Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

Gróf Klaudiusz Florin mind Mercy, mintha egy mesehős neve lenne pedig Mercy gróf nagyon is valós személyi volt a Tolnay Hőgyész újabb kori története a törökök kiűzése után kezdődött, amikor is a felszabadító háborúban jeleskedő Lotaringiában származó tábornoknak Mercy Grófnak megtetszett a környék akkora területet vásárolt itt, hogy a bejárása még lovaskocsival és 2 hétig tartott gyorsan neki is látott uradalma kiépítésének, amelynek központját az akkora szinte elnéptelenedett Hőgyészen jelölte ki a Zhangtól Mercy idején mezőváros lett Völgyéhez Mária Terézia adományozta ezt a címet tulajdonképpen állatokat vettek adtak elkészült a ilyet szüntessék művet az uradalmi épület, amit arra használtak, hogy megszálltak ottan kereskedők tehát kocsma is működött, tehát ott lehetett az üzletet megkötni a nagy kastély alapjait és még sok más máig álló épületet és a Mercy családnak köszönhet a falu in a kicsit távolabb álló kegytemplom és amit a helyiek Csicsó így templomként ismernek akkoriban még egy külön kis település volt itt alig több mint 100 lakossal mára mindössze 2 ház maradt Csicsó Hőgyész határában egy különösen szép helyen található, ahol a dombvidék a sík vidéki és a folyó brit találkozik, talán ezért is épített öntött ide a templom sok eredet legenda kering arról, hogy miért vágott bele a másik gróf abba a templom építésébe a legegyszerűbb is az egyik az az, hogy nagyon szereti ezt a tájat gyakran kilovagol Tünde és mi gondolod, hogy épít idei templomot, tehát ilyen saját használatra ugye akkori időben és itt voltak akkor még gyakrabban misék is napjainkban 2 alkalommal van évente itt mise a búcsú napokon Mercy gróf a templom építésének kezdete után nem sokkal egy távoli csatában életét vesztette szerencsére családja és fia nemcsak az uradalom igazgatását vitte tovább, de a templomot is befejezte a templom oldalába később Remete lak került sokáig valóban éltek is itt remeték, akik a templom alatt eredő forrás a Szent kút vizét őrizték a szent kútnak csodatévő hatást tulajdonítanak többfélét is valakik egyszerűen csak fogyasszák ettől várnak gyógyulást betegek a testrészüket szokták bekkelni velük, illetve van még egy érdekesség, hogy itt Hőgyészen Keeling ez a legenda, hogy aki gyermekáldásban szeretne részesülni és iszik a Szent kút vizéből annak összejön a templom építését befejező gróf Antón a szentély padlójába süllyesztett kriptában fekszik fia már Bécsben nevelkedett, és a földesura Skodás helyett a diplomata pályát választotta úgy tudni nem szeretett a család vidéki uradalma tartózkodni inkább nagyvilági életet élt Párizsban, Londonban végül el is adta a birtokot az Apponyi családnak így fordulhatott elő, hogy a Csicsó így templom kriptájában Antón gróf mellett egy Apponyi házaspár is nyugszik a birtokot megvásárló Apponyi György és fia Antal továbbfejlesztette a terjedelmes uradalmat és központját hű ügyészt ők fejezték be a nagy kastélyt mai formájában, de építettek itt kórházat zeneiskolát latin iskolát és a falu ma is használt templomát az Apponyi-család 170 éven át jövedelmezően a falu lakóiról is gondoskodva működtette a birtokot, de azt a világot elsodorta a történelem a 2. világháború után a család elment Ausztriába és ahogy a herceg kivitte őket a vasútállomásra visszajött hintóval, de már nem tudott bemenni a kastélyba, mert