A Könyvjelző mai adásában Takaró Mihály vendége Liktor Katalin irodalomtörténész, beszélgetésük témája Herczeg Ferenc. Megismerjük az író családját, származását, tanulmányait. Áttekintjük írói pályafutásának első lépéseit, beszélünk legismertebb regényeiről, drámáiról, végül megtudhatjuk, milyen helyet foglal el Herczeg Ferenc a magyar irodalomban. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Herczeg Ferenc. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Herczeg Ferenc családjáról, származásáról, ifjúságáról és írói indulásáról is. Aztán bemutatjuk majd legjelentősebb regényeit és drámáit. Műsorunk végén pedig arról fogunk beszélgetni, hogy milyen helyet foglal el Herczeg Ferenc a magyar irodalmi kánonban. - Vonzott a gondolat, hogy igazi magyarok közt fogok élni. Odalenn a Bánságban, '48 óta regényes nimbusz ragyogta körül a magyarságot, amelyet szemtől szembe nem igen láttak, de amelyeknek érezték vonzerejét. Én meg éppenséggel olyasmit képzeltem, hogy a szegedi gimnáziumban a vörös sapkások és a Hunyadi huszárok fiaival fogok egy padban ülni, és velük közösen hőstetteket elkövetni. - Beszélgetésünk kezdetén arról a nagy magyar klasszikusról, Herczeg Ferencről talán érdemes volna megjegyeznünk, hogy a pályája nem úgy indul, mint aki egyszer a magyar irodalom nagy klasszikusa lesz, hiszen Versecen, egy svábok lakta kisvárosban születik meg. Érdemes volna talán többet tudnunk az ő családjáról és gyermekkoráról. - Herczeg Ferenc 1863-ban született Versecen, ami a mai Szerbiában található. Egy sváb-német származású gyógyszerész és építész család gyermekeként látta meg a napvilágot. Két testvérével együtt nőtt fel. - Franz Herzogként egyébként. - Így van! Az anyanyelve német volt. Viszont volt egy magyar nyelvű dadája, Zsuzsi néni. A Várhegy című visszaemlékezésében ír Zsuzsi néniről, egy szegedi származású paraszt asszonyról Herczeg Ferenc, nagyon meleg szavakkal. Hogy az első magyar szavakat a dajkájától tanulta meg. A magyar nyelv iránti szeretet összefügg számára a dajka iránti szeretettel, és miután a dajka elhagyja a Herczog házat, utána el is felejti a magyar nyelvet Herczeg Ferenc. Legközelebb csak tanulmányai folytán, Szegeden fog találkozni újra a magyar nyelvvel, 10-11 éves korában. - Azt gondolhatnánk, hogy német kultúrát szív magába, de az édesapja nem egészen így gondolkodik erről, hiszen azt mondja, hogy Magyarországon magas rendű kultúra csak magyar nyelven létezik. Nem véletlen, hogy Herczegnek magának is olyan elképzelései vannak, hogy magyarrá lenni érdemes, sőt magyarrá lenni kell, amiről gyermekkora és ifjúsága is tanúskodik. -Igen, az említett szegedi tanulmányi évek alatt Herczeg Ferenc rájött arra Jókai hatására, hogy a csodálatos magyar nyelven megszólalni egészen más, mint német nyelven. Illetve az édesapja is támogatta. Az említett okoknál fogva Herczeg Ferencet mindig is édesapja afelé tolta, hogy a magyarság kultúrája számára ugyanannyira legyen fontos, mint a sváb gyökerei. - Mert arról van ám szó, hogy Versec nemcsak németek lakta város volt, hanem a város egyik fele német volt, a másik szerb. Erről meg is emlékezik talán a legjobb regényében. - Igen, A hét svábra gondolunk, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején játszódik, ahol bizony a magyarok a forradalomban a szabadságunkért harcoltak, és az ottani