Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk forrása az automata beszédfelismerő program használatával készült leirat. A teljes leirat automata beszédfelismerő program használatával készült.

A somogyi Kaposvár jelentős művészek szülővárosa volt így született Rippl-Rónai József, Vaszary János és a világhírű fotós Juan Gyenes és akkor még Gyenes János néven 1912-ben mindhárman átélték a századfordulót azt az időszakot, amelyben a város hatalmas fejlődésnek indult 1904-ben mindössze egy év alatt 100 új épületet húztak fel itt , és mivel ebben az időszakban élte virágkorát a szecesszió is így Kaposvár eklektikus belvárosában szinte minden épületen felfedezhetők a stílusjegyeit Budapest és Szeged után éppen itt Kaposváron találjuk a legtöbb szecessziós épületet Rippl-Rónai itt született a városunkban, tehát itt élt egészen 18 éves koráig amíg leérettségizett után egyetemre kerül Budapestre, aztán jönnek a Müncheni évet nagyon vonzza Párizs, majd jön az első világháború az olasz front és úgy dönt, hogy, hogy hazajön Kaposvárra 1902, Bedő itt talált magára itt töltötte fönt a Roma villában a nyarakat illetve élete utolsó éveit is itt töltötte Rippl-Rónai egy bohém ember és amikor ő úgy gondolja, hogy le kell jönnie a belvárosba szórakozni kell akkor odarendeli a Co-op List vagy a fiát kert azzal közlekedik, bár megtehetné, hogy automobilt vesz be nem vesz automobilt, de ha neki úgy hozza úri kedve befogja adta tárt a csacsit szamaras kordé elé fölöltözik rendkívül elegáns ad és így közlekedik le a belvárosba a városházáról nem hiányoznak a szecessziós motívumok, ahogy a közelében álló Zsolnai cserepekkel díszített a helyiek által csak bagoly várnak nevezett épületről sem, ami egykor szállodaként működött tőle csupán pár 100 méterre található Juan Gyenes hajdani szülőháza, amely Kaposvár egyik legszebb szecessziós épülete, de a papa Gyenes Izsó a Felvidékről érkezik Kaposvárra, 1800-as évek végén és csak a zene érdekli, zenetanár és ő lesz az, aki az első zeneiskolákat megalapítja 2 fia van és mind a 2 fiától elvárja, hogy a fiúk is megtanuljanak hegedülni, de a gyermek lejár Holczer Felix bácsi műhelyébe, ez a Holczer Felix bácsi fotós és a gyerek ott nő föl Holczer bácsi mellett, és mindent megtanul a fotózásról Gyenes 15 éves volt, amikor a Városháza dísztermében felravatalozták Rippl-Rónai Józsefet Juan, akkor még János ezt lefotózta és egy csapásra országos ismertségre tett szert később élete nagy részét Madridban töltötte, miközben végigfényképezte a 20. századot a magyar színháztörténet legendás helyszíne a kaposvári Csiky Gergely Színház, amelynek a vasútállomáshoz kifejezetten közel fekvő épületét 1911-ben adták át mindössze 14 hónappal azután, hogy Stahl József és a magyar Gaudi 2 is emlegetett magyar Ede tervei alapján elkezdték az építését a hajdani városvezetésnek az anekdoták szerint mindössze egyetlen kérése volt az épületet illetően legyen nagyobb, mint a pécsi színház, így is lett egyetlen férőhellyel ugyan, de tágasabb lett az akkor még kaposvári Nemzeti Színházra keresztelt épület a kaposvári kulturális élet másik meghatározó helyszíne a lassan 100 éves 1928 óta itt lakó Szivárvány Kultúrpalota eredeti funkcióját ma is őrzi művészmozi lakik benne, de gyakran tartanak itt élő zenei koncerteket is az ország egyik legrangosabb klasszikus zenei fesztiváljának a Kapos vesznek is kiemelt helyszíne, 1920-ban vagyunk szépül a város és a városnak a lakossággal szeretne a szabadtéri mozi helyén egy városi mozit egy kő mozit létrehozni, úgy, hogy 1927 28-ban megkezdődik ennek a kő mozinak az építkezése megindult a filmvetítés 1928-ban és 31-ben eljutottunk