"Magyarország Ma" Ezzel a címmel jelentkezik péntek délelőttönként az M1 új magazinja. A közmédia aktuális csatornáján 10.30-kor látható műsor középpontjában a vidék fejlődése, megújulása áll. Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők, amelyek a vidéken élő 8 millió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A Somogy vármegyei településen nagy figyelmet fordítanak a településképre. Ez nem csak az áthaladó forgalom és a turisták, hanem az itt lakók miatt is fontos. A Komárom-Esztergom vármegyei Kisbér az elmúlt években kormányzati segítséggel, a múlt emlékeinek megőrzése mellett átfogó program révén hatalmas fejlődésen ment keresztül. A Heves vármegyei Zaránkra az utóbbi négy évben 800 millió forint fejlesztési forrás érkezett, ennek köszönhetően növekedett a község megtartó ereje is. A Békés vármegyei városban az elmúlt években számos régi álmot valósítottak meg. Miután majdnem hárommilliárd forint érkezett a fejlesztésekre. Balatonszentgyörgy Somogy vármegyében, a Marcali járásban, a Kis-Balaton Természetvédelmi Terület szomszédságában található. A település a déli, balatonparti Somogy vármegye kapuja, a Balaton déli partjának legnyugatibb települése, amely csodás látképet nyújt az idelátogatóknak. Balatonszentgyörgyön nagy figyelmet fordítanak a településkép javítására. Ez nemcsak az itt lakók, de az áthaladó forgalom és a turisták miatt is fontos. Az árkokat, a közterületeket kaszáljuk. Nagy a terület, 3 játszótérrel rendelkezünk, 2 temetővel. Közintézmények, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, művelődési ház és a többi még egyéb területek is. Ezeknek az itteni részeknek a karbantartása mind a mi feladatunk. Balatonszentgyörgyön a közterületek karbantartása mellett figyelmet fordítanak arra is, hogy a eket felújítsák és modernizálják. 700 millió forintból újult meg a vasútállomás, amely évente több tízezres utasforgalmat bonyolít. Népszerű a kerékpárút is a helyiek és a turisták körében egyaránt. Közel 500 millió forintért építettünk egy kerékpárutat, ami Balatonberény től egészen Borsig vezet Balatonszentgyörgy településen keresztül, és a Balatoni Bringakörutat összeköti a Kis-Balaton Kis-Balaton I. Kerékpárúttal. Azt látjuk, hogy még a fő turista szezonon kívül is jelentős kerékpárforgalmat bonyolít már le ez a kerékpárút. TOP os forrás révén az iskolát 600 millió forintból modernizálták, továbbá egy bölcsődét is kialakítottak. A kisgyermekeket fogadó intézménybe már most betelt minden hely. A Persa család nagyon várta már, hogy megnyíljon az új intézmény. Lilien nagyon szeret a bölcsődébe járni, a szülők pedig nyugodtan tudnak dolgozni. Nagyon örülök neki, mert párom is dolgozik, meg én is, és én olyan helyen vagyok, ahol pont tudom hozni, reggel és délután tudom vinni. Én itt nőttem föl, szeretem a Balatont. Keszthely is közel van, Marcali is közel van. TOP os forrásból, mintegy 400 millió forintból valósult meg a modern bölcsőde Balatonszentgyörgyön. Régi igény volt már a településen az intézmény kialakítására, főleg a szülők részéről, hiszen a közeli keszthelyi és marcali bölcsőde is teltházzal működik. Szeretünk itt lakni, és mindketten vállalkozók vagyunk. