Adásunk témája: Hadik András és a berlini huszárcsíny Az adásban szó lesz a huszár elnevezés eredetéről és a huszárság fejlődéséről az idők során. Kiderítjük, hogyan nézett ki a huszárok felszerelése és hogyan indult Hadik András karrierje. Az adás fő témája a huszárcsíny, melynek minden részletet megnézzük, adásunk végén pedig a 1848-ban hazatérő huszárokról is szót ejtünk. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk és teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: Hadik András és a berlini huszárcsíny. Erről a témáról fogok beszélgetni meghívott vendégemmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd arról, honnan ered a kifejezés: huszár. Később megvizsgáljuk, hogy hogyan fejlődik a huszárság a 16-17. században. Aztán Mária Terézia koráról beszélgetünk, és Hadik Andrásról, illetve az általa végrehajtott ún. berlini huszárcsínyről. Műsorunk végén pedig a huszárság továbbéléséről lesz szó. - A huszárok megjelenését a 15. században a sajátos török harcmodor inspirálja. Kis létszámú, gyors mozgású csapatokban portyázni, rajtaütésszerűen támadni és villámgyorsan visszavonulni. A végvári harcokban olyan lovascsapatokra van szükség, amelyek könnyű fegyverzettel és gyors lovakkal rendelkeznek. Ezekbe az egységekbe a határmenti, délszláv lovasok állnak be, eredetileg őket nevezik huszároknak. De a szó a délszláv eredetű busár, azaz rabló, és a latin eredetű kurzár, azaz kalóz keveredéséből származik. - Beszélgetésünk elején ejtsünk néhány szót arról, hogy honnan ered az elnevezés, huszár? - Van aki szerint a Zsigmondkori törvény, ugye minden huszadik porta köteles egy lovasíjászt kiállítani, és a húsz szó rejtőzik a huszár megnevezésben. - Ez lenne a huszár. - A másik magyarázat szerint a délszláv eredetű és tán a latin kurzor is benne van ebben a szóban, minthogy száguldó, portyázó. Nagyon érdekes, hogy az uszkók a másik, ami a kalóz, az Adria kalózai voltak ezek. Tehát a huszár név, maga a megnevezés, annak a konnotációi nem biztos, hogy mindig olyan dicsőségesek és hősiesek. De a huszár szó egy jelentésváltozáson ment később keresztül. - De hogyan néztek ki a huszárok Hunyadi Mátyás idején? Hiszen akkor már voltak. - A huszárok nevét akkor különösebb dicsőség nem övezte, de annál hasznosabbak voltak. Ezek elsősorban délszláv eredetű katonák voltak, akik a török háború iskolájában tanulták a mesterségüket, és a török előretörése által egzisztenciálisan veszélybe került szerbek választották a katonáskodás mesterségét. Elég sok mindent eltanultak a törököktől, többek közt az elég kíméletlen dúlást, portyázást, fosztogatást. Mátyás király is előszeretettel alkalmazta Ausztriában, Csehországban, de inkább Ausztriában vívott háborúi alkalmával, ahol nagyon komoly pusztítást tudtak csinálni, és nagyon hamar békekötésre sarkallták a Mátyással szemben állókat. Tehát nagyon hasznosak voltak katonailag. - Ugyanakkor félelmetesek, ezt is lehet mondani. - Rendkívül félelmetesek. A nyugati hadviseléstől teljesen idegen, de ez még Hadik korában is igaz egyébként, hogy hát talán a huszárokkal riogatták az anyák gyermekeiket. Tehát kis túlzással ezt is lehet róluk mondani. Egy keleties íz volt a huszárság ebben a nyugati hadviselés világában. - Azt hiszem, hogy láthatjuk, hogy tulajdonképpen a huszároknak