odáig, hogy a hangtechnikát fejleszteni kellett meri jöttek a hangosfilmek a hangtechnika miatt egy picit át kellett építeni a mozit belülről és akkor ment a filmvetítés pár hónappal később, amikor egy hatalmas nagy vakolat zuhant le a nézőtéren mennyezetről rettenetes nagy riadalom volt a moziban, mert éppen a világvége című filmet vetítették a Szivárvány Kultúrpalota 2010-ben felújították, így ma és régi pompájában díszeleg Kaposvár alig 100 méterrel a Kapos folyó mellett fekvő Kaposvár a Dunántúl egyik legfontosabb városa, ha az itteni vidék kultúráját akarjuk megismerni, akkor is jó helyen járunk a megyeszékhelyen a Rippl-Rónai Józsefről elnevezett múzeum ugyanis gazdagon őrzi a somogyi népi kultúrát megjelenítő alkotásait a 2024 tavaszán újratöltve címmel nyílt megújult néprajzi kiállításuk az év kiállítása jelöltjeinek listájára is felkerült egy múzeumnak talán az az egyik legnagyobb hibája, ha alábecsüli a látogatóit vallja pisztolyra Zsófia muzeológus nos itt ezen a merőben kreatív és elgondolkodtató kaposvári kiállításon ettől nem kell tartanunk, ami itt a megyében fontos és meghatározója volt mondjuk a népművészetnek vagy a népi kultúrának is az a terület földrajzi adottságaiból és a társadalmi berendezkedésünkből adódik , vagyis arról van szó, hogy ez egy olyan terület volt, ami az országnak az egyik legnagyobb és leginkább erdővel fedett területe volt, tehát nagy összefüggő erdőségek voltak, ahol magas volt a nagybirtokok aránya az infrastrukturális fejlesztések viszont elég gyengék voltak az ország többi részéhez képest ez egyfajta elmaradottságot szült ezt így is lehet fogalmazni, ugyanakkor egy kicsit zárttá tette ezt a területet a régióban fontos szerepet töltött be a szabad legelős állattartás, amely sok pásztort foglalkoztatott egyes becslések szerint a 19. század végén, számuk elérte a 7 8 ezret kezei közül szép számban kerültek ki paraszt faragásokra nekik ugyanis az állatokkal töltött sokszor végtelennek tűnő időben volt alkalmuk arra, hogy a helyben található természetes anyagokat a fát, és akár a marhák szarvát is megmunkálja számos használati eszközük maradt fenn gyufa tartó borotvák doboz, de sokszor még az egyszerű állatgyógyászati eszközeiket is ki díszítették a legszebb és leghíresebb alkotások közé tartoznak a kürtöt az ökör szarvból jelzésre készült Pásztor eszközök díszítése fejlődött is idővel a klasszikus népi motívumok után pedig megjelentek azt szokatlanabbak is kezdetben ezek a pásztorok ezeket a tárgyakat általában cserélték, tehát nem eladták hobbiból kedvtelésből faragtak és a társadalmi kapcsolataikat próbálták meg egy kicsit igazítani vele ugye nagyon sokszor faragták a tanítónak az uraság -nak vagy egymásnak, és akkor cserélték vagy a falusiak kértek tőlük 1 1 tárgyat az látszik is egyébként nagyon sokszor így monogram vagy pedig évszám szerepel ezeken a tárgyakon és amikor átalakult a gazdálkodásnak a szerkezete és egyre több Pásztor maradt munka nélkül, akkor kezdtek el az ügyesebbek főállású fafaragó válni a 6 teremből álló igencsak tömény kiállítása Múzeum gyűjteményének még így is csak töredékét egy válogatott részét képest bemutatni, de itt a látványraktár is szabadon bejárható az egymás mellett sorakozó eszközökön nyomon lehet követni, hogyan változtak alakultak át használati tárgyaink és akár a viselet kultúránk is a múltban, a kiállítás anyaga nem csupán szép tárgyak véletlenszerűen kiválasztott gyűjteménye egyik célja az ismeretterjesztés mellett éppen a gondolatébresztő és a kérdésfeltevések az összefüggések keresése és véleményalkotásra ösztönzés, hogy ne csak a romantikus elképzelések és a nosztalgia maradjon a letűnt