kizárták és egy évégül Hőgyészen a legrosszabb házban lakott és ő volt a fuvaros, tehát így megalázták egyébként a hőgyészi ex szerették, úgyhogy próbálták felkarolni, de egy év után, akkor ő is elment a család után a bőr Tito mellett Rose ezekben ott van a kastély oktatót átvehette az édesapja gazdaságát ugyan a kastély ma megmentőre várva üresen áll, de Hőgyész utcáin járva-kelve így is a grófi családok nyomára bukkanhatunk jórészt neki köszönhető, hogy egy átlagos magyar falu -hoz képest meglepően nagy számban látunk itt városias épületeket, amik a polgári miliő idényét hintik az egykor szebb napokat látott településre, Florin und Mercy gróf éppen akkor érkezett Hőgyész -re, amikor az ország ezen felének szervezet újratelepítése elkezdődött a távoli német városokban és falvakban toborzott bevándorlók általában Ulmnál szálltak hajóra ezek a hajók az Ulmer sakk tényleg a német betelepítés kultikus jelképei Hőgyészen is láthattunk egy rekonstruált kicsinyített példány, ez a mi a jó lett a szállítóeszközük hazajöttek lemondja az ország még sok Tolnán kötöttek ki, és akkor a a Messi Grósznak a hajdúi ott várták már a hajolt és a legifjabb állítsuk meg ilyen szakmunkásokat kiválogató a Gryllus meg a hölgy, és azokat alkalmazták itt a grófi kastélynak a megépítéséből ma az a pontyok által épített iskola udvarán az egykori pedellus lakban állítanak emléket a helyi közel 250 éve sváb kultúrának a 20. század politikai viharai sok sorsot pecsételtek meg Közép-Európa-szerte a 2. világháború után a német ajkú népesség jó részét közel 300.000 embert telepítettek ki Magyarországról, köztük számos hőgyészi lakost és egyszer csak jöttek egy listával és mentek végig a utcákon és szólították a német nyelvű lakosokat, hogy jöjjenek, mert van egy kis munka, amit el kell végezni, Szakályban vasútállomáson ott gyűjtötték a népet és 2 3 napig állt is az a vagon, amibe az addig már összeszedett emberek voltak benn, úgyhogy se enni és inni nem tudtak csak annyit, amennyit a Szakáé polgárok vittek nekik egy kis kenyeret meg egy kis vizet Hőgyész szépen felújított székely Házában gyakran csendül fel muzsikaszó és táncoló lábak ritmusának zaja hallatszik ki az utcára itt tartja próbáit minden héten a helyi bukovinai székely közösség tánccsoportja a kitelepítés során kiürült sváb házakat ugyanis, hanem sokkal korábban Vajdaságból a szerb hadsereg megtorlása elől menekülő Bukovinai Székelyek között osztották szét hölgy észre 45 tavaszára érkeztek, főleg Isten segítsége székelyek egyes források szerint 83 84 mások szerint 97 család a történet szólt, hogy szerettek volna az Isten segítse családok a rokonság egyben maradni, és ezért ők egy kicsit továbbment átvándoroltak így jutottak el Hőgyészen és akkor ide telepítették, illetve a többieket meg a szomszédos faluba Kalazna maradt a máig megmaradt tárgyaik egy része a székely ház gyűjteményébe került aztán gyorsan beletanultak a számukra ismeretlen sváb mezőgazdasági módszerekbe Eke és jószág is maradt az elhagyott sváb pajtákban istállókban a jó Tolnay termőföld pedig tette a dolgát ellátta őket élelemmel így 1 2 éven belül megvetették lábukat az új hazában mégis nehéz volt elhinniük 2 évszázad vándorlás után, hogy innen már nem kell újra továbbállniuk nálunk a tisztaszobában az ágy alatt mindig volt egy összekészített önt, amiben benne voltak az okiratok benne volt