svábság a magyarok mellé áll a lázadó szerbekkel szemben. Ez a legmagyarabb regénye egyébként Herczeg Ferencnek. - Mit tudunk még az iskoláiról? Hol jár iskolákba? - Temesváron kezdi, utána Szegeden folytatja a piaristáknál, majd Fehértemplomban végzi a gimnáziumi tanulmányait, és utána Budapestre kerül fel, a korszakban megszokott módon joghallgatónak. A budapesti évek teljesen magával ragadják Herczeg Ferencet, aki ekkor már magyarul beszél, tehát a fiatalemberek Rengeteget jár színházba, és bizony a budapesti éjszakai életet is megismeri. - Igen, azért megint hozzá kell tennünk, hogy Herczeg egy olyan fiatalember, aki már az elején nagy vonzalmat mutat az irodalom és főként a színház iránt. - Igen, a jog nem érdekelte. Muszáj volt tanulnia, viszont számára a kultúra, az irodalom az újságírásban kezdődik. - Ha egy világraszóló végítélet elsöpörné a föld színéről a politikai Magyarországot, a költők Magyarországa azért még évszázadokig folytatná magányos csillag életét. A költők Magyarországát hódító igába nem hajthatja, áruló el nem adhatja, az büszkén, hozzáférhetetlenül és szabadon tündöklik a világirodalom egén. Ez a köd ország, ez a délibáb irodalom nemcsak irodalmi, hanem politikai hatalmat is jelent, mert a világ szemében az egységes és oszthatatlan magyar kultúrterületet képviseli. A magyar költészet nemcsak ékessége, de erőssége is a nemzetnek. - A fiatal Herczeg Ferencet tehetsége és ambíciói az írás felé viszik. Hogyan indul ez a pálya? - A Budapesti Hírlapnál kap újságírói állást. Egy kávéházi délután alkalmával hallotta meg egy másik asztalnál beszélgető kollégáit, hogy aki tárcanovellát ír, abból lesz majd nagy író, az az egyetlen olyan műfaj, amiben most lehet sikert aratni. Herczeg Ferenc csendben, az ablak mellett ülve megfogadta ezt a tanácsot, és tárcanovellákat kezdett írni, amivel azonnal betört az irodalmi életbe. Hiszen tudjuk, hogy az akkori napilapok, hetilapok nemcsak információ átadás végett készültek, hanem kulturális élményt is nyújtottak az olvasóközönség számára. A polgárosodó Budapesten kialakult az olvasóközönség a korszakban. Herczeg Ferenc egyre inkább az írás mellett kötelezi el magát. - Ugyanakkor azt is látni kell, hogy tudja, sőt nagyon is jól tudja, hogy aki azért Budapesten be akar törni, annak előbb-utóbb azért meg kell próbálkozni a színművekkel, meg a prózával is. És tudjuk, hogy életének van egy pillanata, ez a bizonyos végzetes párbaj, ami miatt majd néhány hónapos fogságra is ítélik, és bizony itt írja meg az első regényét. - Az első regényét már nagyon régen kitalálta. Fenn és lenn címmel írja meg a nyugodt három hónapban, a fogházban. - Ha lehet mondani ilyet. - A Singer és Wolfner Kiadó pályázatára küldte be ezt a regényt, az 1880-as évek végén. Viszont a terjedelme miatt nem nyert pályadíjat. De maga a kiadó, Wolfner úr felkereste Franz Herczogot, hogy mégis ki kéne adni ezt a regényt, mert zseniális. A kiadóban dolgozó Benedek Elek tanácsára nem a német-sváb nevet írták rá a címlapra, hanem azt tanácsolta, hogy Herczeg Ferenc néven kezdje meg az írói karrierjét. Ezután következtek az elbeszélései és a híres tárcanovellái, amik szintén a Budapesti Hírlapban jelentek meg. Ez a Gyurkovics lányok témájára, ami egy novellafüzérként aratott óriási sikert. - Egy kicsit később fogunk is beszélni róla, de talán még azt