régi világból a múltnak és van jelen a főkötők ezek azért kerültek be ebbe a válogatásba, mert egy élet állapot váltó rítushoz a házasság rítus -ához kapcsolódnak arról van szó, hogy a férjezett lányok ugye nem járhattak hajadon fölött, vagyis fedetlen hajjal és munka fölkapcsolták a hajókat, akkor erre valamiféle textíliát tették, hogy borítsák viszont ez volt az a terület , ami a leginkább látványos volt szem előtt volt és ugyanakkor ez a kicsi terület, tehát ezeken a főkötők nagyon-nagyon jól nyomon követhető az új alapanyagoknak a bevezetése a használata, hiszen itt jelentek meg általában először Csurgónagymartonban a 19. század végi, 20. század eleji főkötők ön rengeteg csipke volt meg a szalagok, amiket Cseh vándor kereskedőktől tudtak beszerezni, ahelyett, hogy az egész tárlatot megpróbálnánk egyszerre befogadni érdemes 1 1 minket érdeklő témaköre problémafelvetésre tárgyi világra koncentrálni a letisztult terekben sok-sok jól megírt kreatív ismeretterjesztő szöveg és felirat segít az eligazodásban és mivel állandó és nem időszakos kiállításról van szó, érdemes többször is visszatérni, hogy újabb és újabb dolgokat fedezünk fel a Kaposvár környékén egykor mindennaposnak számító szabadtartásos gazdálkodási forma sajátos tájat eredményezett az erdőket kószálunk legelők törték meg, melyeket a növényevők tartotta karban ezt a korábban gyakori mára azonban jelentősen visszaszorult állattartási módot és életformát eleveníti fel és éli Mihalecz András a Somogy délnyugati szélén található farmján az ország egyik legrégebbi mezőgazdasági vállalkozásával különleges állatok élnek itt, melyek közül a vörös és fekete színben megjelenő eredetileg Skóciából származó fajta csak az egyik az extra finom húsokról is híres kérődzőket az amerikai kontinens északi részén nemesítették tovább a különleges génállomány onnan érkezett Magyarországra jó 30 évvel ezelőtt az Avellino angol 100.300-as években került törzskönyvezésre ez a fajta nem igényli az istálló úsztatást tulajdonképpen télen-nyáron az év 12 hónapjában kint tartható különösen ma, amikor már telek gyakorlatilag megszűntek Magyarországon inkább késő ősztől kora tavaszi időjárás van, az nem probléma egyébként, hogyha mínusz 5 vagy mínusz 10 fok van, hogyha nagyon sáros a talaj, ahova nem tud lepihenni nem tud kérőt zenét az nagy hátrány, de arról pedig tudunk gondoskodni évet kiviszünk egy úgynevezett kérődző dombot szalmát ebbe a Ma Lung nekik és mindig ugyanarra a helyre jönnek vissza pihenni az állatok tulajdonképpen műveként volna egész évben a borjak itt születnek, ez az egyik legtisztább környezet a napnak az ereje Csillát tanítja ezt a talajt, hogyha be visszamegy istállóba akkor rendkívül sokkal volt és tisztaságot és hajú munkaerőforrást igényel költségesebb is és soha nem tudjuk elérni azt a fajta környezetbarát tisztaságot, mint a legelőn a természetet a gazda Mihalecz András még gyerekkorában állatorvosi édesapja hatására szerette meg a vidéki környezetet és az állatokat Kaposvárról aztán állattenyésztésből diplomázott, majd egy skóciai gazdaságban dolgozott, ami jelentősen meghatározta a jövőjét, sőt egész életét a skót Engels nemesítése mellett az Ausztráliából származó merik Gray fajta hazai meghonosítása is az ő nevéhez köthető, utóbbiak a szürkés ezüstös állatok a legszívósabb marha fajták közé tartoznak a nyár legforróbb időszakaiban, amikor egy átlagos gulya az árnyékban hűsöl a tűző nap nekik bizony meg se kottyan, ezért aztán nagy reményeket fűznek itthon a tartásukhoz amire igazán még büszke tudok lenni az amerikai 7 évvel ezelőtt kezdtem el honosítani Magyarországon azzal a szándékkal, hogyha állat jólétről