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a kislányunk bölcsődébe fog járni, hogy én is vissza tudjak térni a munkába, és a vendégkörömet ne teljesen veszítsem el. Július 22 én nyitotta ki a kapuit a bölcsőde, akkor jöttek először gyerekek ide hozzánk. Rendelkezünk egy tornateremmel, rendelkezünk sószobával. A két csoport és a hozzá tartozó helyiségek, amik kellenek a gyerekek igényeinek kielégítésére. És van egy szép udvarunk, meg egy tágas folyosónk, ahol bármilyen rendezvényt meg tudunk tartani. Az óvodát is folyamatosan modernizálják. A település vezetése számára fontos, hogy vonzóvá tegye Balatonszentgyörgy ot a fiatalok számára, ezért a fejlesztések mellett Balatonszentgyörgy nek ezen a részén építési telkeket szeretnének kialakítani és értékesíteni kedvezményes áron. Itt a bölcsőde mögötti terület a. Jó néhány évvel ezelőtt, amikor kezdtem a polgármesteri feladatok ellátását, akkor ez még egy aránylag elhanyagolt, poros rész volt. Mi egy koncepciót próbáltunk itt megvalósítani. Építési telkeket fogunk kijelölni. Balatonszentgyörgy az elmúlt években összességében mintegy kétmilliárd forint TOP os forrásból és 600 millió forint magyar falu program támogatás segítségével szépült meg. Kisbér Komárom-Esztergom vármegyében, a Bakony és a Vértes között húzódó Móri árok északi végénél található. A település első írásos említése 1277 ből való. A település látványos felvirágzása a 18. Században kezdődött, amikor a Batthyány család birtokába került. Az utóbbi években a város kormányzati segítséggel, a múlt emlékeinek megőrzése mellett hatalmas fejlődésen ment keresztül. 2019 ben kapta meg a város azt a lehetőséget, hogy egy egyedi kormányzati támogatási döntéssel több éven áthúzódó fejlesztési programban 5 milliárd forintot fordíthat a városközpont revitalizációjára. Itt van egy gyönyörű Batthyány műemlékegyüttes, aminek az épületei nem feltétlenül Tétlenül voltak olyan állapotban, amire büszkék lehetünk. Az átfogó revitalizációs program részeként már számos beruházás megvalósult Kisbéren. Egy hosszú programnak vagyunk körülbelül a felénél. A központi elem az a városközpont volt. Ahogy látszik, a körforgalomban a kisbéri lónak a szobrát állítottuk fel, ez volt az első elem. Két belvárosi parkolót tudtunk felújítani a Kossuth utcában, illetve ott a Városház téren. Volt itt egy régi szocialista áruházépület, amit megvásároltunk, lebontottunk és helyette a főteret eredeti állapotában helyreállítottuk. A kisbéri Batthyány hagyaték épületei szerves részét képezik hazánk történelmének. Ebből az 5 milliárd forintból ütemezetten, programozottan került felújításra a katolikus templom. A plébánia épülete az északi istálló része a műemlék együttesnek, nemrégiben került felújításra és átadásra. éren a 18. Nyolcadik századtól a Batthyányi családnak köszönhetően fontos szerepet kapott a katolikus vallás. A kisbéri Főtér projekt keretében a Magyar állam, illetve Kisbér Város Önkormányzata úgy határozott, hogy a templom külső felújítására 85 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítél meg, illetve a plébánia felújítására 300 millió forintot adtak. 1853 tól 1962 ig a település életének meghatározó része volt az egykori kisbéri ménes. A régi lovarda épületeinek felújítása is a város revitalizációs programjának részét képezik. Ennek eredményeként az északi istállót újra lónyerítés és pata dobogás tölti be. Ez egy nagyon régi épület, és anno mikor ezt építették, akkor itt ugye állásban álltak a lovak, amit ma már nem használunk. Itt most el lett helyezve 22 darab boksz önitatóval ellátva, annak megfelelően takarmánytároló, szénatároló, szalmatároló. Mindenképp szeretnénk felállítani itt egy fedezőmén t, meg kancákat is és egy kicsit ezt a kisbéri félvér fajtát elkezdeni újra itt tenyészteni, hasznosítani. Kisbéren a gazdaságélénkítés növekedése érdekében ipari park létesült a 13 as főút két oldalán. Elsősorban a nagyobb multinacionális cégeket várják, az önkormányzat tulajdonában lévő közművesített ipari