A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A magyar kultúra különböző területeire kalauzolja el a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.

A műsorszolgáltatói információk forrása változó (teletext, mediaklikk.hu). A teljes leirat forrása a teletext.

Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Mai műsorunk címe: A magyar verbunkos története, Bihari, Lavotta, Csermák és Rózsavölgyi, róluk fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a szó eredetéről, nevezetesen, hogy mit is jelentett az, hogy verbunk. Később a toborzás fajtáiról fogunk beszélgetni, aztán arról, hogy kik a magyar klasszikus verbunk legnagyobb alakjai, Bihariról, Lavottáról és Csermákról van szó. Ezután beszélgetünk majd Rózsavölgyi Márkról, műsorunk végén pedig arról lesz szó, hogyan él tovább a verbunk a 20. századi magyar műzenében. - Méltán írta tehát Csokonai annakidején, hogy az igazi magyar tánc a verbunkos, és úgy vélte, hogy azért, mert ez testesíti meg leginkább az ázsiai gravitas eszméjét. Mindezt, a verbunknak ezeket a jellemző vonásait akkor értjük meg igazán, hogyha megnézünk egy olyan régi stílusú férfi táncot, amelyikből ez a verbunk kialakult. Ilyen például a Bonchidai legényes. - Beszélgetés kezdetén, mielőtt a részletekbe belemennénk, ejtsünk néhány szót nagy vonalakban a magyar verbunkos történetéről. - Ahhoz, hogy a verbunkos szerzők verbunk táncait, szerzeményeit megértsük, vissza kell menjünk a 16. századig, ahol már hagyománnyá vált a szóló férfitánc, amelyet nemes ifjak, időnként főúri rendek is táncoltak olyan alkalmakkor, mint például királyi, császári koronázások. 1572-ben például Balassi Bálint, 21 évesen táncolt I. Rudolf koronázása alkalmával, majd néhány évtizeddel később Esterházy Pál 1647-ben, 12 évesen, Ferdinánd királlyá koronázása alkalmával. - Voltak történelmi hagyományok ezek szerint. Nyilvánvalóan, amikor azt mondom persze, hogy magyar verbunk, akkor azért mindenki négy névre gondolhat, hiszen itt a 18-19. században vagyunk, hogy kik ők is tulajdonképpen, hiszen most csak elég a nevüket megemlíteni, hogy lássuk azt, hogy hogyan is alakul a magyar verbunk története. - A kis mesterek, mint Bihari, Csermák, Lavotta és Rózsavölgyi, akik a korai verbunkos szakaszában működtek, és tulajdonképpen a tánc, a néptánc, a verbunk táncból kiemelték azt a klasszikus verbunk formát, tartalmat, amelyet máig ismerünk. - Azt hiszem, hogyha azt mondom, hogy toborzás és azt mondom, hogy verbunk, akkor máris ott tartunk, hogy milyen történelmi előzményei és hagyományai vannak a verbunknak. - 1715-ben a Habsburg Birodalom kezdte felállítani az állandó hadsereget. Ehhez katonák kellettek természetesen, és a katona toborzás, mint esemény, a falukban történt elsősorban. Elmentek általában a csárda előtt, vagy a csárdában történt az esemény. Itatták a legényeket, és akinek a fejébe csákót tettek, és akinek ott maradt a csákó a fején, és kezet fogott a káplárral, az be volt sorozva. De nem történt ez meg nagyon sokszor békésen, merthogy néha kellett fogni erőszakkal a katonákat, és ez a történet, hogy bekerítették a falut, hogy nehogy el tudjon szökni a legény. Aki ott maradt, azt megkeresték, és katona kellett, hogy legyen. Erre utal például Bartók Bélának a Huszárnóta című nagyszerű kórusműve, ami így kezdődik, hogy: Ez a falu be vagyon kerítve. Hát azért volt bekerítve a falu. A katonák a kezdeti időben