érdemes megjegyezni, hogy amikor Herczeg elkezdi az írói pályáját, és megjelenik a Fenn és lenn, egyszerre felhívja magára a figyelmet és nemcsak Benedek Elek figyelmét, hanem az akkori legnagyobb írók is észreveszik, hogy van itt valaki, aki valami egészen más, mint a többiek. Ez a karrier úgy kezdődik tulajdonképpen, hogy látunk egy írót, aki először regénnyel próbálkozik, méghozzá egy nagyon terjedelmessel, és azért mondjuk meg őszintén, nem is egyforma színvonalú regény, Vannak benne jó és vannak benne gyengébben megírt részek. A miliő, a hangulat, a témához való hozzáállás azonban teljesen új. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy nyilvánvalóan elkezdődik majd a színmű írói karrierje is már a '90-es években, sőt egyenesen berobban egy színművével. - Paulay Ede színházigazgató tanácsolta számára, hogy színművekkel is próbálkozhat. Herczeg Ferencnek akkor már készen volt egy színműve a fiók alján, és azt nyújtotta be. Ez lesz A dolovai nábob leánya című színműve, ami olyan óriási sikert arat a Nemzeti Színházban, hogy egymásután 170 estén keresztül játsszák teltházzal. - Ez szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy színdarabot egymásután 170-szer le lehet játszani. Azt hiszem, hogy persze az más világ volt, és amikor Herczegről és a századforduló vagy a 19. század végéről beszélünk, akkor azt is kell látni, hogy egy olyan magyar társadalomról van szó, amelyik már jóval túl van a kiegyezésnek a sokkján és pozitív örömein, és készül a nagy eseményre, a millenniumra, az újságírás, mint műfaj, és egyszer csak a középpontjába kerül az irodalomnak, és mindezen műfajokban tulajdonképpen Herczeg óriásit alkot. Ez a korszak az, amikor Herczeg nemcsak országos hírű lesz, hanem az akkori uralkodó irányzatok vezetői, tehát itt a prózáról és drámáról beszélek, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és a többiek felismerik benne, hogy bizonyosan ő lesz az, aki folytatni fogja majd ezt a vonalat, amelyik a Jókai, Mikszáth prózavonal a magyar irodalomban. - Ó, ez a Herczeg, ez minden teóriát agyongázol, amit felépítettünk arról, hogy a nyelvet az anyatejjel kell beszívni. A magyar nyelv feltárta előtte fátyolát, mézét, rejtett szépségeit, gyönyörűséges formáit, gyöngédebb akarván hozzá lenni más idegenekhez képest, mintha azt mondaná, amiért olyan bolond voltál, édes fiam, hogy magyar író lettél, mikor világnyelven is írhattál volna, teljesen odaadom neked magamat, és odaadta. Herczeg behatolt a magyar nyelv minden titkába. Friss és hajlékony az ő stílusa, néhol valóságos muzsika, és rajta van a magyar muskátli illat. Így vélekedett Mikszáth Kálmán. - Ebben a korszakban, a '90-es években Herczeg ontja magából a műveket, és új műfajokat is teremt, tehát nemcsak a tárcanovellában, ami nem új műfaj, de például a science fiction-be is, a magyar science fiction egyik első, ha nem a legnagyobb alakja, és akkor nem beszéltünk még a '90-es években a Gyurkovics történetekről. Azt hiszem, most erről a kettőről érdemes lenne néhány szót váltanunk. - A korszak világirodalmában megjelent már a scifi, de az az időutazás gondolata, amelyet a Szíriusz című regényében megír Herczeg Ferenc, az a világirodalomban, az angol irodalomban csak jóval később, több évtizeddel később jelenik meg. Tehát Herczeg Ferenc korszakújító gondolatokkal új műfajokat