az eredete, illetőleg az, hogy milyen funkcióik voltak, az azért folyamatosan és jelentősen változott, hiszen a huszárság fejlődésének a következő szakasza a 16-17. század. Erről, asszem érdemes lenne kicsit részletesebben beszélnünk. - Természetesen etnikailag is megváltozott, hiszen a végvári harcok idején a huszár alatt, akik egyébként nem igazán hívták magukat huszároknak, inkább magyar lovasságnak vagy magyar katonáknak. A magyar nyelvben a katona, az lovaskatonát jelentett még Rákóczi idején is. A gyalogos, az a hajdú volt. Tehát elmagyarosodott ez a csapatnem. A végvári harcok idején meglehetősen nem is volt annyira könnyű ez a könnyűlovas. Komoly vértezete volt, kopjája volt, pajzsa volt, sisakja volt, és később, a 17. század vége felé egyre könnyebbé válik ismét a felszerelés, és természetesen megjelenik a lőfegyver. - Hogyan változik meg a huszárság felszerelése? - Eltűnik a kopja a 17. század közepe táján, eltűnik a sisak, az is nagyjából akkortájt, eltűnik a pajzs, marad a szablya, ami nagyon jellegzetes huszárfegyver, és természetesen a pisztoly pár, ami egy közelharc fegyver, lóháton a korabeli pisztolyokkal célzott lövést leadni vajmi kevés sikerrel kecsegtetett, viszont közvetlen közelről nagyon hasznos lehetett, hogyha a huszárnál van egy pár töltött pisztoly. Megjelenik a karabély, ami elsősorban a gyalogsági szolgálatnál jön jól, amikor őrszolgálatot kell adni. - Hogyan látod, végül is miért nő meg a huszárság szerepe a 17. században? - Eltűnik a török veszély, tehát fokozatosan eltűnik a török veszély, és a huszárok beolvadnak a reguláris hadseregbe, és a huszárokból reguláris katonák lesznek fokozatosan. Tehát a 18. század elején megszületnek az immáron reguláris huszárezredek, és innen átkanyarodhatunk akár Hadik András tevékenységére is. - A lovas harcmodor a történelem során mindig meghatározott szabályok szerint folyt. Ezt meg lehetett tanulni. Ugyanakkor volt valami olyasmi, amit nem lehetett megtanulni, ez pedig az emberi örökségben egy genetikailag rögződött képesség a fantáziára, a variációs képességre, a váratlan megoldásokra, és nem kis mértékben a humorra. Van még egy kifejezés, amit nagyon nehéz megmagyarázni, ezt úgy hívják, hogy virtus. Mindez együtt volt, és a mai napig is jellemző a magyarokra, és ezért vált a magyar könnyűlovas, a huszár a világ legjobb könnyűlovas katonájává. - Eljutottunk a 18. század elejére, és nyilvánvalóan itt a Rákóczi szabadságharcról kell néhány szót ejtenünk. Mi a szerepe a huszárságnak a Rákóczi szabadságharc idején? - A Rákóczi serege a kuruc sereg, nemcsak Rákóczié, hanem Thökölyé is, sőt a magyar hadikultúra is ebben az időszakban a huszárságra, a könnyűlovasságra épült. Teszem hozzá, inkább magyar lovasságnak szerették magukat hívni. Ez egy nagyon hatékony hadviselés volt a végvári harcokban, és bizonyos mértékig a császári hadsereg ellen, ami ellen Rákócziék háborúztak, hadat viseltek. Viszont ennek a hadviselésnek megvoltak a maga korlátai. Tehát a Rákóczi szabadságharc hadserege, hadereje mi tagadás, minden komolyabb csatát elvesztett a császáriakkal szemben, hiszen a császáriak rendelkeztek fegyelmezett gyalogsággal, rendelkeztek fegyelmezett tüzérséggel, és ezt a fölényt a magyar lovasság nem tudta kiegyenlíteni. Igenám, viszont a