életfogytig katonák voltak. Aztán Mária Terézia, Ferenc császár idejében már 12 év, aztán kevesebb lett, 9 év lett, de ez egészen addig tartott, hogy 1848-ban volt az utolsó toborzás, és 1868-ban vezették be a hadkötelezettséget. Tehát tulajdonképpen ez egy olyan mozgalom volt, ami bizonyos esetekben a faluban olyan hozzáállást váltott ki, hogy nem mindenki akart elmenni katonának. Ehhez járult hozzá az a zene, amit mi innen eredeztetve verbunkosnak nevezünk, hiszen ott a tánc volt a hívószó, és a zene volt a hívószó. Odajöttek, és a zene sodrása, a zene odavonzotta őket, amivel tulajdonképpen lépre csalták őket. - Az Európa-szerte lezajló történeti folyamatnak, hogy a korábbi hagyományból egy új stílus, egy korszerű forma alakult ki a romantika jegyében, ennek része a mi új stílusunk kialakulása is. De sajátossága az, hogy míg a többi népnél csak párostánc alakult ki, így a németeknél a Walzer, a cseheknél a polka, a lengyeleknél a mazurka, addig nálunk férfitánc is tovább élt, illetve férfitánc is kialakult az új stílus jegyében, és ez a verbunk. Az a verbunk, amelyik nevét a toborzástól, a német toborzás szóból, a verbunkból kapta, hiszen fontos szerepe volt a hadkiegészítésben. - A tipikusan magyar zenei műfajok közül az egyik legizgalmasabb tehát a verbunk. De ha beszéltünk az előzményekről, akkor tulajdonképpen arról kellene most néhány szót váltanunk, hogy mi a verbunk jelentősége. - A verbunk a magyar romantikus nemzeti zene kialakulásának a legfontosabb eleme. Tehát innen indul el tulajdonképpen a magyar zenei romantika, ami aztán persze Erkelen, Liszten keresztül visz. Azt mondja Kölcsey, hogy a magyar érzelemvilág leghívebb tükre a verbunk. Mert miért is lehet az? Azért lehet az, mert azt is írja a Nemzeti hagyományok című értekezésében, 1826-ban, hogy a szentimentalista magyar karakter is megjelenik ebben a zenében. Berzsenyi meg azt mondja, hogy az ellentétes érzelmek jellegzetesen magyar megjelenése. Mire is gondol Berzsenyi? Arra gondol Berzsenyi, hogy sírva vígad a magyar, tehát, hogy kétféle érzelemvilág, az egy művön belül, vagy egy zenén belül megjelenik. A magyarul zenélés az egyik legfontosabb elem itt, hogy úgy tudunk magyarul zenélni, hogy rá lehet ismerni, hogy ez biztos, hogy magyar. De a magyarul zenélés egy fontos elem volt. Később Liszt is emlegeti ezt, ő keresi, hogy mi az, hogy magyar, tudjuk, hogy a cigányokról írt tanulmányában és egyébként, tehát amikor elindul az a folyamat Magyarországon, hogy kicsit próbáljunk elszakadni a Habsburgoktól, nemzeti öntudatra ébredés... - Önálló kultúra. - Akár egy polgárosodási folyamat is. Mert abban az időben Magyarország egy mezőgazdasági ország volt, és ide a nyugati kultúrát a telepesek hozták be. Egy csomó német telepes jött Magyarországra. Tehát igazából ez egy, nyugodtan mondhatom, hogy egy propaganda eszköz volt. - Kicsit közelítsünk még jobban a verbunkoshoz, hogy mik is a verbunkos zene jellegzetességei, akár hangszeresen, akár ritmikailag a dallamvilág szempontjából? Hiszen te, aki egész életedet a verbunkos kutatással töltötted, és ma is aktív verbunkos zenéket játszol, illetve feldolgozó ember vagy, bizonyosan tudod, hogy ezek a jellegzetességek teszik igazából magyarrá a verbunkot. - A nemzet, muzsikájában él, ez vezérli indulatait, örömre vagy bánatra fakadó szavait kiejti. Írja Mátrai Gábor, az első magyar zenetörténet szerzője. Valóban egy olyan nemzeti