valamennyi kis készpénz benne volt egy imakönyv benne volt 1 2 olyan holmi annyira úgy gondolták, hogy feltétlenül szükség lesz, ha netán menekülni kell kisgyerek voltam, amikor a földeken dolgoztunk és a többiek iskolába voltak, tehát én az asszonyokkal voltam kint a földeken ha jött egy repülővel az asszonyok eldobálták az eszközeiket és futottak fedez be, tehát édesanyám is fő kapott és futottunk a fal, hogy mennyire érezték magukat biztonságban , nem tudom, de úgy érezték, hogy ha összeértek, 70 év telt el a betelepítés óta ma már nem él Hőgyészen olyan ember, aki Bukovinában született az utódaik már biztonságban érzik magukat és a közösséget, mert a bukovinai székely emberre jellemző a mély vallásosság, ami akkor és az azóta lepergett időben is megtartotta őket egy közösségben Hőgyész határában a Tolnay Hegyhát dombjai között megbúvó mesés hangulatú völgyben 2 tó víztükre csillog a helyi horgászélet paradicsoma ehhez, de sokan járnak ki a partra családosan és pihenni piknikezni az 1950-es években először ezt az egyes tavat ásták ki manuálisan kézzel majd körülbelül egy olyan 5 7 évvel azután ásták ki a hátsó tavat hátulról természetesen vízfolyás szerint a Donát patak táplálja mind a 2 tavat, amely 3 mákból tevődik össze Mucsi felé jön egy ér Tevel és a Sötétvölgy felől jön egy él ez a 3 egyesülve belefolyik a kettes horgásztavunk -ba majd itt a hátunk mögött látható nádasok keresztül bele jön a patak a egyes tóba 2010-ben az ország ezen részére egy napon át zúdult az özönvízszerű eső a tó vize annyira felduzzadt, hogy a felső gátat átszakította és az alsó gátol is átbukva hömpölygött keresztül a 65-ös főúton szinte mindenhol elúszott a tóból nagy részük el is pusztult kemény munka volt a gátak újraépítése és a halak újratelepítése, de a tavak újra működnek nemritkán komoly fogás élményekkel megörvendeztetve a horgászokat egy évben többször, sőt ezt nyugodtan mondhatom , legalább 15 darab horgász versenyünk van, amely négyórás nyolcórás, illetve 24 órás, sőt tavaly kezdődött egy olyan tendencia, hogy 48 órás horgászversenyt rendeznek kétfős csapatokból áll 4 óra hosszán kint megmérik a szákba helyezett halakat ezt fölírjuk statisztika és 48 óra után összesítjük a mennyiségekről csak annyit, hogy ha elmondhatom, hogy a legutolsó 48 órás verseny végeredménye az első csapat tekintetében 421 kilogramm hal volt a mellettük ülő, aki 30 méterre horgászott ettől a csapattól 10 15 kilogrammot fogott a vadászattörténete messzire nyúlik vissza ezen a tájon egyes források szerint a falu nevének eredete is a vadászatra vezethető vissza, ugyanis a királyi Palásd fehér szőrméjét a hermelin bundájából készítették a hermelin pedig akkoriban még hölgy menyét meghívták a hermelin vadászokat pedig hölgy észnek nos innen eredhet a főügyész helységnév ugorva egy nagyot az időben gyorsan elérkezünk a grófi uradalom Vadas kertjei -hez még gímszarvas kert is volt itt a mai szállás Pusztai vadászház környékén 1929-ben az Apponyi AKV and ég ekként báró Zichy Ruby duó Iván pedig elejtette az akkori világ egyik leghíresebb gímszarvas át ezt a mai napig így hívják, hogy a hőgyészi magyar ökör akkoriban a báró a Magyar Királyi londoni nagykövet volt és hát a londoni autóját Magyarországra hozva feltették a trófeát a kocsi hátulját, ez egy Ford T-modell volt, ha jól emlékszem, és a trófea mind a 2 széltében túllóg