területekre való letelepedésre pedig a kisebb cégeket ösztönzi a város vezetése. Ez az a terület, ahol most állunk. Ez összesen tíz hektár, ahol húsz parcellát alakítottunk ki. Ezek jellemzően 3000 6000 négyzetméter ig terjedő összközműves parcellák. Két parcellának már van is gazdája. Az ÁttaNet a Kínai Információs és Kommunikációs Technológiai Csoport első gyártó cége Európában, egyben az első optikai kábelgyártó cég. Itt Magyarországon. A kisbéri üzem Európa első optikai kábelokos gyára, ahol 100 új magyar munkahelyet kívánunk létrehozni. Az elmúlt évtizedekben Kisbér hatalmas fejlődésen ment keresztül, a fejlesztéseknek köszönhetően teljesen megújult a település a városban. A revitalizációs program keretén belül még számos terv vár megvalósításra. Kiírás előtt van a déli szárnynak a felújítása, ahol városi funkcióknak a kialakítása történhet meg. Még ennek a programnak a keretében a körülötte lévő tér zöldfelületnek a frissítésével. És az is fontos, hogy egy olyan rendezvénytér kerüljön kialakításra a kisbéri eknek, ami méltó a város múltjához és alkalmas a mostani generációknak a korszerű használatra. A kisbéri Batthyányi hagyaték megóvása mindannyiunk közös érdeke, hiszen ezek az épületek szimbolizálják katolikus hitünket, és nemzeti identitásunk egy szeletét is. Magukba rejtik. Zaránk község Heves vármegyében, a Hevesi járásban található. Gyöngyöstől délkeletre fekszik, a vármegye déli széle közelében. Zaránd nevét a ma ismert források közül 1774 ben említette először oklevél. Az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult a kis hevesi község. Az utóbbi négy évben mintegy 800 millió forint értékű fejlesztési forrás érkezett a településre. Több mint ötven év után újulhatott meg a 243 éves zaránki templom. 15 millió forintos állami forrás révén, az Egri Főegyházmegye hathatós támogatásával a templom új tetőt és szigetelést kapott. Az épület belső felújítása keretében megtörtént az oltárfestés és a padok teljes felújítása a településen megújultak a közintézmények is, ezekre a beruházásokra 57 millió forintot fordítottak. Az elmúlt négy évben a hivatalt teljes körűen fel tudtuk újítani mind kívülről, mind belülről, kívülről. TOP os energetikai pályázatokat nyert el a település, és abból tudtuk a szigetelést megcsinálni, illetve Magyar Falu program keretein belül pedig le tudtuk cserélni a tetőhéjazatát, valamint az egész belső teret fel tudtuk újítani. Az előző évek során a település orvosi rendelőjét is folyamatosan korszerűsítették és újították fel 4 millió forintból. Most a festés és a belső állagmegóvó fejlesztések valósulnak meg folyamatosan. Átalakítások, mosdó helyiségek bővítése zajlik. Az épület mivel elég régi, ezért az állagmegóvás, illetve a repedések miatt jelenleg is úgy tudom, hogy folyamatban van egy egy festés és egy végül is a falaknak a helyrehozatala. Ezen kívül 2020 ban egy kétmillió forintos eszközbeszerzési pályázatot nyertünk meg, ebből az orvosi műszerek lettek vételezve. Annak ellenére, hogy kistelepülés idősek otthona is működik Zaránkon, a régi iskola épületében. Az intézmény 11 fővel indult, mára 27 időskorú t látnak el. 2022 ben egy nagyobb felújítás történt az intézményben, ennek összege 29 millió forint volt, és ennek keretében a nyílászárók kicserélésre kerültek, a vizesblokkok felújításra kerültek, a teljes festés volt az intézményben, a padozatot kicserélték. A településen a közelmúltban egy szociális ellátó épület létesült, ami három embernek ad majd munkalehetőséget. Jelen pillanatban egy kiállítás működik az intézményben. Készítettünk egy kiállítást Zaránd