muzsikáról van szó, stílusról, amely Szabolcsi Bence szavaival segít magyarrá lenni, segít magyarnak maradni. Formai, dallami és ritmikai szempontból könnyen beazonosítható a verbunkos zene. Formailag tulajdonképpen egyszerű, lassú és friss, aztán bővül A B A formákra, tehát nem egy bonyolult zenei szerkezetről van szó. A ritmikája viszont sokkal izgalmasabb, hiszen a kis nyújtott, kis éles, nagy nyújtott, nagy éles ritmusok, triolák például, aztán a sorvégi bokázó zárlat: (énekel) Éljen, éljen a nemzet! A Most szép lenni katonának Kossuth nóta vége. Tehát erről felismerhető. Dallam szempontjából pedig a magyaros hangsor, ez a bővített másod, például ami a kuruc nótában, a Tyukodi pajtás benne van. - Te vagy a legény, Tyukodi pajtás. - Igen. (énekel) Kell ide pajtás. - (szolmizál) A lefelé hajló bővített. Azt hiszem, hogy ez valóban nagyon érdekes, mert kiderül, hogy amiről csak azt gondoljuk, hogy ezt mondjuk rá, hogy verbunkos, az igazából valóban a mélységében a magyar zene egyik alapja. - Az öreg Bihari magas és izmos termetű volt, feltűnő vonalakkal bíró széles arcát nagy és erősen kidomborodó szemei érdekesebbé tették. Egyéb iránt vígkedvű, a gazdálkodásra nézve könnyelmű, de másképp jószívű is. A szép nemet kedvelte, s igen örömest társalgott velük. Minthogy mindenütt szívesen látták, gyakran bátorságot vűn magának a műveltebb osztálybeli szép nemmel bizalmasabb hangon is enyelgeni. Ebbeli vonzalma fiatalabb korában néhányszor kellemetlen körülményekbe sodorta őt, melyekből azonban számos pártfogói hamar kisegíték, kik által némi tréfás kalandok kivitelére eszközül is használtatott, különben a nyilvánosság terén nem tapasztaltatott soha is valamely erkölcstelen tette. - Beszélgessünk most a magyar verbunkos, a klasszikus magyar verbunkos virágkoráról, melyet általában három zeneszerző nevével szoktunk fémjelezni, Bihari, Lavotta és Csermák. Ezek közül is azt hiszem, talán érdemes lenne először Bihari Jánosról beszélgetnünk. - Bihari nagyon tehetséges ember volt, nagyszerűen zenélt, muzsikált. - Ösztönös zenész volt. - Például Beethoven is hallotta őt játszani, és az István király című nyitányába át is vett tőle dallamot. De például Liszt elismerően nyilatkozott róla. 1822-ben találkoztak. Azt írta Liszt róla, hogy az ő zenéje nem a dagályos cifrázás volt, tehát mindig csak annyit cifrázott, amennyit kellett, nem vitte túlzásba. Főleg olyan hevülettel muzsikált, amivel igazán így lehetett a magyar lelket megfogni, írja Liszt ebben a cigányokról írt munkájában. - Nagyon érdekes, mert Berzsenyinek is kedvence volt Bihari János. Ismert az a történet, amikor a fiatal írópalánták meglátogatják a nagy Berzsenyi Dánielt. Feljönnek hozzá Pestre, és azt javasolják neki, hogy menjünk el este német színházba, pontosabban Berzsenyi jön Pestre hozzájuk. Azt mondta Berzsenyi, hogy német színházba? Hát én a Biharit hallgatnám inkább. És így is tesz. - A Biharit sok mindenki hallotta. Például 1814-ben, Bécsben a Szentszövetség kongresszusán is ott zenélt. 