ott az autó szélessége, mint egy rendkívül nagy szélességű, tehát mi úgy hívjuk terpesztése trófea volt pont ezért kapta ezt a megtisztelő nevet, hogy a hőgyészi magyar ökör, hiszen a magyar fal földi jellegzetes széles jószág járó kapta a nevét a környék vadászati jelképe is lehetne a gímszarvas olyan gyönyörű példányok élnek errefelé ősidők óta a szekszárdi Múzeumban őriznek egy az itteni tőzeges lápos talajban megkövesedett őskori gímszarvas agancsot a híres helyi régész Wosinsky Mór által felfedezett kora vaskori lengyeli kultúra emberei is használtak gímszarvas csont eszközöket helyi vadász szokás szerint a biztatóan fejlődő bikának nevet is adnak a vadgazdák ilyen példány volt Ödönke is Ödön kell volt az az egyik olyan bika , ami nagyon fiatal volt ennek én egy nagyon ígéretes trófeát mutatott évről évre is minden évről nagyobbat tudott felrakni nagyobbat tudott növeszteni, de még mindig fiatal volt az utolsó abban Spar, amit sikerült megtalálnunk párban az egy kiemelkedő abban több mint 14 kiló volt a történet sajnos nem végződik happy enddel, mert valószínűleg vagy vonat vagy valamilyen nagy jármű elüthette a Celje roncsolódott és rá egy évre találtuk meg a tetemét sajnos egy dobogójába fürdőzve agyon volt szurkálva és egy torz agancsot tudott csak fel növeszteni valószínűleg a baleset során sérülhetett a koponyája a fiatal sérült bika a bőgés benn valószínűleg nem tudta megvédeni magát a vetélytársaktól így lelte halálát a hőgyészi vadászok rekonstruálták a trófeáját és kiállították a vadászházban a Hőgyészen áthaladó 65-ös országút mentén egy benzinkút sarkában érdekes bisztró működik a dizájn egy benzinkúthoz méltóan az amerikai út menti dán öreg forma jegyeit tükrözi króm és műbőr. fut helyeivel fekete-fehér piros szín kombinációjával, amely azonban mexikói, hiszen a hely tulajdonosa is félig mexikói félig magyar az édes apukám magyar és az édesanyukám mexikói ugye apukám kikerült annak idején, amikor voltak , azt gondolom, hogy disszidálás ok nyugatra és akkor egyszer csak otthon talált Mexikóban tulajdonképpen akkor megismerkedett az édesanyjuk álma az ülésünkön, hogy nagyon szép hosszú idő van egy odú oltok csináltok 5 egy magyar éttermet édesanyám által és ők is vendéglátósok Mexikóba és mi mondjuk a harmadik-negyedik generáció, ami bállal gyönyörű szakmában tevékenykedünk tulajdonképpen Krisztián és testvérei meg is tanultak mindent, amit csak lehetett a mexikói konyháról aztán apukájuk fogta a családot és hazaköltözött a szülőfalujába a Hőgyész -hez közeli Gyula Lyra, amikor nem sokkal később meghalt az édesanyja vette egy nagy házat Hőgyészen Krisztián ekkoriban vendéglátós idény munkákból élt egy szép napon pedig bejelentette, hogy mexikói bisztrót szeretne nyitni Hőgyészen él pokol okok kapta a választ spanyolul az édesanyától, ami magyarul annyit tesz egy kicsit őrült van, de Christian kitartó volt a hely megnyitott és a neve is egy kicsit őrült persze spanyolul paradicsom alapú én jó ezeket az alap betű dolgokat nincs in álljunk már mi dolgozzuk fel és Milan rójuk, illetve a vonalon sok kis őstermelőktől és a kíván jobban vagyunk beszerzünk az otthoniakat, amik kellenek nekünk a jó Mexikó étel, én úgy gondolom, hogy próbáljunk meg mindig legközelebb lejárt az alapanyag beszerzése erőviszonyok felhasználása már nagyon sokan úgy vannak, hogy új nem az, hogy egy csípős új