község 750 éves évfordulója tiszteletére. Ezen a kiállításon Ításon szerettük volna bemutatni Zaránd község múltját, múltját és jelenét, amelyet úgy szerveztünk meg, hogy régi tárgyakat, régi képeket kértünk a falu lakóitól. Ezeket összegyűjtöttük, és egy egy részletet mutathatunk be ebből a kiállításon. A település vonzó a nyugodt, barátságos környezetre vágyók számára. Balogh Péterné több mint tíz éve költözött a településre, ma már falugondnokként dolgozik itt. 2010 ben kerültem ide, mert a véletlen folytán a szerelem sodort erre. Itt találtam meg a páromat, és akkor itt alapítottunk családot, mert ő tősgyökeres Zalánki, és itt, ezen a kis településen csendben, békességben eldolgozgatunk és ápoljuk a településnek a hírnevét is, hogy megmaradjon ez a kis sziget. Olyan kis csendesnek, nyugodtnak. Az elmúlt években a település számára sikerült egy 15 millió forint értékű falubuszt is beszerezni. Emellett az elmúlt öt évben több mint 180 millió forintot költöttek Zaránkon út fejlesztésekre. A település játszótere közkedvelt a gyermekek körében, ezt a beruházást 3 millió forintból valósították meg. Jelenleg is vannak folyamatban lévő fejlesztések. Ilyen a 300 millió forintból megvalósítandó belvízvédelmi víztározó. Nagyon sok olyan vályogvető gödör van. Vályogvető tó van a településen belül, amit érdemes kihasználni. És most csapadékvíz elvezetés, fejlesztés keretében vagy területén. Ezekben a tavakban újból élő víz lesz, aminek köszönhetően turisztikailag is fejlődik a település. Zaránkon mindent megtesznek azért, hogy a település egyre inkább haladjon előre és a község megtartó erejét tovább erősítsék. A cél, hogy Zalánkon mind a legidősebb, mind az aktív, mind a legfiatalabb korosztály jól érezze magát és fejlődjön a település. Elek város Békés vármegyében, a magyar román határ közvetlen közelében található. Nevét elsőként 1232 ben említik a források. A török időkben kihalt területet 1724 ben Békés több más részéhez hasonlóan német telepesekkel népesítették be. Elek négy nemzetiségű város, amely nemzetiségi hagyományairól is nevezetes. Fontos történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkezik. Az itt élők életét mindenkor meghatározza a jó termőföld és a mezőgazdaság helyzete. Régi álom vált valóra Eleken, miután több mint 900 millió forintból új óvodát kapott a település. A felújított sváb épület minden elvárásnak megfelel, hiszen a négy csoportszoba mellett fejlesztő és tornaszobát is építettek. Az intézményben 100 gyermek nevelését tudják ellátni. Az utóbbi időben hála Istennek megnőtt a gyermekek létszáma, illetve a szülők munkába állását követően nagyon nagy igény volt a bölcsődei férőhely ekre, és így szerencse, hogy a polgármester úrnak, illetve a képviselőtestület munkájának köszönhetően lehetőségünk nyílt arra, hogy fejlesszünk és az utóbbi öt évben így 21 fő bölcsődei férőhellyel bővültünk. Nagyon örültünk ennek az új fejlesztésnek, hiszen a korábbi épületeink már nagyon elavult, régi intézmények voltak. Most történt meg az intézmény teljes átszervezése. Ebbe az épületbe négy óvodai csoport kapott helyet. A mi intézményünknek specifikus jellege, hogy német nyelvi nevelést folytatunk, illetve az újtelepi telephelyünkön pedig van egy román nemzetiségi nyelvű csoportunk. Az utóbbi években a városban nemcsak az oktatási intézményeket fejlesztették, egyre többen költöznek ide Gyuláról, Békéscsabára, illetve Békéscsabáról, illetve költöztek haza Dunántúlról vagy a környező településről elszármazott elekiek is, Látva azt, hogy azért egy lendületes fejlődés indult el itt az utóbbi négy évben