1825-ben, Pozsonyban, a királyné koronázásakor is ott zenélt. Sokan mondják, van kutatás erről, hogy lehet, hogy a Rákóczi indulót is ő szerezte. Mert megtaláltak egy kottát, amiben nem az ő neve volt írva, hanem egy Schell nevű, Schell Ignác talán, neve volt ott. Tudjuk, hogy Bihari nem tudott kottázni. Tehát az ő szerzeményeit a barátai kottázták le. Ez a Schell nevű odaírta a nevét a Rákóczi induló alá. Tehát valószínű, hogy ő kottázta le. Biharinak a hatása tényleg fantasztikus volt, és azt gondolom, hogy a másik kettőre is jócskán hatott, Lavottára és Csermákra is. - Most, azt hiszem, már itt az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit Lavottáról és Csermákról. - A verbunkos kismesterei, Lavotta, Csermák, Biharit a szakirodalom virtuóz triászként tartja számon, és ez közös vonásuk. Közös vonásuk még az is, főleg Csermáknak és Lavottának, hogy a vonós kamarazene megteremtői. Ugyanakkor az is tulajdonképpen még közös vonásuk, hogy mind a hárman garabonciás életet élő, homokba fúló tehetségek, ami előrevetíti a sorsuk végét is, a tragikus sorsuk végét. Viszont a különbözőség abban áll, hogy nemes Lavotta Jánost ismerünk, a morva származású Csermák Antal Györgyöt, a cigány származású Bihari Jánost, és majd később Rózsavölgyit is. - Azt hiszem, hogy Lavotta egy picit különáll, és Biharival ellentétben másként fejleszti a verbunkosnak a komolyzenei részét. - Bizony-bizony. A négy kiváló hegedűvirtuóz közül Lavotta János az, aki verbunkos szerző, hegedűvirtuóz, színházi karmester és házitanító. Őt gondoljuk a hegedű pedagógia első mesterének, aki pedagógiai célú műveket is komponált. Tehát ez mindenképpen megkülönbözteti a másik háromtól, és az az életstílus, amit Lavotta János végigélt, nemesi kúriákról kúriákra vándorolva, házitanítóként, kvártély ellenében oktatta a kúria apraját nagyját. Tulajdonképpen így élt élete végéig, sőt még kottás boltot is tervezett Debrecenben nyitni a saját művei és Mozart műveinek a kiadására. De már 1818-ban olyan állapotban volt, hogy már csak Tályáig jutott, ahol végül is életét befejezte. - Beszéljünk néhány mondatot a kései verbunkos klasszikusáról, Rózsavölgyi Márkról. - Aki mintegy negyed századdal később követi a három hegedűvirtuózt. Maga is jeles hegedűs, aki talán elsőként, nevezhetjük őt koncertező művésznek, aki a Magyar Királyság városaiban rendszeresen fellépett. A Nemzeti Színház Erkel zenekarában koncertmesterkedett, azonban Erkelnek nem tetszett az a szabad stílus, amit Rózsavölgyi képviselt, és egy év után eltanácsolta a zenekarából. De zeneszerzőként viszont feltétlenül kell méltassuk a csárdás, mint műfajnak alkotóját, aki az első magyar körtánc szerzője is, és a báli szokásoknak elengedhetetlen hozzátartozója volt muzsikája. - Amikor Rózsavölgyi Márkról beszélünk, és a kései verbunkosról, ami egy kicsit Rózsavölgyi tekintetében elviszi a csárdás felé ezt a műfajt, akkor feltétlenül meg kell állnunk egy pillanatra, mert Erkelt említetted, hiszen a magyar zenében ekkor már hihetetlen mély nyomokat hagy, így Erkel zenéjében is maga a verbunkos. - A verbunkos jelentőségét indokolja, hadd idézzek Sárosi Bálinttól, aki azt írta, hogy a verbunkos olyan fontos a magyar művelődéstörténetben, mint a nyelvújítás. Ez is tulajdonképpen egy nyelvújítás volt, a zenének a megújítása volt. Ha most Erkelre utalunk, mert Erkel felé mentünk most el, tulajdonképpen Erkel teremtett stílust a verbunkosból. Tehát a verbunkost és az olasz operai hagyományokat ötvözte. Az operáiban a verbunkos elemek ott vannak, tehát nem biztos, hogy mindig, mint tánc jelenik meg, hanem olyan ritmikai dallam és dallamfordulatok, például, amikor azt mondjuk, hogy: (énekel) Hazám, hazám, te mindenem... - Ez klasszikus! Ti-tá, ti-tá. - Nyilván nem énekeljük ennyire ritmikusan, de ott van mögötte a