császáriak ezeket a sikereiket nem tudták kihasználni, hiszen a magyar lovasság, a kuruc lovasság tudott olyan portyákat vezetni az ellenség mélységébe, akár Ausztriába is, hiszen még a császárt is megkergették a saját vadasparkjában a kurucok, el tudta vágni a császáriak utánpótlási útvonalát, olyan helyzetet tudott teremteni, hogy az utánpótlást nem tudták megszervezni a császáriak. - Ez a könnyen mozgathatóságukból eredt? - Igen, a portyázásból, abból, hogy képesek voltak önállóan tevékenykedni. A korszak hadviselése rendkívül merev volt. Ezek a nyugati seregek meglehetősen merevek voltak. - Felállított seregek, felállított tüzérség. - Felállított, zárt harcrendben, nagyon, mint egy barokk kastély kertje, mint egy francia park, úgy tudjuk ezeket elképzelni, a hadvezérek ezekre törekedtek. Nyilván ennek is megvolt a maga oka. A korabeli tűzfegyvereket csak úgy lehetett kihasználni, hogyha minél többen működnek egy irányba. Célzott lövést ezekkel nem nagyon lehetett leadni. A katonának gépiesen kellett, a gyalogságnak tölteni, tüzelni, lőni parancsszóra. Nem volt túl sok játéktér itt az önállóságra. Ez akár stratégiában, akár taktikai szinten is működött. A másik probléma meg az utánpótlás volt. Tehát az, hogy a korabeli hadseregeket nagyon-nagyon nehéz volt élelmezni. Főleg Magyarországon, ahol azért a folyamatos háborúk meglehetősen elpusztították az országot. Raktárakat kellett létrehozni, ott kenyeret felhalmozni. Nagyon nehézkes volt ez az egész rendszer, aminek szintén megvolt az oka. Ha ezt nem teszik, akkor a hadseregből egy rablóbanda lesz. - Ilyen értelemben a lovasság megintcsak előnyben volt, ráadásul meglepetésszerű támadásokkal, a gyors visszavonulással. Mindazok a hadászati lehetőségek, amelyek a könnyűlovassághoz kötődtek. - Igen, és meg kell mondjuk, hogy a korszak hadvezérei, nyugati hadvezérei nem is tartották igazán katonának a magyar huszárokat vagy kurucokat. Úgy vélték, ezek ilyen tatár-féle népség, amelyik jön, pusztít, aztán elszalad. Nem lehet velük háborúzni, nagyon hatékonyak, azt mindenki tudta, azt mindenki elismerte. Erre egy nagyon jó bizonyíték az, hogy ezeket elkezdik a császári hadseregben alkalmazni. Rákóczi idején is harcolnak huszárok a császári oldalon. Ezt nem lehet tagadni, hogy ez egy magyar belháború is volt sajnos valamilyen szinten. - Amikor a Rákóczi szabadságharc véget ér, eltelik néhány évtized, és az 1740-es évektől kezdve Mária Terézia uralmáról beszélhetünk az Osztrák Birodalomban, és azt hiszem, hogy ez megint egy külön fejezet, hiszen Mária Terézia már egészen másként gondolkozik a könnyűlovasságról, és ráadásul van egy zseniális embere is, akit úgy hívnak, hogy Hadik András. Beszélgessünk egy kicsit Mária Teréziáról és Hadik karrierjéről. - Még egy picit visszakanyarodnék, az 1730-as évekből tennék egy jellemző adalékot hozzá, hogy nemcsak Mária Terézia becsülte nagyra a magyar huszárokat. Volt egy Savoyai Jenő, aki az 1730-as években javaslatot tett 8 új huszárezred felállítására, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a 8 ezer magyar huszár olyan kárt tud majd okozni a franciáknak, hiszen akkor is a franciákkal háborúztak, mint egy vesztes csata. Ott a magyar huszároknak ilyen ereje, ilyen presztízse volt, hogy ők az ellenség mélységében