is. Én itt nem csak az infrastrukturális fejlesztésekre gondolok, hogy kormányablakot nyitottunk, új óvodát építettünk, új bölcsődét építettünk, fejlesztettük a sportlétesítményeinket, a sportpályáinkat, a játszótereinket, hanem a közösségi élet is felpezsdült. Rengeteg civil szervezet, sport, egyházi, nyugdíjas, hagyományőrző tánccsoport működik, és egyre színvonalasabb a működésük. Tehát szeretnek itt élni a helyiek. Vonzó lett a települése. Nyilván köszönhető ez annak is, hogy helyben elérhető a falusi CSOK, tehát jóval kedvezményesebb áron, állami támogatással tudnak a családok ingatlant vásárolni, és Gyula Békéscsaba irányába 15 20 perc alatt be lehet érni, hiszen nagyon jó a közlekedés, úgyhogy az volt a cél, hogy minél élhetőbb legyen a település. Elek városi jogú település, ugyanakkor a lélekszáma miatt részt vehet a Magyar Falu programban is, ez pedig újabb távlatokat nyitott a település életében. Nem túl nagy összegekből, de mégis olyan Fejlesztéseket lehet megvalósítani és realizálni, amire az ezt megelőző évtizedekben vagy évszázadokban inkább így mondanám, soha nem került sor. Mert hát úgy gondolták nagyon sokan a felelős döntéshozók, mondjuk a Kossuth téren és környékén, hogy a falusiaknak jó úgy, ahogy van. Falun nem kell se út, se járda. Falun tulajdonképpen nem nagyon kell semmi, hát ott élnek az emberek, mert úgy tudjuk, hogy vidéken is élnek emberek. Erre rá kellett, hogy érezzünk, hogy valóban itt egy olyan komoly lehetőségről van szó, ami nagyon sokat jelent az 5000 fő alatti települések esetében. Teljesen mindegy, hogy városi vagy falusi rangról van szó. A Magyar Falu program révén évek óta célzottan segítik a kistelepülésen élők mindennapjait, közlekedését és a helyi szolgáltatásokat. A programnak köszönhetően növekszik a magyar falvak népessége. Jó látni azt a rengeteg fejlődést és fejlesztést, amely egyrészt a vármegyében, másrészt itt Eleken is végre tudtunk hajtani. A Magyar Falu program keretében 2019 óta folytatjuk a Magyar Falu programban ezeket a fejlesztéseket országszerte, és ezalatt az idő alatt tehát gyakorlatilag egy fél évtizedes jubileumot ünnepelünk, hiszen öt éve kínálunk forrásokat a kistelepüléseknek. Ezalatt az öt év alatt. Békés vármegye kistelepüléseire több mint 35 milliárd forintnyi támogatás érkezett már a program keretében. Ebben benne van minden célterületünk, nem csak az önkormányzati fejlesztések finanszírozása, hanem a magánszemélyek támogatása a falusi CSOK keretében, egyházi fejlesztések, civil szervezetek fejlesztései, állami közúthálózat, mellékúthálózat fejlesztése, falvakban működő vállalkozások támogatása, vagy a kisbolt megújítási megmentési programunk finanszírozása eleve fejlődő, emberközpontú településsé vált. Az önkormányzat célja a város folyamatos fejlesztése. Az elmúlt években számos régi álmot valósítottak meg, miután majdnem hárommilliárd forint érkezett a fejlesztésekre.

- Somogyvár megyei településen nagy figyelmet fordítanak a településképre ez nemcsak az áthaladó forgalom és a turisták, hanem az itt lakók miatt is fontos - A Komárom-Esztergom vármegyei Kisbér az elmúlt években kormányzati segítséggel a múlt emlékeinek megőrzése mellett átfogó program révén hatalmas megőrzése mellett átfogó program révén hatalmas fejlődésen ment keresztül - A Heves vármegyei Zarándokra az utóbbi 4 évben 800.000.000 Forint fejlesztési forrás érkezett, ennek köszönhetően növekedett a község megtartó ereje is - A békés vármegyei városban az elmúlt években számos régi elmúlt valósítottak meg, miután majdnem 3.000.000.000 Forint érkezett a fejlesztésekre