hozott létre a magyar irodalomban, emellett egyfajta műfaji sokszínűség is jellemzi Herczeget a '90-es években. Ő írta visszaemlékezésében, hogyha egy műfajban, egy témában sikert értem el, akkor rögtön egy másik műfaj, egy másik téma iránt fordult a figyelmem. A Gyurkovics lányok történetét azért emeljük ki, mert a '90-es években egyfajta Gyurkovics láz robbant ki Magyarországon, hiszen olyan témát ragadott meg, ami egy élő és izgalmas téma volt a korszakban. Ez a dzsentri rétegnek az egyre inkább lesüllyedésének problémáját mutatja be, és ezt mind humorral, kedves humorral, viccel, komoly érzelmi történetekkel megspékelve. Ez a Gyurkovics lányok olyan élő alakokat hozott létre, hogy a boltokban Gyurkovics lány portrékat lehetett kapni, cigaretta tárcát. - Nekem eszembe jutott, hogy a 21. században divat ez, hogy van egy híres futballista, egy celeb, és akkor a pólótól egészen a futball labdáig mindenhol ő van rajta. Herczeg volt az első ilyen, és a Gyurkovics lányok volt, amelyik irodalmi szempontból ilyen celebbé tette őt. Nagyon érdekes dolog, amit mondtál a Gyurkovics lányokról, mert nekem az jutott eszembe, hogy ezek élő személyek voltak, egy szerb család tagjai ezek a lányok, és mindenkinek a férjhez menése történetét írja meg. De aztán folytatja, mert akkora siker lesz, hogy meg kell írnia Gyurkovics fiúk történetét is, és a következő sorozat majd Gyurkovics fiúk lesz. És amikor már úgy tűnik, hogy minden, amit csak le lehetett húzni erről a témáról, minden bőrt lehúzott róla, akkor derül ki, hogy dehogyis, mert akkor ebből lehet regényt csinálni, az elbeszélésekből, és lehet majd belőle filmet csinálni, és elkezdődik a Gyurkovics történetek világkarrierje. Arra gondolok, hogy a svéd, a dán, az angol, a német fordításoktól, tudjuk, hogy 1925-re, amikor Nobel-díjra jelölik, akkor már 22 nyelven lehetett olvasni Gyurkovics történeteket. Tehát világhírűvé és nemcsak európaivá, mert ugye Amerikába is eljut az a történet, és különösen a színdarab, bizony a Gyurkovics történetek teszik őt. És akkor még nem láttuk az 1896 utáni Herczeget. - Az egész ország a millennium lázában égett, és Herczeg Ferenc létre akart hozni Magyarországnak egy olyan lapot, egy olyan folyóiratot, amely a család minden tagjának élvezetes olvasmányokat nyújt, és közben műveli is őket. Ez lesz az Új idők, 1894-ben. A Singer és Wolfner Kiadó adja ki az Új időket is. Megjegyzendő, hogy élete végéig, amíg a Singer és Wolfner Kiadó működik, a második világháború végéig, náluk adják ki a Herczeg műveket első kiadásban. Az Új idők, az egy kulturális, társadalmi, szépirodalmi folyóirattá lesz, és azt se felejtsük el, hogy a legelső regény, amelyet folytatásokban közölnek, Mikszáth Kálmánnak a Szent Péter esernyője lesz. - Igen, és nekem eszembe jutott az Új időkről egyébként, hogy az első modern magyar lap. Mert ennek a lapnak a végén nemcsak olvasói üzenetek és válaszok vannak, de horgolás minták, reklámok például, fogkrém, meg mindenféle arckrém reklámok, miközben a lap tele van illusztrációkkal, legmodernebb festmények illusztrációival például, vagy beszámol az akkor színházi élet eseményeiről, megjelennek színházi kritikák, és a világirodalom legjelentősebb akkori időben keletkezett műveinek az első magyar fordításai. Például japán dráma részletek, elbeszélések, az Új idők az, amelyik legelőször