tevékenykedve portyákkal iszonyatos károkat és gondot tudnak okozni az ellenségnek anélkül, hogy különösebb költséget jelentene ez a birodalomnak. Mária Terézia, amikor átveszi, ugye atyja, Károly császár, megpróbálja bebiztosítani a lánya uralmát, hiszen ez nem egy zökkenőmentes átállás, a fiú ággal kihal a dinasztia, és az európai hatalmakkal különféle szerződéseket kötnek, amiben mindenki elismeri, hogy természetesen támogatja Mária Terézia örökösödési jogát. Viszont ahogy Károly lehunyja a szemét, mindenki gyorsan elkezdi magát meggondolni. Tehát a Monarchia léte forog veszélyben. - Ismerjük a történetet, hogy Mária Terézia hogy kerül végül is hatalomra, milyen játékot játszik el a magyar nemességgel, hogy hogy indul Hadik karrierje. - Hadik András karrierje az 1730-as években indul, abban a háborúban éppen, amiről beszéltünk, tehát ez a lengyel örökösödési háború. Ő egy fiatal huszártiszt, viszont az igazi iskola neki egy török háború, a török háború veszélyes vizein, veszélyes terepén szerzi meg azokat a nagyon fontos információkat, nagyon fontos tapasztalatokat, amiket ő később remekül hasznosít pályafutása folyamán. - Tudni kell, hogy ez a csallóközi kisnemes ragyogó karriert futott be a császári hadseregben, 37 évesen már tábornok volt. És az európai méretű hétéves háborúban, amikor a sziléziai hadszíntéren állomásozott, megtudta, hogy a porosz uralkodó a távoli francia fronton tartózkodik, magára hagyva a fővárost. No, erre Hadik András kapta magát, meg a 4320 huszárját, és elindult, hogy elfoglalja Berlint. 450 km-t tettek meg 6 nap alatt úgy, hogy nappal elbújtak, és csak éjszakánként haladtak, ráadásul a gyalogosokat a huszárok mögé ültette a lóra. - Berlinnel fejeztük be, és most folytassuk is Berlinnel, hiszen műsorunknak az az egyik címe, hogy a berlini huszárcsíny, ami Hadik nevéhez kötődik. Tényleg, mi is ez a berlini huszárcsíny, hogy volt ez? - Hadik András addigra már altábornagy, tehát igen magas rangban szolgál, és a hétéves háborúnál járunk, ahol, ami nagyon érdekes, hogy a popkultúrában is rendkívüli módon ismert, hiszen a vadölő, és ezek a történetek, ennek a kanadai hadszíntere, ahol ezek az indián történetek játszódnak, Az utolsó mohikán és a többiek, ezek az angolszász világban nagyon ismert történetek. Viszont, hogy úgy fogalmazzak, ezek a távoli vadonban kofalármák ahhoz képest, amit az európai hadszíntéren, Sziléziában, Szászországban vívnak európai nagyhatalmak, elsősorban Poroszország, az ekkor felemelkedő Porosz Királyság, a nagyon tehetséges királyával, Nagy Frigyessel, és Ausztria, elsősorban Szilézia birtokáért. Nevezzük 3. sziléziai háborúnak is ezt. Ausztriának sikerül egy óriási koalíciót összekovácsolni Nagy Frigyes ellen. Részben a franciákkal is kibékül erre az időre, Oroszország is része. Úgy néz ki, hogy Nagy Frigyesnek sok esélye nincs ebben a háborúban. Ennek a háborúnak egy bizonyos pontján, Berlin előtt gyakorlatilag megnyílik egy folyosó Berlin felé, amit Hadik András és az osztrák hadvezetés felismer, és úgy döntenek, hogy kellemetlenkednek egy kicsit Nagy Frigyesnek, és vezetnek egy expedíciót Brandenburg tartományba, és ha lehet, akkor Berlinbe is beköszönnek. Ennyi végül is a történet. Tehát Nagy Frigyes kényelmesen messze van, kénytelen a franciák ellen