséges mesterségesen létrehozott víztározó aláz Bérczi, amelyet a bánnék Csermely patakok vize táplál forgalom elől elzárt út -hez a lovas kocsi viszont gyakori vendég erre van egy órás utunk kétórás futnunk a kétórás barátunk menjen teljesen Uppony -ig ott, ha sikerül, akkor intézmény valami pincébe ha be tudunk menni, akkor bemegyünk, hanem akkor visszajövünk általában az egyórás tudtával egy ilyen pihenő ott, ha esetleg a para látnak bográcsozni szalonnát sütni élni gyerekeknek játszani, amit úgy gondolja visszajövünk vagy a másik településre szeretnének menni, akkor azt is meg lehet beszélni adó- és át tudunk menni az körbejárni a vízpart a horgászok kedvelt helyszíne is a tározó mellett vezető sétaút egykor ország útként is szolgált bejárása vagy a körülötte nyújtózó erdő élőlényeinek meg lesése remek program a természetkedvelők, na meg a barlangok iránt érdeklődők számára a Büköt alkotó mészkőben a víz kiváló alapanyagot látott ahhoz, hogy megkezdje szobrász tevékenységét, így a hegységben ősidők óta roppant kedvvel és energiával alakít ki barlangokat ezek közül az egyik érdekesség a láz Bérczi víztározó mellől kis mászással el is érhető a helyiek által csak festő barlangnak becézett képződmény színes köreiről kapta a nevét, melyeket állítólag edények színezésére is használtak, amikor én idekerültem 37 éve, akkor a Bükkben becsülten 800 barlangot aztán azóta már legalább még egyszer ugyanennyit fölfedeztek, tehát a barlang üveg az és barlangnak számít és ugye nem tudhatjuk, hogy mennyi barlang lehet még mindenesetre ez egy karsztosodás folyamat eredménye a mészkő hegységben, ami folyamatos tehát folyamatosan fejlődnek a barlangok illetve folyamatosan omlanak be a barlang tervnek a víztározó után egy zsákfaluban Upponyban találjuk magunkat, ahol a hegyoldal olyan lukacsos a sok Boros pincétől, mint egy ementáli sajt ugyan szőlő ma már kevés akad a faluban, de a hajdanán jellemző háztáji szőlőművelés emlékeit még őrzi az Uppony Mallo oldali dobjában mindig az 1800-as évek közepén Bike takaros pincesor az itteni föld ráadásul jó legelő ennek is köszönhető, hogy túrázás közben is sokféle háziállattal találkozhatunk ötszintes nagyon gyönyörű fekvésű pincesor a van a falunak régen nagy hagyományai voltak itt a szőlészet-borászatnak helyi termelésű szőlő kis voltak több 100 évvel visszamenőleg említik már a falut történetileg az itt elhelyezkedő körülbelül 150 pincér, ami még fellelhető ebből az egyik fele tulajdonképpen 70 pincét már elhagytak a gazdái a másik 70 pincérnek van tulajdonosa, ez úgy aktív pincérnek számít, de gyakorlatilag a szőlészet az mármint hagyomány nem nagyon működik itt a faluban kétféle pincét különböztetnek meg a helyiek az egyetlen boltíves helyiségből álló az úgynevezett egy Sipos pince, mely bor tárolására szolgált a 2 Sipos pincéknél az egyikben a szőlő-bor rá alakulása zajlott, míg a másikban a téli elemózsia krumpli és gyökérzöldségek pihentek zömében ugye homokkő itt ez az oldala pince oldal és akkor ebbe vannak beásva ezek a pincék természetes tartással ugye nagyon fontos, hogy a hajó legyen a pince, hogy az elején meglegyen az a megfelelő lejt és ez legalább egy 70 80 centi bele ejtés, ahogy a meleg levegő ugye ne menjen be a pincébe, hanem az folyamatosan megtartsa a hideg levegőt fontos aki szellőzése, úgyhogy itt nagyon jó adottságai voltak ebben a domboldalban, ahol itt állunk, ennek a pince kultúrának és így gyakorlatilag egymás után nőtte ki ezek a pincék a környéken Mátyás király is megfordult látogatásához regényes história kapcsolódik, amely szerint a királyi helyi urakkal borozgatott akik azon a véleményen voltak, hogy a borkészítés könnyű mesterség a történet szerint másnap a király oktató célzattal egész álló nap kapált adta a szőlőben a nemeseket hogy megtanulják becsülni a paraszti munkát.

A Bükk Magyarország egyik legszebb hegyvidéki területe csodálatos hely a kirándulásra, hiszen így terül el hazánk legnagyobb összefüggő erdősége