lehozza az avantgárdnak azokat a nyugat-európai alkotásait, például futurista és egyéb műveket, amit majd csak jóval később fog átvenni más irodalmi folyóirat. Ha volt igazán izgalmas folyóirat, és nem véletlenül az volt a neve, hogy Új idők, az bizony Herczeg Ferenc lapja volt. - A pátriárka éles szemű úr, és világosan látja, hogy a magyarság előbb-utóbb talán már egy-két évtizeden belül élet-halál harcát fogja megvívni a törökkel. Kétségtelen, hogy a harc az ország züllött állapota mellett a Magyar Birodalom megsemmisülésével fog végződni. Ettől a sorstól csakis az összes keresztény fejedelmek ligája menthetné meg. A ligát pedig csak egy uralkodó tudná összehozni, a Szentatya. A Vatikánban sok szó esett már erről. Mindenki vallja, hogy a ligát meg kell csinálni, de eddig még egyik pápa sem csinálta meg. Mindegyik a maga itáliai bajaival volt elfoglalva. A nagy Julius urat is egy 'romanyai város sorsa jobban akasztja, mint egész Magyarországé, és ezt nem is lehet rossz néven venni, hiszen olasz ember. Ha azonban magyar főpap ül a Szent Péter székében, akkor a török kérdés lesz a vatikáni politika tengelye, és a liga máról holnapra meg is lesz, Magyarország pedig megmenekül. Azt lehetne mondani, a magyarok az élet kapujában ülnek. A kapun túl van az ő nemzeti jövendőjük. A kapun innen a pogány rabság, a nyomorúság, a pusztulás. Ezt a kaput csak Szent Péter kulcsaival lehet megnyitni. Ezért fog Bakócz Tamás mindent elkövetni, hogy kezébe kapja a szent kulcsokat. - Több mint negyed száz drámája közül talán kiemelkedik a Bizánc című, 1904 körül keletkezik, illetve akkor mutatják be, amelynek gyakorlatilag olyan jelentősége van, nyugodtan Az ember tragédiája mellé tehető. Azért is, mert a magyar drámairodalomban egy olyan mű keletkezik, amely világirodalmi színvonalú. Magát a kérdést, hogy hogyan bukik meg Bizánc, és ezzel gyakorlatilag az a keleti kereszténység, mi az oka a bukásnak, ez időtlenné teszi ezt a drámát, és egyetemessé. Akkor nem beszéltünk arról, hogy a közben világhírűvé vergődött Herczeg Ferenc közéleti személyiség is lesz, országgyűlési képviselő lesz, és a magyar kultúrában, magyar politikában egyre jelentősebb szerepet játszó író ugyanakkor megtartja azt a semlegességét, pontosabban elfogulatlanságát, amelyik az egész életművét jellemzi. Nem véletlen, hogy majd a '10-es években éppen a világháború alatt keletkezik, és az a leghíresebb műve az egész irodalmi műalkotásában, a Kék Róka, amely bejárja az összes földrészt. - Igen. A Kék rókát 1917-ben, az első világháború nyomasztó hangulatában mutatták be Budapesten, és hatalmas sikert aratott. Igazából ez egy nagyon jól megírt polgári dráma, ahogy Kosztolányi Dezső is fogalmazott, illetve Kosztolányi azt mondta, hogy ez egy szerelmi háromszög, vagy ötszög, vagy hatszög története, nem lehet tudni. Egy nagyon izgalmas polgári drámáról van szó. Molnár Ferenc mellett Herczeg Ferenc írja meg a legjobb polgári drámákat a korszakban. A Kék rókát lefordítják a legfontosabb nyelvekre, kb. 20 nyelvre lefordítják. Megfilmesítik már 1920-ban, némafilmet forgatnak belőle. - Ez az egyik első svéd némafilm. - Igen, Svédországban forgatják le. Óriási világ körüli útra indul, hiszen New Yorkban a Silver Fox cím alatt fut, Ausztráliában játszák, olasz színpadokon, és bizony Herczeg Ferenc ahova tud, elmegy a