csatározni. Sziléziában van egy nagy porosz sereg lekötve, és középen van egy folyósó Brandenburg irányába, és ezen indul el Hadik András egy nagyjából ötezer fős hadosztállyal. Tegyük hozzá, hogy ezek nemcsak huszárok, hiszen azért város ellen kell vonulni. Hadik visz magával gyalogságot is. Ez is egy elég speciális fajta gyalogság. - Van-e tüzérsége? - Van tüzérsége, legalábbis van néhány ágyúja, fogalmazzunk így. Mert ez a hoztam is, meg nem is. Hoz magával néhány ágyút, inkább pszichológiai hadviselés céljából, mintsem tényleges bevetésre. De ezek az ágyúk elsülnek, és nagyon jól sülnek el Berlin alatt. Tehát ez egy olyan hadművelet, ahol minden sikerül. Hogy a hadművelet szót alkalmaztam, az sem véletlen, hiszen itt fegyvernemek jól megtervezett együttműködéséről van szó. Tehát ez nem az, hogy néhány huszárral kellemetlenkedünk az ellenség hátában. - Mi volt a cél? - A cél az volt... Elsősorban pszichológiai célja volt. Az volt a célja, hogy kicsit a poroszoknak, a brandenburgiaknak megmutassa, hogy azért a háború az ő tartományukba is eljöhet egyszer. Ezt maximálisan sikerült is elhinteni, nemcsak pszichológiai színtéren, hanem olyan színtéren is, hogy Frigyes visszarohan a fővárosa védelmére. - Ezt akartam kérdezni, hogyan zajlott le egyáltalán a berlini huszárcsíny? Meddig tartott és hogyan zajlott le? - Hogyha mindent beleveszünk, ez durván egy tíznapos történet. Hadik András összeszedi ügyesen a csapatait, és ő egy látványkonyhát működtet itt, tehát hoz nehézlovasságot, hogy nekünk ilyen is van, hoz tüzérséget, hogy itt nemcsak huszárok, itt tüzérek is vannak, tehát egy miniatűr hadsereget állít össze, hogyha a berliniek látják, akkor azt higgyék, hogy itt minimum tízezer ember jön, egy egész hadtest. - Egy fő sereg látszatát akarja kelteni? - Abszolút. Ő úgy állítja össze ezt a kis csapatot, hogy ez nem egy huszár portya, ez egy komoly dolog, itt egy egész sereg jön. Neki maximálisan sikerül ezt a felvonulási irányt bemutatni. Itt a film készítői kicsit tán küzdöttek ezzel a problémával, hogy hogyan tegyünk be olyan kalandokat, amik nem voltak, mert a felvonulás Berlin alá teljesen eseménytelen volt. Egy olyan menetvonalon zajlott, Hadik gondosan kiválasztotta, hogy ott senkivel nem találkozott. - Elérkeznek Berlinig, és hogyan reagál Berlin egyáltalán, és mi az, hogy huszárcsíny? Tudjuk, hogy ez, de hogyan reagál Berlin? - Eleve, nem tudok más szót használni, ez egy pofátlan dolog. Odaállítani az ellenség fővárosa alá 2400 emberrel, hogy mi itt vagyunk, jöttünk elfoglalni, azért ez egy hatalmas blöff. - De bejön az a blöff! Hogyan reagál Berlin, fizet hadisarcot? - Fizet hadisarcot. Itt több nagyon szerencsés dolog is van, vagy nemcsak szerencsés, hanem gondos tervezés eredménye. Frigyes megparancsolja a helyőrségnek, ami ötezer ember, ötezer ember őrzi azt a várost, ezek másodvonalbeli csapatok, de azért mégiscsak. Most 2400-at vessünk össze 5 ezerrel. A lényeg az, hogy a poroszok fizetnek, mert a helyőrség elvonul, hiszen a királyi családot helyezik biztonságba, és a kincstárat és egyebeket, a város meg gyakorlatilag védtelen marad. Hadik bemegy a külvárosba, megüzeni, hogy fizessetek vagy felgyújtunk titeket, gyakorlatilag ez az ajánlat lényege, és a derék berliniek fizetnek. Tehát a blöff bejön, és Hadik