globális felmelegedésről meg szélsőséges időjárás lyukról beszélünk, akkor próbáljuk megtalálni a leghatékonyabb választ ezekre és amerikai szerintem tartalmazza mindazokat a válaszokat, ahogy jelen pillanatban ezekre a kérdésekre vagy kihívásukra lehet válaszol és azért, mert Ausztráliában az úgynevezett Murray folyó környékén Aczél Ausztrália, ahol hihetetlen szélsőséges melegek vannak a nagy szélsőséges hőstressz ellen sokkal jobban tud viselkedni, mint bármelyik másik fajta, a zenének ereje van csökkenti a szorongást jótékonyan 6 az agyra és ezáltal a keddi ügyünkre és a testünkre is stimulál megnyugtat és gyógyít, hogy jó hatással van az állatokra is ehhez ma már nem új keletű információ a gulya mindenesetre gyakran hallgat szaxofon zenét itt a Somogy délnyugati szegletében fekvő gazdaságban a farmon élő állatokat egyébként nem Feik elsősorban a húsukért tartják őket, ami a hozzáértők szerint különösen ízletes az Engels fajtának a gasztronómiai értéke is magas genetikailag hordoz egy olyan tulajdonságot, hogy az úgynevezett szövetközti izmok az Intro muszkuláris helyre a zsírszövet be tud tagozódni és ezáltal nem száraz szálkás a húsa mi azt mondjuk erre, hogy márványozottsággal húsa az állatnak és ennek köszönheti azt Apor hanyagságát és azt a gasztronómiai értékét, ami miatt a világon mindenhol elterjedt, tehát hogyha valaki egy jó székházat akar nyitni, akkor azt gondolom, kötelező , hogy Angus húst olcsó a gólja a szabadban A legel az állatok terelése gyerekből észak-amerikai Cowboys stílusban folyik a gyakran sáros, vizes területen olyan magabiztos lovasra van szükség, aki az egyenetlen terepen és a fák között és rutinosan mozog, ilyen vidéken élnek , ugyanis a gazdaság talán legkülönlegesebb állatai az eredetileg szintén Skóciából származó hosszabb szőrű Bell büszkélkedő geológiai marhák, ha egy adott területen elfogyott az ehető fű felkerekednek és friss zsenge legelő után néznek Deseda így hívják Magyarország leghosszabb mesterséges tovább, ami a maga 8 kilométeres hosszával gazdag élővilágával és pazar látképével szűntelen csalogatja magához a Kaposvár környékiekkel 1970-es évek közepén hozták létre egy gátat a Deseda patakon és azóta létezik, így a mai formájában ez a Deseda tó eredetileg árvíz tározási céllal hozták létre, hogy védje Kaposvárt a lezúduló nagy esők felhőszakadások vizétől azonban azóta szépen birtokba vette a vízi élővilág már mielőtt kialakították volna ezt a tó vízfelszínt már előtte is azért ez egy patak völgy volt, tehát azért valamennyire vízhez kötődő növényfajok fordultak itt előtt a Deseda szépen lassan a környék kiemelt jelentőségű vizes élőhelye lett a telepítések mellett számos halfaj került természetes úton is a medrébe így mostanra igazi horgászparadicsommá vált a jelen lévő halfajok száma 30-ra tehető ponty vigyáz ez minden hazai vizeinkben megtalálható szinte, de előfordulnak a harcsa a sügér süllő a szivárványos ökle, ami mondjuk nem telepítés révén, de bekerült a tóba, és mivel ilyen gazdag a halfaunája ezért nagyon gazdag vízimadár világ is épül rá, hiszen a vízimadarak nagy része azért halfogyasztók megtalálhatók itt többféle gén féle szürke gém törpegém bakcsó kis és nagy furcsán a látogatóközpont épülete hajót formáz kiállítóterei pedig egytől egyig a tó növényi és állatvilágáról , no meg a természetvédelemről mesélnek Kaposvártól csupán negyedórányi autóútra távol a település zajától és fényeit ül a határ a csillagos ég a Zselici Tájvédelmi Körzet 2009-ben Európában elsőként érdemelte ki a csillagoségbolt-park címet nem ez az egyetlen fényszennyezéstől mentes terület Magyarországon, noha sajnos egyre kevesebb hasonló