premierekre megtekinteni a Kék rókának a csillogását. - Igen, azt mondja a visszaemlékezésekben, hogy most fejezte be világkörüli útját a Kék róka, amikor megtudja, hogy a New York-i bemutató után nem sokkal Ausztráliában, Sydneyben is játszák a Kék rókát. Ez az a pillanat, tudjuk, hogy a Kék róka az a darab, ami aztán majd eljut a török és az iszlám világba is, ott is lefordítják, stb-stb., és ez az a pillanat, amikor egy magyar színdarab a világ minden földrészén egy időben színpadon van. És akkor nem beszéltünk arról a műről, amelyik szintén ugyanilyen híres és fontos, amiért Nobel-díjra jelölik, ez pedig Az élet kapuja című nagy elbeszélése, melyet 1925-ben majd irodalmi Nobel-díjra jelölnek. - Az élet kapuját 1919-ben, elvonultságában írta, hiszen a korszaknak a politikai rendszere miatt bujdokolnia kellett. A magyarság az élet kapujában áll, ez lehet a kulcsmondata ennek a kisregénynek. Ahogy 1919-ben a magyarság az élet kapujában állt, hiszen még Trianon előtt vagyunk, viszont egy vesztes első világháború után, úgy állt az élet kapujában Bakócz Tamás esztergomi érsekkel, bíborossal, amikor a pápaválasztásra igyekezett 1512-ben '13-ban Rómába Bakócz Tamás. Ahol Bakócz Tamás, ha pápa lehetett volna, akkor a magyarság átlépett volna az élet kapuján. - Hiszen megalakult volna a nagy szövetség a török ellen, és Magyarország belépett volna a gazdag és sikeres nyugati országok sorába. Tudjuk, a valóság ezzel pont ellentétes lett, ez a kapu talán örökre, döngve bezárult a magyarság előtt. És akkor nem beszéltünk arról a regényéről, ez tulajdonképpen az a regény, amelyik a leghitelesebb, a legnagyszerűbb, máig felülmúlhatatlanul nagy regénye, ez pedig a Rákócziról szóló regény, a Pro Libertate! - A Pro Libertatét a fejedelem halálának 200. évfordulója alkalmából 1935-ben írta meg. Herczeg ekkor már a sok közéleti tevékenysége mellett nem tudott túl sok regényt írni, hiszen a Revíziós Liga elnökeként a békés revízió mellett nagyon-nagyon sokat dolgozott. Viszont ez a Rákóczi téma már az Ocskay brigadéros című történelmi színművével elkezdődött az ő életművében, és a Pro Libertatéban olyan képet rajzol Rákóczi fejedelemről, amely annak is megeleveníti a korszaknak a világát, aki nem is ismerte ezt a szabadságharcot. - Végére jutottunk a beszélgetésnek. Nekem eszembe jutott az, hogy Herczeg Ferenc szerencsére újra érettségi tétel és kötelező olvasmány, mert ő egy olyan valóság olvasatát adja a korszaknak, a 20. század első felének magyar irodalma és magyar valósága szempontjából, amelyet már sok oldalról ismerünk, hiszen a polgári konzervatív valóság olvasat igazából Babitsnál mutatkozik meg, a városi, polgári liberális gondolat Kosztolányinál mutatkozik meg, a népi valóságközelítés Szabó Dezsőnél mutatkozik meg, a legmélyebb néprétegekből jön Sinka István valóságközelítése, és ott van József Attiláé. Mind-mind európai színvonalat ér el, és ebben a nemzeti konzervatív valóság olvasatot Herczeg Ferenc és teljes életműve adja.

Mai műsorunk címe: Herczeg Ferenc. Róla fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd Herczeg Ferenc családjáról, származásáról, ifjúságáról és írói indulásáról is. Aztán bemutatjuk majd legjelentősebb regényeit és drámáit. Műsorunk végén pedig arról fogunk beszélgetni, hogy milyen helyet foglal el Herczeg Ferenc a magyar irodalmi kánonban.