viszont tudja, hogy az ő ideje nagyon megvan számlálva, és villámgyorsan el is megy, ahogy a hadisarcot átveszi. Gyakorlatilag ez egy nap, ez egyetlen nap történése. - Fiúk, esküdjünk meg, hogy hazamegyünk! - Esküszünk egymás életére... -...hogy mi ebből az idegen országból... -...szülőhazánkba visszatérünk. - Aki közülünk áruló lesz... -...azt tiszta lelkiismerettel megöljük. - Isten engem úgy segéljen, ámen! - Te írtál erről egy könyvet azzal a címmel, hogy Hadik Berlinben, amelyben természetesen egy csomó olyan információ is van erről a huszárcsínyről, ami egy ilyen rövid beszélgetésben nem kerülhet sorra. Azonban mégis azt mondom, hogy tulajdonképpen az egész huszárcsíny, a felvonulás után természetesen, egy nap eseménye. Ez egy nagyon sűrű nap lehetett. Mi történt ezen az egy napon? - Hadik csapatai megjelennek Berlin előtt. Küldenek egy hadikövetet, Mária Terézia nevében bejelentik, hogy a város fizessen hadisarcot, egy tekintélyes összeget, félmillió tallért követelnek. A városparancsnok pedig úgy dönt, hogy a parancsnak megfelel, amit Nagy Frigyestől kapott, a királyi hercegeket, a kincstárat, meg minden értéket, hogy gyakorlatilag az udvart kimenekítse Spandau erődjébe. Egy kis harcra is sor kerül a Sziléziai kapunál, mert Hadik gyorsan bemegy azért a városba, a külvárosokba betör, hogy hát azért megmutassa az erejét. Berlinben gyakorlatilag mindenki azt gondolja, hogy 7-8, akár 10 ezer fős császári hadtest érkezett a falak alá, hiszen látnak mindenféle katonát, nemcsak magyar huszárt, hanem horvát határőröket, sorgyalogságot, nehézlovasságot, tüzérséget. - Ez egy hadsereg! - Ez egy hadsereg, igen, és mindenki ennek megfelelően reagál. Tehát délutánra a város védtelenné válik, a helyőrség elvonul, a harc elül, a berliniek elkezdik összeszedni a pénzt. Hadiknak nagyon észnél kell lenni, mert, ha a katonáit beengedi a városba, akkor annak ott jó vége nem lesz. - Háromnapos fosztogatás, és ki nem tudja őket vinni. - Azért a magyar huszárok a horvát határnál.. Azért híresek arról, hogy jó katonák, de rendet kell tartani, és ezt Hadik maximálisan meg is teszi. Van egy kis ez-az, de alapvetően rend van. A berliniek elkezdik összeszedni a hadisarcot, amit át is adnak éjjel 3-kor hadiknak, egy elég hosszas alkudozás után. Nagyon érdekes, hogy a hadisarc egy részét készpénzben adják, másik részét váltóban. Ezt később be is váltja Hadik. Valószínűleg van egy olyan megfontolás emögött, hogy ki tudja, eljön még egyszer, és ha a váltó érvénytelen, azért az kellemetlen lenne. Tehát alapvetően az üzlet korrekt. - Rögtön beváltja, igen. És másnap hajnalban ki is vonult ezek szerint? - Másnap hajnalban el is megy onnan, hiszen a poroszok ekkor száguldanak Berlin felé. Nagy Frigyes elég hamar átlátja, hogy itt mi készül, és elindít egy hadtestet, sőt ő maga is a fősereggel Berlin felé vonul. Porosz huszárok törnek Berlin felé, hiszen a poroszoknak is vannak huszárjaik, meg nagyrészt magyar dezertőr. - Ezek gyors hadtestek gyakorlatilag. - Ezek is száguldanak Berlin felé, tehát Hadiknak nagyon gyorsan el kell kezdeni a visszautat, és erőltetett menetben ő nyer utána annyi időt, hogy egy nap alatt nagyon sokat, 50 km-t megtesznek, és sikerül elszakadni az üldözőktől. Tehát ez egy nagyon patikamérlegen kimért dolog volt, de