nem összedőlnek sorban erős mezőny óriási nagyon-nagyon olyan óriási tévedés, de nem erősen eszünk semmi nem csípősen eszű fűszeresen eszünk, aki nem ismeri a Toro díját borítók és kész a díjak világát az könnyen eltévedt köztük épp ezért szerveznek itt időnként mexikói esteket, amire még a Dél-Dunántúl mexikói lakói is gyakran eljön, ha Csicsó -ik egy templommal szemközti domboldalban apró házak sorakoznak présházak és pincék ezek, amelyek még őrzik a gazdag sváb Szőlő- és Borkultúra emlékét itt körülbelül ilyen 100 120 lakosú helység volt majd ez a török kor végére elnéptelenedett ugye ahogy sok más is Magyarországon majd Németh telepesek érkeztek erre a helyre ők hozták be igazából az első szőlőtőkétől kezdték el a szőlőtermesztést ezen a helyen nekik megvolt az a technológia ami még Magyarországon abba az időbe nem volt meg igazából ők sem tartózkodtak sokáig újra elnéptelenedett a hely, és ugye a Csicsó község megszűnt és átalakult úgymond Csicsó pusztává valaha több mint 100 pince állt a dombon és szinte mindegyikben készült bor ma jó ha 10 pincében borászkodni annak az épületek nagyobb részét inkább hétvégi háznak nyaralónak használják azért van még olyan kisbirtok itt, ahol megmaradt a tudás és nagyapáról unokára száll Pál Bencéből is így lehet borász gyerekkorom óta nagyapámmal folyamatosan jártam ki a ide a szőlőbe Csicsóban pincébe egész kis koromtól kezdve folyamatosan segédkeztem neki először még igazából nem szerelemből, hanem csak azért, mert muszáj volt aztán később, ahogy telt-múlt az idő , én is rájöttem, hogy mi ennek a szépsége, milyen borok készülnek ugye a boroknak a élvezeti értékét én is egyre jobban kezdtem értékelni, ahogy idősödtem aztán én is beleszerettem ebbe a világba, és hát én is elkezdtem egyre jobban belefolyni, így a borkészítés be a szőlőtermelés fortélyaiba most már én készítem a borainkat egy ilyen kicsi családi pince méretéből adódóan nem nagyon tehet mást, minthogy a hagyományos feldolgozási módot követi ezzel egyébként igazodik is a trendhez, hiszen mostanában egyre nagyobb divatja van a natúr boroknak ahogy nagyapáink mondták a jó bor megcsinálja magát csak vigyázni kell rá.

- Gróf Claudius Florimundus Mercy - mintha egy mesehős neve lenne, pedig Mercy gróf nagyon is valós személy volt. A tolnai Hőgyész újabb kori története a törökök kiűzése után kezdődött, amikor is a felszabadító háborúban jeleskedő, Lotaringiából származó tábornoknak, Mercy grófnak megtetszett a környék. - Florimund Mercy gróf éppen akkor érkezett Hőgyészre, amikor az ország ezen felének szervezett újratelepítése elkezdődött. A távoli német városokban és falvakban toborzott bevándorlók általában Ulmnál szálltak hajóra. Ezek a hajók, az ulmer schachtelek a német betelepítés kultikus jelképei. Hőgyészen is láthatunk egy rekonstruált, kicsinyített példányt. - Hőgyész határában, a Tolnai-hegyhát dombjai között megbúvó mesés hangulatú völgyben két tó víztükre csillog. A helyi horgászélet paradicsoma ez, de sokan járnak ki a partra családosan is pihenni, piknikezni. - A Hőgyészen áthaladó 65-ös országút mentén, egy benzinkút sarkában érdekes bisztró működik. A dizájn egy benzinkúthoz méltóan az amerikai út menti dinerek formajegyeit tükrözi króm és műbőr foteljeivel, fekete-fehér-piros színkombinációjával, a menü azonban mexikói, hiszen a hely tulajdonosa is félig mexikói, félig magyar.