verbunkos ritmus, meg dallamvilág. - A Szózat: Hazádnak rendületlenül, végig ott van a ti-rá-rám-tá, ti-rá-rám a vége. Tényleg azt lehet mondani, hogy az új magyar zenei nyelv a verbunkoson alapszik. Ha már Erkelről beszéltünk, nyilvánvalóan kell beszélnünk Lisztről és Kodályról is. - Hogyne! Már említettem, hogy Liszt mennyire kedvelte Bihari játékát, de például azt is tudjuk, hogy Csermáktól vett át egy olyan dallamot, ami a 8. magyar rapszódiában van. Azt mondta, hogy a magyar rapszódiák azért születtek meg, mert ő Biharit hallgatott. Tehát Bihari hatására írta meg a magyar rapszódiáit, ami aztán persze óriási siker lett, mindenhol nagyszerűen fogadták. Nyilván lehetett volna külföldi példákat is mondani, ha lenne rá idő, mert természetesen Beethovent már említettem, de Haydn-nek a Rondo all ungherese című műve, vagy például Brahms 21 magyar tánca. Tehát Liszt egyértelműen ezt a zenei világot gondolta az igazi magyar világnak. - A 20. században Kodálynál kell folytatnunk. - Kodály nagyon tisztelte ezeket a zenészeket. Ne gondolja senki, hogy Kodály lenézte őket. Nem. Ő többször is leírja, hogy ezek milyen nagyszerű muzsikusok voltak, és hogy mennyit adtak ők a magyar zenének. Ott a galántai tánc, ahol a verbunkos egyértelműen megjelenik, de a Háryban is megjelenik. De én mondanék egy másik példát. Például Bartóknak a Kontrasztok című művében van egy verbunkos tétel, ezzel a címmel, hogy Verbunkos. Azt gondolom, hogyha magyar zenéről beszélünk, nem lehet elmenni a verbunkos mellett, és most sem, már a 21. században sem. - Azt hiszem, ha 21. század, akkor én egy utolsó kérdést neked teszek fel, János, jelen van-e a 21. század magyar zenéjében a verbunkos? - Feltétlenül. Én úgy szoktam volt mondani, hogy a verbunkos élt, él, és reméljük élni fog. Az igaz, hogy mint zenei forma szűknek bizonyult arra, hogy nagyformátumú művek szülessenek, de Bartók 2. hegedűversenyének az első tételének felirata Tempo di Verbunk. Hogy a Kossuth szimfóniát ne is felejtsem el. Ligeti György, Weiner Leó és a későbbi mai szerzők, mint Tóth Péter is írnak verbunkos muzsikát. - Hihetetlen izgalmas körutazás volt. Ki gondolná, hogy egy történelminek és talán elavultnak, vagy csak régi filmekbe való zenének ilyen hatása volt az egész magyar zenekultúrára, és ilyen hatása van még mind a mai napig a legjelesebb zeneszerzőink életében. Én azt hiszem, hogy olyan jelkép ez az egész, egy idegen eredetű szó, egy idegen eredetűnek induló zene, ami aztán elmagyarosodik, és felveszi a nemzeti jelleget, ma pedig azt lehet mondani, hogy magyar zene verbunkos nélkül nem is létezik.

A magyar verbunkos története - Bihari, Lavotta, Csermák és Rózsavölgyi Mai műsorunk címe: A magyar verbunkos története, Bihari, Lavotta, Csermák és Rózsavölgyi, róluk fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel. Műsorunk elején szót ejtünk majd a szó eredetéről, nevezetesen, hogy mit is jelentett az, hogy verbunk. Később a toborzás fajtáiról fogunk beszélgetni, aztán arról, hogy kik a magyar klasszikus verbunk legnagyobb alakjai, Bihariról, Lavottáról és Csermákról van szó. Ezután beszélgetünk majd Rózsavölgyi Márkról, műsorunk végén pedig arról lesz szó, hogyan él tovább a verbunk a 20. századi magyar műzenében. A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A műsorban a magyar kultúra különböző területeire kalauzoljuk a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is.