találunk, de a Hortobágy és a Bükk-fennsíkra is büszke lehet tiszta égbolt jár a az ismeretterjesztés jegyében planetárium csillagvizsgáló és egy különleges Meteorit kiállítás is világlik itt a Zselici égbolt alatt derült és Volcsányi mentessé éjszakán több 1002 1003 1000 csillagot is láthattunk fejünk fölött ragyogni nyári és őszi estéken pedig a Tejút hömpölyög a fejünk fölött nagyon kevés ilyen terület van már csak nemcsak hazánkban, hanem egész Európában a fejlett világban, köszönhetően annak, hogy nagyon sok mindent ki világítunk túlzóan ki világítunk a városaink fényárban úsznak, így aztán nagyon sok mindent elveszítünk például a csillagos égboltot is a fényszennyezés itt ezen a területen kellően alacsonyszintű ahhoz, hogy szinte mindent meg tudjunk mutatni akár olyan objektumokat, amelyik szabad szemmel is láthatóak illetve olyanokat a még csak távcsővel figyelhetőek meg a Zselici csillagoségbolt-parkot az őszi időszakban ideális felfedezni, hiszen ilyenkor a Tejút mellett a Szaturnusz és a Jupiter is még többet mutat magából az itteni speciális távcsövet -nek köszönhetően a nap felszíne és légköre is láthatóvá válik külön kuriózumnak számít, hogy valódi holdi meteoritokat is őriznek a Látogatóközpontban természettudományoknak az egyik legfontosabb kérdés az, hogy megtudjuk, hogy mi hogyan kerültünk ide emberek és, hogy hogyan alakult ki a Naprendszer hogyan született meg a nap a Tejútrendszer az univerzum ez egy nagyon-nagyon összetett kérdés és a meteoritok kulcsfontosságúak ennek a történetnek a felgöngyölítésében az ő belső szerkezetük árulkodik arról, hogy milyen állapotok uralkodtak a Naprendszerünkben 4 és fél 1.000.000.000 évvel ezelőtt, tehát hogyan kezdődött el a föl születése holdfelszínnek egy kis darabkája itt van az egyik tárolóban és ez Meteorit át magától hullott le a föld felszínére nem az amerikai űrhajósok hozták ide az Apolló-küldetések során, hiszen a Holdba is be csapódhatnak nagyobb aszteroidák amik hatalmas krátereket robbantanak a Hold felszínébe és bizony akkor kirepülhetnek a világűrbe kisebb-nagyobb kődarabok a Hold felszínéről, hogy utána ezek a földön kötnek ki az majdnem biztos a Zselici Csillagparkot sűrű erdő öleli körbe a legfontosabb erdőtársulások itt, az Ezüsthárs -as bükkös a kocsányos tölgy alaposabb területeken pedig Éger est is találunk, noha a klímaváltozással az erdők is átalakulnak az erdészek sokat tesznek azért, hogy természetesen növeljék az erdőterületek nagyságát a 2017-ben átadott kaposvári Erdők Háza Látogatóközpont hajdan a Zselici erdészethez tartozott, ma pedig a somogyi vidék növény és állatvilág árról mesél.

- A somogyi Kaposvár jelentős művészek szülővárosa volt így született Rippl-Rónai József, Vaszary János és a világhírű fotós Juan Gyenes és akkor még Gyenes János néven. - A Kapos folyó mellett fekvő Kaposvár a Dunántúl egyik legfontosabb városa, ha az itteni vidék kultúráját akarjuk megismerni, akkor is jó helyen járunk a megyeszékhelyen a Rippl-Rónai Józsefről elnevezett múzeum ugyanis gazdagon őrzi a somogyi népi kultúrát megjelenítő alkotásait - A Kaposvár környékén egykor mindennaposnak számító szabadtartásos gazdálkodási forma sajátos tájat eredményezett az erdőket kaszálók, legelők törték meg, melyeket a növényevők tartották karban ezt a korábban gyakori mára azonban jelentősen visszaszorult állattartási módot és életformát eleveníti fel és éli Mihalecz András a Somogy délnyugati szélén található farmján - Deseda így hívják Magyarország leghosszabb mesterséges tovább, ami a maga 8 kilométeres hosszával gazdag élővilágával és pazar látképével szűntelen csalogatja magához a Kaposvár környékiekkel