teljes sikerrel zárult. - Azért érdekes ez, mert azért pontosan az a korszak, a 18. század, amikor minden ilyen tervszerűen megy, egy-egy hadászati esemény. - Ez is tervszerűen ment. - Igen, csak ez egy meglepetésre építő és egy hibára építő, hogy van egy üres folyosó. Ez egy hiba. Ehhez, azt hiszem, nemcsak finesz kell, hanem kurázsi is. - Ehhez óriási kurázsi kellett. - Azt hiszem, hogy Hadik személyiségéről ez nagyon sokat mond. De azt hiszem, hogy a berlini huszárcsínnyel sem ér véget a huszárság szerepe természetesen. Beszéljünk egy kicsit a továbbéléséről, hiszen a 19. században még rendkívül jelentős szerepük van, gondolok például 1848-ra, a '48-as huszárokra. - Természetesen, hiszen a császári királyi hadseregben a magyar huszárok egy komoly erőt képviseltek. Az egy folyamat, hogy a lovasság szerepe a lőfegyverek miatt egyre háttérbe szorul, és azt is megfigyelhetjük, hogy a könnyűlovasság szerepe felértékelődik, ezen belül nyilván a magyar huszároké, a legjobb könnyűlovasságé. Azt is megfigyelhetjük, hogy a huszárok a nehézlovas szerepeket is kezdik átvenni. Hiszen például 1848-49-ben a huszároknak a csatatéren kell rohamozni, csatalovasságként is helyt kell állni, amely szerepről a 18. század közepén még nem voltak híresek. De akkor már ugyanazt kell tudni, mint a nehézlovasságnak és a könnyűlovasságnak. Tehát minden feladatra alkalmasnak kell lenniük. - Azt hiszem, hogy 1848-ban is komoly szerepet játszottak. Sára filmje, a 80 huszár, amiből részletek is napvilágra kerülnek ebben a műsorban is, nyilvánvalóan azt mutatja, hogy ez egy fantasztikus csapat, sőt azt hiszem, hogy még a 20. században is van egy kis továbbélés. Vagy, ha arra gondolok, hogy Széchenyi maga is huszár is volt. - Igen, és Batthyány Lajos is volt egy rövid ideig huszártiszt. Gyakorlatilag a magyar arisztokrata családokban, meg magyar nemesi családokban óriási hagyománya van a huszártiszti szolgálatnak. De az első világháborúban a huszárok napja leáldozott. - Jó volt beszélgetni valami fantasztikus csapatról, a huszárságról, azonbelül is a magyar huszárságról, vagy nevezzük magyar lovasságnak, és látni azt, hogy bizony az a bátorság, ami kellett egyáltalán ahhoz, hogy valaki huszár legyen, az milyen eredményeket és gyümölcsöket hozott. A 20. század modern fegyverei persze ezt a fajta hadviselést korszerűtlenné tették, az emlék azonban, a múlt hősiessége, azt hiszem, hogy itt marad velünk mindörökre. - A huszárok lövészárkát a szinte túlzott tisztaság és pedantéria jellemzi. Ahogy máskor a lovát tisztítja egész nap, úgy most, hogy a lovat elvették tőle, a lövészárkot csutakolja, mossa, vakarja, keféli egész nap. Ők maguk is, ez tradíció, folyton csinosítják magukat. A huszár történelmi daliásságának az összekeveredése itt a sárosagyagba való szorulása az a szomorú hűség, amellyel a legszebb lovaskatona még így sem adja oda külsejét a vakondok életnek. Még itt is lóról lefelé beszél, búsul benne a huszársága.

Műsorunk elején szót ejtünk majd arról, honnan ered a kifejezés: huszár. Később megvizsgáljuk, hogy hogyan fejlődik a huszárság a 16-17. században. Aztán Mária Terézia koráról beszélgetünk, és Hadik Andrásról, illetve az általa végrehajtott ún. berlini huszárcsínyről. Műsorunk végén pedig a huszárság továbbéléséről lesz szó.